Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Faikpamɔ—Gbɛ ni Hi Jogbaŋŋ ni Akɛtaoɔ Toiŋjɔlɛ

Faikpamɔ—Gbɛ ni Hi Jogbaŋŋ ni Akɛtaoɔ Toiŋjɔlɛ

Faikpamɔ—Gbɛ ni Hi Jogbaŋŋ ni Akɛtaoɔ Toiŋjɔlɛ

“FAIKPAMƆI yɛ hewalɛ. Amɛsaa béi ni yiwalɛ fataaa he, amɛsaa mligbalamɔi ni kã majimaji ateŋ, amɛhaa nɔyelii yɔseɔ amanehulu ni amɛmaŋbii lɛ kɛkpeɔ lɛ, ni amɛsaa mɔ kɛ mɔ teŋ wekukpaa ekoŋŋ.” Nɛkɛ ji bɔ ni Deborah Tannen, ni ji woloŋmalɔ ko ni aheɔ ewoji fe fɛɛ ni eji adesai asui kɛ amɛwiemɔi ahe nilelɔ ni yɔɔ Georgetown University yɛ Washington, D.C. lɛ ŋma.

Biblia lɛ maa nɔ mi akɛ, faikpamɔ ni jɛ tsui mli ji gbɛ ni hi jogbaŋŋ ni bei pii lɛ atsɔɔ nɔ akɛsaa mɛi ateŋ wekukpaa ko ni efite. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ Yesu abɛbua ni kɔɔ bi nyenyeŋtswi lɛ he lɛ, beni binuu lɛ ku esɛɛ kɛba shia ni ejɛ etsui mli ekpa fai lɛ, tsɛ lɛ fee klalo akɛ ebaaŋɔ lɛ efata shia mli bii lɛ ahe ekoŋŋ. (Luka 15:17-24) Hɛɛ, esaaa akɛ mɔ woɔ ehe nɔ tsɔ aahu akɛ, no haŋ eba ehe shi ní ekpa fai, koni etao eshaifaa sɛɛgbɛ. Eji anɔkwale akɛ, yɛ aŋkroaŋkroi ni baa amɛhe shi yɛ anɔkwayeli mli lɛ agbɛfaŋ lɛ, ewaaa tsɔ̃ kɛha amɛ akɛ amɛaakpa fai.

Hewalɛ ni Faikpamɔ Yɔɔ

Abigail, yoo nilelɔ ko ni hi shi yɛ blema Israel lɛ kɛ hewalɛ ni faikpamɔ yɔɔ lɛ he nɔkwɛmɔnɔ haa, eyɛ mli akɛ efaikpamɔ lɛ kɔɔ tɔmɔ ko ni ewu etɔ lɛ he moŋ. Beni David, mɔ ni sɛɛ mli lɛ ebatsɔ Israel maŋtsɛ lɛ kɛ etsuji lɛ yɔɔ ŋa lɛ nɔ lɛ, amɛfee ekome kɛbu Abigail wu, ni ji Nabal tooku lɛ he. Shi kɛlɛ, beni David oblahii lɛ bi Nabal ni eha amɛ aboloo kɛ nu lɛ, eshwie amɛ kɛtee kɛ jɛmɔ wiemɔi ni naa wa waa. David kɛ mlifu nyiɛ mɛi aaafee 400 hiɛ koni amɛte shi amɛwo Nabal kɛ eshia mli bii lɛ. Beni Abigail nu nɔ ni ba lɛ he lɛ, eyi gbɛ koni ekɛ David ayakpe. Beni ena lɛ lɛ, ekɛ ehiɛ bu enaji anaa. Kɛkɛ ni ekɛɛ akɛ: “Ofainɛ, minuŋtsɔ, ha tɔmɔ nɛɛ akã minɔ; ni oha oweyoo awie yɛ otoiiaŋ, ni obo oweyoo wiemɔi lɛ atoi!” Kɛkɛ ni Abigail tsɔɔ nɔ ni ba lɛ mli ni ekɛ niyenii kɛ nu ha David akɛ nikeenii. Kɛkɛ ni ekɛɛ akɛ: “Yaa owe yɛ hejɔlɛ mli; naa, mibo ogbee toi, ni mikwɛ ohiɛ!”—1 Samuel 25:2-35.

