Főbb gondolatok a Zsoltárok harmadik és negyedik könyvéből
Jehova Szava élő
Főbb gondolatok a Zsoltárok harmadik és negyedik könyvéből
A ZSOLTÁRÍRÓ imában ezt kérdezi Istentől: „Hirdetik-e szerető-kedvességedet a sírban, és hűségedet a pusztulás helyén?” (Zsoltárok 88:11). A válasz természetesen az, hogy nem. Ha nem élünk, nem dicsőíthetjük Jehovát. Jehova dicsőítése jó ok arra, hogy éljünk, és az, hogy élünk, jó ok arra, hogy dicsőítsük őt.
A Zsoltárok harmadik és negyedik könyve, melyek a 73—106. zsoltárt foglalják magukban, rengeteg okot sorolnak fel, amiért dicsérhetjük a Teremtőt, és áldhatjuk a nevét. Ha elmélkedünk ezeken a zsoltárokon, akkor mélyülni fog az értékelésünk „Isten szava” iránt, és arra érzünk majd ösztönzést, hogy még többet és még jobban dicsérjük őt (Héberek 4:12). Élénk érdeklődéssel vizsgáljuk meg először a Zsoltárok harmadik könyvét.
„OLY JÓ KÖZELEDNEM ISTENHEZ”
A harmadik gyűjtemény első tizenegy zsoltárát Asáf vagy pedig Asáf háznépének a tagjai szerezték. A nyitó ének azt ecseteli, hogy mi mentette meg Asáfot attól, hogy a helytelen gondolkodás miatt eltévelyedjen. Végül jó következtetésre jutott. Így énekelt: „oly jó közelednem Istenhez” (Zsoltárok 73:28). A 74. zsoltárban a Jeruzsálem pusztulása miatti siralmat olvashatjuk. A 75., 76. és a 77. zsoltár igazságos Bíróként, a szelídek Megmentőjeként és az ima Meghallgatójaként mutatja be Jehovát. A 78. zsoltár Izrael történetét tekinti át Mózes idejétől Dávidéig. A 79. zsoltárban a templom lerombolása miatti kesergést olvashatjuk. Ezután Isten népének a helyreállításáért mondott ima következik. A 81. zsoltár arra buzdít, hogy engedelmeskedjünk Jehovának. A 82. és a 83. zsoltárban imák hangoznak el, hogy Isten hajtsa végre ítéletét a gonosz bírókon és az ellenségein.
„Sóvárog, sőt eped a lelkem Jehova udvarai után” — olvasható Kórah fiainak énekében (Zsoltárok 84:2). A 85. zsoltár áldást kér Istentől a fogságból hazatérőkre. Ez a zsoltár hangsúlyozza, hogy a szellemi áldások sokkal értékesebbek, mint a fizikaiak. A 86. zsoltárban Dávid arra kéri Istent, hogy őrizze meg és oktassa őt. A 87. zsoltár Sionról és az ott születettekről szóló énekét a 88. zsoltárban egy Jehovához intézett ima követi. A 89. zsoltár Jehovának a Dáviddal kötött szövetségében megnyilvánuló szerető-kedvességét emeli ki. Ezt a zsoltárt Etán szerezte, aki feltehetően a Salamon napjaiban élt négy bölcs egyike volt (1Királyok 4:31).
Válasz néhány bibliai kérdésre:
73:9 — Miért mondhatjuk, hogy a gonoszok „az egekre tátják szájukat, és nyelvük bejárja a földet”? Mivel a gonoszok nem tisztelnek senkit, sem az égben, sem a földön, könnyedén káromolják Istent a szájukkal, és az embereket is rágalmazzák a nyelvükkel.
74:13, 14 — Mikor ’törte össze Jehova a tengeri szörnyek fejeit a vizekben, és zúzta szét a leviatán fejeit’? A „fáraó, Egyiptom királya” a „nagy tengeri szörny, aki Nílusa csatornái között heverészik” (Ezékiel 29:3). A leviatán pedig a fáraó erős embereit jelképezheti. A fejeik összezúzása feltehetően a fáraót és a hadseregét ért nagy vereségre utal, amikor Jehova kiszabadította az izraelitákat az egyiptomi rabszolgaságból.
