Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

“Eeetsi Eeebɛŋkɛ Nyɛ”

“Eeetsi Eeebɛŋkɛ Nyɛ”

“Eeetsi Eeebɛŋkɛ Nyɛ”

“[Nyɔŋmɔ] ekɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ teŋ jɛkɛɛɛ.”—BƆFOI LƐ ASAJI 17:27.

1, 2. (a) Mɛɛ sane wɔbaanyɛ wɔbi ni kɔɔ Bɔlɔ lɛ he, beni wɔkwɛ ŋwɛii ni ŋulamii eyi mli obɔ lɛ? (b) Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ Biblia lɛ maa nɔ aduatsɔ kɛhaa wɔ akɛ, adesai jeee mɛi ni Yehowa enaaa amɛ?

ANI okwɛ ŋwɛi pɛŋ beni ŋulamii ni yɔɔ ŋwɛi lɛ fa babaoo gbɛkɛ ko beni atatui bɛ, ní eha onaa ekpɛ ohe? Bɔ ni ŋulamii lɛ ayifalɛ yɔɔ ha kɛ bɔ ni ŋwɛiniiaŋ da babaoo ha lɛ haa ŋmiŋmi mɔɔ mɔ. Shikpɔŋ lɛ tamɔ kpɔ́ nyɛkɛsiɔɔ ko kɛkɛ yɛ jeŋ muu fɛɛ ni da babaoo lɛ mli. Ani enɛ tsɔɔ akɛ Bɔlɔ lɛ, “mɔ ni kwɔ fe fɛɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ” lɛ nɔ kwɔ tsɔ fe bɔ ni eeesusu adesai ahe, aloo eyɛ shɔŋŋ tsɔ fe bɔ ni amɛaanyɛ amɛle lɛ?—Lala 83:19.

2 Biblia lɛ maa nɔ aduatsɔ kɛhaa wɔ akɛ adesai jeee mɛi ni Yehowa enaaa amɛ po. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ woɔ wɔ hewalɛ koni wɔtao lɛ, akɛ: “Ekɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ teŋ jɛkɛɛɛ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 17:27; 1 Kronika 28:9) Yɛ anɔkwale mli lɛ, kɛji akɛ wɔto gbɛjianɔ koni wɔtsi wɔbɛŋkɛ Nyɔŋmɔ lɛ, ebaatsu mɔdɛŋ ni wɔbɔɔ lɛ he nii. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Wɔ afi 2003 afi ŋmalɛ lɛ mli wiemɔi lɛ kɛ hetoo ni miishɛɛ yɔɔ mli haa akɛ: “Ni eeetsi eeebɛŋkɛ nyɛ.” (Yakobo 4:8) Nyɛhaa wɔsusua jɔɔmɔi ni nɔ bɛ ni Yehowa fɔseɔ eshwieɔ mɛi ni bɛŋkɛɔ lɛ lɛ anɔ lɛ ekomɛi ahe wɔkwɛa.

Nikeenii ni Jɛ Yehowa Diɛŋtsɛ Ŋɔɔ

3. Mɛɛ nikeenii Yehowa kɛhaa mɛi ni bɛŋkɛɔ lɛ lɛ?

3 Klɛŋklɛŋ lɛ, Yehowa tsuji yɛ nikeenii ni jara wa waa ni Yehowa kɛto kɛha ewebii. Hewalɛ, ninámɔ, kɛ wolo kasemɔ fɛɛ ni nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ kɛhaa lɛ nyɛŋ ekɛ nikeenii nɛɛ aha. Eji mɔ diɛŋtsɛ teemɔŋ nikeenii, nɔ ni Yehowa kɛhaa mɛi ni bɛŋkɛɔ lɛ lɛ pɛ. Mɛni ji no? Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ haa hetoo akɛ: ‘Kɛ . . . obolɔ otsɛ sɛɛyoomɔ ni otao esɛɛgbɛ tamɔ jwiɛtɛi, ní otao tamɔ jwetrii ní aŋɔtee lɛ: No dani ooonu Yehowa gbeyeishemɔ shishi, ni oooná Nyɔŋmɔ he nilee. Ejaakɛ Yehowa haa aleɔ nii.’ (Abɛi 2:3-6) Susumɔ adesai ni yeee emuu ni miiná “Nyɔŋmɔ he nilee” lɛ he okwɛ! Akɛ nakai nikeenii lɛ—nilee ni anáa kɛjɛɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ—toɔ “jwetrii ní aŋɔtee” he. Mɛni hewɔ?

