Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Suɔmɔ Haa Afeɔ Ekãa Waa

Suɔmɔ Haa Afeɔ Ekãa Waa

Suɔmɔ Haa Afeɔ Ekãa Waa

“Nyɔŋmɔ haaa wɔ gbeyeishemɔ mumɔ, shi moŋ hewalɛ kɛ suɔmɔ kɛ jwɛŋmɔ ni sa mumɔ eŋɔha wɔ.”—2 TIMOTEO 1:7.

1, 2. (a) Mɛni suɔmɔ baanyɛ atsirɛ mɔ ko ní efee? (b) Mɛni hewɔ ekãafeemɔ ni Yesu jie lɛ kpo lɛ yɔɔ srɔto kwraa lɛ?

NUU ko kɛ eŋa ní amɛbote gbalashihilɛ mli etsɛko lɛ miiwu ŋshɔ yɛ he ko ni bɛŋkɛ maŋ ko ni yɔɔ Australia bokagbɛ ŋshɔ lɛ naa. Beni amɛmu mele ni amɛbaa nu lɛ hiɛ lɛ, ogboole agbo ko sha foi kɛba yoo lɛ nɔ. Nuu lɛ fee ekãa ni etsi eŋa lɛ kɛtee afãgbɛ, ni lɛ moŋ ekɛ ehe ha ogboole lɛ. Beni afeɔ nuu lɛ yara lɛ, eŋa okulafo lɛ kɛɛ akɛ: “Ekɛ ewala ha yɛ mihewɔ.”

2 Hɛɛ, suɔmɔ baanyɛ atsirɛ adesai ni amɛjie ekãafeemɔ kpo yɛ gbɛ ni sa kadimɔ waa nɔ. Yesu diɛŋtsɛ kɛɛ akɛ: “Mɔ ko bɛ suɔmɔ ni da fe enɛ, akɛ mɔ aaaŋɔ ewala eŋmɛ shi eha eshieŋtsɛmɛi.” (Yohane 15:13) Beni Yesu wie wiemɔi nɛɛ sɛɛ lɛ, eshɛɛɛ ŋmɛlɛtswai 24 ni eŋɔ lɛ diɛŋtsɛ ewala eha, jeee yɛ mɔ kome pɛ hewɔ, shi moŋ yɛ adesai fɛɛ ahewɔ. (Mateo 20:28) Kɛfata he lɛ, ekãafeemɔ ni Yesu kɛŋɔ ewala eha lɛ baaa trukaa kɛkɛ. Ele kɛtsɔ hiɛ akɛ abaaye ehe fɛo ni abaafee lɛ niseniianii, abaabu lɛ fɔ́ yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ, ni abaagbe lɛ yɛ sɛŋmɔtso nɔ. Eha ekaselɔi lɛ po le nibii nɛɛ ní abaafee lɛ lɛ kɛtsɔ hiɛ, ni ekɛɛ akɛ: “Naa, wɔmiiya Yerusalem, ni aaaŋɔ gbɔmɔ bi lɛ awo osɔfonukpai lɛ kɛ woloŋmalɔi lɛ adɛŋ, ni amɛaabu lɛ gbele fɔ́, ni amɛaaŋɔ lɛ amɛha wɔŋjalɔi lɛ; ni amɛaaye ehe fɛo, ni amɛkɛ kplebii aaayi lɛ, ni amɛaafɛ̃ lajɔ̃ amɛaashwie ehe, ni amɛaagbe lɛ.”—Marko 10:33, 34.

3. Mɛni ye kɛbua Yesu ni efee ekãa waa lɛ?

3 Mɛni ye kɛbua Yesu ni efee ekãa babaoo lɛ? Hemɔkɛyeli kɛ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ ye ebua lɛ waa. (Hebribii 5:7; 12:2) Shi kɛlɛ, suɔmɔ ni Yesu yɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ kɛ enaanyo gbɔmɔ lɛ ji nɔ̃ titri ni ye kɛbua lɛ ni efee ekãa lɛ. (1 Yohane 3:16) Kɛ́ wɔná suɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ wɔfata hemɔkɛyeli kɛ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ he lɛ, wɔ hu wɔbaanyɛ wɔfee ekãa tamɔ Kristo. (Efesobii 5:2) Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔná suɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ? Ehe miihia ni wɔyɔse he ni suɔmɔ jɛ.

