Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

‘Wɔnyɛŋ Wɔfɔ̃ɔ Yesu He Wiemɔ’

‘Wɔnyɛŋ Wɔfɔ̃ɔ Yesu He Wiemɔ’

“Esa Akɛ Aboɔ Nyɔŋmɔ Moŋ Toi Fe Gbɔmɛi”

‘Wɔnyɛŋ Wɔfɔ̃ɔ Yesu He Wiemɔ’

AFI lɛ ji afi 33 Ŋ.B., ni he ni sane lɛ tee nɔ yɛ ji Yudafoi amaŋ kojomɔhe ni yɔɔ Yerusalem lɛ. No mli lɛ Akuashɔŋ lɛ naa ebakpe shi koni amɛkojo Yesu Kristo sɛɛnyiɛlɔi 12 lɛ. Mɛni amɛfee? Amɛmiishiɛ Yesu he sane amɛmiitsɔɔ mɛi. No mli lɛ, no ji shii enyɔ nɔ ni bɔfo Petro kɛ bɔfo Yohane yapueɔ yɛ kojolɔi lɛ ahiɛ. Shi yɛ bɔfoi krokomɛi lɛ agbɛfaŋ lɛ, no ji klɛŋklɛŋ kwraa ni amɛpueɔ yɛ kojolɔi lɛ ahiɛ.

Osɔfonukpa lɛ kai bɔfoi 12 lɛ akpɔ ni kojolɔi lɛ wo amɛ yɛ klɛŋklɛŋ sane ni baje amɛhiɛ lɛ mli lɛ. No beaŋ beni amɛfã bɔfo Petro kɛ bɔfo Yohane koni amɛkpa Yesu he nitsɔɔmɔ lɛ, bɔfoi lɛ ha amɛ hetoo akɛ: “Kɛ́ eja gbɛ yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ akɛ abo nyɛ moŋ toi fe Nyɔŋmɔ lɛ, nyɛkojoa. Ejaakɛ wɔ lɛ wɔnyɛŋ akɛ ja wɔwie nii ni wɔna kɛ nii ni wɔnu lɛ.” Beni Yesu kaselɔi lɛ esɔle kɛha hewalɛwoo sɛɛ lɛ, amɛtee nɔ amɛshiɛ sanekpakpa lɛ.—Bɔfoi lɛ Asaji 4:18-31.

Akɛni osɔfonukpa lɛ yɔse akɛ bɔfoi lɛ ahe gbeyei ni amɛwo yɛ tsutsu sane lɛ mli lɛ náaa hewalɛ ko yɛ amɛnɔ hewɔ lɛ, beni ekɛ amɛ wieɔ yɛ sɛɛkpee sane nɛɛ mli lɛ, ekɛɛ amɛ akɛ: “Ani jeee kitã wɔwo nyɛ dikadika akɛ nyɛkatsɔɔ nii yɛ nɛkɛ gbɛi nɛɛ anɔ lɛ? ni naa, nyɛha Yerusalem eyi obɔ kɛ nyɛtsɔɔmɔ lɛ, ni nyɛmiitao akɛ nyɛkɛ nɛkɛ nuu nɛɛ lá lɛ baa wɔnɔ.”—Bɔfoi lɛ Asaji 5:28.

Faishitswaa ni Yɔɔ Shiŋŋ

“Petro kɛ bɔfoi lɛ” kɛ ekãa “here nɔ ni amɛkɛɛ: Esa akɛ aboɔ Nyɔŋmɔ moŋ toi fe gbɔmɛi.” (Bɔfoi lɛ Asaji 5:29) Yɛ anɔkwale mli lɛ, kɛ́ nibii ni adesai biɔ yɛ wɔdɛŋ lɛ teɔ shi woɔ Yehowa mla lɛ, no lɛ esa akɛ wɔbo lɛ moŋ toi fe amɛ. *

Esa akɛ nɔ ni bɔfoi lɛ wie ni tsɔɔ bɔ ni amɛtu amɛhe amɛha Nyɔŋmɔ lɛ ata Akuashɔŋ lɛ mlibii lɛ amli. Kɛ́ aabi sane yɛ toiboo ni esa akɛ afee aha Nyɔŋmɔ lɛ he lɛ, esa akɛ Yudafoi ahiɛnyiɛlɔi nɛɛ kɛ gbee kome akɛɛ akɛ: ‘Abo Nyɔŋmɔ toi.’ Sane lɛ ji, ani amɛheee amɛyeee akɛ Nyɔŋmɔ ji jeŋ muu fɛɛ Nuŋtsɔ Maŋtsɛ?

