Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Luka Wolo lɛ Mli Saji Otii

Luka Wolo lɛ Mli Saji Otii

Yehowa Wiemɔ lɛ Hiɛ Kã

Luka Wolo lɛ Mli Saji Otii

MƐI babaoo kpɛlɛɔ nɔ akɛ Yudafoi lɛ ahewɔ titri ni aŋma Mateo Sanekpakpa lɛ, ni ákɛ mɛi ni jeee Yudafoi ji amɛ lɛ ahewɔ ni aŋma Marko Sanekpakpa lɛ. Shi aŋma Luka Sanekpakpa lɛ kɛha jeŋ maji fɛɛ amli bii. Aŋma Luka Sanekpakpa lɛ yɛ aaafee afi 56 Ŋ.B. kɛmiimɔ afi 58 Ŋ.B. lɛ mli, ni eji wolo ni wieɔ Yesu wala shihilɛ kɛ esɔɔmɔ nitsumɔ yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ he fitsofitso.

Akɛni Luka ji Tsofatsɛ loo Datrɛfonyo ni nuɔ nii he ehaa mɔ, ni etsuɔ ehelatsamɔ nitsumɔ lɛ jogbaŋŋ hewɔ lɛ ‘etao nibii fɛɛ naa fitsofitso kɛjɛ shishijee’ ni eŋmala nibii komɛi ni tee nɔ kɛjɛ afi 3 D.Ŋ.B. kɛyashi afi 33 Ŋ.B. ni fɛɛ feɔ afii 35 lɛ ahe saji. (Luka 1:3) Saji ní Luka bɔ he amaniɛ yɛ e-Sanekpakpa lɛ mli lɛ amli nɔ ni miihe ashɛ oha mlijaa 60 bɛ Sanekpakpai krokomɛi lɛ amli.

SƆƆMƆ NITSUMƆ LƐ SHISHIJEE GBƐ

(Luka 1:1–9:62)

Luka wie Yohane Baptisilɔ lɛ fɔmɔ kɛ Yesu fɔmɔ hu ahe saji fitsofitso, ni no sɛɛ etsɔɔ mli akɛ Yohane je esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ shishi yɛ Kaisare Tiberio maŋtsɛyeli afi ni ji 15 lɛ mli yɛ March kɛmiimɔ April mli yɛ afi 29 Ŋ.B. (Luka 3:1, 2) Abaptisi Yesu yɛ nakai afi lɛ nɔŋŋ mli yɛ September kɛmiimɔ October mli. (Luka 3:21, 22) ‘Yesu kũ esɛɛ kɛba Galilea’ yɛ afi 30 Ŋ.B., ‘ni etsɔɔ nii yɛ amɛkpeehei lɛ.’—Luka 4:14, 15.

Yesu je klɛŋklɛŋ shiɛmɔ ni eshiɛ kɛkpa Galilea lɛ shishi. Ekɛɛ asafo lɛ akɛ: “Esa akɛ miyajajeɔ Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ mitsɔɔ maji krokomɛi hu.” (Luka 4:43) Eŋɔ Simon ni eji wolɛɛnyo lɛ kɛ mɛi krokomɛi efata ehe. Ekɛɛ akɛ: ‘Kɛjɛ be nɛɛ nɔ kɛyaa nɛɛ nyɛaasha gbɔmɛi.’ (Luka 5:1-11 ; Mat. 4:18, 19) Bɔfoi 12 lɛ fata Yesu he beni eshiɛ kɛkpa Galilea nɔ ni ji shii enyɔ nɔ̃ lɛ. (Luka 8:1) Beni Yesu shiɛɔ kɛkpaa Galilea nɔ ni ji shii etɛ nɔ̃ lɛ, etsũ bɔfoi 12 lɛ ni amɛyashiɛ ‘Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ ni amɛtsá mɛi.’—Luka 9:1, 2.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

1:35—Ani akɛ Maria diɛŋtsɛ musuŋ wɔlɔ tsu nii yɛ ebi lɛ hɔŋɔɔ mli? Kɛ́ Maria bi lɛ aaafee mɔ ni jɛ Abraham, Yuda, kɛ David wekutɔkpãa lɛ mli lɛɛlɛŋ taakɛ Nyɔŋmɔ ewo shi lɛ, esa ákɛ akɛ Maria musuŋ wɔlɔ atsu nii yɛ ehɔŋɔɔ lɛ mli. (1 Mose 22:15, 18; 49:10; 2 Sam. 7:8, 16) Yehowa tsɔ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ, ni ejie e-Bi ni eye emuu lɛ wala kɛbawo Maria musuŋ wɔlɔ lɛ mli ni enɛ ha Maria ŋɔ hɔ. (Mat. 1:18) No hewɔ lɛ, mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ jie fatɔɔ ni yɔɔ Maria musuŋ wɔlɔ ni yeee emuu lɛ mli, ni kɛjɛ beni Maria ŋɔ hɔ lɛ abu bi ni daa yɛ emusuŋ lɛ he kɛjɛ oshara fɛɛ oshara mli.

