Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

‘Latsaa kɛ Fɛ̃i Be Sɛɛ Efoŋ Gbi ko Gbi Ko’

‘Latsaa kɛ Fɛ̃i Be Sɛɛ Efoŋ Gbi ko Gbi Ko’

Yehowa Adebɔɔ Ni Yɔɔ Fɛo Waa Lɛ

‘Latsaa kɛ Fɛ̃i Be Sɛɛ Efoŋ Gbi ko Gbi Ko’

HULU ni naa wa tsoɔ yɛ shia ŋa nɔ. Yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ hei krokomɛi lɛ, ehaa jeŋ feɔ kulɔɔ yɛ fɛ̃i be ni naa wa waa sɛɛ. Hɛɛ, hulu dɔlɛ ji nibii titri ni kɛ kɔɔyɔŋ kɛ be tsakemɔi baa lɛ ateŋ ekome.

Bɔ ni be tsakeɔ ehaa lɛ yɛ srɔto yɛ je lɛŋ he fɛɛ he. Shi te be tsakemɔi saa ohe ehaa tɛŋŋ? Ani nugbɔ ni nɛɔ fioo yɛ Otsokrikri beaŋ kɛyashi Agbiɛnaa be mli lɛ haa onáa miishɛɛ? Te ofeɔ onii ohaa tɛŋŋ kɛji akɛ nugbɔ nɛ yɛ latsaa beaŋ? Ani omii shɛɔ ohe akɛ ooona ni shikpɔŋ lɛ nɔ eyi obɔ kɛ fɔfɔi yɛ Gbo beaŋ kɛmɔ Alemle beaŋ? Ani otsui yiii obɔ kɛ nyamɔ babaoo beni akɛ ŋmaakpamɔ eba naagbee yɛ Afuabe kɛmɔ Oflɔ beaŋ, ní okwaafoi lɛ anitoohei lɛ eyimɔ obɔbɔ kɛ abele lɛ?

Mɛni kɛ be tsakemɔi lɛ baa? Yɛ ekukufoo mli lɛ, ejɛ bɔ ni akpá shikpɔŋ lɛ afã aha lɛ hewɔ. Akpá shikpɔŋ lɛ afã aaafee degree 23.5 yɛ gbɛ ni enyiɛɔ nɔ kɛbɔleɔ hulu lɛ nɔ. Eji akpaaa shikpɔŋ lɛ afã kulɛ, anaŋ be tsakemɔi. Kulɛ kɔɔyɔŋ baakã he ahi bɔ ni eyɔɔ lɛ nɔŋŋ ni tsakemɔ ko baŋ mli. Enɛ baasa kwɛ̃ɛnii kɛ ŋmɔshi nibii ni be shɛɔ ni amɛbaa lɛ ahe.

Abaanyɛ ana faŋŋ akɛ, Bɔlɔ lɛ ji mɔ ni to be tsakemɔi ní eko nyiɛɔ eko sɛɛ lɛ he gbɛjianɔ. Lalatsɛ lɛ wie Yehowa Nyɔŋmɔ he yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ: “Bo oto shikpɔŋ lɛ husui lɛ fɛɛ; latsaa kɛ fɛi bei fɛɛ lɛ, bo nɔŋŋ ofee.”Lala 74:17, wɔma efã ko nɔ mi. *

