Le fe yéetel le maʼalob saajkilil tiʼ Diosoʼ ku yáantkoʼon utiaʼal maʼ k-chʼaʼik saajkilil tiʼ wíinikoʼob
Le fe yéetel le maʼalob saajkilil tiʼ Diosoʼ ku yáantkoʼon utiaʼal maʼ k-chʼaʼik saajkilil tiʼ wíinikoʼob
«Maʼ a chʼaʼik sajakil mix u lúubul a wóol, tumen teen a Yuumtsil a [Dios] xaneʼ, tiʼ yanen ta wéetel[eʼ]». (JOSUÉ 1:9.)
1, 2. 1) ¿Baʼaxten jeʼel u tuklaʼal maʼ kun béeytal kaʼach le israelitaʼob yéetel le cananeoʼoboʼ? 2) ¿Baʼax tu yaʼalaj Jéeoba tiʼ Josué?
TU JAʼABIL 1473 táanil tiʼ Cristoeʼ, u kaajil Israeleʼ jach taʼaytak u yokol teʼ luʼum u yaʼalmaj Dios u tsʼáaiktiʼoboʼ. Moiseseʼ, tu yaʼalajtiʼob le talamiloʼob ken u aktáantoʼoboʼ: «Tsʼoʼok u kʼuchul u kʼiinil a chʼaktikeʼex le Jordanoʼ, utiaʼal a pulikabaʼex a chʼaʼex le múuchʼ kaajoʼob [maas] muʼukʼaʼanoʼob tiʼ teʼex, bey xan nukuch kaajoʼob bakʼpachtaʼanoʼob yéetel sen kaʼanal tuulumoʼob; u kajnáaliloʼobeʼ, muʼukʼaʼanoʼob bey xan kaʼanaloʼob jeʼel bix u chʼiʼibal j-waʼapáachʼ Anaqueʼ, teʼexeʼ a wojeleʼex u tsikbalil: ¿Máax jeʼel u páajtal u baʼateʼel yéetel u chʼiʼibal j-waʼapáachʼ Anaqueʼ?» (Deuteronomio 9:1, 2). U jaajileʼ, u paalaloʼob Anaqueʼ máakoʼob jach táaj kaʼanal u baakeloʼob. Tsʼoʼoleʼ, yaʼab xan tiʼ u kaajiloʼob Canaaneʼ yaʼab u soldadoʼob yaan yéetel yaʼab xan u nuʼukulil baʼateʼel yantiʼob kaʼachi (Jueces 4:13).
2 Baʼaleʼ, le israelitaʼoboʼ palitsiloʼob kaʼach tu kaajil Egipto yéetel táant u máanskoʼob kaʼach cuarenta jaʼaboʼob teʼ desiertooʼ. Yoʼolal le baʼax tsʼoʼok k-aʼalikaʼ, jeʼel u tuklaʼaleʼ, le israelitaʼoboʼ maʼ kun béeytaloʼob yéetel le cananeoʼoboʼ. Baʼaleʼ, Moiseseʼ nojoch u fe wa u oksaj óolal tiʼ Dios kaʼachi; u yojel táan u nuʼuktaʼaloʼob tumen Jéeoba (Hebreob 11:27). Le oʼolal tu yaʼalaj tiʼ le israelitaʼoboʼ: «Yuumtsil [Dios] ku bin ta táaneʼex, letiʼeʼ [...] [yaan] u láaj xuʼulsik yéetel u mixbaʼalkúuntik le múuchʼ kaajoʼoboʼ» (Deuteronomio 9:3; Salmo 33:16, 17). Le ka tsʼoʼok u kíimil Moiseseʼ, Jéeobaeʼ tu yaʼalaj tiʼ Josué yaan xan u yáantik: «Chʼakt u yáalkab jaʼil Jordán yéetel tuláakal u kaajil Israel, utiaʼal a bineʼex teʼ j-luʼum bin in kaʼaj in tsʼáaj teʼexoʼ. Mix máak bíin tsʼáancheʼetikech tuláakal u kʼiiniloʼob a kuxtal, teneʼ bíin yanaken ta wéetel jeʼel bix úuchik in wantal yéetel Moiseseʼ» (Josué 1:2, 5).
3. ¿Baʼax áant Josué utiaʼal u yantal fe tiʼ yéetel utiaʼal maʼ u chʼaʼik saajkil?
