Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Isten Királysága a legkiválóbb uralom

Isten Királysága a legkiválóbb uralom

JÉZUS KRISZTUS ezt tanította a követőinek: „Ti tehát így imádkozzatok: »Égi Atyánk, szenteltessék meg a neved. Jöjjön el a királyságod. Legyen meg az akaratod, mint az égben, úgy a földön is«” (Máté 6:9, 10). Ez az ima, melyet sokan a miatyánkként vagy az Úr imájaként ismernek, megmagyarázza Isten Királyságának a célját.

A Királyság meg fogja szentelni Isten nevét. Lemos róla minden gyalázatot, mellyel Sátán és az emberek lázadása miatt illették. Ez létfontosságú, hiszen minden intelligens teremtmény boldogsága attól függ, hogy szentnek tartja-e Isten nevét, és készségesen elismeri-e az uralkodási jogát (Jelenések 4:11).

Továbbá a Királyság azért jött létre, hogy ’meglegyen Isten akarata, mint az égben, úgy a földön is’. De mi ez az akarat? Az, hogy helyreálljon az a kapcsolat Isten és az emberiség között, melyet Ádám elveszített. A Királyság ezenkívül megvalósítja majd a világegyetem Szuverénjének, Jehovának a szándékát, vagyis hogy a föld paradicsommá váljon, ahol a jó emberek örökké tartó életnek örvendhetnek. Igen, Isten Királysága jóvátesz majd minden kárt, melyet a bűnbeesés okozott, és valóra fogja váltani Isten szeretetteljes szándékát a földön (1János 3:8). Tulajdonképpen ez a Királyság a Biblia fő témája, valamint az, hogy mit fog megvalósítani.

Miért ez a legkiválóbb uralom?

Isten Királysága valóságos kormányzat, mely nagy hatalommal bír. Dániel próféta rövid betekintést enged abba, hogy mekkora ez a hatalom. Réges-régen így jövendölt: „az egek Istene felállít egy királyságot, amely . . . szétzúzza és megsemmisíti mindazokat [az emberi] királyságokat”. Továbbá, az emberi kormányzatokkal ellentétben, melyek a történelemben váltogatták egymást, Isten Királysága „soha nem fog elpusztulni” (Dániel 2:44). És ez még nem minden. Ez a Királyság minden tekintetben sokkal kiválóbb, mint bármelyik emberi kormányzat.

Isten Királyságának van a legkiválóbb Királya.

Vizsgáljuk meg, hogy ki is ez a Király. Dániel ’álomban és látomásokban’ látta Isten Királyságának az Uralkodóját, mint ’egy emberfiához hasonló valakit’, akit a Mindenható Isten elé vittek, és tartós „uralkodói hatalmat, méltóságot és királyságot” kapott (Dániel 7:1, 13, 14). Ez az Emberfia nem más, mint Jézus Krisztus, a Messiás (Máté 16:13–17). Jehova Isten jelölte ki a Fiát, Jézust, hogy Királyságának a Királya legyen. Amikor itt volt a földön, Jézus azt mondta a gonosz farizeusoknak, hogy ’Isten királysága közöttük van’, ami azt jelentette, hogy a Királyság eljövendő Királya ott élt közöttük (Lukács 17:21).

Vajon az emberiségből ki lehetne olyan uralkodó, mint Jézus? Jézus már bebizonyította, hogy teljesen igazságos, megbízható és könyörületes Vezető. Az evangéliumi beszámolókból kiderül, hogy Jézus a tettek embere volt, de ugyanakkor gyöngéd és mély érzésű is (Máté 4:23; Márk 1:40, 41; 6:31–34; Lukács 7:11–17). Ezenkívül a feltámasztott Jézus nincs alárendelve a halálnak vagy más emberi korlátoknak (Ézsaiás 9:6, 7).

Jehova jelölte ki Jézus Krisztust, hogy Királyságának a Királya legyen

Jézus és a társai egy felsőbb helyről uralkodnak.

Álombeli látomásában Dániel azt is látta, hogy ’a királyságot és az uralkodói hatalmat a szentekből álló népnek adták’ (Dániel 7:27). Jézus nem egyedül uralkodik. Vannak társai, akik királyokként uralkodnak, és papokként szolgálnak (Jelenések 5:9, 10; 20:6). János apostol ezt írta róluk: „láttam, és íme, a Bárány ott állt a Sion-hegyen, és vele száznegyvennégyezren . . . , akiket a földről vettek meg” (Jelenések 14:1–3).

A Bárány a Királyként uralkodó Jézus Krisztus (János 1:29; Jelenések 22:3). A Sion-hegy itt az égre utal (Héberek 12:22). * Jézus és 144 000 társa az égből uralkodnak. Micsoda magasztos hely! Az égből sokkal több mindenre van rálátásuk. Mivel „Isten királyságának” az égben van a székhelye, „az egek királyságának” is nevezik (Lukács 8:10; Máté 13:11). Sem lőfegyverek, sem nukleáris támadások nem tudják elérni és megdönteni ezt az égi kormányzatot. Ez az uralom legyőzhetetlen, és meg fogja valósítani azt, amiért Jehova létrehozta (Héberek 12:28).

