Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

‘Anɔkwa Naabu Aaadamɔ Shi Kɛaatee Naanɔ’

‘Anɔkwa Naabu Aaadamɔ Shi Kɛaatee Naanɔ’

‘Anɔkwa Naabu Aaadamɔ Shi Kɛaatee Naanɔ’

TAMƆ bɔ ni la bibioo ko baanyɛ ashã koo muu fɛɛ ni ekpata hiɛ lɛ, no hu nyɛɔ efiteɔ aŋkro ko shihilɛ fɛɛ. Ebaanyɛ efee nɔ ni eyi obɔ kɛ ebɔɔ, shi ebaanyɛ efee “walatso” hu. (Abɛi 15:4) Gbele kɛ wala yɛ edɛŋ. (Abɛi 18:21) Nɛkɛ ji hewalɛ ni henɔ bibioo nɛɛ, ni ji wɔlilɛi lɛ, ni baanyɛ abule gbɔmɔtso muu lɛ fɛɛ lɛ yɔɔ. (Yakobo 3:5-9) Nilelɔi ji wɔ kɛji akɛ wɔbu lilɛi lɛ he.

Yɛ Biblia mli wolo ni ji Abɛi lɛ yitso 12 lɛ fã ni ji enyɔ lɛ mli lɛ, Maŋtsɛ Salomo ni hi shi yɛ blema Israel lɛ kɛ ŋaawoo kpakpa ni yeɔ ebuaa wɔ koni wɔkudɔ wɔwiemɔ lɛ haa. Kɛtsɔ abɛi ni yɔɔ kuku shi kɛ̃lɛ shishinumɔ yɔɔ mli nɔ lɛ, maŋtsɛ nilelɔ lɛ tsɔɔ akɛ wiemɔi ni awieɔ lɛ yɛ amɛsɛɛ saji, ni amɛjieɔ bɔ ni mɔ ni wieɔ lɛ sui ji ha lɛ kpo babaoo. Salomo ŋaawoo ni jɛ mumɔŋ lɛ he miihia mɔ fɛɛ mɔ ni miisumɔ koni ‘ebu enaabu shinaa lɛ he lɛ.’—Lala 141:3.

‘Tɔ̃mɔ ni Tsɔɔ Mɔ Tsɔne’

Salomo kɛɛ akɛ: “Naabu tɔ̃mɔ ji nɔ ni tsɔ̃ɔ mɔ fɔŋ tsɔne, shi jalɔ jeɔ haomɔ mli.” (Abɛi 12:13, NW) Malemɔ ji tɔ̃mɔ ni akɛ naabu tɔ̃ɔ ni batsɔɔ gbele tsɔne kɛhaa mɔ ni maleɔ lɛ. (Kpojiemɔ 21:8) Anɔkwale ni awieee baanyɛ afee tamɔ gbɛ ni yɔɔ mlɛo ni akɛjoɔ toigbalamɔ naa foi loo akɛjoɔ jaramɔ shihilɛ ko naa foi. Shi ani bei babaoo mli lɛ amale kome kɛ mɔ eyaaa malemɔi krokomɛi amli? Tamɔ bɔ ni mɔ ko ni kɛ shika fioo jeɔ asɔshwɛmɔ shishi lɛ kɛ shika agboiagboi fɔ̃ɔ nɔ beni ebɔɔ mɔdɛŋ koni enine ashɛ nɔ ni aye lɛ lɛ nɔ lɛ, etsɛɛɛ ni amalelɔ kɛ ehe woɔ naagba ni eko nyiɛ eko sɛɛ lɛ mli trukaa.

Tɔ̃mɔ ni akɛ naabu tɔ̃ɔ lɛ tsɔ̃ɔ tsɔne kroko, ejaakɛ mɔ ni maleɔ lɛ baanyɛ alaka lɛ diɛŋtsɛ ehe ni jeee eyiŋtoo ji nakai. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, amalelɔ baanyɛ atsɔ̃ lɛ diɛŋtsɛ eyiŋ yɛ gbɛ ni waaa nɔ akɛ ele nii waa ni ehiɛ tɛ̃, yɛ be mli ni yɛ anɔkwale mli lɛ nɔ ko fioo pɛ ele. No hewɔ lɛ eshihilɛ jeɔ shishi etsɔɔ amale. Yɛ anɔkwale mli lɛ, “elakaa ehe yɛ lɛ diɛŋtsɛ ehiŋmɛiiaŋ, akɛ anaŋ enɔsha lɛ ní aaanyaŋe.” (Lala 36:3) Mɛɛ tsɔne po amale ji nɛkɛ! Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, jalɔ kɛ lɛ diɛŋtsɛ ehe eyawoŋ jaramɔ shihilɛ ni tamɔ nɛkɛ mli. Yɛ fimɔ mli po lɛ, emaleŋ yɛ bɔ ni ebalɛ lɛ hewɔ.

