Yaa mi ní ɔ nɔ

Hemi Kɛ Yemi Kɛ Mawu Gbeye Yemi Ha Nɛ A Pee Kã

Hemi Kɛ Yemi Kɛ Mawu Gbeye Yemi Ha Nɛ A Pee Kã

Hemi Kɛ Yemi Kɛ Mawu Gbeye Yemi Ha Nɛ A Pee Kã

Nyumu Ko Nɛ E ‘Pee Mawu Suɔmi Nya Ní’

13 Ke wa kase nɔ hyɛmi nɔ́ nɛ Enok nɛ ji odasefono nɛ e hi si blema loko a to Kristofohi asafo ɔ sisi ɔ pee ɔ he ní ɔ, e maa ye bua wɔ nɛ waa kase hemi kɛ yemi kɛ kã peemi he ní saminya. Loko Enok ma bɔni gbami po ɔ, e le kaa e kɛ hemi kɛ yemi kɛ kã nɛ e ngɛ ɔ he ka maa kpe. Ngɛ mɛni blɔ nɔ? Ejakaa Yehowa de ngɛ Eden abɔɔ ɔ mi kaa ninyɛ loo pɛ maa hi nihi nɛ a ma sɔmɔ lɛ kɛ nihi nɛ a ma sɔmɔ Satan Abosiami ɔ a kpɛti. (1 Mose 3:15) Enok le hu kaa ninyɛ nɛ ɔ je sisi ngɛ adesahi nɛ a sɛ e hlami ɔ a be ɔ mi, benɛ Kain gbe e nyɛmi Habel ɔ. Ngɛ anɔkuale mi ɔ, benɛ a fɔ Enok se ɔ, Adam hi si maa pee jeha 310 loko e gbo.​—1 Mose 5:3-18.

14 Ngɛ sane nɛ ɔmɛ tsuo se ɔ, Enok pee kã, nɛ e “ya nɔ nɛ e kɛ anɔkuale Mawu ɔ nyɛɛ,” nɛ e ha nɛ “gbeye níhi tsuo” nɛ yayami peeli ɔmɛ de kɛ si Yehowa a pee lakpa. (1 Mose 5:22; Jud 14, 15) Akɛnɛ Enok pee kã nɛ e fĩ anɔkuale jami se he je ɔ, he nyɛli fuu te si kɛ wo lɛ, nɛ e wami ya je oslaa mi. Ngɛ si fɔfɔɛ nɛ ɔ mi ɔ, Yehowa ha we nɛ e gbalɔ ɔ nɛ gbo gbenɔ yeyee. Benɛ Yehowa ha nɛ Enok le kaa “e sa [e] hɛ mi saminya” se ɔ, “Mawu ngɔ lɛ kɛ ho,” nɛ tsɔɔ kaa e gbo. Eko ɔ, nɔ́ nɛ ɔ ya nɔ benɛ a je nina ko kpo kɛ tsɔɔ lɛ ɔ.​—Hebri Bi 11:5, 13; 1 Mose 5:24.

13, 14. Mɛni he je nɛ Enok hia hemi kɛ yemi kɛ kã a?