3 Baʼaleʼ utiaʼal u kʼamik u yáantaj yéetel u nuʼuktaj Jéeobaeʼ, Josueeʼ unaj kaʼach u xokik u Ley Dios, u tuukul tu yoʼolal yéetel u beetik baʼax ku yaʼalik. Wa ku beetik beyaʼ, yaan u bin tiʼ jeʼex aʼalaʼabik tiʼ tumen Diosaʼ: «[Tiʼ] tuláakal baʼax ka beetikeʼ, bíin xiʼiktech utsil. Teen kin waʼaliktech ka xiibchajkech yéetel ka muʼukʼaʼanchajkech. Maʼ a chʼaʼik sajakil mix u lúubul a wóol, tumen teen a Yuumtsil a [Dios] xaneʼ, tiʼ yanen ta wéetel jeʼel tuʼux bíin xiʼikecheʼ» (Josué 1:8, 9). Josueeʼ tu beetaj baʼax aʼalaʼab tiʼ tumen Dios; le oʼolal maʼ tu chʼaʼaj saajkilil yéetel bin utsil xan tiʼ. Baʼaleʼ, yaʼab tiʼ u yéet kʼiiniloʼobeʼ maʼ tu beetoʼob baʼax tu yaʼalaj Jéeobaiʼ, le oʼolal bintiʼob kʼaasil yéetel kíimoʼob teʼ desiertooʼ.
Upʼéel kaaj minaʼan u fe yéetel jach sajak
4, 5. 1) ¿Bix tu yuʼubiluba diez tiʼ le israelitaʼob bin u yiloʼob u luʼumil Canaanoʼ, baʼaleʼ bix tu yuʼubiluba Josué yéetel Caleb? 2) ¿Bix tu yuʼubiluba Jéeoba yoʼolal bix tuukulnajik le israelitaʼoboʼ?
4 Cuarenta jaʼaboʼob táanil tiʼ u yookloʼob tu luʼumil Canaaneʼ, Moiseseʼ tu túuxtaj doce utúulal israelitaʼob utiaʼal u yilkoʼob bix le luʼum jeʼeloʼ. Diez tiʼ le máakoʼobaʼ ka suunajoʼobeʼ jach sajakchajaʼanoʼob, ka joʼopʼ u yaʼalikoʼob: «Tuláakal le máakoʼob t-ilaj teʼeloʼ sen nuuktakoʼob. T-ilaj xan le j-waʼapáachʼ wíinik u láakʼtsiloʼob Anac, tu tséeloʼobeʼ beyoʼon sáakʼeʼ». Baʼaleʼ ¿«tuláakal» wa u kajnáaliloʼob Canaán jach sen nuuktakoʼob jeʼex le u láakʼtsiloʼob Anacoʼ? Maʼatech. Le «j-waʼapáachʼ» wíinikoʼob u láakʼtsiloʼob Anac, ku yaʼalaʼaloʼ, ¿tiʼ wa u taaloʼob kaʼach tiʼ le sen kaʼanal baakel wíinikoʼob kuxlajoʼob tu kʼiiniloʼob le Búulkabaloʼ? Maʼatech xan. U jaajileʼ, yoʼolal le baʼaloʼob maʼ jaajtak aʼalaʼabaʼ, jach sajakchaj le israelitaʼoboʼ, ka taakchaj tak u suutoʼob Egipto, le tuʼux palitsiltaʼanoʼob kaʼachoʼ (Números 13:31–14:4).
