Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Nyɔŋmɔ Hewalɛ Lɛ Jeɔ Kpo Faŋŋ Yɛ Ŋulamii Amli

Nyɔŋmɔ Hewalɛ Lɛ Jeɔ Kpo Faŋŋ Yɛ Ŋulamii Amli

Nyɔŋmɔ Hewalɛ Lɛ Jeɔ Kpo Faŋŋ Yɛ Ŋulamii Amli

“Nyɛholea nyɛhiŋmɛii anɔ kɛyaa ŋwɛi, ni nyɛkwɛa: Namɔ bɔ enɛɛmɛi? Lɛ mɔ ni ejieɔ amɛsafo lɛ kpo yɛ yibɔ naa, ni etsɛɔ amɛ fɛɛ kɛ amɛgbɛii; enyɛmɔ ni fa kɛ ehewalɛ kpele lɛ hewɔ lɛ amɛteŋ ekome folo po eshwɛɛɛ.”—YESAIA 40:26.

WƆHULU lɛ ji ŋulami ni da bɔ ni sa kɛkɛ. Shi fɛɛ sɛɛ lɛ, eda kwraa fe shikpɔŋ lɛ toi 330,000. Ŋulamii ni bɛŋkɛ shikpɔŋ lɛ ateŋ babaoo shɛɛɛ hulu lɛ dalɛ. Shi ŋulamii krokomɛi, tamɔ nɔ ni atsɛɔ lɛ V382 Cygni lɛ nɛkɛ lɛ dara kwraa fe wɔhulu lɛ, kɛ́ hooo kwraa lɛ amɛdara fe hulu lɛ toi 27 sɔŋŋ.

Hewalɛ enyiɛ wɔhulu lɛ kɛhaa? Feemɔ bɔ ni la ko naa baawa eha lɛ he mfoniri yɛ ojwɛŋmɔŋ okwɛ kɛji okɛ la lɛ teŋ jɛkɛmɔ ji kilomitai 15, shi loloolo lɛ oonu dɔlɛ ni jɛɔ la lɛ mli kɛbaa lɛ he. Kɛ́ hooo kwraa lɛ, hulu lɛ kɛ shikpɔŋ lɛ teŋ jɛkɛmɔ aaafee kilomitai akpekpei 150. Kɛlɛ, gbi ni hulu lɛ tsoɔ waa lɛ, dɔlɛ ni jɛɔ hulu lɛ mli kɛbaa lɛ naa wa aahu akɛ ebaanyɛ eha mɔ hewolo nɔ ato totrofɛ! Naakpɛɛ sane ji akɛ, hewalɛ ni jɛɔ hulu lɛ mli lɛ mli aaafee akpekpei toi akpe mli ekome pɛ shɛɔ shikpɔŋ lɛ nɔ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, hewalɛ bibioo nɛɛ ni jɛɔ hulu lɛ mli kɛbaa lɛ fa aahu akɛ enyɛɔ ebaa wala ni yɔɔ shibɔlemɔ ŋulami nɛɛ nɔ lɛ yi.

Yɛ anɔkwale mli lɛ, adebɔɔ nibii ahe nilelɔi ebu akɔntaa akɛ, kɛ́ abua hewalɛ fɛɛ ni jɛɔ wɔhulu lɛ mli kɛbaa lɛ naa lɛ, efa aahu akɛ ebaanyɛ eha shibɔlemɔ ŋulamii komekomei aaafee akpekpei toi akpekpei 31 ni daramɔ tamɔ shikpɔŋ lɛ aná hulu la. Aloo kɛ́ wɔɔsusu hewalɛ babaoo nɛɛ he yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ: Kuu ko ni pɛiɔ nibii ni yɔɔ ŋwɛiniiaŋ lɛ mli, ni ji Space Weather Prediction Center (ni afoɔ lɛ kuku akɛ SWPC) lɛ bɔ amaniɛ yɛ amɛ-Internet lɛ nɔ saji ataomɔhe lɛ akɛ, kɛ́ abaanyɛ abua hewalɛ fɛɛ ni jɛɔ hulu lɛ mli kɛbaa lɛ naa yɛ hiŋmɛitswaa kome pɛ mli lɛ, ebaanyɛ eha United States “aná srawa hewalɛ ni ekɛtsuɔ nii amrɔ nɛɛ babaoo aahu kɛyashi wɔsɛɛ afii 9,000,000.”