Isten Királyságának megbízható képviselői vannak itt a földön.

Honnan tudjuk ezt? A Zsoltárok 45:16 megjegyzi: „fejedelmekké teszed őket az egész földön.” Ebben a próféciában Isten Fia teszi ezt (Zsoltárok 45:6, 7; Héberek 1:7, 8). Tehát maga Jézus Krisztus fogja kijelölni a képviselőket, a fejedelmeket. Biztosak lehetünk benne, hogy hűségesen ragaszkodnak majd a vezetéséhez. Azok a képesített férfiak, akik vénként szolgálnak a keresztény gyülekezetben, már ma is azt az útmutatást kapják, hogy ne ’hatalmaskodjanak’ a hívőtársaikon, hanem védelmezzék, üdítsék fel és vigasztalják őket (Máté 20:25–28; Ézsaiás 32:2).

A Királyságnak igazságos alattvalói vannak.

Ők feddhetetlenek és becsületesek Isten szemében (Példabeszédek 2:21, 22). „A szelídek pedig öröklik a földet, és gyönyörködnek majd a béke bőségében” — írja a Biblia (Zsoltárok 37:11). A Királyság alattvalói szelídek, vagyis taníthatóak és alázatosak. Elsősorban a szellemi dolgok érdeklik őket (Máté 5:3). Helyesen akarnak cselekedni, és készségesen reagálnak Isten vezetésére.

Isten Királyságának vannak a legkiválóbb törvényei.

A Királyságot működtető törvények és alapelvek magától Jehova Istentől származnak. Ezek nem korlátoznak minket igazságtalanul, hanem a javunkat szolgálják (Zsoltárok 19:7–11). Sok ember már ma is hasznot merít abból, hogy Jehova igazságos irányadó mértékei szerint él. Például ha megfogadjuk a Biblia férjeknek, feleségeknek és gyermekeknek szóló tanácsait, jobb lesz a családi életünk (Efézus 5:33—6:3). Amikor engedelmeskedünk annak a parancsnak, hogy ’öltsük magunkra a szeretetet’, a másokkal ápolt kapcsolataink jobbá válnak (Kolosszé 3:13, 14). Ha a Szentírás alapelvei szerint élünk, jó munkaszokásokat alakítunk ki, és kiegyensúlyozottan fogunk tekinteni a pénzre (Példabeszédek 13:4; 1Timóteusz 6:9, 10). Ha tartózkodunk a részegségtől, a szexuális erkölcstelenségtől, a dohányzástól és a kábítószerektől, az segít megóvni az egészségünket (Példabeszédek 7:21–23; 23:29, 30; 2Korintusz 7:1).

A Királyság egy olyan kormányzat, melyet Isten hozott létre. A Királya, azaz a Messiás, Jézus Krisztus, és minden társuralkodója felelősséggel tartozik Istennek azért, hogy érvényesüljenek az ő igazságos törvényei és szeretetteljes alapelvei. A Királyság alattvalói, beleértve a földi képviselőit is, örömüket lelik abban, hogy Isten törvényei szerint élhetnek. Tehát Isten központi helyet foglal el a Királyság uralkodóinak és alattvalóinak az életében. Így a Királyság valódi teokrácia, vagyis isteni uralom. Minden kétséget kizáróan be fogja tölteni a célját, amiért létrehozták. De mikor kezd uralkodni Isten Királysága, más néven a messiási Királyság?

A Királyság-uralom elkezdődik

Hogy megtudjuk, mikor kezdett uralkodni a Királyság, fontos megfigyelni Jézus szavait: „Jeruzsálemet tiporni fogják a nemzetek, míg be nem telik a nemzetek meghatározott ideje” (Lukács 21:24). Jeruzsálem volt az egyetlen város a földön, mely közvetlen kapcsolatban állt Isten nevével (1Királyok 11:36; Máté 5:35). Egy Isten által helyeselt földi királyság fővárosa volt. A várost azáltal tiporták a nemzetek, hogy az emberi kormányzatok félbeszakították Isten uralmát a népe felett. Mikor kezdődött ez?

Ezt mondták az utolsó királynak, aki Jehova trónján ült Jeruzsálemben: „Vedd le a turbánt, és rakd le a koronát! . . . Nem is lesz senkié, mígnem eljön az, akié a törvényes jog, és neki adom azt” (Ezékiel 21:25–27). A koronát levették annak a királynak a fejéről, így megszakadt Isten uralma a népe felett. Ez i. e. 607-ben történt, amikor a babilóniaiak elpusztították Jeruzsálemet. Utána, a ’meghatározott idő’ alatt nem volt olyan kormányzat a földön, mely Isten uralmát képviselte volna. Csak ennek az időnek a végén adta Jehova az uralkodói hatalmat annak, „akié a törvényes jog”, azaz Jézus Krisztusnak. Milyen hosszú volt ez az időszak?