Yɛ mɔ ko ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ ni kwɛɔ adebɔɔ nibii ni yɔɔ ŋwɛiniiaŋ lɛ susumɔ naa lɛ, nɛkɛ nibii nɛɛ yeɔ ebuaa ni aleɔ be tsakemɔi yɛ gbɛ ni tɔmɔ ko kwraa bɛ he lɛ nɔ. Beni Nyɔŋmɔ bɔɔ wɔ hulu lɛ kɛ ŋulamii fɛɛ ni bɔleɔ he lɛ, ewo akpɔ akɛ: “Kanei aba ŋwɛi atatu lɛ mli, . . . ni amɛtsɔ okadii kɛ bei kɛ gbii kɛ afii.” (1 Mose 1:14) Yɛ afi lɛ mli beni shikpɔŋ lɛ bɔleɔ hulu lɛ, ebashɛɔ hei enyɔ komɛi yɛ eshibɔlemɔ lɛ mli ní yɛ shwane mli lɛ mɛi ni yɔɔ shikpɔji ni equator lɛ tsɔɔ jɛmɛ lɛ naa hulu lɛ tamɔ nɔ ni eyɛ amɛyiteŋ tuuntu. Atsɛɔ nɛkɛ shihilɛ ni baa nɛɛ akɛ equinoxes, ni yɛ shikpɔji babaoo nɔ lɛ, no ji nɔ ni kadiɔ agbiɛnaa kɛ gbo be shishijee. Yɛ equinoxes be mli lɛ, kɛ hooo lɛ jetsɛremɔ sɛɛkɛlɛ yɛ gbi lɛ mli kɛ jenamɔ sɛɛkɛlɛ yeɔ egbɔ pɛpɛɛpɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ he fɛɛ he.

Jeee nibii ni yɔɔ ŋwɛi niiaŋ ni bɔleɔ shi lɛ ashibɔlemɔ lɛ pɛ kɛkɛ kɛ be tsakemɔ kɛ bɔ ni tsakemɔ lɛ jeɔ shishi ehaa lɛ baa. Be tsakemɔi, kɛ kɔɔyɔŋ tsakemɔi srɔtoi fɛɛ fata gbɛjianɔtoo ko ni yɔɔ ŋwanyaŋŋ ni báa wala yi lɛ he. Beni Kristofonyo bɔfo Paulo kɛ ehefatalɔ Barnaba kɛ mɛi ni yɔɔ Asia Bibioo lɛ—mɛi ni amɛteŋ mɛi babaoo le okwaayeli kɛ niyenii ahe nitsumɔ—lɛ wieɔ lɛ, amɛjaje akɛ Nyɔŋmɔ ji mɔ ni ‘haa nugbɔ jɛɔ ŋwɛi nɛɔ haa nyɛ, kɛ afii ni baa nii pii hu, ekɛ ŋmaa kɛ miishɛɛ woɔ nyɛtsuiiaŋ obɔ.’—Bɔfoi lɛ Asaji 14:14-17.

Gbɛjianɔtoo ko ni yɔɔ naakpɛɛ ni ji photosynthesis báa kwɛ̃ɛnii ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ kɛ kwɛ̃ɛnii bibii kwraa ni yɔɔ ŋshɔŋ lɛ ayi. Enɛ hewɔ lɛ, bɔ ni bɔɔ nii srɔtoi kɛ amɛhe fɔ̃ɔ bɔɔ nii krokomɛi anɔ kɛha niyenii, kɛ bɔ ni ato enɛ he gbɛjianɔ aha lɛ haa amɛnyɛɔ amɛdamɔɔ kɔɔyɔŋ tsakemɔi srɔtoi fɛɛ anaa yɛ gbɛ̀i ni anuuu shishi lɛ anɔ. Paulo wie kɛkɔ Yehowa he yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ lɛ ji mɔ ni hɔ nibii nɛɛ fɛɛ asɛɛ, beni ekɛɛ akɛ: “Ejaakɛ shikpɔŋ ni miɔ nu ni nɛɔ shwieɔ enɔ kpitiokpitio ni ebaa nii ni hi ha mɛi ni hũɔ nɔ lɛ, enáa Nyɔŋmɔ jɔɔmɔ lɛ eko.”—Hebribii 6:7.