“Suɔmɔ lɛ Nyɔŋmɔ Mli Ejɛ”

4. Mɛni hewɔ abaanyɛ akɛɛ akɛ suɔmɔ jɛ Yehowa mli lɛ?

4 Suɔmɔ jɛ Yehowa mli, ni eji suɔmɔ hu. Bɔfo Yohane ŋma akɛ: “Suɔmɔmɛi, nyɛhaa wɔsumɔsumɔa wɔhe; ejaakɛ suɔmɔ lɛ Nyɔŋmɔ mli ejɛ, ni mɔ fɛɛ mɔ ni sumɔɔ mɔ lɛ, Nyɔŋmɔ mli ajɛ afɔ lɛ ni ele Nyɔŋmɔ. Mɔ ni sumɔɔɔ mɔ lɛ, eleee Nyɔŋmɔ; ejaakɛ Nyɔŋmɔ lɛ, suɔmɔ ji lɛ.” (1 Yohane 4:7, 8) Enɛ hewɔ lɛ, dani mɔ ko baanyɛ aná Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ eko lɛ, ja etsi ebɛŋkɛ Yehowa kɛtsɔ anɔkwa nilee námɔ kɛ nakai nilee lɛ ní mɔ lɛ aaajɛ etsui mli ekɛtsu nii lɛ nɔ.—Filipibii 1:9; Yakobo 4:8; 1 Yohane 5:3.

5, 6. Mɛni ye kɛbua Yesu mra be mli sɛɛnyiɛlɔi lɛ ni amɛná suɔmɔ ni tamɔ Kristo nɔ̃ lɛ eko?

5 Yɛ naagbee sɔlemɔ ni Yesu kɛ ebɔfoi anɔkwafoi 11 lɛ sɔle lɛ mli lɛ, etsɔɔ akɛ le ní aaale Nyɔŋmɔ lɛ kɛ suɔmɔ ní aaaya nɔ aná lɛ yɛ tsakpaa, ni ekɛɛ akɛ: “Mijie ogbɛi lɛ kpo mitsɔɔ amɛ, ni masaa majie lɛ kpo matsɔɔ, koni suɔmɔ ni okɛ sumɔ mi lɛ ahi amɛmli, ni mi hu mahi amɛmli.” (Yohane 17:26) Yesu ye ebua ekaselɔi lɛ koni amɛná suɔmɔ ni yɔɔ ekɛ e-Tsɛ lɛ teŋ lɛ eko, ni etsɔ ewiemɔ kɛ enifeemɔ nɔ etsɔɔ amɛ nɔ ni Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ damɔ shi kɛha—Nyɔŋmɔ sui ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ. Enɛ hewɔ lɛ, Yesu baanyɛ ekɛɛ akɛ: “Mɔ ni ena mi lɛ, ena tsɛ lɛ.”—Yohane 14:9, 10; 17:8.

6 Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ woɔ suɔmɔ ni tamɔ Kristo nɔ̃ lɛ. (Galatabii 5:22) Beni mumɔ krɔŋkrɔŋ ni awo he shi lɛ bayimɔ mra be mli Kristofoi lɛ anɔ yɛ Pentekoste afi 33 Ŋ.B. lɛ, jeee akɛ eha amɛkai nibii babaoo ni Yesu etsɔɔ amɛ lɛ pɛ kɛkɛ, shi moŋ eha amɛnu Ŋmalɛi lɛ ashishi jogbaŋŋ kɛmɔ shi hu. Ekã shi faŋŋ akɛ nɛkɛ niiashishinumɔ ni mli kwɔ ni amɛná nɛɛ ha suɔmɔ ni amɛyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ mli bawa. (Yohane 14:26; 15:26) Mɛni jɛ mli kɛba? Yɛ amɛwala ni yaje oshara mli lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, amɛkɛ ekãa babaoo shiɛ sanekpakpa lɛ.—Bɔfoi lɛ Asaji 5:28, 29.

