Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ani Biblia Mli Mla He Miihia Bo Be Fɛɛ Be?

Ani Biblia Mli Mla He Miihia Bo Be Fɛɛ Be?

Ani Biblia Mli Mla He Miihia Bo Be Fɛɛ Be?

BENI oji gbekɛ fioo lɛ, ŋwanejee ko bɛ he akɛ ofɔlɔi wo bo mlai pii. Beni odaa lɛ, obanu shishi akɛ amɛyɛ ohilɛ-kɛ-hamɔ he miishɛɛ waa diɛŋtsɛ. Akɛ onukpa lɛ, eyɛ mli akɛ obɛ amɛnɔyeli shishi dɔŋŋ moŋ, shi ekolɛ, okã he oohi shi yɛ shishitoo mlai komɛi ní amɛkɛtsɔse bo lɛ naa lolo.

Yehowa, wɔŋwɛi Tsɛ lɛ tsɔɔ e-Wiemɔ, ni ji Biblia lɛ nɔ ekɛ mlai komɛi ní yɔɔ tɛ̃ɛ haa wɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, eguɔ wɔŋjamɔ, ajwamaŋbɔɔ, gbalafitemɔ, kɛ juu. (2 Mose 20:1-17; Bɔfoi lɛ Asaji 15:28, 29) Be mli ni ‘wɔdaraa yɛ nibii fɛɛ gbɛfaŋ’ yɛ mumɔŋ lɛ, wɔbanuɔ shishi akɛ Yehowa yɛ wɔhilɛ-kɛ-hamɔ he miishɛɛ waa diɛŋtsɛ, ni ákɛ, emlai lɛ etsĩii mɔ naa yakatswaa.—Efesobii 4:15; Yesaia 48:17, 18; 54:13.

Shi kɛlɛ, shihilɛi pii yɛ ni awoko he mlai tɛ̃ɛ. No hewɔ lɛ, mɛi komɛi nuɔ he akɛ, kɛ́ akɛ Biblia mli mlai ni yɔɔ tɛ̃ɛ hako lɛ, amɛbaanyɛ amɛfee nɔ ni amɛsumɔɔ. Amɛjieɔ amɛnaa akɛ, eji Nyɔŋmɔ na akɛ ehe miihia kulɛ, éjie nɔ ni esumɔɔ lɛ kpo etsɔɔ kɛtsɔ mla ni yɔɔ tɛ̃ɛ ko nɔ.

Bei pii lɛ, mɛi ni susuɔ nakai lɛ feɔ yiŋkpɛi ni nilee bɛ mli, ni sɛɛ mli lɛ amɛshwaa amɛhe waa diɛŋtsɛ. Amɛnaaa akɛ jeee mlai pɛ yɔɔ Biblia lɛ mli, shi nibii ni tsɔɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ susuɔ nii ahe ehaa lɛ hu yɛ mli. Yɛ be mli ni wɔkaseɔ Biblia lɛ, ni wɔbaleɔ bɔ ni Yehowa susuɔ saji ahe ehaa lɛ, wɔhaa wɔhenilee ni Biblia etsɔse lɛ lɛ yaa hiɛ ni eyeɔ ebuaa wɔ ni wɔfeɔ nihalamɔi ni jieɔ bɔ ni esusuɔ nii ahe ehaa lɛ kpo. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, wɔhaa etsui nyaa ni wɔnáa sɛɛnamɔi ni jɛɔ yiŋkpɛi ni nilee yɔɔ mli ni wɔfee lɛ mli baa lɛ he sɛɛ.—Efesobii 5:1.

Biblia Mli Nɔkwɛmɔnii ni Ekaaa

Kɛ́ wɔkane Biblia mli saji ni kɔɔ Nyɔŋmɔ tsuji ni hi shi yɛ blema beaŋ lɛ ahe lɛ, wɔnaa shihilɛi amli ni amɛsusu bɔ ni Yehowa susuɔ nii ahe ehaa lɛ he, yɛ be mli ni amɛbɛ famɔ ko ni yɔɔ tɛ̃ɛ lɛ po shishi. Susumɔ Yosef nɔkwɛmɔnɔ lɛ he okwɛ. Yɛ be mli ni ekɛ Potifar ŋa lɛ tsɛmɔ kɛha jeŋba shara nifeemɔi lɛ kpeɔ lɛ, no mli lɛ akɛ Nyɔŋmɔ mla ni jɛ mumɔŋ ni teɔ shi ewoɔ gbalafitemɔ hako. Ni kɛlɛ, beni mla ni yɔɔ tɛ̃ɛ po bɛ lɛ, Yosef na akɛ gbalafitemɔ jeee esha ni afeɔ ashiɔ mɔ diɛŋtsɛ henilee kɛkɛ, shi moŋ nɔ ni afeɔ ‘ashiɔ Nyɔŋmɔ’ hu. (1 Mose 39:9) Eka shi faŋŋ akɛ, Yosef yɔse akɛ gbalafitemɔ teɔ shi ewoɔ Nyɔŋmɔ susumɔ kɛ esuɔmɔnaa nifeemɔ, taakɛ awie he yɛ Eden lɛ.—1 Mose 2:24.

