Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Jiemɔ Suɔmɔ Kɛ Bulɛ Kpo Kɛtsɔ Olilɛi Ní Oookudɔ Nɔ

Jiemɔ Suɔmɔ Kɛ Bulɛ Kpo Kɛtsɔ Olilɛi Ní Oookudɔ Nɔ

Jiemɔ Suɔmɔ Kɛ Bulɛ Kpo Kɛtsɔ Olilɛi Ní Oookudɔ Nɔ

“Nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ asumɔ lɛ diɛŋtsɛ eŋa nakai, tamɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe; koni ŋa lɛ hu ashé ewu.”—EFESOBII 5:33.

1, 2. Mɛɛ sane ni he hiaa esa akɛ mɛi ni ebote gbalashihilɛ mli lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ abi ehe, ni mɛni hewɔ?

ŊƆƆ lɛ akɛ mɔ ko bake bo nɔ ko ni ahà he fɛfɛo ní aŋma yɛ nɔ akɛ: “Hiɛmɔ lɛ Jogbaŋŋ.” Te obaahiɛ nikeenii nɛɛ oha tɛŋŋ? Ekã shi faŋŋ akɛ obaahiɛ lɛ jogbaŋŋ bɔni afee ni ekafite. Ani esaaa akɛ ohiɛɔ nikeenii ni ji gbalashilɛ lɛ yɛ gbɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ nɔ?

2 Israelnyo yoo okulafo Naomi kɛɛ oblayei ni ji Orpa kɛ Rut akɛ: “Yehowa aha nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ aná he ko ata yɛ ewu we lɛ!” (Rut 1:3-9) Beni Biblia lɛ wieɔ yoo kpakpa he lɛ, ekɛɛ akɛ: “Shĩa kɛ nii lɛ, tsɛmɛi agboshinii ni; shi ŋa hiɛtɛlɔ lɛ, Yehowa ŋɔɔ jɛɔ.” (Abɛi 19:14) Kɛ́ obote gbalashihilɛ mli lɛ, belɛ esa akɛ obu ohefatalɔ lɛ ákɛ Nyɔŋmɔ dɛŋ nikeenii. Te ohiɛɔ nikeenii ni Nyɔŋmɔ kɛha bo nɛɛ ohaa tɛŋŋ?

3. Mɛɛ ŋaa ní Paulo wo esa akɛ wumɛi kɛ ŋamɛi fɛɛ kɛtsu nii?

3 Beni bɔfo Paulo ŋma Kristofoi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ, ekɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ asumɔ lɛ diɛŋtsɛ eŋa nakai, tamɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe; koni ŋa lɛ hu ashé ewu.” (Efesobii 5:33) Nyɛhaa wɔsusua bɔ ni wumɛi kɛ ŋamɛi baafee amɛkɛ ŋaawoo nɛɛ atsu nii yɛ amɛwiemɔ mli lɛ he wɔkwɛa.

Kwɛmɔ Jogbaŋŋ yɛ “Nɔ Fɔŋ ni Eflegeje” He

4. Lilɛi lɛ baanyɛ aná mɔ nɔ hewalɛ kpakpa loo hewalɛ fɔŋ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

4 Biblia ŋmalɔ ni ji Yakobo kɛɛ lilɛi lɛ ji “nɔ fɔŋ ni eflegeje ni eyi obɔ kɛ ebɔɔ ni gbeɔ mɔ.” (Yakobo 3:8) Yakobo le anɔkwa sane ni he hiaa waa nɛɛ jogbaŋŋ, ni no ji akɛ: Lilɛi ni eflegeje lɛ fiteɔ nii. Ŋwanejee bɛ he akɛ, ele Biblia mli abɛ ní kɛ wiemɔi ni jɛɔ mɔ naa bambam toɔ bɔ ni “adumɔɔ klante” ahaa lɛ he lɛ jogbaŋŋ. Shi kɛlɛ, nakai abɛ lɛ nɔŋŋ kɛɔ akɛ “nilelɔ lilɛi tsáa mɔ.” (Abɛi 12:18) Hɛɛ, wiemɔi baanyɛ aná hewalɛ waa yɛ mɔ nɔ. Ebaanyɛ eye mɔ awui loo etsá lɛ. Mɛɛ hewalɛ owiemɔ náa yɛ ogbalashihilɛ mli hefatalɔ lɛ nɔ? Kɛ́ okɛ sanebimɔ nɛɛ fɔ̃ owu loo oŋa hiɛ lɛ, te ebaaha hetoo tɛŋŋ?