4, 5. Mɛni hewɔ abaanyɛ akɛ “Nyɔŋmɔ he nilee” ato “jwetrii ni áŋɔtee” he lɛ? Feemɔ he nɔkwɛmɔnɔ.

4 Nɔ kome ji akɛ, Nyɔŋmɔ he nilee lɛ jara wa babaoo. Ejɔɔmɔi ni jara wa lɛ ateŋ ekome ji naanɔ wala gbɛkpamɔ. (Yohane 17:3) Shi nakai nilee lɛ haa wɔshihilɛ feɔ nɔ ni hi ŋmɛnɛ po. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kasemɔ jogbaŋŋ hewɔ lɛ, wɔbale hetooi kɛha sanebimɔi ni he hiaa tamɔ: Mɛni ji Nyɔŋmɔ gbɛi? (Lala 83:19) Mɛɛ shihilɛ diɛŋtsɛ mli gbohii lɛ yɔɔ? (Jajelɔ 9:5, 10) Mɛni ji Nyɔŋmɔ yiŋtoo kɛha shikpɔŋ lɛ kɛ gbɔmɔ? (Yesaia 45:18) Agbɛnɛ hu wɔbale akɛ gbɛ ni hi fe fɛɛ ni wɔɔtsɔ nɔ wɔhi shi ji, kɛtsɔ Biblia ŋaawoo ni nilee yɔɔ mli lɛ kɛ nitsumɔ nɔ. (Yesaia 30:20, 21; 48:17, 18) No hewɔ lɛ, wɔyɛ gbɛtsɔɔmɔ kpakpa ni yeɔ ebuaa wɔ koni wɔdamɔ shihilɛ mli yeyeeyefeemɔ naa, koni wɔtiu shihilɛ gbɛ ni haa anɔkwa miishɛɛ kɛ tsui ni nyɔɔ mɔ mli shwereɔ. Nɔ ni he hiaa fe fɛɛ lɛ, Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ni wɔkase lɛ eha wɔnyɛ wɔbale Yehowa naakpɛɛ sui lɛ koni wɔtsi wɔbɛŋkɛ lɛ. Mɛni po baanyɛ afee nɔ ni jara wa waa fe mɔ kɛ Yehowa teŋ wekukpaa ni bɛŋkɛ kpaakpa ni damɔ “Nyɔŋmɔ he nilee” nɔ?

5 Yiŋtoo kroko hu yɛ ní no hewɔ abaanyɛ akɛ Nyɔŋmɔ he nilee ato “jwetrii ni áŋɔtee” he lɛ. Taakɛ jwetrii pii ji lɛ, afɔɔɔ námɔ yɛ je nɛŋ. Yɛ shikpɔŋ nɔ gbɔmɛi ayifalɛ ni ji akpekpei akpei ekpaa lɛ gbɛfaŋ lɛ, amɛteŋ Yehowa jálɔi aaafee akpekpei ekpaa, loo aaafee 1 yɛ 1,000 mli ená “Nyɔŋmɔ he nilee” lɛ. Kɛ wɔɔfee bɔ ni eji hegbɛ ni ekaaa akɛ aaale Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli anɔkwale lɛ he nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ Biblia mli sanebimɔ kome pɛ he okwɛ, akɛ: Mɛni baa adesai anɔ kɛ́ amɛgboi? Wɔle kɛjɛ Ŋmalɛi lɛ amli akɛ susuma lɛ gbóɔ, ni ákɛ gbohii lɛ leee nɔ ko nɔ ko. (Ezekiel 18:4) Kɛlɛ, apasa hemɔkɛyeli akɛ nɔ ko ni hɔ gbɔmɔ mli yaa nɔ ehiɔ shi yɛ gbele sɛɛ lɛ efee nɔ ko ni je lɛŋ jamɔi babaoo kpɛlɛɔ nɔ. Eji Kristendom jamɔi lɛ ashishijee tsɔɔmɔi lɛ fã. Anaa yɛ Buddha jamɔ, Hindu jamɔ, Islam, Jain jamɔ, Yuda jamɔ, Shinto, Sikh jamɔ, kɛ Tao jamɔ mli. Bo lɛ jwɛŋmɔ he okwɛ—apasa tsɔɔmɔ kome pɛ nɛɛ elaka gbɔmɛi akpekpei toi akpei abɔ!

