Főbb gondolatok Náhum, Habakuk és Sofóniás könyvéből
Jehova Szava élő
Főbb gondolatok Náhum, Habakuk és Sofóniás könyvéből
AZ ASSZÍR világhatalom már elpusztította Szamáriát, Izrael tíztörzs-királyságának a fővárosát. Egy jó ideje Júdát is fenyegeti. A júdai Náhum prófétának mondanivalója van az asszír fővárosról, Ninivéről. Náhum könyve, mely i. e. 632 előtt íródott, ezt az üzenetet tartalmazza.
A soron következő világhatalom a Babilóniai Birodalom, melyet időnként káldeus királyok uralnak. Habakuk könyve, mely feltételezhetően i. e. 628-ban készült el, megjövendöli, hogyan fogja Jehova felhasználni ezt a világhatalmat, hogy végrehajtsa ítéletét. Arról is ír, hogy mi lesz végül Babilon sorsa.
Náhum és Habakuk előtt prófétált a júdai Sofóniás. Több mint 40 évvel azelőtt, hogy Jeruzsálem i. e. 607-ben elpusztult, Sofóniás kihirdeti a Júda feletti ítéletet, ugyanakkor reményt is tár elé. Sofóniás könyve más nemzetek elleni kijelentéseket is tartalmaz.
„JAJ A VÉRONTÁS VÁROSÁNAK!”
A „kijelentés Ninive ellen” Jehova Istentől jön, aki „lassú a haragra, és nagy hatalmú”. Bár Jehova „erődítmény a nyomorúság napján” azoknak, akik menedéket keresnek nála, Ninive el lesz pusztítva (Náhum 1:1, 3, 7).
’Jehova egybe fogja gyűjteni [vissza fogja adni] Jákob büszkeségét.’ Asszíria azonban, mint ’az oroszlán, amely [darabokra] szaggat’, most még rettegésben tartja Isten népét. Jehova ’füst közepette égeti el Ninive harci szekereit. Kard emészti meg fiatal sörényes oroszlánjait’ (Náhum 2:2, 12, 13). „Jaj a vérontás városának”, Ninivének! „Aki hallja a hírt [róla], az mind összecsapja a kezét”, és örvendezik (Náhum 3:1, 19).
Válasz néhány bibliai kérdésre:
1:9 – Mit fog jelenteni Júda számára az, hogy Ninivét ’mindenestől megsemmisítik’? Asszíria soha többé nem fogja fenyegetni Júdát, „nem támad másodszor nyomorúság”. Mintha Ninive már nem is létezne, Náhum a következőket írja: „Íme, a hegyeken a jó hírt hozónak, a békét hirdetőnek lábai. Ó, Júda, ünnepeld meg ünnepeidet!” (Náhum 1:15).
2:6 – Mire utal az, hogy „a folyók kapui” megnyíltak? Ezek a kapuk a Ninive falaiban tátongó nyílásokra utalnak, melyek a Tigris folyó áradásakor keletkeztek. I. e. 632-ben, amikor a babilóniaiak és a médek egyesített hadereje felvonult Ninive ellen, a város nem igazán érezte magát veszélyben. Biztonságban tudta magát magas falai mögött, azt hitte, hogy bevehetetlen. Ám a heves esőzések miatt a Tigris megáradt. Diodórosz történetíró beszámolt róla, hogy a folyó „a város egy részét elöntötte, és egy szakaszon lerombolta a falakat”. A folyó kapui tehát megnyíltak, és ahogy előre meg lett jövendölve, Ninive olyan gyorsan elpusztult, mint amilyen gyorsan a tűz felemészti a kiszáradt tarlót (Náhum 1:8–10).
3:4 – Milyen értelemben volt Ninive olyan, mint egy szajha? Ninive becsapta a nemzeteket, ugyanis szövetséget és segítséget ígért nekik, de a valóságban leigázta és elnyomta őket. Például Asszíria nyújtott némi segítséget Aháznak, Júda királyának, amikor a szírek és az izraeliták összeesküdtek ellene, idővel azonban ’Asszíria királya eljött Aház ellen, és nyomorúságot hozott rá’ (2Krónikák 28:20).
Tanulságok nekünk:
1:2–6 Jehova csakis kizárólagos odaadást fogad el az imádóitól, amit az is mutat, hogy bosszút áll az ellenségein, akiktől ezt nem kapja meg (2Mózes 20:5).
1:10 Jehova Ninive ellen szóló szavainak a beteljesedését sem a masszív falak, sem a rajtuk lévő több száz torony nem akadályozták meg. Jehova népének ellenségei ma sem kerülhetik el Jehova ítéletét (Példabeszédek 2:22; Dániel 2:44).
