Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yelikɛbuamɔ ni Jɛɔ “Tsuishiŋmɛɛ kɛ Miishɛjemɔ Nyɔŋmɔ lɛ” Ŋɔɔ

Yelikɛbuamɔ ni Jɛɔ “Tsuishiŋmɛɛ kɛ Miishɛjemɔ Nyɔŋmɔ lɛ” Ŋɔɔ

Yelikɛbuamɔ ni Jɛɔ “Tsuishiŋmɛɛ kɛ Miishɛjemɔ Nyɔŋmɔ lɛ” Ŋɔɔ

AAAFEE afii 2,000 ni eho nɛ lɛ, Biblia ŋmalɔ Paulo wie Yehowa he akɛ eji “tsuishiŋmɛɛ kɛ miishɛjemɔ Nyɔŋmɔ.” (Romabii 15:5) Akɛni Biblia lɛ maa nɔ mi ehaa wɔ akɛ Yehowa tsakeee hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ Nyɔŋmɔ kã he eshɛjeɔ mɛi ni sɔmɔɔ lɛ lɛ amii. (Yakobo 1:17) Yɛ anɔkwale mli lɛ, Biblia lɛ tsɔɔ akɛ Yehowa tsɔɔ gbɛ̀i srɔtoi anɔ eshɛjeɔ mɛi ni ehia amɛ lɛ amii. Mɛni ji gbɛ̀i nɛɛ ekomɛi? Nyɔŋmɔ wajeɔ mɛi ni sɔleɔ ni eye ebua amɛ lɛ. Etsirɛɔ anɔkwa Kristofoi hu koni amɛshɛje amɛnanemɛi heyelilɔi amii. Yehowa kɛ saji ni shɛjeɔ mɛi amii, titri lɛ mɛi ni miiye amɛbii ni egboi lɛ ahe ŋkɔmɔ lɛ ewo e-Wiemɔ ni ji Biblia lɛ mli. Nyɛhaa wɔsusua miishɛjemɔ gbɛ̀i srɔtoi etɛ nɛɛ ahe ekomekomei wɔkwɛa.

“Yehowa Bo Toi”

Maŋtsɛ David ŋma yɛ Yehowa ni ji wɔ-Bɔlɔ lɛ he akɛ: “Nyɛ maŋ lɛ, nyɛkɛ nyɛhiɛ afɔ̃a enɔ be fɛɛ be, nyɛfɔsea nyɛtsui nyɛshwiea ehiɛ; Nyɔŋmɔ ji wɔbobaahe!” (Lala 62:9) Mɛni hewɔ David ná hekɛnɔfɔɔ ni tamɔ nɛkɛ yɛ Yehowa mli lɛ? Beni David wieɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe lɛ, eŋma akɛ: “Nɔ̃nalɔ nɛɛ bolɔ ni Yehowa bo toi, ni ehere lɛ kɛjɛ efimɔi fɛɛ mli.” (Lala 34:7) Yɛ fimɔ shihilɛi fɛɛ ni David kɛkpe lɛ amli lɛ, esɔle be fɛɛ be koni Nyɔŋmɔ aye abua lɛ, ni Yehowa ye ebua lɛ be fɛɛ be. Yɛ niiashikpamɔ ni David ená lɛ hewɔ lɛ, ele akɛ Nyɔŋmɔ baafi esɛɛ, ni ebaaye ebua lɛ koni eŋmɛ etsui shi.

Esa akɛ fɔlɔi ni nɔ̃ enyɔ amɛhiŋmɛiaŋ lɛ ale akɛ Yehowa baawaje amɛ koni amɛdamɔ amɛwerɛ ni eho amɛhe lɛ naa tamɔ bɔ ni ewaje David lɛ. Amɛbaanyɛ amɛbɛŋkɛ ‘sɔlemɔ Toibolɔ’ kpeteŋkpele lɛ, ní amɛná hekɛnɔfɔɔ akɛ ebaaye ebua amɛ. (Lala 65:3) William, ni atsĩ etã yɛ sane ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ kɛɛ akɛ: “Bei pii lɛ, minuɔ he akɛ kɛ́ minaaa mibi nuu lɛ, minyɛŋ mahi shi, no hewɔ lɛ mibiɔ Yehowa koni eye kɛbua mi. Ewajeɔ mi ni ewoɔ mi hewalɛ be fɛɛ be koni maya nɔ mahi shi.” Nakai nɔŋŋ kɛ́ bo hu ojɛ hemɔkɛyeli mli osɔle oha Yehowa lɛ, Nyɔŋmɔ kpeteŋkpele ni yɔɔ ŋwɛi lɛ baawaje bo. Yehowa Nyɔŋmɔ woɔ mɛi ni bɔɔ mɔdɛŋ akɛ amɛaasɔmɔ lɛ lɛ shi akɛ: “Mi, Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, mihiɛ oninejurɔ mli, ni miikɛɛo akɛ: Kaashe gbeyei! maye mabuao!”—Yesaia 41:13.