6, 7. (a) Namɛi pɛ baanyɛ aná “Nyɔŋmɔ he nilee”? (b) Mɛɛ nɔkwɛmɔnii tsɔɔ akɛ Yehowa kɛ sane shishinumɔ ni “ŋaalɔi kɛ nilelɔi” pii leee ejɔɔ wɔ?

6 Mɛni hewɔ gbɔmɛi babaoo nako “Nyɔŋmɔ he nilee” lɛ? Ejaakɛ mɔ ko nyɛŋ anu Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ shishi kɛmɔ shi kɛji akɛ E-yelikɛbuamɔ bɛ mli. Kaimɔ akɛ, nɛkɛ nilee nɛɛ ji nikeenii. Yehowa kɛhaa mɛi ni sumɔɔ ni amɛkɛ anɔkwayeli kɛ heshibaa atao e–Wiemɔ lɛ mli lɛ pɛ. Ekolɛ mɛnɛɛmɛi jeee “heloo gbɛfaŋ nilelɔi pii.” (1 Korintobii 1:26) Abaanyɛ atsɛ amɛteŋ mɛi pii yɛ tɛi ni je lɛ efolɔ eshwie shi lɛ anaa po akɛ “jeee woloŋlelɔi kɛ nilelɔi komɛi ji amɛ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 4:13) Kɛlɛ, no he ehiaaa. Yehowa kɛ “Nyɔŋmɔ he nilee” woɔ wɔ nyɔmɔ, yɛ sui ni enaa yɛ wɔtsui mli lɛ hewɔ.

7 Susumɔ nɔkwɛmɔnɔ ko he okwɛ. Kristendom woloŋlelɔi pii eŋmala woji babaoo ni wieɔ Biblia lɛ mli saji ahe. Nɛkɛ woji nɛɛ baanyɛ atsɔɔ yinɔsane mli, Hebri kɛ Hela wiemɔi ashishi, kɛ saji babaoo mli. Ani nɛkɛ woloŋlelɔi nɛɛ kɛ amɛnikasemɔ lɛ fɛɛ ená “Nyɔŋmɔ he nilee” diɛŋtsɛ lɛ? Ojogbaŋŋ, ani amɛnuɔ Biblia lɛ mli saneyitso, ni ji—maŋtsɛ ni Yehowa ji lɛ bembuu kɛtsɔ eŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ nɔ lɛ shishi faŋŋ? Ani amɛle akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ jeee Triniti ko fã? Wɔ lɛ, wɔyɛ saji nɛɛ ahe anɔkwale nilee. Mɛni hewɔ? Yehowa miiha wɔ mumɔŋ anɔkwalei amli sane shishinumɔ ní “ŋaalɔi kɛ nilelɔi” pii leee. (Mateo 11:25) Kwɛ bɔ ni Yehowa jɔɔ mɛi ni bɛŋkɛ lɛ lɛ ehaa!

“Yehowa Báa Mɛi Fɛɛ ni Sumɔɔ Lɛ lɛ Ayi”

8, 9. (a) Te David tsɔɔ jɔɔmɔ kroko hu kɛha mɛi ni bɛŋkɛ Yehowa lɛ mli eha tɛŋŋ? (b) Mɛni hewɔ Nyɔŋmɔ hebuu he hiaa anɔkwa Kristofoi lɛ?

8 Mɛi ni bɛŋkɛɔ Yehowa lɛ náa jɔɔmɔ kroko hu mli ŋɔɔmɔ, ni ji—ŋwɛi hebuu. Lalatsɛ David ní ejeee mɔ ni leee shihilɛ mli naagbai lɛ ŋma akɛ: “Yehowa ebɛŋkɛɔ mɛi fɛɛ ni tsɛɔ lɛ lɛ, mɛi fɛɛ ni tsɛɔ lɛ yɛ anɔkwale mli lɛ. Mɛi ni sheɔ lɛ gbeyei lɛ, efeɔ nɔ ni amɛtaoɔ ehaa amɛ, eboɔ amɛbolɔmɔ toi, ni ehereɔ amɛyiwala. Yehowa báa mɛi fɛɛ ni sumɔɔ lɛ lɛ ayi.” (Lala 145:18-20) Hɛɛ, Yehowa bɛŋkɛɔ mɛi ni sumɔɔ lɛ lɛ, ni yɛ no hewɔ lɛ ehe baafee oyá yɛ amɛbolɔmɔ kɛha yelikɛbuamɔ lɛ he nitsumɔ mli.

