Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Obadia, Yona, kɛ Mika Woji lɛ Amli Saji Otii

Obadia, Yona, kɛ Mika Woji lɛ Amli Saji Otii

Yehowa Wiemɔ lɛ Hiɛ Kã

Obadia, Yona, kɛ Mika Woji lɛ Amli Saji Otii

“OBADIA ninaa lɛ.” (Obadia 1) Wiemɔi nɛɛ ji nɔ ni akɛje Biblia mli wolo ni ji Obadia lɛ shishi. Gbalɔ Obadia ewieee nɔ ko yɛ lɛ diɛŋtsɛ ehe fe ákɛ etsi egbɛi tã kɛkɛ yɛ wolo ní eŋma yɛ afi 607 D.Ŋ.B. lɛ mli. Gbalɔ Yona shiuuu nibii amli ni etsɔmɔ yɛ nitsumɔ ni akɛwo edɛŋ yɛ maŋsɛɛ lɛ eko kwraa nɔ yɛ wolo ni eŋma lɛ mli, ni eŋma enɛ nɔ ni fe afii 200 dani Obadia ŋma ewolo lɛ. Mika kɛ afii 60 tsu nii ákɛ gbalɔ yɛ Obadia kɛ Yona gbii lɛ teŋ gbɛ, ni esɔmɔ kɛjɛ afi 777 D.Ŋ.B. kɛyashi afi 717 D.Ŋ.B. Nɔ̃ pɛ ni Mika wie yɛ lɛ diɛŋtsɛ ehe ji akɛ eji “Morashtinyo,” ni ákɛ Yehowa wiemɔ ba eŋɔɔ yɛ “Yotam, Ahaz kɛ Hezekia, Yuda maŋtsɛmɛi lɛ, ayinɔ.” (Mika 1:1) Nɔkwɛmɔnii ni Mika kɛtsu nii kɛmamɔ otii ni yɔɔ eshɛɛ sane lɛ mli lɛ anɔ mi lɛ tsɔɔ faŋŋ akɛ eji mɔ ko ni le akrowa shihilɛ jogbaŋŋ.

‘AAAKPATA EDOM HIƐ KƐAATEE NAANƆ’

(Obadia 1-21)

Obadia wie yɛ Edom he akɛ: “Yi ní owa onyɛmi Yakob hewɔ lɛ hiɛgbele aaaha ohe, ni aaakpata ohiɛ kɛaatee naanɔ.” Obadia hiɛ kpako bɔ ni Edombii lɛ wa Yakob seshibii, ni ji Israelbii lɛ ayi etsɛko tsɔ lɛ nɔ. Beni Babilonbii lɛ kpata Yerusalem hiɛ yɛ afi 607 D.Ŋ.B. lɛ, Edombii lɛ ‘ya damɔ afã’ ni amɛkɛ “mɛikpɔji” ni batutua Yerusalem lɛ fee ekome.—Obadia 10, 11.

Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, abaaku sɛɛ atswa Yakob we lɛ ekoŋŋ. Obadia gba akɛ: “Zion gɔŋ lɛ nɔ lɛ mɛi ní eje mli lɛ aaahi jɛi, ni eeetsɔ he krɔŋkrɔŋ.”—Obadia 17.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

5-8Mɛni ji nɔ ni sa kadimɔ yɛ Edom hiɛkpatamɔ ní akɛto ojotswalɔi ni baa nyɔɔŋ kɛ weinyibii kpalɔi lɛ he lɛ he? Eji julɔi ji mɛi ni ba Edom kulɛ, amɛbaaju nɔ ni amɛtaoɔ pɛ. Ni kɛ́ nikpalɔi ji mɛi ni ba jɛmɛ hu kulɛ, amɛbaashi ŋmɔshi nibii lɛ eko kɛha kpɛkpɛoyeli. Shi kɛ́ akpata Edom hiɛ lɛ, ‘Mɛi ní kɛ lɛ kpaŋ’ ni ji Babilonbii lɛ nɔŋŋ aaatao ejwetrii lɛ fitsofitso ni amɛaaha nɔ fɛɛ nɔ ni yɔɔ jɛmɛ lɛ.—Yeremia 49:9, 10.

