Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Hiɛnyiɛmɔ Kpakpa Taomɔ

Hiɛnyiɛmɔ Kpakpa Taomɔ

Hiɛnyiɛmɔ Kpakpa Taomɔ

“Miikɛɛ bo akɛ yaa, wɔkɛ bo egbe naa. Wɔkɛ Nyɔŋmɔ miikpa bo fai, yaa!”—Oliver Cromwell wiemɔi ni Leopold Amery, ni eji Britain Mlawoo kpee lɛ mlinyo lɛ tsɛ yisɛɛ.

Jeŋ Ta II lɛ etee nɔ nyɔji kpaanyɔ ni ekpata nibii ahiɛ, ni nibii eyaaa nɔ jogbaŋŋ kɛhaaa Britain kɛ maji ni kɛlɛ efee ekome lɛ. Yɛ Leopold Amery kɛ mɛi krokomɛi ni yɔɔ nɔyeli lɛ mli lɛ asusumɔ naa lɛ, ehe miihia ni aná hiɛnyiɛlɔ hee. No hewɔ lɛ, yɛ May 7, afi 1940 lɛ, Owula Amery kɛ Maŋsɔɔlɔ Nukpa Neville Chamberlain wie wiemɔi ni yɔɔ yiteŋgbɛ lɛ yɛ Britain Mlawoo Kpee lɛ mli. Gbii etɛ sɛɛ lɛ, Owula Chamberlain ŋmɛɛ egbɛhe lɛ he ni Winston Churchill baye enajiaŋ.

HIƐNYIƐMƆ ji adesai ahiamɔ nii titri, shi jeee hiɛnyiɛlɔ ko kɛkɛ he hiaa amɛ. Kɛ́ nuu ko ŋa kɛ ebii aaaná miishɛɛ yɛ weku lɛ mli po lɛ, esa akɛ tsɛ lɛ afee hiɛnyiɛlɔ kpakpa. Belɛ, susumɔ bɔ ni abaakpa babaoo gbɛ kɛjɛ maŋ hiɛnyiɛlɔ loo je lɛ hiɛnyiɛlɔ ko dɛŋ lɛ he okwɛ! Ebɛ naakpɛɛ akɛ no hewɔ ni hiɛnyiɛlɔi kpakpai ahe esɛ̃ waa nakai lɛ!

Enɛ hewɔ lɛ, maŋtsɛmɛi ni awóɔ, maŋ hiɛ tsakemɔi, nɔyeli butumɔi, hegbɛi ni akɛwoɔ mɛi adɛŋ, oshikifɔɔ, shi ní ajuɔ agbeɔ nɔyelɔi, kɛ nɔyelii ahiɛ tsakemɔi babaoo etee nɔ afii akpei abɔ. Maŋtsɛmɛi, maŋsɔɔlɔi onukpai, lumɛi, maŋ hiɛnyiɛlɔi, hiɛnyiɛlɔi onukpai, kɛ nɔyelɔi yiwalɔi eye nɔ ni akpa amɛ. Tsakemɔi ni akpaaa gbɛ lɛ ejie nɔyelɔi ni he wa waa lɛ po kɛjɛ nɔyeli hegbɛ mli. (Kwɛmɔ akrabatsa ni ji “Jiemɔ Kɛmiijɛ Nɔyeli Hewalɛ Mli Trukaa” ni yɔɔ baafa 5 lɛ.) Ni kɛlɛ, ewa akɛ aaaná hiɛnyiɛlɔi kpakpai ni sɛɛ tsɛɔ.

“Wɔmɔ Mli Nakai”—Aloo Ekroko Yɛ?

Belɛ, ebɛ naakpɛɛ mɔ akɛ mɛi babaoo bɛ hiɛnɔkamɔ akɛ abaanyɛ aná hiɛnyiɛmɔ kpakpa. Yɛ maji komɛi amli lɛ, bɔ ni mɛi efee shikpilikpii ni amɛbɛ hiɛnɔkamɔ lɛ jeɔ kpo titri yɛ oshikifɔɔ beaŋ. Geoff Hill, ni eji adafitswaa woloŋmalɔ yɛ Afrika lɛ wie akɛ: “Shikpilikpiifeemɔ loo hetsimɔ [kɛmiijɛ oshikifɔɔ he lɛ] baa kɛ́ gbɔmɛi lɛ nu he akɛ amɛbɛ hewalɛ ní amɛkɛaatsake amɛshihilɛ ni yɔɔ mɔbɔ lɛ. . . . Kɛ́ gbɔmɛi efɔ̃ɔɔ oshiki yɛ Afrika lɛ, etsɔɔɔ doo akɛ amɛtsui enyɔ amɛmli. Bei pii lɛ, no ji nɔ ni mɛi ni nuɔ he akɛ mɔ ko mɔ ko susuuu amɛhe lɛ feɔ kɛbiɔ yelikɛbuamɔ.” Nakai nɔŋŋ hu adafitswaa woloŋmalɔ ko ni yɔɔ United States lɛ ŋma kɛkɔ oshiki ko ni abaafɔ̃ lɛ he akɛ: “Miná ni kulɛ mɔ ko ni sa jogbaŋŋ fata mɛi ni abaafɔ̃ oshiki aha amɛ lɛ ahe.” Ekɛfata he akɛ: “Mɔ ko mɔ ko bɛ ni tamɔ nakai. Mɔ ko tamɔ nakai bɛ kɔkɔɔkɔ. Esa akɛ wɔmɔ mli nakai.”

Ani eji anɔkwale akɛ adesai bɛ nɔ ko ni amɛbaafee yɛ he fe akɛ ‘amɛmɔ’ hiɛnyiɛlɔi ni yeee emuu lɛ ahiɛnyiɛmɔ lɛ ‘mli’ kɛkɛ? Ani anɔkwale ni eji akɛ adesai hiɛnyiɛlɔi nyɛɛɛ amɛtsu amɛshishibii lɛ ahiamɔ nii ahe nii lɛ tsɔɔ akɛ wɔnáŋ hiɛnyiɛmɔ kpakpa kɔkɔɔkɔ? Dabida. Hiɛnyiɛmɔ ni fe fɛɛ lɛ yɛ. Sane ni nyiɛ sɛɛ lɛ baatsɔɔ mɔ ni ji adesai ahiɛnyiɛlɔ ni sa lɛ, kɛ bɔ ni ehiɛnyiɛmɔ lɛ he baanyɛ aba sɛɛnamɔ kɛha mɛi akpekpei abɔ ni jɛ shihilɛi srɔtoi fɛɛ amli—ni bo hu ofata he lɛ mli.

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 3]

Ŋwɛigbɛ abɛku: Neville Chamberlain

Ŋwɛigbɛ ninejurɔ: Leopold Amery

Shishigbɛ: Winston Churchill

[He ni Sane lɛ Jɛ]

Chamberlain: Photo by Jimmy Sime/Central Press/Getty Images; Amery: Photo by Kurt Hutton/Picture Post/Getty Images; Churchill: The Trustees of the Imperial War Museum (MH 26392)