Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Naanɔ Nikeenii Ní Bɔlɔ Lɛ Kɛduro Wɔ

Naanɔ Nikeenii Ní Bɔlɔ Lɛ Kɛduro Wɔ

Naanɔ Nikeenii Ní Bɔlɔ Lɛ Kɛduro Wɔ

ANI efeee bo naakpɛɛ akɛ atsĩ nibii ni jeŋ nilelɔi kɛɔ akɛ no haa anyɛɔ ahiɔ shibɔlemɔ ŋulami ko nɔ lɛ atã yɛ Biblia mli wolo ni ji 1 Mose yitso 1 lɛ mli? Mɛni ji nibii nɛɛ?

Taakɛ atsĩ tã yɛ 1 Mose 1:2 lɛ, nu babaoo he baahia bɔni afee ni anyɛ ahi wala mli. Ebaabi ni kɔɔyɔɔ lɛ mli ajɔ bɔ ni sa bɔni afee ni nu lɛ akatsɔ ais. Enɛ baabi ni gbɛ ni sa akã shibɔlemɔ ŋulami lɛ kɛ hulu lɛ teŋ. Sane ni yɔɔ Mose Klɛŋklɛŋ Wolo lɛ mli lɛ gbalaa jwɛŋmɔ shii abɔ kɛyaa hulu lɛ kɛ bɔ ni ehe yɔɔ sɛɛnamɔ kɛha shikpɔŋ lɛ nɔ.

Kɛ́ adesai baanyɛ ahi shibɔlemɔ ŋulami ko nɔ lɛ, ebaabi ni kɔɔyɔɔ pɔtɛɛi komɛi ahi nakai shibɔlemɔ ŋulami lɛ nɔ. Awie kɔɔyɔɔ ni he hiaa waa nɛɛ he sane yɛ 1 Mose 1:6-8. Kwɛ̃ɛ nii ni awie he yɛ 1 Mose 1:11, 12 lɛ haa anáa kɔɔyɔɔ kpakpa ni amuɔ babaoo. Kɛ́ kooloi srɔtoi babaoo baanyɛ ahi shibɔlemɔ ŋulami ko nɔ lɛ, ebaabi ni aná shikpɔŋ ni baa nii yɛ nakai shibɔlemɔ ŋulami lɛ nɔ taakɛ atsɔɔ mli yɛ 1 Mose 1:9-12 lɛ. Naagbee lɛ, kɛ́ kɔɔyɔŋ tsakemɔ ni sa baanyɛ ahi shibɔlemɔ ŋulami ko nɔ lɛ, ebaabi ni nakai shibɔlemɔ ŋulami lɛ akpa afã bɔ ni sa, ni ekaje eŋɛlɛ nɔ—yɛ shikpɔŋ lɛ gbɛfaŋ lɛ, nigbalamɔ hewalɛ ni yɔɔ nyɔŋtsere lɛ mli lɛ yeɔ buaa ni ehiɔ eŋɛlɛ nɔ yɛ afã ni ekpa lɛ mli. Atsĩ nyɔŋtsere lɛ kɛ sɛɛnamɔ ni yɔɔ he lɛ atã yɛ 1 Mose 1:14, 16.

Te fee tɛŋŋ Mose ni hi shi yɛ blema lɛ nyɛ eŋmala nibii ni wɔwie he lɛ ahe saji eshwie shi beni tsɔnei ni jeŋ nilelɔi kɛkaseɔ nibii nɛɛ ahe nii lɛ eko bɛ lɛ? Ani Mose nilee ni nɔ kwɔ fe eyinɔbii lɛ ha enyɛ efee nakai? Sane lɛ ji akɛ, ŋwɛi kɛ shikpɔŋ Bɔlɔ lɛ ni kɛ emumɔ ye ebua lɛ ni enyɛ eŋmala saji nɛɛ eshwie shi. Enɛ sa kadimɔ ejaakɛ saji ni yɔɔ Mose Klɛŋklɛŋ Wolo lɛ mli ja yɛ jeŋ nilee naa.

Biblia lɛ maa nɔ mi akɛ yiŋtoo ko hewɔ afee nibii ni wɔnaa yɛ je lɛŋ ni haa wɔnaa kpɛɔ wɔhe lɛ. Lala 115:16 lɛ kɛɔ akɛ: “Ŋwɛi lɛ Yehowa ŋwɛi ni, shi shikpɔŋ lɛ eŋɔha gbɔmɛi abii.” Lala kroko hu kɛɔ akɛ: “Oŋɔ shikpɔŋ lɛ oto eshishitoo nii lɛ anɔ, koni ekahoso gbi ko gbi ko.” (Lala 104:5) Kɛ́ Bɔlɔ ko ni bɔ wɔshikpɔŋ fɛfɛo kɛ jeŋ muu lɛ fɛɛ lɛ, belɛ nilee yɛ mli akɛ wɔɔhe wɔye akɛ ebaanyɛ ekwɛ nibii nɛɛ anɔ koni amɛkafite. Enɛ tsɔɔ akɛ obaanyɛ okɛ nɔmimaa akwɛ gbɛ akɛ ebaatsu shiwoo ko ni yɔɔ miishɛɛ ni ekɛha lɛ he nii. Ewo shi akɛ: “Jalɔi lɛ, shikpɔŋ lɛ aaatsɔ amɛnɔ̃ ni amɛaahi nɔ daa.” (Lala 37:29) Yɛ anɔkwale mli lɛ, Nyɔŋmɔ “ebɔɔɔ [shikpɔŋ] lɛ efolo” shi “eshɔ̃ lɛ” koni adesai ni hiɛ sɔɔ nii ní kɛ eninenaa nitsumɔi lɛ ahe yijiemɔ haa lɛ lɛ “ahi nɔ” kɛya naanɔ.—Yesaia 45:18.

Ŋmalɛi lɛ tsɔɔ akɛ, Yesu ba shikpɔŋ lɛ nɔ koni ebatsɔɔ wɔ Nyɔŋmɔ kɛ E-yiŋtoo akɛ ebaaduro adesai ni feɔ toiboo lɛ naanɔ wala lɛ he nii. (Yohane 3:16) Wɔyɛ nɔmimaa akɛ etsɛŋ Nyɔŋmɔ ‘baafite mɛi ni fiteɔ shikpɔŋ lɛ,’ shi ebaahere adesai ni sumɔɔ toiŋjɔlɛ ni amɛjɛ jeŋmaŋ fɛɛ jeŋmaŋ ní amɛfuaa gbɛjianɔ ní eto kɛha yiwalaheremɔ lɛ sɛɛ lɛ ayiwala. (Kpojiemɔ 7:9, 14; 11:18) Kwɛ bɔ ni shihilɛ baafee miishɛɛ aha beni adesai yaa nɔ amɛkaseɔ Nyɔŋmɔ adebɔɔ nibii ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ ahe nii ni amɛmii shɛɔ amɛhe kɛyaa naanɔ lɛ!—Jajelɔ 3:11; Romabii 8:21.

[He ni Mfoniri ni yɔɔ baafa 8 lɛ Jɛ]

NASA photo