1:62—Ani Zakaria tɔ mu ni emu toi? Dabi. Wiemɔ pɛ enyɛɛɛ ewie. Jeee akɛ Zakaria emu toi hewɔ ni mɛi lɛ kɛ “amɛnine fee okadi” ni amɛkɛbi bɔ ni esumɔɔ ni atsɛ gbekɛ lɛ. Ekã shi faŋŋ akɛ enu gbɛi ni eŋa kɛɛ akɛtsɛ́ amɛbi nuu lɛ. Ekolɛ mɛi lɛ kɛ amɛnine fee okadi koni amɛkɛbi Zakaria susumɔ yɛ sane nɛɛ he. Akɛni wiemɔ pɛ aha Zakaria bɔi wiemɔ ekoŋŋ hewɔ lɛ, no tsɔɔ akɛ emuuu toi.—Luka 1:13, 18-20, 60-64.

2:1, 2—Te wiemɔ ni ji “enɛ ji klɛŋklɛŋ kanemɔ ni akane” mɛi lɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔnyɛɔ wɔnaa be ni akɛfɔ́ Yesu? Akane mɛi fe shikome yɛ Kaisare Augusto nɔyeli beaŋ—klɛŋklɛŋ mɛi akanemɔ lɛ tee nɔ yɛ afi 2 D.Ŋ.B. ni enɛ ha gbalɛ ni yɔɔ Daniel 11:20 lɛ ba mli, ni mɛi akanemɔ ni ji enyɔ lɛ tee nɔ yɛ afi 6 Ŋ.B. loo afi 7 Ŋ.B. (Bɔf. 5:37) Kirenio ji mɔ ni yeɔ Siria nɔ lumɔ yɛ mɛi akanemɔ nɛɛ eko fɛɛ eko mli, ni tsɔɔ akɛ eye Siria nɔ lumɔ yɛ be srɔtoi enyɔ mli. Klɛŋklɛŋ mɛi akanemɔ ni Luka tsi tã lɛ haa wɔnaa akɛ afɔ Yesu yɛ afi 2 D.Ŋ.B.

2:35—Mɛni “tsi” ni aaagbu Maria susuma mli lɛ tsɔɔ? Ekɔɔ haomɔ ni Maria hao akɛni ena akɛ mɛi babaoo ekpoo Yesu akɛ Mesia lɛ kɛ awerɛho ni eye beni agbe Yesu musuŋshaa naa lɛ he.—Yoh. 19:25.

9:27, 28—Mɛni hewɔ Luka kɛɛ akɛ Yesu su ní tsake lɛ tee nɔ beni Yesu wo ekaselɔi lɛ shi akɛ amɛteŋ mɛi komɛi ‘esaŋ amɛnaa gbele’ kɛyashi beyinɔ ní amɛaana lɛ akɛ eeba yɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ sɛɛ “gbii kpaanyɔ” lɛ, yɛ be mli ni Mateo kɛ Marko kɛɛ akɛ enɛ tee nɔ “no sɛɛ gbii ekpaa” lɛ? (Mat. 17:1; Mar. 9:2) Eeenyɛ efee akɛ Luka bu gbii enyɔ kɛfata he—gbi ni Yesu wo shi lɛ, kɛ gbi ni Yesu su tsake lɛ.

9:49, 50—Mɛni hewɔ Yesu etsĩii nuu ko ni famɔɔ daimonioi lɛ gbɛ lɛ, eyɛ mli moŋ akɛ nuu nɛɛ enyiɛɛɛ Yesu sɛɛ? Yesu etsĩii nuu lɛ gbɛ ejaakɛ no mli lɛ atoko Kristofoi asafo lɛ. No hewɔ lɛ, abiii ni nuu lɛ anyiɛ Yesu sɛɛ koni ekɛ no atsɔɔ akɛ eyɛ hemɔkɛyeli yɛ Yesu gbɛi lɛ mli, ni enyɛ efamɔ daimonioi.—Mar. 9:38-40.

Nibii ni Wɔkaseɔ Kɛjɛɔ Mli:

1:32, 33; 2:19, 51. Maria ŋɔ nifeemɔi kɛ wiemɔi ni ha gbalɛi ba mli lɛ to etsui mli. Ani wɔŋɔɔ Yesu gbalɛ ni kɔɔ “je nɛŋ naagbee lɛ” he lɛ wɔtoɔ wɔtsui mli ni wɔkɛ nibii ni yaa nɔ amrɔ nɛɛ toɔ he?—Mat. 24:3.

