Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

“Wɔ Diɛŋtsɛ Wɔhe Nitsɔɔmɔ Hewɔ Aŋma”

“Wɔ Diɛŋtsɛ Wɔhe Nitsɔɔmɔ Hewɔ Aŋma”

“Wɔ Diɛŋtsɛ Wɔhe Nitsɔɔmɔ Hewɔ Aŋma”

“WOJI babaoo feemɔ lɛ ebɛ naagbee.” (Jajelɔ 12:12) Sane nɛɛ ji anɔkwale ŋmɛnɛ hu ejaakɛ aŋmala woji pii yɛ wɔbei nɛɛ amli. Belɛ, mɛɛ gbɛ nɔ nikanelɔ ni kpáa nii amli baanyɛ atsɔ ana nɔ ni esa akɛ ekane?

Mɛi pii yɛ ni kɛ́ amɛmiitao ni amɛkane wolo ko lɛ, amɛsumɔɔ ni amɛle mɔ ni ŋma lɛ he sane dã. Bei komɛi lɛ kɛ́ aato wolo ko feemɔ he gbɛjianɔ lɛ akɛ maŋ ni woloŋmalɔ lɛ jɛ nɔ lɛ gbɛi, he ni etee skul kɛyashɛ kɛ woji krokomɛi ni eŋmala lɛ agbɛi woɔ wolo lɛ mli. Blema lɛ kɛ́ yei ŋmala woji lɛ, bei pii lɛ amɛŋmaaa amɛgbɛi amɛwooo mli, shi moŋ amɛŋmalaa hii agbɛi amɛwoɔ mli bɔni afee ni mɛi ni baaná ekanemɔ he miishɛɛ lɛ akakɛɛ akɛ akɛni yoo ŋma hewɔ lɛ amɛkaneee. Enɛ tsɔɔ akɛ gbɛi ni mɔ ni ŋmaa wolo yɔɔ lɛ he hiaa.

Mɔbɔ sane ji akɛ, taakɛ atsĩ tã yɛ sane ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ, mɛi komɛi kpooɔ Hebri Ŋmalɛi lɛ ejaakɛ amɛheɔ amɛyeɔ akɛ Nyɔŋmɔ ni awie ehe yɛ mli lɛ ji nyɔŋmɔ yitsoŋwalɔ ni kpataa ehenyɛlɔi ahiɛ ni enáaa amɛ mɔbɔ. * Nyɛhaa wɔsusua nɔ ni Hebri Ŋmalɛi lɛ kɛ Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi lɛ kɛɔ yɛ Biblia lɛ Ŋmalɔ lɛ he wɔkwɛa.

Mɔ ni Ŋma Biblia lɛ He Sane

Taakɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ tsɔɔ lɛ, Nyɔŋmɔ kɛɛ Israelbii lɛ akɛ: “Mi Yehowa lɛ, mitsakeee.” (Maleaki 3:6) Enɛ sɛɛ afii 500 lɛ, Biblia ŋmalɔ Yakobo ŋma yɛ Nyɔŋmɔ he akɛ: “Mɔ mli ni su tsakemɔ kɛ tsɔ̃ɔmɔ susuma ko bɛ lɛ.” (Yakobo 1:17) Belɛ mɛni hewɔ ni mɛi komɛi heɔ amɛyeɔ akɛ esoro Nyɔŋmɔ ni awie ehe yɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli lɛ yɛ Nyɔŋmɔ ni awie ehe yɛ Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi lɛ amli lɛ he lɛ?

Hetoo lɛ ji akɛ anaa sui srɔtoi ni Nyɔŋmɔ yɔɔ lɛ yɛ Biblia lɛ mli hei srɔtoi. Yɛ Mose klɛŋklɛŋ wolo lɛ mli pɛ po lɛ, awie ehe akɛ mɔ ko ni sane ‘dɔ lɛ yɛ etsui mli,’ “ŋwɛi kɛ shikpɔŋ tsɛ,” kɛ “shikpɔŋ fɛɛ nɔ kojolɔ lɛ.” (1 Mose 6:6; 14:22; 18:25) Ani sui srɔtoi nɛɛ fɛɛ kɔɔ Nyɔŋmɔ kome too lɛ he? Hɛɛ amɛkɔɔ ehe.

Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ: Ekolɛ mɛi ni akɛ amɛ etee kojolɔ ni yɔɔ kpokpaa ni amɛyɔɔ nɔ lɛ hiɛ dã lɛ baana kojolɔ nɛɛ akɛ mɔ ni kɛ shiŋŋfeemɔ kwɛɔ koni aye maŋ mlai lɛ anɔ. Shi nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, ebii lɛ naa lɛ akɛ eji tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ ni haa mɔ nɔ. Ekolɛ enanemɛi ni bɛŋkɛ lɛ kpaakpa lɛ baana lɛ akɛ mɔ ko ni anyɛɔ abɛŋkɛɔ lɛ ni haa mɔ náa miishɛɛ. Nuu nɛɛ ji kojolɔ, tsɛ kɛ naanyo. Anɔkwale sane lɛ ji akɛ anaa esui srɔtoi nɛɛ yɛ shihilɛi srɔtoi amli.

Nakai nɔŋŋ, Hebri Ŋmalɛi lɛ tsɔɔ akɛ Yehowa ji “Nyɔŋmɔ musuŋtsɔlɔ kɛ durolɔ ní toɔ tsui, ní mɔbɔnalɛ kɛ anɔkwale fá pii.” Shi kɛlɛ wɔle hu akɛ “ehaaa mɔ ko mɔ ko aŋɔ ehe aye kwraa.” (2 Mose 34:6, 7) Nifeemɔi gbɛ́i srɔtoi enyɔ nɛɛ haa wɔnuɔ Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ shishi. Gbɛi “Yehowa” lɛ shishi ji “Mɔ ni Haa Ebaa Mli.” Enɛ tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ tsakeɔ ehe ewoɔ shihilɛi srɔtoi amli koni eha eshiwoi lɛ aba mli. (2 Mose 3:13-15) Shi ekã he eji Nyɔŋmɔ kome too lɛ nɔŋŋ. Yesu kɛɛ akɛ: “Nuŋtsɔ [Yehowa], wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ, Nuŋtsɔ kome ni.”—Marko 12:29.

Ani Akɛ Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi lɛ Ebaye Hebri Ŋmalɛi lɛ Najiaŋ?

Bei pii lɛ, kɛ́ aná nilee hee, loo gbɔmɛi asusumɔi yɛ saji komɛi ahe tsake lɛ atsakeɔ woji ni akaseɔ yɛ skul lɛ. Ani Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi lɛ baye Hebri Ŋmalɛi lɛ najiaŋ yɛ nakai gbɛ nɔŋŋ nɔ? Dabi.

Kɛ́ Yesu yiŋtoo ji ákɛ akɛ woji ni wieɔ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ he kɛ woji ni ekaselɔi lɛ ŋma lɛ aye Hebri Ŋmalɛi lɛ najiaŋ kulɛ, ebaaha enɛ afee faŋŋ. Shi nɔ ni Luka ŋma yɛ Yesu he beni eshwɛ fioo ni ebaakwɔ kɛya ŋwɛi lɛ kɛɔ akɛ: “Ebɔi kɛjɛ Mose kɛ gbalɔi lɛ fɛɛ [ni ji woji ni yɔɔ Hebri Ŋmalɛi lɛ mli lɛ] nɔ, ni etsɔɔ amɛ [ekaselɔi lɛ ateŋ mɛi enyɔ] nibii ni yɔɔ ŋmalɛi lɛ fɛɛ mli yɛ ehewɔ lɛ ashishi.” Sɛɛ mli lɛ, Yesu jie ehe kpo etsɔɔ ebɔfoi anɔkwafoi lɛ kɛ mɛi krokomɛi. Amaniɛbɔɔ lɛ tsa nɔ akɛ: “Ni ekɛɛ amɛ akɛ: ‘Enɛɛmɛi ji miwiemɔi ni mikɛnyɛ wie beni mikɛnyɛ yɔɔ lolo lɛ, akɛ ja nibii fɛɛ ni aŋma yɛ Mose Mla lɛ kɛ gbalɔi lɛ kɛ lalai lɛ amli yɛ mihewɔ lɛ ná ba mli.’” (Luka 24:27, 44) Eji Hebri Ŋmalɛi lɛ be eho kulɛ, aso Yesu baaya nɔ ekɛtsu nii yɛ eshikpɔŋ nɔ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ naagbee?

