Főbb gondolatok Lukács evangéliumából
Jehova Szava élő
Főbb gondolatok Lukács evangéliumából
ÚGY gondolják, hogy Máté evangéliuma elsősorban a zsidóknak, Márk evangéliuma a nem zsidóknak, Lukács evangéliuma pedig a minden nemzetből valóknak íródott. Az i. sz. 56–58 táján megírt Lukács evangéliuma átfogó beszámoló Jézus életéről és szolgálatáról.
Lukács, a gondos és alapos orvos utánajárt „mindennek pontosan . . . az elejétől kezdve”. Evangéliuma egy 35 éves időszakot ölel fel, i. e. 3-tól i. sz. 33-ig (Luk 1:3). A benne leírt dolgoknak közel 60 százalékáról csak itt olvashatunk.
JÉZUS KORAI SZOLGÁLATA
Lukács, miután részleteket közöl Keresztelő János és Jézus születéséről, elmondja, hogy János Tibériusz császár uralkodásának tizenötödik évében, azaz i. sz. 29 tavaszán kezdte meg a szolgálatát (Luk 3:1, 2). János ugyanebben az évben, ősszel kereszteli meg Jézust (Luk 3:21, 22). I. sz. 30-ra ’Jézus visszatér Galileába, és tanítani kezd a zsinagógáikban’ (Luk 4:14, 15).
Jézus megkezdi az első galileai prédikáló körútját. Ezt mondja a sokaságnak: „Más városoknak is hirdetnem kell az Isten királyságának jó hírét” (Luk 4:43). Magával viszi Simont, a halászt és másokat, s így szól: „Mostantól majd embereket fogsz ki élve” (Luk 5:1–11; Máté 4:18, 19). A 12 apostol Jézussal tart a második galileai prédikáló körútján (Luk 8:1). A harmadik körútján pedig elküldi a 12-t, „hogy prédikálják az Isten királyságát, és gyógyítsanak” (Luk 9:1, 2).
Válasz néhány bibliai kérdésre:
1:35 – Volt-e bármilyen szerepe Mária petesejtjének a várandósságában? Ahhoz, hogy Mária gyermeke valóban az ősatyái, Ábrahám, Júda és Dávid igazi leszármazottja legyen – miként azt Isten megígérte –, a petesejtjének szerepet kellett játszania a várandósságában (1Móz 22:15, 18; 49:10; 2Sám 7:8, 16). Jehova azonban felhasználta a szent szellemét arra, hogy áthelyezze a Fia tökéletes életét, és előidézze a fogantatást (Máté 1:18). Úgy tűnik, hogy ezzel kitörölt minden tökéletlenséget Mária petesejtjéből, és kezdettől fogva megvédelmezte a fejlődő magzatot minden ártalmas hatástól.
1:62 – Vajon Zakariás megnémult és megsüketült? Nem, csak beszélni nem tudott. Mások „jelekkel” kérdezgették arról, hogy milyen nevet szeretne adni a gyermeknek, de nem azért tettek így, mert Zakariás megsüketült. Nagy valószínűséggel hallotta, amit a felesége mondott a fiuk nevével kapcsolatban. Mások talán taglejtésekkel kérdezgették Zakariást erről. Az a tény, hogy csakis a beszédkészségét kellett helyreállítani, azt mutatja, hogy Zakariás a hallását nem veszítette el (Luk 1:13, 18–20, 60–64).
2:1, 2 – Hogyan segít azonosítani Jézus születésének időpontját ’az első összeírásra’ való utalás? Augusztusz császár uralma alatt nem csupán egy összeírás volt; az elsőre i. e. 2-ben került sor, beteljesítve a Dániel 11:20-at, a másodikra pedig i. sz. 6-ban vagy 7-ben (Csel 5:37). Mindkét összeírás idején Kviríniusz volt Szíria kormányzója, nyilvánvalóan kétszer töltve be ezt a pozíciót. Azzal, hogy Lukács az első összeírásra utal, i. e. 2-re teszi Jézus születését.
2:35 – Milyen értelemben járta át Mária lelkét „hosszú kard”? Ez arra a gyötrelemre utal, amelyet Mária akkor élt át, amikor látta, hogy az emberek többsége elveti Jézust mint Messiást, illetve arra a bánatra, amelyet Jézus fájdalmas halála miatt érzett (Ján 19:25).
9:27, 28 – Máté és Márk egyaránt azt állítja, hogy az átváltozás „hat nappal” azután történt, hogy Jézus megígérte a tanítványainak, hogy közülük némelyek „semmiképpen sem ízlelik meg a halált”, míg meg nem látják őt eljönni a Királyságában. Miért írja akkor Lukács, hogy ez „nyolc nappal” később történt? (Máté 17:1; Márk 9:2). Lukács nyilvánvalóan még két napot beleszámít: azt a napot, amelyen Jézus az ígéretet tette, és azt a napot, amelyen az beteljesedett.
9:49, 50 – Miért nem akadályozott meg Jézus egy férfit abban, hogy démonokat űzzön ki, jóllehet a férfi nem követte őt? Jézus azért nem akadályozta meg a férfit, mert a keresztény gyülekezet még nem jött létre. Ennélfogva a férfinak nem kellett Jézussal tartania ahhoz, hogy higgyen a nevében és démonokat űzzön ki (Márk 9:38–40).
Tanulságok nekünk:
1:32, 33; 2:19, 51 Mária megőrizte a szívében azokat az eseményeket és mondásokat, melyek próféciákat töltöttek be. Vajon mi is kincsként őrizzük, amit Jézus megjövendölt ’a világrendszer befejezéséről’, összevetve napjaink eseményeit az általa mondottakkal? (Máté 24:3).