Susumɔ nɔkwɛmɔnɔ kroko hu he okwɛ. Wɔkaseɔ kɛjɛɔ Bɔfoi lɛ Asaji 16:3 lɛ akɛ, dani Paulo baaŋɔ Timoteo afata ehe yɛ e-Kristofoi agbɛfãai lɛ amli lɛ, efo Timoteo ketia. Ni kɛlɛ, wɔkaneɔ yɛ kuku 4 lɛ akɛ, no sɛɛ lɛ, Paulo kɛ Timoteo fã gbɛ kɛtsɔ maji lɛ amli ni “amɛkɛ mlai ní bɔfoi lɛ kɛ onukpai lɛ ní yɔɔ Yerusalem lɛ wo lɛ ha amɛ.” Nɔ ni fata nakai mlai ni awo lɛ ahe ji akɛ, sɔ̃ kãaa Kristofoi anɔ akɛ amɛfo ketia dɔŋŋ! (Bɔfoi lɛ Asaji 15:5, 6, 28, 29) Mɛni hewɔ Paulo nu he akɛ ehe miihia ni Timoteo afo ketia lɛ? “Yɛ Yudafoi ni yɔɔ jɛi niiaŋ lɛ ahewɔ; ejaakɛ amɛ fɛɛ amɛle akɛ [Timoteo] etsɛ lɛ Helanyo ni.” Paulo sumɔɔɔ ni egbaa mɔ ko naa loo etɔ̃tɔɔ mɔ ko nane yakatswaa. Esusu akɛ esa akɛ Kristofoi ‘ajie amɛhe amɛtsɔɔ gbɔmɛi ahenilee fɛɛ yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ.’—2 Korintobii 4:2; 1 Korintobii 9:19-23.

Paulo kɛ Timoteo fɔɔ susumɔ ni tamɔ nɛkɛ kpojiemɔ. Kanemɔ ŋmalɛi tamɔ Romabii 14:15, 20, 21 kɛ 1 Korintobii 8:9-13; 10:23-33, ni okwɛ bɔ ni Paulo susu mɛi krokomɛi amumɔŋ hilɛ-kɛ-hamɔ he waa eha, titri lɛ, mɛi ni naji baanyɛ atɔ̃tɔ yɛ nɔ ko ni kɛ́ aaawie he diɛŋtsɛ lɛ, tɔmɔ ko bɛ he lɛ he. Ni Paulo ŋma yɛ Timoteo he akɛ: “Mibɛ mɔ ko ni ejwɛŋmɔ kɛ mijwɛŋmɔ yeɔ egbɔ ni nyɛhe sane dɔɔ lɛ krɔŋŋ tamɔ lɛ; ejaakɛ mɛi lɛ fɛɛ lɛ, amɛ diɛŋtsɛ amɛnii amɛpeleɔ, shi jeee Kristo Yesu nii. Shi nyɛle etɛ naa, akɛ ekɛ mi sɔmɔɔ yɛ sanekpakpa lɛ hewɔ tamɔ bi kɛ etsɛ.” (Filipibii 2:20-22) Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa Kristofoi hii enyɔ nɛɛ fee amɛfɔ̃ shi amɛha wɔ ŋmɛnɛ nɛkɛ! Yɛ nɔ najiaŋ ni amɛaahala nɔ ko ni he baaba sɛɛnamɔ kɛha amɛ diɛŋtsɛ loo amɛaafee nɔ ni amɛsumɔɔ be mli ni amɛbɛ mla pɔtɛɛ ko ni ajɛ ŋwɛi akɛha tɛ̃ɛ lɛ shishi lɛ, amɛkase suɔmɔ ni Yehowa kɛ e-Bi lɛ yɔɔ lɛ kɛtsɔ susumɔ ni amɛsusu bɔ ni yiŋkpɛi ni amɛfeɔ lɛ baanyɛ asa mɛi krokomɛi ahe aha yɛ mumɔŋ lɛ he lɛ nɔ.

