Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yoel kɛ Amos Woji lɛ Amli Saji Otii

Yoel kɛ Amos Woji lɛ Amli Saji Otii

Yehowa Wiemɔ lɛ Hiɛ Kã

Yoel kɛ Amos Woji lɛ Amli Saji Otii

NƆ PƐ ni ewie yɛ lɛ diɛŋtsɛ ehe ji akɛ lɛ ji “Yoel, Petuel bi lɛ.” (Yoel 1:1) Akɛni Yoel wie shɛɛ sane ni akɛha lɛ lɛ he titri yɛ ewolo lɛ mli ni ewie saji krokomɛi ahe fioo pɛ hewɔ lɛ, hiɛ pɛ abaanyɛ aka ni akɛtsɔɔ be mli ni ekɛgba lɛ po —afi 820 D.Ŋ.B. beni Uzia eye Yuda nɔ maŋtsɛ afii nɛɛhu lɛ. Mɛni hewɔ Yoel sumɔɔɔ akɛ ewieɔ saji ni kɔɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe lɛ ahe lɛ? Yiŋtoo lɛ baanyɛ afee akɛ eetao ni emã eshɛɛ sane lɛ nɔ mi moŋ fe nɔ ni eeegbala jwɛŋmɔ kɛba lɛ diɛŋtsɛ enɔ.

Yɛ Uzia gbii lɛ amli hu lɛ, ahala Amos ni ji “tsinakwɛlɔ . . . ni sáa sikamore tsei ahe” ni jɛ Yuda lɛ akɛ gbalɔ. (Amos 7:14) Yoel gba yɛ Yuda, shi Amos lɛ atsu lɛ ni eyagba yɛ Israel akutsei nyɔŋma ni feɔ kooyigbɛ maŋtsɛyeli lɛ mli. Agbe Amos wolo lɛ ŋmaa naa yɛ aaafee afi 804 D.Ŋ.B. beni Amos eku esɛɛ kɛba Yuda lɛ, ni wiemɔi ni akɛŋma lɛ ashishinumɔ waaa shi amɛhaa mɔ nyɛɔ efeɔ nibii ahe mfoniri yɛ ejwɛŋmɔ mli.

“AO, NAKAI GBI LƐ!”—MƐNI HEWƆ?

(Yoel 1:1–3:21)

Yoel na agãi, baalabii kɛ ligɔ̃ligɔ̃i babaoo ni amɛmiikpata nibii ahiɛ yɛ ninaa mli. Atsɛ kooloi ni kpataa nii ahiɛ nɛɛ akɛ “Maŋ kpeteŋkpele ní he wa” kɛ “kãkãlɔi.” (Yoel 1:4; 2:2-7) Yoel ye awerɛho akɛ: “Ao, nakai gbi lɛ! ejaakɛ Yehowa gbi lɛ ebɛŋkɛ, ni eeeba tamɔ hiɛkpatamɔ kɛaajɛ Ofe lɛ ŋɔɔ.” (Yoel 1:15) Yehowa wo mɛi ni yɔɔ Zion aŋaa akɛ: “Nyɛkpalea kɛbaa miŋɔɔ kɛ nyɛtsui muu lɛ fɛɛ.” Yehowa ‘baana emaŋ lɛ mɔbɔ’ kɛ́ amɛkpale, ni ebaatsi “kooyigbɛnyo lɛ” ni ji kooloi ni fiteɔ nii lɛ kɛaajɛ amɛhe kɛaatee shɔŋŋ. Shi Yehowa ‘baafɔse emumɔ lɛ eshwie heloo fɛɛ nɔ’ ni ebaaha “ana naakpɛɛ nii yɛ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ lɛ nɔ” dani egbi wulu lɛ baashɛ.—Yoel 2:12, 18-20; 3:1-4.