Yelikɛbuamɔ ni Nanemɛi Kpakpai Kɛhaa

Bei pii lɛ ehe bahiaa ni fɔlɔi ni amɛbii egboi lɛ aná be kɛye ŋkɔmɔ ni amɛkɛjie amɛhenumɔi akpo. Shi kɛlɛ, ebafeŋ nɔ ni nilee yɔɔ mli akɛ amɛaatse amɛhe kɛjɛ mɛi krokomɛi ahe be kplaŋŋ. Abɛi 18:1 lɛ tsɔɔ akɛ: “Mɔ ni etse ehe lɛ” baaye ehe awui. No hewɔ lɛ esa akɛ mɛi ni yeɔ awerɛho lɛ akwɛ jogbaŋŋ koni amɛkatse amɛhe kɛmiijɛ mɛi krokomɛi ahe kwraa.

Nanemɛi ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ baanyɛ aye abua mɛi ni ehao lɛ waa diɛŋtsɛ. Abɛi 17:17 lɛ kɛɔ akɛ: “Naanyo sumɔɔ mɔ bei fɛɛ mli, ni afɔ lɛ akɛ nyɛmi ha haomɔ be.” Beni Lucy, ni lɛ hu atsĩ etã yɛ sane ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ bi nuu gbo lɛ, nanemɛi kpakpai shɛje emii. Beni ewieɔ enanemɛi ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ ahe lɛ, ekɛɛ akɛ: “Saramɔi ni amɛbasara wɔ lɛ ye kɛbua wɔ waa diɛŋtsɛ, eyɛ mli akɛ bei komɛi lɛ amɛwieee tsɔ. Miyɛ naanyo ko ni gbi fɛɛ gbi ni ebaashwɛ mikometoo yɛ shĩa lɛ, ebasaraa mi. Ele akɛ miifó yɛ shĩa, ni bei pii lɛ ebawaa mi kɛfóɔ. Minaanyo kroko hu tswaa mi tɛlifoŋ daa gbi ni ewoɔ mi hewalɛ. Mɛi krokomɛi hu fɔ̃ɔ wɔ nine kɛyaa amɛshĩa kɛha niyeli, ni amɛkã he amɛmiifee nakai lolo.”

Eyɛ mli akɛ, ŋkɔmɔ ni fɔlɔi yeɔ yɛ amɛbi ko gbele hewɔ lɛ sɛɛ efooo oya moŋ, shi sɔlemɔ ni amɛaasɔle amɛha Nyɔŋmɔ, kɛ nanemɛi anɔkwa Kristofoi ni amɛkɛaabɔ lɛ baashɛje amɛmii jogbaŋŋ. Fɔlɔi Kristofoi babaoo ni amɛbii egboi lɛ eyɔse akɛ Yehowa kɛ amɛ yɛ. Hɛɛ, Yehowa ‘tsáa mɛi ni amɛtsuii ekumɔ lɛ, ni efimɔɔ amɛpilamɔi lɛ anɔ.’—Lala 147:3.

Biblia Mli Saji ni Shɛjeɔ Mɔ Mii

Kɛfata sɔlemɔ kɛ naanyobɔɔ kpakpa he lɛ, Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni aŋma lɛ shɛjeɔ mɛi ni yeɔ ŋkɔmɔ lɛ amii. Biblia mli saji tsɔɔ akɛ, Yesu yɛ shwelɛ ni mli wa kɛ nyɛmɔ ni ekɛaaha mɛi ni egboi lɛ aba wala mli ekoŋŋ koni ekɛshɛje fɔlɔi ni nɔ̃ enyɔ amɛhiŋmɛiaŋ lɛ amii. Saji nɛɛ shɛjeɔ mɛi ni miiye ŋkɔmɔ lɛ amii diɛŋtsɛ. Nyɛhaa wɔsusua amɛteŋ enyɔ he wɔkwɛa.