Hewalɛ ni yɔɔ hulu lɛ mli lɛ jɛɔ eteŋ tuuntu kɛbaa—ni enɛ ji nuklea hewalɛ ko ni buaa atɔm srɔtoi anaa kɛfeɔ hewalɛ babaoo. Hulu lɛ da waa diɛŋtsɛ, ni eteŋ hu mli kwɔ aahu akɛ eheɔ afii akpekpei abɔ dani hewalɛ ni jɛɔ hulu lɛ teŋ lɛ jeɔ kpo kɛbashɛɔ hulu lɛ hiɛ. SWPC Internet lɛ nɔ saji ataomɔhe lɛ bɔ amaniɛ akɛ: “Kɛ́ Hulu lɛ aaafɔ̃ɔ hewalɛ ni ejieɔ lɛ kpo lɛ ŋmɛnɛ lɛ, ebaahe afii 50,000,000 sɔŋŋ dani abaayɔse enɛ he nɔ ko yɛ Shikpɔŋ lɛ nɔ!”

Agbɛnɛ susumɔ anɔkwa sane nɛɛ he okwɛ: Kɛji owo ohiɛ nɔ okwɛ ŋwɛi gbɛkɛ ko ni ŋwɛi etse lɛ, onaa ŋulamii akpei abɔ, ni enɛɛmɛi ateŋ eko fɛɛ eko kɛ hewalɛ babaoo ni tamɔ wɔhulu lɛ nɔ̃ lɛ haa. Ni adebɔɔ nibii ahe nilelɔi ebu akɔntaa akɛ ayɛ ŋulamii akpekpei akpei toi akpekpei akpei abɔ yɛ jeŋ muu lɛ fɛɛ!

Nɛgbɛ ŋulamii nɛɛ fɛɛ jɛ? Amrɔ nɛɛ, niiamlitaolɔi babaoo heɔ amɛyeɔ akɛ jeŋ muu lɛ fɛɛ ba trukaa aaafee afii akpekpei toi akpei 14 ni eho nɛ, yɛ yiŋtoi komɛi ní kɛbashi ŋmɛnɛ lɛ amɛnuuu shishi lɛ hewɔ. Biblia lɛ feɔ lɛ faŋŋ akɛ: “Shishijee mli lɛ Nyɔŋmɔ bɔ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ.” (1 Mose 1:1) Belɛ, ebɛ naakpɛɛ mɔ akɛ abaanyɛ awie Mɔ ni bɔ ŋulamii ni haa hewalɛ babaoo nɛɛ he akɛ eyɛ ‘hewalɛ kpele.’—Yesaia 40:26.

Bɔ ni Nyɔŋmɔ Kɛ Ehewalɛ lɛ Tsuɔ Nii Ehaa

Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ ehewalɛ lɛ tsuɔ nii kɛyeɔ ebuaa mɛi ni feɔ esuɔmɔnaa nii lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, bɔfo Paulo kɛ ehewalɛ tsu nii dɛŋdɛŋ kɛtsɔɔ mɛi krokomɛi Nyɔŋmɔ he nii. Paulo ji gbɔmɔ tamɔ wɔ nɔŋŋ, shi enyɛ etsu nitsumɔi kpakpai babaoo yɛ shitee-kɛwoo ni naa wa ni ekɛkpe lɛ fɛɛ sɛɛ. Te fee tɛŋŋ ni enyɛ efee nakai? Ekpɛlɛ nɔ akɛ ená “hewalɛ ní fá kɛteke nɔ” kɛjɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ.—2 Korintobii 4:7-9.

Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ ehewalɛ lɛ hu tsu nii kɛkpata mɛi ni je gbɛ amɛku ejeŋba he shishitoo mlai lɛ amli lɛ ahiɛ. Yesu Kristo tsĩ Sodom kɛ Gomora hiɛkpatamɔ lɛ kɛ Nu Afua ni ba yɛ Noa gbii lɛ amli lɛ tã ákɛ nɔkwɛmɔnii kɛma bɔ ni Yehowa kɛ ehewalɛ lɛ tsuɔ nii kɛkpataa efɔŋfeelɔi pɛ ahiɛ lɛ nɔ mi. Yesu gba akɛ etsɛŋ ni Yehowa kɛ ehewalɛ lɛ baatsu nii ekoŋŋ kɛkpata mɛi ni kpooɔ Eshishitoo mlai lɛ ahiɛ.—Mateo 24:3, 37-39; Luka 17:26-30.

Te Enɛ Saa Ohe Ehaa Tɛŋŋ?

Kɛ́ ojwɛŋ bɔ ni Nyɔŋmɔ hewalɛ lɛ jeɔ kpo faŋŋ yɛ ŋulamii amli lɛ nɔ lɛ, ekolɛ obaanu he taakɛ Maŋtsɛ David nu he lɛ, mɔ ni kɛɛ akɛ: “Kɛ́ mikwɛ oŋwɛi lɛ ni ji owaabii anaa nitsumɔi lɛ, nyɔɔŋtsere kɛ ŋulamii ni osaa oto lɛ: Mɛni ji adesa, ní ojwɛŋɔ enɔ? aloo gbɔmɔ bi, ní osaraa lɛ po?”—Lala 8:4, 5.

Hɛɛ, eji nɔ ni tsɔɔ heshibaa akɛ wɔɔyɔse bɔ ni wɔbaa shi kwraa kɛ́ akɛ wɔ to bɔ ni jeŋ muu lɛ da waa ha lɛ he lɛ. Kɛlɛ, esaaa akɛ wɔhaa Nyɔŋmɔ hewalɛ lɛ he ŋmiŋmi mɔɔ wɔ. Yehowa kɛ emumɔ lɛ tsirɛ gbalɔ Yesaia ni eŋma wiemɔi ni shɛjeɔ mɔ mii nɛɛ akɛ: “Lɛ [Nyɔŋmɔ] ehaa mɔ ni egbɔjɔ lɛ hewalɛ, ni mɔ ni bɛ nyɛmɔ lɛ ehaa ehewalɛ fáa. Oblahii ni eje nɔ lɛ, amɛgbɔjɔɔ ni etɔɔ amɛ, ni mɛi ni eshɛ oblahii tete lɛ, amɛgbeegbeeɔ shi; shi mɛi ni hiɛ kã Yehowa nɔ lɛ náa hewalɛ hee, amɛholeɔ amɛfiji anɔ tamɔ okropɔŋi, amɛjoɔ foi, ni etɔɔɔ amɛ, amɛnyiɛɔ hu, ni amɛgbɔjɔɔɔ.”—Yesaia 40:29-31.

Kɛ́ oosumɔ ni ofee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii lɛ, no lɛ obaanyɛ oná nɔmimaa akɛ, ebaaha bo emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ koni eye ebua bo ni oya nɔ ofee nakai. Shi esa akɛ obi lɛ dã. (Luka 11:13) Yɛ Nyɔŋmɔ yelikɛbuamɔ naa lɛ, obaanyɛ odamɔ kaa fɛɛ kaa naa, ni obaaná ekãa kɛfee nɔ ni ja.—Filipibii 4:13.

[Wiemɔ ni akɔ ni akɛmiitsu nii ni yɔɔ baafa 7]

Yɛ Nyɔŋmɔ yelikɛbuamɔ naa lɛ, obaanyɛ oná ekãa kɛfee nɔ ni ja

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 7]

Ŋwɛigbɛ, kɛjɛ abɛkugbɛ kɛmiiya ninejurɔgbɛ: Whirlpool ŋulami kusha, Pleiades ŋulami kush, Orion Nebula, Andromeda ŋulami kusha

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 7]

Hulu lɛ da kwraa fe shikpɔŋ lɛ toi 330,000

[Hei ni Mfonirii ni yɔɔ baafa 7 lɛ Jɛ]

Pleiades: NASA, ESA kɛ AURA/Caltech; ekrokomɛi fɛɛ ni yɔɔ ŋwɛigbɛ: National Optical Astronomy Observatories