75:4, 5, 10 — Mire utal a „szarv” kifejezés? Egy állat számára a szarv hatékony fegyver. A „szarv” kifejezés tehát hatalomra, erőre utal. Jehova felemeli a népe szarvait, vagyis felmagasztalja őket, ellenben ’a gonoszok szarvait levágja’. Figyelmeztetést kapunk, hogy ’ne emeljük magasra szarvunkat’, azaz nem szabad büszkén vagy dölyfösen viselkednünk. Mivel Jehova magasztal fel, a gyülekezetben a felelősséggel járó megbízatásokra úgy kell tekinteni, mint amelyek tőle jönnek (Zsoltárok 75:7).
76:10 — Hogyan magasztalhatja Jehovát „az ember dühe”? Amikor Isten megengedi az embereknek, hogy ránk zúdítsák a dühüket, mivel őt szolgáljuk, jó eredmények születhetnek. Minden nehézség bizonyos szempontból formálhat bennünket. Jehova csak olyan mértékben engedi meg a szenvedést, amely még a képzésünket szolgálja (1Péter 5:10). Az ember ’maradék dühét Isten magára övezi’. Mi a helyzet akkor, ha meg kell halnunk a szenvedésben? Ez is magasztalhatja Jehovát, hiszen azok, akik látják hűséges kitartásunkat, szintén elkezdhetik dicsőíteni Istent.
78:24, 25 — Miért nevezhető a manna ’égi gabonának’ és ’a hatalmasok kenyerének’, vagyis az angyalok kenyerének? Egyik kifejezés sem arra utal, hogy a manna az angyalok eledele volt. Abban az értelemben volt ’égi gabona’, hogy az égből jött (Zsoltárok 105:40). Mivel az angyalok, azaz „a hatalmasok” az égben laknak, ’a hatalmasok kenyere’ kifejezés egyszerűen azt jelentheti, hogy a manna Istentől jött, aki az égben lakik (Zsoltárok 11:4). Az is elképzelhető, hogy Jehova az angyalokat használta fel arra, hogy ellássa az izraelitákat mannával.
82:1, 6 — Kik az „istenek” és „a Legfelségesebb fiai”? Mindkét kifejezés az emberi bírákra utal Izraelben. Ez azért helyénvaló, mert ők Isten szószólóiként, képviselőiként szolgáltak (János 10:33–36).
83:2 — Mit jelképez az, ha valaki ’felemeli a fejét’? Ez a testtartás kifejezi, hogy valaki kész erőt kifejteni, cselekedni, általában ellenállni, harcolni vagy leigázni.
Tanulságok nekünk:
73:2–5, 18–20, 25, 28 Nem szabad irigyelnünk a gonoszok jólétét, és átvennünk az Istennek nem tetsző életmódjukat. A gonoszok síkos talajon állnak. Minden bizonnyal ’romlás jön majd rájuk és elbuknak’. Ezenkívül, mivel a gonoszságnak nem lehet véget vetni a tökéletlen emberi uralom alatt, felesleges lenne arra pazarolni az energiánkat, hogy megpróbáljuk megszüntetni. Asáfhoz hasonlóan bölcsen tesszük, ha úgy igyekszünk elviselni a gonoszságot, hogy ’közeledünk Istenhez’, és örömünket leljük a vele ápolt szoros kapcsolatban.
73:3, 6, 8, 27 Őrizkednünk kell a dicsekvéstől, a gőgtől, a csúfolódástól és a csalástól, még akkor is, ha látszólag hasznunk lenne az ilyen viselkedésből.
73:15–17 Ha zavar bennünket valami, ne hangoztassuk a nyugtalanító gondolatainkat. Ha ’mi is úgy beszélnénk’, azzal csak elcsüggesztenénk másokat. Higgadtan gondoljuk át a kételyeinket, és a testvéreink társaságában oszlassuk el őket (Példabeszédek 18:1).
73:21–24 Ha a gonoszok látszólagos jóléte miatt ’elkeseredik a szívünk’, az olyan, mintha oktalan állatok módjára reagálnánk. Ez a reagálás ösztönös, kizárólag az érzéseken alapul. Ehelyett inkább Jehova tanácsa vezessen minket, és teljesen bízzunk abban, hogy ’megfogja jobb kezünket’ és támogat. Továbbá Jehova ’dicsőségre emel’ minket, vagyis közeli kapcsolatba kerülünk vele.