10—‘Akpata Edom hiɛ kɛtee naanɔ’ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Taakɛ agba afɔ̃ shi lɛ, akpata Edom maŋ lɛ, emli nɔyeli kɛ emli gbɔmɛi lɛ ahiɛ kwrakwra kɛjɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. Babilon Maŋtsɛ Nabonidus ye Edom nɔ kunim yɛ aaafee afi 500 D.Ŋ.B. afii lɛ teŋ gbɛ. Beni shɛɔ afi 300 D.Ŋ.B. afii lɛ amli lɛ, no mli lɛ Nabatabii ji mɛi ni yɔɔ Edom maŋ lɛ mli, ni Edombii lɛ yahi Yuda wuoyigbɛ yɛ he ni sɛɛ mli lɛ abatsɛ jɛmɛ akɛ Idumea lɛ. Edombii lɛ laaje kwraa kɛjɛ shihilɛ mli beni Romabii lɛ kpata Yerusalem hiɛ yɛ afi 70 Ŋ.B. lɛ.

Nibii ni Wɔkaseɔ Kɛjɛɔ Mli:

3, 4. Akɛni Edombii lɛ hi gɔji ni kwɔlɔ kɛ amɛnɔ dokoidokoi anɔ, ni jɔɔ voovoo yɛ gɔji nɛɛ ahe hewɔ lɛ, ewa akɛ maŋ ko kɛ amɛ aaawu ta, ni ekolɛ enɛ ha Edombii lɛ kɛ henɔwomɔ shishiu amɛ diɛŋtsɛ amɛhe, amɛnu he akɛ amɛyɛ shweshweeshwe, ni mɔ ko nyɛŋ amɛnɔ kunim aye lɛ. Shi anyɛŋ ajo Yehowa kojomɔi lɛ naa foi.

8, 9, 15. Adesai anilee kɛ amɛhewalɛ nyɛŋ abu amɛhe yɛ “Yehowa gbi lɛ” nɔ.—Yeremia 49:7, 22.

12-14. Nɔ ni ba Edombii lɛ anɔ lɛ ji kɔkɔbɔɔ nɔ̃ kɛha mɛi ní nyaa loo amɛmii shɛɔ amɛhe kɛ́ Nyɔŋmɔ tsuji miina nɔ̃ lɛ. Yehowa buɔ ewebii ayi ni awaa lɛ akɛ eji hiɛdɔɔ sane.

17-20. Nɛkɛ gbalɛ ni kɔɔ Yakob seshibii lɛ asɛɛkuu he nɛɛ ná emlibaa beni shwɛɛnii komɛi ku amɛsɛɛ kɛjɛ Babilon kɛtee Yerusalem yɛ afi 537 D.Ŋ.B. lɛ. Yehowa wiemɔ ko ekaaa shi, ebaa mli daa. Wɔbaanyɛ wɔná hekɛnɔfɔɔ kwraa yɛ eshiwoi lɛ amli.

“ABAABUTU NINIVE”

(Yona 1:1–4:11)

Yona wó he kroko gbɛ kwraa etere yɛ nɔ̃ najiaŋ ni esa akɛ ebo Nyɔŋmɔ famɔ akɛ ‘yaa Ninive maŋ kpeteŋkpele lɛŋ, ní oyashiɛ’ kojomɔ shɛɛ sane “oshi lɛ” lɛ toi lɛ. Yehowa tsɔ “kɔɔyɔɔ ní naa wa” ni eha ‘ete shi yɛ ŋshɔ lɛ hiɛ’ kɛ “ŋshɔŋloo kpeteŋkpele ko” nɔ eha Yona ku esɛɛ, ni esaa etsu lɛ Ashurbii amaŋtiase lɛŋ.—Yona 1:2, 4; 2:1; 3:1, 2.

Yona bote Ninive maŋ lɛŋ ni ebɔi shɛɛ sane ni yɔɔ tɛɛ lɛ jajemɔ ekɛɛ: “Biɛ gbii nyɔŋmai ejwɛ sɛɛ lɛ abaabutu Ninive!” (Yona 3:4) Akɛni Yona kpaaa yibii ni eshiɛmɔ nitsumɔ lɛ wo lɛ gbɛ hewɔ lɛ, eha “emli wo la.” Yehowa ha Yona kase nɔ diɛŋtsɛ ni mɔbɔnalɛ ji, kɛtsɔ “adedeŋkruma” tso ko ni ekɛtsu nii lɛ nɔ.—Yona 4:1, 6.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

3:3Ani Ninive maŋ lɛ dalɛ shɛɔ “gbii etɛ gbɛnyiɛmɔ”? Hɛɛ. Yɛ blema beaŋ lɛ, ekolɛ abuɔ maji ni ebɔle Ninive he kɛjɛ Khorsabad ni yɔɔ kooyigbɛ lɛ kɛyashi Nimrud yɛ wuoyigbɛ lɛ akɛ efata Ninive maŋ lɛ he. Maji bibii fɛɛ ni ebɔle Ninive maŋ lɛ koji ejwɛ lɛ he kɛkpe lɛ feɔ kilomitai 100.