5, 6. Mɛɛ nibii haa ewaa kɛhaa mɛi komɛi akɛ amɛaadɔ amɛlilɛi mli lɛ?

5 Kɛ́ wiemɔi ni yeɔ mɔ awui ejie ehiɛ yɛ nyɛ gbalashihilɛ lɛ mli lɛ, obaanyɛ ojaje nibii ni ahi. Kɛlɛ, ebaabi ni okɛ mɔdɛŋbɔɔ awo mli. Mɛni hewɔ? Yiŋtoo kome ji akɛ, ebaabi ni owu oshi adesai agbɔjɔmɔi ni yɔɔ ohe lɛ. Esha ni akɛfɔ́ wɔ lɛ náa hewalɛ gbonyo yɛ bɔ ni wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ buɔ enaanyo ehaa kɛ agbɛnɛ hu bɔ ni wɔkɛ wɔhe wieɔ wɔhaa lɛ mli. Yakobo ŋma akɛ: “Kɛ́ mɔ ko tɔ̃ɔɔ yɛ wiemɔ mli lɛ, lɛ lɛ nuu ni hi kɛwula shi ji lɛ, ni eyɛ hewalɛ akɛ ekɛaawo gbɔmɔtso muu lɛ fɛɛ manyoflɛ.”—Yakobo 3:2.

6 Yɛ adesai agbɔjɔmɔi asɛɛ lɛ, shihilɛ ni yɔɔ weku ni atsɔse mɔ yɛ mli lɛ hu fata he ni wiemɔi sha jɛɔ mɔ naa. Mɛi komɛi yɛ ni atsɔse amɛ yɛ shĩai ni fɔlɔi lɛ ji “kpaŋmɔ mlikulɔi, . . . mɛi ni nyɛɛɛ amɛkɔnɔ nɔ amɛye, mɛi ni hiɛ yɔɔ la.” (2 Timoteo 3:1-3) Bei pii lɛ, gbekɛbii ni daraa yɛ shihilɛi ni tamɔ nakai amli lɛ jieɔ nakai sui lɛ akpo kɛ́ amɛdara. Yɛ anɔkwale mli lɛ, esaaa akɛ mɔ kɛ fãtɔɔi ni yɔɔ ehe loo shihilɛ mli ni atsɔse lɛ yɛ lɛ afee naajiemɔ kɛha wiemɔi ni yeɔ mɔ awui ni jɛɔ enaa lɛ. Shi kɛlɛ, nibii nɛɛ ni wɔɔle lɛ baaye abua wɔ koni wɔna nɔ̃ hewɔ ni ewaa kɛhaa mɛi komɛi akɛ amɛaadɔ amɛlilɛi mli koni wiemɔ sha ko akaje amɛnaa lɛ.

‘Nyɛkawiea Nyɛhe’

7. Te Petro tsɔɔ tɛŋŋ beni ewo Kristofoi aŋaa koni ‘amɛshɛrɛ mɛi ahe wiemɔi fɛɛ amɛshwie’ lɛ?

7 Kɛ́ mɔ kɛ wiemɔ sha tsu nii yɛ egbalashihilɛ mli lɛ, ekolɛ no baatsɔɔ akɛ ebɛ suɔmɔ kɛ bulɛ kɛha ehefatalɔ lɛ, ni ekɔɔɔ he eko nɔ hewɔ ni efee nakai. Yiŋtoo kpakpa hewɔ Petro wo Kristofoi aŋaa koni ‘amɛshɛrɛ mɛi ahe wiemɔi fɛɛ amɛshwie’ lɛ. (1 Petro 2:1) Hela wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “mɛi ahe wiemɔi” lɛ shishi ji “jɛmɔ wiemɔi.” Ehiɛ shishinumɔ ni tsɔɔ ‘wiemɔi ni akɛyeɔ mɔ awui.’ Kwɛ bɔ ni enɛ haa anaa awui ni lilɛi ni eflegeje lɛ yeɔ!

8, 9. Mɛni baanyɛ ajɛ jɛmɔ wiemɔi ni akɛaatsu nii amli kɛba, ni mɛni hewɔ esaaa akɛ wiemɔi ni tamɔ nakai jɛɔ gbalashihilɛ hefatalɔi anaa lɛ?