‘Yibii ni Hãa Atɔɔ’

Bɔfo Paulo bɔɔ kɔkɔ akɛ: “Nyɛkalakaa nyɛhe: Nyɔŋmɔ lɛ, aliii lɛ yaka. Ejaakɛ nɔ̃ pɛ ní gbɔmɔ dũɔ lɛ, no nɔŋŋ ebaakpa hu.” (Galatabii 6:7) Shishitoo mla nɛɛ kɔɔ wɔwiemɔ kɛ wɔnifeemɔi ahe diɛŋtsɛ. Salomo jaje akɛ: “Gbɔmɔ daaŋ yibii aaaha etɔ kɛ nii kpakpai, ni gbɔmɔ ninenaa nitsumɔi akɛaawo lɛ nyɔmɔ.”Abɛi 12:14.

Naabu ni “wieɔ nilee wiemɔ” lɛ woɔ yibii ni haa mɔ tɔɔ. (Lala 37:30) Ŋaalee biɔ nilee, ni adesa ko bɛ ni ji nilee fɛɛ jɛɛhe. Ehe miihia ni mɔ fɛɛ mɔ abo ŋaawoo kpakpa toi ni ekɛtsu nii. Israel maŋtsɛ lɛ kɛɛ akɛ: “Buulu yɔɔ nɛɛ, egbɛ ja yɛ ehiɛ; shi mɔ ni ji nilelɔ lɛ, eboɔ ŋaawoo toi.”Abɛi 12:15.

Yehowa kɛ ŋaawoo ni sa haa wɔ kɛtsɔ e-Wiemɔ lɛ kɛ egbɛjianɔtoo lɛ nɔ, ni ekɛ woji ni “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ kɛhaa lɛ tsuɔ enɛ he nii. (Mateo 24:45; 2 Timoteo 3:16) Kwɛ bɔ ni eji kwashiafeemɔ akɛ wɔɔkpoo ŋaawoo kpakpa ni wɔfee nɔ ni wɔsumɔɔ! Esa akɛ wɔhe “afee oya kɛ ninumɔ” beni Yehowa, ‘ni ji Mɔ ni tsɔɔ gbɔmɛi anilee lɛ’ woɔ wɔ ŋaa kɛtsɔ edafitswaa gbɛ lɛ nɔ lɛ.—Yakobo 1:19; Lala 94:10.

Té nilelɔ kɛ buulu feɔ amɛnii yɛ jɛmɔi loo wiemɔ kɛ shimɔi ni ejaaa he amɛhaa tɛŋŋ? Salomo haa hetoo akɛ: “Buulu yɔɔ nɛɛ, anaa emlifu oyá; shi hiɛtɛlɔ kɛ hiɛgbele teeɔ.”Abɛi 12:16.

Kɛ ajɛ́ buulu lɛ, ekɛ mlifu hãa hetoo oyá—‘yɛ nakai gbi lɛ nɔ nɔŋŋ.’ Shi mɔ ni hiɛ tɛ̃ lɛ sɔleɔ ebiɔ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ bɔni afee ni ekɛ henɔyeli atsu nii. Eheɔ be ni ekɛjwɛŋɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli ŋaawoo lɛ nɔ, ni ekɛ hiɛsɔɔ susuɔ Yesu wiemɔi akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni aaagbá oninejurɔ toiŋ lɛ, tsɔ eko lɛ hu oha lɛ” lɛ he. (Mateo 5:39) Akɛni nilelɔ lɛ sumɔɔɔ ni ‘eŋɔɔ efɔŋ etoɔ mɔ ko mɔ ko efɔŋ najiaŋ’ hewɔ lɛ, etsiɔ enaabu kɛjɛɔ wiemɔ ni esusuuu he ni eeewie lɛ he. (Romabii 12:17) Kɛ wɔtsimɔ heguɔgbee fɛɛ ni ekolɛ wɔkɛbaakpe lɛ nɔ nakai nɔŋŋ lɛ, wɔjoɔ béi kroko ni aaaba lɛ naa foi.

