„Uram, taníts meg minket imádkozni”

„Az egyik tanítványa ezt mondta neki: »Uram, taníts meg minket imádkozni«” (LUKÁCS 11:1).

1. Miért kérte az egyik tanítványa Jézust arra, hogy tanítsa meg őket imádkozni?

EGY alkalommal i. sz. 32-ben egy tanítvány figyelte az imádkozó Jézust. Nem hallotta Jézusnak az Atyjához intézett szavait, mivel valószínűleg magában imádkozott, amikor viszont befejezte, a tanítvány ezt kérte tőle: „Uram, taníts meg minket imádkozni” (Lukács 11:1). Mi indította erre? Az ima szerves része volt a zsidók életének és az általuk gyakorolt imádatnak. A Héber Iratok a Zsoltárok könyvében és más helyeken számos imát tartalmaz. Ez a tanítvány tehát nem valami olyasmit szeretett volna megtanulni, amiről fogalma sem volt, vagy amit korábban még sohasem csinált. Nyilvánvalóan tisztában volt azzal, hogy milyenek a judaizmus vallási vezetőinek a szertartásos imái. De most, hogy megfigyelte, hogyan imádkozott Jézus, bizonyára érzékelte, hogy óriási különbség van a rabbik ájtatoskodó imái és Jézus imája között (Máté 6:5–8).

2. a) Miből látszik az, hogy Jézus nem akarta, hogy szó szerint ismételgessük a mintaimát? b) Miért szeretnénk megtudni, hogyan kell imádkozni?

² Körülbelül tizennyolc hónappal korábban Jézus a hegyi beszédben körvonalazta a tanítványai előtt, hogy mit foglalhatnak az imáikba (Máté 6:9–13). Feltehetően ez a tanítvány nem volt ott akkor, ezért Jézus kedvesen megismételte a mintaima lényeges gondolatait. Figyelemre méltó azonban, hogy nem ismételte meg azt az imát szó szerint, ami arra enged következtetni, hogy nem olyan szertartásos imára tanította őket, melyet gépiesen kellene ismételgetniük (Lukács 11:1–4). Ehhez a meg nem nevezett tanítványhoz hasonlóan mi is szeretnénk megtanulni úgy imádkozni, hogy imáink által szorosabbá váljon a Jehovával ápolt kapcsolatunk. Vizsgáljuk meg hát a mintaima teljesebb változatát, melyet Máté apostol jegyzett le. Ez az ima hét kérést tartalmaz; ezek közül három Isten szándékával foglalkozik, négy pedig az anyagi és szellemi szükségleteinkkel. Ebben a cikkben az első három kérést vesszük nagyító alá.

Szerető Atya

3—4. Mit foglal magában az, hogy Jehovát az ’Atyánknak’ szólítjuk?

³ A kezdő szavakkal Jézus rávilágított, hogy imáinknak tükrözniük kell, hogy bensőséges, mégis tiszteletteljes kapcsolatban állunk Jehovával. Főleg a tanítványaihoz intézve szavait, akik a hegyoldalon köré gyűltek, azt mondta, hogy ’égi Atyjuknak’ szólítsák Jehovát (Máté 6:9). Egy tudós kifejti, hogy ez a megszólítás arra hasonlít, amit egy kisgyermek mondana szeretettel az apukájának, akár a héber népszerű formáját használta Jézus, akár arámi nyelven beszélt. Ha Jehovát ’Atyánknak’ szólítjuk, azzal jelezzük, hogy melegségtől áthatott, bizalmas kapcsolatban vagyunk vele.