Atswa jeŋmaji lɛ mpoa akɛ: “Nyɛkɛ nyɛkɔii asɔ̃a klantei, ni nyɛkɛ nyɛdadei asɔ̃a akpɔlɔi” koni nyɛmĩa kɛha ta. Afã amɛ ni amɛba “Yehoshafat Jɔɔ lɛ mli” ni ji he ni abaakojo amɛ ní abaakpata amɛhiɛ yɛ lɛ. ‘Kɛyashi naanɔ fɛɛ lɛ gbɔmɛi aaahi Yuda.’—Yoel 4:10, 12, 20.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

1:15; 2:1, 11; 3:4; 4:14—Mɛni ji “Yehowa gbi lɛ”? Yehowa gbi lɛ ji be ni ekɛkojoɔ ehenyɛlɔi ni ekpataa amɛhiɛ, shi ebafeɔ yiwalaheremɔ be kɛhaa anɔkwa jálɔi lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, blema Babilon na Yehowa gbi lɛ eko yɛ afi 539 D.Ŋ.B. beni Mediabii kɛ Persiabii lɛ ye amɛnɔ kunim lɛ. (Yesaia 13:1, 6) “Yehowa gbi” kroko ni ekɛbaakojo “Babilon kpeteŋkpele” ni ji apasa jamɔi fɛɛ lɛ hu ebɛŋkɛ.—Kpojiemɔ 18:1-4, 21.

2:1-10, 28Gbalɛ ni kɔɔ kooloi ni fiteɔ nii lɛ ahe lɛ miiba mli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Aŋmako nɔ ko yɛ Biblia lɛ mli ni tsɔɔ akɛ filikilɔi babaoo ba Kanaan shikpɔŋ lɛ nɔ ni amɛyi fa tamɔ bɔ ni Yoel wolo lɛ tsɔɔ lɛ. No hewɔ lɛ eeenyɛ efee akɛ tutuamɔ ni Yoel wie he lɛ miifee nɔ ni ba yɛ afi 33 Ŋ.B. he mfoniri, beni Yehowa fɔse emumɔ lɛ eshwie mra be mli Kristo sɛɛnyiɛlɔi lɛ anɔ ní amɛbɔi shiɛmɔ ní amɛshɛɛ sane lɛ piŋ apasa jamɔ mli hiɛnyiɛlɔ lɛ. (Bɔfoi lɛ Asaji 2:1, 14-21; 5:27-33) Eji hegbɛ ni wɔná akɛ wɔkɛ wɔhe aaawo nitsumɔ ni tamɔ enɛ mli ŋmɛnɛ.

3:5—Mɛni ‘Yehowa gbɛi lɛ anɔ ni aaatsɛ’ lɛ tsɔɔ? Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ anɔ ní wɔɔtsɛ lɛ tsɔɔ akɛ esa akɛ wɔle egbɛi lɛ, wɔná bulɛ ni mli kwɔ wɔha gbɛi lɛ, ni wɔkɛ wɔhe afɔ̃ mɔ ni hiɛ nakai gbɛi lɛ nɔ, ni wɔhe lɛ wɔye.—Romabii 10:13, 14.

4:14—Mɛni ji “atɛŋbuu jɔɔ lɛ”? Eji mfonirifeemɔŋ he ko ni Nyɔŋmɔ kojoɔ mɛi yɛ. Yɛ Yuda Maŋtsɛ Yehoshafat ni egbɛi lɛ shishi ji “Yehowa ji Kojolɔ” lɛ gbii lɛ amli lɛ, Nyɔŋmɔ kpɔ̃ Yuda kɛjɛ maji ni jwere amɛhewɔŋ lɛ adɛŋ kɛtsɔ nakai maji lɛ amli asraafoi lɛ ayiŋ ni efutu lɛ nɔ. No hewɔ lɛ atsɛɔ jɛmɛ hu akɛ “Yehoshafat jɔɔ lɛ.” (Yoel 4:2, 12) Yɛ wɔ gbii nɛɛ amli lɛ atɛŋbuu jɔɔ lɛ damɔ shi kɛha mfonirifeemɔŋ he ko ni abaakpata jeŋmaji lɛ ahiɛ yɛ tamɔ anaa weinyibii anɔ yɛ weinŋaanɔ mli lɛ.—Kpojiemɔ 19:15.

Nibii ni Wɔkaseɔ Kɛjɛɔ Mli:

1:13, 14. Wɔhe ni wɔɔshwa kɛjɛ wɔtsuiŋ tɔɔ lɛ kɛ kpɛlɛmɔ ni wɔɔkpɛlɛ nɔ akɛ Yehowa ji anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ he miihia kɛha yiwalaheremɔ.