Abigail heshibaa su kɛ efaikpamɔ wiemɔi yɛ ewu kuɛŋtimɔ nifeemɔ lɛ he lɛ ha eshiabii lɛ ye amɛhe. David da lɛ shi po akɛni etsĩ enaa ni ekaye lá ko yi sɔ lɛ hewɔ. Eyɛ mli akɛ jeee Abigail ji mɔ ni kɛ David kɛ etsuji lɛ ye yɛ gbɛ fɔŋ nɔ lɛ moŋ, shi ekpɛlɛ shwamɔ lɛ nɔ eha eweku lɛ ni etao ekɛ David teŋ toiŋjɔlɛ.

Nɔkwɛmɔnɔ kroko hu ni kɔɔ mɔ ko ni le be ni sa akɛ ekpa fai lɛ he ji bɔfo Paulo. Be ko lɛ, ehe bahia ni efã ehe yɛ Akuashɔŋ ni ji Yudafoi akojomɔhe wulu lɛ mli bii lɛ ahiɛ. Akɛni osɔfonukpa Anania mli wo la yɛ Paulo anɔkwa wiemɔi lɛ ahe hewɔ lɛ, efã ni mɛi ni damɔ Paulo masɛi lɛ ágba enaabu nɔ mã. Kɛkɛ ni Paulo kɛɛ lɛ akɛ: “Mã kɛ̃ Nyɔŋmɔ aaagbao, bo gbogbo ni asha he! Otá shi ookojo mi yɛ mla lɛ naa, ni osaa ojeɔ mla lɛ sɛɛ ofãa akɛ ágba mi mã?” Beni mɛi ni kwɛɔ nɔ ni yaa nɔ lɛ folɔ Paulo naa akɛ eejɛ osɔfonukpa lɛ, bɔfo lɛ kpɛlɛ etɔmɔ nɔ amrɔ nɔŋŋ, ni ekɛɛ akɛ: “Anyɛmimɛi, mileee akɛ osɔfonukpa ni; ejaakɛ aŋma akɛ: ‘Kaawie omaŋ onukpa he efɔŋ.’”—Bɔfoi lɛ Asaji 23:1-5.

Nɔ ni Paulo ewie—akɛ esaaa akɛ mɔ ni awo lɛ kojolɔ lɛ feɔ yiwalɛ nii lɛ—ja. Fɛɛ sɛɛ lɛ, ekpa fai akɛni eleee ehe be ni ewie eshi osɔfonukpa lɛ yɛ gbɛ ni abaanyɛ abu lɛ akɛ ebɛ mɔ bulɛ lɛ nɔ lɛ hewɔ. * Paulo faikpamɔ lɛ gbele gbɛ bɔni afee ni Akuashɔŋ lɛ abo nɔ ni eyɔɔ kɛɛmɔ lɛ toi. Akɛni Paulo le naataamɔ ni tee nɔ yɛ kojomɔhe lɛ mli bii lɛ ateŋ hewɔ lɛ, ekɛɛ amɛ akɛ amɛmiikojo lɛ yɛ hemɔkɛyeli ni eyɔɔ yɛ gbohiiashitee lɛ mli lɛ hewɔ. Enɛ hewɔ lɛ, béi ni naa wa te shi, ni Farisifoi lɛ fi Paulo sɛɛ.—Bɔfoi lɛ Asaji 23:6-10.

Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ nɛkɛ Biblia mli nɔkwɛmɔnii enyɔ nɛɛ amli? Yɛ shihilɛi enyɔ lɛ fɛɛ mli lɛ, anɔkwa heshwamɔ wiemɔi gbele gbɛ ni eha atsa sanegbaa nɔ. No hewɔ lɛ, faikpamɔ wiemɔi baanyɛ aye abua wɔ ni wɔtao toiŋjɔlɛ. Hɛɛ, wɔtɔmɔi ni wɔɔkpɛlɛ nɔ kɛ fai ni wɔɔkpa yɛ nii ni wɔfite he lɛ baanyɛ agbele gbɛ kɛha sanegbaai kpakpai.

‘Shi Mifeko Efɔŋ Ko’

Kɛ́ wɔyɔse akɛ wɔtɔ̃ mɔ ko nɔ yɛ nɔ ni wɔwie loo wɔfee hewɔ lɛ, ekolɛ wɔbaanu he akɛ mɔ lɛ susuuu nii ahe jogbaŋŋ, loo enuɔ nii ahe tsɔ̃. Shi kɛlɛ, Yesu wo ekaselɔi lɛ ŋaa akɛ: “No hewɔ lɛ, kɛji okɛ onɔkeenɔ lɛ baaŋmɛ afɔleshaa latɛ lɛ nɔ, ni okai yɛ jɛi akɛ onyɛmi kɛo teŋ yɛ sane ko lɛ, shi onɔkeenɔ lɛ yɛ jɛi yɛ afɔleshaa latɛ lɛ hiɛ ni oya okɛ onyɛmi lɛ ayakpata dã, koni oba ni okɛ onɔkeenɔ lɛ abaha.”—Mateo 5:23, 24.

Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ nyɛmi ko baanu he akɛ otɔ enɔ. Yɛ nɛkɛ shihilɛ nɛɛ mli lɛ, Yesu kɛɛ akɛ esa akɛ oya ni “okɛ onyɛmi lɛ ayakpata,” kɛ́ onuɔ he akɛ otɔ enɔ loo otɔ̃ko enɔ jio. Taakɛ Hela niŋmaa lɛ tsɔɔ mli lɛ, wiemɔ ni Yesu kɛtsu nii yɛ biɛ lɛ ‘miitsɔɔ sane heŋmɛɛmɔ kwraa yɛ mɛi enyɔ ateŋ yɛ béi ni ebaka amɛteŋ lɛ sɛɛ.’ (Vine’s Expository Dictionary of Old and New Testament Words) Eji anɔkwale akɛ, kɛ́ naataamɔi te shi yɛ mɛi enyɔ ateŋ lɛ, ekolɛ tɔmɔ lɛ jɛ amɛyi enyɔ lɛ fɛɛ, akɛni mɛi enyɔ lɛ fɛɛ yeee emuu ni amɛbaanyɛ amɛtɔ̃ lɛ hewɔ. Bei pii lɛ, enɛ biɔ sane heŋmɛɛmɔ yɛ mɛi enyɔ lɛ ateŋ.

Jeee mɔ ni sane ja kɛ mɔ ni sane ejaaa doo ji sane lɛ, shi moŋ mɔ ni baatsɔ hiɛ edi toiŋjɔlɛ sɛɛ. Beni bɔfo Paulo yɔse akɛ, Kristofoi ni yɔɔ Korinto lɛ kɛ nanemɛi Nyɔŋmɔ sɔɔlɔi yaa maŋ kojomɔhei yɛ nɛkɛ mɛi ateŋ béi nɛɛ hewɔ, tamɔ shika he naataamɔi lɛ, ejaje amɛ akɛ: “Mɛɛba nyɛhaaa aye nyɛ amim moŋ? mɛɛba nyɛhaaa ashishiu nyɛ moŋ?” (1 Korintobii 6:7) Eyɛ mli akɛ Paulo wie enɛ koni ekɛje nanemɛi Kristofoi lɛ anijiaŋ wui yɛ béi ni teɔ shi yɛ amɛteŋ ní amɛaaha ale yɛ maŋ kojomɔhei lɛ moŋ, shi shishitoo mla lɛ mli kã shi faŋŋ: Nanemɛi heyelilɔi ateŋ toiŋjɔlɛ he hiaa waa fe ni aaatsɔɔ mɔ ni sane ja kɛ mɔ ni sane ejaaa. Shishitoo mla nɛɛ ni wɔɔha ehi wɔjwɛŋmɔ mli lɛ haa efeɔ mlɛo akɛ wɔɔkpa fai yɛ tɔmɔ ko ni mɔ ko susuɔ akɛ wɔtɔ̃ enɔ lɛ he.

Anɔkwayeli He Miihia

Kɛlɛ, mɛi komɛi kɛ wiemɔi ni tsɔɔ faikpamɔ lɛ tsuɔ nii fe nine. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ Japan lɛ, anuɔ wiemɔ sumimasen, ni ji wiemɔ ni afɔɔ kɛ nitsumɔ kɛha faikpamɔ lɛ numɔ shii akpei abɔ. Abaanyɛ akɛtsu nii po kɛha hiɛsɔɔ, ni miitsɔɔ haomɔ henumɔ ni aná akɛni anyɛɛɛ afee nɔ ko ni akɛaato yelikɛbuamɔ ni ajie lɛ kpo atsɔɔ lɛ najiaŋ lɛ hewɔ. Akɛni anyɛɔ akɛtsuɔ nii yɛ gbɛ̀i srɔtoi anɔ hewɔ lɛ, ekolɛ mɛi komɛi baanu he ákɛ akɛ wiemɔ lɛ tsuɔ nii babaoo tsɔ̃ ni ekolɛ amɛbaasusu he kɛji akɛ mɛi ni kɛɔ lɛ kɛɔ yɛ anɔkwayeli mli lɛɛlɛŋ. Ekolɛ eeenyɛ efee ákɛ akɛ faikpamɔ wiemɔi srɔtoi tsuɔ nii fe nine yɛ kusumii krokomɛi hu amli.

