¿Bix jeʼel k-eʼesik chʼaʼa óotsilileʼ?
¿Bix jeʼel k-eʼesik chʼaʼa óotsilileʼ?
«Unaj k-beetik uts tiʼ tuláakal, yáax táanileʼ tiʼ le sukuʼunoʼob tiʼ le oksaj óolaloʼ.» (GALACIAILOʼOB 6:10.)
1, 2. ¿Baʼax ku kaʼansik tiʼ u chʼaʼabal óotsilil le u kettʼaanil le utsul samaritanooʼ?
UTÚUL MÁAK jach u kʼaj óol baʼax ku yaʼalik le Leyoʼ, ichil upʼéel tsikbal tu beetaj yéetel Jesuseʼ, tu kʼáatajtiʼ: «¿Máax túun in láakʼ [wa in prójimo]?». Jesuseʼ tu núukajtiʼ yéetel upʼéel kettʼaan: «Juntúul máak lukʼ Jerusaleneʼ táan kaʼach u bin Jericó, ka j-lúub tu kʼab j-ookoloʼob, ka j-lukʼsaʼab tuláakal baʼax yantiʼ, loʼoloxaʼabeʼ ka j-pʼaʼat kʼas kimen. Tiʼ leloʼ j-máan juntúul j-kʼiin teʼ j-bejoʼ baʼaleʼ chéen tu yilajeʼ ka j-táatsʼmáaniʼ. Bey xan juntúul levita kʼuch teʼ kúuchiloʼ, le ka tu yilajeʼ j-táatsʼmáan xan. Baʼaleʼ juntúul Samariail ku máan xan teʼ j-bejoʼ, le ka tu yilajeʼ tu chʼaʼaj óotsilil tiʼ. Tu natsʼjuba tu yiknal le máakoʼ, tu tsʼáaj aceite yéetel vino tu yajiloʼobeʼ, ka tu kʼaxláantaj. Ku tsʼoʼokoleʼ tu naʼaksaj yóokʼol u yalakʼ baʼalcheʼ, tu bisaj tiʼ jumpʼéel u najil uʼulaʼobeʼ ka tu kanáantaj. Tuláakʼ kʼiin, utiaʼal u bimbal le Samariailoʼ, tu jóokʼesaj kaʼapʼéel taakʼineʼ, tu tsʼáaj tiʼ u yuumil le najoʼ, ka tu yaʼalajtiʼ: Kanáant le máakaʼ; wa ka xupik u maasileʼ, le ken suunakeneʼ kin sutiktech». Ka tsʼoʼok u yaʼalik le kettʼaanaʼ, Jesuseʼ tu kʼáataj tiʼ le máax yéetel ku tsikbaloʼ: «¿Máakalmáak tiʼ le óoxtúul máakoʼob u [prójimo] le máax lúub tu kʼab le j-ookoloʼoboʼ?». Le máakoʼ tu núukaj: «Le máax tu chʼaʼaj óotsilil tiʼeʼ» (Lucas 10:25, 29-37 yáax xéetʼ).
2 Le utsil tu yeʼesaj le samaritano tiʼ le máax loobiltaʼanoʼ jach maʼalob u kaʼansik bix unaj u chʼaʼabal óotsilil. Tumen jach yaachaj u yóol le ka tu yilaj bix yanik le máakoʼ, le samaritanooʼ tu chʼaʼaj óotsil tiʼ yéetel tu yilaj u jach áantik, kex tumen maʼ u yéet samaritanoiliʼ. Bey túunoʼ, utúul máak ku chʼaʼik óotsilileʼ ku yilik u yáantik jeʼel máaxakeʼ, kex jeʼel baʼalak kaajil u taaleʼ bey xan jeʼel baʼalak u religioneʼ. Jesuseʼ, ka tsʼoʼok u tsikbaltik u kettʼaanil le utsul samaritanooʼ, tu yaʼalaj tiʼ le máak yéetel táan u tsikbaloʼ: «Xeen, beet teech xan beyoʼ» (Lucas 10:37 u tsʼook xéetʼ). Jeʼex úuchik u yaʼalik Jesuseʼ toʼon xaneʼ, kʼaʼabéet k-beetik tuláakal le ku páajtal utiaʼal k-chʼaʼik óotsilil tiʼ k-éet máakil. Baʼaleʼ ¿bix túun jeʼel k-eʼesik mantatsʼ k-chʼaʼa óotsilileʼ?