Susumɔ Yesu Kristo, wɔ nɔkwɛmɔnɔ ni fe fɛɛ lɛ he okwɛ. Yɛ e-Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ mli lɛ, etsɔɔ mli faŋŋ akɛ, mɔ ni nuɔ yiŋtoo ni yɔɔ Nyɔŋmɔ mlai asɛɛ lɛ shishi jogbaŋŋ lɛ baafee toiboo ni tekeɔ nɔ ni mla lɛ biɔ loo eguɔ lɛ po. (Mateo 5:21, 22, 27, 28) Yesu, Paulo, Timoteo, kɛ Yosef ekpɛlɛɛɛ susumɔ ni ahiɛ akɛ kɛ́ akɛ ŋwɛi mla ni yɔɔ tɛ̃ɛ hako lɛ, no lɛ mɔ ko baanyɛ afee nɔ ni esumɔɔ lɛ nɔ. Bɔni afee ni hii nɛɛ kɛ gbɛ ni Nyɔŋmɔ tsɔɔ nɔ esusuɔ nii ahe lɛ akpã gbee lɛ, amɛhi shi yɛ nɔ ni Yesu tsɛ lɛ akɛ kitai enyɔ ni fe fɛɛ—ni mɔ asumɔ Nyɔŋmɔ kɛ enaanyo lɛ naa.—Mateo 22:36-40.

Ni Kristofoi ni Yɔɔ Ŋmɛnɛ lɛ Hu?

Eyɛ faŋŋ akɛ esaaa akɛ wɔbuɔ Biblia lɛ tamɔ bɔ ni mɔ ko baabu mla wolo ko lɛ—ni eeekpa gbɛ akɛ abaatsĩ nɔ fɛɛ nɔ ni esa akɛ afee lɛ tã fitsofitso yɛ mli. Wɔhaa Yehowa tsui nyaa kɛ miishɛɛ babaoo kɛji akɛ wɔfee nibii ni jieɔ bɔ ni esusuɔ nii ahe ehaa lɛ kpo, kɛji ákɛ mla pɔtɛɛ ni baakudɔ wɔnifeemɔi lɛ po bɛ lɛ. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, yɛ nɔ najiaŋ ni be fɛɛ be lɛ aaakɛɛ wɔ nɔ ni Nyɔŋmɔ sumɔɔ ni wɔfee lɛ, wɔbaanyɛ ‘wɔyoo nii ni ji Yehowa suɔmɔnaa nii lɛ.’ (Efesobii 5:17; Romabii 12:2) Mɛni hewɔ enɛ haa Yehowa náa miishɛɛ lɛ? Ejaakɛ etsɔɔ akɛ wɔsusuɔ ehiɛ ni wɔɔsa lɛ he babaoo fe nɔ ni wɔ diɛŋtsɛ wɔsumɔɔ kɛ hegbɛi ni wɔyɔɔ lɛ. Etsɔɔ hu akɛ wɔhiɛ sɔɔ suɔmɔ ni eyɔɔ lɛ aahu akɛ wɔmiisumɔ ni wɔkase esuɔmɔ lɛ, ni wɔha nakai suɔmɔ lɛ afee hewalɛ ni kanyaa wɔ. (Abɛi 23:15; 27:11) Kɛfata he lɛ, nifeemɔi ni damɔ nɔ ni Ŋmalɛi lɛ etsɔɔ lɛ nɔ lɛ haa wɔnáa hewalɛ yɛ mumɔŋ kɛ bei pii lɛ yɛ gbɔmɔtsoŋ fɛɛ.

Nyɛhaa wɔkwɛa bɔ ni abaanyɛ akɛ shishitoo mla nɛɛ atsu nii yɛ mɔ diɛŋtsɛ teemɔŋ saji amli.