5 Baʼaleʼ, Josué yéetel Caleb, le uláakʼ kaʼatúul israelitaʼob binoʼob xan u yiloʼob bix u luʼumil Canaaneʼ, jach taak kaʼach u yokloʼob teʼ luʼum jeʼeloʼ, le oʼolal tu yaʼaloʼob: «[Le cananeoʼoboʼ] bíin béeyakoʼob [bey] jachʼbil waaj k-tiaʼal toʼoneʼ; letiʼobeʼ minaʼan máax áantikoʼob, baʼaleʼ toʼoneʼ, Yuumtsileʼ tiʼ yaan t-éeteleʼ. ¡Maʼ a chʼaʼikeʼex sajakil!» (Números 14:9). Le baʼax tu yaʼaloʼobaʼ, ¿tu yaʼaloʼob wa chéen tumen jach taak u tiaʼalintkoʼob le luʼum jeʼeloʼ? Maʼatech. Jeʼex u chúukaʼan israelitaʼoboʼ, letiʼob xaneʼ tu yiloʼob le diez noj yajiloʼob tu taasaj Jéeoba tu yóokʼol u kaajil Egipto; yéetel tu yiloʼob xan bix tu xuʼulsil tiʼ Faraón yéetel tiʼ u soldadoʼob teʼ Chak kʼáaʼnáaboʼ (Salmo 136:15). Jeʼex túun k-ilkoʼ minaʼan baʼax oʼolal u chʼaʼikoʼob saajkil kaʼach le israelitaʼoboʼ. Le oʼolal Jéeobaeʼ tu yaʼalaj bukaʼaj yaajchajaʼan u yóol yoʼolal bix u tuukuloʼob; Jéeobaeʼ tu yaʼalaj: «¿Baʼax kʼiin bíin jáawak u kúulpachkúuntiken le kaajaʼ? ¿Tak baʼax kʼiin bíin u kaʼa yoksaj óoltenoʼob, kex tumen tsʼoʼok in weʼesik le [jakʼ óol baʼaloʼob] ichiloʼoboʼ?» (Números 14:11).
6. ¿Baʼax jeʼel u yáantik máak utiaʼal maʼ u chʼaʼik saajkileʼ, yéetel máaxoʼob ku yeʼeskoʼob upʼéel nojoch fe teʼ kʼiinoʼobaʼ?
6 Jéeobaeʼ tu yaʼaleʼ le israelitaʼob kaʼachoʼ ku chʼaʼikoʼob saajkilil tumen minaʼan u fejoʼob. Jeʼex k-ilkoʼ, utiaʼal maʼ k-chʼaʼik saajkileʼ kʼaʼabéet u yantaltoʼon fe; le apóstol Juanoʼ le ka tʼaanaj tiʼ le talmiloʼob ku aktáantik le cristianoʼob teʼ kʼasaʼan yóokʼol kaabaʼ, tu yaʼalaj: «K-oksaj óolaleʼ ku beetik k-tsʼáanchaʼatik yóokʼol kaab» (1 Juan 5:4). Bejlaʼa teʼ kʼiinoʼobaʼ, tiʼ yaʼab cristianoʼobeʼ yantiʼob upʼéel nojoch fe jeʼex le anchaj tiʼ Josué yéetel tiʼ Caleboʼ, le oʼolal ku kʼaʼaytikoʼob le u maʼalob péektsilil le Reinooʼ; ku beetkoʼob kex táankelmoʼob wa kex tsʼoʼok u chʼíijloʼob, kex yaan u muukʼoʼob wa kex maʼ jach yaan u muukʼoʼobiʼ. Mix máak páatchajak u jeʼelsik le kʼaʼaytaj ku beetik le xiiboʼob yéetel le koʼoleloʼob maʼatech u sajaktaloʼobaʼ (Romailoʼob 8:31).
Maʼ k-suut paachil
7. ¿Baʼax u kʼáat u yaʼal u «suut máak paachil»?
7 Bejlaʼeʼ, toʼon k-meyajtik Dioseʼ, maʼ t-chʼaʼik saajkil k-kʼaʼayt le maʼalob péektsilil, jeʼex tu beetil Pabloeʼ; letiʼeʼ tu yaʼalaj: «Baʼaleʼ toʼoneʼ maʼ beyoʼon le máaxoʼob ku suutoʼob paachil utiaʼal [xuʼulsajiloʼ], baʼaleʼ beyoʼon le máaxoʼob ku yoksaj óoloʼoboʼ» (Hebreob 10:39). Pabloeʼ le ka tʼaanaj tiʼ u «suut máak paachileʼ», maʼ táan u tʼaan kaʼach tiʼ u jáan sajaktal máakiʼ, tumen tak máaxoʼob ku meyajkoʼob Dioseʼ ku sajaktaloʼob (1 Samuel 21:12; 1 Reyes 19:1-4). Upʼéel diccionario ku tsolik u tʼaaniloʼob le Bibliaoʼ, ku yaʼalikeʼ tiʼ Pabloeʼ meyajnaj upʼéel tʼaan u kʼáat u yaʼal «maʼ u yóotik máak u yeʼes mantatsʼ baʼax u jaajil», le baʼax u kʼáat u yaʼal le tʼaanaʼ jeʼel xan u páajtal u keʼetel yéetel «u xuʼulul u remar máak utiaʼal u chaambeltal u bin upʼéel barcoeʼ». Baʼaleʼ, le máaxoʼob jach muʼukʼaʼan u fejoʼobeʼ, maʼatech u chʼaʼatuklikoʼob u «chaambelkúunskoʼob» wa u xuʼulul u meyajtkoʼob Dios kex táan u chʼaʼapachtaʼaloʼob, kex kʼojaʼanoʼob wa kex táan u aktáantkoʼob uláakʼ talamiloʼob. Baʼaxeʼ, ku yilik u meyajkoʼob Jéeoba, tumen u yojloʼobeʼ jach yaabiltaʼanoʼob tumen letiʼ, yéetel u yojloʼobeʼ letiʼeʼ maʼ ken u kʼáattiʼob xan ka u beetoʼob baʼax maʼ tu páajtal u beetkoʼobiʼ (Salmo 55:22; 103:14). ¿Bey wa xan muʼukʼaʼanil a fejoʼ?