Ken kʼaʼabéetchajak áantaj tiʼ le sukuʼunoʼoboʼ
3, 4. ¿Baʼaxten maases kʼaʼabéet k-eʼesik chʼaʼa óotsilal tiʼ k-sukuʼunoʼob teʼ múuchʼuliloʼ?
3 Le apóstol Pablooʼ ku yaʼaliktoʼon: «Jeʼel baʼalak kʼiin ku páajtaleʼ unaj k-beetik uts tiʼ tuláakal, yáax táanileʼ tiʼ le sukuʼunoʼob tiʼ le oksaj óolaloʼ» (Galaciailoʼob 6:10). Yoʼolal le baʼax ku yaʼalik apóstol Pabloaʼ, yáaxeʼ koʼox ilik jujumpʼéel bix jeʼel k-eʼesik chʼaʼa óotsilil tiʼ k-sukuʼunoʼob teʼ múuchʼuliloʼ.
4 Le disipulo Santiagooʼ ku yaʼalik tiʼ le máaxoʼob meyajtik Diosoʼ, ka u paklan eʼesoʼob chʼaʼa óotsilil, yéetel tu yaʼalajtiʼob: «Le máaxoʼob maʼatech u chʼaʼikoʼob óotsililoʼ, x-maʼ chʼaʼa óotsilil bíin pʼis óoltaʼakoʼob» (Santiago 2:13). Uláakʼ versiculoʼob xaneʼ ku yeʼeskoʼobtoʼon jejeláas bix jeʼel k-eʼesik chʼaʼa óotsilileʼ. Jeʼex k-xokik tu tsʼíibil Santiago 1:27: «Le oksaj óolal kiliʼich yéetel minaʼan u kʼasaʼanil tu táan Jajal Dios le Taataoʼ letiʼ lelaʼ: U yáantaʼal le maʼ yuumoʼob, yéetel le x-kimen íichamoʼob tiʼ u yaayaj óolaloʼoboʼ, yéetel maʼ u kʼokʼolkíintikuba máak yéetel u kʼaakʼas baʼaloʼobil le yóokʼol kaabaʼ». Yéetel Santiago 2:15, 16 ku yaʼaliktoʼon xan: «Koʼox tukultikeʼ tiʼ juntúul sukuʼun wa kiikeʼ ku bineltik le nookʼ yéetel le waaj kʼaʼabéet tiʼ le kʼiinoʼ, yéetel juntúul ichileʼexeʼ ku yaʼalik tiʼeʼ: Ka xiʼiktech utsil; tepʼaba yéetel jaanen, baʼaleʼ maʼ táan u tsʼáaiktiʼ le baʼax kʼaʼabéet utiaʼal le wíinkliloʼ ¿baʼax u biilal leloʼ?».
5, 6. ¿Bix jeʼel k-eʼesik chʼaʼa óotsilil teʼ múuchʼuliloʼ?
5 Le religión ku kaʼansik u jaajiloʼ, ku yaʼaliktoʼon ka k-kaxt u yutsil u maasil yéetel ka k-áant le máaxoʼob maas kʼaʼabéet u yáantaʼaloʼoboʼ. Ku kaʼansiktoʼoneʼ maʼ chéen unaj k-aʼalik tiʼ k-sukuʼun ka xiʼik utsil tiʼiʼ. Baʼaxeʼ, tu yoʼolal k-yaabilaj yéetel k-chʼaʼa óotsilil tiʼeʼ, kʼaʼabéet k-áantik yéetel le baʼaxoʼob maas kʼaʼabéettiʼoʼ (1 Juan 3:17, 18). Jeʼel k-eʼesik chʼaʼa óotsilil ken k-beet janal utiaʼal le kʼojaʼanoʼoboʼ, ken k-áant le sukuʼunoʼob yaan u jaʼabiloʼoboʼ, ken k-bis teʼ muchʼtáambaloʼob le máaxoʼob maʼ tu páajtal u bin tu juunaloʼoboʼ, ken k-síi wa baʼax kʼaʼabéet tiʼ utúul sukuʼun bey xan ken k-beet uláakʼ meyajoʼob tuʼux jeʼel k-eʼesik chʼaʼa óotsilileʼ (Deuteronomio 15:7-10).