2:37 Anna példája arra tanít bennünket, hogy rendíthetetlenül imádjuk Jehovát, ’legyünk állhatatosak az imában’, és ’ne hagyjunk fel az egybegyűlésünkkel’ a keresztény összejöveteleken (Róma 12:12; Héb 10:24, 25).
2:41–50 József az első helyre tette a szellemi érdekeket az életében, és törődött a családja anyagi és szellemi jólétével. Ezen a téren kiváló példát állított a családfők elé.
4:4 Nem szabad hagynunk, hogy akár egy nap is úgy teljen el, hogy nem foglalkozunk szellemi dolgokkal.
6:40 Annak, aki Isten Szavát tanítja, jó példát kell mutatnia a tanulmányozóinak. Aszerint kell élnie, amit tanít.
8:15 Ahhoz, hogy ’megtartsuk a szót, és gyümölcsöt teremjünk kitartással’, meg kell értenünk, értékelnünk kell és magunkba kell szívnunk Isten Szavát. Az imával kísért elmélkedés elengedhetetlen a Biblia és a bibliai kiadványok olvasásakor.
JÉZUS KÉSŐBBI SZOLGÁLATA
Jézus elküld 70 másikat maga előtt Júdea városaiba és helyeire (Luk 10:1). Ő maga ’városról városra és faluról falura jár, és tanít’ (Luk 13:22).
Öt nappal i. sz. 33 pászkája előtt Jézus bevonul Jeruzsálembe egy szamárcsikón. Eljött az ideje annak, hogy beteljesedjenek a tanítványaihoz intézett szavai: „Az Emberfiának sok szenvedést kell átélnie, és el kell hogy vessék a vének, a papi elöljárók és az írástudók, és meg kell öletnie, a harmadik napon pedig fel kell támadnia” (Luk 9:22, 44).
Válasz néhány bibliai kérdésre:
10:18 – Mire utalt Jézus, amikor ezt mondta a 70 tanítványnak: „Láttam Sátánt, hogy mint a villámlás, már leesett az égből”? Jézus nem azt állította, hogy Sátán már ki lett vetve az égből, hiszen erre csak röviddel azután került sor, hogy Krisztust beiktatták mint égi Királyt 1914-ben (Jel 12:1–10). Bár nem állíthatjuk teljes bizonyossággal, de azzal, hogy Jézus múlt időben utalt egy jövőbeli eseményre, valószínűleg azt hangsúlyozta, hogy az biztosan megtörténik.
14:26 – Milyen értelemben ’gyűlölik’ Krisztus követői a rokonaikat? A Bibliában a „gyűlöl” szó azt is jelentheti, hogy valaki kevésbé szeret egy személyt vagy egy tárgyat (1Móz 29:30, 31). A keresztények abban az értelemben ’gyűlölik’ a rokonaikat, hogy kevésbé szeretik őket, mint Jézust (Máté 10:37).
17:34–37 – Kik „a sasok”, és mi „a test”, ahova odagyűlnek? Akiket ’elvisznek’, vagyis megszabadítanak, azok távolba látó sasokhoz vannak hasonlítva. „A test”, amelyhez odagyűlnek, az igaz Krisztus az ő láthatatlan jelenlétében, valamint a szellemi eledel, melyről Jehova gondoskodik számukra (Máté 24:28).
22:44 – Miért élt át Jézus oly sok gyötrelmet? Ennek több oka is volt. Jézus aggódott amiatt, hogy a halála – mint bűnözőé – hogyan hat Jehova Istenre és az Ő nevére. Emellett Jézus teljesen tisztában volt azzal, hogy az örök élete és az egész emberiség jövője múlik azon, hogy hűséges marad-e.
23:44 – Vajon napfogyatkozás idézte elő a háromórás sötétséget? Nem. Napfogyatkozás csakis újhold idején van, nem pedig teliholdkor; a pászka idején ellenben telihold volt. A Jézus halála napján előidézett sötétség Isten egyik csodája volt.
Tanulságok nekünk:
11:1–4 Ha összehasonlítjuk ezt az útmutatást a mintaimával – melynek kissé más a megfogalmazása, és amely mintegy 18 hónappal korábban a hegyibeszédben hangzott el –, az egyértelműen mutatja, hogy az imáinknak nem szabad csupán bizonyos szavak ismételgetéséből állniuk (Máté 6:9–13).
11:5, 13 Bár Jehova kész válaszolni az imáinkra, de állhatatosaknak kell lennünk a könyörgésben (1Ján 5:14).
11:27, 28 Az igazi boldogság nem a családi kötelékekben vagy az anyagi javak felhalmozásában rejlik, hanem abban, hogy hűségesen tesszük Isten akaratát.
11:41 Szeretettől áthatott és készséges szívvel kell adnunk az irgalmas adományainkat.
12:47, 48 Az olyan személy, akinek nagyobb felelősségei vannak, ám nem tesz eleget azoknak, vétkesebb, mint az, aki nem ismeri vagy nem teljesen érti a feladatait.
14:28, 29 Bölcsességre vall, ha nem költünk többet annál, mint amennyit megengedhetünk magunknak.
22:36–38 Jézus nem kérte a tanítványait arra, hogy hordjanak magukkal fegyvert, hogy meg tudják védeni magukat. De mivel volt náluk kard az elárulása éjszakáján, ez lehetővé tette, hogy egy életbe vágó leckét tanítson nekik: „mindazok, akik kardot fognak, kard által vesznek el” (Máté 26:52).
[Kép a 31. oldalon]
József mint családfő kiváló példát mutatott
[Kép a 32. oldalon]
Lukács írta le a legátfogóbb beszámolót Jézus életéről és szolgálatáról