Nifeemɔ ni Tsɔɔ akɛ Ayɛ Ekãa kɛ Suɔmɔ

7. Mɛɛ shihilɛ ehe bahia ni Paulo kɛ Barnaba aŋmɛ amɛtsui shi yɛ mli beni amɛyi enyɔ lɛ fɛɛ amɛfãa gbɛ kɛtsuɔ amɛmaŋsɛɛ sanekpakpa shiɛmɔ nitsumɔ lɛ?

7 Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Nyɔŋmɔ haaa wɔ gbeyeishemɔ mumɔ, shi moŋ hewalɛ kɛ suɔmɔ kɛ jwɛŋmɔ ni sa mumɔ eŋɔha wɔ.” (2 Timoteo 1:7) Paulo diɛŋtsɛ ená nɔ ni ewie nɛɛ mli niiashikpamɔ. Susumɔ shihilɛ ni Paulo kɛ Barnaba kɛkpe beni amɛyi enyɔ lɛ fɛɛ amɛfãa gbɛ kɛtsuɔ amɛmaŋsɛɛ sanekpakpa shiɛmɔ nitsumɔ lɛ he okwɛ. Amɛshiɛ yɛ maji babaoo ní Antiokia, Ikoniom, kɛ Listra fata he lɛ amli. Yɛ maŋ fɛɛ maŋ mli lɛ, mɛi komɛi batsɔmɔ heyelilɔi, shi kɛlɛ, mɛi krokomɛi hu te shi kɛwo amɛ waa. (Bɔfoi lɛ Asaji 13:2, 14, 45, 50; 14:1, 5) Asafo ko ni feɔ basabasa lɛ tswia Paulo tɛi po yɛ Listra, ni amɛshi lɛ amɛfɔ̃ shi, ni amɛsusu akɛ egbo! “Shi beni kaselɔi lɛ bɔle lɛ kɛkpe lɛ, ete shi ni etee maŋ lɛŋ. Ni jetsɛrenɔ lɛ ekɛ Barnaba yiŋ kɛtee Derbe.”—Bɔfoi lɛ Asaji 14:6, 19, 20.

8. Ekãa ni Paulo kɛ Barnaba fee lɛ tsɔɔ akɛ amɛyɛ suɔmɔ ni mli kwɔ kɛha gbɔmɛi yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

8 Ani mɔdɛŋ ni abɔ akɛ agbe Paulo lɛ wo ekɛ Barnaba he gbeyei ni amɛkpa shiɛmɔ? Dabi kwraa! Sɛɛ mli beni ‘amɛha mɛi pii tsɔmɔ kaselɔi’ yɛ Derbe lɛ, “amɛku amɛsɛɛ kɛtee Listra kɛ Ikoniom kɛ Antiokia.” Mɛni hewɔ? Amɛfee nakai bɔni afee ni amɛyawo kaselɔi heei lɛ hewalɛ ni amɛhiɛ hemɔkɛyeli lɛ mli waa. Paulo kɛ Barnaba kɛɛ akɛ: “Esa akɛ wɔtsɔɔ amanehului pii amli kɛboteɔ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ mli.” Eyɛ faŋŋ akɛ, suɔmɔ ni mli kwɔ ni amɛyɔɔ kɛha Kristo ‘tooi’ lɛ ji nɔ ni ha amɛfee ekãa lɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 14:21-23; Yohane 21:15-17) Beni Paulo kɛ Barnaba hole onukpai yɛ asafo hee fɛɛ asafo hee mli sɛɛ lɛ, amɛsɔle ni ‘amɛtu onukpai lɛ amɛwo Yehowa, mɔ nɔ ní amɛhé amɛye lɛ dɛŋ.’

