Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ani Ole?

Ani Ole?

Ani Ole?

Mɛɛ be ŋulamiiaŋkwɛlɔi lɛ yasara Yesu lɛ?

Abɔɔ wɔ amaniɛ yɛ Mateo Sanekpakpa lɛ mli akɛ, “nilelɔi [ŋulamiiaŋkwɛlɔi, NW] jɛ bokã ba” amɛbasara Yesu ni amɛkekee lɛ nii. (Mateo 2:1-12) Atsɔɔɔ ŋulamiiaŋkwɛlɔi loo “nilelɔi” abɔ ni yasara abifao Yesu lɛ, ni nɔ ko kwraa bɛ ni tsɔɔ akɛ nakai blema susumɔ ni ahiɛ akɛ amɛyi etɛ lɛ ji anɔkwale; ni asaŋ atsĩii amɛgbɛi atã hu yɛ Biblia mli amaniɛbɔi amli.

New International Version Study Bible lɛ wieɔ sane ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ yɛ Mateo 2:11 lɛ he akɛ: “Nɔ ni tamɔɔɔ blema susumɔ ni ahiɛ lɛ, Nilelɔi lɛ eyasaraaa Yesu ni kã kooloi aniyenii anɔ mli lɛ yɛ gbi gbɛkɛ ni afɔ́ lɛ lɛ nɔ, taakɛ tookwɛlɔi lɛ fee lɛ. Amɛtee amɛyasara ‘abifao’ lɛ yɛ nyɔji komɛi asɛɛ yɛ ‘eshĩa.’” Nɔ ni maa sane nɛɛ nɔ mi ji akɛ beni Herode taoɔ abifao lɛ agbe lɛ, efã koni agbe gbekɛbii hii fɛɛ ni eye afii enyɔ kɛ mɛi ni yeko nakai ni yɔɔ Betlehem kɛ ekpokpai lɛ anɔ lɛ. Ekɛ ehiɛ ká gbekɛbii ni eye kɛyashi nakai afi lɛ yɛ akɔntaa ni ebu “yɛ be ni ebi nilelɔi lɛ fitsofitso lɛ naa.”—Mateo 2:16.

Eji ŋulamiiaŋkwɛlɔi nɛɛ yasara Yesu yɛ gbi gbɛkɛ ni afɔ́ lɛ lɛ nɔ, ni amɛkɛ shika tsuru kɛ nikeenii krokomɛi ni jara wala yaha lɛ kulɛ, yɛ gbii 40 sɛɛ beni Maria kɛ Yesu tee Yerusalem koni ekɛ lɛ ayatsɔɔ yɛ sɔlemɔwe lɛ, ekolɛ ebaŋ lɛ kɔkɔɔkɔ akɛ Maria kɛ loofɔji enyɔ pɛ baayaha. (Luka 2:22-24) Nɔ ni ekɛyaha lɛ ji gbɛjianɔtoo ko ni yɔɔ Mla lɛ mli kɛha ohiafoi ni nyɛɛɛ toobi ahé lɛ. (3 Mose 12:6-8) Shi kɛlɛ, ekolɛ akɛ nikeenii nɛɛ ba yɛ be naa, ni eye ebua Yesu weku lɛ ni amɛkɛwo gbɛ ni amɛfã kɛtee Mizraim lɛ he nyɔmɔ, ni amɛkɛ eko hu kwɛ amɛhe beni amɛyɔɔ jɛmɛ lɛ.—Mateo 2:13-15.

Mɛni hewɔ ehé Yesu gbii ejwɛ sɔŋŋ dani ebashɛ Lazaro gbonyobu lɛ he lɛ?

Yɛ ekukufoo mli lɛ, etamɔ nɔ ni Yesu je gbɛ eto nibii ahe gbɛjianɔ nakai. Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔkɛɛ nakai? Bo lɛ, susumɔ amaniɛbɔɔ ni yɔɔ Yohane yitso 11 lɛ he okwɛ.