3:4Ani Yona kase Ashurbii lɛ amaŋ wiemɔ lɛ bɔni afee ni enyɛ eshiɛ eha Ninivebii lɛ? Eeenyɛ efee akɛ Yona nuɔ Ashurbii lɛ amaŋ wiemɔ lɛ momo, loo ekolɛ atsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ aha enyɛ ewie wiemɔ nɛɛ. Eeenyɛ efee hu akɛ ejaje eshɛɛ sane ni yɔɔ tɛ̃ɛ lɛ yɛ Hebri wiemɔ mli ni mɔ ko tsɔɔ shishi eha lɛ. Kɛji ewie Hebri ni mɔ ko tsɔɔ shishi kɛha lɛ lɛ, no lɛ ewiemɔi lɛ baaha ni amɛsumɔ waa akɛ amɛaale shɛɛ sane ni ehiɛ kɛha amɛ lɛ.

Nibii ni Wɔkaseɔ Kɛjɛɔ Mli:

1:1-3. Kɛ́ wɔhiɛ kã he ni wɔto nibii krokomɛi ahe gbɛjianɔ bɔni afee ni wɔkɛ wɔhe akawo Maŋtsɛyeli lɛ shiɛmɔ kɛ kaselɔfeemɔ nitsumɔ lɛ mli kɛmɔ shi lɛ, no tsɔɔ akɛ wɔhiɛɛɛ jwɛŋmɔ ní ja yɛ nitsumɔ nɛɛ he. Mɔ ni feɔ nakai lɛ tamɔ mɔ ko ni miijo nitsumɔ ni Nyɔŋmɔ kɛwo edɛŋ lɛ naa foi.

1:1, 2; 3:10. Jeee maŋ kome loo gbɔmɛi akuu pɔtɛɛ kome pɛ Yehowa jieɔ mɔbɔnalɛ kpo etsɔɔ. “Yehowa hi ha mɛi fɛɛ, ni emusuŋ tsɔɔ lɛ yɛ enitsumɔi lɛ fɛɛ he.”—Lala 145:9.

2:1, 11. Shwane shwane kɛ nyɔɔŋ nyɔɔŋ gbii etɛ ni Yona ye yɛ ŋshɔŋloo wulu lɛ musuŋ lɛ kɔɔ Yesu gbele kɛ eshitee lɛ he gbalɛ lɛ he.—Mateo 12:39, 40; 16:21.

2:1, 11; 4:6. Yehowa here Yona yiwala kɛjɛ ŋshɔ ni efee hamahama lɛ mli. Agbɛnɛ hu Nyɔŋmɔ “saa adedeŋkruma ko, ni ekwɛ̃ ehã Yona yiteŋ, koni eyiteŋ aná hɔ̃ɔŋ, ní ekɛjie lɛ kɛjɛ ehaomɔ lɛ mli.” Yehowa jálɔi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ baanyɛ amɛkɛ amɛhiɛ afɔ̃ amɛ-Nyɔŋmɔ lɛ kɛ eduromɔ lɛ nɔ, ákɛ ebaabu amɛhe ni ebaahere amɛyiwala.—Lala 13:6; 40:12.

2:2, 3, 10, 11. Yehowa boɔ etsuji asɔlemɔi atoi ni efeɔ toi ehaa amɛ faikpamɔi lɛ.—Lala 120:1; 130:1, 2.

3:8, 10. Anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ “shwa ehe” loo etsake ejwɛŋmɔ yɛ efɔ̃ŋ ni ewie akɛ ekɛbaaba amɛnɔ lɛ he “ni efeee.” Mɛni hewɔ? Ejaakɛ Ninivebii lɛ ‘kpale kɛjɛ amɛgbɛ fɔŋ lɛ nɔ.’ Nakai nɔŋŋ hu ŋmɛnɛ lɛ, Nyɔŋmɔ baanyɛ atsĩ toigbalamɔ naa kɛ́ eshafeelɔ ko tsake etsui yɛ anɔkwale mli lɛ.