Dániel könyvében így szól az egyik prófécia: „Vágjátok ki a fát, és pusztítsátok el! A tövét azonban hagyjátok a földben, legyen vas- és rézbilincsbe verve . . . , míg hét idő múlik el felette” (Dániel 4:23). Ahogyan azt látni fogjuk, az itt említett „hét idő” megegyezik ’a nemzetek meghatározott idejének’ hosszával.

A Bibliában a fák időnként egyéneket, uralkodókat és királyságokat szemléltetnek (Zsoltárok 1:3; Jeremiás 17:7, 8; Ezékiel 31. fejezet). A jelképes fát „láthatták az egész föld legvégső határán is” (Dániel 4:11). Tehát a később kivágott és bilincsbe vert fa által jelképezett uralom „a föld legvégső határáig” ér, és magában foglalja az emberek egész birodalmát (Dániel 4:17, 20, 22). Ezért a fa Isten legfőbb uralmát jelképezi, különösen a földdel kapcsolatban. Ezt az uralmat egy ideig az Izrael fölötti királyság gyakorolta. A jelképes fát kivágták, és a törzsét vas- és rézbilincsbe verték, hogy ne tudjon növekedni. Ez azt jelentette, hogy a királyság, mely által Isten a földön uralkodott, meg fog szűnni, ahogyan ez i. e. 607-ben be is következett. Ám ez nem volt végleges. A fának addig kellett bilincsben maradnia, míg „hét idő” el nem múlik. Ennek az időszaknak a végén Jehova átadta az uralkodói hatalmat a jogos örökösnek, Jézus Krisztusnak. Világos tehát, hogy a „hét idő” és „a nemzetek meghatározott ideje” ugyanazt az időszakot jelöli.

A Biblia segít meghatároznunk a „hét idő” hosszát. Feltárja, hogy az ’idő [egy idő], idők [két idő] és fél idő’, azaz összesen három és fél „idő” 1260 napot tesz ki (Jelenések 12:6, 14). Ennek az időtartamnak a kétszerese, vagyis hét idő annyi mint 2520 nap.

Ha i. e. 607-től 2520 szó szerinti napot számolunk, akkor i. e. 600-hoz jutunk. Ám a hét idő ennél sokkal hosszabb időszakot jelent. Még akkor is tartott, amikor Jézus ’a nemzetek meghatározott idejéről’ beszélt. A hét idő tehát prófétai jelentőségű. Éppen ezért alkalmaznunk kell ezt a szentírási szabályt: „egy-egy napért egy-egy év” (4Mózes 14:34; Ezékiel 4:6). Így a földi hatalmak hét ideig tartó, isteni beavatkozás nélküli uralma 2520 évet tett ki. Ha i. e. 607-től 2520 évet számolunk, akkor i. sz. 1914-hez jutunk. Ebben az évben telt le „a nemzetek meghatározott ideje”, vagyis a hét idő. Ez azt jelenti, hogy Jézus Krisztus mint Isten Királyságának a Királya 1914-ben kezdett uralkodni.

„Jöjjön el a királyságod”

Mivel a messiási Királyság már megalakult az égben, vajon kell még most is azért imádkoznunk, hogy jöjjön el, ahogyan arra Jézus tanított a mintaimában? (Máté 6:9, 10). Igen. Ez a kérés helyénvaló, és még mindig van értelme. Isten Királysága még csak ezután fogja kiterjeszteni teljes hatalmát a földre.

Mennyi áldásban lesz része a hűséges emberiségnek, amikor ez megtörténik! A Biblia a következőket ígéri: „maga az Isten lesz velük. És letöröl minden könnyet a szemükről, és nem lesz többé halál, sem kesergés, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé. A korábbi dolgok elmúltak” (Jelenések 21:3, 4). Akkor „egyetlen lakos sem mondja majd: »Beteg vagyok«” (Ézsaiás 33:24). Azok, akik Istennek tetszően élnek, örök életet kaphatnak (János 17:3). Mialatt várjuk ezt az időt, és még sok más csodálatos bibliai prófécia beteljesedését, ’továbbra is keressük először a királyságot és Isten igazságosságát’ (Máté 6:33).

Isten Királysága földi alattvalóinak rengeteg áldásban lesz részük

^ 10. bek. Az ókori Izrael királya, Dávid elfoglalta a földi Sion-hegy erődjét, mely a jebuszitáké volt, és a székhelyévé tette (2Sámuel 5:6, 7, 9). A szent szövetségládát is odavitette (2Sámuel 6:17). Mivel a szövetségláda Jehova jelenlétére utalt, Siont Isten lakhelyének nevezték. Éppen ezért Sion találóan jelképezi az eget (2Mózes 25:22; 3Mózes 16:2; Zsoltárok 9:11; Jelenések 11:19).