2:12, 13. Mɔ ni eshwa he diɛŋtsɛ lɛ feɔ nakai kɛjɛɔ etsui mli. Enɛ biɔ ni ‘wɔtserɛ wɔtsui’ lɛ yɛ wɔmligbɛ shi jeee ‘wɔtadei’ lɛ ni wɔɔtserɛ yɛ kponɔgbɛ.

2:28-3: 5. ‘Abaahere’ mɛi pɛ ni ‘tsɛ́ɔ Yehowa gbɛi anɔ lɛ yiwala’ yɛ “Yehowa gbi wulu ní he yɔɔ gbeyei lɛ” nɔ. Kwɛ bɔ ni wɔdaa Yehowa shi akɛ efɔse emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ eshwie heloo fɛɛ nɔ ni eha oblahii kɛ oblayei, onukpai kɛ hii kɛ yei fɛɛ miiná gbalɛ nitsumɔ lɛ mli gbɛfaŋnɔ, ni ji akɛ amɛmiijaje “Nyɔŋmɔ niwuji lɛ”! (Bɔfoi lɛ Asaji 2:11) Beni Yehowa gbi lɛ bɛŋkɛɔ nɛɛ, aso esaaa akɛ wɔtekeɔ nɔ yɛ “jeŋbai krɔŋkrɔŋi kɛ Nyɔŋmɔjamɔi amli?”—2 Petro 3:10-12.

4:4-8, 19. Yoel gba akɛ Jeŋmaji ni bɔle Yuda he kɛkpe lɛ baabu Nyɔŋmɔ webii lɛ ayi ni amɛwa lɛ he akɔntaa. Nakai gbalɛ wiemɔi lɛ ba mli anɔkwale, ejaakɛ Babilonbii a-Maŋtsɛ Nebukadnezar yakpata Tiro maŋ lɛ he ni bɛ ŋshɔkpɔ nɔ lɛ hiɛ. Sɛɛ mli lɛ, Alexander Kpeteŋkpele lɛ kpata Tiro maŋ lɛ he ni ji ŋshɔkpɔ lɛ hiɛ, ni agbe maŋ lɛŋ asraafoi kɛ emli hiɛnaanɔbii lɛ ni ahɔ̃ɔ maŋbii 30,000 awo nyɔŋyeli mli. Alexander kɛ maŋtsɛmɛi ni baye esɛɛ lɛ fee Filistibii lɛ hu nakai nɔŋŋ. Beni shɛɔ afi 300 D.Ŋ.B. afii amli lɛ no mli Edom kã shi amaŋfɔ. (Maleaki 1:3.) Gbalɛi nɛɛ amlibaa wajeɔ hemɔkɛyeli ni wɔyɔɔ yɛ Yehowa mli ákɛ Mɔ ni Yeɔ eshiwoi Anɔ. Amɛhaa wɔnaa bɔ ni Yehowa kɛ jeŋmaji ni waa ejálɔi ayi ŋmɛnɛ lɛ baaye aha.

4:16-21. “Ŋwɛi kɛ shikpɔŋ aaahoso,” ni Yehowa baakojo jeŋmaji. “Shi Yehowa aaatsɔ abobaahe eha emaŋ lɛ,” ni ebaaha amɛ wala yɛ Paradeiso. Beni Yehowa gbi ni ekɛbaakojo jeŋ fɔŋ nɛɛ bɛŋkɛɔ lɛ, aso esaaa akɛ wɔhaa wɔfai shi ni wɔtswa akɛ wɔbaakpɛtɛ Yehowa daa lɛ mli waa?

“SAAMƆ OHE NÍ OKƐ O-NYƆŊMƆ LƐ AKPE”

(Amos 1:1–9:15)