6 Mantatsʼ táan u bin u yaʼabtal le máaxoʼob ku yookloʼob ichil u kaajal Jéeobaoʼ. Kex tumen kʼaʼanan k-áantkoʼob yéetel baʼax kʼaʼabéettiʼobeʼ, maas jach kʼaʼanan k-áantkoʼob utiaʼal ka muʼukʼaʼanchajak u fejoʼob tiʼ Dios. Tiʼ tuláakloʼon ku tsʼaʼabal le tsolnuʼukaʼ: «Líikʼseʼex u yóol le máaxoʼob luubul u yóoloʼoboʼ ka a wáanteʼex le máaxoʼob luubul u muukʼoʼoboʼ» (1 Tesalonicailoʼob 5:14). Tiʼ le kiikoʼob yaan u jaʼabiloʼoboʼ, ku yaʼalaʼaltiʼob «unaj u yeʼesikoʼob jumpʼéel maʼalob kuxtal» (Tito 2:3). Yéetel cada anciano teʼ múuchʼuliloʼ unaj u beetkuba bey «taʼakbejsajil tiʼ iikʼ yéetel kanáan[bai] tiʼ chak iikʼal[eʼ]» (Isaías 32:2).
7. ¿Baʼax k-kanik tiʼ le baʼax tu beetaj le cristianoʼob yanoʼob Antioquía tiʼ Siriaoʼ?
7 Baʼaleʼ le disipuloʼob teʼ yáax siglooʼ, maʼ chéen tu yáantoʼob le kiikoʼob kimen u yíichamoʼob, le máaxoʼob kimen u taataʼob yéetel uláakʼ sukuʼunoʼob yanoʼob tu múuchʼuliloʼoboʼ. Baʼaxeʼ tu túuxtoʼob áantaj tiʼ le máaxoʼob meyajtik Dios yanoʼob tuláakʼ tuʼuxoʼoboʼ. Kʼaʼajaktoʼon le baʼax tu beetaj le cristianoʼob yanoʼob Antioquía tiʼ Siriaoʼ. Le ka tu yaʼalaj le profeta Ágabo «yaan u taal jumpʼéel nojoch wiʼij tiʼ tuláakal le luʼumoʼ», letiʼobeʼ «tu tukultajoʼob u túuxtikoʼob jumpʼéel áantaj tiʼ le sukuʼunoʼob kajakbaloʼob Judeaoʼ». Le áantajaʼ «j-bisaʼab tumen Bernabé yéetel Saulo» yéetel tu kʼuboʼob tiʼ le ancianoʼob yanoʼob teʼeloʼ (Beetaʼanoʼob [Hechos] 11:28-30). ¿Kux túun teʼ kʼiinoʼobaʼ? «Le palitsil chúukpajaʼan u yóol yéetel yaan u naʼat[oʼ]» ku tsʼáaik máaxoʼob utiaʼal áantik le sukuʼunoʼob ku muʼyajoʼob yoʼolal chak iikʼaloʼob, u tíitkuba luʼum, u buulul kaajoʼob wa yoʼolal uláakʼ loobiloʼob ku yantal (Mateo 24:45). Ken k-jóoʼs tiempo utiaʼal k-áantik le sukuʼunoʼob uchaʼan loob tiʼobeʼ yéetel ken k-áantoʼob yéetel baʼaxoʼob yáantoʼoneʼ, k-eʼesik chʼaʼa óotsilal tiʼob.
Maʼ a «kaxtikeʼex u jelaʼanil juntúul máak tu yóokʼol uláakʼ»
8. ¿Baʼaxten le u yéeyaʼal tiʼ máax kun eʼesbil utsileʼ ku bin tu contra u chʼaʼabal óotsilil?