Yɛ maŋ nɔ wiemɔ fɛɛ wiemɔ mli lɛ, ehe miihia ni wɔjie anɔkwayeli kpo kɛ́ wɔmiikpa fai. Esa akɛ bɔ ni aaato wiemɔi lɛ anaa kɛ gbee ni akɛaawie lɛ ajie anɔkwa dɔlɛ kpo. Yesu Kristo tsɔɔ ekaselɔi lɛ yɛ Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ mli akɛ: “Shi nyɛhaa nyɛwiemɔ afea: Hɛɛ, hɛɛ! dabi, dabi! shi nɔ fɛɛ nɔ ni fe enɛɛmɛi lɛ ejɛ mɔfɔŋ lɛŋ.” (Mateo 5:37, wɔma efã ko nɔ mi.) Kɛ́ okpa fai lɛ, ha ohiɛ adɔ yɛ he! Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ: Nuu ko ni damɔ mɛi ni eto sɛrɛnɛɛ ateŋ yɛ kɔɔyɔŋ lɛjiadaamɔhe okpɔlɔ he kɛha amɛgbɛi aŋmalamɔ lɛ, kpa yoo ko ni damɔ esɛɛ lɛ fai beni ejatsu lɛ shi lɛ lɛ. Minitii fioo komɛi asɛɛ beni gbɔmɛi lɛ tsitsii kɛtee hiɛ lɛ, egbɛfaa baagi lɛ sa yoo lɛ he ekoŋŋ. Nuu lɛ jɛ mlihilɛ mli ekpa yoo lɛ fai shikome ekoŋŋ. Beni eba lɛ nakai ekoŋŋ lɛ, mɔ ni fata yoo lɛ he kɛfãa gbɛ lɛ kɛɛ nuu lɛ akɛ, kɛji eji anɔkwale akɛ ehiɛ edɔ yɛ nɔ ni ewie lɛ he lɛ, no lɛ ebɔ mɔdɛŋ akɛ ejatsu lɛ esaŋ yoo lɛ he dɔŋŋ. Hɛɛ, esa ákɛ akɛ faishitswaa akɛ ayaŋ nɔ afeŋ tɔmɔ ni afee lɛ dɔŋŋ lɛ, afata faikpamɔ ni jɛ anɔkwayeli mli lɛ he.

Kɛ́ wɔmiifee nii yɛ anɔkwayeli mli lɛ, no lɛ nɔ ni baafata wɔfaikpamɔ lɛ he ji kpɛlɛmɔ ni wɔɔkpɛlɛ tɔmɔ fɛɛ tɔmɔ nɔ, eshaifaa sɛɛtiumɔ, kɛ mɔdɛŋbɔɔ akɛ wɔɔtsu nifitemɔ ni eba lɛ he nii bɔ ni wɔɔnyɛ. Nakai nɔŋŋ esa akɛ mɔ ni atɔ enɔ lɛ hu aŋɔfa efɔŋfeelɔ ni eshwa ehe lɛ amrɔ nɔŋŋ. (Mateo 18:21, 22; Marko 11:25; Efesobii 4:32; Kolosebii 3:13) Akɛni mɛi enyɔ lɛ fɛɛ yeee emuu hewɔ lɛ, jeee daa nɛɛ ekolɛ toiŋjɔlɛ sɛɛtiumɔ baaya nɔ yɛ gbɛ ni yɔɔ mlɛo nɔ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, faikpamɔ wiemɔi ji hewalɛ ni naa wa kɛha toiŋjɔlɛ námɔ.

Beni Faikpamɔ ko Esaaa

Eyɛ mli akɛ heshwamɔ kɛ dɔlɛ wiemɔi jɔɔ tsui he ni ehaa toiŋjɔlɛ yaa hiɛ moŋ, shi nilelɔ kpooɔ akɛ ekɛ nakai wiemɔi lɛ aaatsu nii yɛ be mli ni nakai feemɔ esaaa. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ŋɔɔ lɛ akɛ sane lɛ kɔɔ anɔkwa ni aaaye Nyɔŋmɔ lɛ he. Beni Yesu Kristo yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, “eba ehe shi ni ebo toi kɛtee gbele mli, kɛtee sɛŋmɔtso nɔ gbele mli tete.” (Filipibii 2:8) Ni kɛlɛ, ekpaaa ehemɔkɛyeli lɛ he fai bɔni afee ni ekɛba epiŋmɔ lɛ shi. Ni Yesu kpaaa fai beni osɔfonukpa lɛ bi lɛ akɛ: “Mina Nyɔŋmɔ, hiɛkalɔ lɛ, akɛ, kɛji bo ji Kristo, Nyɔŋmɔ bi lɛ, kɛɛmɔ wɔ!” lɛ. Yɛ nɔ̃ najiaŋ ni Yesu kɛ gbeyeishemɔ aaakpa fai lɛ, ekɛ ekãa ha hetoo akɛ: “Okɛɛ. Shi miikɛɛ nyɛ akɛ: Kɛjɛ be nɛɛ nɔ kɛyaa lɛ, nyɛaana gbɔmɔ bi lɛ akɛ etá hewalɛ ninejurɔ nɔ, ni eeba yɛ ŋwɛi atatui lɛ amli.” (Mateo 26:63, 64) Toiŋjɔlɛ ni Yesu aaaha ehi ekɛ osɔfonukpa lɛ teŋ ni ekɛte shi ewo anɔkwa ni eyeɔ e-Tsɛ, Yehowa Nyɔŋmɔ lɛ, he susumɔ baaa ejwɛŋmɔ mli kɔkɔɔkɔ.