9. Te asafoŋ onukpai ni yɔɔ Efeso lɛ fee amɛnii yɛ suɔmɔ ni Paulo yɔɔ kɛha amɛ lɛ he amɛha tɛŋŋ?

9 Akɛni Paulo dɔɔ mɔ he waa, ni eji mɔ ni yɔɔ ekãa hu hewɔ lɛ, mra be mli Kristofoi lɛ ateŋ mɛi babaoo basumɔ esane waa. Susumɔ nɔ ni tee nɔ yɛ kpee ni bɔfo Paulo kɛ asafoŋ onukpai ni jɛ Efeso, ni ji maŋ ni ehi jɛmɛ afii etɛ̃ ní ekɛ shitee-kɛwoo babaoo kpe yɛ jɛmɛ lɛ mli lɛ he okwɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 20:17-31) Beni Paulo wo amɛ hewalɛ koni amɛlɛ̀ Nyɔŋmɔ asafo ni atu awo amɛdɛŋ lɛ sɛɛ lɛ, ekɛ amɛ fɛɛ kũla shi kɛsɔle. No sɛɛ lɛ, “amɛ fɛɛ amɛfó naakpa, ni amɛgbeegbee Paulo kuɛ nɔ, ni amɛshɔ enaa; ni nɔ ni dɔ amɛ titri ji wiemɔ ni ekɛɛ akɛ amɛnaŋ ehiɛ dɔŋŋ lɛ.” Mɛɛ suɔmɔ po nyɛmimɛi nɛɛ yɔɔ kɛha Paulo nɛkɛ! Yɛ anɔkwale mli lɛ, beni be shɛ ni Paulo kɛ mɛi ni fata ehe kɛfãa gbɛ lɛ baashi lɛ, asafoŋ onukpai ni yɔɔ jɛmɛ lɛ sumɔɔɔ kwraa akɛ amɛaaha amɛya, enɛ hewɔ lɛ ehe bahia ni amɛkɛ ‘amɛ agbala mli.’—Bɔfoi lɛ Asaji 20:36–21:1.

10. Yehowa Odasefoi ni yɔɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ lɛ kɛ ekãafeemɔ ejie suɔmɔ kpo amɛtsɔɔ amɛhe yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

10 Ŋmɛnɛ, yɛ ekãa ni nɔkwɛlɔi gbɛfalɔi, asafoŋ onukpai, kɛ mɛi krokomɛi babaoo hu kɛkwɛɔ Yehowa tooi lɛ hewɔ lɛ, asumɔɔ amɛsane waa diɛŋtsɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ maji ni awuɔ maŋ tai yɛ mli loo agu shiɛmɔ nitsumɔ lɛ yɛ mli lɛ amli lɛ, nɔkwɛlɔi gbɛfalɔi kɛ amɛŋamɛi kɛ amɛwala kɛ amɛshihilɛ ewo oshara mli bɔni afee ni amɛyasara asafoi lɛ. Nɔyelɔi yiwalɔi kɛ amɛshishibii ewa Odasefoi babaoo hu ayi akɛni amɛtsɔɔɔ amɛnanemɛi Odasefoi krokomɛi lɛ asɛɛgbɛ lɛ hewɔ, loo akɛni amɛtsɔɔɔ he ni amɛnáa mumɔŋ niyenii kɛjɛɔ lɛ hewɔ. Awa mɛi krokomɛi akpei abɔ yi, afee amɛ niseniianii, ni agbe amɛteŋ mɛi komɛi po akɛni amɛfɔ̃ɔɔ sanekpakpa lɛ shiɛmɔ hewɔ, loo akɛni amɛkɛ nanemɛi heyelilɔi kpaaa bɔɔ yɛ asafoŋ kpeei ashishi lɛ hewɔ. (Bɔfoi lɛ Asaji 5:28, 29; Hebribii 10:24, 25) Eba akɛ wɔbaakase nyɛmimɛi hii kɛ yei ni yɔɔ ekãa nɛɛ ahemɔkɛyeli kɛ amɛsuɔmɔ lɛ!—1 Tesalonikabii 1:6.