‘Lilɛi ni Tsáa Mɔ’

Tɔ̃mɔ ni akɛ naabu tɔ̃ɔ lɛ baanyɛ ekɛ naagba babaoo aba yɛ saneyeli mli. Israel maŋtsɛ lɛ kɛɛ akɛ: “Mɔ ni wieɔ anɔkwale faŋŋ lɛ, ejieɔ jalɛ kpo; shi amale odasefonyo jieɔ shishiumɔ kpo.” (Abɛi 12:17) Anɔkwa odasefonyo jieɔ jalɛ kpo, ejaakɛ anyɛɔ akɛ he fɔ̃ɔ edaseyeli lɛ nɔ, ni eji anɔkwale. Ewiemɔi lɛ yeɔ ebuaa koni aye jalɛ sane. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, amale odasefonyo eyi obɔ̃ kɛ lakamɔ, ni ehaa jalɛ sane ni ayeee lɛ fáa.

Salomo tsáa nɔ akɛ: “Mɔ ko yɛ ni wieɔ bambam, tamɔ adumɔɔ klante; shi nilelɔ lilɛi tsáa mɔ.” (Abɛi 12:18) Wiemɔi baanyɛ atsurɔ mɔ tamɔ klante, efite naanyobɔɔi ni etée naagbai ashi. Aloo amɛbaanyɛ amɛfee nɔ ni yɔɔ miishɛɛ ni sa hiɛ, ni báa naanyobɔɔi ayi. Ani heguɔgbee gbɛi ni akɛtsɛ́ɔ mɔ, bolɔmɔi, wiemɔ kɛ shimɔ ni yaa nɔ, kɛ jɛmɔi ni baa mɔ shi lɛ jeee nibii ni bãmɔɔ mɔ ni haa anáa henumɔŋ pilamɔi ni mli kwɔlɔ? Kwɛ bɔ ni eji nɔ ni sa akɛ wɔkɛ anɔkwa faikpamɔ wiemɔi ni tsaa mɔ aaajaje tɔ̃mɔ fɛɛ tɔ̃mɔ ni ekolɛ wɔɔtɔ̃ yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ!

Yɛ jaramɔ bei ni wɔyɔɔ mli lɛ amli lɛ, ebɛ naakpɛɛ akɛ mɛi babaoo “tsuii ekumɔ” ni ‘amɛmumɔ tswiaa shi kɛ dɔlɛ.’ (Lala 34:19) Kɛ́ ‘wɔshɛje mɛi ni tsui fãa lɛ amii’ ni ‘wɔhere mɛi ni efee gbedee lɛ,’ yɛ anɔkwale mli lɛ ani jeee tsamɔ wiemɔ lɛ mli hewalɛ lɛ wɔkɛtsuɔ nii lɛ? (1 Tesalonikabii 5:14) Hɛɛ, musuŋtsɔlɛ wiemɔi baanyɛ awo mɛi ni eye afii 13 kɛyaa ni wuɔ amɛshiɔ tipɛŋfoi anɔnyɛɛ ni yeɔ awui lɛ hewalɛ. Wiemɔ ni asusuɔ he dani awieɔ lɛ baanyɛ ama nɔ mi kɛha mɛi ni edara lɛ akɛ amɛhe miihia ni asumɔɔ amɛ. Mlijɔlɛ wiemɔi baanyɛ aha helatsɛmɛi aná miishɛɛ yɛ gbi lɛ mli. Ebafeɔ mlɛo po akɛ aaakpɛlɛ kãmɔ nɔ kɛji akɛha “yɛ mlijɔlɛ mumɔ mli.” (Galatabii 6:1) Ni kwɛ bɔ ni mɛi ni kɛtsuɔ nii kɛshiɛɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ amɛtsɔɔ mɛi ni boɔ toi lɛ alilɛi tsáa mɔ ha!

