Főbb gondolatok Eszter könyvéből
Jehova Szava élő
Főbb gondolatok Eszter könyvéből
A TERV egyszerűen tökéletes. A zsidók legyilkolása alapos és hatékony lesz. Az Indiától Etiópiáig terjedő birodalomban egyetlen előre meghatározott napon az összes zsidó meg lesz semmisítve. Legalábbis ezt gondolja a terv kiagyalója. Egy fontos részlet azonban elkerüli a figyelmét. Az egek Istene bármilyen kétségbeejtő helyzetből képes megszabadítani választott népét. A szabadulásról szóló beszámolót a bibliai Eszter könyvében találjuk.
Eszter könyvét, amely a perzsa király, Ahasvérus, vagy más néven I. Xerxész uralkodási idejének mintegy 18 évét öleli fel, az idősödő zsidó férfi, Márdokeus írta. Ez a drámai beszámoló rámutat, hogyan menti meg Jehova a népét az ellenségei gonosz cselszövéseitől, annak ellenére, hogy szolgái a hatalmas birodalom minden részén szétszórtan élnek. Ez az ismeret ma különösen hiterősítő Jehova népének, amely 235 országban végzi szent szolgálatát. Továbbá az Eszter könyvében megfigyelhető szereplők kétféle példát állítanak elénk: olyat, amelyet utánoznunk, és olyat, amelyet kerülnünk kell. Igen, „Isten szava élő, és erőt fejt ki” (Héberek 4:12).
A KIRÁLYNÉNAK KÖZBEN KELL JÁRNIA
Harmadik uralkodási évében (i. e. 493) Ahasvérus király fejedelmi lakomát rendez. A szépségéről híres Vásti királyné magára haragítja a királyt, ezért megfosztják a rangjától. Az ország összes gyönyörű szüze közül a zsidó Hadassát választják, hogy a királyné helyébe lépjen. Unokabátyja, Márdokeus utasítására eltitkolja zsidó származását, és perzsa nevét, az Esztert használja.
Idővel egy Hámán nevű gőgös embert neveznek ki miniszterelnökké. Hámánt feldühíti, hogy Márdokeus nem hajlandó ’mélyen meghajolni és leborulni előtte’, így hát kiterveli, hogy minden zsidót megölet a Perzsa Birodalomban (Eszter 3:2). Hámán rábeszéli Ahasvérust, hogy egyezzen bele a tervébe, és sikerül elérnie, hogy a király kiadjon egy rendeletet az öldöklés végrehajtására. Márdokeus ’zsákruhába öltözik, és hamut szór magára’ (Eszter 4:1). Eszternek most közbe kell lépnie. Meghívja a királyt és miniszterelnökét egy magánjellegű lakomára. Miközben vidáman falatoznak, Eszter megkéri őket, hogy másnap is jöjjenek el egy újabb lakomára. Hámán nagyon örül. Az viszont haragra gerjeszti, hogy Márdokeus nem hajlandó hajbókolni előtte. Hámán tervet készít, hogy még a másnapi lakoma előtt megölesse Márdokeust.
Válasz néhány bibliai kérdésre:
1:3–5 — Vajon a lakoma 180 napig tartott? A szöveg nem mondja, hogy a lakoma ilyen hosszú ideig tartott volna, csak arról beszél, hogy a király 180 napig mutogatta fenséges királyságának gazdagságát és szépségét a hivatalnokainak. A király talán arra használta ezt a hosszú ideig tartó eseményt, hogy megmutassa királysága fenségét, és ezzel lenyűgözze az előkelőit, és meggyőzze őket arról, hogy képes véghezvinni a terveit. Ebben az esetben a 3. és 5. vers arra a 7 napos lakomára utalhat, amelyre a 180 napos összejövetel végén került sor.
1:8 — Milyen értelemben ’nem kényszerítette egyik a másikat a törvényben megszabott ivás idején’? A perzsáknál feltehetően szokás volt arra unszolni egymást, hogy mindenki megigyon egy bizonyos mennyiséget az ilyen összejöveteleken. Ez alkalommal Ahasvérus király eltekintett ettől a szokástól. „Olyan sokat vagy olyan keveset ihattak, amennyit kívántak” — mondja egy forrásmű.
1:10–12 — Miért nem volt hajlandó Vásti királyné a király elé jönni? Némelyik tudós szerint a királyné azért nem engedelmeskedett, mert nem akarta lejáratni magát a király részeg vendégei előtt. De az is lehet, hogy ennek a gyönyörű külsővel megáldott királynénak valóban nehezére esett alárendelnie magát. Bár a Biblia nem tárja fel az indítékát, a kor bölcsei szerint a férj iránti engedelmesség mindenképpen fontos volt, és arra gondoltak, hogy Vásti rossz példája befolyást gyakorol majd a Perzsia tartományaiban élő összes feleségre.