Kaaha Osuɔmɔ lɛ He Miijɔ

11. Mɛɛ gbɛ̀i anɔ Satan tsɔɔ ewuɔ eshiɔ Yehowa tsuji yɛ mumɔŋ, ni mɛni enɛ biɔ ni amɛfee?

11 Beni ashɛ Satan afɔ̃ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, etswa efai shi akɛ ekɛ mlila baatutua Yehowa tsuji lɛ akɛni ‘amɛyeɔ Nyɔŋmɔ kitai lɛ anɔ ni amɛhiɛ Yesu Kristo odase lɛ’ hewɔ. (Kpojiemɔ 12:9, 17) Yiwaa ji ŋaa gbɛ̀i ni Abonsam kɛtsuɔ nii lɛ ateŋ ekome. Shi kɛlɛ, bei pii lɛ ŋaa gbɛ nɛɛ tsuɔ yiŋtoo kroko moŋ he nii ejaakɛ ehaa Nyɔŋmɔ webii lɛ kɛ Kristofoi asuɔmɔ wajeɔ ekomefeemɔ ni yɔɔ amɛteŋ lɛ, ni etsirɛɔ amɛteŋ mɛi pii koni amɛfee ekãa waa. Ŋaa gbɛ kroko ni Satan kɛtsuɔ nii ji akɛ, ehaa nibii ni haa adesai náa henumɔ akɛ amɛaafee esha lɛ feɔ nii ni yɔɔ akɔnɔ. Ŋaa gbɛ nɛɛ ní wɔɔte shi wɔwo lɛ biɔ ni wɔfee ekãa yɛ gbɛ kroko nɔ ejaakɛ esa akɛ wɔwu wɔshi mligbɛ henumɔi, ni ji akɔnɔi fɔji ni yɔɔ wɔ diɛŋtsɛ wɔtsui ni mli eyi tɔ kɛ ‘kutumpɔo ni esane ehiii kwraa’ lɛ mli lɛ.—Yeremia 17:9; Yakobo 1:14, 15.

12. Mɛɛ gbɛ nɔ Satan kɛ “je nɛŋ mumɔ lɛ” tsuɔ nii kɛbɔɔ mɔdɛŋ koni egbɔjɔ suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ?

12 Tawuu nii kroko ni yɔɔ hewalɛ waa ni Satan kɛtsuɔ nii ji “je nɛŋ mumɔ lɛ,” ni ji henumɔ titri ni kanyaa je lɛ nifeemɔ ní kɛ Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ kpãaa gbee kwraa lɛ. (1 Korintobii 2:12) Je lɛ mumɔ lɛ woɔ hiɛjoomɔ kɛ heloonaa ninámɔ he hewalɛ—ni enɛɛmɛi ji “hiŋmɛii lɛ asɛɛdii nii.” (1 Yohane 2:16; 1 Timoteo 6:9, 10) Eyɛ mli akɛ ejeee tɔmɔ akɛ aaaná heloonaa nibii kɛ shika moŋ, shi kɛ́ suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha nɛkɛ nibii nɛɛ da fe suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ, no tsɔɔ akɛ Satan eye wɔnɔ kunim. Nɔ ni tsɔɔ akɛ je lɛ mumɔ lɛ yɛ “hewalɛ” ji akɛ ehaa nibii feɔ heloo ni yeee emuu lɛ akɔnɔ, ekɛ gbɛ ni yɔɔ nigii tsuɔ nii, enaa baaa shi, ni egbɛ eshwã tamɔ kɔɔyɔɔ. Kaaŋmɛ gbɛ ni je lɛ mumɔ lɛ miiná otsui nɔ hewalɛ yɛ gbɛ ko kwraa nɔ!—Efesobii 2:2, 3; Abɛi 4:23.

13. Abaanyɛ aka ekãafeemɔ ni wɔkɛdamɔɔ jeŋba mli hetsemɔ naa lɛ akwɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

13 Ni kɛlɛ, bɔni afee ni wɔte shi wɔwo je lɛ mumɔ fɔŋ lɛ ni wɔkpoo kwraa lɛ, ehe miihia ni wɔkɛ ekãa ahiɛ jeŋba hetsemɔ mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ebiɔ ni afee ekãa dani anyɛ ate shi ni ashi sinikwɛmɔhe ko loo ni agbe kumpiuta loo TV kɛ́ aajie nibii ni bɛ hiŋmɛi nɔ lɛ. Ebiɔ ni afee ekãa dani anyɛ adamɔ tipɛŋfoi anɔnyɛɛ ni esaaa lɛ naa ni akɛ nanemɛi fɔji akpa bɔɔ. Nakai nɔŋŋ hu ebiɔ ni wɔfee ekãa koni wɔnyɛ wɔkɛ Nyɔŋmɔ mlai kɛ shishitoo mlai atsu nii beni nanemɛi skulbii, nanemɛi nitsulɔi, akutsoŋbii, loo wekumɛi yeɔ wɔhe fɛo lɛ.—1 Korintobii 15:33; 1 Yohane 5:19.

