Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shɛjemɔ Mɛi ni Yeɔ Gbele Hela lɛ Amii

Shɛjemɔ Mɛi ni Yeɔ Gbele Hela lɛ Amii

Shɛjemɔ Mɛi ni Yeɔ Gbele Hela lɛ Amii

“Beni miná mile klɛŋklɛŋ kwraa akɛ hela ni emɔ Awo lɛ ji gbele hela lɛ, ebafee nɔ ni wa kɛha mi akɛ mahe maye. Minaa kpɛ mihe, ni ewa kɛha mi akɛ makpɛlɛ nɔ akɛ mimami ni misumɔɔ lɛ waa lɛ baagbo.”—Grace, Canada.

KƐ́ DATRƐFOI ha ale akɛ suɔlɔ ko miiye gbele hela ko lɛ, enɛ haa helatsɛ lɛ wekumɛi kɛ enanemɛi fɛɛ haoɔ waa ni amɛleee bɔ ni amɛaafee amɛnii amɛha. Ekolɛ mɛi komɛi ayiŋ baafee amɛ kɔshikɔshi kɛji esa akɛ amɛha helatsɛ lɛ ale anɔkwalei fɛɛ ni kɔɔ shihilɛ mli ni eyaje lɛ he. Mɛi krokomɛi hu heee amɛyeee akɛ amɛbaanyɛ amɛdamɔ shihilɛ nɛɛ, ni ji ní amɛbaana akɛ amɛsuɔlɔ lɛ miipiŋ, ni ekolɛ yɛ ehela lɛ hewɔ lɛ bulɛ ni eyɔɔ lɛ fɛɛ etã lɛ naa. Mɛi babaoo haoɔ waa akɛ amɛleŋ nɔ ni amɛbaakɛɛ loo amɛbaafee kɛ́ eshwɛ ŋmɛlɛtswai fioo komɛi ni helatsɛ lɛ baagbo lɛ.

Mɛni ehe hiaa ni ole yɛ bɔ ni obaanyɛ ofee onii oha kɛ́ onu sane fɔŋ ni tamɔ nɛkɛ lɛ he? Ni te ooofee tɛŋŋ otsɔ ‘naanyo kpakpa,’ ni okɛ miishɛjemɔ kɛ yelikɛbuamɔ aha yɛ nɛkɛ haomɔ be nɛɛ mli?—Abɛi 17:17.

Bɔ ni Wɔfeɔ Wɔnii yɛ Fɔmɔ Su Naa

Eji wɔfɔmɔ su akɛ wɔɔhao kɛ́ hela ko ni naa wa mɔ wɔsuɔlɔ ko. Bei pii lɛ, datrɛfoi ni naa gbohii daa ni amɛkɛ helatsɛmɛi wieɔ gbele he lɛ po haoɔ—ni amɛnyɛɛɛ nɔ ko amɛfee—kɛji amɛmiitsu mɛi ni yeɔ gbele hela lɛ agbɔmɔtsoŋ kɛ henumɔŋ hiamɔ nii lɛ ahe nii lɛ.

Ekolɛ bo hu ewaa kɛhaa bo akɛ obaaye ohenumɔi anɔ kɛ́ ona akɛ osuɔlɔ ko miipiŋ. Hosa, ni yɔɔ Brazil maŋ lɛ mli, ni enyɛmi yoo ye gbele hela lɛ kɛɛ akɛ, “Eji niiashikpamɔ ko ni naa wa waa akɛ oona mɔ ko ni osumɔɔ lɛ waa lɛ akɛ eepiŋ be fɛɛ be.” Beni nuu anɔkwafo Mose na akɛ kpiti eshwie enyɛmi yoo lɛ, ebo akɛ: “Oo Nyɔŋmɔ, ofainɛ, tsá lɛ!”—4 Mose 12:12, 13.