4:1-4. Adesa ko kwraa nyɛŋ aha Nyɔŋmɔ afo E-mɔbɔnalɛ lɛ nɔ. Esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ ni wɔkawie wɔshi Yehowa mɔbɔnalɛ nifeemɔi lɛ.

4:11. Yehowa eto etsui shi koni ashiɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ kɛkpele jeŋ muu lɛ fɛɛ, taakɛ eha ashiɛ atsɔɔ hii 120,000 ni yɔɔ Ninive lɛ, ejaakɛ enuɔ he ehaa mɛi “ni leee amɛninejurɔ kɛ amɛbɛku” lɛ. Aso esaaa akɛ wɔnuɔ he wɔhaa mɛi ni yɔɔ wɔshikpɔŋkuku lɛ mli lɛ ní wɔkɛ ekãa awo Maŋtsɛyeli lɛ shiɛmɔ kɛ kaselɔfeemɔ nitsumɔ lɛ mli?—2 Petro 3:9.

‘AMƐYITEŊ KPATAA LƐ BAALƐƐ’

(Mika 1:1–7:20)

Mika kpa Israel kɛ Yuda eshai lɛ ahe mama, egba akɛ abaakpata amɛmaŋtiasei lɛ ahiɛ, ni egba hu akɛ abaakusɛɛ ato maŋtiasei nɛɛ ekoŋŋ. Samaria baatsɔ “kóikói yɛ ŋã lɛ nɔ.” Akɛni Israel kɛ Yuda yadi wɔŋjamɔ sɛɛ hewɔ lɛ, ‘abaakpɔ amɛyi ni amɛyiteŋ afee kpataa’ loo amɛhiɛ agboi. Nom ni abaŋɔ amɛ lɛ ha amɛyiteŋ kpamɔ lɛ lɛɛ “tamɔ akpaŋa nɔ̃.” Yehowa wo shi akɛ: “Buamɔ mabua onaa, bo Yakob.” (Mika 1:6, 16; 2:12) Yerusalem hu “aaatsɔ̃ kóikói” yɛ ehiɛnyiɛlɔi ojotswalɔi kɛ emli gbalɔi shishiulɔi lɛ anifeemɔ lɛ hewɔ. Shi Yehowa ‘baabua ewebii lɛ anaa.’ “Betlehem Efrata” mli ‘mɔ ni baatsɔ Israel nɔyelɔ lɛ baajɛ.’—Mika 3:12; 4:12; 5:1.

Ani Yehowa kɛ Israel ye yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ? Ani nibii ni etaoɔ yɛ amɛdɛŋ lɛ yɛ kpɛŋŋ tsɔ? Dabi. Nɔ ni Yehowa biɔ yɛ ejálɔi lɛ adɛŋ pɛ ji akɛ ‘amɛfee nɔ ni ja gbɛ, amɛsumɔ ejurɔfeemɔ,’ ní amɛkɛ amɛ-Nyɔŋmɔ lɛ anyiɛ yɛ ‘heshibaa mli.’ (Mika 6:8) Shi Mika yinɔbii lɛ ajeŋba efite aahu akɛ “mɔ ni hi fe fɛɛ yɛ amɛteŋ lɛ, etamɔ kpitikpiti; mɔ ni ji anɔkwafo fe fɛɛ lɛ, faŋ ŋmeei afabaŋ,” ni amɛyeɔ mɛi fɛɛ ni bɛŋkɛɔ amɛ lɛ awui ni amɛpilaa amɛ. Shi gbalɔ Mika bi akɛ: “Namɔ ji Mawu tamɔ [Yehowa]?” Nyɔŋmɔ baana ewebii lɛ mɔbɔ ekoŋŋ ni ‘eeeshɛrɛ amɛhe eshai lɛ fɛɛ eshwie ŋshɔ bu kwɔŋkwɔŋ lɛ mli.’—Mika 7:4, 18, 19.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