9 Mɛni hewɔ Nyɔŋmɔ hebuu he hiaa wɔ lɛ? Kɛfata nɔ ni jɛɔ “jaramɔ bei” nɛɛ amli shihilɛ ni wɔnuɔ he lɛ amli baa lɛ he lɛ, anɔkwa Kristofoi efee mɛi ni Yehowa Henyɛlɔ kpele, ni ji Satan Abonsam ejie ehiɛ eka amɛ titri. (2 Timoteo 3:1) Henyɛlɔ ni le ŋaa lɛ etswa efai shi akɛ ‘ebaami’ wɔ. (1 Petro 5:8) Satan waa wɔyi, ekɛ nɔnyɛɛ baa wɔnɔ, ni ekaa wɔ. Ekwɛɔ jwɛŋmɔ kɛ tsui mli sui ni ebaanyɛ ekɛtsu nii hu. Eyɛ oti ko yɛ ejwɛŋmɔ mli: no ji, ni egbɔjɔ wɔhemɔkɛyeli lɛ koni ekpata wɔhiɛ yɛ mumɔŋ. (Kpojiemɔ 12:12, 17) Akɛni wɔyɔɔ henyɛlɔ ni he wa waa ni wɔwuɔ wɔshiɔ hewɔ lɛ, ani ejeee nɔ ni haa mɔ tsui nyɔɔ emli akɛ wɔɔle akɛ “Yehowa báa mɛi fɛɛ ni sumɔɔ lɛ lɛ ayi”?

10. (a) Mɛɛ gbɛ Yehowa tsɔɔ nɔ ebuɔ ewebii ahe? (b) Mɛni ji hebuu ni he hiaa fe fɛɛ, ni mɛni hewɔ?

10 Shi kɛlɛ, mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔɔ ebuɔ ewebii ahe? Eshiwoo ni kɔɔ hebuu he lɛ emaaa shihilɛ ni naagba ko kwraa bɛ mli nɔ mi yɛ gbɛjianɔtoo nɛɛ mli; ni asaŋ etsɔɔɔ akɛ gbɛnaa nii kã enɔ akɛ efee naakpɛɛ nii yɛ wɔgbɛfaŋ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, Yehowa kɛ gbɔmɔtsoŋ hebuu haa ewebii ákɛ kuu. Ejaakɛ eŋmɛŋ gbɛ kɔkɔɔkɔ ni Abonsam akpata anɔkwa jálɔi ahiɛ kwraa kɛjɛ shikpɔŋ nɔ! (2 Petro 2:9) Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, Yehowa buɔ wɔhe yɛ mumɔŋ. Ekɛ nɔ ni he hiaa wɔ lɛ wulaa wɔ koni wɔŋmɛ wɔtsui shi yɛ kaai amli, ni wɔbáa wekukpaa ni ka wɔkɛ lɛ teŋ lɛ yi. Yɛ naagbee lɛ, mumɔŋ hebuu ji hebuu ni he hiaa fe fɛɛ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ bei abɔ ni wɔkɛ Yehowa yɔɔ wekukpaa mli nɛɛ, nɔ ko nɔ ko bɛ—gbele po nyɛŋ—aye wɔ awui kɛya naanɔ.—Mateo 10:28.

11. Mɛɛ gbɛjianɔ Yehowa eto kɛha ewebii lɛ ahebuu yɛ mumɔŋ?

11 Yehowa eto gbɛjianɔ babaoo koni ekɛbu mɛi ni bɛŋkɛɔ lɛ lɛ ahe yɛ mumɔŋ. Ehaa wɔ nilee kɛtsɔ e-Wiemɔ ni ji Biblia lɛ nɔ, koni wɔkpee kaai srɔtoi anaa. (Yakobo 1:2-5) Ŋaawoo ni anyɛɔ atsuɔ he nii ni anaa yɛ Ŋmalɛi lɛ amli lɛ diɛŋtsɛ buɔ mɔ he. Kɛfata he lɛ, Yehowa kɛ ‘mumɔ krɔŋkrɔŋ haa mɛi ni biɔ lɛ lɛ.’ (Luka 11:13) Nakai mumɔ lɛ ji hewalɛ ni fe fɛɛ ni yɔɔ jeŋ muu fɛɛ, no hewɔ lɛ, ebaanyɛ ewula wɔ ni wɔdamɔ yiwaa loo kaa fɛɛ kaa ni baaba wɔnɔ lɛ naa yɛ omanyeyeli mli. Yehowa tsɔɔ Kristo nɔ ekɛ ‘gbɔmɛi ateŋ nikeenii’ haa. (Efesobii 4:8) Nɛkɛ hii ni he esa yɛ mumɔŋ nɛɛ bɔɔ mɔdɛŋ ni amɛjie Yehowa diɛŋtsɛ mɔbɔnalɛ lɛ kpo beni amɛyeɔ amɛbuaa amɛnanemɛi jálɔi lɛ.—Yakobo 5:14, 15.