8 Le disipulo Santiagooʼ tu yaʼalaj ka k-kanáantba utiaʼal maʼ k-beetik upʼéel baʼal ku bin tu contra u chʼaʼabal óotsilil yéetel tu contra u «nojoch» leyil le yaabilajoʼ. «Wa ka kaxtikeʼex u jelaʼanil juntúul máak tu yóokʼol uláakʼeʼ, táan a kʼebanchajleʼex yéetel táan a siʼipiltaleʼex tu táan u yaʼalmaj tʼaan Jajal Dios.» (Santiago 2:8, 9.) Wa k-eʼesik utsil chéen tiʼ máax ayikʼal wa tiʼ máax yaan páajtalil tiʼeʼ, jeʼel u pʼáatal maʼ k-uʼuyik «u kʼáat óolal le óotsil[oʼ]» (Proverbios 21:13). U jaajileʼ, wa k-yéeyik tiʼ máaxoʼob ken k-eʼes utsileʼ jeʼel u xuʼulul k-chʼaʼik óotsilileʼ. Bey túunoʼ, wa mantatsʼ k-kʼáat chʼaʼa óotsilileʼ, maʼ unaj k-yéeyik máax ken k-áantiʼ.
9. Le ken k-maas eʼes utsil tiʼ wa máax teʼ múuchʼuliloʼ, ¿baʼaxten maʼ u kʼáat u yaʼal wa táan k-yéeyik chéen tiʼ máax k-eʼesik utsiliʼ?
9 Baʼaleʼ ¿kʼaas wa túun ka k-maas eʼes utsil tiʼ wa máax? Maʼatech. Koʼox ilik baʼax aʼalaʼab yoʼolal Epafrodito, u yéet kʼaʼaytaj kaʼach Pablo. Le apóstol Pablooʼ tu yaʼalaj tiʼ le cristianoʼob yanoʼob Filiposoʼ: «Tsʼaʼex ta puksiʼikʼaleʼex le máaxoʼob jeʼel bix [Epafroditoeʼ]». ¿Baʼax oʼolal? «Tumen óolak kíimik tu yoʼolal u meyajtik Cristo. Tu tsʼáajuba tu táan kíimil utiaʼal u beetikten le meyajoʼob maʼ tu páajtal a beetikeʼex teʼexoʼ.» (Filiposiloʼob 2:25, 29, 30.) U jaajileʼ, Epafroditoeʼ chúukpaj u yóol u meyajt Dios, le oʼolal ku náajaltik kaʼach ka maas eʼesaʼak utsil tiʼ. Tsʼoʼoleʼ, 1 Timoteo 5:17 ku yaʼalikeʼ le ancianoʼob ku kanáantikoʼob maʼalob le múuchʼuliloʼ «unaj u kʼamikoʼob kaʼajmat tsiikil», maases «le máaxoʼob ku tseʼekoʼoboʼ yéetel le máaxoʼob ku kaʼansajoʼoboʼ». Jach beyoʼ, le máaxoʼob ku jach tsʼáaik u yóol u meyajtoʼob Diosoʼ ku náajaltikoʼob ka k-maas eʼes utsil tiʼob. U beetaʼal beyaʼ maʼ u kʼáat u yaʼal wa táan u yéeyaʼal chéen tiʼ máaxoʼob kun eʼesbil utsiliʼ.
«Le máaxoʼob yaan le kaʼanilbeʼen naʼat tiʼoboʼ [...] ku chʼaʼikoʼob óotsilil»
10. ¿Baʼaxten kʼaʼabéet u controlartik máak u yaakʼ?