Kɛ́ osusu nɔ ni baa yɛ je lɛŋ hei ni agbiɛnaa be kɛ kɔɔyɔŋ dɔlɛ ni sa, gbii ni jetsɛremɔ sɛɛ kɛɔ fe jenamɔ, hulutsoo babaoo, kɛ nugbɔnɛmɔ ni sa baa lɛ he lɛ, obaaná shishinumɔ heei yɛ wiemɔ ni ji “jɔɔmɔ” lɛ he. Fɔfɔi gbaa afofro ni kooloi filikilɔi jeɔ kpo kɛjɛɔ amɛshihilɛi yɛ fɛ̃i be lɛ sɛɛ, ní amɛfee klalo akɛ amɛaashɔ afofro ni dumɔnii kɛ kwɛ̃ɛnii lɛ egbagbaa lɛ amli nu bɔni afee ni amɛwo yibii. Loofɔji, tamɔ blue jay ni onaa yɛ biɛ nɛɛ haa kooi amli feɔ fɛo ni amɛmli yiɔ kɛ lalai, ni shikpɔŋ lɛ shikamɔ feɔ nɔ ni yɔɔ fɛo jogbaŋŋ diɛŋtsɛ. Nibii ni wala yɔɔ amɛ mli lɛ shwereɔ oyayaayai, ni muawai yaa nɔ yɛ amɛwala shibɔlemɔ, ni ji fɔmɔ, shihilɛ tsakemɔ, kɛ daramɔ lɛ mli. (Lalai amli Lala 2:12, 13) Enɛ ji nifeemɔi ni tsɔɔ ŋmaakpamɔ yɛ latsaa be loo yɛ gbo beaŋ lɛ hiɛ.—2 Mose 23:16.

Yehowa nitsumɔi lɛ jeɔ kpo faŋŋ yɛ bɔ ni shikpɔŋ lɛ bɔleɔ ehe ehaa ní wɔnáa jetsɛremɔ kɛ jenamɔ, be tsakemɔi, kɛ nidumɔ kɛ ŋmaakpamɔ be lɛ mli. Wɔyɛ nɔmimaa akɛ latsaa be baanyiɛ fɛ̃ibe sɛɛ kɛba. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Nyɔŋmɔ ji mɔ ni wo shi akɛ: “Gbii abɔ fɛɛ ni shikpɔŋ lɛ yɔɔ nɛɛ, nidumɔ kɛ nikpamɔ, fɛ̃i kɛ latsaa, agbiɛnaa kɛ aharabata kɛ shwane kɛ nyɔŋ sɛɛ efoŋ.”—1 Mose 8:22.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 6 Kwɛmɔ afi 2004 Calendar of Jehovah’s Witnesses, July kɛ August lɛ mli.

[Akrabatsa/Mfoniri ni yɔɔ baafa 9]

Ŋwɛiniiaŋ Shibɔlemɔ Nɔ̃ ko ni He Hiaa Kɛha Wala

Nyɔŋtsere lɛ ená adesai anɔ hewalɛ ni eha amɛnaa ekpɛ amɛhe yɛ yinɔi ni eho lɛ fɛɛ amli. Shi, ani oyɔse akɛ nyɔŋtsere lɛ náa be tsakemɔi anɔ hewalɛ? Nyɔŋtsere ni yɔɔ lɛ yeɔ ebuaa ni shikpɔŋ lɛ bɔleɔ ehe yɛ bɔ ni akpá lɛ afã aha lɛ naa pɛpɛɛpɛ. Andrew Hill, ni eji jeŋ nilee he woloŋmalɔ lɛ jaje akɛ, enɛ tsuɔ “gbɛfaŋnɔ ko ni he hiaa waa ni haa shihilɛi yɛ Shikpɔŋ lɛ nɔ nyɛɔ ebáa wala yi lɛ he nii.” Eji adebɔɔ naa ŋwɛiniiaŋ shibɔlemɔ nɔ̃ wulu ko bɛ ni baaha wɔshibɔlemɔ ŋulami lɛ abɔle ehe yɛ bɔ ni akpá lɛ afã aha lɛ naa pɛpɛɛpɛ kulɛ, je lɛŋ baadɔ waa ni shikpɔŋ lɛ baafee he ko ni anyɛŋ ahi. Enɛ hewɔ lɛ, ŋulamii ahe nilelɔi akuu ko mu sane naa akɛ: “Abaanyɛ abu Nyɔŋtsere lɛ akɛ nɔ diɛŋtsɛ ni kudɔɔ kɔɔyɔŋ tsakemɔi yɛ Shikpɔŋ lɛ nɔ.”—Lala 104:19.

[He ni Sane lɛ Jɛ]

Nyɔŋtsere: U.S. Fish & Wildlife Service, Washington, D.C./Bart O’Gara

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 9]

Yomai, Afrika Kooyigbɛ kɛ Arabia Ŋshɔkpɔ lɛ