 ⁴ Amikor a mi Atyánknak szólítjuk Istent, elismerjük, hogy egy férfiakból és nőkből álló, nagy család részei vagyunk, amely Életadójaként ismeri el Jehovát (Ézsaiás 64:8; Cselekedetek 17:24, 28). A szellem által nemzett keresztények ’Isten fiaiként’ örökbe lettek fogadva, és így kiálthatnak Istenhez: „Abba, Atyám!” (Róma 8:14, 15). Több millióan lojális társaikká váltak; átadták életüket Jehovának, és ezt vízben való megkeresztelkedéssel jelképezték. Mint ’más juhok’, Jézus nevében szintén közeledhetnek mindannyian Jehovához, és Atyjuknak szólíthatják őt (János 10:16; 14:6). Rendszeresen imádkozhatunk égi Atyánkhoz; dicsérhetjük őt, kifejezhetjük hálánkat a felénk kimutatott jóságáért, rá vethetjük terheinket, s mindezt abban a biztos tudatban, hogy törődik velünk (Filippi 4:6, 7; 1Péter 5:6, 7).

Jehova neve iránti szeretet

5. Mi a mintaimában az első kérés, és miért helyénvaló ez?

⁵ Az első kérésből rögtön látjuk, hogy milyen fontossági sorrendet kell felállítanunk. Ez így hangzik: „szenteltessék meg a neved” (Máté 6:9). Igen, Jehova nevének a megszentelését kell a legfontosabbnak tartanunk, mivel szeretjük őt, és gyűlölünk mindent, amivel szégyent hoznak a nevére. Az, hogy Sátán fellázadt, és rávette az első emberpárt, hogy engedetlenné váljon Jehova Istennel szemben, gyalázatot hozott Isten nevére, mivel kétségeket ébresztett azt illetően, hogy helyesen él-e a világegyetem fölötti uralkodási jogával (1Mózes 3:1–6). Ráadásul az évszázadok folyamán Jehova nevére azoknak a gyalázatos tettei és tanításai is szégyent hoztak, akik azt állították, hogy őt képviselik.

6. Mit nem fogunk tenni, ha azért imádkozunk, hogy Jehova neve legyen megszentelve?

⁶ Amikor Jehova nevének a megszenteléséért imádkozunk, kifejezzük, hogy teljes mértékben elismerjük, hogy Jehovának joga van a világegyetem fölötti uralkodáshoz, mellette foglalva állást az egyetemes szuverenitás vitakérdésében. Jehova azt szeretné, ha a világegyetemben olyan intelligens teremtmények élnének, akik készségesen és örömmel vetik alá magukat igazságos uralmának, merthogy szeretik őt, és mindazt, amit a neve képvisel (1Krónikák 29:10–13; Zsoltárok 8:1; 148:13). A Jehova neve iránti szeretetünk segít, hogy ne kövessünk el semmit, ami szégyent hozna e szent névre (Ezékiel 36:20, 21; Róma 2:21–24). A világegyetem és a benne élők békéje Jehova nevének a megszentelésétől függ, valamint attól, hogy szeretettől áthatott szívvel alárendelik-e magukat Isten szuverenitásának. Ezért amikor azt mondjuk az imánkban, hogy „szenteltessék meg a neved”, kifejezzük az abba vetett bizalmunkat, hogy Jehova szándéka, felmagasztalva őt, valóra válik (Ezékiel 38:23).

 A Királyság, amelyért imádkozunk

7—8. a) Mi az a Királyság, amelyért Jézus imádkozni tanított? b) Mit tanulunk a Királyságról a Dániel és a Jelenések könyvéből?

⁷ A mintaimában a második kérés a következő: „Jöjjön el a királyságod” (Máté 6:10). Ez a kérés szorosan összefügg az elsővel. Jehova a magasztos nevét égi kormányzata, a messiási Királyság által szenteli meg, melynek a Fia, Jézus Krisztus a jogszerűen kinevezett Királya (Zsoltárok 2:1–9). Dániel próféta úgy beszél a messiási Királyságról, mint egy „hegyről” levált ’kőről’ (Dániel 2:34, 35, 44, 45). A hegy Jehova egyetemes szuverenitását jelképezi, a kővel ábrázolt Királyság ezért logikusan ennek az uralomnak egy új kifejeződése. A próféciabeli kőből pedig „nagy hegy lett, [és] betöltötte az egész földet”, érzékeltetve azt, hogy a messiási Királyság a föld feletti uralmával Isten szuverenitását képviseli.