Beni Lazaro ni jɛ Betania ni eji Yesu naanyo hu lɛ he baye waa lɛ, enyɛmimɛi yei lɛ tsu mɛi kɛtee Yesu ŋɔɔ ni amɛyabɔ lɛ amaniɛ. (Kuku 1-3) Nakai beaŋ lɛ, he ni Yesu yɔɔ lɛ kɛ Betania teŋ jɛkɛmɔ aaafee gbii enyɔ nyiɛmɔ loo nɔ ni tamɔ nakai. (Yohane 10:40) Eeenyɛ efee akɛ Lazaro gbo yɛ be mli ni Yesu nine shɛ amaniɛbɔɔ lɛ nɔ lɛ. Mɛni Yesu fee beni enine shɛ amaniɛbɔɔ lɛ nɔ lɛ? ‘Ehĩ shi yɛ he ni eyɔɔ lɛ nɔŋŋ gbii enyɔ,’ ni no sɛɛ lɛ eshi kɛtee Betania. (Kuku 6, 7) No hewɔ lɛ, akɛni emɛ gbii enyɔ ni no sɛɛ lɛ ekɛ gbii enyɔ hu fã gbɛ lɛ hewɔ lɛ, eyashɛ gbonyobu lɛ he beni Lazaro egbo sɛɛ gbii ejwɛ.—Kuku 17.

Mra mli lɛ, Yesu tée gbohii enyɔ komɛi ashi—klɛŋklɛŋ nɔ lɛ, etée mɔ lɛ shi beni egbo sɛɛ nɔŋŋ, ni nɔ ni ji enyɔ lɛ, etée mɔ lɛ shi yɛ ŋmɛlɛtswai komɛi asɛɛ yɛ nakai gbi lɛ nɔ nɔŋŋ. (Luka 7:11-17; 8:49-55) Ani ebaanyɛ etée mɔ ko ni egbo gbii ejwɛ sɔŋŋ nɛ, ni egbɔmɔtso lɛ ebɔi kpɔtɔmɔ momo lɛ shi? (Kuku 39) Nɔ ko ni sa kadimɔ waa ji akɛ, wolo ko ni wieɔ Biblia lɛ he lɛ tsɔɔ mli akɛ Yudafoi lɛ atɛŋ mɛi komɛi heɔ amɛyeɔ akɛ hiɛnɔkamɔ ko kwraa bɛ “kɛha mɔ ko ni egbo ni eye gbii ejwɛ; ejaakɛ kɛjɛ nakai beaŋ kɛyaa lɛ eyɛ faŋŋ akɛ gbonyo lɛ ebɔi kpɔtɔmɔ, ni esusuma ni asusuɔ akɛ ebɔleɔ gbonyo lɛ he kɛfoɔ shi yɛ kɔɔyɔɔ lɛ mli gbii etɛ lɛ eshi lɛ etee.”

Kɛji mɛi ni ebua amɛhe naa yɛ gbonyobu lɛ he lɛ ateŋ mɔ ko yiŋ miifee lɛ kɔshikɔshi lɛ, no lɛ kpaako amɛbaana hewalɛ ni Yesu yɔɔ yɛ gbele nɔ lɛ. Yesu yadamɔ gbonyobu lɛ naa ni ebo kɛ gbee waa akɛ: “Lazaro ee, jee kpo!” Kɛkɛ “ni gbonyo lɛ je kpo.” (Kuku 43, 44) Gbohiiashitee lɛ ji hiɛnɔkamɔ diɛŋtsɛ ni yɔɔ kɛha mɛi ni egboi lɛ, shi jeee amale susumɔ ni ahiɛ akɛ susuma lɛ yaa nɔ ehiɔ shi yɛ gbele sɛɛ lɛ.—Ezekiel 18:4; Yohane 11:25.