10 Le disipulo Santiago xanoʼ, ku yaʼalik tu yoʼolal u yaakʼ máak: «Jumpʼéel kʼaas maʼ táan u chaʼik [u controlartaʼal], chuup xan yéetel [veneno] ku kíimsaj. Yéetel le aakʼaʼ k-kiʼikiʼtʼantik k-Yuumtsil k-Taata, yéetel letiʼ xaneʼ k-kʼaakʼastʼantik máakoʼob beetaʼanoʼob jeʼel bix u chikaʼanil Jajal Dioseʼ. Tiʼ jumpʼéeliliʼ chiʼ ku jóokʼol kiʼikiʼ tʼaanoʼob yéetel kʼaakʼas tʼaanoʼob». Tuláakʼ versiculoʼobeʼ, Santiagoeʼ ku yaʼalik xan: «Wa teʼex yaan loolob tsʼíibolaloʼob ta puksiʼikʼaleʼexeʼ yéetel baʼatelileʼ, maʼ unaj túun u kaʼanaltal a wicheʼexiʼ mix a tuuseʼex tu yoʼolal le jaajoʼ. Tumen lelaʼ maʼ kaʼanilbeʼen naʼatiʼ baʼaleʼ luʼumkabil naʼat, wíinikbeʼen yéetel tiʼ kʼaasilbaʼal u taal. Tumen tuʼux yaan loolob tsʼíibolaloʼob yéetel baʼatelileʼ, tiʼ yaan xan xaʼaxaʼakʼ óolal yéetel tuláakal u jejeláasil kʼaasiʼ. Baʼaleʼ le máaxoʼob yaan le kaʼanilbeʼen naʼat tiʼoboʼ yáax táanileʼ yaan jumpʼéel kiliʼich kuxtal tiʼob; ku tsʼoʼokoleʼ yaan suuk óolal tiʼob; uts u puksiʼikʼaloʼob yéetel toj u tuukuloʼob. Ku chʼaʼikoʼob óotsilil yéetel ku beetikoʼob uts; ku yaʼalikoʼob baʼal jaaj yéetel minaʼan kaʼapʼéel ichil tiʼob» (Santiago 3:8-10 yáax xéetʼ, 14-17).
11. ¿Bix jeʼel k-eʼesik chʼaʼa óotsilil tiʼ tuláakal baʼax k-aʼalikeʼ?
11 Wa k-kanáantik baʼax k-aʼalikeʼ, k-eʼesik táan k-chaʼik u nuʼuktikoʼon le naʼat chuup yéetel chʼaʼa óotsililoʼ. Baʼaleʼ, wa ku joʼopʼol k-pʼektik wa máax yoʼolal baʼaxoʼob yantiʼ, wa ku joʼopʼol k-taasikba maasil yoʼolal baʼaxoʼob yantoʼon bey xan wa ku joʼopʼol k-aʼalik baʼaloʼob maʼ jaajtak tu contra wa máaxeʼ, k-eʼesik maʼ táan k-chaʼik nuʼuktaʼal tumen le naʼatiloʼ. Unaj k-kʼaʼajskeʼ Salmo 94:4 ku yaʼalik: «Tuláakal le j-meen kʼaasoʼob[oʼ], aʼalaj baʼaloʼob yéetel kaʼanal ichoʼob». Maʼ u tuʼubultoʼon xaneʼ le máax ku tsikbaltik baʼaloʼob tu contra wa máaxeʼ ku pʼatik kʼaasil le máax tiʼ ku yaʼalik baʼaloʼ (Salmo 64:2-4). Tsʼoʼoleʼ, le máax «chéen tuu[soʼob] ku yaʼalik[oʼ]» jach nojoch loob ku beetik xan (Proverbios 14:5; 1 Reyes 21:7-13). Le oʼolaleʼ, le ka tsʼoʼok u tʼaan Santiago tiʼ bix jeʼel u beetik loob le baʼax ku yaʼalik máakoʼ, tu yaʼalaj: «In sukuʼuneʼex, lelaʼ maʼ unaj u yúuchul beyoʼ» (Santiago 3:10 kaʼa xéetʼ). Jeʼex k-ilkoʼ, le máax ku chʼaʼa óotsililoʼ unaj u kanáantik bix u tʼaan utiaʼal maʼ u beetik loob tiʼ mix máak. Jesús xaneʼ tu yaʼaleʼ «tu kʼiinil le pʼis óoloʼ, tuláakal máak yaan u káantik» wa yaan u kʼubik cuenta «tu yoʼolal tuláakal chéen kunel tʼaanoʼob ku yaʼalik» (Mateo 12:36). Le oʼolaleʼ, jach kʼaʼabéet k-eʼesik chʼaʼa óotsilil tiʼ tuláakal baʼax k-aʼalik.
Máaxoʼob meyajtik Dioseʼ ku perdonaroʼob
12, 13. 1) ¿Baʼax ku kaʼansiktoʼon yoʼolal le chʼaʼa óotsilil u kettʼaanil le palitsil u pʼaxmaj yaʼab taakʼin tiʼ le reyoʼ? 2) ¿Baʼax u kʼáat u yaʼal u perdonar máak tak «setentaisiete utéenel»?