Hiɛtserɛjiemɔ ni Ahalaa

Susumɔ sane ni kɔɔ oblanyo ko ni miitao ni ehé lalai komɛi ni akɛwo kasɛt (loo album) nɔ lɛ he okwɛ. Eyɛ lala ni enu yɛ kasɛt lɛ nɔ lɛ he miishɛɛ waa diɛŋtsɛ, shi eegbá enaa ejaakɛ kasɛt lɛ sɛɛ tsɔɔ akɛ wiemɔi ni yɔɔ lala lɛ mli lɛ jieɔ bɔlɛnamɔ kɛ yakayaka wiemɔi akpo. Agbɛnɛ hu, ele akɛ lalafolɔ lɛ lalai lɛ ateŋ babaoo jieɔ mlifu wiemɔi kɛ basabasafeemɔ su kpo. Akɛ mɔ ni sumɔɔ Yehowa lɛ, nɛkɛ oblanyo nɛɛ yɛ E-susumɔi kɛ henumɔi yɛ nɛkɛ sane nɛɛ mli lɛ he miishɛɛ. Te eeefee tɛŋŋ eyoo nɔ ni Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii ji yɛ enɛ gbɛfaŋ lɛ?

Yɛ wolo ni bɔfo Paulo ŋma kɛyaha Galatabii lɛ mli lɛ, etsĩ heloo lɛ nitsumɔi lɛ kɛ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ yibii lɛ tã. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ ole nɔ ni fata Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ yibii lɛ ahe: suɔmɔ, miishɛɛ, hejɔlɛ, tsuishitoo, mlihilɛ, ejurɔfeemɔ, hemɔkɛyeli, mlijɔlɛ, hiɛshikamɔ. Shi mɛɛ nifeemɔi tsɔɔ heloo lɛ nitsumɔi lɛ? Paulo ŋma akɛ: “Shi heloo lɛ nitsumɔi lɛ jeɔ kpo faŋŋ, nomɛi ji gbalafitemɔ, ajwamaŋbɔɔ, muji nitsumɔ, nyenyeŋtswibɔɔ, wɔŋjamɔ, sũu, nyɛ̃ɛ, béi, awuŋayelii, mlilawoi, bolɔmɔi, atuatsemɔi, mligbalamɔi, hiɛkɔɔi, awuiyelii, dãatɔɔi, shwɛmɔ fɔŋ kɛ nii ni tamɔ enɛɛmɛi lɛ, nii ni miikɛɛ nyɛ miito, taakɛ bɔ ni mikɛɛ nyɛ momo lɛ, ákɛ mɛi ni feɔ nɛkɛ nii nɛɛ lɛ, amɛnine shɛŋ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ nɔ.”—Galatabii 5:19-23.

Kadimɔ naagbee wiemɔ kwraa ni yɔɔ nibii ni atsĩ tã lɛ mli lɛ—‘nii ni tamɔ enɛɛmɛi.’ Paulo etsĩii nibii fɛɛ ni abaanyɛ asusu he akɛ eji heloo lɛ nitsumɔ lɛ atã. Etsɔɔɔ akɛ mɔ ko baanyɛ asusu akɛ, ‘Ŋmalɛ lɛ ŋmɛɔ mi gbɛ koni mikɛ mihe awo nifeemɔ fɛɛ nifeemɔ ni fataaa heloo lɛ nitsumɔi ni Paulo tsĩ tã lɛ ahe lɛ mli.’ No najiaŋ lɛ, ehe baahia ni kanelɔi lɛ kɛ amɛjwɛŋmɔŋ nyɛmɔi atsu nii bɔni afee ni amɛyoo nibii ni ekolɛ ejeee kpo yɛ nibii ni atsĩ tã lɛ mli, shi amɛji ‘nii ni tamɔ enɛɛmɛi’ lɛ. Mɛi ni kɛ amɛhe woɔ nifeemɔi ni atsĩii tã, shi amɛji ‘nii ni tamɔ enɛɛmɛi’ lɛ amli ni amɛshwaaa amɛhe lɛ anine shɛŋ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ mli jɔɔmɔi lɛ anɔ.