Amos hiɛ shɛɛ sane kɛha Yuda kɛ Israel kɛ jeŋmaji ni jwere Israel hewɔŋ kɛkpe ni amɛnyɛɔ Israelbii lɛ. Abaakpata Aram, Filistia, Tiro, Edom, kɛ Moab hiɛ yɛ yi ni amɛwa Nyɔŋmɔ webii lɛ hewɔ. Abaakpata mɛi ní yɔɔ Yuda lɛ hu ahiɛ akɛni “amɛkwa Yehowa mla lɛ” hewɔ. (Amos 2:4) Ni Israel akutsei nyɔŋma maŋtsɛyeli lɛ hu? Eshai komɛi ni amɛfee ji akɛ amɛye ohiafoi lɛ anɔ dɛŋdɛŋ ni amɛye amɛhe nii, amɛkɛ amɛhe wo jeŋba shara mli, ni amɛjieee bulɛ kpo amɛtsɔɔɔ Nyɔŋmɔ gbalɔi lɛ. Amos bɔ amɛ kɔkɔ akɛ Yehowa baawo “Betel afɔleshaa latɛi lɛ anyɔmɔ” ni ebaatswa “fɛ̃i be shia lɛ kɛ latsaa be shia lɛ nɔ̃ shikome.”—Amos 3:14, 15.

Yɛ amɛtoi ni atsɔ hiɛ agbala yɛ gbɛi srɔtoi anɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Israelbii wɔŋjalɔi lɛ kpliŋ amɛtsui. Amos kɛɛ amɛ akɛ: ‘Nyɛsaa nyɛhe ní nyɛkɛ nyɛ-Nyɔŋmɔ lɛ akpe.’ (Amos 4:12) Nɔ ni Yehowa gbi lɛ baatsɔ kɛha Israelbii lɛ ji akɛ ‘abaaŋɔ amɛ nom kɛya Damasko sɛɛ,’—kɛya Ashur. (Amos 5:27) Osɔfo ko ni yɔɔ Betel lɛ te shi ewo Amos, shi no haaa gbeyei amɔ lɛ. Yehowa kɛɛ Amos akɛ: “Tsulɛ be lɛ eshɛ eha mimaŋ Israel; mihoŋ amɛhe dɔŋŋ!” (Amos 8:2) Gbohiiaje (sheol) kɛ gɔji ni kwɔlɔ nyɛŋ abu Israelbii lɛ ahe kɛjɛ Nyɔŋmɔ kojomɔ lɛ mli. (Amos 9:2, 3) Shi kɛlɛ, ewo amɛ shi akɛ ebaasaa eto amɛmaŋ lɛ ekoŋŋ. Yehowa kɛɛ akɛ: “Makpale mimaŋ Israel nomŋɔɔ lɛ kɛaaba ekoŋŋ, ni amɛaabamamɔ maji kóikói lɛ amɛaahi mli, ni amɛaafee weintromi, ni amɛaanu amɛmli wein, ni amɛaafee tromi, ni amɛaaye amɛmli yibii.”—Amos 9:14.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

4:1—Namɛi ahe mfoniri “Bashan tsinayei” lɛ feɔ? Bashan shikpɔŋ grɔŋŋ lɛ yɛ Galilea ŋshɔ lɛ bokagbɛ, ni kooloi ni alɛɔ yɛ jɛmɛ lɛ ni tsinayei hu fata he lɛ eshwishwii waa. Jwɛifɔ ni yɔɔ jɛmɛ lɛ fata nibii ni haa amɛshwishwiiɔ lɛ ahe. Amos kɛ Samaria yei ni amɛsumɔɔ ogbɔjɔ shihilɛ lɛ to Bashan tsinayei lɛ ahe. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ yei nɛɛ nyɛ ‘amɛnuŋtsɔmɛi’ loo amɛwumɛi lɛ anɔ koni amɛwumɛi lɛ ayashishiu ohiafoi lɛ koni amɛya nɔ amɛhi ogbɔjɔ shihilɛ lɛ mli.

4:6—Mɛni wiemɔ “nyãnyɔji ahetsemɔ” lɛ tsɔɔ? Akɛni akɛ wiemɔ nɛɛ kɛ “aboloo hɔ̃mɔ” tsu nii kɛkɔ nɔ̃ kometoo he hewɔ lɛ, ebaanyɛ ekɔ hɔ̃mɔ beaŋ ni nyãnyɔji ahe tse akɛni anaaa nii aye hewɔ lɛ he.

5:5—Esaaa akɛ Israel ‘taoɔ Betel sɛɛgbɛ’ kɛha mɛni feemɔ? Yerobeam to tsinabi jamɔ shishi yɛ Betel. Kɛjɛ nakai beaŋ lɛ Betel batsɔ apasa jamɔ shikwɛ̃ɛhe. Ekolɛ Gilgal kɛ Beersheba hu batsɔmɔ apasa jamɔhei. Bɔni afee ni Israelbii lɛ aje oshara ni agba afɔ̃ shi lɛ mli lɛ, ehe miihia ni amɛkwa hei nɛɛ ayaa kɛha jamɔ, ní amɛbɔ̃i Yehowa sɛɛgbɛ taomɔ.

