Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ani Okpɛlɛɔ Yelikɛbuamɔ Ni Yehowa Kɛhaa Lɛ Nɔ?

Ani Okpɛlɛɔ Yelikɛbuamɔ Ni Yehowa Kɛhaa Lɛ Nɔ?

Ani Okpɛlɛɔ Yelikɛbuamɔ Ni Yehowa Kɛhaa Lɛ Nɔ?

“Yehowa ji miyelikɛbualɔ; misheŋ gbeyei.”—HEBRIBII 13:6.

1, 2. Mɛni hewɔ ehe hiaa ni wɔkpɛlɛ yelikɛbuamɔ kɛ gbɛtsɔɔmɔ ni Yehowa kɛhaa lɛ nɔ yɛ wɔshihilɛ mli?

ŊƆƆ lɛ akɛ ooshara shi yɛ gɔji komɛi anɔ. Ni kɛlɛ, jeee okometoo, ejaakɛ mɔ ko ni tsɔɔ mɛi agbɛ kɛyasheraa shi kɛ ehe eha koni efata ohe, ni lɛ ji mɔ ni yɔɔ ni he esa fe fɛɛ yɛ mɛi agbɛtsɔɔmɔ kɛ shisharamɔ mli. Eyɛ niiashikpamɔ kɛ hewalɛ kwraa fe bo, shi eto etsui shi ni enyiɛ omasɛi. Ekadi akɛ otɛ́ɔ yɛ bei komɛi amli. Akɛni esusuɔ oshweshweeshwe shihilɛ he hewɔ lɛ, beni nyɛshɛ he ko ni yɔɔ oshara lɛ, ekpã enine mli koni eye ebua bo. Ani okpɛlɛŋ ni eye ebua bo? Eka shi faŋŋ akɛ obaakpɛlɛ! Oshweshweeshwe shihilɛ ebaje oshara mli.

2 Ákɛ Kristofoi lɛ, wɔyɛ gbɛ ko ni nɔ nyiɛmɔ wa ni esa akɛ wɔnyiɛ nɔ. Ani esa akɛ wɔ kome pɛ wɔnyiɛ gbɛ ni nɔ etsa nɛɛ nɔ? (Mateo 7:14) Dabi, Biblia lɛ tsɔɔ akɛ Gbɛtsɔɔlɔ ni fe fɛɛ ni wɔbaanyɛ wɔná, ni ji Yehowa Nyɔŋmɔ ŋmɛɔ adesai agbɛ ni amɛkɛ lɛ nyiɛɔ. (1 Mose 5:24; 6:9) Ani Yehowa yeɔ ebuaa etsuji lɛ yɛ gbɛ lɛ nɔ? Ekɛɛ akɛ: “Mi, Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, mihiɛ oninejurɔ mli, ni miikɛɛo akɛ: Kaashe gbeyei! maye mabuao!” (Yesaia 41:13) Taakɛ gbɛtsɔɔlɔ ni yɔɔ wɔnɔkwɛmɔnɔ lɛ mli lɛ fee lɛ, Yehowa jɛɔ mlihilɛ mli ekɛ yelikɛbuamɔ haa mɛi ni taoɔ ni amɛkɛ lɛ anyiɛ lɛ ni ekɛ amɛ bɔɔ naanyo. Eka shi faŋŋ akɛ wɔteŋ mɔ ko sumɔŋ akɛ ekpoo yelikɛbuamɔ ni ekɛhaa lɛ!

3. Mɛɛ sanebimɔi ahe wɔbaasusu yɛ nikasemɔ nɛɛ mli?

3 Yɛ nikasemɔ ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ, wɔsusu gbɛ̀i ejwɛ nɔ ni Yehowa tsɔ ekɛ yelikɛbuamɔ ha etsuji ni hi shi yɛ blema lɛ ahe. Ani etsɔɔ nakai gbɛ̀i anɔ nɔŋŋ ekɛ yelikɛbuamɔ haa ewebii ŋmɛnɛ? Ni te wɔɔfee tɛŋŋ wɔle akɛ wɔkpɛlɛɔ yelikɛbuamɔ ni ekɛhaa lɛ nɔ? Nyɛhaa wɔsusua sanebimɔi nɛɛ ahe wɔkwɛa. Nakai ni wɔɔfee lɛ baaha wɔná nɔmimaa ni mli wa akɛ Yehowa ji wɔ-Yelikɛbualɔ lɛɛlɛŋ.—Hebribii 13:6.

Yelikɛbuamɔ ni Ŋwɛibɔfoi Kɛhaa

4. Mɛni hewɔ Nyɔŋmɔ tsuji ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ baanyɛ aná nɔmimaa akɛ bɔfoi yeɔ amɛbuaa amɛ lɛ?