Beni ato Kristofoi asafo lɛ shishi lɛ sɛɛ lɛ, Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ tee nɔ amɛkɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ tsu nii ni amɛkɛha ale gbalɛi ni baaba mli, amɛkɛgbala jwɛŋmɔ kɛtee nibii ni abaanyɛ akase kɛjɛ shishitoo mlai ni yɔɔ mla ni atsɔ Mose nɔ akɛha lɛ mli lɛ nɔ, ni amɛkɛgbala jwɛŋmɔ kɛtee Nyɔŋmɔ blema tsuji lɛ anɔkwɛmɔnii kpakpai ni baanyɛ awo Kristofoi lɛ ahewalɛ koni amɛya nɔ amɛye anɔkwa lɛ nɔ. (Bɔfoi lɛ Asaji 2:16-21; 1 Korintobii 9:9, 10; Hebribii 11:1–12:1) Bɔfo Paulo ŋma akɛ ‘Ŋmalɛ fɛɛ ŋmalɛ jɛ Nyɔŋmɔ Mumɔ lɛŋ, ni ehe yɛ sɛɛnamɔ.’ * (2 Timoteo 3:16) Mɛni haa Hebri Ŋmalɛi lɛ bafeɔ wolo ni he yɔɔ sɛɛnamɔ kɛha wɔ ŋmɛnɛ lɛ?

Ŋaawoo Kɛha Daa Gbi Shihilɛ

Ha wɔsusu hetsɛ̃ ni mɛi náa kɛhaa maŋ kroko nɔ bii ŋmɛnɛ lɛ he. Ethiopianyo ko ni eye afii 21 ni yɔɔ Europa Bokagbɛ maŋ ko mli lɛ kɛɛ akɛ: “Kɛ́ mi kɛ Ethiopiabii krokomɛi lɛ miitao wɔya he ko lɛ, wɔyaa akɛ kuu. Ekolɛ kɛ́ wɔnyiɛ akɛ kuu lɛ amɛbatutuaŋ wɔ.” Oblanyo lɛ tsa nɔ akɛ: “Wɔnyɛɛɛ wɔje kpo kɛya he ko kɛ́ atswa fe gbɛkɛ ŋmɛji 6, titri lɛ wɔnyɛɛɛ wɔta oketeke ni akɛfaa gbɛ kɛtsɔɔ shikpɔŋ shishi lɛ mli. Kɛ́ mɛi na wɔ lɛ, amɛgbalaa amɛjwɛŋmɔ kɛbaa wɔhewolonɔ su lɛ pɛ nɔ.” Ani Hebri Ŋmalɛi lɛ wieɔ bɔ ni abaafee ni ajie naagba kpele nɛɛ kɛjɛ jɛmɛ lɛ he?

Akɛɛ blema Israelbii lɛ akɛ: “Ni kɛ́ gbɔ ko bato gbɔ yɛ nyɛshikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, nyɛkawaa lɛ yi. Gbɔ ni toɔ gbɔ yɛ nyɛŋɔɔ lɛ, nyɛbuaa lɛ tamɔ nyɛmaŋnyo nɔŋŋ, ni osumɔ lɛ taakɛ bɔ ni osumɔɔ bo diɛŋtsɛ ohe lɛ; ejaakɛ nyɛ hu nyɛyato gbɔ pɛŋ yɛ Mizraim shikpɔŋ lɛ nɔ.” (3 Mose 19:33, 34) Lɛɛlɛŋ, yɛ blema Israel lɛ mla nɛɛ bi ni ajie bulɛ kpo atsɔɔ ‘gbɔi,’ ni aŋma mla nɛɛ yɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli. Ani okpɛlɛɛɛ nɔ akɛ abaanyɛ akɛ shishitoo mlai ni yɔɔ mla nɛɛ mli lɛ atsu nii koni akɛku hetsɛ̃ ni mɛi náa kɛhaa maŋ kroko nɔ bii lɛ naa?

Eyɛ mli akɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ kɛ ŋaawoo ni yɔɔ fitsofitso haaa yɛ shika he moŋ, shi bɔ ni akɛ shika tsuɔ nii yɛ nilee mli lɛ he gbɛtsɔɔmɔ kpakpa yɛ mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, aŋma yɛ Abɛi 22:7 akɛ: “Nifalɔ lɛ, mɔ ni fa lɛ lɛ tsulɔ ji lɛ.” Mɛi ni kɛ ŋaawoo haa yɛ shika he lɛ ateŋ mɛi pii kpɛlɛɔ nɔ akɛ kɛ́ mɔ ko fɔɔ nifilimɔ lɛ, ebaanyɛ eye ohia yɛ sɛɛ mli.