8 Ekolɛ jɛmɔ wiemɔi ebafeŋ nɔ ni hiɛdɔɔ yɔɔ he tsɔ, shi kwɛ nɔ ni baa kɛ́ wiemɔi ni tamɔ nakai jɛ wu loo ŋa ko naa. Kɛ́ mɔ tsɛ́ ehefatalɔ akɛ kwashia, anihaolɔ, loo pɛsɛmkunyatsɛ lɛ, belɛ eetao etsɔɔ akɛ abaanyɛ akɛ wiemɔ kome atsɔɔ bɔ ni ewu loo eŋa jeŋba yɔɔ ha—wiemɔ ni tamɔ nakai lɛ baa mɔ shi diɛŋtsɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, eji nifeemɔ ni yeɔ mɔ awui. Ni hefatalɔ ko gbɔjɔmɔ ni awoɔ he kɛ́ aawie he lɛ hu? Ani anyɛŋ akɛɛ akɛ wiemɔi tamɔ “Bo-ɛ be fɛɛ be lɛ okpe sɛɛ” aloo “Oboko mi toi pɛŋ” lɛ ji saji ni awo he fe nine? Wiemɔi tamɔ enɛɛmɛi woɔ mɔ ni akɛwieɔ lɛ mli la, ni lɛ hu ejieɔ naa. Enɛ teeɔ naataamɔ ni mli wa shi.—Yakobo 3:5.

9 Kɛ́ wu kɛ ŋa miigba sane ni amɛkɛ jɛmɔ wiemɔi wo mli lɛ, ehaa béi baa amɛgbalashihilɛ lɛ mli, ni enɛ baanyɛ ekɛ naagbai babaoo aba. Abɛi 25:24 kɛɔ akɛ: “Faŋ nɔ ni oyahi tsũ yiteŋ kpokplobiiaŋ fe nɔ ni okɛ yoo hebéilɔ aaahi shĩa kome.” Yɛ anɔkwale mli lɛ, abaanyɛ awie nakai nɔŋŋ yɛ nuu béilɔ he. Fiofio lɛ, jɛmɔi ni wu kɛ ŋa lɛ jɛɔ amɛhe lɛ baafite wekukpãa ni kã amɛteŋ lɛ, ni ekolɛ no baaha wu lɛ loo ŋa lɛ anu he akɛ asumɔɔɔ lɛ aloo ákɛ ejeee mɔ ko po ni sa akɛ asumɔ lɛ. Ekã shi faŋŋ akɛ, ehe miihia koni wɔle wɔlilɛi kudɔmɔ. Shi sane ji, mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔfee enɛ?

‘Wo Olilɛi Manyoflɛ’

10. Mɛni hewɔ ehe hiaa akɛ okudɔ olilɛi lɛ?

10 Yakobo 3:8 lɛ kɛɔ akɛ: “Lilɛi lɛ, gbɔmɔ ko gbɔmɔ ko nyɛɛɛ ehe ajɔɔ.” Shi kɛlɛ, taakɛ bɔ ni okpɔŋɔnɔtalɔ kɛ manyoflɛ kudɔɔ okpɔŋɔ lɛ, nakai nɔŋŋ esa akɛ wɔ hu wɔfee nɔ fɛɛ nɔ ni wɔɔnyɛ koni wɔwo wɔlilɛi lɛ manyoflɛ loo wɔkudɔ lɛ. “Shi kɛ́ efeɔ nyɛteŋ mɔ ko akɛ Nyɔŋmɔ jálɔ ji lɛ ni ewooo elilɛi manyoflɛ shi moŋ eshishiuɔ etsui lɛ, nɛkɛ gbɔmɔ nɛɛ jamɔ lɛ yaka ni.” (Yakobo 1:26; 3:2, 3) Ŋmalɛ nɛɛ haa wɔnaa akɛ, bɔ ni okɛ olilɛi tsuɔ nii ohaa lɛ ji hiɛdɔɔ sane. Nɔ hewɔ ji akɛ, jeee wekukpãa ni kã okɛ ohefatalɔ lɛ teŋ kɛkɛ efiteɔ; shi moŋ, efiteɔ wekukpãa diɛŋtsɛ hu ni kã okɛ Yehowa Nyɔŋmɔ teŋ lɛ.—1 Petro 3:7.