‘Naabu ni Sɛɛ Tsɛɔ’

Beni Salomo kɛ wiemɔ “naabu” lɛ tsuɔ nii kɛkɔɔ “lilɛi” lɛ he lɛ, ekɛɛ akɛ: “Anɔkwa naabu aaadamɔ shi shiŋŋ kɛaatee naanɔ; shi apasa lilɛi lɛ, hiŋmɛitswaa kɛkɛ ehiɔ shi.” (Abɛi 12:19) Wiemɔ ni ji “anɔkwa naabu” lɛ kɔɔ nɔ kome he yɛ Hebri wiemɔ mli, ni ehiɛ shishinumɔ ni mli kwɔ fe anɔkwa wiemɔ pɛ kɛkɛ. Wolo ko kɛɛ akɛ: “Etsɔɔ sui tamɔ sɛɛtsɛlɛ kɛ hekɛnɔfɔɔ. Wiemɔi ni yɔɔ nɛkɛ su nɛɛ baadamɔ shi . . . kɛya naanɔ, ejaakɛ abaana akɛ anyɛɔ akɛ he fɔɔ nɔ, nɔ ni tamɔɔɔ apasa lilɛi . . . ni baanyɛ alaka mɔ yɛ be kukuoo ko mli shi enyɛŋ ekã he ehi shi kɛji aka akwɛ lɛ.”

Maŋtsɛ nilelɔ lɛ jaje akɛ: “Mɛi ni toɔ ŋaa fɔŋ lɛ, shishiumɔ yɛ amɛtsuiŋ; shi hejɔlɛ he ŋaawolɔi lɛ aaaná miishɛɛ.” Ekɛfata he akɛ: “Musu ko musu ko yeŋ jalɔ; shi mɛi fɔji lɛ, efɔŋ aaayimɔ amɛ tɔ́.”Abɛi 12:20, 21.

Nɔ ni mɛi ni toɔ shishiumɔ he ŋaa baanyɛ amɛkɛba pɛ ji piŋmɔ kɛ amanehulu. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, hejɔlɛ he ŋaawolɔi náa miishɛɛ kɛjɛɔ nɔ ni ja feemɔ mli. Yibii kpakpai ni jɛɔ mli kɛbaa lɛ hu haa amɛmli filiɔ amɛ. Nɔ ni he hiaa fe fɛɛ lɛ, amɛnáa Nyɔŋmɔ nɔkpɛlɛmɔ, ejaakɛ “apasa naabu lɛ, Yehowa miihi; shi mɛi ni yeɔ anɔkwa lɛ, enáa amɛhe miishɛɛ.”Abɛi 12:22.

‘Wiemɔ ni kɛ Nilee Teeɔ’

Beni Israel maŋtsɛ lɛ yaa nɔ lolo etsɔɔ srɔtofeemɔ ni yɔɔ mɔ ni hiɛ yɔɔ ehe nɔ yɛ wiemɔ mli kɛ mɔ ni efeee nakai lɛ teŋ lɛ, ekɛɛ akɛ: “Hiɛtɛlɔ kɛ nilee teeɔ; shi kwashiai atsui shiɛɔ kwashiafeemɔ.”Abɛi 12:23.

Hiɛtɛlɔ, loo hiɛshikalɔ le be ni esa akɛ ewie kɛ be ni esaaa akɛ efeɔ nakai. Ekɛ nilee miitee kɛtsɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe naa ni etsĩɔ kɛjɛɔ nɔ ni ele lɛ kpo ni eeejie kɛtsɔɔ mɛi lɛ nɔ. Enɛ etsɔɔɔ akɛ ekɛ enilee teeɔ be fɛɛ be. Yɛ no najiaŋ lɛ, ekɛ ŋaalee jieɔ lɛ kpo. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, kwashia he yɛ oya kɛ wiemɔ ni ehaa aleɔ ekwashiafeemɔ lɛ. No hewɔ lɛ, nyɛkahaa wɔwiemɔ fáa, ni wɔtsĩ wɔlilɛi naa kɛjɛ henɔwomɔ he.