12 Tiʼ uláakʼ kettʼaaneʼ, Jesuseʼ ku kaʼansiktoʼon uláakʼ bix jeʼel u yeʼesaʼal chʼaʼa óotsilileʼ. Utúul palitsileʼ u pʼaxmaj tiʼ utúul rey jach táaj yaʼab taakʼin (sesenta millones denarios). Baʼaleʼ, tumen maʼ tu páajtal u boʼotikeʼ, tu kʼáataj tiʼ le rey ka chʼaʼabak óotsilil tiʼoʼ. Le rey túunoʼ «tu chʼaʼaj óotsilil tiʼeʼ» ka tu perdonartaj tuláakal u pʼaax. Baʼaleʼ, le palitsilaʼ le ka jóokʼ tu táan le reyoʼ tu yilaj utúul u yéet palitsil pʼaxmai tiʼ upʼíit taakʼin (cien denarios). Baʼaleʼ letiʼeʼ maʼ tu chʼaʼaj óotsilil tiʼ u yéet palitsiliʼ, baʼaxeʼ tu beetaj u yoksaʼal cárcel. Ka tu yojéeltaj le rey baʼax tsʼoʼok u yúuchleʼ, tu tʼanaj le yáax palitsiloʼ ka tu yaʼalajtiʼ: «¡Kʼaakʼas palitsil! Teneʼ tin saʼatsajtech tuláakal a pʼaax tumen ta kʼáat óoltaj ten. Teech xaneʼ unaj kaʼach a chʼaʼik óotsilil tiʼ a wéet palitsiloʼ jeʼel bix tin chʼaʼajilak óotsilil tiʼ techoʼ». Le rey túunoʼ tu beetaj u yoksaʼal cárcel. «Jesuseʼ tu tsʼoʼoksaj u kaʼansaj táan u yaʼalik: Bey xan kun u beet ta wéeteleʼex in Taata yaan teʼ j-kaʼanoʼ wa maʼ ta saʼatsikeʼex yéetel tuláakal a puksiʼikʼaleʼex u siʼipiloʼob a sukuʼuneʼex.» (Mateo 18:23-35.)
13 Le kettʼaanaʼ jach maʼalob bix u yeʼesik le máax ku chʼaʼik óotsilileʼ kʼaʼabéet xan u perdonar. Jéeoba xaneʼ tsʼoʼok u perdonartik k-kʼebanoʼob. Le beetikeʼ, ¿maʼ wa xan unaj k-perdonartik «le kʼaas ku beetaʼal[toʼonoʼ]»? (Mateo 6:14, 15.) Táanil tiʼ u tʼaan Jesús tiʼ le kʼasaʼan palitsiloʼ, tsʼokaʼaniliʼ u kʼáataʼaltiʼ tumen Pedro: «¿Yuumtsil, jaytéen unaj in saʼatsik in sukuʼun ku beetikten wa baʼax kʼaasil? ¿Tak siete utéenel?», Jesús túuneʼ tu núukajtiʼ: «Maʼ tin waʼaliktech tak siete utéenel, baʼaleʼ tak setenta utéenel siete [«setentaisiete utéenel», NM]» (Mateo 18:21, 22). Jeʼex k-ilkoʼ, utúul máax ku chʼaʼik óotsilileʼ kʼaʼabéet u perdonar tak «setentaisiete utéenel», leloʼ u kʼáat u yaʼaleʼ jeʼel jaytéen ka kʼaʼabéetchajkeʼ.