Shihilɛ ni wɔsuɔlɔ ni he yeɔ lɛ yɔɔ mli lɛ haoɔ wɔ waa diɛŋtsɛ, ejaakɛ abɔ wɔ yɛ Yehowa, ni ji wɔ-Nyɔŋmɔ ni musuŋ tsɔɔ lɛ lɛ subaŋ nɔ. (1 Mose 1:27; Yesaia 63:9) Te Yehowa nuɔ amanehului ni adesai kɛkpeɔ lɛ ahe ehaa tɛŋŋ? Susumɔ bɔ ni Yesu fee enii eha lɛ he okwɛ. Ejie e-Tsɛ lɛ sui akpo etsɔɔ yɛ gbɛ ni yeɔ emuu nɔ. (Yohane 14:9) Beni Yesu na mɛi ni hela yeɔ amɛ lɛ, ‘emusuŋ tsɔ lɛ’ yɛ amɛ hewɔ. (Mateo 20:29-34; Marko 1:40, 41) Taakɛ atsĩ tã yɛ sane ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ, beni Yesu naanyo Lazaro gbo lɛ, ena bɔ ni egbele lɛ ná ewekumɛi kɛ enanemɛi lɛ anɔ hewalɛ lɛ, ni enɛ ha ehao waa ni ‘efó.’ (Yohane 11:32-35) Yɛ anɔkwale mli lɛ, Biblia lɛ wie gbele he akɛ eji henyɛlɔ, ni ewo shi akɛ etsɛŋ ni hela kɛ gbele fɛɛ sɛɛ baafo.—1 Korintobii 15:26; Kpojiemɔ 21:3, 4.

Shishinumɔ yɛ he akɛ, ekolɛ yɛ dɔlɛ sane ni onu akɛ osuɔlɔ ko miiye gbele hela lɛ hewɔ lɛ, obaasumɔ akɛ oshwa mɔ ko, loo mɔ fɛɛ mɔ. Shi kɛlɛ, beni adesai ajwɛŋmɔ he datrɛfonyo Marta Ortiz ni ŋma wolo ko ni kɔɔ niiamlipɛimɔi ni efee yɛ mɛi ni yeɔ gbele hela lɛ akwɛmɔ he lɛ, ekɛ ŋaawoo nɛɛ ha akɛ: “Kaashwa mɛi krokomɛi—tamɔ datrɛfoi lɛ, helatsɛmɛi akwɛlɔi, loo bo diɛŋtsɛ ohe—yɛ shihilɛ ni helatsɛ lɛ yɔɔ mli lɛ hewɔ. Kɛ́ ofee nakai lɛ, ebaaha wekukpaa ni yɔɔ okɛ mɛi nɛɛ ateŋ lɛ afite, ni ebaaha ajie jwɛŋmɔ kɛjɛ nɔ titri ni esa akɛ afee aha helatsɛ lɛ, ni ji: mɔ ni yeɔ gbele hela lɛ hiamɔ nii anɔ.” Mɛɛ nibii diɛŋtsɛ obaanyɛ ofee ni okɛye obua osuɔlɔ lɛ koni enyɛ edamɔ ehela lɛ kɛ agbɛnɛ gbɛkpamɔ akɛ ebaagbo lɛ naa?

Ná Helatsɛ lɛ He Miishɛɛ, Jiemɔ Ojwɛŋmɔ Kɛjɛ Ehela lɛ Nɔ

Klɛŋklɛŋ nɔ̃ ni esa akɛ ofee ji, ní okwɛ nii kɛteke bɔ ni hela lɛ eha mɔ lɛ etsake kwraa loo nibii gbohii fɛɛ ni ejɛ hela lɛ mli kɛba lɛ, ni oná helatsɛ lɛ diɛŋtsɛ he miishɛɛ. Mɛɛ gbɛ nɔ obaanyɛ otsɔ ofee nakai? Sarah ni ji helatsɛmɛi akwɛlɔ lɛ kɛɛ akɛ: “Miheɔ be kɛkwɛɔ helatsɛ lɛ mfoniri beni ekã he eyɔɔ hewalɛ lɛ. Miboɔ lɛ toi jogbaŋŋ beni egbaa mi nibii ni efee be ko ni eho lɛ. Enɛ yeɔ ebuaa mi ni mikaiɔ mɔ lɛ wala shihilɛ kɛ eyinɔsane he saji shi jeee ni mikɛ mijwɛŋmɔ ama shihilɛ mli ni eyɔɔ bianɛ lɛ nɔ.”

Anne-Catherine ni lɛ hu eji helatsɛmɛi akwɛlɔ lɛ tsɔɔ bɔ ni ekwɛɔ nii kɛtekeɔ bɔ ni hela lɛ eha helatsɛ lɛ efee lɛ. Ekɛɛ akɛ: “Mikwɛɔ helatsɛ lɛ hiɛ, ni mikɛ mijwɛŋmɔ maa nɔ ni manyɛ mafee kɛye mabua lɛ lɛ nɔ.” Wolo ni ji The Needs of the Dying—A Guide for Bringing Hope, Comfort, and Love to Life’s Final Chapter lɛ kɛɛ akɛ: “Efɔɔ kaa akɛ kɛ́ ona osuɔlɔ ko ni hela loo oshara eha etsake kwraa lɛ, ehaaa ona miishɛɛ. Nɔ ni hi fe fɛɛ ni obaanyɛ ofee yɛ nakai beaŋ ji ni oha bɔ ni ole osuɔlɔ lɛ oha lɛ ahi ojwɛŋmɔ mli, ekɔɔɔ he eko nɔ hela ni yeɔ lɛ.”