2:37. Hana nɔkwɛmɔnɔ lɛ haa wɔnaa akɛ esa akɛ wɔja Yehowa daa, ‘wɔhiɛ sɔlemɔ mli daa’ ni wɔkakwa “wɔhe naabuamɔ” yɛ Kristofoi akpeei ashishi.—Rom. 12:12; Heb. 10:24, 25.

2:41-50. Yosef kɛ Nyɔŋmɔjamɔ ye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ eshihilɛ mli ni eha eweku lɛ nine shɛ amɛheloonaa hiamɔ nii anɔ, ni eye ebua amɛ ni amɛná amɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpãa. Efee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa eha wekuyitsei yɛ no gbɛfaŋ.

4:4. Esaaa akɛ wɔhaa gbi ko hoɔ ni wɔkaseee Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ.

6:40. Esa akɛ mɔ ni tsɔɔ mɛi Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ afee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa eha mɛi ni etsɔɔ amɛ nii lɛ. Esa akɛ lɛ diɛŋtsɛ lɛ ekɛ nɔ ni eshiɛɔ lɛ atsu nii.

8:15. Esa akɛ wɔkase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ, wɔnu shishi, ni wɔhiɛ asɔ nɔ ni wɔkaseɔ lɛ bɔni afee ni ‘wɔkɛto ni wɔkɛ tsuishiŋmɛɛ awo yibii.’ Kɛ́ wɔmiikane Biblia lɛ kɛ Biblia kasemɔ woji lɛ, esa akɛ wɔkɛ hiɛdɔɔ ajwɛŋ nɔ.

YESU SƆƆMƆ NITSUMƆ LƐ NAAGBEE GBƐ

(Luka 10:1–24:53)

Yesu tsu mɛi 70 kroko hu kɛtsɔ ehiɛ kɛtee maji kɛ hei ni yɔɔ Yudea kpokpaa lɛ nɔ lɛ amli. (Luka 10:1) Eyakpa “maji kɛ akrowai amli etsɔɔ nii.”—Luka 13:22.

Beni eshwɛ gbii enumɔ ni abaaye Hehoo lɛ yɛ afi 33 Ŋ.B. lɛ, Yesu ta teji nɔ kɛbote Yerusalem. Agbɛnɛ be eshɛ ni saji ni ekɛɛ ekaselɔi lɛ baaba mli akɛ: “Ja gbɔmɔbi lɛ na amanehulu babaoo, ni maŋ onukpai lɛ kɛ osɔfonukpai lɛ kɛ woloŋmalɔi lɛ kwa lɛ, ní agbe lɛ, ní gbi ni ji gbi etɛ ni ete shi ekoŋŋ.”—Luka 9:22, 44.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

10:18—Mɛni Yesu tsɔɔ beni ekɛɛ ekaselɔi 70 lɛ akɛ: “Mina Satan tamɔ sarawa jɛ ŋwɛi bagbee shi” lɛ? No mli Yesu etsɔɔɔ akɛ ashɛ Satan afɔ̃ kɛjɛ ŋwɛi momo. Beni awó Kristo akɛ Maŋtsɛ yɛ ŋwɛi yɛ afi 1914 lɛ sɛɛ etsɛɛɛ dani ashɛ Satan afɔ̃ kɛjɛ ŋwɛi. (Kpoj. 12:1-10) Eyɛ mli akɛ wɔnyɛŋ wɔwie kɛ nɔmimaa moŋ, shi beni Yesu wie nifeemɔ ni baaba mli wɔsɛɛ lɛ he oookɛɛ eba mli momo lɛ, eeenyɛ efee akɛ Yesu miima nɔ mi akɛ bɔ fɛɛ bɔ ni ji lɛ, ebaaba mli.

14:26—Mɛni Kristo tsɔɔ lɛ beni ekɛɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ akɛ ‘amɛnyɛ’ amɛwekumɛi lɛ? Kɛ́ Biblia lɛ kɛɛ akɛ mɔ ko nyɛɔ mɔ ko loo nɔ ko lɛ, ebaanyɛ etsɔɔ akɛ esumɔɔ mɔ kroko loo nɔ kroko fe nakai mɔ lɛ loo nɔ lɛ. (1 Mose 29:30, 31) Esa akɛ Kristofoi ‘anyɛ’ amɛwekumɛi kɛ shishinumɔ akɛ amɛbaasumɔ Yesu fe amɛwekumɛi lɛ.—Mat. 10:37.