Beni Salomo yaa nɔ lolo etsɔɔ srɔtofeemɔ lɛ mli lɛ, ekɛ mɔdɛŋbɔɔ kɛ hejɔ̃feemɔ he susumɔ ko ni taa mɔ mli ha. Ejaje akɛ: “Mɔdɛŋbɔlɔi anine aaaye onukpa; shi hejɔ̃lɔ lɛ, aaatsũ lɛ onia.” (Abɛi 12:24) Deŋmegbomɔ baanyɛ ekɛ hiɛyaa kɛ ninámɔ aba, ni anihaofeemɔ baanyɛ ekɛ nitsumɔ dɛŋdɛŋ kɛ nyɔŋyeli aba. Woloŋlelɔ ko kɛɛ akɛ: “Naagbee mli lɛ, anihaolɔ lɛ baatsɔ mɔdɛŋbɔlɔ lɛ nyɔŋ.”

‘Wiemɔ ni Hãa Anáa Miishɛɛ’

Maŋtsɛ Salomo saa wie sane ni kɔɔ wiemɔ he lɛ he ekoŋŋ ni ekpa adesai asu shi waa diɛŋtsɛ. Ekɛɛ akɛ: “Gbɔmɔ tsui mli ŋkɔmɔyeli haa edɔɔ kɔmɔɔ; shi wiemɔ kpakpa haa emii shɛɔ ehe.”Abɛi 12:25.

Yeyeeyefeemɔi kɛ haomɔi babaoo yɛ ni baanyɛ eha tsui lɛ adɔ kɔmɔɔ kɛ ŋkɔmɔyeli. Nɔ ni he hiaa koni akɛba jatsu lɛ shi ni aha tsui lɛ aná miishɛɛ ji hewalɛwoo wiemɔ kpakpa ni jɛ musuŋtsɔlɔ ko ŋɔɔ. Shi té mɛi krokomɛi baafee tɛŋŋ amɛle wɔtsuiŋ ŋkɔmɔyeli lɛ kɛji akɛ wɔhaaa amɛle wɔhenumɔi ni wɔwieee he lɛ? Hɛɛ, kɛji akɛ wɔmiina amanehulu loo wɔnijiaŋ miije wui lɛ, esa akɛ wɔgba mɔ ko ni yɔɔ musuŋtsɔlɛ ni baanyɛ aye abua wɔ. Kɛfata he lɛ, henumɔi ahe ni awieɔ lɛ haa tsuiŋ ŋkɔmɔyeli lɛ naa baa shi. No hewɔ lɛ, ehi akɛ aaagba gbalashihilɛ hefatalɔ, fɔlɔ, loo naanyo ko ni yɔɔ musuŋtsɔlɛ ni he esa yɛ mumɔŋ lɛ teemɔŋ saji.

Mɛɛ ekãawoo wiemɔi yɔɔ ni hi fe nɔ ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ? Belɛ, esa akɛ wɔtsi wɔbɛŋkɛ Nyɔŋmɔ kɛtsɔ hiɛsɔɔ ni wɔkɛaajwɛŋ e-Wiemɔ ni jɛ mumɔŋ lɛ nɔ lɛ nɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, nii anɔjwɛŋmɔ ni tamɔ nɛkɛ baanyɛ aha ŋkɔmɔyeli tsui anya ni eha awerɛho hiŋmɛi nɔ atse. Lalatsɛ lɛ ye enɛ he odase akɛ: “Yehowa mla lɛ hi kɛwula shi, ehãa susuma tsui nyɔɔ emli; Yehowa odase lɛ ma shi shiŋŋ, ehaa kwashia leɔ nii. Yehowa akpɔi lɛ ja pɛ, ni ehaa mɔ tsui nyáa; Yehowa kitã lɛ yɛ krɔŋŋ, ni ehaa mɔ hiŋmɛii anɔ tseɔ.”—Lala 19:8, 9.

Gbɛ ni Nyɔmɔwoo Yɔɔ Mli

Beni Israel maŋtsɛ lɛ tsɔɔ srɔtofeemɔ ni yɔɔ jalɔ gbɛ kɛ mɔ fɔŋ gbɛ lɛ teŋ lɛ, ekɛɛ akɛ: “Jalɔ tsɔɔ enaanyo gbɛ; shi mɛi fɔji agbɛ lɛ haa amɛduɔ gbɛ.” (Abɛi 12:26) Jalɔ hiɛ yɛ ehe nɔ yɛ lɛ diɛŋtsɛ egbɛ he—nanemɛi nitsulɔi kɛ nanemɛi ni ehalaa. Ekɛ nilee halaa amɛ, ni ebɔɔ mɔdɛŋ koni ekpoo naanyobɔɔ ni yɔɔ oshara. Ebɛ lɛ nakai yɛ mɛi fɔji ni kpoɔ ŋaawoo ni amɛmaa amɛ diɛŋtsɛ amɛgbɛ nɔ mi doo lɛ agbɛfaŋ. Alakaa amɛ, ni amɛnyiɛɔ kɛkɛ.

