Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Pénzt vagy életet?

Pénzt vagy életet?

Pénzt vagy életet?

Biztosan hallottunk már olyan banditákról, akik pisztolyt szegeznek áldozatukra, és ezt ordítják: „Pénzt vagy életet!” Ma mindannyian nagy dilemma elé vagyunk állítva, mely ugyanezt az ismerősen csengő követelést visszhangozza. Azok még inkább érintve vannak, akik olyan országban élnek, ahol magas az életszínvonal. Ez alkalommal azonban nem egy bandita szorongat minket, hanem egy olyan társadalom, mely egyre nagyobb hangsúlyt fektet a pénzre és az anyagi téren elért sikerekre.

EZ A jelenség merőben új kérdéseket és gondokat vet fel: Meddig menjen el az ember, miközben igyekszik pénzt és anyagi javakat gyűjteni? Kevesebbel is be tudnánk érni? Lehetséges, hogy az anyagi előnyök kedvéért az emberek tulajdonképpen „a valódi életet” áldozzák fel? És vajon a pénz a boldogság titka?

Pénzőrület

Az emberi vágyak és szenvedélyek közül — akár helyénvaló vágyakról van szó, akár nem — úgy látszik, a pénz szeretete túltesz mindenen. A szex és az evés utáni vágyakozással ellentétben a pénz utáni sóvárgás nem feltétlenül csillapodik, vagy szűnik meg. Úgy tűnik, még az időskorral sem enyhül. Sok esetben ennek éppen az ellenkezője figyelhető meg: minél idősebb valaki, annál inkább érdekelheti a pénz és az azon megvásárolható dolgok.

Minden jel arra utal, hogy a kapzsiság csak fokozódik. Egy népszerű film főszereplője ezt a megállapítást tette: „Kapzsiság. Az jól beválik; az kifizetődő.” Noha sokan az 1980-as éveket tekintették a kapzsiság korszakának, ha megnézzük az azt megelőző és az azután következő időszakot, azt látjuk, hogy az évek során az emberek magatartása a pénzt illetően nem sokat változott.

Talán annyiban más ma a helyzet, hogy napjainkban rengeteg ember lát lehetőséget arra, hogy azonnal kielégítse az anyagi javak utáni vágyait. Úgy tűnik, a legtöbb ember azzal tölti idejének és energiájának legnagyobb részét, hogy még több dolgot állít elő és szerez meg. Sokan egyetértenek azzal, hogy mai modern világunkban a vagyonszerzés és a költekezés szenvedélyes — és sokszor felettébb ötletgazdag — törekvéssé vált.

Ámde boldogabbak lettek így az emberek? Engedjük, hogy a bölcs és igen gazdag király, Salamon válaszoljon erre a kérdésre. Ezt írta 3000 évvel ezelőtt: „A ki szereti a pénzt, nem telik be pénzzel, és a ki szereti a sokaságot nem telik be jövedelemmel. Ez is hiábavalóság” (Prédikátor 5:10). A korunk társadalmát vizsgáló szakterületeken hasonlóan érdekes megállapításokra jutottak.

A pénz és a boldogság

Az emberi magatartással kapcsolatban egy igen meglepő dologra bukkantak, méghozzá arra, hogy a pénz és az anyagi javak felhalmozása nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ember megelégedettsége és boldogsága is ugyanolyan mértékben növekedni fog. Sok kutató rájött arra, hogy egy bizonyos életszínvonal elérése után az, hogy valaki mennyire megelégedett és boldog, többé nem függ attól, hogy mennyi dologra tesz szert.

Ezért akik belevetik magukat az anyagi javak és a pénz hajszolásába, gyakran eltűnődnek: „Miért van az, hogy bár az ember örül minden újonnan megvásárolt holminak, az így átélt apró örömök mégsem járulnak hozzá, hogy megelégedettebb legyen?”

A Happy People című könyvében Jonathan Freedman író megjegyzi: „Ami a boldogságot illeti, mihelyt némi jövedelemre tesz szert az ember, többé nem számít, mennyi pénz van a zsebében. A nincstelenek esetétől eltekintve a jövedelem és a boldogság közötti kapcsolat elenyészően kicsi.” Sokan felismerték: ahhoz, hogy valóban növeljék a boldogságukat, szellemi és erkölcsi értékekre kell szert tenniük, és tartalmas tevékenységekkel kell megtölteniük az életüket. Ezenkívül az is fontos, hogy jó kapcsolatot ápoljunk másokkal, valamint hogy ne legyen tele az életünk konfliktusokkal és olyan korlátokkal, melyek meggátolhatnak abban, hogy élvezni tudjuk, amink van.

Sokan úgy érzik, a jelenleg fennálló társadalmi nehézségeket arra lehet visszavezetni, hogy az emberek hajlamosak arra, hogy az anyagi jóléttel próbálják meg orvosolni a valójában lelki eredetű gondokat. Néhány társadalmi elemző szerint a közhangulatot a pesszimizmus és az elégedetlenség jellemzi. Arra is felfigyeltek, hogy a gazdagabb országokban egyre többen vesznek igénybe különféle speciális gyógymódokat, és keresnek fel lelki tanácsadókat, csatlakoznak szektákhoz, illetve úgynevezett terápiás csoportokhoz azzal a szándékkal, hogy megtalálják az élet értelmét, és belső békére tegyenek szert. Ez ékesen bizonyítja, hogy mennyire nem képes az anyagi jólét igazi értelmet vinni valakinek az életébe.

A pénz adta hatalom nem igazi hatalom

Az persze tagadhatatlan, hogy a pénznek van hatalma. A pénzzel pompás otthonokat, elegáns ruhakölteményeket és bámulatos bútorokat lehet vásárolni, nem beszélve mások csodálatáról, engedelmességéről, illetve bókjairól. Sőt, ideiglenesen még egy-két szolgálatkész barátra is szert tehetünk. De ezzel ki is merítettük a pénzen megvásárolható dolgok listáját. Amire a leginkább szükségünk van — egy igaz barát szeretete, lelki nyugalom vagy csak egy cseppnyi valódi vigasz a halálunk órájában —, azt bizony nem lehet megvásárolni. Azoknak pedig, akiknek fontos a Teremtővel való kapcsolatuk, tudniuk kell, hogy pénzért nem lehet hozzájutni Isten helyesléséhez.

Salamon király, akinek mindene megvolt, amit csak szeme-szája kívánt és akkoriban pénzért megkaphatott az ember, felismerte, hogy az anyagi javakba vetett bizalom nem eredményez tartós boldogságot (Prédikátor 5:12–15). A pénz elúszhat egy bankcsőd vagy infláció következtében. Heves viharok idején az ingatlanok odaveszhetnek. Noha a biztosítási kötvények valamelyest kárpótolnak az anyagi veszteségekért, az érzelmi sérüléseket nem tudják jóvátenni. A részvények és kötvények máról holnapra értéktelenné válhatnak egy hirtelen bekövetkező gazdasági válság miatt. Sőt, még egy jövedelmező állást is nagyon könnyű elveszíteni.

Nos, akkor hogyan lehetünk kiegyensúlyozottak a pénzzel kapcsolatban? Milyen szerepet kapjon a pénz és az azon megvásárolható dolgok az életünkben? Vizsgálódjunk tovább együtt, hogy megtudjuk, hogyan tehetünk szert egy valóban értékes kincsre — „a valódi életre”.

[Képek a 4. oldalon]

Az anyagi javakból nem származik tartós boldogság