⁸ A Királyság-kormányzatban Krisztushoz további 144 000 személy társul, akiket „az emberek közül” vettek meg, hogy királyokként és papokként együtt uralkodjanak Jézussal (Jelenések 5:9, 10; 14:1–4; 20:6). Dániel úgy utal rájuk, mint ’a legfőbb Úr szentjeire’, akik Krisztussal, a Fővel együtt „a királyságot, uralkodói hatalmat és az egész ég alatt lévő királyságok fenségét” kapják. „Királyságuk időtlen időkig tartó királyság, s nekik fog szolgálni és engedelmeskedni minden uralom” (Dániel 7:13, 14, 18, 27). Találó leírás ez arra az égi kormányzatra, amelyért Krisztus imádkozni tanította a követőit.

Miért imádkozunk még mindig a Királyság eljöveteléért?

9. Miért helyénvaló Isten Királysága eljöveteléért imádkozni?

⁹ Krisztus a mintaimában arra tanított minket, hogy imádkozzunk Isten Királysága eljöveteléért. A bibliai próféciák teljesedése arra mutat, hogy a messiási Királyság 1914-ben jött létre az égben. * Figyelembe véve ezt, helyénvaló-e még mindig a Királyság eljöveteléért imádkozni? Bizony az, mivel Dániel próféciájában a kővel szimbolizált messiási Királyság afelé halad, hogy összeütközzön az óriási szobor által jelképezett emberi kormányzatokkal. A kőnek még el kell találnia a szobrot, és nekicsapódva porrá kell törnie. Dániel próféciája ezt mondja: „Ez a királyság nem száll át más népre. Szétzúzza és megsemmisíti mindazokat a királyságokat, maga pedig megáll időtlen időkig” (Dániel 2:44).

10. Miért várjuk annyira, hogy Isten Királysága eljöjjön?

¹⁰ Alig várjuk már, hogy Isten Királysága Sátán gonosz rendszere ellen támadjon, mivel ez Jehova magasztos nevének a megszentelését és az isteni uralom összes ellenségének az eltávolítását jelenti majd. Hőn imádkozunk, hogy ’jöjjön el a királyság’, és ezt mondjuk János apostollal együtt: „Ámen! Jöjj el, Uram Jézus” (Jelenések 22:20). Igen, szeretnénk, ha eljönne Jézus, hogy megszentelje Jehova nevét, és igazolja Isten szuverenitását, hogy ily módon  beteljesedjenek a zsoltáríró szavai: „hogy megtudják az emberek, hogy te, akinek neve Jehova, egymagad vagy a Legfelségesebb az egész föld felett” (Zsoltárok 83:18).

„Legyen meg az akaratod”

11—12. a) Mit kérünk, amikor azért imádkozunk, hogy Isten akarata ’legyen meg, mint az égben, úgy a földön is’? b) Mi mást juttatunk még kifejezésre, amikor Jehova akarata megvalósulásáért mondunk imát?

¹¹ Jézus ezután arra tanította a tanítványait, hogy foglalják imába, hogy Isten akarata ’legyen meg, mint az égben, úgy a földön is’ (Máté 6:10). A világegyetem azért jött létre, mert Jehova úgy akarta. Nagy erejű égi teremtmények így kiáltanak: „Méltó vagy, Jehova, igen, Istenünk, hogy tiéd legyen a dicsőség, a tisztelet és a hatalom, mert te teremtettél mindent, és minden a te akaratodból lett és teremtetett” (Jelenések 4:11). Jehovának célja van ’az egekben levőkkel és a földön levőkkel’ (Efézus 1:8–10). Amikor azért imádkozunk, hogy legyen meg Isten akarata, valójában azt kérjük, hogy vigye véghez a szándékát. Ezzel azt is kimutatjuk, hogy minden vágyunk az, hogy lássuk Isten akaratát megvalósulni az egész világegyetemben.