8, 9. 1) Jéeobaeʼ, ¿bix tu muʼukʼaʼankúuntil u fe le yáax cristianoʼoboʼ? 2) ¿Baʼax unaj k-beetik utiaʼal ka maas muʼukʼaʼanchajak k-fe?
8 Utéenjeakileʼ, le apostoloʼoboʼ tu tsʼáajoʼob cuenta ku binetik tiʼob fe, le oʼolal tu kʼáatoʼob tiʼ Jesús: «Yaʼabkunt k-oksaj óolal» (Lucas 17:5). Le baʼax tu kʼáatoʼoboʼ, tsʼaʼabtiʼob tuʼ kʼiinil le Pentecostés tiʼ u jaʼabil 33, le ka éem tu yóoʼloʼob le kiliʼich muukʼoʼ. Le kiliʼich muukʼoʼ tu tsʼáajtiʼob u páajtalil u maas naʼatkoʼob le Kiliʼich Tsʼíiboʼoboʼ bey xan le baʼax u tukulmaj u beetik Diosoʼ (Juan 14:26; Beetaʼanoʼob [Hechos] 2:1-4). Beyoʼ, yéetel le nojoch fe kʼuch antaltiʼoboʼ, le disipuloʼoboʼ páajchaj u kʼaʼaytkoʼob le maʼalob péektsilil kex jeʼel bukaʼaj talamil tu aktáantoʼobeʼ; letiʼobeʼ tu kʼaʼaytoʼob «tiʼ tuláakal jejeláas tuʼuxoʼob [teʼ] yóokʼol kaaboʼ» (Colosailoʼob 1:23; Beetaʼanoʼob 1:8; 28:22).
9 Wa k-kʼáat ka maas muʼukʼanchajak k-fe utiaʼal maʼ u xuʼulul k-kʼaʼaytajeʼ, kʼaʼabéet xan k-xokik le Bibliaoʼ, k-tuukul tiʼ baʼax tsʼoʼok k-kanik yéetel k-kʼáatik tiʼ Dios ka u tsʼáatoʼon u kiliʼich muukʼ. Jeʼex Josué, Caleb yéetel le yáax cristianoʼoboʼ, unaj u yantal t-tuukul yéetel t-puksiʼikʼal le baʼax tsʼoʼok u kaʼansiktoʼon Diosoʼ. Wa k-beetik beyoʼ, yaan u yantaltoʼon upʼéel fe maas muʼukʼaʼan, yéetel le fejaʼ yaan u yáantkoʼon utiaʼal k-beetik baʼax utstutʼaan Jéeoba (Romailoʼob 10:17).
Le fejoʼ maʼ u kʼáat u yaʼal chéen u creertaʼal wa baʼaxiʼ
10. ¿Baʼax jach u kʼáat u yaʼal u yantal fe tiʼ máak?
10 Jeʼex tu yeʼesil le máaxoʼob meyajt Dios úuchiloʼ, le fe ku yáantaj utiaʼal maʼ u chʼaʼik saajkil máakoʼ maʼ u kʼáat u yaʼal chéen u creertaʼal wa baʼaxiʼ (Santiago 2:19). Kʼaʼabéet u jach kʼaj óoltik máak Jéeoba yéetel u kʼubik u yóol tiʼ letiʼ (Salmo 78:5-8; Proverbios 3:5, 6). U kʼáat xan u yaʼal u creertaʼal maas maʼalob ka kuxlak máak jeʼex u kʼáat Diosoʼ yéetel jeʼex u yaʼalik u leyoʼ (Isaías 48:17, 18). U yantal fe xan tiʼ máakeʼ, u kʼáat u yaʼal u jach eʼesik máak u yojel Jéeobaeʼ yaan u béeykuntik baʼax u yaʼalmajoʼ yéetel «ku boʼotik le máaxoʼob kaxtikoʼ» (Hebreob 11:1, 6; Isaías 55:11).