No hewɔ lɛ, ehe miihia ni wɔna, loo wɔyoo nii ni esaaa Yehowa hiɛ. Ani enɛ feemɔ wa? Ŋɔɔ lɛ akɛ datrɛfonyo ni kwɛɔ bo lɛ wo bo ŋaa koni oye aduawai kɛ yelibaai babaoo, ni otsi ohe kɛjɛ pai, aiskrim, kɛ nii ni tamɔ enɛɛmɛi ahe. Ani ebaawa kɛha bo akɛ ooole kɛji akɛ keeki fata he lo? Agbɛnɛ, kwɛmɔ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ yibii lɛ kɛ heloo lɛ nitsumɔi lɛ ekoŋŋ. Te amɛteŋ nɔ ni lalai ni akɛwo kasɛt nɔ ni atsĩ tã yɛ ŋwɛigbɛ lɛ fata he lɛ? Eka shi faŋŋ akɛ ejieee sui tamɔ suɔmɔ, ejurɔfeemɔ, hiɛshikamɔ, loo sui krokomɛi ni yɔɔ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ yibii lɛ amli lɛ kpo. Ehe ehiaaa ni mɔ ko nine ashɛ mla ni yɔɔ tɛ̃ɛ ko nɔ dani ena akɛ lala ni tamɔ nɛkɛ lɛ kɛ gbɛ ni Nyɔŋmɔ tsɔɔ nɔ esusuɔ nii ahe lɛ kpãaa gbee. Nakai shishitoo mlai lɛ nɔŋŋ baanyɛ akɔ woji ni akaneɔ, sinii, tɛlivishiŋ nɔ nifeemɔi, kɔmpiutai anɔ shwɛmɔi, Internet, kɛ ekrokomɛi ni fata he lɛ ahe.

Gbɔmɔtsoŋ Hesaamɔ ni Sa Hiɛ

Biblia lɛ hu kɛ shishitoo mlai ni kɔɔ atadewoo kɛ hesaamɔ he saji ahe lɛ haa. Enɛɛmɛi yeɔ ebuaa Kristofonyo fɛɛ Kristofonyo, ni ekudɔɔ lɛ koni ehiɛ hesaamɔ ni sa ni asumɔɔ lɛ mli. Yɛ enɛ hu mli lɛ, mɔ ni sumɔɔ Yehowa lɛ naa enɛ akɛ hegbɛ ni ená, jeee koni ekɛfee nɔ ni saa ehiɛ, shi moŋ ni ekɛfee nɔ ni baaha eŋwɛi Tsɛ lɛ aná miishɛɛ. Taakɛ wɔna momo lɛ, anɔkwale ni eji akɛ Yehowa kɛ mla ni yɔɔ tɛ̃ɛ hako yɛ sane ko he lɛ etsɔɔɔ akɛ esusuuu nɔ ni ewebii lɛ feɔ lɛ he. Gbɛ̀i ni atsɔɔ nɔ asaa he lɛ yɛ srɔto yɛ hei srɔtoi, ni yɛ he kome too lɛ nɔŋŋ po lɛ, etsakeɔ yɛ be kɛ bei amli. Ni kɛlɛ, Nyɔŋmɔ kɛ shishitoo mlai ní esa akɛ ekudɔ ewebii lɛ be fɛɛ be kɛ yɛ he fɛɛ he ni amɛyɔɔ lɛ haa.

Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, 1 Timoteo 2:9, 10 kɛɔ akɛ: “Nakai nɔŋŋ yei hu, amɛkɛ atade ni sa kɛ hiɛ ni gboɔ nɔ̃ kɛ jwɛŋmɔ ni sa awula amɛhe, jeee kɛ yigbɔɔ loo shika loo adiagbai loo atade ni jara wa, shi moŋ kɛ nitsumɔi kpakpai ni sa yei ni tsɔɔ amɛhe akɛ Nyɔŋmɔ jálɔi lɛ.” No hewɔ lɛ, esa akɛ Kristofoi yei—kɛ hii—asusu bɔ ni gbɔmɛi ni yɔɔ he ni amɛyɔɔ lɛ kpaa gbɛ akɛ mɛi ni “tsɔɔ amɛhe akɛ Nyɔŋmɔ jálɔi lɛ” asaa amɛhe amɛha lɛ he. Titri lɛ, esa akɛ Kristofonyo asusu nɔ ni ehesaamɔ baanyɛ aha mɛi krokomɛi asusu yɛ Biblia mli shɛɛ sane ní ehiɛ lɛ he lɛ he. (2 Korintobii 6:3) Kristofonyo ni feɔ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa lɛ efeŋ keketee yɛ nibii ni esumɔɔ loo nɔ ni esusuɔ akɛ eji hegbɛi ni eyɔɔ lɛ ahe, shi moŋ esusuɔ gbɛtsĩi nii loo nanetɔtɔmɔ nii ni esumɔŋ ni ebafee kɛha mɛi krokomɛi lɛ he.—Mateo 18:6; Filipibii 1:10.