77:6 Ha őszintén érdekelnek bennünket a szellemi igazságok, és szeretnénk kutatni azokat, akkor időre van szükségünk ahhoz, hogy tanulmányozzunk és elmélkedjünk. Ezért nagyon fontos, hogy alkalmakat teremtsünk az egyedüllétre a mindennapjainkban.
79:9 Jehova meghallgatja az imáinkat, különösen akkor, ha a neve megszenteléséért imádkozunk.
81:13, 16 Ha figyelünk Jehova szavára, és az ő útjain járunk, akkor gazdag áldásokban lesz részünk (Példabeszédek 10:22).
82:2, 5 Az igazságtalanság miatt „a föld alapjai” inognak. Az igazságtalan tettek megrendítik az emberi társadalmat.
84:1–4, 10–12 A zsoltárírók remek példát állítottak elénk, hiszen értékelték Jehova imádatának a helyét, és megelégedettséget találtak a szolgálati kiváltságaikban.
86:5 Mennyire hálásak lehetünk azért, hogy Jehova ’kész megbocsátani’! Olyan bizonyítékok után kutat, melyek alapot adhatnak neki arra, hogy irgalmas legyen egy helytelenül cselekvővel, aki megbánja a bűnét.
87:5, 6 Vajon azok, akik a földi Paradicsomban élhetnek majd, megtudják valaha azoknak a nevét, akik égi életre támadtak fel? Ezek a versek arra engednek következtetni, hogy ez elképzelhető.
88:13, 14 Előfordulhat, hogy egy bizonyos gondunkkal kapcsolatban többször imádkozunk, de nem kapunk azonnal választ. Ez nagy valószínűséggel azt jelzi, hogy Jehova szeretné, ha bebizonyítanánk az iránta való odaadásunk őszinteségét.
„ADJATOK HÁLÁT NEKI, ÁLDJÁTOK NEVÉT!”
Gondold át a Zsoltárok negyedik gyűjteményében említett számtalan okot, melyek miatt magasztalhatjuk Jehovát. A 90. zsoltárban Mózes szembeállítja „az örökkévalóság Királyának” a létét az emberek tovaröppenő életével (1Timóteusz 1:17). A 91. zsoltár 2. verse szerint Mózes úgy utal Jehovára, mint a ’menedékére és erődjére’, tehát számára ő a biztonság Forrása. Az ezt követő néhány zsoltár Jehova csodálatos tulajdonságairól, magasabbrendű gondolatairól és csodálatos tetteiről beszél. Három ének kezdődik így: „Maga Jehova lett a király!” (Zsoltárok 93:1; 97:1; 99:1). A zsoltáríró az Alkotónkként utal Jehovára, és arra buzdít minket, hogy ’adjunk hálát neki, és áldjuk a nevét’ (Zsoltárok 100:4).
Hogyan rendezze egy olyan uralkodó az ügyeit, aki féli Jehovát? A 101. zsoltár, melyet Dávid szerzett, választ ad erre a kérdésre. A következő zsoltár feltárja, hogy Jehova „odafordul a kisemmizettek imájához, nem veti meg imádságukat” (Zsoltárok 102:17). A 103. zsoltár Jehova szerető-kedvességére és irgalmára hívja fel a figyelmünket. Isten sok-sok földi alkotására gondolva így kiált fel a zsoltáríró: „Mily számosak a te műveid, ó, Jehova! Mindet bölcsen alkottad” (Zsoltárok 104:24). A negyedik könyv utolsó két éneke a csodálatos tetteiért magasztalja Jehovát (Zsoltárok 105:2, 5; 106:7, 22).
Válasz néhány bibliai kérdésre:
91:1, 2 — Mi ’a Legfelségesebb rejteke’, és hogyan ’lakozhatunk’ benne? Ez a szellemi biztonság jelképes helye, egy olyan állapot, melyben védve vagyunk attól, hogy szellemileg kárt okozzanak nekünk. Ez a hely valódi rejtek, hiszen ismeretlen azok számára, akik nem bíznak Istenben. Azáltal lakozunk Jehovánál, hogy menedékünkként és erődünkként tekintünk rá, a világegyetem szuverén Uralkodójaként magasztaljuk, valamint prédikáljuk a Királyság jó hírét. Szellemileg biztonságban érezzük magunkat, hiszen tudjuk, hogy Jehova mindig kész segíteni nekünk (Zsoltárok 90:1).