14. Jeʼex u yaʼalik Mateo 7:1-4, ¿bix uláakʼ jeʼel k-eʼesik chʼaʼa óotsilileʼ?
14 Teʼ tsoltʼaan tu beetaj teʼ puʼukoʼ, Jesuseʼ tu yaʼalaj bix uláakʼ jeʼel k-chʼaʼik óotsilileʼ: «Maʼ a pʼis óoltikeʼex uláakʼ máakoʼob tu yoʼolal maʼ a pʼis óoltaʼaleʼex. Tumen bíin pʼis óoltaʼakeʼex [...] jeʼel bix a pʼis óoltikeʼex uláakʼ máakoʼobeʼ [...]. ¿Bix anil ku páajtal a wilik le chan sojol yaan tu yich a sukuʼunoʼ wa maʼ táan u páajtal a wilik le cheʼ yaan ta wich techoʼ? Wa yaan jumpʼéel cheʼ ta wicheʼ ¿bix [...] u páajtal a waʼalik tiʼ a sukuʼun: chaʼa in jóokʼesik le chan sojol yaan ta wichoʼ?» (Mateo 7:1-4). Lelaʼ ku kʼaʼajsiktoʼoneʼ utiaʼal ka k-eʼes chʼaʼa óotsilileʼ maʼ unaj k-tsʼíikil yoʼolal le baʼaxoʼob maʼ maʼalobtak ku beetik u maasiloʼoboʼ yéetel maʼ unaj k-tʼaan tu contraʼobiʼ mix k-juzgarkoʼobiʼ.
«Unaj k-beetik uts tiʼ tuláakal»
15. ¿Baʼaxten maʼ chéen tiʼe sukuʼunoʼob teʼ múuchʼulil unaj k-eʼesik chʼaʼa óotsililoʼ?
15 Le carta tu tsʼíibtaj Santiagooʼ, maases ku tʼaan tiʼ u paklan chʼaʼa óotsiltikuba le máaxoʼob meyajtik Diosoʼ. Baʼaleʼ leloʼ maʼ u kʼáat u yaʼal wa chéen tiʼe sukuʼunoʼob teʼ múuchʼulil unaj k-eʼesik chʼaʼa óotsililoʼ. Jéeobaeʼ «uts yéetel tuláakal máak, yéetel [...] ku kanáantik u meyajoʼob» (Salmo 145:9, LSM). Unaj k-ilik «béeytaleʼex jeʼel bix» Dioseʼ, le oʼolal kʼaʼabéet «k-beetik uts tiʼ tuláakal» (Efesoiloʼob 5:1; Galaciailoʼob 6:10). Kex maʼ k-yaabilmaj le «yóokʼol kaab, mix le baʼaloʼob yaan yóokʼol kaaboʼ», k-ilik áantik le máaxoʼob táan u muʼyajoʼoboʼ (1 Juan 2:15).
16. ¿Baʼax unaj k-chʼaʼik en cuenta ken k-eʼes chʼaʼa óotsilil tiʼ wa máax?
16 Toʼoneʼ k-ilik áantik le máaxoʼob táan u aktáantikoʼob talamiloʼob yoʼolal wa baʼax ku jáan úuchultiʼob wa tu yoʼolal uláakʼ baʼaloʼob (Eclesiastés 9:11, NM). Baʼaleʼ, toʼon ken k-il tak bukaʼaj áantaj jeʼel u páajtal k-tsʼáaiktiʼobeʼ (Proverbios 3:27). Baʼaleʼ, ken k-áant wa máax yéetel baʼaxoʼob kʼaʼabéettiʼeʼ, unaj k-kanáantik bix k-beetik utiaʼal maʼ k-tsʼáaik tuʼux u maʼakʼóoltal meyaj (Proverbios 20:1, 4; 2 Tesalonicailoʼob 3:10-12). Le baʼax táant k-aʼalikaʼ, ku yeʼesikeʼ kʼaʼabéet u yantaltoʼon naʼatil ken k-eʼes k-yaabilaj yéetel k-utsil tiʼ wa máax.
17. ¿Bix jeʼel k-maas eʼesik chʼaʼik óotsilil tiʼ le máaxoʼob minaʼanoʼob ichil u kaajal Diosoʼ?