11. ¿Bix tu yeʼesil u yutsil Jéeoba tiʼ Josué yéetel tiʼ Caleb yoʼolal le fe anchajtiʼoboʼ?
11 Le fe kun antaltoʼonoʼ, kʼaʼabéet u bin u maas nojochtal jeʼex u bin k-tsʼáaik ichil k-kuxtal le baʼaxoʼob tsʼoʼok k-kankoʼ, bey xan ken k-il le utsiloʼob ku taasiktoʼon k-kuxtal jeʼex u kʼáat Diosoʼ. K-ilik bix u núukaʼal k-payalchiʼob tumen Dios yéetel k-ilik u jejeláasil bix u nuʼuktik k-kuxtaleʼ ku beetik xan u maas muʼukʼaʼantal k-fe (Salmo 34:8; 1 Juan 5:14, 15). Josué yéetel Calebeʼ maas muʼukʼaʼanchaj u fejoʼob le ka tu yiloʼob béeychaj tuláakal le baʼax tu yaʼalaj Jéeoba tiʼoboʼ (Josué 23:14). Tuukulnakoʼon tiʼ lelaʼ, jeʼex úuchik u yaʼalik Jéeobaeʼ, Josué yéetel Calebeʼ maʼ kíimoʼob ichil le cuarenta jaʼaboʼob tu máansaj u kaajil Israel teʼ desiertooʼ (Números 14:27-30; 32:11, 12). Tsʼoʼoleʼ, Jéeobaeʼ tu chaʼaj xan u táakpajaloʼob ichil le seis jaʼaboʼob baʼatelnaj le israelitaʼob utiaʼal ka u tiaʼalintoʼob u luʼumil Canaanoʼ. Ka tsʼoʼokeʼ, béeychaj u kuxtaloʼob yaʼab kʼiinoʼob yéetel kiʼimak óolal, toj óolal yéetel béeychaj xan u meyajtik u luʼumoʼob. ¿Máasaʼ Jéeobaeʼ utúul Dios jach ku yeʼesik u yutsil tiʼ le máaxoʼob meyajtik yéetel x-maʼ saajkililoʼ? (Josué 14:6, 9-14; 19:49, 50; 24:29.)
12. Jéeobaeʼ, ¿bix u beetik u nojbeʼenkuntaʼal u kʼaabaʼ?
12 Le utsil tu yeʼesaj Jéeoba tiʼ Josué yéetel tiʼ Caleboʼ ku beetik k-kʼaʼajsik le baʼax tu tsʼíibtaj le salmistaoʼ: «Tsʼoʼok a tsʼáaik a kʼaabaʼ yéetel a tʼaan tu yóokʼol tuláakal baʼal» (Salmo 138:2). Jach beyoʼ: Jéeobaeʼ jach ku nojbeʼenkuntaʼal ken béeychajak upʼéel baʼal u yaʼalmaj u beetik tu kʼaabaʼ, tumen le bix u béeychajloʼ maas maʼalob tiʼ le bix táan u páaʼtaʼal ka úuchkoʼ (Efesoiloʼob 3:20). Jeʼex k-ilkoʼ, Jéeobaeʼ mix utéen ku pʼatik kʼaasil le máaxoʼob yaakuntmailoʼ (Salmo 37:3, 4).
Utúul máak «j-lúub utsil tu táan» Dios
13, 14. ¿Baʼaxten Enoqueʼ kʼaʼabéetchaj u yeʼesik fe yéetel maʼ u chʼaʼik saajkil?