92:12 — Milyen értelemben ’virul ki az igazságos, mint a pálma’? A pálmafák arról ismertek, hogy folyton teremnek. Egy igazságos személy olyan, mint a pálmafa, ugyanis Jehova szemében egyenes, és állandóan „jó gyümölcsöt” terem, mely magában foglalja a jó cselekedeteket (Máté 7:17–20).
Tanulságok nekünk:
90:7, 8, 13, 14 Ha helytelenül cselekszünk, az mindig kárt tesz az igaz Istennel ápolt kapcsolatunkban. A titkolt bűnök nem maradnak rejtve előtte. Viszont ha őszinte megbánást tanúsítunk, és elhagyjuk a helytelen tetteket, Jehova visszafogad minket a kegyébe, és ’megelégít minket a szerető-kedvességével’.
90:10, 12 Mivel az élet rövid, ’számlálnunk kell napjainkat’. Hogyan? ’Bölcs szívhez kell jutnunk’, vagyis bölcsen kell élnünk, hogy a hátralévő napjainkat ne pazaroljuk el, hanem Jehovának tetszően éljünk. Ehhez elsőbbséget kell biztosítanunk a szellemi dolgoknak, és bölcsen kell felhasználnunk az időnket (Efézus 5:15, 16; Filippi 1:10).
90:17 Helyénvaló azt kérnünk imában Jehovától, hogy ’szilárdítsa meg kezünk munkáját’, és áldja meg a szolgálatban tett erőfeszítéseinket.
92:14, 15 Az idősek „kövérek és üdék”, azaz szellemileg életerősek maradnak, és értékes tagjai lesznek a gyülekezetnek, ha szorgalmasan tanulmányozzák Isten Szavát, és rendszeresen kapcsolatot ápolnak Jehova népével.
94:19 Bármi legyen is az oka a ’nyugtalanító gondolatainknak’, ha a Bibliában található ’vigasztalásokat’ olvassuk, és azokon elmélkedünk, vigaszra fogunk lelni.
95:7, 8 Ha meghallgatjuk a szentírási tanácsokat, odafigyelünk rájuk, valamint készségesen alkalmazzuk őket, az megvéd bennünket attól, hogy megkeményedjen a szívünk (Héberek 3:7, 8).
106:36, 37 Ezek a versek összefüggésbe hozzák a bálványimádatot a démonoknak való áldozással. Tehát ha valaki bálványimádó, démoni befolyás alá kerülhet. A Biblia így sürget minket: „őrizzétek meg magatokat a bálványoktól!” (1János 5:21).
„Dicsérjétek Jahot!”
A Zsoltárok negyedik könyvének három utolsó éneke ezzel a felszólítással zárul: „Dicsérjétek Jahot!” Az utolsó zsoltár így is kezdődik (Zsoltárok 104:35; 105:45; 106:1, 48). A „dicsérjétek Jahot!” kifejezés többször is előfordul a Zsoltárok negyedik könyvében.
Minden okunk megvan rá, hogy dicsérjük Jehovát. A 73—106. zsoltárban sok-sok gondolaton elmélkedhettünk, melyek megtöltötték a szívünket az égi Atyánk iránt érzett hálával. Ha átgondoljuk, hogy mi mindent tett már értünk, és fog tenni a jövőben, vajon ez nem arra ösztönöz minket, hogy mindenünkkel, amink van, ’dicsérjük Jahot’?
[Kép a 10. oldalon]
Asáfhoz hasonlóan mi is elviselhetjük a gonoszságot, ha ’közeledünk Istenhez’
[Kép a 11. oldalon]
A fáraó vereséget szenved a Vörös-tengernél
[Kép a 11. oldalon]
Tudod, hogy miért nevezik a mannát ’a hatalmasok kenyerének’?
[Kép a 13. oldalon]
Mi segít eloszlatni a ’nyugtalanító gondolatainkat’?