’AZ IGAZSÁGOS ÉLNI FOG’
Habakuk könyvének első két fejezete egy párbeszéd a próféta és Jehova Isten között. Habakukot lesújtja mindaz, ami Júdában történik, ezért ezt kérdezi Istentől: „Miért láttatsz velem olyat, ami ártalmas, és miért nézed a bajt?” Jehova erre így szól hozzá: „felindítom a káldeusokat, a kegyetlen és szilaj nemzetet”. A próféta csodálkozik azon, hogy Isten olyanokat fog felhasználni Júda megbüntetésére, „akik csalárdul cselekszenek” (Habakuk 1:3, 6, 13). Habakuk azt az ígéretet kapja, hogy az igazságos élni fog, az ellenség azonban nem marad büntetés nélkül. Ezenkívül Habakuk öt jajt is lejegyez, melyek az ellenséget, a káldeusokat fogják sújtani (Habakuk 2:4).
Irgalomért esedezve Habakuk „gyászdalokban” felelevenít olyan múltban történt eseményeket, melyek során Jehova kimutatta mérhetetlen erejét, például a Vörös-tengernél, a pusztában vagy Jerikónál. A próféta arról is jövendöl, hogy Jehova pusztító haraggal fog eljönni Armageddonkor. Az ima ezekkel a szavakkal zárul: „A legfőbb Úr, Jehova az én éltető erőm, lábaimat olyanná teszi, mint amilyen a szarvasünőké, és magaslataimon járat engem” (Habakuk 3:1, 19).
Válasz néhány bibliai kérdésre:
1:5, 6 – Miért tűnhetett hihetetlennek a zsidóknak, hogy Isten felindítja a káldeusokat Jeruzsálem ellen? Amikor Habakuk prófétálni kezdett, Júda már erőteljes egyiptomi befolyás alatt állt (2Királyok 23:29, 30, 34). Bár a babilóniaiak egyre erősebbek lettek, a seregeik még nem győzték le Nékó fáraót (Jeremiás 46:2). Ezenkívül Jeruzsálemben volt Jehova temploma, és a dávidi dinasztia is onnan uralkodott, megszakítás nélkül. Az akkor élt zsidóknak elképzelhetetlen volt az a „tett”, hogy Isten megengedje a káldeusoknak, hogy lerombolják Jeruzsálemet. De függetlenül attól, hogy mennyire hihetetlennek tűntek nekik Habakuk szavai, a látomás, hogy a babilóniaiak el fogják pusztítani Jeruzsálemet, i. e. 607-ben ’valóra vált’ (Habakuk 2:3).
2:5 – Ki „az életerős férfi”, és miért „nem éri el célját”? Az „életerős férfi” a babilóniaiakra utal együttesen, akik katonai erejükkel leigázták a nemzeteket. Győzelmi mámorában ez a férfi olyan volt, mint aki bortól lerészegedett. Azonban nem tudott magához gyűjteni minden nemzetet, mert Jehova a médek és a perzsák által a vesztét okozta. Napjainkban ez a „férfi” politikai hatalmakat jelöl. Őt is megrészegíti a magabiztosság és az önhittség, és határtalan étvággyal terjeszkedik. De nem éri el a célját, vagyis hogy ’magához gyűjtsön minden nemzetet’. Egyedül Isten Királysága fogja egyesíteni az emberiséget (Máté 6:9, 10).
Tanulságok nekünk:
1:1–4; 1:12–2:1 Habakuk őszinte kérdéseket tett fel, és Jehova válaszolt neki. Az igaz Isten meghallgatja hűséges szolgáinak az imáit.
2:1 Habakukhoz hasonlóan nekünk is szellemileg ébernek és tevékenynek kell maradnunk. Ezenkívül készeknek kell lennünk változtatni a gondolkodásunkon, bármilyen ’feddést’ vagy helyreigazítást kapjunk is.
2:3; 3:16 Miközben hittel várjuk Jehova napjának az eljövetelét, ne feledjük, mennyire sürget az idő.
2:4 Ahhoz, hogy túléljük Jehova közelgő ítéletnapját, mindvégig meg kell őriznünk a hűségünket (Héberek 10:36–38).
2:6, 7, 9, 12, 15, 19 Jaj lesz azoknak, akik mohón vágynak becstelen javak után, szeretik az erőszakot, erkölcstelenséget gyakorolnak, vagy bálványimádásba merülnek. Óvakodjunk az ilyen hajlamoktól és magatartásformáktól.
2:11 Ha elmulasztjuk leleplezni e világ gonoszságát, „a kő fog kiáltani jajgatva”. Fontos, hogy továbbra is bátran hirdessük a Királyságról szóló üzenetet!
3:6 Semmi, de semmi nem akadályozhatja meg Jehovát az ítélet-végrehajtásban. Még azok az emberi szervezetek sem, amelyek olyan maradandónak tűnnek, mint a hegyek vagy a dombok.
3:13 Biztosak lehetünk afelől, hogy Armageddonkor az emberek nem válogatás nélkül fognak elpusztulni. Jehova meg fogja menteni hűséges szolgáit.
3:17–19 Bár Armageddon előtt és alatt is nehézségekkel kell majd szembenéznünk, biztosak lehetünk benne, hogy Jehovától ’éltető erőt’ fogunk kapni, miközben továbbra is örömtelien szolgáljuk.