7:1—Mɛni he maŋtsɛ jwɛifɛ̃ɛ” lɛ kɔɔ? Ebaanyɛ ekɔ too ni maŋtsɛ lɛ haa atsuɔ koni ekɛkwɛ ekpɔŋɔiatsɛmɛi kɛ ekooloi lɛ he. Awoɔ too nɛɛ “yɛ gbo jwɛifumɔ shishijee mli.” No sɛɛ lɛ maŋbii lɛ baanyɛ akpa amɛŋmɔshi nibii. Shi dani amɛbaabɔ̃i amɛŋmɔshi nii lɛ kpamɔ lɛ baalabii babaoo bakpata amɛŋmɔshi nii lɛ kɛ kwɛ̃ɛnii kromɛi ahiɛ.

8:1, 2—Mɛni “kafu kɛ tseiayibii ní etsu” lɛ damɔ shi kɛha? Etsɔɔ akɛ Yehowa gbi lɛ ebɛŋkɛ. Atseɔ tseiayibii lɛ yɛ nikpamɔ be lɛ naagbee gbɛ, ni tsɔɔ akɛ yɛ okwaayeli be lɛ naagbee gbɛ. Beni Yehowa hã Amos na “kafu kɛ tseiayibii ní etsu” lɛ, no tsɔɔ akɛ Israelbii lɛ anaagbee ebɛŋkɛ. No hewɔ lɛ, Nyɔŋmɔ kɛɛ Amos akɛ: “Tsulɛ be lɛ eshɛ eha mimaŋ Israel; mihoŋ amɛhe dɔŋŋ!”

Nibii ni Wɔkaseɔ Kɛjɛɔ Mli:

1:3, 6, 9, 11, 13; 2:1, 4, 6. Yehowa mli ni efũ Israel, Yuda, kɛ jeŋmaji ekpaa ni jwere amɛhewɔŋ lɛ ahewɔ ekɛɛ amɛ akɛ: “Mitsakeŋ miyiŋtoo lɛ.” Anyɛɛɛ Yehowa kojomɔ naa foi aje.—Amos 9:2-5.

2:12. Esaaa akɛ wɔjeɔ gbɛgbalɔi, nɔkwɛlɔi gbɛfalɔi, maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔi, loo Betelbii ni kɛ ekãa tsuɔ nii lɛ anijiaŋ wui kɛtsɔ hewalɛ ni wɔɔwo amɛ koni amɛŋmɛɛ be-fɛɛ sɔɔmɔ lɛ he ní amɛyatiu nibii ni mɛi buɔ akɛ eji shihilɛ kpakpa lɛ asɛɛ. Yɛ no najiaŋ lɛ, esa akɛ wɔwo amɛ hewalɛ ni amɛyanɔ amɛtsu nitsumɔ kpakpa ni amɛtsuɔ lɛ.

3:8. Taakɛ bɔ ni jata hũumɔ haa ŋmiŋmi mɔɔ mɔ lɛ, nakai nɔŋŋ Amos enu he akɛ esa akɛ eshiɛ beni Yehowa kɛɛ akɛ: “Yaa ní oyagba otsɔɔ mimaŋ Israel” lɛ. (Amos 7:15) Esa akɛ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ atsirɛ wɔ koni wɔshiɛ Maŋtsɛyeli lɛ he shɛɛ sane lɛ kɛ ekãa.

3:13-15; 5:11. Yɛ Yehowa yelikɛbuamɔ naa lɛ Amos ni eji tsina kpalalɔ kɛkɛ lɛ nyɛ ‘eye’ niiatsɛmɛi ni jeee amɛhe sane ji nɔ ko lɛ “odase.” Kɛ́ shikpɔŋkuku ko mli nitsumɔ wa tamɔ mɛ̃, Yehowa baanyɛ ewula wɔ nakai nɔŋŋ koni wɔjaje Maŋtsɛyeli shɛɛ sane lɛ.