12, 13. (a) Mɛni nɔ Yehowa tsɔɔ ekɛ mumɔŋ niyenii haa wɔ yɛ be ni sa mli lɛ? (b) Te onuɔ gbɛjianɔi ni Yehowa eto kɛha wɔmumɔŋ hilɛ-kɛhamɔ lɛ he ohaa tɛŋŋ?

12 Yehowa kɛ nɔ kroko hu haa koni ekɛbaa wɔyi: mumɔŋ niyenii yɛ be ni sa mli. (Mateo 24:45) Yehowa tsɔɔ woji ni akala, ni woji tɛtrɛbii tamɔ Buu-Mɔɔ lɛ kɛ Awake! lɛ fata he, kɛ agbɛnɛ asafoŋ kpeei, kpokpaa bibii anɔ kpeei, kɛ kpokpaa wulu nɔ kpeei anɔ ekɛ nibii ni he hiaa wɔ lɛ haa wɔ, yɛ be ni ehe hiaa wɔ lɛ mli. Ani obaanyɛ okai be ko ni onu sane ko yɛ Kristofoi akpee, kpokpaa nɔ kpee, loo kpokpaa wulu nɔ kpee shishi ni ta otsuiŋ ni wo bo hewalɛ loo eshɛje omii lɛ? Ani okane sane ko pɛŋ yɛ woji ni atsĩ tã yɛ yiteŋgbɛ lɛ eko mli ni onu he akɛ aŋma kɛha bo?

13 Satan tawuu nii ni ekɛtsuɔ nii waa lɛ ateŋ ekome ji nijiaŋwujee, ni wɔyeee wɔhe yɛ nibii ni jɛɔ mli baa lɛ ahe. Ele jogbaŋŋ akɛ kɛ́ wɔtɔ biti yɛ be kakadaŋŋ mli lɛ ebaanyɛ eha wɔ hewalɛ nɔ agbɔ, ni ebaaha wɔhe akã kɛha tutuamɔ po. (Abɛi 24:10) Akɛni Satan miibɔ mɔdɛŋ ni ekɛ nijiaŋwujee henumɔ lɛ atsu nii hewɔ lɛ, yelikɛbuamɔ he miihia wɔ. Buu-Mɔɔ lɛ kɛ Awake! woji tɛtrɛbii lɛ eŋmala saji yɛ be kɛ bei amli ni yeɔ ebuaa wɔ koni wɔwuu wɔshi nijiaŋwujee. Nyɛmi yoo Kristofonyo ko ŋma yɛ nɛkɛ saji nɛɛ ekome he akɛ: “Etamɔ nɔ ni mikane sane ni aŋma lɛ shii abɔ daa gbi, ni yaafonui lɛ hoɔ lolo. Mihaa ehiɔ misaatso lɛ masɛi koni makane be fɛɛ be ní minuɔ nijiaŋwujee he. Minyɛɔ minuɔ bɔ ni Yehowa hebuu nine lɛ fuaa mi kɛtsɔɔ saji ni aŋmala nɛɛ anɔ lɛ.” * Ani wɔdaaa Yehowa shi yɛ mumɔŋ niyenii ni ekɛhaa wɔ yɛ amɛbe naa pɛpɛɛpɛ lɛ he? Kaimɔ akɛ, gbɛjianɔ ni eto kɛha wɔmumɔŋ hilɛ-kɛhamɔ lɛ ji odaseyeli ni tsɔɔ akɛ ebɛŋkɛ wɔ, ni ekɛ wɔ ewo ehebuu kwɛmɔ shishi.

Sɔlemɔ Toibolɔ’ lɛ Hiɛ ni Anyɛɔ Ayaa

14, 15. (a) Mɛɛ jɔɔmɔi Yehowa diɛŋtsɛ kɛhaa mɛi ni bɛŋkɛ lɛ lɛ? (b) Mɛni hewɔ sɔlemɔ ni wɔkɛyaa Yehowa ŋɔɔ yɛ heyeli mli lɛ ji hegbɛ ko ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ?