¹² Ezzel az imával azt is kinyilvánítjuk, hogy készek vagyunk Jehova akaratához igazítani az életünket. „Az én eledelem az, hogy cselekedjem annak akaratát, aki küldött engem, és elvégezzem a munkáját” — jelentette ki Jézus (János 4:34). Hozzá hasonlóan önátadott keresztényekként nekünk is örömünk telik abban, hogy Isten akaratát cselekedjük. Jehova és a Fia iránti szeretetünk arra indít minket, hogy „többé ne emberek kívánságaiért, hanem Isten akaratáért” éljünk (1Péter 4:1, 2; 2Korintusz 5:14, 15). Törekszünk rá, hogy ne tegyünk olyasmit, amiről tudjuk, hogy ellentétben van Jehova akaratával (1Tesszalonika 4:3–5). Ha megvásároljuk az időt a bibliaolvasásra és a tanulmányozásra, azzal jelét adjuk, hogy ’továbbra is érzékeljük, mi Jehova akarata’, s ehhez hozzátartozik az is, hogy buzgón kivesszük részünket ’a királyság jó hírének’ prédikálásából (Efézus 5:15–17; Máté 24:14).

Jehova akarata az égben

13. Milyen értelemben valósult meg Isten akarata jóval azelőtt, hogy Sátán fellázadt?

¹³ Jehova akarata már jóval azelőtt megvalósult az égben, mielőtt az egyik szellemfia fellázadt, és Sátánná vált. A Példabeszédek könyve megszemélyesített bölcsességként mutatja be Isten elsőszülött Fiát. Megtudjuk, hogy a Fiú hosszú-hosszú korszakokon át, ’minden időben örvendezett’ Isten előtt; boldoggá tette, hogy Atyja akaratát cselekedheti. Végül ’az egekben és a földön lévő látható és láthatatlan’ dolgok megteremtésében Jehova ’mestermunkása’ lett (Példabeszédek 8:22–31; Kolosszé 1:15–17). Jehova a Szavaként, vagyis a Szószólójaként is felhasználta őt (János 1:1–3).

14. Hogyan viszik véghez Jehova akaratát az angyalok az égben a 103. zsoltár szavai szerint?

¹⁴ A zsoltáríró a következő szavakkal utal arra, hogy Jehova uralma mindenek fölött való, és hogy angyalok seregei figyelnek utasításaira és parancsaira: „Jehova megszilárdította trónját az egekben, és mindenre kiterjed királyságának uralma. Áldjátok Jehovát, ó, ti angyalai, ti hatalmas erejűek, akik teljesítitek szavát, figyelve szavának hangjára. Áldjátok Jehovát mind, ti seregei, ti szolgái, akik akaratát cselekszitek. Áldjátok Jehovát mind, ti művei, birodalmának minden helyén” (Zsoltárok 103:19–22).

15. Az, hogy Jézus Királyság-hatalmat kapott, milyen hatással volt arra, hogy Isten akarata megvalósuljon az égben?

¹⁵ Ahogy az a Jób könyvéből kiderül, Sátánnak a lázadása után még volt bejárása az égi udvarba (Jób 1:6–12; 2:1–7). A Jelenések könyve viszont megjövendölte, hogy eljön az idő, amikor Sátánt és a démonait kivetik az égből. Ez nyilvánvalóan nem sokkal azután következett be, hogy Jézus Krisztus 1914-ben  Királyság-hatalmat kapott. Azóta nincs helyük a lázadóknak az égben, csak a föld közelében tevékenykedhetnek (Jelenések 12:7–12). Az égben többé nem folyik semmiféle vita, csak azok hangja hallatszik, akik csatlakoznak ahhoz a kórushoz, mely ’a Bárányt’, azaz Krisztus Jézust dicséri, és amely alázatosan felmagasztalja Jehovát (Jelenések 4:9–11). Jehova akarata csakugyan megvalósult az égben.