2:14–17 — Vajon Eszternek erkölcstelen nemi kapcsolata volt a királlyal? A válasz egyértelműen nem. A beszámoló azt mondja, hogy a többi nőt, akiket a király elé hoztak, reggel visszavitték a második házba, amelyre a király eunuchja, „az ágyasok őrzője” felügyelt. Így azok a nők, akik a királlyal töltötték az éjszakát, az ágyasai vagy másodfeleségei lettek. Esztert azonban nem vitték az ágyasok házába, miután találkozott a királlyal. Amikor Ahasvérus elé vitték, „a király . . . az összes többi leánynál jobban megszerette Esztert, és nagyobb tetszésre és szerető-kedvességre talált előtte, mint az összes többi szűz” (Eszter 2:17). Hogyan nyerte el Eszter Ahasvérus ’tetszését és szerető-kedvességét’? Ugyanúgy, ahogy mások tetszését is elnyerte. „Kedves volt a leány [Hégai] szemében, úgyhogy szerető-kedvességre talált előtte” (Eszter 2:8, 9). Hégai kizárólag az alapján kedvelte Esztert, amit megfigyelt vele kapcsolatban, például a megjelenését és a jó tulajdonságait. Valójában „Eszter kedvességre talált mindazoknak a szemében, akik látták őt” (Eszter 2:15). Ugyanígy a királyt is az nyűgözte le, amit Eszternél látott, és ezért szerette meg őt.
3:2; 5:9 — Miért tagadta meg Márdokeus, hogy leboruljon Hámán előtt? Az izraeliták számára nem volt helytelen elismerni egy magas rangú személyiség kiemelt helyzetét azáltal, hogy meghajoltak előtte. Hámán esetében viszont többről volt szó. Hámán agágita volt, valószínűleg amálekita, és Jehova Amáleket pusztulásra szánta (5Mózes 25:19). Márdokeus számára a Hámán előtti leborulás olyan kérdés volt, amely a Jehova iránti feddhetetlenségét érintette. Határozottan megtagadta, hogy leboruljon előtte, kijelentve, hogy ő zsidó (Eszter 3:3, 4).
Tanulságok nekünk:
2:10, 20; 4:12–16 Eszter elfogadta az útmutatást és a tanácsot Jehova egyik érett imádójától. Mi is bölcsen tesszük, ha ’engedelmeskedünk azoknak, akik vállalják köztünk a vezetést, és alávetjük magunkat nekik’ (Héberek 13:17).
2:11; 4:5 ’Nemcsak a magunk dolgaira kell személyes figyelmet fordítanunk, hanem a többiekéire is’ (Filippi 2:4).
2:15 Eszter szerény volt és önuralmat gyakorolt, ezért nem kért több ékszert vagy drágább ruhákat annál, mint amiről Hégai gondoskodott. „A szív rejtett embere a csendes és szelíd szellem romolhatatlan öltözékében” volt az, ami miatt Eszter elnyerte a király tetszését (1Péter 3:4).
2:21–23 Eszter és Márdokeus jó példát mutatott „a felsőbb hatalmaknak” való alárendeltségben (Róma 13:1).
3:4 Némely helyzetben helyénvalóbb, ha Eszterhez hasonlóan nem fedjük fel a valódi kilétünket. Amikor viszont olyan fontos kérdésekben kell állást foglalnunk, mint például Jehova szuverenitása vagy a saját feddhetetlenségünk, nem szabad félnünk attól, hogy Jehova Tanúiként azonosítsuk magunkat.
4:3 Amikor próbákkal nézünk szembe, forduljunk imában Jehovához erőért és bölcsességért.
4:6–8 Márdokeus törvényes eszközökkel próbálta elhárítani a Hámán összeesküvése miatt fennálló veszélyt (Filippi 1:7).
4:14 Márdokeus Jehovába vetett bizalma utánzásra méltó példa.
4:16 Eszter teljes mértékben bízott Jehovában, valamint hűségesen és bátran szembenézett egy olyan helyzettel, amely akár az életét is követelhette volna. Létfontosságú megtanulnunk, hogy ne magunkban bízzunk, hanem Jehovában.
5:6–8 Hogy elnyerje Ahasvérus jóakaratát, Eszter meghívta őt egy második lakomára. Eszesen cselekedett, ahogy nekünk is kell (Példabeszédek 14:15).
EGYMÁST ÉRIK A FORDULATOK
Amint az események kibontakoznak, fordul a kocka. Hámán azon a bitófán végzi, amelyet Márdokeusnak készíttetett, a kiszemelt áldozatból pedig miniszterelnök lesz. És mi a helyzet azzal a tervvel, hogy a zsidókat le kell gyilkolni? Ebben is drámai fordulat következik.