14. Mɛni esa akɛ wɔfee kɛ́ je lɛ mumɔ lɛ ená wɔnɔ hewalɛ lɛ?

14 Belɛ, kwɛ bɔ ni ehe hiaa akɛ wɔɔwaje suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ kɛ wɔmumɔŋ nyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ! Hemɔ bei fioo ni okɛpɛi otii ni okɛmamɔ ohiɛ kɛ bɔ ni ohiɔ shi ohaa lɛ mli ni okwɛ akɛ je lɛ mumɔ lɛ miiná onɔ hewalɛ yɛ gbɛ ko nɔ lo. Kɛ́ je lɛ mumɔ lɛ ená onɔ hewalɛ—kɛ́ yɛ gbɛ bibioo po nɔ lɛ—no lɛ sɔlemɔ oha Yehowa ni eha oná ekãa ni okɛye nɔ, ni otsi ohe kɛjɛ he kwraa. Kɛ́ wɔjɛ anɔkwayeli mli wɔsɔle yɛ gbɛ ni tamɔ nɛkɛ nɔ lɛ, Yehowa ekuŋ ehiɛ eshwieŋ nɔ. (Lala 51:19) Agbɛnɛ hu, emumɔ lɛ yɛ hewalɛ kwraa fe je lɛ mumɔ lɛ.—1 Yohane 4:4.

Ekãa ni Akɛaadamɔ Kaai ni Akɛkpeɔ lɛ Naa

15, 16. Mɛɛ gbɛ nɔ suɔmɔ ni tamɔ Kristo nɔ̃ lɛ eko ni wɔɔná lɛ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔdamɔ kaai ni wɔkɛkpeɔ lɛ anaa? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ aha.

15 Kaai krokomɛi ni ehe bahiaa ni Yehowa tsuji adamɔ naa lɛ ateŋ ekomɛi ji naagbai ni jɛɔ emuu ni ayeee kɛ gbɔlɛ mli kɛbaa, ní bei pii lɛ nɔ ni jɛɔ mli kɛbaa ji hela, kpajee, nɔnyɛɛ, kɛ naagbai krokomɛi babaoo lɛ. (Romabii 8:22) Suɔmɔ ni tamɔ Kristo nɔ̃ lɛ eko ni wɔɔná lɛ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔdamɔ kaai nɛɛ anaa. Susumɔ Namangolwa ní atsɔse lɛ yɛ Kristofoi aweku ko mli yɛ Zambia lɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ he okwɛ. Namangolwa batsɔ kpajelɔ beni eye afii enyɔ. Ekɛɛ akɛ: “Efeɔ mi hiɛgbele ejaakɛ misusu akɛ bɔ ni miyɔɔ lɛ baaha mɛi ahiɛ afee amɛ yaa. Shi mimumɔŋ nyɛmimɛi lɛ ye amɛbua mi ni miná jwɛŋmɔ ni ja. Enɛ hewɔ lɛ, efeee mi hiɛgbele dɔŋŋ, ni yɛ be ko sɛɛ lɛ abaptisi mi.”

16 Eyɛ mli akɛ Namangolwa yɛ helatsɛmɛi ashwiili ni etaa mli moŋ, shi bei pii kɛ́ eyashɛ he ko ni shia kɛ mlu fa yɛ lɛ, ehe bahiaa ni ewamɔ. Kɛlɛ, kɛ hooo kwraa lɛ, ekɛ ehe woɔ gbɛgbalɔi awamɔ nitsumɔ lɛ mli nyɔji enyɔ daa afi. Yoo ko fó beni Namangolwa shiɛɔ ehaa lɛ lɛ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ hemɔkɛyeli kɛ ekãa ni wɔnyɛmi yoo lɛ yɔɔ lɛ tá etsuiŋ waa. Abaptisi Namangolwa Biblia mli nikaselɔi lɛ ateŋ mɛi enumɔ, ni amɛteŋ mɔ kome miisɔmɔ akɛ asafoŋ onukpa, enɛ tsɔɔ akɛ Yehowa ejɔɔ lɛ waa. Ekɛɛ akɛ: “Bei pii lɛ, minajiaŋ kpeɔ mi waa, shi mihaaa no atsĩ minaa.” Nyɛmi yoo nɛɛ ji Odasefoi babaoo ni yɔɔ jeŋ fɛɛ ni bɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ, ni kɛlɛ, amɛhe wa yɛ mumɔŋ akɛni amɛyɛ suɔmɔ kɛha Nyɔŋmɔ kɛ amɛnaanyo gbɔmɔ lɛ hewɔ lɛ ateŋ mɔ kome kɛkɛ. Kwɛ bɔ ni nɛkɛ mɛi nɛɛ fɛɛ ajara wa yɛ Yehowa hiɛ ha!—Hagai 2:7.