4:6-11; 5:4, 6, 14. Bɔ ni Israelbii lɛ kpoo shii abɔ ákɛ ‘amɛaakpale’ kɛba Yehowa ŋɔɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ awo amɛ hewalɛ koni ‘amɛtao Yehowa sɛɛgbɛ, ni amɛyi aná wala!’ Gbii abɔ ni Yehowa eto etsui shi eha jeŋ fɔ̃ŋ nɛɛ lolo lɛ, esa akɛ wɔwo mɛi ni yɔɔ mli lɛ hewalɛ koni amɛkpale kɛba Nyɔŋmɔ ŋɔɔ.

5:18, 19. Nilee bɛ mli akɛ mɔ ko ‘aaashwe Yehowa gbi’ lɛ shi esako ehe etoko. Mɔ ni feɔ nakai lɛ tamɔ nuu ko ni jo jata naa fo shi ekɛ oshishibrishi yakpe, ni beni eje oshishibrishi lɛ hu dɛŋ lɛ onufu yakɔ lɛ. Nilee yɛ mli akɛ wɔɔha wɔhiɛ ahi wɔhe nɔ yɛ wekukpaa ni kã wɔkɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ he ni wɔfee klalo daa.—Luka 21:36.

7:12-17. Esa akɛ wɔkɛ ekãa ajaje Nyɔŋmɔ shɛɛ sane lɛ ni wɔkashe gbeyei.

9:7-10. Eyɛ mli akɛ blema wekuyitsei anɔkwafoi lɛ kɛ agbɛnɛ Nyɔŋmɔ webii ni ekpɔ amɛ kɛjɛ Mizraim lɛ aseshibii ji Israelbii lɛ moŋ, shi no haaa Israelbii ni yeee anɔkwa lɛ aná shidaamɔ kpakpa yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ tamɔ Kushbii lɛ nɔŋŋ. Jeee weku mli ni mɔ ko jɛ lɛ ji nɔ ni baaha ená shidaamɔ kpakpa yɛ Nyɔŋmɔ ní kwɛɛɛ mɛi ahiɛŋ lɛ hiɛ, shi moŋ esa akɛ ‘eshe lɛ gbeyei ni etsu jalɛ nii.’—Bɔfoi lɛ Asaji 10:34, 35.

Mɛni Esa Akɛ Wɔfee

Be ni Nyɔŋmɔ kɛbaakpata Satan Je lɛ hiɛ lɛ ebɛŋkɛ. Nyɔŋmɔ efɔse emumɔ lɛ eshwie ejálɔi lɛ anɔ, ni eeye eebua amɛ koni amɛ bɔ adesai kɔkɔ yɛ Yehowa gbi ni baa lɛ he. Aso esaaa akɛ wɔkɛ wɔhe woɔ nitsumɔ nɛɛ mli kwraa ni wɔye wɔbua mɛi krokomɛi ni amɛle Yehowa koni ‘amɛtsɛ́ egbɛi lɛ’?—Yoel 3:4, 5.

Amos woɔ wɔ hewalɛ akɛ: “Nyɛnyɛ̃a nɔ̃ fɔŋ, ní nyɛsumɔa nɔ̃ kpakpa, ní nyɛhaa jalɛ saneyeli adamɔa shi yɛ koi shi.” (Amos 5:15) Beni Yehowa gbi lɛ bɛŋkɛ nɛɛ, nilee yɛ mli akɛ wɔɔtsi wɔbɛŋkɛ Nyɔŋmɔ ní wɔtsi wɔhe kɛjɛ jeŋ fɔ̃ŋ nɛɛ kɛ emli nibii ni fiteɔ mɔ jeŋba lɛ ahe. Wɔbaanyɛ wɔkase nibii ni hi kɛha wɔbe nɛɛ kɛjɛ Biblia mli woji ni ji Yoel kɛ Amos lɛ amli koni wɔnyɛ wɔshɛ oti nɛɛ he!—Hebribii 4:12.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 12]

Yoel gba akɛ: “Yehowa gbi lɛ ebɛŋkɛ!”

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 15]

Esa akɛ wɔkɛ ekãa ajaje Nyɔŋmɔ shɛɛ sane lɛ ni wɔkashe gbeyei taakɛ Amos fee lɛ