11. Mɛɛ gbɛ nɔ mɔ aaatsɔ etsĩ gbeekpãmɔ ni eyabaaa ekɛ ehefatalɔ teŋ lɛ naa koni ekatsɔ naataamɔ shɛii?

11 Nilee yɛ mli akɛ ooosusu bɔ ni okɛ ohefatalɔ lɛ wieɔ ohaa lɛ he. Kɛ́ naagba te shi lɛ, bɔɔ mɔdɛŋ koni oba mlifu shi. Susumɔ sane ko ni ba yɛ Isak kɛ eŋa Rebeka shihilɛ mli ní aŋma yɛ 1 Mose 27:46–28:4 lɛ he okwɛ. Jɛmɛ kaneɔ akɛ: “Rebeka kɛɛ Isak akɛ: Mijeŋ hilɛ eje mitsine yɛ Hetbiyei lɛ ahewɔ. Kɛji Yakob wɛ Hetbiyei ni tamɔ mɛnɛɛmɛi ni ji shikpɔŋ nɛɛ nɔ biyei lɛ eko lɛ, te mahi jeŋ makɛɛ tɛŋŋ?” Nɔ ko kwraa bɛ ni tsɔɔ akɛ Isak kɛ mlifu jie lɛ naa. Nɔ̃ moŋ ni efee ji akɛ, ewo Yakob gbɛ koni eyatao ŋa ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei ní haŋ Rebeka aye etsui. Ŋɔɔ lɛ akɛ okɛ oŋa kpãaa gbee yɛ sane ko he. Kɛ́ okɛ ohefatalɔ lɛ ní lɛ esa shwamɔ lɛ fɔ̃ afã ni nyɛsusu naagba diɛŋtsɛ ni eba lɛ he lɛ, no feemɔ baanyɛ atsĩ gbeekpãmɔ bibii komɛi ni baaa nyɛteŋ lɛ naa koni ekatsɔ naataamɔ shɛii. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, mɛni hewɔ okɛɛɛ akɛ, “Miná ni wɔná bei babaoo wɔha wɔhe” moŋ fe nɔ ni oookɛɛ akɛ, “Onáaa be ohaaa mi”? Ha ojwɛŋmɔ ahi naagba ni eba lɛ moŋ nɔ, shi jeee mɔ aŋkro lɛ kɛkɛ nɔ. Kaabɔ mɔdɛŋ akɛ oootao mɔ ni sane ja aloo mɔ ni yeɔ fɔ. Romabii 14:19 lɛ kɛɔ akɛ: ‘Wɔtiu hejɔlɛ nibii kɛ nibii ni wɔkɛaaha wɔnanemɛi anane amɔ shi moŋ’ asɛɛ.

Nyɛjiea ‘Mlijoomɔ, Mlila, kɛ Mlifu’ Kɛjɛa Nyɛteŋ

12. Bɔni afee ni wɔnyɛ wɔkudɔ wɔlilɛi lɛ, mɛni esa akɛ wɔsɔle wɔbi, ni mɛni hewɔ?

12 Wɔlilɛi lɛ ní wɔɔkudɔ lɛ biɔ babaoo fe ni wɔɔkwɛ wiemɔi ni jɛɔ wɔnaa lɛ jogbaŋŋ kɛkɛ. Sane lɛ ji akɛ, wiemɔi ni jɛɔ wɔnaa lɛ haa anaa nibii ni yɔɔ wɔtsui mli. Yesu kɛɛ akɛ: “Gbɔmɔ kpakpa jieɔ nɔ̃ kpakpa kɛjɛɔ etsui mli jwetri kpakpa lɛŋ, ni gbɔmɔ fɔŋ hu jieɔ nɔ fɔŋ kɛjɛɔ etsui mli jwetri fɔŋ lɛ mli, ejaakɛ nɔ ni eyi tsui eteke nɔ lɛ, no enaabu wieɔ.” (Luka 6:45) No hewɔ lɛ, bɔni afee ni onyɛ okudɔ olilɛi lɛ, ebaabi ni osɔle taakɛ David fee lɛ. Esɔle akɛ: “Nyɔŋmɔ, bɔɔ tsui ni he tse oha mi, ni ofee mumɔ ni fiɔ shi ehee yɛ mimli!”—Lala 51:12.