14 Ani ókadi pɛŋ akɛ, yɛ be mli ni adesai náa nɔyeli hewalɛ kɛ hegbɛ lɛ, mɛi ni amɛyeɔ amɛnɔ lɛ nyɛɛɛ abɛŋkɛ amɛ pii? Shi, Yehowa Nyɔŋmɔ hu? Ani akɛni ekɛ wɔ teŋ jɛkɛ babaoo tsɔ hewɔ lɛ enyãaa wiemɔi ni adesai foji nɛɛ kɛ lɛ wieɔ lɛ he? Etamɔɔɔ nakai kwraa! Nikeenii ni ji sɔlemɔ ji jɔɔmɔ kroko ni Yehowa kɛhaa mɛi ni bɛŋkɛ lɛ lɛ. Gbɛ ni aŋmɛɔ wɔ koni wɔbɛŋkɛ ‘Sɔlemɔ Toibolɔ’ lɛ yɛ heyeli mli lɛ ji nikeenii ni sa kadimɔ waa diɛŋtsɛ. (Lala 65:3) Mɛni hewɔ?

15 Kɛ́ wɔɔfee he nɔkwɛmɔnɔ lɛ: Gbɛnaa nii pii jwere nitsumɔ wulu ko mli nitsumɔ nɔkwɛlɔ nukpa lɛ nɔ. Ekpɛɔ eyiŋ yɛ saji ni lɛ diɛŋtsɛ ebaatsu he nii kɛ nɔ ni ekɛbaaha mɛi krokomɛi lɛ he. Nakai nɔŋŋ hu jeŋ muu fɛɛ Maŋtsɛ kɛ Nɔyelɔ lɛ yɛ hegbɛ ni ehalaa nɔ̃ saji ni lɛ diɛŋtsɛ ekɛ ehe baawo mli kɛ nɔ ni ekɛbaaha mɛi krokomɛi. Susumɔ saji fɛɛ ni Yehowa kɛwo esuɔmɔ Bi, Yesu dɛŋ lɛ he okwɛ. Akɛ “hegbɛ akɛ ekojo” eha Bi lɛ. (Yohane 5:27) Áŋɔ ŋwɛibɔfoi “awo eshishi.” (1 Petro 3:22) Akɛ Yehowa mumɔ krɔŋkrɔŋ ni yɔɔ hewalɛ waa lɛ he hegbɛ ewo Yesu dɛŋ koni eye ebua lɛ ní enyiɛ ekaselɔi ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ ahiɛ. (Yohane 15:26; 16:7) No hewɔ lɛ, Yesu baanyɛ akɛɛ akɛ: “Aŋɔ hegbɛ fɛɛ aha mi yɛ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ nɔ.” (Mateo 28:18) Ni kɛlɛ, yɛ nɔ ni kɔɔ wɔsɔlemɔi ahe lɛ, Yehowa diɛŋtsɛ ehala akɛ lɛ diɛŋtsɛ ekɛ ehe baawo mli. No hewɔ ni Biblia lɛ kɛɔ wɔ koni wɔsɔle wɔha Yehowa pɛ, ni wɔfee nakai yɛ Yesu gbɛi amli lɛ.—Lala 69:14; Yohane 14:6, 13.

16. Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔná hekɛnɔfɔɔ akɛ Yehowa boɔ wɔsɔlemɔi atoi diɛŋtsɛ lɛ?

16 Ani Yehowa boɔ wɔsɔlemɔi atoi diɛŋtsɛ? Eji ejeee ehe sane ko loo efooo mli kulɛ, ewoŋ wɔ hewalɛ akɛ “nyɛhiɛa sɔlemɔ mli daa” loo wɔshɛ́ wɔ jatsũi kɛ yeyeeyefeemɔi wɔfɔ̃ enɔ. (Romabii 12:12; Lala 55:23; 1 Petro 5:7) Tsuji anɔkwafoi ni hi shi yɛ Biblia bei amli lɛ yɛ hekɛnɔfɔɔ ni yeɔ emuu akɛ Yehowa boɔ sɔlemɔ toi. (1 Yohane 5:14) No hewɔ lɛ, lalatsɛ David jaje akɛ: “[ Yehowa] eeebo migbee toi.” (Lala 55:18) Wɔ hu wɔyɛ nɔ fɛɛ nɔ ni wɔɔdamɔ nɔ wɔná hekɛnɔfɔɔ akɛ Yehowa bɛŋkɛ, efee klalo akɛ eeebo wɔsusumɔi kɛ wɔhaomɔi fɛɛ toi.