17, 18. Mɛni yeɔ ebuaa mɛi pii ni amɛkɛ tsuishiŋmɛɛ damɔɔ helai kɛ kaai krokomɛi ni amɛkɛkpeɔ lɛ anaa? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnii komɛi ni yɔɔ he ni oyɔɔ lɛ aha.

17 Kɛ́ wɔmiiye hela ko ni ehiii tsamɔ lɛ, no hu baanyɛ aje wɔnijiaŋ wui loo eha wɔhao po. Asafoŋ onukpa ko kɛɛ akɛ: “Yɛ asafoŋ wolo nikasemɔ kuu ni miyɔɔ mli lɛ mli lɛ, nyɛmi yoo ko miiye sikli hela ni esabai lɛ hu tsuuu nii jogbaŋŋ, mɔ kroko miiye kansa, mɛi enyɔ miiye tswetsweetswe ni naa wa, ni nɔ ko eshwie mɔ kroko hu he tamɔ odɔŋ, ni ehewojiaŋ fãji lɛ hu waa ehe waa. Bei komɛi lɛ, amɛnijiaŋ jeɔ wui. Kɛlɛ, ja amɛhela lɛ mli ewa waa loo atsĩ amɛnaa yɛ helatsamɔhe dani amɛfoɔ kpeeiyaa mli. Amɛ fɛɛ amɛyaa shiɛmɔ daa. Amɛnifeemɔ lɛ haa mikaiɔ Paulo, mɔ ni kɛɛ akɛ: ‘Kɛ mifee gbedee lɛ, no moŋ mináa hewalɛ’ lɛ. Mihiɛ sɔɔ suɔmɔ kɛ ekãa ni amɛyɔɔ lɛ waa. Ekolɛ helai ni amɛyeɔ lɛ haa amɛnáa jwɛŋmɔ ni ja yɛ shihilɛ kɛ nɔ ni he hiaa diɛŋtsɛ lɛ he.”—2 Korintobii 12:10.

18 Kɛ́ okɛ gbɔmɔtsoŋ gbɔjɔmɔ, hela, loo naagba kroko miikpe lɛ, no lɛ ‘sɔlemɔ daa’ kɛha yelikɛbuamɔ koni onijiaŋ akaje wui. (1 Tesalonikabii 5:14, 17) Eji anɔkwale akɛ, bei komɛi lɛ obaanyɛ oná miishɛɛ ni bei komɛi hu lɛ onáŋ miishɛɛ, shi kɛlɛ, bɔɔ mɔdɛŋ akɛ obaagbala ojwɛŋmɔ kɛya Nyɔŋmɔjamɔ nifeemɔi ni woɔ mɔ hewalɛ, titri lɛ Maŋtsɛyeli hiɛnɔkamɔ ni jara wa ni wɔyɔɔ lɛ anɔ. Nyɛmi yoo ko kɛɛ akɛ: “Shiɛmɔ nitsumɔ lɛ ji tsofa kɛha mi.” Sanekpakpa lɛ ni eshiɛɔ etsɔɔ mɛi krokomɛi lɛ yeɔ ebuaa lɛ ni enáa jwɛŋmɔ ni ja be fɛɛ be.