Yɛ anɔkwale mli lɛ, nifeemɔ ni tamɔ enɛ lɛ baabi henɔyeli kɛ faishitswaa. Georges ni ji Kristofonyo nɔkwɛlɔ ko ni fɔɔ mɛi ni yeɔ gbele hela lɛ asaramɔ lɛ wie akɛ, “Esa akɛ suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha wɔsuɔlɔi lɛ mli awa aahu akɛ no haŋ wɔshashao shi akɛ wɔɔye wɔbua amɛ.” Kɛ́ wɔha wɔjwɛŋmɔ hi mɔ lɛ nɔ shi jeee hela ni yeɔ lɛ lɛ nɔ lɛ, ehe baa sɛɛnamɔ kɛhaa wɔ kɛ wɔsuɔlɔ lɛ fɛɛ. Yvonne, ni ekwɛ gbekɛbii ni amɛná kansa pɛŋ lɛ kɛɛ akɛ, “Kɛ́ oyɔse akɛ obaanyɛ oye obua helatsɛmɛi lɛ koni amɛya nɔ amɛhiɛ bulɛ ni amɛyɔɔ lɛ mli lɛ, enɛ yeɔ ebuaa bo ni onyɛɔ okpeɔ amɛgbɔmɔtso ni fiteɔ lɛ naa.”

Feemɔ Klalo akɛ Obaabo Toi

Ekolɛ mɛi baashashao shi akɛ amɛkɛ mɔ ko ni miihe agbo lɛ baagba sane, eyɛ mli akɛ amɛsumɔɔ mɔ lɛ waa moŋ. Mɛni hewɔ? Amɛsusuɔ akɛ amɛlé nɔ ni amɛbaakɛɛ. Shi kɛlɛ, Anne-Catherine ni kwɛ enaanyo ko ni ye gbele hela nyɛsɛɛ nɛɛ kɛɛ akɛ be yɛ ni dioofeemɔ he baa sɛɛnamɔ. Ekɛɛ akɛ: “Jeee wɔwiemɔi pɛ wɔkɛshɛjeɔ mɛi amii shi wɔnifeemɔ hu fata he. Kɛ́ wɔwo sɛ̃i ni wɔta helatsɛ lɛ masɛi, wɔtsi wɔbɛŋkɛ lɛ ni wɔmɔ enine mli, wɔfó beni ekɛɛ wɔ nɔ ko ni tsɔɔ bɔ ni enuɔ he ehaa lɛ, enɛɛmɛi fɛɛ tsɔɔ akɛ wɔsusuɔ ehe.”

Ekolɛ ebaabi ni osuɔlɔ lɛ ajie ehenumɔi akpo kɛtsɔ sane ni ebaajɛ anɔkwayeli kɛ faŋŋ mli ekɛ bo agba lɛ nɔ. Shi bei babaoo lɛ, mɔ ni he yeɔ lɛ le akɛ esuɔlɔi lɛ efee yeyeeye ni amɛbaakpoo akɛ amɛkɛ mɛi baagba saji ni yɔɔ hiɛdɔɔ ni kɔɔ amɛ diɛŋtsɛ amɛhe. Ekolɛ nanemɛi kɛ wekumɛi ni ehiɛɛɛ jwɛŋmɔ gbonyo lɛ baakpoo akɛ amɛkɛ helatsɛ lɛ baasusu saji ni kɔɔ ehe lɛ ahe, ni amɛbaatsĩmɔ saji ni he hiaa ni kɔɔ ehewalɛnamɔ he lɛ po anɔ. Mɛni jɛɔ saji ni atsĩmɔɔ nɔ ni awieee he nɛɛ mli kɛbaa? Datrɛfonyo ko ni kwɛɔ mɛi ni yeɔ gbele hela lɛ tsɔɔ mli akɛ mɔdɛŋ ni abɔɔ kɛtsĩmɔɔ anɔkwale ko nɔ lɛ “gbalaa jwɛŋmɔ kɛjɛɔ nɔ titri ni he hiaa lɛ nɔ, no ji ni aha helatsɛ lɛ ale shihilɛ mli ni eyɔɔ lɛ ni ekpɛlɛ ehela lɛ nɔ.” No hewɔ lɛ, kɛ́ helatsɛ lɛ miisumɔ akɛ ewie shihilɛ ni eyɔɔ mli lɛ he loo ewie gbo ni ebaanyɛ egbo lɛ he lɛ, esa akɛ aŋmɛ lɛ gbɛ ni efee nakai.