13. Mlijoomɔ, mlila, kɛ mlifu baanyɛ aha mɔ awie wiemɔ sha yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

13 Paulo wo Efesobii lɛ hewalɛ koni amɛkaha wiemɔi ni yeɔ mɔ awui miijɛ amɛnaa, ni ewo amɛ hewalɛ hu koni amɛfo nibii diɛŋtsɛ ni kɛ wiemɔi ni tamɔ nakai baa lɛ asɛɛ. Eŋma amɛ akɛ: “Nyɛhaa mlijoomɔ kɛ mlila kɛ mlifu kɛ bolɔmɔ kɛ musubɔɔ fɛɛ sɛɛ afoa yɛ nyɛteŋ, kɛ efɔŋ fɛɛ efɔŋ.” (Efesobii 4:31) Kadimɔ akɛ, dani Paulo baatsĩ “bolɔmɔ kɛ musubɔɔ” tã lɛ, ewie “mlijoomɔ kɛ mlila kɛ mlifu” he. Mlila ni mɔ gbaa ewoɔ emli lɛ ji nɔ ni nyɛɔ enɔ ni wiemɔ sha jɛɔ enaa lɛ. No hewɔ lɛ, bi ohe akɛ: ‘Ani mikɛ dɔlɛ kɛ mlifu woɔ mimli? Ani miji “mlilatsɛ”?’ (Abɛi 29:22) Kɛ́ nakai eji yɛ ogbɛfaŋ lɛ, no lɛ sɔlemɔ obi Nyɔŋmɔ koni eye ebua bo ni oye sui gbohii nɛɛ anɔ, ni agbɛnɛ hu onyɛ oye ohe nɔ koni okawie kɛ mlifu. Lala 4:5 lɛ kɛɔ akɛ: “Nyɛhe akpokpoa ni nyɛkafea esha! Nyɛkɛ nyɛtsui awiea yɛ nyɛsaa nɔ, ni nyɛfea dioo!” Kɛ́ omli fũ ni ona akɛ onyɛŋ oye ohe nɔ lɛ, no lɛ okɛ ŋaawoo ni yɔɔ Abɛi 17:14 lɛ atsu nii. Jɛmɛ kɛɔ akɛ: “Ni naataamɔ lɛ mli wako nɛɛ, ŋmɛɛmɔ he!” Wo ohe nɔ fioo kɛyashi naagba lɛ sɛɛ baafo.

14. Mɛɛ gbɛ nɔ mlifu baanyɛ ekɛ naagba aba mɔ gbalashihilɛ mli?

14 Ebɛ mlɛo akɛ aaakudɔ mlila kɛ mlifu titri lɛ kɛ́ enɛ jɛ nɔ ni Paulo wie he akɛ “mlijoomɔ” lɛ hewɔ. Atsɔɔ Hela wiemɔ ni Paulo kɛtsu nii lɛ shishi akɛ ekɔɔ “la ni agbaa awoɔ mli ni akpɛlɛɛɛ kpatamɔ” kɛ ‘hetsɛ̃ ni haaa mɔ kɛ enaanyo he esha ake lɛ’ lɛ ahe. Bei komɛi lɛ, béi tserɛɔ wu kɛ ŋa teŋ oookɛɛ nɔ ni akɛ afabaŋ wulu ko efo amɛteŋ, ni enɛ baanyɛ aya nɔ be saŋŋ. Kɛ́ atsuuu sane ko ni miigba mɔ naa he nii kɛmɔɔɔ shi lɛ, no baanyɛ aha enu he akɛ abuuu lɛ. Shi kɛlɛ, nilee bɛ mli akɛ wɔɔbɛ mɔ wɔwo wɔmli yɛ tɔmɔi komɛi ni etɔ̃ wɔnɔ yɛ be ni eho lɛ amli lɛ ahewɔ. Nɔ ni ba lɛ ená eba momo. Kɛ́ wɔkɛ mɔ ko tɔmɔ ke lɛ lɛ, esa akɛ wɔjie wɔjwɛŋmɔ kwraa yɛ nɔ ni efee wɔ lɛ nɔ. Suɔmɔ “eniŋŋ efɔŋ he.”—1 Korintobii 13:4, 5.