Yehowa Woɔ Etsuji Nyɔmɔ

17, 18. (a) Te Yehowa nuɔ ebɔɔ nii ni yɔɔ nilee lɛ asɔɔmɔ yɛ anɔkwayeli mli lɛ he ehaa tɛŋŋ? (b) Tsɔɔmɔ bɔ ni Abɛi 19:17 tsɔɔ akɛ Yehowa ekuuu ehiɛ eshwieee wɔ mɔbɔnalɛ nifeemɔi lɛ anɔ lɛ mli.

17 Nɔ ni adesai foji kɛkɛ baafee loo amɛbaakpoo efeemɔ lɛ esaaa Yehowa gbɛhe akɛ Jeŋ Muu Fɛɛ Maŋtsɛ lɛ he. Kɛlɛ, Yehowa ji Nyɔŋmɔ ni hiɛ sɔɔ nii. Yɛ anɔkwale mli lɛ ebuɔ—ni emii shɛɔ—ebɔɔ nii ni yɔɔ jwɛŋmɔ lɛ asɔɔmɔ nitsumɔ yɛ anɔkwayeli mli lɛ he waa diɛŋtsɛ. (Lala 147:11) Enɛ hu ji sɛɛnamɔ kroko hu ni mɛi ni bɛŋkɛ Yehowa lɛ náa mli ŋɔɔmɔ: Ewoɔ etsuji lɛ nyɔmɔ.—Hebribii 11:6.

18 Biblia lɛ tsɔɔ faŋŋ akɛ Yehowa buɔ nɔ ni ejálɔi lɛ feɔ lɛ akɛ sɛɛnamɔ yɛ he. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, wɔkaneɔ akɛ: “Mɔ ni naa ohiafo mɔbɔ lɛ, ekɛmiifa Yehowa; ni nɔ ni eŋɔha lɛ lɛ, eeeto lɛ najiaŋ ekoŋŋ.” (Abɛi 19:17) Bɔ ni Yehowa kɛ mɔbɔnalɛ susuɔ ohiafo he lɛ je kpo yɛ Mose Mla lɛ mli. (3 Mose 14:21; 19:15) Kɛ́ wɔkase Yehowa mɔbɔnalɛ yɛ bɔ ni wɔkɛ ohiafoi lɛ yeɔ haa lɛ mli lɛ, te enuɔ he ehaa tɛŋŋ? Kɛ́ wɔkɛ nɔ ko ha ohiafo, ni wɔkpaaa nɔ ko gbɛ akɛ eto najiaŋ lɛ, Yehowa buɔ enɛ akɛ okɛ nɔ ko efa Lɛ. Yehowa woɔ shi akɛ, ekɛ duromɔ kɛ jɔɔmɔi baawo nakai nyɔmɔ lɛ. (Abɛi 10:22; Mateo 6:3, 4; Luka 14:12-14) Hɛɛ, kɛ́ wɔna naanyo jálɔ ko ni ehia lɛ lɛ mɔbɔ lɛ, etaa Yehowa tsui he. Kwɛ bɔ ni wɔdaa shi wɔhaa akɛ wɔɔle akɛ wɔŋwɛi Tsɛ lɛ hiɛ kpaaa wɔ mɔbɔnalɛ nifeemɔi lɛ anɔ!—Mateo 5:7.

19. (a) Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ Yehowa hiɛ sɔɔ nɔ ni wɔfeɔ yɛ shiɛmɔ kɛ kaselɔ feemɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔɔ ewoɔ sɔɔmɔ nifeemɔi ni akɛhaa yɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ sɛɛfimɔ mli lɛ he nyɔmɔ yɛ?