Luka yitso 7 lɛ tsɔɔ nɔ ni ba beni Yesu kɛ mɛi komɛi ni jɛ Nain maŋ lɛ mli lɛ kpe ní amɛmiiya amɛyafu mɔ ko ni egbo lɛ. No mli lɛ, amɛmiiya amɛyafu yoo okulafo ko bi nuu kome pɛ. Kuku 13 lɛ bɔ amaniɛ akɛ: “Beni Nuŋtsɔ lɛ na lɛ lɛ, emusuŋ tsɔ lɛ yɛ ehe, ni ekɛɛ lɛ akɛ: Kaafó!”

Mɛi fioo ko pɛ baanyɛ aná ekãa ni amɛkɛkɛɛ nyɛ ko akɛ ekpa yaafo yɛ ebi yara nɔ. Shi mɛni hewɔ Yesu wie nakai lɛ? Ejaakɛ ele akɛ etsɛŋ ni yoo okulafo lɛ ŋkɔmɔyeli lɛ sɛɛ baafo. Sane lɛ tsaa nɔ akɛ: ‘Yesu ba ebata adeka lɛ he; ni mɛi ni tere lɛ lɛ wa damɔ shi. Ni ekɛɛ: Oblanyo, miikɛɛo akɛ: Tee shi! Ni mɔ ni egbo lɛ te shi etá shi, ni ebɔi wiemɔ; ni eŋɔ lɛ eha enyɛ.’ (Luka 7:14, 15) Yoo lɛ hiŋmɛiaŋ kpala nu yɛ nakai ŋmɛlɛtswaa lɛ nɔ nɔŋŋ ekoŋŋ, shi agbɛnɛ kɛ miishɛɛ.

Yɛ be kroko mli lɛ, nuu ko ni atsɛɔ lɛ Yairo ba Yesu ŋɔɔ koni Yesu aha ebi yoo ni eye afii 12 ni he miiye waa lɛ he awa lɛ. No sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, ababɔ amaniɛ akɛ gbekɛ yoo lɛ egbo. Amaniɛbɔɔ nɛɛ kumɔ Yairo tsui, shi Yesu kɛɛ lɛ akɛ: “Kaashe gbeyei; he oye kɛkɛ!” Beni Yesu tee Yairo shĩa lɛ, ebote he ni gbonyo lɛ kã lɛ. Emɔ gbonyo lɛ nine shi, ni ekɛɛ akɛ: “Gbekɛ yoo, miikɛɛo akɛ: Tee shi!” Mɛni ba yɛ no sɛɛ? “Amrɔ lɛ gbekɛ yoo lɛ te shi ni eshara shi.” Te efɔlɔi lɛ fee amɛnii amɛha tɛŋŋ? “Amɛnaa kpɛ amɛhe naakpa.” Yairo kɛ eŋa lɛ tsui nyɔ amɛmli waa beni amɛfua amɛbi yoo lɛ. Efee amɛ tamɔ nɔ ni amɛmiila.—Marko 5:22-24, 35-43.

Gbekɛbii ni gboi ni atée amɛ shi ni atsɔɔ mli fitsofitso yɛ Biblia lɛ mli lɛ haa fɔlɔi ni nɔ̃ enyɔ amɛhiŋmɛiaŋ ŋmɛnɛ lɛ náa hiɛnɔkamɔ. Yesu kɛɛ akɛ: “Ŋmɛlɛtswaa lɛ miiba, nɔ mli ni mɛi fɛɛ ni yɔɔ gbohiiabui lɛ amli lɛ aaanu egbee, ni amɛaaje kpo.” (Yohane 5:28, 29) Yehowa eto eyiŋ akɛ ebaaha e-Bi lɛ atée mɛi ni egboi lɛ ashi. Gbekɛbii akpekpei abɔ ni egboi lɛ “aaanu egbee” beni eeekɛɛ amɛ akɛ: ‘Miikɛɛ nyɛ akɛ: Nyɛtea shi’ lɛ! Gbekɛbii nɛɛ aaku sɛɛ anyiɛ, ni amɛaawie ekoŋŋ. Ni taakɛ ebalɛ yɛ Yairo kɛ eŋa lɛ gbɛfaŋ lɛ, gbekɛbii nɛɛ afɔlɔi ‘anaa aaakpɛ amɛhe naakpa.’