Suɔmɔ Yeɔ Ebuaa Eshafeelɔi ni Amɛkuɔ Amɛsɛɛ Kɛbaa Yehowa Ŋɔɔ

19, 20. (a) Mɛni baanyɛ aye abua mɛi ni efee esha lɛ ni amɛkɛ ekãafeemɔ aku amɛsɛɛ kɛba Yehowa ŋɔɔ? (b) Mɛni he abaasusu yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

19 Mɛi babaoo ni egbɔjɔ yɛ mumɔŋ loo amɛfee esha lɛ naaa lɛ mlɛo akɛ amɛaaku amɛsɛɛ kɛba Yehowa ŋɔɔ. Shi mɛi ni tamɔ nɛkɛ lɛ baanyɛ afee ekãa kɛ́ amɛtsake amɛtsui yɛ anɔkwale mli ní amɛsaa amɛná suɔmɔ ekoŋŋ amɛha Nyɔŋmɔ lɛ. Susumɔ Mario * ni yɔɔ United States lɛ he okwɛ. Mario shi Kristofoi asafo lɛ ni ebatsɔ dãatɔlɔ kɛ mɔ ni kɛ tsofai fɔji tsuɔ nii, ni yɛ afii 20 sɛɛ lɛ, awo lɛ tsuŋ. Mario kɛɛ akɛ: “Mibɔi miwɔsɛɛ shihilɛ he susumɔ waa, ni mibɔi Biblia lɛ hu kanemɔ ekoŋŋ. Yɛ be ko sɛɛ lɛ, mihiɛ basɔ Yehowa sui lɛ, titri lɛ emɔbɔnalɛ lɛ, ni enɛ hewɔ lɛ, bei pii lɛ misɔleɔ koni ena mi mɔbɔ. Beni ajie mi kɛjɛ tsuŋwoo mli sɛɛ lɛ, mitsi mihe kɛjɛ mitsutsu nanemɛi lɛ ahe, mitee Kristofoi akpeei, ni yɛ sɛɛ mli lɛ, ahé mi kɛba asafo lɛ mli ekoŋŋ. Miikpa nɔ ni midũ yɛ miheloo lɛ mli lɛ, shi kɛ́ hooo kwraa lɛ, amrɔ nɛɛ miyɛ hiɛnɔkamɔ ni yɔɔ miishɛɛ waa. Miida Yehowa shi waa yɛ emusuŋtsɔlɛ kɛ eshai ni eŋɔfaa lɛ hewɔ.”—Lala 103:9-13; 130:3, 4; Galatabii 6:7, 8.

20 Yɛ anɔkwale mli lɛ, esa akɛ mɛi ni yɔɔ shihilɛ ni tamɔ Mario nɔ̃ lɛ mli lɛ amia amɛhiɛ waa ni amɛku amɛsɛɛ kɛba Yehowa ŋɔɔ. Shi kɛlɛ, suɔmɔ ni amɛaasaa amɛná ekoŋŋ—kɛtsɔ Biblia lɛ kasemɔ, sɔlemɔ, kɛ sane nɔjwɛŋmɔ nɔ—lɛ baaha amɛfee ekãa ni amɛtswa amɛfai shi. Maŋtsɛyeli lɛ he hiɛnɔkamɔ lɛ hu wo Mario hewalɛ. Hɛɛ, hiɛnɔkamɔ ni suɔmɔ, hemɔkɛyeli, kɛ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ fata he lɛ baanyɛ awo wɔ hewalɛ waa ni wɔfee tsakemɔi ni he baaba sɛɛnamɔ kɛha wɔ yɛ shihilɛ mli. Yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, wɔbaasusu mumɔŋ nikeenii ni he yɔɔ sɛɛnamɔ waa nɛɛ he.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 19 Atsake gbɛi lɛ.

Ani Obaanyɛ Oha Hetoo?

• Suɔmɔ ye kɛbua Yesu ni efee ekãa waa yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

• Suɔmɔ ni Paulo kɛ Barnaba yɔɔ kɛha nyɛmimɛi lɛ ha amɛfee ekãa waa yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

• Mɛɛ gbɛ̀i anɔ Satan tsɔɔ ebɔɔ mɔdɛŋ koni efite suɔmɔ ni Kristofoi yɔɔ lɛ?

• Suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Yehowa lɛ baanyɛ aha wɔfee ekãa kɛŋmɛ wɔtsui shi yɛ mɛɛ kaai amli?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Suɔmɔ ni Paulo yɔɔ kɛha gbɔmɛi lɛ ha ekɛ ekãafeemɔ ŋmɛ etsui shi

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 24]

Ebiɔ ni afee ekãa koni anyɛ akɛ Nyɔŋmɔ shishitoo mlai lɛ atsu nii

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 24]

Namangolwa Sututu