Nyɔŋmɔ tsuji ni hi shi yɛ blema lɛ shashaooo shi akɛ amɛaajie amɛhenumɔi akpo amɛtsɔɔ Yehowa Nyɔŋmɔ beni amɛná amɛle akɛ amɛbaagboi lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni Maŋtsɛ Hezekia ni eye afii 39 lɛ ná le akɛ ebaagbo lɛ, etsɔɔ akɛ sane lɛ edɔ lɛ waa. (Yesaia 38:9-12, 18-20) Nakai nɔŋŋ esa akɛ aŋmɛ mɛi ni yeɔ gbele hela lɛ agbɛ koni amɛtsɔɔ bɔ ni edɔɔ amɛ akɛ amɛwala sɛɛ baafo kuku lɛ mli. Ekolɛ amɛnijiaŋ jeɔ wui ejaakɛ amɛnaa akɛ amɛnyɛŋ amɛshɛ otii ni amɛkɛmamɔ amɛhiɛ tamɔ gbɛfãa, bii afɔmɔ, amɛnabii ni amɛbaana amɛ akɛ amɛmiidara, loo Nyɔŋmɔ ni amɛbaasɔmɔ lɛ jogbaŋŋ kɛmɔ shi lɛ ahe dɔŋŋ. Ekolɛ amɛmiishe gbeyei akɛ nanemɛi kɛ wekumɛi baatsi amɛhe kɛjɛ amɛhe, akɛni amɛleee bɔ ni amɛbaafee amɛnii amɛha lɛ hewɔ. (Hiob 19:16-18) Gbeyei ni amɛsheɔ akɛ amɛbaapiŋ, amɛgbɔmɔtsei lɛ fãi komɛi tsuŋ nii, loo akɛ amɛbaagboi lɛ hu baanyɛ ahao amɛ.

Anne-Catherine kɛɛ akɛ: “Ehe miihia waa ni oŋmɛ onaanyo lɛ gbɛ ni etsɔɔ bɔ ni enuɔ he ehaa, ni okafolɔ ewiemɔi lɛ amli loo okakojo lɛ loo okakɛɛ lɛ akɛ ehe ehiaaa akɛ eshe gbeyei. Eji gbɛ ni hi fe fɛɛ ni oootsɔ nɔ ole bɔ ni enuɔ he ehaa kɛ bɔ ni ooofee onu eshwelɛi, egbeyeishemɔi kɛ egbɛkpamɔi lɛ ashishi.”

Nu Nibii ni He Hiaa Titri lɛ Ashishi

Ekolɛ tsofafeemɔ gbɛ̀i ni ehiii ji nɔ ni eha onaanyo lɛ shihilɛ lɛ mli ewo wu lɛ, ni nibii ni ejɛ tsofafeemɔ gbɛ̀i nɛɛ amli eba lɛ baanyɛ ahao bo aahu akɛ ebaanyɛ eha ohiɛ akpa helatsɛ lɛ hiamɔ nii titri ko nɔ. No ji akɛ esa akɛ lɛ diɛŋtsɛ enyɛ ehala nibii ni esumɔɔ.

Yɛ maji komɛi anɔ lɛ, ekolɛ weku ko baabɔ mɔdɛŋ akɛ amɛbaabu helatsɛ lɛ he kɛtsɔ anɔkwalei ni kɔɔ shihilɛ mli ni eyɔɔ lɛ he lɛ ni amɛaatsimɔ nɔ lɛ nɔ, ni amɛŋmɛŋ helatsɛ lɛ gbɛ po ni lɛ diɛŋtsɛ ekpɛ eyiŋ yɛ tsofafeemɔ ni ebaasumɔ ni akɛtsu ehe nii lɛ he. Yɛ maji krokomɛi amli lɛ naagba kroko baanyɛ ate shi. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Jerry ni ji nuu ni kwɛɔ helatsɛmɛi lɛ kɛɛ akɛ, “Bei komɛi lɛ mɛi ni basaraa helatsɛmɛi lɛ ahiɛ jeɔ amɛhenɔ ni amɛwieɔ helatsɛ lɛ he beni amɛdamɔ esaatso lɛ masɛi, ookɛɛ nɔ ni helatsɛ lɛ bɛ jɛmɛ.” Yɛ shihilɛi enyɔ nɛɛ fɛɛ amli lɛ, nifeemɔi ni tamɔ nɛkɛ lɛ haa helatsɛ lɛ nuɔ he akɛ ehe bɛ sɛɛnamɔ ko kwraa.