15. Mɛni baaye abua mɛi ni fɔɔ wiemɔ sha kɛ nitsumɔ lɛ koni amɛfee tsakemɔ?

15 Ni kɛ́ akɛ wiemɔ sha fɔɔ nitsumɔ yɛ weku ni atsɔse bo yɛ mli lɛ mli, ni no eha bo hu ofɔɔ kɛ nitsumɔ hu? Obaanyɛ ofee tsakemɔi. Ofo husu owo nifeemɔi komɛi ahe yɛ oshihilɛ mli, ni otsĩɔ ohe naa bɔni afee ni okafee nii kɛteke nakai husui lɛ. Yɛ owiemɔ gbɛfaŋ lɛ, nɛgbɛ obaasumɔ koni husu lɛ ahi? Ani okɛ onine baato onaabu dani ebalɛ akɛ wiemɔ sha ko aaaje onaa? No lɛ, okɛ ŋaawoo ni yɔɔ Efesobii 4:29 lɛ atsu nii kɛfo husu owo owiemɔ he. Jɛmɛ kaneɔ akɛ: “Wiemɔ sha ko wiemɔ sha ko akaje nyɛnaa kwraa.” Enɛ biɔ ni ‘ojie gbɔmɔ momo lɛ kɛ enitsumɔi lɛ oshwie, ni owo gbɔmɔ hee ní tsɔɔ ehee ekoŋŋ kɛyaa nilee mli yɛ Mɔ ni bɔ lɛ lɛ subaŋ lɛ naa.’—Kolosebii 3:9, 10.

“Ajinatoo” He Miihia

16. Mɛni hewɔ hefatalɔ ni akɛ lɛ aaabé ní afooo edaaŋ lɛ kɛ naagba baa gbalashihilɛ mli lɛ?

16 Kɛ́ wu loo ŋa kɛ ehefatalɔ bé ni efooo edaaŋ lɛ, sɛɛnamɔ kpakpa ko jɛɛɛ mli kɛbahaaa lɛ, ni enyɛɔ efiteɔ nii hu. Akɛni nijiaŋwujee baanyɛ aha mɔ akɔ gbɛ ni tamɔ nɛkɛ hewɔ lɛ, jeee be fɛɛ be ayeɔ omanye kɛ́ atsɔ nakai gbɛ nɔ agbala hefatalɔ ko toi. Fɛɛ sɛɛ lɛ, kɛ́ nyɛŋmɔ nyɛyiŋ kpɔ akɛ nyɛkɛ nyɛhe ewieŋ lɛ, no tsuŋ naagba ni eba lɛ he nii, shi moŋ béi lɛ mli wu kɛkɛ ebaawo. Ŋa ko tsɔɔ mli akɛ, “kɛ́ wɔkɛ wɔhe bɔi wiemɔ lɛ, wɔtaaa shi ni wɔsusu naagba lɛ he.”

17. Mɛni esa akɛ Kristofoi ni béi yaa nɔ yɛ amɛgbalashihilɛ mli lɛ afee?

17 Béi ni baa gbalashihilɛ mli hefatalɔi ateŋ ní sɛɛ tsɛɔ lɛ saamɔ bɛ mlɛo loo heɔ be. Abɛi 15:22 lɛ kɛɔ akɛ: “Kɛ́ ajinatoo bɛ lɛ, yiŋtoi feɔ yaka; shi kɛ́ ŋaawolɔi pii yɛ lɛ, amɛdamɔɔ shi shiŋŋ.” Esa akɛ okɛ ohefatalɔ lɛ ata shi ni nyɛsusu naagba lɛ he. Bɔɔ mɔdɛŋ koni ojɛ tsui krɔŋŋ mli obo ohefatalɔ lɛ toi. Kɛ́ okwɛ ni onyɛŋ enɛ he nii otsu lɛ, belɛ mɛni hewɔ oyanaaa asafoŋ onukpai ni yɔɔ Kristofoi asafo lɛ mli kɛha yelikɛbuamɔ? Amɛle Ŋmalɛi lɛ amli, ni amɛyɛ niiashikpamɔ yɛ Biblia shishitoo mlai lɛ kɛ nitsumɔ mli. Onukpai nɛɛ “tamɔ abobaahe yɛ kɔɔyɔɔ naa kɛ teemɔhe yɛ nyɔŋmɔnɛmɔ naa.”—Yesaia 32:2.