Kɛ́ obi nuu loo obi yoo ko egbo lɛ, ofainɛ ná ole akɛ Yehowa baanyɛ atsɔ gbohiiashitee lɛ nɔ eha owerɛho lɛ atsɔ miishɛɛ. Bɔni afee ni oná gbɛkpamɔ ni yɔɔ miishɛɛ nɛɛ mli gbɛfaŋnɔ lɛ, bo lalatsɛ lɛ hewalɛwoo nɛɛ toi akɛ: ‘Nyɛdia Yehowa kɛ ehewalɛ lɛ sɛɛ, nyɛtaoa ehiɛ gbɛ daa. Nyɛkaia enaakpɛɛ nitsumɔi ni etsu lɛ, enaakpɛɛ nii lɛ.’ (Lala 105:4, 5) Hɛɛ, sɔɔmɔ Yehowa, ni ji anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ, ni ojá lɛ jogbaŋŋ.

Kɛ́ ‘odi Yehowa sɛɛ’ lɛ, mɛɛ sɛɛ obaaná amrɔ nɛɛ? Sɔlemɔ ni ooosɔle oha Nyɔŋmɔ lɛ baawo bo hewalɛ, mɔ hesusumɔ ni nanemɛi anɔkwa Kristofoi aaajie lɛ kpo atsɔɔ bo lɛ baashɛje omii, ni Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ní oookase lɛ baaha oná miishɛɛ. Agbɛnɛ hu, etsɛŋ kwraa ni obaana ‘naakpɛɛ nitsumɔi kɛ naakpɛɛ nii’ ni Yehowa baafee koni okɛ obi ni egbo lɛ aná he sɛɛ daa.

[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 5]

‘Okɛ Yoo ni Bii Enyɔ Gboi lɛ Aba Miŋɔɔ’

Kehinde kɛ eŋa Bintu, ni amɛji Yehowa Odasefoi ni jɛ Nigeria lɛ bii enyɔ gboi yɛ tsɔne mli oshara mli. Amɛhao waa kɛjɛ beni amɛbii lɛ gboi nɛɛ. Ni kɛlɛ, hekɛnɔfɔɔ ni amɛyɔɔ yɛ Yehowa mli lɛ ewaje amɛ, ni amɛyaa nɔ amɛshiɛɔ Biblia mli shɛɛ sane ni haa mɔ hiɛnɔkamɔ lɛ amɛtsɔɔ amɛkutsoŋbii lɛ.

Mɛi krokomɛi yɔse kpoofeemɔ kɛ ekãa ni Kehinde kɛ Bintu jie lɛ kpo lɛ. Gbi ko lɛ, yoo ko ni atsɛɔ lɛ Awula Ukoli lɛ kɛɛ Bintu naanyo ko akɛ: “Okɛ yoo ni bii enyɔ gboi yɛ be kometoo mli, ní kã he eeshiɛ Biblia mli shɛɛ sane lɛ aba miŋɔɔ. Miitao male nɔ ni woɔ lɛ hewalɛ ni enyɛɔ edamɔɔ shihilɛ lɛ naa.” Beni Bintu shɛ Awula Ukoli shĩa lɛ, Awula Ukoli kɛɛ lɛ akɛ: “Miitao male nɔ hewɔ ni okã he ooshiɛ Nyɔŋmɔ ni gbe obii lɛ he sane lolo lɛ. Nyɔŋmɔ gbe bi yoo kometoo pɛ ni miyɔɔ. Kɛjɛ no sɛɛ kɛbaa nɛɛ, mikɛ Nyɔŋmɔ efo takoŋ.” Bintu kɛ Biblia lɛ tsu nii ni ekɛtsɔɔ lɛ nɔ hewɔ ni adesai gboiɔ, kɛ nɔ hewɔ ni wɔbaanyɛ wɔná hiɛnɔkamɔ ni mli wa akɛ abaatée wɔsuɔlɔi ni egboi lɛ ashi lɛ.—Bɔfoi lɛ Asaji 24:15; Romabii 5:12.

No sɛɛ lɛ, Awula Ukoli kɛɛ akɛ: “Kulɛ misusuɔ akɛ Nyɔŋmɔ ji mɔ ni gbeɔ gbɔmɛi. Agbɛnɛ, mibale anɔkwale lɛ.” Ekpɛ eyiŋ akɛ ebaaha Yehowa Odasefoi kɛ lɛ akase Biblia lɛ bɔni afee ni ele Nyɔŋmɔ shiwoi lɛ ahe nii babaoo.