13 Uláakʼ máax tu yeʼesaj u fe yéetel maʼ tu chʼaʼaj saajkilileʼ, Enoc. Maʼ xaaneʼ, táanil tak tiʼ u káajal u beetik u profetaileʼ u yojel kaʼach yaan u kʼaʼabéettal u yeʼesik wa muʼukʼaʼan u fe yéetel wa maʼ saajkiʼ. ¿Baʼaxten k-aʼalik lelaʼ? Tumen tu jardinil Edeneʼ, Jéeobaeʼ tu yaʼalaj máaxoʼob meyajtikeʼ yaan u pʼekkubaʼob yéetel le máaxoʼob meyajtik le Kʼaasilbaʼaloʼ (Génesis 3:15). Enoqueʼ u yojleʼ le pʼektajil aʼalaʼan kun yantaloʼ káaj le ka kíimsaʼab Abel tumen Cainoʼ. Maʼ u tuʼubultoʼoneʼ, Adán, u taata Caín yéetel Abeleʼ óoliʼ trescientos diez jaʼaboʼob kuxlaj ka tsʼoʼok u síijil Enoc (Génesis 5:3-18).
14 Kex beyoʼ, «Enoqueʼ kuxlaj jach jeʼel bix tu yóoltilak» Dioseʼ, tsʼoʼoleʼ tu yaʼalaj xan maʼ maʼalob «le chichich tʼaanoʼob» ku beetaʼal tu contra Jéeoba tumen jujuntúul máakoʼoboʼ (Génesis 5:22; Judas 14, 15). Letiʼeʼ maʼ tu chʼaʼaj saajkil u yaʼalik maʼ maʼalob baʼax ku beetik le máakoʼob kuxaʼanoʼob tu kʼiiniloʼ, le oʼolaleʼ káaj u jach pʼektaʼal yéetel taakchaj tak u kíimsaʼal. Baʼaleʼ, Jéeobaeʼ maʼ tu chaʼaj u yantal upʼéel yaayaj kíimil tiʼ le profetaaʼ. Le oʼolaleʼ, yáaxeʼ tu tsʼáaj u yojéelt jach uts u lúubul tiʼ, tsʼoʼoleʼ ka tu luʼsaj u kuxtal, maʼ xaaneʼ lelaʼ tu beetaj le táan u yilik Enoc upʼéel náay tu tsʼáaj u yile (Hebreob 11:5, 13; Génesis 5:24).
15. Jeʼex Enoqueʼ, ¿baʼax unaj xan k-beetik toʼon?
15 Le ka tsʼoʼok u tʼaan tiʼ bix bisaʼabik Enoc tumen Jéeobaeʼ, Pabloeʼ tu yaʼalaj bukaʼaj kʼaʼabéet u yantal fe tiʼ máak: «Maʼ tu páajtal u lúubul máak utsil tu táan Jajal Dios wa minaʼan oksaj óolal» tiʼ (Hebreob 11:6). Yoʼolal u nojoch fejeʼ, Enoqueʼ maʼ tu chʼaʼaj saajkil u kuxtal jeʼex utstutʼaan Diosoʼ mix u kʼaʼaytik le xuʼulsajil kun taal yóokʼol le kʼasaʼan yóokʼol kaab úuchiloʼ. Toʼon bejlaʼeʼ unaj k-beetik jeʼex Enoqueʼ, tumen táan xan k-kʼaʼaytaj tiʼ upʼéel yóokʼol kaab jach kʼaschajaʼan yéetel u tsʼaamuba tu contra máaxoʼob meyajtik Dios (Salmo 92:7; Mateo 24:14; Apocalipsis 12:17).
K-chʼaʼik maʼalob saajkilil tiʼ Dioseʼ ku yáantkoʼon utiaʼal maʼ k-chʼaʼik saajkilil tiʼ wíinikoʼob
16, 17. ¿Máax Abdías, yéetel baʼax talmiloʼob tu aktáantaj?
16 Uláakʼ baʼax ken u yáantoʼon utiaʼal maʼ k-chʼaʼik saajkil tiʼ wíinikoʼobeʼ, letiʼe k-chʼaʼik upʼéel maʼalob saajkilil tiʼ Diosoʼ. Le oʼolaleʼ koʼoneʼex tʼaan tiʼ utúul máak jach tu chʼaʼaj upʼéel maʼalob saajkilil tiʼ Dios. Le máakaʼ kuxlaj tu kʼiiniloʼob le profeta Elíasoʼ, yéetel tu kʼiiniloʼob Acab, u reyil Israel. Tu kʼiiniloʼob le rey Acaboʼ, jach yaʼabchaj máaxoʼob adorartik le dios Baaloʼ. Tsʼoʼoleʼ, Jezabel, u yatan Acabeʼ, ku tséentik kaʼach 450 utúulul u profetaʼob Baal yéetel 400 utúulul u profetaʼob Asera (1 Reyes 16:30-33; 18:19).