„KÖZEL VAN JEHOVA NAPJA”
A Baál-imádat burjánzik Júdában. Jehova ezt mondja Sofóniás próféta által: „Kinyújtom kezemet Júda ellen és Jeruzsálem minden lakosa ellen”. Sofóniás így figyelmeztet: „közel van Jehova napja” (Sofóniás 1:4, 7, 14). Csak azok ’lesznek rejtve’ azon a napon, akik Isten követelményei szerint élnek (Sofóniás 2:3).
’Jaj az elnyomó városnak’, Jeruzsálemnek! „Várjatok rám – ez Jehova kijelentése – addig a napig, amelyen prédára kelek, mert bírói döntésem az, hogy összegyűjtöm a nemzeteket . . . , hogy kiöntsem rájuk ítéletemet”. De Isten ezt ígéri: „nevesekké és dicsőítetté teszlek a föld minden népe között, amikor visszahozom azokat, akik foglyok közületek, szemeitek előtt” (Sofóniás 3:1, 8, 20).
Válasz néhány bibliai kérdésre:
2:13, 14 – Ki „énekel” a teljesen elnéptelenedett Ninivében? Mivel Ninive vadállatok és madarak lakhelye lett, az énekhang madárdalra és feltehetően az üres házak ablakaiban süvítő szél hangjára utal.
3:9 – Mi ’a tiszta nyelv’, és hogyan lehet beszélni? Ez a nyelv az Istentől jövő igazság, mely Szavában, a Bibliában található. Minden bibliai tanítást magában foglal, és úgy beszélhetjük, ha hitet gyakorlunk az igazságban, pontosan adjuk át másoknak, valamint összhangban élünk Isten akaratával.
Tanulságok nekünk:
1:8 Sofóniás napjaiban némelyek ’idegen ruhát hordtak’, nyilvánvalóan azért, hogy a környező nemzetek kedvében járjanak. Milyen ostobaság lenne Jehova mai imádóitól, ha ők is megpróbálnának a megjelenésükben a világhoz igazodni!
1:12; 3:5, 16 Jehova újra és újra elküldte prófétáit, hogy figyelmeztesse a népét bírói döntéseire. Ezt annak ellenére is megtette, hogy sok zsidó olyan volt, mint a leülepedett seprő a boroshordóban, vagyis el volt foglalva a maga életével, és ügyet sem vetett az üzenetre. Amint közeledik Jehova nagy napja, ne engedjük, hogy az emberek közönyössége miatt ’lankadjanak kezeink’, inkább arra van szükség, hogy megállás nélkül hirdessük a Királyságról szóló üzenetet.
2:3 Egyedül Jehova tud minket megmenteni haragjának napján. Ahhoz, hogy továbbra is helyeslően tekintsen ránk, ’keresnünk’ kell őt. Ezt úgy tehetjük meg, hogy mélyrehatóan tanulmányozzuk Szavát, a Bibliát, imában kérjük a vezetését, és szorosabbra fűzzük vele a kapcsolatunkat. ’Keresnünk kell az igazságosságot’, vagyis erkölcsileg tiszta életet kell élnünk. És ’keresnünk kell a szelídséget’, azaz szerényen kell viselkednünk, és alá kell vetnünk magunkat a vezetésnek.
2:4–15; 3:1–5 Jehova ítélet-végrehajtásának napján a kereszténység és a nemzetek, melyek elnyomták Isten népét, ugyanolyan sorsra jutnak, mint az ókori Jeruzsálem és a környező nemzetek (Jelenések 16:14, 16; 18:4–8). Továbbra is félelem nélkül hirdetnünk kell Isten ítéleteit.
3:8, 9 Miközben várjuk Jehova napját, fel is készülünk erre a napra, hogy túlélhessük. Ezt úgy tesszük, hogy megtanuljuk beszélni ’a tiszta nyelvet’, és ’segítségül hívjuk Jehova nevét’ azzal, hogy átadjuk neki az életünket. Ezenkívül a népével „vállvetve” szolgáljuk őt, és „dicséretáldozatot” ajánlunk fel neki ajándékként (Héberek 13:15).
„Nagyon siet”
A zsoltáríró így énekelt: „Egy kis idő még, és nincs többé gonosz, nézed a helyét, és nincsen sehol” (Zsoltárok 37:10). Ha elmélkedünk azon, hogy mit jövendölt Náhum könyve Ninivéről, valamint Habakuk könyve Babilonról és a hitehagyott Júdáról, semmi kétségünk nem lesz afelől, hogy a zsoltáríró szavai valóra fognak válni. De meddig kell még várnunk?
„Jehova nagy napja közel van – írja a Sofóniás 1:14. – Közel van, és nagyon siet.” Sofóniás könyve azt is megmutatja nekünk, hogy miként lehetünk rejtve azon a napon, és mit kell tennünk most, ha szeretnénk életben maradni. Igen, „Isten szava élő, és erőt fejt ki” (Héberek 4:12).
[Képek a 8. oldalon]
Ninive masszív falai nem akadályozták meg Náhum próféciájának a beteljesedését
[Forrásjelzés]
Randy Olson/National Geographic Image Collection