[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 6]

‘Miisumɔ ni Maye Mabua, shi Milé Gbɛ nɔ ni Matsɔ’

Beni gbekɛ ko ni egbo lɛ fɔlɔi kɛ enyɛmimɛi yeɔ awerɛho waa lɛ, ekolɛ amɛnanemɛi baafee yeyeeye. Amɛmiisumɔ ni amɛye amɛbua weku ni nɔ̃ enyɔ amɛhiŋmɛiaŋ lɛ, shi amɛmiishe gbeyei akɛ kɛ́ amɛkwɛɛɛ ni ahi lɛ, amɛnifeemɔ loo amɛwiemɔ ko baaha awerɛhoyeli lɛ mli awo wu. Naa ŋaawoi komɛi kɛha mɛi ni ekolɛ amɛbaasusu akɛ, ‘Miisumɔ ni maye mabua, shi milé gbɛ nɔ ni matsɔ mafee nakai’ lɛ.

❖ Kaakpoo mɛi ni nɔ̃ enyɔ amɛhiŋmɛiaŋ lɛ akɛni olé nɔ̃ tuuŋtu ni esa akɛ owie loo ofee lɛ hewɔ. Jɛmɛ kɛkɛ ni oooya lɛ baawo amɛ hewalɛ. Kɛ́ olé nɔ ni obaawie lɛ, amɛdɛ ni ooota, kɛ suɔmɔ mli ni ooojɛ oha amɛ “kpoo” lɛ baaha amɛna akɛ osusuɔ amɛhe. Ani ooshe gbeyei akɛ kɛ́ owo yara lɛ, no baaha amɛye awerɛho babaoo? Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Nyɛkɛ mɛi ni foɔ lɛ afoa.” (Romabii 12:15) Yaafo nui ni jɛɔ ohiŋmɛiaŋ lɛ tsɔɔ akɛ okɛ amɛ miiye ŋkɔmɔ, ni enɛ shɛjeɔ amɛ mii.

❖ Feemɔ nɔ ko ni okɛye obua amɛ. Ani obaanyɛ ohóo nɔ ko fioo oyaha amɛ? Ani obaanyɛ oshá nii amli oha amɛ? Ani obaanyɛ oha amɛtsu bo? Kaakɛɛ amɛ akɛ, “Kɛ́ nɔ ko he miihia nyɛ lɛ, nyɛhaa malea.” Kɛ́ ojɛ anɔkwayeli mli okɛɛ nakai po lɛ, fɔlɔi ni nɔ̃ enyɔ amɛhiŋmɛiaŋ lɛ ateŋ mɛi babaoo baanu he akɛ obɛ dekã ni okɛaaye obua amɛ. Yɛ no najiaŋ lɛ, bi amɛ akɛ, “Mɛni manyɛ mafee kɛye mabua nyɛ amrɔ nɛɛ?” koni no sɛɛ lɛ otsu amɛnibimɔ lɛ he nii. Shi kaaya amɛshĩa lɛ mli hei ni obɛ hegbɛ akɛ oyaa jɛmɛ lɛ, ni okɛ onaa akɛwo amɛsaji ni kɔɔɔ ohe lɛ hu amli.

❖ Kaakɛɛ akɛ, “Mile bɔ ni nyɛnuɔ he nyɛhaa.” Esoro bɔ ni mɔ fɛɛ mɔ feɔ enii ehaa kɛ́ esuɔlɔ ko gbo. Kɛ́ bo hu obi egbo pɛŋ po lɛ, olé bɔ ni amɛnuɔ he amɛhaa diɛŋtsɛ.

❖ Be baashwie mli dani amɛbaanyɛ amɛhi shi tamɔ nɔ ni nɔ ko bako. Yaa nɔ oye obua amɛ bɔ ni ooonyɛ. Kɛ́ agbo nɔŋŋ lɛ, bei pii lɛ mɛi babaoo yayeɔ amɛbuaa mɛi ni nɔ̃ enyɔ amɛhiŋmɛiaŋ lɛ, shi ehe miihia ni aya nɔ aye abua amɛ lolo yɛ no sɛɛ. Yaa nɔ oye obua amɛ yɛ otsii kɛ nyɔji ni baanyiɛ sɛɛ kɛba lɛ amli. *

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 29 Kɛ́ ootao ole saji babaoo ni tsɔɔ bɔ ni ooofee oye obua mɛi ni yeɔ amɛbi ni egbo he ŋkɔmɔ lɛ, kanemɔ saneyitso ni ji “Te Mɛi Krokomɛi Aaafee Tɛŋŋ Aye Abua?” ni yɔɔ Beni Mɔ Ko ni Osumɔɔ lɛ Egbo wolo bibioo lɛ baafa 20-24 lɛ ní Yehowa Odasefoi fee lɛ.

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 7]

Biblia mli saji tsɔɔ akɛ Yesu yɛ shwelɛ kɛ hewalɛ ni ekɛaaha gbekɛbii ni egboi lɛ aba wala mli ekoŋŋ