Obaanyɛ Oye Kunim

18. Mɛɛ nifeemɔ ni wa awie he yɛ Romabii 7:18-23 lɛ?

18 Eji ta diɛŋtsɛ akɛ wɔɔkudɔ wɔlilɛi. Nakai nɔŋŋ eji yɛ wɔnifeemɔi agbɛfaŋ. Beni bɔfo Paulo wieɔ naagba ni ekɛkpe lɛ he lɛ, eŋma akɛ: “Mile akɛ mimli, no ji miheloo lɛ mli lɛ, nɔ ko kpakpa ko bɛ jɛi; ejaakɛ suɔmɔ lɛ miyɛ eko moŋ, shi ekpakpafeemɔ ni ebɔ mi. Ejaakɛ ekpakpa ni misumɔɔ lɛ mifeee; shi efɔŋ ni misumɔɔɔ lɛ, no moŋ mifeɔ. Shi kɛ́ nɔ ni misumɔɔɔ lɛ kɛ̃ mifeɔ lɛ, belɛ jeee mi mitsuɔ no dɔŋŋ, shi moŋ esha ni yɔɔ mimli lɛ tsuɔ.” “Esha mla lɛ ni yɔɔ [wɔ]henii lɛ amli” lɛ haa wɔkɛ wɔlilɛi kɛ wɔgbɔmɔtso he nii krokomɛi lɛ tsuɔ nii yɛ gbɛ fɔŋ nɔ. (Romabii 7:18-23) Kɛlɛ, esa akɛ wɔwu ta lɛ—ni kɛtsɔ Nyɔŋmɔ dɛŋ yelikɛbuamɔ nɔ lɛ, wɔbaaye kunim.

19, 20. Mɛɛ gbɛ nɔ nɔkwɛmɔnɔ ni Yesu fee lɛ baanyɛ aye abua wumɛi kɛ ŋamɛi koni amɛnyɛ amɛkudɔ amɛlilɛi?

19 Akɛ wiemɔ ni asusuuu he kɛ wiemɔ sha tsuuu nii yɛ naanyobɔɔ ni suɔmɔ kɛ bulɛ yɔɔ mli lɛ mli. Susumɔ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ni Yesu Kristo fee yɛ enɛ gbɛfaŋ lɛ he okwɛ. Yesu jɛɛɛ ekaselɔi lɛ. Yɛ naagbee gbɛkɛ po ni eye yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ ní ekaselɔ lɛ taa saji anaa yɛ amɛteŋ mɔ ni ji agbo lɛ he lɛ, Nyɔŋmɔ Bi lɛ kɛ mlifu kãaa amɛhiɛ. (Luka 22:24-27) Biblia lɛ woɔ ŋaa akɛ: “Nyɛ wumɛi lɛ, nyɛsumɔa nyɛ diɛŋtsɛ nyɛŋamɛi, taakɛ bɔ ni Kristo hu sumɔ asafo lɛ ni eŋɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe eha yɛ ehewɔ.”—Efesobii 5:25.

20 Ni ŋa lɛ hu? Esa akɛ ‘ekɛ bulɛ ni mli kwɔ aha ewu.’ (Efesobii 5:33) Ani ŋa ni buɔ ewu baabolɔ ewo lɛ ni ejɛ lɛ? Paulo ŋma akɛ: “Miisumɔ akɛ nyɛle akɛ nuu fɛɛ nuu yitso ji Kristo, ni yoo fɛɛ yoo hu yitso ji nuu, ni Kristo yitso ji Nyɔŋmɔ.” (1 Korintobii 11:3) Esa akɛ ŋamɛi aba amɛhe shi amɛha amɛyitsei lɛ taakɛ Kristo baa ehe shi ehaa e-Yitso lɛ. (Kolosebii 3:18) Eyɛ mli akɛ adesai ni yeee emuu lɛ ateŋ mɔ ko nyɛŋ akase Yesu kɛmɔ shi moŋ, shi kɛ́ wumɛi kɛ ŋamɛi bɔ mɔdɛŋ “[amɛ]nyiɛ enanemaahei lɛ asɛɛ” lɛ, no baaye abua amɛ koni amɛnyɛ amɛkudɔ amɛlilɛi ni wiemɔ sha akajɛ amɛnaa.—1 Petro 2:21.

Mɛni Okase?

• Lilɛi ni eflegeje baanyɛ afite gbãla yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

• Mɛni hewɔ ewa akɛ aaawo lilɛi lɛ manyoflɛ lɛ?

• Mɛni yeɔ buaa wɔ ni wɔnyɛɔ wɔkudɔɔ wɔlilɛi?

• Kɛ́ okɛ naagbai miikpe yɛ ogbalashihilɛ lɛ mli lɛ, mɛni esa akɛ ofee?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 24]

Onukpai jɛɔ Biblia lɛ mli amɛyeɔ amɛbuaa