Ekã shi faŋŋ akɛ Petro damɔ bɔfoi krokomɛi lɛ anajiaŋ ni eha ale akɛ yɛ amɛsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ gbɛfaŋ lɛ, esa akɛ aboɔ Nyɔŋmɔ moŋ toi fe gbɔmɛi. Ekɛ enɛ tsɔɔ akɛ, ejaaa akɛ aaafolɔ bɔfoi lɛ anaa akɛ amɛmiigbo toi. Yɛ saji komɛi ni ba yɛ amɛmaŋ lɛ mli hewɔ lɛ, Akuashɔŋ lɛ le akɛ yɛ shihilɛi komɛi amli lɛ, eja gbɛ akɛ aaabo Nyɔŋmɔ moŋ toi fe gbɔmɛi. Yɛ Mizraim lɛ, yeifɔyei enyɔ komɛi she Nyɔŋmɔ gbeyei ni amɛbooo Farao toi, shi moŋ amɛhere Hebri yei lɛ abihii lɛ ayiwala. (2 Mose 1:15-17) Beni Maŋtsɛ Sanherib nyɛɔ Maŋtsɛ Hezekia nɔ koni etu maŋ lɛ ewo edɛŋ lɛ, Hezekia bo Yehowa moŋ toi. (2 Maŋtsɛmɛi 19:14-37) Hebri Ŋmalɛi lɛ ní Akuashɔŋ lɛ mlibii lɛ le mli jogbaŋŋ lɛ maa nɔ mi akɛ Yehowa kpaa etsuji agbɛ akɛ amɛbo lɛ toi.—1 Samuel 15:22, 23.

Awoɔ Toiboo He Nyɔmɔ

Ekã shi faŋŋ akɛ, kɛ́ hooo lɛ, sane ni awie akɛ “esa akɛ aboɔ Nyɔŋmɔ moŋ toi fe gbɔmɛi” lɛ ná kojolɔi ni yɔɔ saneyelihe wulu lɛ ateŋ mɔ kome nɔ hewalɛ. Gamaliel ni ji kojolɔ ko ni abuɔ lɛ waa ni fata Akuashɔŋ lɛ he lɛ tsɛ́ enanemɛi kojolɔi lɛ kɛtee afã ni ewo amɛ ŋaa, ni ebi amɛ koni amɛkɛ eŋaawoo lɛ atsu nii. Gamaliel tsɛ́ blema saji komɛi ni ba lɛ ayisɛɛ ni ekɛtsɔɔ akɛ nilee bɛ mli akɛ aaatsĩ bɔfoi lɛ anitsumɔ lɛ naa. Emu ewiemɔ lɛ naa akɛ: “Nyɛŋmɛɛa nɛkɛ gbɔmɛi nɛɛ ahe ni nyɛkadia amɛsɛɛ; . . . koni nyɛkabafee nyɛhe tamɔ mɛi ni kɛ Nyɔŋmɔ wuɔ.”—Bɔfoi lɛ Asaji 5:34-39.

Gamaliel nilee wiemɔi lɛ kɔne kojolɔi lɛ ayiŋ ni amɛŋmɛɛ bɔfoi lɛ ahe. Eyɛ mli akɛ ayi bɔfoi lɛ moŋ, shi no wooo amɛhe gbeyei. Yɛ no najiaŋ lɛ, Biblia lɛ bɔɔ amaniɛ akɛ: “Amɛfɔ̃ɔɔ nitsɔɔmɔ kɛ Yesu Kristo shiɛmɔ yɛ sɔlemɔwe lɛ kɛ shĩai be fɛɛ be.”—Bɔfoi lɛ Asaji 5:42.

Ajɔɔ bɔfoi lɛ akɛ amɛha ale akɛ hegbɛ ni Nyɔŋmɔ yɔɔ lɛ nɔ kwɔ fe hegbɛi fɛɛ! Anɔkwa Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu feɔ nakai nɔŋŋ. Yehowa Odasefoi kã he amɛbuɔ Yehowa akɛ amɛ-Nɔyelɔ Ofe. Kɛ́ afã amɛ koni amɛfee nɔ ko ni kɛ Nyɔŋmɔ gbɛtsɔɔmɔ kpãaa gbee lɛ, no lɛ taakɛ bɔfoi lɛ fee lɛ, amɛjieɔ naa akɛ: “Esa akɛ aboɔ Nyɔŋmɔ moŋ toi fe gbɔmɛi.”

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 7 Kwɛmɔ afi 2006 Calendar of Jehovah’s Witnesses, September kɛ October lɛ mli.

[Akrabatsa/Mfonirii ni yɔɔ baafa 9]

ANI OSUSU HE PƐŊ?

Te fee tɛŋŋ Biblia ŋmalɔ Luka nine shɛ sane ni Gamaliel tsɛ́ Akuashɔŋ lɛ ni ekɛ amɛ susu he lɛ nɔ? Ekolɛ Nyɔŋmɔ tsɔ emumɔ lɛ nɔ eha Luka le sane nɛɛ. Eeenyɛ ebalɛ akɛ, Paulo (ni fata mɛi ni Gamaliel tsɔɔ amɛnii lɛ ahe lɛ) ni ha Luka le sane ni Gamaliel kɛ kojolɔi lɛ susu he lɛ, aloo ekolɛ, Luka yana kojolɔi lɛ ateŋ mɔ ko ni fiɔ bɔfoi lɛ asɛɛ ni egba lɛ.