4 Ani ŋwɛibɔfoi yeɔ amɛbuaa Yehowa tsuji ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ? Hɛɛ, amɛfeɔ nakai. Eji anɔkwale akɛ amɛjieee amɛhe kpo yɛ gbɔmɔtsoŋ ŋmɛnɛ koni amɛjie anɔkwa jálɔi kɛjɛ oshara mli. Yɛ Biblia beaŋ po lɛ, bɔfoi efɔɔɔ amɛhe kɛ saji amliwoo yɛ nakai gbɛ nɔ. Nibii pii ni amɛfee lɛ ji nibii ni adesai kɛ amɛhiŋmɛii enaaa taakɛ eji ŋmɛnɛ lɛ. Ni kɛlɛ, kɛ́ Nyɔŋmɔ tsuji yɔse akɛ bɔfoi miiye kɛmiibua amɛ lɛ, ewoɔ amɛ hewalɛ. (2 Maŋtsɛmɛi 6:14-17) Wɔyɛ yiŋtoo kpakpa ni wɔɔdamɔ nɔ wɔnu he nakai nɔŋŋ.

5. Mɛɛ gbɛ nɔ Biblia lɛ tsɔɔ akɛ bɔfoi fata he kɛtsuɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ ŋmɛnɛ?

5 Yehowa bɔfoi lɛ yɛ nitsumɔ krɛdɛɛ ko ni wɔnáa mli gbɛfaŋnɔ lɛ he miishɛɛ titri. Mɛɛ nitsumɔ ni? Wɔnaa hetoo lɛ yɛ Kpojiemɔ 14:6 ni kɛɔ akɛ: “Mina bɔfo kroko miifiliki yɛ ŋwɛi teŋ, ni ehiɛ naanɔ sanekpakpa ni eyaajaje etsɔɔ mɛi ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ kɛ jeŋmaŋ fɛɛ jeŋmaŋ kɛ akutso fɛɛ akutso kɛ majianɔ wiemɔi fɛɛ kɛ maŋ fɛɛ maŋ.” Eyɛ faŋŋ akɛ nɛkɛ “naanɔ sanekpakpa” nɛɛ kɛ “maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa” ni Yesu gba akɛ “aaashiɛ . . . atsɔɔ je nɛŋ fɛɛ, ní akɛye jeŋmaji lɛ fɛɛ odase” dani nɛkɛ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ aba enaagbee lɛ yɛ tsakpaa. (Mateo 24:14) Yɛ anɔkwale mli lɛ, bɔfoi eshiɛɛɛ tɛ̃ɛ. Yesu kɛ nɛkɛ nitsumɔ ni he hiaa nɛɛ wo adesai adɛŋ. (Mateo 28:19, 20) Ani ejeee nɔ ni woɔ mɔ hewalɛ akɛ wɔɔle akɛ bɔfoi, ni ji mumɔŋ bɔɔ nii ni yɔɔ nilee kɛ hewalɛ yeɔ amɛbuaa wɔ yɛ nitsumɔ nɛɛ he nitsumɔ mli?

6, 7. (a) Mɛni tsɔɔ akɛ bɔfoi lɛ yeɔ amɛbuaa yɛ wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli? (b) Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná nɔmimaa akɛ Yehowa bɔfoi lɛ baaye amɛbua wɔ?

6 Odaseyelii babaoo yɛ ni tsɔɔ akɛ bɔfoi yeɔ amɛbuaa wɔ yɛ wɔnitsumɔ lɛ mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, bei pii lɛ wɔnuɔ akɛ Yehowa Odasefoi kɛ mɔ ko ni esɔle eha Nyɔŋmɔ koni eha ena anɔkwale lɛ kpeɔ yɛ amɛshiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli yɛ mɔ lɛ sɔlemɔ lɛ sɛɛ etsɛɛɛ nɔŋŋ. Niiashikpamɔi ni tamɔ nɛkɛ fɔɔ mli baa babaoo fe bɔ ni abaanyɛ akpoo akɛ amɛji nibii ni baa mli yɛ heniianaa kɛkɛ. Yɛ yelikɛbuamɔ ni tamɔ nɛkɛ ni bɔfoi lɛ kɛhaa lɛ hewɔ lɛ, mɛi babaoo miikase nɔ ni ‘bɔfo ni filikiɔ yɛ ŋwɛi teŋ’ lɛ jajeɔ, ni ji: “Nyɛshea Nyɔŋmɔ gbeyei ni nyɛkɛ anunyam ahaa lɛ” lɛ feemɔ.—Kpojiemɔ 14:7.

