Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Fɔmɔ ko ni Akaiɔ

Fɔmɔ ko ni Akaiɔ

Fɔmɔ ko ni Akaiɔ

“Ŋmɛnɛ afɔ walaherelɔ ni ji Kristo, Nuŋtsɔ lɛ, aha nyɛ.”—Luka 2:11.

AAAFEE afii akpei enyɔ ni eho nɛ lɛ, yoo ko fɔ binuu ko yɛ Betlehem maŋ lɛ mli. Akutsoŋbii lɛ ateŋ mɛi fioo pɛ yɔse bɔ ni fɔmɔ nɛɛ he hiaa ha. Shi tookwɛlɔi komɛi ni miikwɛ amɛtooi nyɔɔŋ yɛ ŋã lɛ nɔ lɛ na ŋwɛibɔfoi asafo babaoo ko, ni amɛnu ni amɛmiilá akɛ: “Anunyam ahã Nyɔŋmɔ yɛ ŋwɛi flooflo, ni hejɔlɛ aba shikpɔŋ lɛ nɔ, ní aná gbɔmɛi ahe tsuijurɔ.”—Luka 2:8-14.

No sɛɛ lɛ tookwɛlɔi lɛ yana Maria kɛ ewu Yosef yɛ kooloi atsu ko mli taakɛ ŋwɛibɔfoi lɛ etsɔɔ lɛ. No mli lɛ, Maria ewo abifao lɛ gbɛi akɛ Yesu, ni ekɛlɛ eŋmɛ kooloi aniyenii anɔ yɛ kooloi atsu lɛ mli. (Luka 1:31; 2:12) Amrɔ nɛɛ, yɛ afii akpei enyɔ sɛɛ lɛ, aaafee adesai amlijaa etɛ mli ekome kɛɔ akɛ amɛnyiɛɔ Yesu Kristo sɛɛ. Ni nibii ni tee nɔ yɛ efɔmɔ be lɛ mli lɛ ebatsɔ shishitoo nɔ kɛha adesã ko ni etamɔ nɔ ni atã fe fɛɛ yɛ adesai ayinɔsane mli.

Spain, ni ji maŋ ko ni akɛ Katolik kusumii tsuɔ nii waa yɛ mli ní ale gbijuji ayeli he nii waa yɛ mli lɛ, etao gbɛ̀i babaoo ni atsɔɔ nɔ akɛkaiɔ nakai gbi gbɛkɛ krɛdɛɛ yɛ Betlehem lɛ mli.

Bɔ ni Spainbii Yeɔ Blonya Amɛhaa

Kɛjɛ afii ohai 13 kɛbaa nɛɛ, nifeemɔi ni akɛkaiɔ Yesu Fɔmɔ lɛ ebafee nibii titrii ni afɔɔ namɔ yɛ Spainbii agbijurɔyelii amli lɛ ateŋ ekome. Wekui pii feɔ okadii bibii komɛi kɛtsɔɔ kooloi aniyenii anɔ́ mli ni akɛ Yesu ŋmɛ lɛ he mfoniri. Akɛ sũ shɔ̃ɔ tookwɛlɔi kɛ Nilelɔi (loo “maŋtsɛmɛi etɛ”) lɛ, kɛ agbɛnɛ Yosef, Maria kɛ Yesu. Yɛ Blonya bei amli lɛ, akɛ Yesu Fɔmɔ he okadi nibii ni dara saŋŋ lɛ mamɔɔ shi yɛ maŋ lɛ asai wuji amasɛi. Etamɔ nɔ ni Francis ni jɛ Assisi lɛ ji mɔ ni to kusum nɛɛ shishi yɛ Italy, koni no agbala mɛi ajwɛŋmɔ kɛba Sanekpakpai lɛ amli saji ni kɔɔ Yesu fɔmɔ he lɛ anɔ. Sɛɛ mli lɛ, Francis sɛɛnyiɛlɔi ni ji mɔ kome shihilɔi ha nifeemɔ nɛɛ bahe gbɛi yɛ Spain kɛ maji krokomɛi babaoo amli.

Nilelɔi lɛ tsuɔ gbɛfaŋnɔ ko ni he hiaa waa he nii yɛ Spainbii a-Blonya gbijurɔyelii amli taakɛ Santa Claus feɔ yɛ maji krokomɛi amli lɛ. Aheɔ ayeɔ akɛ, Nilelɔi lɛ ke Spain gbekɛbii anii yɛ January 6 ni ji Día de Reyes (Maŋtsɛmɛi Agbi) lɛ nɔ, taakɛ aheɔ ayeɔ akɛ Nilelɔi lɛ ke Yesu nii lɛ pɛpɛɛpɛ. Shi kɛlɛ, mɛi fioo pɛ le akɛ atsɔɔɔ Nilelɔi ayibɔ ni basara Yesu lɛ yɛ saji ni aŋmala ashwie shi yɛ Sanekpakpai lɛ amli lɛ mli. Yɛ nɔ najiaŋ ní aaakɛɛ akɛ amɛji maŋtsɛmɛi lɛ, ayɔseɔ amɛ yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ amɛji ŋulamiiaŋkwɛlɔi. * Kɛfata he lɛ, akɛni Herode miitao agbe Yesu hewɔ lɛ, ekpata gbekɛbii hii fɛɛ ni yɔɔ Betlehem ni “eye afii enyɔ kɛ mɛi ni yeko nakai lɛ” ahiɛ yɛ nilelɔi lɛ asaramɔ lɛ sɛɛ. Enɛ tsɔɔ akɛ, amɛsaramɔ lɛ tee nɔ yɛ Yesu fɔmɔ lɛ sɛɛ be kplaŋŋ ko.—Mateo 2:11, 16.