17:34-37—Namɛi ji “okropɔŋi” lɛ, ni mɛni ji “gbonyo” ni amɛyabua amɛhe naa yɛ he lɛ? Akɛ mɛi ni ‘aŋɔ’ loo abaa amɛyi lɛ to okropɔŋi ní naa shɔŋŋ nii lɛ ahe. “Gbonyo” ni amɛyabua amɛhe naa yɛ he lɛ ji anɔkwa Kristo lɛ, beni awo lɛ maŋtsɛ yɛ ŋwɛi lɛ kɛ mumɔŋ niyenii ni Yehowa kɛhaa amɛ lɛ.—Mat. 24:28.

22:44—Mɛni hewɔ Yesu he jara lɛ waa lɛ? Nibii pii ahewɔ eba lɛ nakai. Yesu susu bɔ ni gbe ní abaagbe lɛ akɛ efɔŋfeelɔ lɛ baasa Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ E-gbɛi lɛ he lɛ he waa. Agbɛnɛ hu lɛ, Yesu le krɛdɛɛ akɛ ja etee nɔ eye anɔkwa dani ebaaná naanɔ wala ni adesai weku lɛ baaya nɔ ahi shi.

23:44—Ani nyɔŋtsere lɛ ni yahɔ hulu lɛ kɛ shikpɔŋ lɛ teŋ lɛ ji nɔ ni ha duŋ wo ŋmɛlɛtswai etɛ sɔŋŋ lɛ? Dabi. Be pɛ ni nyɔŋtsere lɛ yahɔɔ hulu lɛ kɛ shikpɔŋ lɛ teŋ ji be mli ni nyɔŋtsere lɛ eje ehee, shi jeee be mli ni nyɔŋtsere lɛ eye emuu taakɛ eji beni ayeɔ Hehoo lɛ. Nyɔŋmɔ ji mɔ ni tsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ eha duŋ wo yɛ gbi nɔ ni agbe Yesu lɛ.

Nibii ni Wɔkaseɔ Kɛjɛɔ Mli:

11:1-4. Srɔtofeemɔ fioo ni yɔɔ sɔlemɔ he gbɛtsɔɔmɔ nɛɛ kɛ Nuŋtsɔ lɛ sɔlemɔ lɛ ni Yesu tsɔɔ yɛ e-Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ mli aaafee nyɔji 18 kɛtsɔ hiɛ lɛ, haa efeɔ faŋŋ akɛ esaaa akɛ wɔtĩɔ wiemɔi pɔtɛɛ komɛi amli kɛkɛ daa yɛ wɔsɔlemɔi amli.—Mat. 6:9-13.

11:5, 13. Eyɛ mli akɛ Yehowa miisumɔ ni ebo wɔsɔlemɔi lɛ atoi moŋ, shi esa akɛ wɔya nɔ wɔsɔle yɛ sane kome too ko he.—1 Yoh. 5:14.

11:27, 28. Jeee weku mli ni wɔjɛ loo heloonaa nibii ni wɔyɔɔ ji nɔ ni baaha wɔná miishɛɛ diɛŋtsɛ loo no baatsɔɔ akɛ ajɔɔ wɔ, shi Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii ní wɔɔfee kɛwula shi lɛ mli ebaajɛ.

11:41. Kɛ́ wɔmiike nii lɛ esa akɛ wɔjɛ wɔtsui kɛ suɔmɔ mli wɔke.

12:47, 48. Mɔ ni atuu sɔ̃i wuji awo edɛŋ shi etsuuu he nii lɛ sa shwamɔ waa fe mɔ ni leee loo enuuu bɔ ni esa akɛ etsu esɔ̃i lɛ ahe nii lɛ shishi jogbaŋŋ lɛ.

14:28, 29. Mɔ ni kɔɔɔ nii yɛ he ni enine shɛɛɛ lɛ, nilelɔ ni.

22:36-38. Yesu biii ekaselɔi lɛ ní amɛkɔlɔ klantei koni amɛkɛbu amɛhe loo amɛkɛfã amɛhe. Yɛ no najiaŋ lɛ, klantei ni ekaselɔi lɛ hiɛ yɛ amɛhe yɛ gbɛkɛ ni atsɔɔ esɛɛgbɛ lɛ ye ebua Yesu ni etsɔɔ amɛ shishitoo mla ko ni he hiaa waa. Yesu kɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ: “Mɛi fɛɛ ni kɔlɔɔ klante lɛ, klante nɔŋŋ akɛaakpata amɛhiɛ.”—Mat. 26:52.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 31]

Yosef fee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa akɛ weku yitso

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 32]

Luka ji mɔ ni ŋma Yesu wala shihilɛ kɛ esɔɔmɔ nitsumɔ yɛ shikpɔŋ nɛɛ nɔ lɛ he saji fitsofitso fe fɛɛ