A hűséges Eszter ismét felszólal népe érdekében. Az életét kockáztatva megjelenik a király előtt azzal a kéréssel, hogy valamiképpen érvénytelenítsék Hámán tervét. Ahasvérus tudja, mit kell tennie. Így aztán, amikor elérkezik a zsidók megsemmisítésének napja, nem őket ölik meg, hanem azokat, akik a halálukat akarták. Márdokeus elrendeli, hogy erről a nagy szabadításról való megemlékezésül minden évben meg kell ünnepelni a púrimot. Márdokeus, mint Ahasvérus király után a második, „népének jólétéért dolgozott, és békét hirdetett az utódaiknak mind” (Eszter 10:3).
Válasz néhány bibliai kérdésre:
7:4 — Hogyan ’okozott volna kárt a királynak’ a zsidók kiirtása? Azáltal, hogy Eszter tapintatosan megemlítette a zsidók rabszolgakénti eladásának lehetőségét, rámutatott, milyen veszteség érné a királyt, ha a zsidókat elpusztítanák. A Hámán által ígért 10 000 ezüsttalentum sokkal kevesebb bevételt jelentett volna a királyi kincstárnak, mint az, ha Hámán olyan tervet eszelt volna ki, hogy a zsidókat eladják rabszolgának. A gonosz terv kivitelezése a királyné elvesztésével is együtt járt volna.
7:8 — Miért takarták be Hámán arcát az udvari tisztviselők? Ezzel valószínűleg azt jelezték, hogy szégyenteljes dolog történt, vagy azt, hogy valakit utol fog érni a végzet. Egy forrásmű szerint „az ókoriak néha betakarták a kivégzésre várók fejét”.
8:17 — Milyen értelemben ’mondták magukat zsidónak sokan a föld népei közül’? A perzsák közül nyilvánvalóan sokan prozeliták lettek, mert érezték, hogy a rendelet módosítása annak a jele volt, hogy Isten kegye van a zsidókkal. Ugyanez figyelhető meg a Zakariás könyvében található prófécia beteljesülésekor is. Itt ezt olvassuk: „mindenféle nyelvű nemzetek közül tíz ember ragadja meg, igen, megragadja egy zsidó férfi ruhájának szárnyát, és ezt mondja: »Veletek megyünk, mert hallottuk, hogy veletek van az Isten!«” (Zakariás 8:23).
9:10, 15, 16 — Noha a rendelet felhatalmazást adott a zsákmányszerzésre, a zsidók miért tartózkodtak ettől? Így minden kétséget kizáróan bizonyították, hogy céljuk nem a meggazdagodás, hanem az életük megóvása volt.
Tanulságok nekünk:
6:6–10 „Az összeomlás előtt büszkeség jár, a botlás előtt gőgös szellem” (Példabeszédek 16:18).
7:3, 4 Vajon bátran Jehova Tanúiként azonosítjuk magunkat még akkor is, ha emiatt esetleg üldözést kell elszenvednünk?
8:3–6 Lehetőségünk van rá, és meg is kell tennünk, hogy a hatóságokhoz és a bírósághoz forduljunk védelemért az ellenségeink miatt.
8:5 Eszter tapintatosan kikerülte annak megemlítését, hogy a király is felelős volt a zsidó nép kiirtását előkészítő rendelet kiadásában. Ehhez hasonlóan nekünk is tapintatosnak kell lennünk, amikor magas rangú tisztviselőknek tanúskodunk.
9:22 Nem szabad megfeledkeznünk a közöttünk levő szegényekről (Galácia 2:10).
Jehova ’enyhülést és szabadulást’ hoz
Márdokeus szerint Isten szándéka tükröződött abban, hogy Esztert királyi rangra emelték. Amikor a zsidók szorult helyzetbe kerültek, böjtöltek és segítségért imádkoztak. A királyné hívatlanul jelent meg a király előtt, de mindegyik alkalommal kedvező fogadtatásra talált. A király pont azon a jelentőségteljes éjszakán nem tudott aludni. Eszter könyve tehát annak láncolata, hogyan irányítja Jehova az eseményeket úgy, hogy azok a népe javát szolgálják.
Az Eszterről szóló izgalmas beszámoló különösen buzdító számunkra, akik ’a vég idején’ élünk (Dániel 12:4). „A napok befejező részében”, vagyis a végidő befejező részében, a magógi Góg, Sátán, az Ördög, átfogó támadást indít Jehova népe ellen. Célja nem más, mint az igaz imádók teljes megsemmisítése. De ahogy Eszter napjaiban is történt, Jehova ’enyhülést és szabadulást’ fog hozni imádóinak (Ezékiel 38:16–23; Eszter 4:14).
[Kép a 10. oldalon]
Eszter és Márdokeus Ahasvérus előtt