7 Ani oshweɔ ni Yehowa bɔfoi ni yɔɔ hewalɛ lɛ aye abua bo? No lɛ okɛ ohewalɛ fɛɛ atsu shiɛmɔ nitsumɔ lɛ. (1 Korintobii 15:58) Yɛ be mli ni wɔkɛ wɔhe fɛɛ woɔ nɛkɛ nitsumɔ krɛdɛɛ ni Yehowa kɛha nɛɛ mli lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛ wɔhe afɔ̃ ebɔfoi lɛ anɔ kɛha yelikɛbuamɔ.

Yelikɛbuamɔ ni Bɔfoi lɛ Anɔ Onukpa lɛ Kɛhaa

8. Mɛɛ gbɛhe ni nɔ kwɔ Yesu yɔɔ yɛ ŋwɛi, ni mɛni hewɔ enɛ ji hewalɛwoo nɔ̃ kɛha wɔ?

8 Yehowa haa wɔnine shɛɔ bɔfoi adɛŋ yelikɛbuamɔ kroko nɔ. Kpojiemɔ 10:1 lɛ wieɔ “bɔfo [ko] ni he wa” ni he yɔɔ naakpɛɛ ni “ehiɛ tamɔ hulu” he. Eka shi faŋŋ akɛ nɛkɛ bɔfo ni ana lɛ yɛ ninaa mli nɛɛ feɔ Yesu ni awo ehiɛ nyam ní nine eshɛ hewalɛ nɔ yɛ ŋwɛi lɛ he mfoniri. (Kpojiemɔ 1:13, 16) Ani Yesu ji bɔfo lɛɛlɛŋ? Yɛ shishinumɔ ko naa lɛ, hetoo lɛ ji hɛɛ, ejaakɛ eji bɔfonukpa. (1 Tesalonikabii 4:16) Yesu yɛ hewalɛ fe Yehowa mumɔŋ bii lɛ fɛɛ. Yehowa ewo lɛ E-bɔfoi fɛɛ lɛ anɔ onukpa. Yɛ anɔkwale mli lɛ, nɛkɛ bɔfonukpa nɛɛ kɛ yelikɛbuamɔ babaoo haa. Yɛ mɛɛ gbɛ̀i anɔ?

9, 10. (a) Kɛ wɔfee esha lɛ, Yesu bafeɔ ‘wɔyelikɛbualɔ’ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? (b) Mɛɛ yelikɛbuamɔ wɔbaanyɛ wɔná kɛjɛ Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ mli?

9 Bɔfo Yohane ni egbɔ lɛ ŋma akɛ: “Kɛ́ mɔ ko fee esha jiŋŋ, wɔyɛ mlidamɔlɔ yɛ tsɛ lɛ ŋɔɔ, Yesu Kristo, jalɔ lɛ.” (1 Yohane 2:1) Mɛni hewɔ Yohane kɛɛ Yesu ji ‘wɔyelikɛbualɔ’ titri lɛ kɛ “wɔfee esha” lɛ? Ojogbaŋŋ, wɔfeɔ esha daa, ni esha kɛ gbele baa. (Jajelɔ 7:20; Romabii 6:23) Shi kɛlɛ, Yesu gbo ni ekɛ ewala shã afɔle kɛha wɔhe eshai lɛ. Ni eyɛ wɔ-Tsɛ ni musuŋ tsɔ̃ɔ lɛ lɛ masɛi koni edamɔ mli eha wɔ. Yelikɛbuamɔ ni tamɔ nɛkɛ he miihia wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔkpɛlɛ nɔ? Esa akɛ wɔshwa wɔhe kɛjɛ wɔhe eshai lɛ amli ni wɔtsɔ Yesu afɔleshãa lɛ nɔ wɔbi eshaifaa. Esa akɛ wɔtsi wɔhe hu kɛjɛ eshai ni wɔfee lɛ ní wɔɔku sɛɛ wɔkɛ wɔhe ayawo mli ekoŋŋ lɛ he.

10 Kɛfata gbele ni Yesu bagbo eha wɔ lɛ he lɛ, efee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa hu efɔ̃ shi eha wɔ. (1 Petro 2:21) Enɔkwɛmɔnɔ lɛ kudɔɔ wɔ, ni eyeɔ ebuaa wɔ ni wɔhiɔ shi koni wɔkɛ wɔhe akayawo esha ko ni hiɛdɔɔ yɔɔ mli lɛ mli, ní wɔsa Yehowa Nyɔŋmɔ hiɛ. Ani wɔmli efiliii wɔ akɛ wɔyɛ yelikɛbuamɔ ni tamɔ nɛkɛ? Yesu wo esɛɛnyiɛlɔi lɛ ashi akɛ abaaha amɛ yelikɛbualɔ kroko.