17 Le bix maas jeʼel k-eʼesik chʼaʼik óotsilil tiʼ le máaxoʼob minaʼanoʼob ichil u kaajal Diosoʼ, letiʼe ka kaʼanstiʼob le baʼax ku yaʼalik le Bibliaoʼ. ¿Baʼaxten? Tumen maʼ u yojloʼob baʼax u kʼáat Dios ka u beetoʼobiʼ, maʼ u yojloʼob bix jeʼel u aktáantikoʼob le talamiloʼoboʼ mix u yojloʼob baʼax ku taal u kʼiin u yúuchliʼ, le oʼolaleʼ yaʼab tiʼ letiʼobeʼ «yajtak u yóoloʼob yéetel lubaʼantak u yóoloʼob jeʼel bix j-tamanoʼob minaʼan máax kanáantikoʼob[eʼ]» (Mateo 9:36). Baʼaleʼ, wa ka u yóotoʼob kaambal tiʼ Dioseʼ, yaan u meyajtiʼob le Biblia bey upʼéel «x-tʼuchub sáas utiaʼal» u yookoʼobeʼ, tumen le kun áantkoʼob utiaʼal u aktáankoʼob le talamiloʼoboʼ. Le Biblia xanoʼ yaan u «sáasilkúuntik» u beeloʼob, tumen yaan u yeʼesiktiʼob baʼax ku taal u kʼiin yéetel baʼax u tukulmaj u beetik Dios utiaʼal u yutsil le máaxoʼob ku páaʼtajoʼob tiʼoʼ (Salmo 119:105). ¿Máasaʼ jach nojoch baʼal k-ilik k-tsʼáaik u yojéeltoʼob le baʼaxoʼob jach kʼaʼanantakaʼ? Le jach nojoch muʼyajil kun antaloʼ jach tsʼoʼok u náatsʼal. Le oʼolaleʼ, jach unaj tsʼáaik k-óol kʼaʼayt le Reinooʼ yéetel k-kaʼansik uláakʼ máakoʼoboʼ (Mateo 24:3-8, 21, 22, 36-41; 28:19, 20). Minaʼan uláakʼ bix jeʼel k-maas eʼesik chʼaʼa óotsilil tiʼ k-éet máakiloʼobeʼ.
«Síiex le baʼax yanteʼex ichiloʼ»
18, 19. ¿Baʼaxten sáamsamal unaj ilik k-maas eʼesik chʼaʼa óotsilil?
18 Jesuseʼ tu yaʼalaj: «Síiex le baʼax yanteʼex ichiloʼ» (Lucas 11:41). Utiaʼal ka k-jach chʼaʼa óotsilileʼ, le baʼax ken k-beetoʼ kʼaʼabéet u jóokʼol t-puksiʼikʼal yéetel unaj u jach taaktal k-beetik (2 Corintoiloʼob 9:7). Bejlaʼeʼ jach yaʼab u beetaʼal kʼaas, maʼatech u yeʼesaʼal yaabilaj yéetel maʼatech u chʼaʼabal óotsilil, baʼaleʼ ¿máasaʼ jach ku kiʼimakkúuntik k-óol k-ilik bix u yeʼesaʼal chʼaʼa óotsilil tumen u kaajal Dios?
19 Le oʼolaleʼ, sáamsamal unaj k-ilik k-maas eʼesik chʼaʼa óotsilil. Wa k-maas eʼesik chʼaʼa óotsilileʼ, yaan k-maas chíikpajal tiʼ Dios, yéetel leloʼ yaan u beetik u yantaltoʼon upʼéel kuxtal chuup yéetel kiʼimak óolal (Mateo 5:7).
¿Baʼax tsʼoʼok k-kanik?
• ¿Baʼaxten maases kʼaʼabéet k-eʼesik chʼaʼa óotsilil tiʼ k-sukuʼunoʼob teʼ múuchʼuliloʼ?
• ¿Bix jeʼel k-eʼesik chʼaʼa óotsilil teʼ múuchʼuliloʼ?
• ¿Bix k-eʼesik chʼaʼa óotsilil tiʼ le máaxoʼob minaʼanoʼob ichil u kaajal Diosoʼ?
[U kʼáatchiʼiloʼob le xookoʼ]
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 12]
Le samaritanooʼ jach nojoch bix úuchik u yeʼesik u chʼaʼa óotsilil
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 13]
Toʼon k-meyajtik Dioseʼ jejeláas bix k-eʼesik chʼaʼa óotsilil
[U tsolajil le oochel teʼ táan juʼun 16]
Le bix maas jeʼel k-eʼesik chʼaʼik óotsilil tiʼ le máaxoʼob minaʼanoʼob ichil u kaajal Diosoʼ, letiʼe ka k-kaʼanstiʼob le baʼax ku yaʼalik le Bibliaoʼ