Kristofoi jieɔ bulɛ kɛ woo kpo amɛtsɔɔ mɛi ni yɔɔ nɔyeli hegbɛi amli lɛ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, ehe ehiaaa akɛ amɛaakpa fai yɛ toiboo ni amɛfeɔ amɛhaa Nyɔŋmɔ kɛ suɔmɔ ni amɛyɔɔ kɛha amɛnyɛmimɛi lɛ he lɛ hewɔ.—Mateo 28:19, 20; Romabii 13:5-7.

Toiŋjɔlɛ He Naatsii ko Bɛ

Ŋmɛnɛ, wɔtɔ̃ɔ akɛni wɔná emuu ni ayeee kɛ esha ákɛ gboshinii kɛjɛ wɔblematsɛ Adam ŋɔɔ lɛ hewɔ. (Romabii 5:12; 1 Yohane 1:10) Adam esha shihilɛ lɛ ji nɔ ni jɛ atua ni etse eshi Bɔlɔ lɛ mli kɛba. Ni kɛlɛ, shishijee lɛ, Adam kɛ Hawa eye emuu ni esha bɛ amɛhe, ni Nyɔŋmɔ ewo shi akɛ ekɛ adesai baaku sɛɛ kɛya nɛkɛ emuuyeli shihilɛ nɛɛ mli ekoŋŋ. Ebaajie esha kɛ hewalɛi ni enáa yɛ mɛi anɔ lɛ fɛɛ kɛya.—1 Korintobii 15:56, 57.

Bo lɛ, susumɔ nɔ ni enɛ baatsɔɔ lɛ he okwɛ! Beni Yesu nyɛ bi Yakobo woɔ ŋaa yɛ bɔ ni esa ákɛ akɛ lilɛi lɛ atsu nii aha lɛ he lɛ, ekɛɛ akɛ: “Kɛ mɔ ko tɔɔɔ yɛ wiemɔ mli lɛ, lɛ lɛ nuu ni hi kɛwula shi ji lɛ, ni eyɛ hewalɛ akɛ ekɛaawo gbɔmɔtso muu lɛ fɛɛ manyoflɛ.” (Yakobo 3:2) Gbɔmɔ ni eye emuu lɛ baanyɛ akudɔ elilɛi bɔni afee ni ekakpa fai yɛ tsu ni ekɛaatsu nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ lɛ hewɔ. “Eyɛ hewalɛ akɛ ekɛaawo gbɔmɔtso muu lɛ fɛɛ manyoflɛ.” Kwɛ naakpɛɛ ni eeeji, be mli ni wɔɔye emuu lɛ! Yɛ no sɛɛ lɛ, toiŋjɔlɛ he gbɛtsii nii ko ehiŋ aŋkroaŋkroi ateŋ dɔŋŋ. Tsɛbelɛ, dani nakai be lɛ aaashɛ lɛ, kɛ́ wɔkɛ faikpamɔ ni anɔkwayeli yɔɔ mli ni sa ha yɛ tɔmɔ ko ni wɔtɔ̃ lɛ he lɛ, no lɛ ebaaye ebua waa kɛha toiŋjɔlɛ námɔ.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 8 Ekolɛ eeenyɛ efee akɛ Paulo hiŋmɛi ni enaaa nii jogbaŋŋ lɛ hewɔ enyɛɛɛ eyoo osɔfonukpa lɛ.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 5]

Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ Paulo nɔkwɛmɔnɔ lɛ mli?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 7]

Beni mɔ fɛɛ mɔ baaye emuu lɛ, toiŋjɔlɛ he naatsii ko ehiŋ shi