Yelikɛbuamɔ ni Mumɔ Krɔŋkrɔŋ lɛ Kɛhaa

11, 12. Mɛni ji Yehowa mumɔ lɛ, ni te ehewalɛ yɔɔ ha tɛŋŋ, ni mɛni hewɔ ehe hiaa wɔ ŋmɛnɛ?

11 Yesu wo shi akɛ: “Mi lɛ mabi tsɛ lɛ, ni eeeha nyɛ hefatalɔ [loo yelikɛbualɔ] kroko, koni ekɛ nyɛ ahi shi kɛya naanɔ; anɔkwale mumɔ lɛ ni je lɛ nyɛɛɛ lɛ aŋɔ lɛ.” (Yohane 14:16, 17) Nɛkɛ “anɔkwale mumɔ” nɛɛ, loo mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ jeee gbɔmɔ, shi moŋ eji hewalɛ—Yehowa diɛŋtsɛ hewalɛ ni ekɛtsuɔ nii. Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ji hewalɛ ko ni enyɛmɔ baaa naagbee. No ji hewalɛ ni Yehowa kɛtsu nii kɛbɔ je lɛ, ekɛfee naakpɛɛ nibii wuji, ni ekɛha mɛi na ninaai ni kɔɔ esuɔmɔnaa nii ahe. Akɛni Yehowa kɛ emumɔ lɛ tsuuu nii ŋmɛnɛ yɛ gbɛ̀i pɔtɛɛ tamɔ nakai anɔ hewɔ lɛ, ani no tsɔɔ akɛ emumɔ lɛ he ehiaa wɔ?

12 Jeee nakai kwraa sane lɛ ji! Yehowa mumɔ lɛ he miihia wɔ waa yɛ nɛkɛ “jaramɔ bei” nɛɛ amli fe bei fɛɛ ni eho. (2 Timoteo 3:1) Ewajeɔ wɔ ni wɔdamɔɔ kaai anaa. Eyeɔ ebuaa wɔ ni wɔnáa sui kpakpai ni gbalaa wɔ kɛbɛŋkɛɔ Yehowa kɛ wɔmumɔŋ nyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ ahe kpaakpa. (Galatabii 5:22, 23) Belɛ, te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná nɛkɛ yelikɛbuamɔ ni nɔ bɛ ni Yehowa kɛhaa nɛɛ he sɛɛ?

13, 14. (a) Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ Yehowa jɛɔ suɔmɔ mli ekɛ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ haa ewebii lɛ? (b) Mɛni kɛ́ wɔfee baatsɔɔ akɛ wɔsumɔɔɔ nikeenii, ni ji mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ?

13 Klɛŋklɛŋ lɛ, esa akɛ wɔsɔle wɔbi mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ. Yesu kɛɛ akɛ: “Belɛ kɛji nyɛ ni nyɛji mɛi fɔji lɛ nyɛle bɔ ni nyɛfeɔ ni nyɛkɛ nikeenii kpakpai keɔ nyɛbii lɛ, enyiɛ nɔŋŋ nyɛtsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ eŋɔŋ Mumɔ krɔŋkrɔŋ ehaŋ mɛi ni biɔ lɛ lɛ.” (Luka 11:13) Hɛɛ, Yehowa ji Tsɛ ni fe fɛɛ ni wɔbaanyɛ wɔná. Kɛ wɔjɛ hemɔkɛyeli kɛ anɔkwayeli mli wɔbi lɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ, ekɛ nikeenii nɛɛ kamaŋ wɔ kɔkɔɔkɔ. Belɛ, sanebimɔ lɛ baa akɛ, Ani wɔbiɔ lɛ? Esa akɛ wɔbi enɛ daa yɛ wɔsɔlemɔi amli.

14 Nɔ ni ji enyɔ lɛ, wɔnine shɛɔ nikeenii nɛɛ nɔ kɛ́ wɔfee nii ni kɛ lɛ kpãa gbee. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ: Ŋɔɔ lɛ akɛ Kristofonyo ko miibɔ mɔdɛŋ koni eye su, ni ji bɔlɛnamɔ he mfonirii ni ekwɛɔ lɛ nɔ. Esɔle ebi koni mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ aye abua lɛ ni etsi ehe kɛjɛ su gbonyo nɛɛ he. Ebi ŋaawoo kɛjɛ Kristofoi asafoŋ onukpai lɛ adɛŋ, ni amɛwo lɛ ŋaa koni ekɛ hiɛdɔɔ atsu shihilɛ lɛ he nii oya kɛtsɔ mfonirii ni tamɔ nɛkɛ ni fiteɔ mɔ lɛ ahe tete ni ebɛŋkɛ lɛ nɔ. (Mateo 5:29) Ni kɛ́ ebooo amɛŋaawoo lɛ toi ni etee nɔ ekwɛ mfonirii nɛɛ hu? Ani eefee nii yɛ esɔlemɔ koni mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ aye abua lɛ lɛ kɛ gbeekpamɔ naa? Aloo ehe moŋ ekɛ woɔ oshara mli yɛ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ nidɔɔnii ni efeɔ ni no baaha nikeenii nɛɛ aŋmɛɛ lɛ lɛ hewɔ? (Efesobii 4:30) Yɛ anɔkwale mli lɛ, esa akɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ abɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni eeenyɛ ni ekwɛ koni enine ashɛ nɛkɛ yelikɛbuamɔ ni yɔɔ naakpɛɛ ni Yehowa kɛhaa nɛɛ nɔ daa.