Agbɛnɛ hu, Maŋtsɛ Salomo ni ji mɛi ni ná nii kpɔtɔɔ lɛ ateŋ mɔ kome lɛ tsɔɔ ninámɔ ni atsɔɔ gbɛ fɛɛ gbɛ nɔ ataoɔ, ni ji su ni ehe shi waa yɛ wɔyinɔ ni akafoɔ heloonaa ninámɔ fe Nyɔŋmɔjamɔ nɛɛ mli lɛ mli jogbaŋŋ. Eŋma akɛ: “Mɔ ni sumɔɔ shika lɛ, shika etɔŋ lɛ, ni mɔ ni sumɔɔ nifálɛ lɛ, enáŋ sɛɛ ko. Enɛ hu yakayaka nɔ ko ni.” (Jajelɔ 5:9) Kɔkɔbɔɔ ni nilee yɔɔ mli nɛ!

Hiɛnɔkamɔ ni Ayɔɔ Kɛha Wɔsɛɛ

Biblia tso muu lɛ fɛɛ hiɛ saneyitso kome pɛ, ni no ji Nyɔŋmɔ baatsɔ Yesu Kristo Maŋtsɛyeli lɛ nɔ ni ebu Enɔyeli lɛ bem ni etse Egbɛi lɛ he.—Daniel 2:44; Kpojiemɔ 11:15.

Hebri Ŋmalɛi lɛ kasemɔ haa wɔleɔ bɔ ni shihilɛ baaji yɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ shishi, ni enɛ shɛjeɔ wɔmii ni ehaa wɔtsiɔ wɔbɛŋkɛɔ Yehowa Nyɔŋmɔ, ni ji Mɔ ni haa wɔnáa miishɛjemɔ nɛɛ lɛ kpaakpa. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, gbalɔ Yesaia gba akɛ toiŋjɔlɛ baahi gbɔmɛi kɛ kooloi ateŋ. Ekɛɛ akɛ: “Ni klaŋ kɛ gwantɛŋ bi aaahi shi, ni kootsɛ kɛ abotia bi aaabu shi; ni tsina bi kɛ jata bi kɛ kooloo ní ewo fɔ fɛɛ aaahi he kome, ni gbekɛ bibioo aaakpala amɛ.” (Yesaia 11:6-8) Mɛɛ gbɛkpamɔ ni yɔɔ miishɛɛ po nɛ!

Mɛni Hebri Ŋmalɛi lɛ kɛɔ yɛ mɛi ni miina nɔ̃ yɛ hetsɛ̃ ni mɛi náa kɛhaa maŋ kroko nɔ bii, hela ko ni naa wa waa loo shika he naagba ni amɛnyɛŋ he nɔ ko amɛfee hewɔ lɛ he? Hebri Ŋmalɛi lɛ gba yɛ Kristo Yesu he akɛ: “Eeejie ohiafoi ni bolɔɔ lɛ, kɛ nɔnalɔ ni bɛ bualɔ lɛ. Eeena ohiafo kɛ mɔ ni efĩ lɛ lɛ mɔbɔ, ni ehere mɛi ni efĩ amɛ lɛ asusumai ayiwala.” (Lala 72:12, 13) Shiwoi kpakpai nɛ, ejaakɛ eyeɔ ebua mɛi ni heɔ amɛyeɔ lɛ ni amɛkwɛɔ wɔsɛɛ gbɛ kɛ hiɛnɔkamɔ kɛ nɔmimaa.—Hebribii 11:6.

Ebɛ naakpɛɛ mɔ ákɛ akɛ mumɔ tsirɛ bɔfo Paulo ni eŋma akɛ: ‘Nibii abɔ ní aŋma ato momo lɛ, wɔ diɛŋtsɛ wɔhe nitsɔɔmɔ hewɔ aŋma ato lɛ, koni wɔkɛ tsuishiŋmɛɛ kɛ ŋmalɛi lɛ amli miishɛjemɔ lɛ aná hiɛnɔkamɔ’! (Romabii 15:4) Hɛɛ, Hebri Ŋmalɛi lɛ kã he eji Biblia ni ji Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni ajɛ mumɔŋ aŋma lɛ fã ni he hiaa lolo. Sɛɛnamɔ yɛ he waa kɛha wɔ ŋmɛnɛ. Wɔyɛ hiɛnɔkamɔ akɛ obaabɔ mɔdɛŋ okase tsɔɔmɔi ni yɔɔ Biblia muu lɛ fɛɛ mli lɛ ahe nii babaoo koni no aha obɛŋkɛ Mɔ ni Ŋma, ni ji Yehowa Nyɔŋmɔ lɛ kpaakpa.—Lala 119:111, 112.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 4 Yɛ sane nɛɛ mli lɛ wɔbaatsɛ Kpaŋmɔ Momo lɛ akɛ Hebri Ŋmalɛi. (Kwɛmɔ akrabatsa ni saneyitso ji “Ani Eji Kpaŋmɔ Momo Loo Hebri Ŋmalɛi” ni yɔɔ baafa 6 lɛ.) Bei pii lɛ Yehowa Odasefoi tsɛɔ Kpaŋmɔ Hee lɛ hu akɛ Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi.