Jehova földre vonatkozó akarata

16. Miben ellentétes a mintaima azzal, amit a kereszténység tanít az emberiség reménységéről?

¹⁶ A kereszténység egyházai szerint Istennek nincs szándéka a földdel; azt állítják, hogy az összes jó ember az égbe megy. Jézus viszont így tanított imádkozni: „Jöjjön el a királyságod. Legyen meg az akaratod, mint az égben, úgy a földön is” (Máté 6:10). Még a legnagyobb képzelőerővel megáldott személy sem állíthatja, hogy Jehova akarata megvalósul manapság, amikor földünket erőszak, igazságtalanság, betegség és halál sújtja. Ezért odaadóan kell imádkoznunk, hogy Isten akarata — a Péter apostol által feljegyzett ígérettel összhangban — valósuljon meg a földön: „új egeket [messiási Királyságot, melynek élén Krisztus áll] és új földet [egy igazságos emberi társadalmat] várunk az ő ígérete szerint, és ezekben igazságosság fog lakni” (2Péter 3:13).

17. Mi Jehova földre vonatkozó szándéka?

¹⁷ Jehova céllal teremtette meg a földet. Ézsaiás prófétát a következő gondolatok leírására ihlette: „így szól Jehova, az egek Teremtője, Ő, az igaz Isten, a föld Megformálója és Alkotója, Ő, aki megszilárdította, aki nem pusztán a semmiért teremtette, aki azért formálta meg, hogy lakjanak rajta: »Én vagyok Jehova, és nincsen más«” (Ézsaiás 45:18). Isten egy paradicsomi kertbe helyezte az első emberpárt, és erre utasította őket: „Legyetek termékenyek, sokasodjatok, töltsétek be a földet és hajtsátok uralmatok alá” (1Mózes 1:27, 28; 2:15). Egyértelmű, hogy a Teremtőnek az a szándéka, hogy a földet tökéletes, igazságos emberek lakják, akik boldogan alávetik magukat a szuverenitásának, és az akaratához tartozik az is, hogy az emberek örökké éljenek a Krisztus által megígért Paradicsomban (Zsoltárok 37:11, 29; Lukács 23:43).

18—19. a) Mire van szükség ahhoz, hogy Isten akarata teljes egészében megvalósuljon a földön? b) Milyen megközelítésből fogjuk elemezni Jézus mintaimáját a következő cikkben?

¹⁸ Jehova földre vonatkozó akarata nem valósulhat meg teljes egészében mindaddig, míg a földön olyan férfiak és nők élnek, akik szembeszegülnek a szuverenitásával. A Krisztus vezetése alatt álló hatalmas szellemi erőket felhasználva Isten ’pusztulást hoz azokra, akik pusztítják a földet’. Örökre el lesz törölve Sátán gonosz világrendszere, vagyis a hamis vallás, a korrupt politikai erők, a kapzsi, becstelen kereskedelem és a pusztító katonaság (Jelenések 11:18; 18:21; 19:1, 2, 11–18). Jehova szuverenitása igazolva lesz, a neve pedig meg lesz szentelve. Mindezért imádkozunk, amikor ezt mondjuk: „Égi Atyánk, szenteltessék meg a neved. Jöjjön el a királyságod. Legyen meg az akaratod, mint az égben, úgy a földön is” (Máté 6:9, 10).

¹⁹ Jézus a mintaimában azonban arra is rámutatott, hogy személyes jellegű kéréseink is lehetnek. A következő cikkben fogjuk elemezni, hogy mit tanított erről.

[Lábjegyzet]

Ismétlésül

• Miért helyénvaló Jehovát ’Atyánknak’ szólítani?

• Miért az a legfontosabb, hogy Jehova nevének a megszenteléséért imádkozzunk?

• Miért imádkozunk azért, hogy jöjjön el Isten Királysága?

• Mit értünk azon, hogy legyen meg Isten akarata, mint az égben, úgy a földön is?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 9. oldalon]

Nagy különbség volt a farizeusok ájtatoskodó imái és Jézus imái között

[Kép a 10. oldalon]

A keresztények azért imádkoznak, hogy jöjjön el Isten Királysága, szenteltessék meg Isten neve, és legyen meg az akarata