Yelikɛbuamɔ ni Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ Kɛhaa

15. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔtsɔɔ akɛ wɔbuuu Biblia lɛ akɛ eji wolo folo ko kɛkɛ?

15 Biblia lɛ eye ebua Yehowa anɔkwa tsuji afii ohai abɔ. Yɛ nɔ najiaŋ ni wɔɔbu Ŋmalɛ Krɔŋkrɔŋ lɛ akɛ eji wolo folo ko kɛkɛ lɛ, esa akɛ wɔha yelikɛbuamɔ babaoo ni ekɛhaa lɛ ahi wɔjwɛŋmɔ mli. Ebiɔ mɔdɛŋbɔɔ ni akɛkpɛlɛ yelikɛbuamɔ nɛɛ nɔ. Esa akɛ wɔkɛ Biblia kanemɔ afata wɔdaa gbi nifeemɔi lɛ ahe.

16, 17. (a) Te Lala 1:2, 3 lɛ wie jɔɔmɔi ni jɛɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kanemɔ mli kɛbaa lɛ he eha tɛŋŋ? (b) Lala 1:3 lɛ feɔ bɔ ni esa akɛ wɔtsu nii waa he nɔkwɛmɔnɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

16 Lala 1:2, 3 lɛ wieɔ yɛ gbɔmɔ ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ he akɛ: “Yehowa mla lɛ he emii shɛɔ yɛ, ni emla lɛ he nɔŋŋ ejwɛŋɔ shwane kɛ nyɔɔŋ! Etamɔ tso ni atɛo yɛ faai atoi, ni woɔ eyibii yɛ ebe lɛ mli, ni eyibaai kpɔŋ, ni nɔ fɛɛ nɔ ni efeɔ lɛ shwereɔ.” Ani okadi sane oti ni yɔɔ ŋmalɛ nɛɛ mli lɛ? Ewaaa akɛ aaakane wiemɔi nɛɛ ni amu sane naa akɛ eji toiŋjɔlɛ shihilɛ he mfonirifeemɔ ko kɛkɛ—tamɔ tso ko ni haa hɔ̃ɔŋ ni ma faa ko toi. Kwɛ bɔ ni mɔ tsui aaanyɔ emli ákɛ eeewɔ fioo shwane yɛ he ko ni tamɔ nɛkɛ! Shi jeee hejɔɔmɔ ji nɔ ni lala nɛɛ biɔ ni wɔsusu he lɛ. Eefee nɔ kroko kwraa he mfoniri, nifeemɔ ko ni biɔ nitsumɔ kɛ ekãa. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

17 Kadimɔ akɛ tso ni awieɔ he yɛ biɛ lɛ jeee tso ko kɛkɛ ni haa hɔ̃ɔŋ ni kwɛ̃ɔ yɛ heniianaa yɛ faa ko toi. Eji tso ko ni woɔ yibii ni aje gbɛ “atɛo” yɛ he ko pɔtɛɛ—“yɛ faai atoi.” Te aaafee tɛŋŋ atɛo tso kome yɛ faai ni fe ekome atoi lɛ? Ojogbaŋŋ, ekolɛ ŋmɔ tsɛ ko ni yɔɔ ŋmɔ ni edũ aduawa tsei yɛ mli lɛ baagbála nu niji kɛwo eŋmɔ lɛ mli bɔni afee ni tsei ni he yɔɔ sɛɛnamɔ waa kɛha lɛ lɛ aná nu. Oo, kpaako sane oti lɛ efee faŋŋ! Kɛ wɔshwere tamɔ nakai tso lɛ yɛ mumɔŋ shishinumɔ naa lɛ, belɛ ejɛ nitsumɔ babaoo ni atsu yɛ wɔgbɛfaŋ lɛ hewɔ. Wɔyɛ gbɛjianɔtoo ko ni kɛ anɔkwale lɛ he nui krɔŋŋ lɛ bahaa wɔ lɛ mli, shi esa akɛ wɔtsu wɔgbɛfaŋnɔ. Esa akɛ wɔto gbɛjianɔ ni wɔgbala nɛkɛ nui ni he yɔɔ sɛɛnamɔ waa nɛɛ wɔwo wɔmli, kɛtsɔ saji ni wɔkaneɔ yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli anɔ ní wɔɔjwɛŋ ni wɔtao mli lɛ nɔ, enɛ feemɔ baaye abua wɔ koni wɔkɛ emli anɔkwalei lɛ awo wɔjwɛŋmɔ kɛ wɔtsuii amli. Kɛtsɔ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ, wɔ hu wɔbaawo yibii kpakpai.