Sɛɛ mli lɛ Maŋtsɛ Salomo wie srɔtofeemɔ ni yɔɔ anihaolɔ kɛ mɔdɛŋbɔlɔ teŋ lɛ he yɛ gbɛ kroko nɔ ekoŋŋ. Ekɛɛ akɛ: “Anihaolɔ lɛ nine shɛŋ emilɛloo lɛ nɔ; shi mɔdɛŋbɔɔ lɛ, gbɔmɛi anɔ ko ni jara wa ni.” (Abɛi 12:27) Anihaolɔ—“hejɔ̃lɔ lɛ”—“eyataooo” milɛloo lɛ, loo “eshãaa” emilɛloo lɛ. (New International Version) Yɛ anɔkwale mli lɛ, enyɛŋ egbe nɔ ni eje shishi lɛ naa. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, mɔdɛŋbɔɔ kɛ ninámɔ yɛ tsakpãa.

Bɔ ni anihaofeemɔ yeɔ awui waa hewɔ lɛ, bɔfo Paulo na akɛ ehe miihia ni eŋma nanemɛi Kristofoi ni yɔɔ Tesalonika lɛ koni ejaje aŋkroaŋkroi komɛi ni yɔɔ jɛmɛ ni “enyiɛɛɛ gbɛjianɔ”—ni amɛtsuuu nii, shi moŋ amɛkɛ amɛhe woɔ saji ni kɔɔɔ amɛhe amli lɛ wolo. Mɛi ni tamɔ nɛkɛ kɛ jatsu ni tsii ŋmɛɔ mɛi ni eshwɛ lɛ anɔ. No hewɔ lɛ Paulo wo amɛ ŋaa yɛ faŋŋ mli, ni ewo amɛ hewalɛ koni ‘amɛtsu nii yɛ dioofeemɔ mli bɔni afee ni amɛnyɛ amɛye amɛ diɛŋtsɛ amɛdɛŋ ŋmãa.’ Ni Paulo wo mɛi krokomɛi ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ hewalɛ koni kɛji amɛbooo ŋaawoo ni yɔɔ shiŋŋ nɛɛ toi lɛ, amɛkɛ amɛ “agbála mli”—amɛkpoo amɛ, eka shi faŋŋ akɛ yɛ kwasafoŋ nifeemɔi amli.—2 Tesalonikabii 3:6-12.

Jeee Salomo ŋaawoo ni kɔɔ mɔdɛŋbɔɔ he lɛ pɛ esa akɛ wɔkɛtsu nii, shi moŋ eŋaawoo ni kɔɔ lilɛi lɛ ni akɛaatsu nii yɛ gbɛ ni ja nɔ lɛ hu. Nyɛhaa wɔbɔa mɔdɛŋ ni wɔkɛ henɔ bibioo nɛɛ atsua nii ni etsá mɛi, ni eha mɛi aná miishɛɛ, be mli ni wɔkpooɔ tɔ̃mɔ ni akɛ naabu tɔ̃ɔ ni wɔdiɔ jalɛ gbɛ sɛɛ lɛ. Salomo maa nɔ mi kɛhaa wɔ akɛ: “Wala yɔɔ jalɛ gbɛ lɛ nɔ, ni gbele bɛ etempɔŋ lɛ nɔ.”Abɛi 12:28.

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 27]

“Mɔ ni ji nilelɔ lɛ, eboɔ ŋaawoo toi”

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 28]

“Nilelɔ lilɛi tsáa mɔ”

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 29]

Teemɔŋ sane ni aaagba naanyo ko ni akɛ he fɔ̃ɔ enɔ lɛ baanyɛ aha aná miishɛɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 30]

Hiɛsɔɔ ni akɛsusuɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he lɛ haa tsui lɛ mli filiɔ lɛ