2:12—Mɛɛ be gbalɛ ni kɔɔ ‘Israel mɛi ni eshwɛ’ ní ‘aaakpee amɛ kɛba’ lɛ he lɛ ba mli? Gbalɛ nɛɛ ná klɛŋklɛŋ mlibaa yɛ afi 537 D.Ŋ.B. beni Yudafoi shwɛɛnii komɛi ku amɛsɛɛ kɛjɛ Babilon, he ni aŋɔ amɛ nom kɛtee lɛ, ni akɛ amɛ ba amɛ diɛŋtsɛ amɛmaŋ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ. Gbalɛ nɛɛ eba mli ŋmɛnɛ hu yɛ “Nyɔŋmɔ Israel lɛ” gbɛfaŋ. (Galatabii 6:16) Abua Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ anaa kɛjɛ afi 1919 ni afee amɛ ekome “tamɔ tooi ní yɔɔ tsu mli.” Akɛni “asafo babaoo” ní jɛ “tooi krokomɛi” lɛ ateŋ lɛ ebafata amɛhe, titri lɛ kɛjɛ afi 1935 kɛbaa nɛɛ hewɔ lɛ, ‘amɛfee hoo yɛ mɛi lɛ afálɛ hewɔ.’ (Kpojiemɔ 7:9; Yohane 10:16) Kui enyɔ lɛ fɛɛ kɛ ekãa tsuɔ nii koni anɔkwa jamɔ ashwere.

4:1-4Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa ‘kojoɔ maji pii ateŋ, ni ekãa jeŋmaji agboi ahiɛ’ yɛ “naagbee gbii lɛ amli”? Wiemɔ ni ji “maji pii” kɛ “jeŋmaji agboi” lɛ damɔɔɔ shi kɛhaaa jeŋmaji loo maŋkwramɔŋ gbɛjianɔtoi diɛŋtsɛ. Yɛ no najiaŋ lɛ, wiemɔi nɛɛ kɔɔ aŋkroaŋkroi ni jɛ jeŋmaji fɛɛ amli ni amɛbatsɔmɔ Yehowa jálɔi lɛ ahe. Yehowa kojoɔ amɛ ni ejajeɔ wekukpãa ni kã amɛkɛ lɛ teŋ lɛ.

Nibii ni Wɔkaseɔ Kɛjɛɔ Mli:

1:6, 9; 3:12; 5:2. Ashurbii lɛ kpãta Samaria hiɛ yɛ afi 740 D.Ŋ.B., ni no mli lɛ Mika yɛ wala mli lolo. (2 Maŋtsɛmɛi 17:5, 6) Ashurbii lɛ ba aahu kɛbashɛ Yerusalem tɔ̃ɔ yɛ Hezekia nɔyeli beaŋ. (2 Maŋtsɛmɛi 18:13) Babilonbii lɛ shã Yerusalem maŋ lɛ yɛ afi 607 D.Ŋ.B. (2 Kronika 36:19) Taakɛ agba afɔ̃ shi lɛ afɔ́ Mesia lɛ yɛ “Betlehem Efrata.” (Mateo 2:3-6) Yehowa gbalɛ wiemɔi lɛ baa mli anɔkwale.

2:1, 2. Mɛɛ oshara po eeeji eha wɔ nɛkɛ, kɛ́ wɔtsɛɔ wɔhe akɛ Nyɔŋmɔ sɔɔlɔi shi wɔtaoɔ ninámɔ tsutsu fe “maŋtsɛyeli lɛ kɛ ejalɛ lɛ.”—Mateo 6:33; 1 Timoteo 6:9, 10.

3:1-3, 5. Yehowa kpaa ewebii lɛ ateŋ mɛi ni hiɛ sɔɔmɔ hegbɛi lɛ agbɛ akɛ amɛye jalɛsane.

3:4. Kɛ́ wɔmiitao ni Yehowa abo wɔsɔlemɔi atoi lɛ, no lɛ ebaabi ni wɔkwa eshafeemɔ loo wɔkafee jeŋba enyɔɔnyɔtsɛmɛi.

3:8. Ja Yehowa mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ewaje wɔ dani wɔbaanyɛ wɔtsu nitsumɔ ni akɛwo wɔdɛŋ akɛ wɔshiɛ sanekpakpa lɛ ní kojomɔ shɛɛ saji hu fata he lɛ.

5:4. Gbalɛ ni kɔɔ Mesia lɛ he nɛɛ haa wɔnáa nɔmimaa akɛ kɛ́ henyɛlɔi batutua Nyɔŋmɔ webii lɛ, ateeɔ “nɔkwɛlɔi kpawo” ni damɔ shi kɛha nɔ ko ni eye emuu kɛ “lumɛi kpaanyɔ” ni damɔ shi kɛha hii babaoo ni anyɛɔ akɛ he fɔ̃ɔ amɛ nɔ lɛ ashi koni amɛnyiɛ Yehowa webii lɛ ahiɛ.