19 Yehowa hiɛ sɔɔ nɔ ni wɔtsuɔ yɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ he lɛ titri. Kɛ́ wɔtsi wɔbɛŋkɛ Yehowa lɛ, no tsɔɔ kɛkɛ akɛ, wɔmiisumɔ ni wɔkɛ wɔbe, wɔnyɛmɔ, kɛ shika atsu nii koni wɔkɛ wɔhe awo Maŋtsɛyeli shiɛmɔ kɛ kaselɔ feemɔ nitsumɔ lɛ mli babaoo bɔ ni wɔɔnyɛ. (Mateo 28:19, 20) Yɛ bei komɛi amli lɛ, ekolɛ wɔbaanu he akɛ nɔ ko bibioo pɛ wɔnyɛɔ wɔtsuɔ. Wɔtsui ni yeee emuu lɛ baaha wɔsusu he, kɛji akɛ wɔ mɔdɛŋbɔɔ lɛ saa Yehowa hiɛ po lo. (1 Yohane 3:19, 20) Shi Yehowa buɔ nikeenii fɛɛ nikeenii ni jɛɔ tsui ni suɔmɔ kanyaa lɛ lɛ mli lɛ akɛ ejara wa—ní bɔ fɛɛ bɔ ni eji bibioo ha lɛ kɔɔɔ he eko. (Marko 12:41-44) Biblia lɛ maa nɔ mi kɛhaa wɔ akɛ: “Nyɔŋmɔ jeee mɔ ni yeɔ sane ni ejaaa ni ehiɛ aaakpa nyɛnitsumɔ lɛ nɔ kɛ suɔmɔ deŋme ni nyɛgbo yɛ egbɛi lɛ ahewɔ” lɛ. (Hebribii 6:10) Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yehowa kaiɔ sɔɔmɔ nifeemɔ bibioo kwraa ni afee koni akɛfi e-Maŋtsɛyeli lɛ sɛɛ lɛ, ni ewoɔ he nyɔmɔ. Kɛfata mumɔŋ jɔɔmɔi babaoo ni yɔɔ bianɛ lɛ ahe lɛ, wɔbaanyɛ wɔkwɛ shihilɛ yɛ jeŋ hee ni baa lɛ mli ŋɔɔmɔi lɛ agbɛ, he ni Yehowa baagbɛ edɛŋ koni eha mɛi fɛɛ ni bɛŋkɛ lɛ lɛ atɔ babaoo kɛ amɛtaomɔ nii lɛ!—Lala 145:16; 2 Petro 3:13.

20. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔha wɔ afi ŋmalɛ lɛ mli wiemɔi lɛ ahi wɔjwɛŋmɔ mli yɛ afi 2003 lɛ mli fɛɛ lɛ, ni mɛni baajɛ mli aba?

20 Nyɛhaa wɔbia wɔhe yɛ afi 2003 lɛ mli fɛɛ akɛ, ani wɔmiibɔ mɔdɛŋ be fɛɛ be koni wɔtsi wɔbɛŋkɛ wɔŋwɛi Tsɛ lɛ lo. Kɛ́ wɔmiifee nakai lɛ, wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ ebaafee he nɔ ko, taakɛ ewo shi lɛ. Ejaakɛ “Nyɔŋmɔ . . . maleee.” (Tito 1:2) Kɛ otsi kɛbɛŋkɛ lɛ lɛ, lɛ hu ebaatsi ebɛŋkɛ bo. (Yakobo 4:8) Ni mɛni baajɛ mli aba? Jɔɔmɔi babaoo bianɛ kɛ gbɛkpamɔ akɛ obaaya nɔ otsi obɛŋkɛ Yehowa he kpaakpa yɛ naanɔi fɛɛ mli!

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 13 Enɛ ji bɔ ni ahere sane ni ji, “Yehowa Da Kwraa Fe Wɔtsuii Lɛ,” ni yɔɔ May 1, 2000 Buu-Mɔɔ lɛ baafa 28-31 lɛ nɔ aha.

Ani Okaiɔ?

• Mɛɛ nikeenii Yehowa kɛhaa mɛi ni bɛŋkɛɔ lɛ lɛ?

• Mɛɛ gbɛjianɔ Yehowa toɔ kɛhaa ewebii lɛ ahebuu yɛ mumɔŋ?

• Mɛni hewɔ heyeli mli ni akɛyaa Yehowa ŋɔɔ yɛ sɔlemɔ mli lɛ ji hegbɛ ko ni akɛha ni yɔɔ naakpɛɛ waa lɛ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ Biblia lɛ tsɔɔ yɛ akɛ Yehowa hiɛ sɔɔ ebɔɔ nii ni yɔɔ nilee lɛ asɔɔmɔ yɛ anɔkwayeli mli lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]

Yehowa kɛ mumɔŋ anɔkwalei amli sɛɛyoomɔ ejɔɔ wɔ

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 16, 17]

Yehowa kɛ mumɔŋ hebuu haa

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 18]

Yehowa bɛŋkɛ, efee klalo akɛ ebaabo wɔ sɔlemɔ fɛɛ sɔlemɔ toi