17 Jezabeleʼ jach táaj u pʼekmaj Jéeoba, le oʼolal tu yilaj u xuʼulsik u adorartaʼal tu luʼumil Israel. Tu kíimsaj yaʼab tiʼ u profetaʼob Jéeoba yéetel tu yóotaj tak u kíims Elías, le oʼolal Elíaseʼ anchaj u kʼáat máansik u yáalkab jaʼil Jordán utiaʼal u púutsʼul (1 Reyes 17:1-3; 18:13). Koʼox tuklikeʼ kuxaʼanoʼon tu luʼumil Israel teʼ kʼiinoʼob jeʼeloʼoboʼ. ¿Máasaʼ jach jeʼel u talamtaltoʼon kaʼach k-adorartik Dios jeʼex u kʼáateʼ? Tsʼoʼoleʼ, ¿máasaʼ jeʼel u maas talamtaltoʼon wa tiʼ k-meyaj kaʼach tu yotoch le reyoʼ? Lelaʼ letiʼe talmiloʼob tu aktáantaj Abdías, utúul máax ku meyaj kaʼach tu yotoch Acaboʼ (1 Reyes 18:3). *
18. Abdíaseʼ, ¿baʼaxten jach maʼalob lúubik tu táan Jéeoba?
18 Abdíaseʼ, kex taʼakumbai úuchik u meyajtik Dioseʼ, mix utéen jáaw u beetik baʼax utstutʼaan Diosiʼ. 1 Reyes 18:3 ku yaʼalikeʼ, Abdíaseʼ jach «nojoch tsiikil» ku yeʼesik kaʼach tiʼ Dios. Jeʼex k-ilkoʼ, jach ku chʼaʼik kaʼach maʼalob saajkilil tiʼ Dios. Le maʼalob saajkililaʼ le áant utiaʼal maʼ u chʼaʼik saajkil tiʼ wíinik, lelaʼ bey tu yeʼesil le ka tsʼoʼok u kíimsaʼal yaʼab tiʼ u profetaʼob Jéeoba tumen Jezabel.
19. Abdíaseʼ, ¿bix tu yeʼesil maʼ tu chʼaʼaj saajkilil tiʼ wíinikiʼ?
19 Le Bibliaoʼ ku yaʼalik: «Le kʼiin ka joʼop u kíimsaʼal kaʼach u [profetaʼob] Yuumtsil tumen x-Jezabeleʼ, [Abdíaseʼ] tu chʼaʼaj cien [profetaʼob], ku tsʼoʼokol u jóokʼesik kaʼa jaatseʼ, tu taʼakbesajoʼob ichil kaʼapʼéel áaktunoʼob, ka tu tsʼáaj xan le janal kʼaʼabéettiʼob kaʼach[oʼ]» (1 Reyes 18:4). Máasaʼ u tséentaʼal taʼakumbai cien utúulul máakoʼobeʼ maʼ chéen chʼaʼabiliʼ. Tsʼoʼoleʼ, Abdíaseʼ maʼ chéen unaj u kanáantkuba kaʼach utiaʼal maʼ u yilaʼal tumen Acab yéetel Jezabeliʼ, yaan xan u kanáantkuba kaʼach tiʼ le 850 utúulul maʼ jaajil profetaʼob ku binoʼob mantatsʼ teʼ palaciooʼ. Tsʼoʼoleʼ, tiʼ tuláakal u luʼumil Israeleʼ yaʼab máakoʼob adorartik le maʼ jaajil diosoʼoboʼ, ichiloʼobeʼ táakaʼan j-kolnáaloʼobiʼ bey xan principeʼobiʼ, le máakoʼob kaʼachaʼ jeʼel u takikoʼob u pool Abdías tiʼ le rey yéetel tiʼ le reina, chéen utiaʼal ka pʼáatkoʼob utsil tu táan le reyoʼoboʼ. Baʼaleʼ, Abdíaseʼ maʼ sajakchajiʼ yéetel tu yilaj u tsʼáaik baʼax kʼaʼabéet tiʼ u profetaʼob Jéeoba. ¿Máasaʼ jach nojoch áantaj ku tsʼáaik tiʼ máak le u chʼaʼik maʼalob saajkilil tiʼ Jéeobaoʼ?