^ kk. 13 Shishitoo mlai babaoo ni he yɔɔ sɛɛnamɔ kpele kɛha wɔ ŋmɛnɛ yɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli. Shi esa akɛ wɔkadi akɛ Kristofoi bɛ Mla ni Nyɔŋmɔ tsɔ Mose nɔ ekɛha Israel maŋ lɛ shishi.

[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 6]

ANI EJI KPAŊMƆ MOMO LOO HEBRI ŊMALƐI?

Anaa wiemɔ “kpaŋmɔ momo” lɛ yɛ 2 Korintobii 3:14. Hela wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “kpaŋmɔ” yɛ ŋmalɛ nɛɛ mli lɛ ji di·a·theʹke. Mɛni ji wiemɔ “kpaŋmɔ momo” ni anaa yɛ 2 Korintobii 3:14 lɛ shishi?

Wiemɔ komekomei ahe wolo ŋmalɔ ni atsɛɔ lɛ Edward Robinson ŋma akɛ: ‘Akɛni kpaŋmɔ ni Nyɔŋmɔ kɛ Israelbii lɛ fee lɛ he sane yɛ Mose woji lɛ amli hewɔ lɛ, kɛ́ akɛ di·a·theʹke tsu nii lɛ edamɔɔ shi kɛhaa kpaŋmɔ lɛ he wolo ni ji Mose woji lɛ, ni ji Mose Mla lɛ.’ Beni bɔfo Paulo tsĩ kpaŋmɔ momo lɛ tã yɛ 2 Korintobii 3:14 lɛ, no mli lɛ Mose Mla lɛ ni ji Ŋmalɛi ni yɔɔ dani ato Kristojamɔ shishi lɛ fã ko kɛkɛ lɛ he ewieɔ lɛ.

Belɛ, mɛɛ gbɛi esa akɛ akɛtsɛ Ŋmalɛ Krɔŋkrɔŋ lɛ mli klɛŋklɛŋ woji 39 lɛ? Yesu Kristo kɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ tsɛ woji nɛɛ akɛ “ŋmalɛi lɛ” kɛ “ŋmalɛi krɔŋkrɔŋ lɛ,” ni amɛkɛtsɔɔ akɛ amɛbuuu Biblia lɛ fã nɛɛ akɛ ebe eho. (Mateo 21:42; Romabii 1:2) No hewɔ lɛ, yɛ wiemɔi ni mumɔŋ tsirɛ Yesu kɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ ní amɛwie nɛɛ naa lɛ, Yehowa Odasefoi tsɛɔ Kpaŋmɔ Momo lɛ akɛ Hebri Ŋmalɛi ejaakɛ aŋma Biblia lɛ fã nɛɛ yɛ Hebri wiemɔ mli titri. Yɛ nakai gbɛ nɔŋŋ nɔ lɛ, Yehowa Odasefoi tsɛɔ Biblia lɛ fã ni afɔɔ lɛ tsɛmɔ akɛ Kpaŋmɔ Hee lɛ akɛ Hela Ŋmalɛi lɛ, ejaakɛ hii ni Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ tsirɛ amɛ ni amɛŋma Biblia lɛ fã nɛɛ lɛ ŋma woji nɛɛ yɛ Hela wiemɔ mli.

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 4]

Abaanyɛ ale nuu ko akɛ kojolɔ ni yɔɔ shiŋŋ, tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ kɛ naanyo kpakpa

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 5]

Yesu kɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ tsu nii yɛ afii ni ekɛsɔmɔ lɛ fɛɛ mli

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 7]

Mɛɛ Biblia mli shishitoo mlai baanyɛ aye abua mɔ ko koni ekpɛ eyiŋ yɛ gbɛ ni ja nɔ?