18. Mɛni ehe hiaa ni wɔfee bɔni afee ni wɔle hetooi ni Biblia lɛ kɛhaa saji ni wɔbiɔ lɛ?

18 Biblia lɛ he baŋ sɛɛnamɔ ko kɛhaŋ wɔ kɛ wɔshi wɔwo wojiatoohei amli [loo wɔkɛfɔ̃ wɔ-okpɔlɔi anɔ] ni wɔkaneee. Ni ejeee nɔ ni akɛyeɔ ŋkunyaa hu, ni wɔbaanyɛ wɔŋamɔ wɔhiŋmɛii ni wɔgbele ebaafa fɛɛ baafa kɛ gbɛkpamɔ akɛ wɔbaaná sanebimɔ ni wɔtaoɔ lɛ hetoo yɛ nakai baafai lɛ amli. Kɛ ehe bahia ni wɔkpɛ wɔyiŋ lɛ, ebaabi ni wɔtao “Nyɔŋmɔ he nilee” tamɔ jwetri ni aŋɔtee. (Abɛi 2:1-5) Bei pii lɛ, ehe baahia ni wɔkɛ tsuishitoo kɛ hiɛdɔɔ atao saji amli bɔni afee ni wɔná Ŋmalɛ naa ŋaawoo ni tsuɔ wɔhiamɔ nii pɔtɛɛ ko he nii. Wɔyɛ Biblia kasemɔ woji babaoo ni baaye abua wɔ yɛ wɔ saji amlitaomɔ mli. Yɛ be mli ni wɔkɛ woji nɛɛ tsuɔ nii kɛtaoɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli nilee ni tamɔ jwetrii lɛ, belɛ wɔmiiná yelikɛbuamɔ ni Yehowa kɛhaa lɛ he sɛɛ.

Yelikɛbuamɔ Kɛtsɔ Nanemɛi Heyelilɔi Anɔ

19. (a) Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔbu saji ni jieɔ kpo yɛ Buu-Mɔɔ Awake! woji tɛtrɛbii lɛ amli lɛ akɛ eji yelikɛbuamɔ ni atsɔɔ wɔnanemɛi heyelilɔi lɛ anɔ akɛhaa wɔ lɛ? (b) Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ sane pɔtɛɛ ko ni je kpo yɛ wɔwoji tɛtrɛbii lɛ ateŋ eko mli lɛ eye ebua bo?

19 Yehowa tsuji ni ji adesai lɛ eye ebua amɛhe ye be fɛɛ mli. Ani Yehowa etsake? Dabida. Ŋwanejee bɛ he akɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ kaiɔ shihilɛ ko ni wɔnaanyo heyelilɔ ko kɛ yelikɛbuamɔ diɛŋtsɛ ni he hiaa wɔ lɛ ha wɔ yɛ ebe naa. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ani okaiɔ saji komɛi ni je kpo yɛ Buu-Mɔɔ loo Awake! woji tɛtrɛbii lɛ amli ni shɛje omii yɛ be mli ni nakai sane lɛ he bahia bo, loo eye ebua bo kɛtsu naagba ko he nii loo kɛdamɔ ohemɔkɛyeli lɛ he kaa ko naa? Yehowa tsɔ “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” ni ekɛ nitsumɔ ewo edɛŋ koni ekɛ ‘niyenii aha yɛ be ni sa nɔ lɛ’ nɔ ekɛ nakai yelikɛbuamɔ lɛ baha bo.—Mateo 24:45-47.