Kɛ́ Kristofonyo ko na akɛ gbɛ ko ni etsɔɔ nɔ esaa ehe lɛ gbaa mɛi krokomɛi anaa loo etɔtɔɔ amɛnane lɛ, ebaanyɛ ekase bɔfo Paulo kɛtsɔ mɛi krokomɛi amumɔŋ hilɛ-kɛ-hamɔ ni ekɛaaye nɔ ni lɛ diɛŋtsɛ esumɔɔ lɛ najiaŋ lɛ nɔ. Paulo kɛɛ akɛ: “Nyɛkasea mi, taakɛ bɔ ni mi hu mikaseɔ Kristo lɛ.” (1 Korintobii 11:1) Ni Paulo ŋma yɛ Yesu he akɛ: “Kristo hu haaa ehe asa ehiɛ.” Oti ni Paulo taoɔ ni Kristofoi fɛɛ akase lɛ yɛ faŋŋ: “Shi wɔ mɛi ni wɔyɔɔ hewalɛ lɛ, esa akɛ wɔkpeeɔ mɛi ni bɛ hewalɛ lɛ kɛ amɛgbɔjɔmɔi lɛ, ni wɔhe akasa wɔ diɛŋtsɛ wɔhiɛ. Wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ asa enaanyo hiɛ, koni ahi aha lɛ ni enane amɔ shi.”—Romabii 15:1-3.

Ní Wɔɔha Wɔjwɛŋmɔŋ Nyɛmɔi lɛ Aya Hiɛ

Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔha wɔjwɛŋmɔŋ nyɛmɔi lɛ aya hiɛ bɔni afee ni wɔle bɔ ni wɔɔfee wɔsa Yehowa hiɛ kɛji akɛ ekɛ mla ni yɔɔ tɛ̃ɛ po hako yɛ sane ko he lɛ? Kɛ́ wɔkane e-Wiemɔ lɛ daa, wɔkase be fɛɛ be, ni wɔjwɛŋ nɔ ni wɔkaneɔ lɛ nɔ lɛ, ebaaha wɔjwɛŋmɔŋ nyɛmɔi lɛ aya hiɛ. Nakai hiɛyaa lɛ baaa oyayaayai. Taakɛ gbekɛ gbɔmɔtsoŋ dalɛ ji lɛ, mumɔŋ dalɛ baa fiofio ni anaaa amrɔ nɔŋŋ. No hewɔ lɛ, ehe miihia ni wɔto wɔtsui shi, ni esaaa akɛ wɔnijiaŋ jeɔ wui kɛji wɔyɔseee nɔyaa amrɔ nɔŋŋ lɛ. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, be kɛkɛ ni aaashwie mli lɛ haŋ wɔjwɛŋmɔŋ nyɛmɔi lɛ aya hiɛ. Esa ákɛ wɔkɛ nakai be lɛ asusu Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ he daa taakɛ atsɔɔ yɛ ŋwɛigbɛ lɛ, ni esa akɛ wɔkɛ nakai Wiemɔ lɛ atsu nii yɛ wɔshihilɛ mli yɛ gbɛ ni hi fe fɛɛ ni wɔɔnyɛ nɔ.—Hebribii 5:14.

Abaanyɛ akɛɛ akɛ, yɛ be mli ni Nyɔŋmɔ mlai lɛ kaa toiboo ni wɔfeɔ lɛ ekwɛɔ, eshishitoo mlai lɛ kaa bɔ ni wɔmumɔŋ dalɛ lɛ mli kwɔ ha kɛ bɔ ni wɔshweɔ ni wɔsa ehiɛ lɛ ekwɛɔ. Beni wɔdaa yɛ mumɔŋ lɛ, wɔbaagbala wɔjwɛŋmɔ waa kɛya Yehowa kɛ e-Bi lɛ ni wɔɔkase amɛ lɛ nɔ. Wɔbaasumɔ koni wɔha wɔyiŋkpɛi adamɔ Nyɔŋmɔ susumɔ yɛ saji ahe taakɛ Ŋmalɛi lɛ tsɔɔ lɛ nɔ. Yɛ be mli ni wɔhaa wɔŋwɛi Tsɛ lɛ náa miishɛɛ yɛ nɔ fɛɛ nɔ ni wɔfeɔ lɛ mli lɛ, wɔbaana akɛ babaoo ni wɔ hu wɔmiishɛɛ lɛ fáa ji no.

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 23]

Hesaamɔi tsakeɔ yɛ hei srɔtoi, shi esa akɛ Biblia mli shishitoo mlai akudɔ nibii ni wɔhalaa