20. ¿Bix áantaʼabik Abdías tumen le maʼalob saajkilil ku yuʼubik kaʼach tu yoʼolal Diosoʼ, yéetel baʼax jeʼel k-kanik tiʼ le baʼax tu beetajoʼ?
20 Abdíaseʼ tu yeʼesaj maʼalob saajkilil tiʼ Dios yéetel maʼ tu chʼaʼaj saajkilil tiʼ wíinikoʼobiʼ, le oʼolal kanáantaʼab tumen Jéeoba utiaʼal maʼ u beetaʼal mix baʼal tiʼ tumen le kʼasaʼan máakoʼoboʼ. Proverbios 29:25 ku yaʼalik: «[U chʼaʼabal] sajakil tiʼ wíinikoʼobeʼ jumpʼéel léech, baʼaleʼ máax ku yoksik u yóol tiʼ yuumtsileʼ ku kanáantaʼal». Baʼaleʼ, Abdíaseʼ chéen utúul kʼeban wíinik kaʼach jeʼex toʼoneʼ; letiʼeʼ sajak kaʼach ka machaʼak yéetel ka kíimsaʼak (1 Reyes 18:7-9, 12). Kex beyoʼ, le maʼalob saajkilil tu yuʼubaj yoʼolal Jéeobaoʼ le tsʼáa u muukʼil tiʼ utiaʼal maʼ u chʼaʼik saajkil tiʼ wíinikoʼobiʼ. Le oʼolaleʼ, k-kaambal tiʼ le baʼax tu beetaj Abdíasoʼ jeʼel u yáantkoʼon wa taak k-kʼaʼalal yéetel taak k-kíimsaʼal ikil k-meyajtik Jéeoba (Mateo 24:9). K-ilik túuneʼ, kex jeʼel baʼaxak ka úuchkeʼ unaj k-chʼaʼa tuklik k-meyajtik Jéeoba yéetel tuláakal «k-puksiʼikʼal bey xan yéetel kabal óolal» (Hebreob 12:28).
21. ¿Baʼax ken k-kan teʼ tuláakʼ xookoʼ?
21 Baʼaleʼ, maʼ chéen le fe yéetel le maʼalob saajkilil tiʼ Dios jeʼel u yáantkoʼon utiaʼal maʼ k-chʼaʼik saajkilil tiʼ wíinikoʼobeʼ; uláakʼ baʼax jeʼel u yáantkoʼoneʼ letiʼe yaabilajoʼ. Jeʼex tu tsʼíibtil Pabloeʼ, «Jajal Dioseʼ maʼ tu tsʼáa toʼon u pixanil sajakil, baʼaleʼ u pixanil páajtalil, yaakunaj yéetel maʼalob tuukul» (2 Timoteo 1:7). Teʼ tuláakʼ xookoʼ, yaan k-kanik bix jeʼel u yáantkoʼon le yaabilaj utiaʼal maʼ k-chʼaʼik saajkilil k-meyajt Jéeoba teʼ talam kʼiinoʼobaʼ (2 Timoteo 3:1).
[Tsolajiloʼob]
^ xóot’ol 17 Le Abdías ku chʼaʼachiʼitaʼal teʼelaʼ, maʼ letiʼe profeta Abdíasoʼ.
¿A wojel wa u núukil?
• ¿Baʼax áant Josué yéetel Caleb utiaʼal maʼ u chʼaʼikoʼob saajkil?
• ¿Baʼax jach u kʼáat u yaʼal u yantal fe tiʼ máak?
• ¿Baʼaxten maʼ tu chʼaʼaj saajkil Enoc u kʼaʼaytik le xuʼulsajil kun taal yóokʼol le kʼasaʼan yóokʼol kaab úuchiloʼ?
• K-chʼaʼik maʼalob saajkilil tiʼ Dioseʼ, ¿bix u yáantkoʼon utiaʼal maʼ k-chʼaʼik saajkilil tiʼ wíinikoʼobiʼ?
[U kʼáatchiʼiloʼob le xookoʼ]
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 14]
Jéeobaeʼ tu yaʼalaj tiʼ Josué: «Maʼ a chʼaʼik sajakil mix u lúubul a wóol»
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 15]
Abdíaseʼ tu kanáantaj yéetel tu tsʼáaj baʼax kʼaʼabéet tiʼ u profetaʼob Jéeoba