Kɛjɛ afii ohai 12 lɛ kɛbaa yɛ Spain hei komɛi lɛ, ajieɔ Yesu fɔmɔ he shwɛmɔ atsɔɔ mɛi yɛ shwɛmɔhei, ni nɔ ni fata he ji tookwɛlɔi kɛ agbɛnɛ Nilelɔi lɛ asaramɔ lɛ. Amrɔ nɛɛ, Spain maji babaoo feɔ cabalgata, aloo henaabuamɔ shwɛmɔ ko amɛtsɔɔ daa January 5, be mli ni “maŋtsɛmɛi etɛ” lɛ tara tsɔji ni awula amɛ fɛfɛo amli kɛmiifo shi yɛ maŋtiase lɛ mli, ní amɛmiijara sikletɛi amɛmiiha mɛi ni kwɛɔ amɛ lɛ. Akɛ Blonya nibii ni aye amɛhe samai kɛ villancicos (blonya lalai) tsuɔ nii kɛwoɔ gbijurɔyeli nifeemɔ lɛ he sɔlɛ.

Spainbii awekui pii sumɔɔ ni amɛye gbɛkɛnaashi niyenii krɛdɛɛ ko yɛ Gbi ni tsɔɔ Blonya gbi lɛ hiɛ (December 24) lɛ nɔ. Maŋ niyenii ni amɛkɛtsuɔ enɛ he nii lɛ ekomɛi ji turrón (sikletɛi ni akɛ ŋmeitso yibii kɛ wo fee), marzipan, aduawai gbiji, too loo ni ashã, kɛ ŋshɔŋloi. Wekumɛi ni jɛ hei shɔŋŋ po bɔɔ mɔdɛŋ amɛbaa koni amɛbafee ekome kɛná nifeemɔ nɛɛ mli gbɛfaŋnɔ. Yɛ maŋ niyenii kroko ni ayeɔ yɛ January 6 lɛ shishi lɛ, weku lɛ yeɔ roscón de reyes, ni ji “Maŋtsɛmɛi” atatale ko ni akɛ sorpresa (nɔ ko bibioo ko) ehɔ mli. Nifeemɔ ko ni tamɔ enɛ ni afee yɛ Romabii abe lɛ mli lɛ haa nyɔ̃ŋ ko ni nine shɛɔ tatale ni aŋɔ nii ahɔ mli lɛ náa hegbɛ eyeɔ “maŋtsɛ” gbi kome.

“Afi lɛ Mli Miishɛɛ Be kɛ Be ní Dekã Bɛ Mli Kwraa”

Blonya ebafee je lɛŋ gbijurɔyeli nifeemɔ titri ko yɛ nifeemɔi srɔtoi fɛɛ ni yɔɔ bianɛ lɛ ateŋ. The World Book Encyclopedia lɛ wie Blonya he akɛ eji “afi lɛ mli miishɛɛ be kɛ be ni dekã bɛ mli kwraa kɛha Kristofoi akpekpei abɔ kɛ mɛi ni jeee Kristofoi lɛ ateŋ mɛikomɛi yɛ je lɛŋ fɛɛ.” Ani eji gbijurɔyeli ko ni he yɔɔ sɛɛnamɔ?

Eka shi faŋŋ akɛ, Kristo fɔmɔ lɛ ji yinɔsane mli nifeemɔ titri ko. Anɔkwale ni eji akɛ ŋwɛibɔfoi lɛ tswa fɔmɔ nɛɛ he adafi akɛ ekɛ ‘toiŋjɔlɛ kɛ tsuijurɔ baaba lɛ,’ ji odaseyeli ni tsɔɔ faŋŋ akɛ sɛɛnamɔ yɛ he.

Shi kɛlɛ, taakɛ Spain niŋmalɔ Juan Arias tsɔɔ mli lɛ, “yɛ Kristojamɔ shishijee mli lɛ, ayeee Yesu Fɔmɔ lɛ he gbijurɔ.” Kɛ́ nɛkɛ sane lɛ ji lɛ, nɛgbɛ Blonya gbijurɔyeli lɛ jɛ? Mɛni ji gbɛ ni hi fe fɛɛ ní aaatsɔ nɔ akai Yesu fɔmɔ kɛ eshihilɛ gbɛ lɛ? Obaana hetooi kɛha sanebimɔi nɛɛ yɛ sane ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 8 La Sagrada Escritura—Texto y comentario por profesores de la Compañía de Jesús (The Holy Scripture—Text and Commentary) ni Company of Jesus Nilelɔi lɛ ŋma lɛ tsɔɔ mli akɛ, “Persiabii, Mediabii, kɛ Kaldeabii buɔ Nilelɔi lɛ akɛ amɛji osɔfoi akuu ko ni jieɔ mumɔi aje lɛ, ŋulamiiaŋkwɛmɔ, kɛ tsofafeemɔŋ nilee ahe nikasemɔi ayi waa.” Shi kɛlɛ, beni shɛɔ Teŋgbɛ Afii lɛ amli lɛ, akpɛlɛ Nilelɔi akuu ni yasara abifao Yesu lɛ nɔ akɛ hetselɔi, ni awo amɛ gbɛii ni ji Melchior, Gaspar, kɛ Balthasar. Aheɔ ayeɔ ákɛ, akɛ amɛ gbelewui lɛ eto Cologne sɔlemɔtsu agbo ni yɔɔ Germany lɛ mli.