5:6, 7. Kristofoi ni afɔ amɛ mu ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ “tamɔ bɔ́ ní jɛ Yehowa ŋɔɔ”—ni ji Nyɔŋmɔ dɛŋ jɔɔmɔ—kɛha mɛi pii. Sane nɛɛ ji anɔkwale ejaakɛ Yehowa kɛ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ tsuɔ nii koni amɛjaje Maŋtsɛyeli lɛ he shɛɛ sane lɛ amɛtsɔɔ. “Tooi krokomɛi” lɛ fiɔ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ asɛɛ waa yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli, ni amɛtsɔɔ nifeemɔ nɛɛ nɔ amɛyeɔ amɛbuaa mɛi krokomɛi hu ni amɛbanáa amɛkɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpãa kpakpa. (Yohane 10:16) Mɛɛ hegbɛ kpele po eji nɛkɛ, akɛ wɔɔná gbɛfaŋnɔ yɛ nitsumɔ ní haa mɛi atsuii nyɔɔ amɛmli diɛŋtsɛ nɛɛ mli!

6:3, 4. Esa akɛ wɔkase Yehowa Nyɔŋmɔ ní wɔjie mlihilɛ kɛ musuŋtsɔlɛ kpo wɔtsɔɔ mɛi ní amɛkɛ shihilɛ wa lɛ, loo mɛi ni egbɔjɔ yɛ mumɔŋ lɛ po.

7:7. Esaaa akɛ wɔnijiaŋ jeɔ wui beni wɔtsuɔ naagbai ni wɔkɛkpeɔ yɛ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ naagbee lɛ mli lɛ ahe nii lɛ. Yɛ no najiaŋ lɛ, esa akɛ ‘wɔmɛ wɔ-Nyɔŋmɔ’ taakɛ Mika fee lɛ.

7:18, 19. Taakɛ bɔ ni Yehowa sumɔɔ ni eŋɔ wɔhe eshai efa wɔ lɛ, esa akɛ wɔ hu wɔŋɔ mɛi ni tɔ̃ɔ wɔnɔ lɛ ahe eshai lɛ wɔfa amɛ.

Yaa Nɔ ‘Onyiɛ yɛ Yehowa Gbɛi lɛ Amli’

‘Abaakpata’ mɛi ni teɔ shi woɔ Nyɔŋmɔ kɛ etsuji lɛ ‘ahiɛ kɛaatee naanɔ.’ (Obadia 10) Shi Yehowa baanyɛ emɔ emlifu lɛ naa kɛji akɛ wɔbo ekɔkɔbɔɔ lɛ toi ni ‘wɔkpale kɛjɛ wɔgbɛ fɔŋ lɛ nɔ’ lɛ. (Yona 3:10) Awó anɔkwa jamɔ nɔ kɛteke apasa jamɔi fɛɛ yɛ “naagbee gbii lɛ” ni ji nɛkɛ “naagbee gbii” nɛɛ amli, ni mɛi ni feɔ toiboo lɛ miike yuu kɛmiiba he. (Mika 4:1; 2 Timoteo 3:1) No hewɔ lɛ nyɛhaa wɔtswaa wɔfai shi akɛ “wɔɔnyiɛ yɛ Yehowa, wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ, gbɛi amli kɛaatee naanɔi anaanɔ.”—Mika 4:5.

Kwɛ nibii kpakpai babaoo ni wɔkaseɔ kɛjɛɔ Obadia, Yona, kɛ Mika woji lɛ amli! Eyɛ mli akɛ aŋmala woji nɛɛ nɔ ni fe afii 2,500 nɛ moŋ, shi amɛmli shɛɛ saji lɛ “hiɛ kã ni eyɛ hewalɛ” ŋmɛnɛ po.—Hebribii 4:12.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 13]

Obadia gba akɛ: ‘Abaakpata Edom hiɛ kɛaatee naanɔ’

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]

Mika ‘mɛ Yehowa,’ ni bo hu obaanyɛ omɛ Yehowa

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 16]

Shiɛmɔ nitsumɔ lɛ ji hegbɛ kpele ko ni esa akɛ wɔmii ashɛ he