20. Yɛ mɛɛ gbɛ̀i anɔ Kristofoi asafoŋ onukpai jieɔ amɛhe kpo akɛ amɛji ‘gbɔmɛi ateŋ nikeenii’?

20 Shi kɛlɛ, bei pii lɛ yelikɛbuamɔ ni wɔnine shɛɔ nɔ kɛjɛɔ wɔnanemɛi heyelilɔi lɛ adɛŋ lɛ baa tɛ̃ɛ. Kristofonyo asafoŋ onukpa ko ha wiemɔ ni eta wɔtsuiŋ, loo ebasara wɔ ni no ye ebua wɔ ni wɔnyɛ wɔdamɔ shihilɛ ko ni mli wa naa, loo ekɛ mlihilɛ wo wɔ ŋaa ni no ye ebua wɔ ni wɔna he ni wɔgbeɔ shi yɛ ni wɔtsu he nii. Kristofonyo nyɛmiyoo ko ni yɔɔ hiɛsɔɔ lɛ ŋma yɛ yelikɛbuamɔ ni asafoŋ onukpa ko kɛha lɛ lɛ he akɛ: “Eto etsui shi eha mi yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli ni mijie misusumɔi akpo. Gbi gbɛkɛ ni tsɔ hiɛ lɛ, misɔle mibi Yehowa koni eha mana mɔ ko ni manyɛ mikɛ lɛ agba sane. Enɔjetsɛremɔ lɛ, nyɛmi nuu nɛɛ kɛ mi wie yɛ mlitsɔlɛ gbɛ nɔ. Eye ebua mi ni miyɔse bɔ ni Yehowa eye ebua mi afii babaoo. Miida Yehowa shi akɛ eha asafoŋ onukpa nɛɛ ba miŋɔɔ.” Yɛ gbɛ̀i ni tamɔ enɛɛmɛi fɛɛ amli lɛ, Kristofoi asafoŋ onukpai jie amɛhe kpo akɛ amɛji ‘gbɔmɛi ateŋ nikeenii’ ni Yehowa tsɔ Kristo nɔ ekɛha koni amɛye amɛbua wɔ ni wɔto wɔtsui shi yɛ wala gbɛ lɛ nɔ.— Efesobii 4:8.

21, 22. (a) Kɛ asafoŋbii kɛ ŋaawoo ni yɔɔ Filipibii 2:4 lɛ tsu nii lɛ, mɛni jɛɔ mli kɛbaa? (b) Mɛni hewɔ ejuji bibii po ni afeɔ lɛ ahe hiaa lɛ?

21 Yɛ onukpai lɛ asɛɛ lɛ, Kristofoi anɔkwafoi lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ sumɔɔ koni etsu famɔ ni jɛ mumɔŋ nɛɛ he nii akɛ, ‘wɔteŋ mɔ ko akafo enɔ mli, shi efo enaanyo nɔ mli’ lɛ he nii. (Filipibii 2:4) Kɛ mɛi ni yɔɔ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ kɛ ŋaawoo nɛɛ tsu nii lɛ, ehaa amɛjieɔ mlihilɛ nifeemɔi akpo amɛtsɔɔ amɛhe. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, weku ko kɛ oshara ni eko nyiɛ eko sɛɛ kpe. Tsɛ lɛ ŋɔ ebiyoo fioo efata ehe kɛtee shwapo ko mli. Beni amɛnyiɛ gbɛ kɛyaa shia lɛ, amɛná tsɔne mli oshara. Ebiyoo lɛ gbo; ni tsɛ lɛ pila waa. Beni ajie lɛ kɛjɛ helatsamɔhe lɛ, no mli lɛ ekumɔ aaahu akɛ enyɛɛɛ ehe nɔ ko efee. Eŋa hao waa yɛ jwɛŋmɔŋ aahu akɛ ekometoo enyɛɛɛ ekwɛ ewu lɛ. No hewɔ lɛ, gbalashihilɛ mli hefatalɔi komɛi ni yɔɔ amɛ asafo lɛ mli lɛ ŋɔ mɔ kɛ eŋa ni yeɔ awerɛho nɛɛ kɛtee amɛshia ni amɛyakwɛ amɛ otsii babaoo.

22 Yɛ anɔkwale mli lɛ, jeee osharai ni tamɔ nɛkɛ amli pɛ ebiɔ ni ajie mlihilɛ nifeemɔi akpo atsɔɔ, ní mɔ kɛ nibii ni eyɔɔ lɛ ashã afɔle. Yelikɛbuamɔi komɛi ni wɔnine shɛɔ nɔ lɛ faaa tamɔ nɛkɛ. Shi, wɔhiɛ sɔɔ ejurɔ srɔtoi fɛɛ ni afeɔ wɔ lɛ, ekɔɔɔ he eko nɔ̃ ejurɔ ni ji, aloo jeee nakai? Ani okaiɔ be ko ni nyɛmi nuu loo nyɛmi yoo ko mlihilɛ wiemɔ loo nifeemɔ ko ni esusu he jogbaŋŋ dani efee lɛ ha onine shɛ yelikɛbuamɔ diɛŋtsɛ ni he hiaa bo lɛ nɔ? Yehowa tsɔɔ gbɛ̀i ni tamɔ enɛɛmɛi anɔ ekwɛɔ wɔ nɔ.—Abɛi 17:17; 18:24.

23. Te Yehowa buɔ mɔdɛŋ ni wɔbɔɔ koni wɔkɛye wɔbua wɔhe lɛ ehaa tɛŋŋ?

23 Ani obaasumɔ ni Yehowa atsɔ onɔ ni ekɛ yelikɛbuamɔ aha mɛi krokomɛi? Onine baanyɛ ashɛ hegbɛ ni tamɔ nɛkɛ nɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Yehowa hiɛ sɔɔ mɔdɛŋ ni obɔɔ yɛ enɛ gbɛfaŋ lɛ. E-Wiemɔ lɛ kɛɔ akɛ: “Mɔ ni naa ohiafo mɔbɔ lɛ, ekɛmiifa Yehowa; ni nɔ ni eŋɔha lɛ lɛ, [E]eeto lɛ najiaŋ ekoŋŋ.” (Abɛi 19:17) Wɔhe ni wɔkɛhaa wɔnyɛmimɛi hii kɛ yei kɛha amɛ yelikɛbuamɔ lɛ haa wɔmii shɛɔ wɔhe waa. (Bɔfoi lɛ Asaji 20:35) Mɛi ni jeɔ gbɛ tseɔ amɛhe yɛ mɛi ahe lɛ anine shɛɛɛ miishɛɛ ni jɛɔ nihamɔ ni tamɔ nɛkɛ mli kɛbaa lɛ eko nɔ, ni asaŋ amɛnáaa hewalɛ ni nikeenii nɛɛ woɔ mɛi ni nine shɛɔ nɔ lɛ eko. (Abɛi 18:1) No hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔkɛ anɔkwayeli abuaa wɔhe naa yɛ Kristofoi akpeei ashishi koni wɔwowoo wɔhe hewalɛ.—Hebribii 10:24, 25.

24. Mɛni hewɔ esaaa akɛ naakpɛɛ nifeemɔi ni sa kadimɔ ni Yehowa fee yɛ blema beaŋ ni wɔnaaa eko ŋmɛnɛ lɛ haa wɔnuɔ he akɛ wɔŋmɛɛ nɔ ko lɛ?

24 Ani ebɛ miishɛɛ akɛ wɔɔsusu gbɛ̀i anɔ ni Yehowa tsɔɔ ekɛ yelikɛbuamɔ haa wɔ lɛ ahe? Eyɛ mli akɛ Yehowa tsɔɔɔ naakpɛɛ nifeemɔi ni onaa faŋŋ anɔ etsuuu eyiŋtoi ahe nii yɛ bei ni wɔyɔɔ mli nɛɛ amli moŋ, shi esaaa akɛ wɔnuɔ he akɛ wɔŋmɛɛ nɔ ko. Nɔ ni he hiaa titri ji akɛ Yehowa haa wɔnine shɛɔ yelikɛbuamɔi fɛɛ ni he hiaa wɔ koni wɔya nɔ wɔhi shi akɛ anɔkwafoi lɛ anɔ. Ni kɛ wɔjɛ hemɔkɛyeli mli wɔto wɔtsui shi lɛ, no lɛ wɔbaahi shi ni wɔna nibii wuji ni yɔɔ nyam ni Yehowa baafee ni fe eko fɛɛ eko ni efee pɛŋ yɛ yinɔsane mli lɛ! Belɛ, nyɛhaa wɔtswaa wɔfai shi akɛ wɔbaakpɛlɛ yelikɛbuamɔi ni Yehowa jɛɔ suɔmɔ mli ekɛhaa wɔ lɛ anɔ, ni wɔkɛtsu nii jogbaŋŋ bɔni afee ni wɔkɛ wɔ-afi ŋmalɛ kɛha afi 2005 lɛ mli wiemɔi lɛ akpãa gbee akɛ: ‘Miyelikɛbuamɔ jɛɔ Yehowa ŋɔɔ.’—Lala 121:2.

Te Osusuɔ Tɛŋŋ?

Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔɔ ehaa wɔnine shɛɔ yelikɛbuamɔ ni he hiaa wɔ ŋmɛnɛ lɛ nɔ—

• kɛtsɔ bɔfoi anɔ?

• kɛtsɔ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ?

• kɛtsɔ e-Wiemɔ ni jɛ mumɔŋ lɛ nɔ?

• kɛtsɔ nanemɛi heyelilɔi anɔ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 18]

Eji nɔ ni woɔ mɔ hewalɛ akɛ wɔɔle akɛ bɔfoi yeɔ amɛbuaa wɔ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 21]

Ekolɛ Yehowa baatsɔ wɔnanemɛi heyelilɔi lɛ ateŋ mɔ ko nɔ ni ekɛ yelikɛbuamɔ ni he hiaa wɔ lɛ aha wɔ