Hiamɔ nii kroko hu ji hiɛnɔkamɔ. Yɛ maji ni anyɛɔ anáa helatsamɔ ni hi jogbaŋŋ lɛ amli lɛ, bei pii lɛ hiɛnɔkamɔ kɛ tsofafeemɔ ni hi jogbaŋŋ ni aaaná lɛ yɛ tsakpãa. Michelle, ni ye ebua emami yɛ kansa ni mɔ lɛ shii etɛ sɔŋŋ lɛ mli lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Kɛ́ Awo miitao ni eka tsofafeemɔ kroko ekwɛ loo eyana datrɛfonyo kroko lɛ, miyeɔ mibuaa lɛ kɛtaoɔ nibii amli. Mibayɔse akɛ esa akɛ majɛ mitsui mli makpɛlɛ bɔ ni shihilɛ lɛ ji lɛ nɔ, shi yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ esa akɛ mawie yɛ gbɛ ni ejeŋ mimami nijiaŋ wui nɔ.”

Ni kɛ́ hiɛnɔkamɔ ko bɛ akɛ abaanyɛ atsa helatsɛ lɛ hu? Kaimɔ akɛ ehe baahia ni akɛ mɔ ni yeɔ gbele hela lɛ asusu gbele he yɛ faŋŋ mli. Georges, ni ji Kristofonyo nɔkwɛlɔ ni atsi etã kɛtsɔ hiɛ lɛ kɛɛ akɛ: “Esaaa akɛ akɛteɔ helatsɛ lɛ akɛ egbele be eshɛ, ni enɛ he miihia waa. Enɛ baaha mɔ lɛ ato gbɛjianɔi fɛɛ ni he hiaa koni ekɛsaa ehe kɛha egbele lɛ.” Hesaamɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ baaha helatsɛ lɛ ato nibii ahe gbɛjianɔ bɔ ni etaoɔ, ni ekolɛ no haŋ enu he akɛ ebatsɔ jatsu kɛha mɛi krokomɛi.

Eji anɔkwale akɛ yɛ adesai afɔmɔ su naa lɛ, ewa akɛ aaasusu saji ni tamɔ enɛɛmɛi ahe. Shi saji ni tamɔ nɛkɛ ni agbaa yɛ faŋŋ mli lɛ haa anáa hegbɛ kɛjieɔ henumɔi akpo yɛ anɔkwayeli mli. Ekolɛ helatsɛ ni miihe agbo lɛ baasumɔ ni esaa béi ni ba ekɛ mɔ ko teŋ be ko ni eho lɛ, eha ale akɛ eshwa ehe, loo ebi ni akɛ ehe eshai ake lɛ. Sanegbai ni tamɔ nɛkɛ lɛ baanyɛ aha wekukpãa ni kã okɛ mɔ lɛ teŋ lɛ mli awa fe bɔ ni eyɔɔ tsutsu lɛ.

Shɛjemɔ Mɔ lɛ Mii Beni Eshwɛ Fioo ni Ebaagbo Lɛ

Mɛɛ gbɛ nɔ oootsɔ oshɛje mɔ ko ni wala shihilɛ miiba naagbee lɛ mii? Datrɛfonyo Ortiz ni atsĩ etã kɛtsɔ hiɛ lɛ kɛɛ akɛ: “Ha helatsɛ lɛ abi nibii ni etaoɔ ni afee aha lɛ dani egbo. Bo lɛ toi jogbaŋŋ. Kɛ́ ebaahi lɛ, bɔɔ mɔdɛŋ akɛ obaafee nɔ ni helatsɛ lɛ taoɔ lɛ oha lɛ. Kɛ́ nɔ ni helatsɛ lɛ biɔ lɛ ehiŋ feemɔ lɛ, jɛɛ anɔkwayeli mli okɛɛ lɛ.”

Nɛkɛ be nɛɛ ji be ni he hiaa fe fɛɛ ni mɔ ni miihe agbo lɛ baasumɔ ni ekɛ mɛi ni he hiaa lɛ waa yɛ eshihilɛ mli lɛ aná sanegbaa. Georges kɛɛ akɛ, “Ye obua helatsɛ lɛ ni ekɛ amɛ aná sanegbaa, kɛji sanegbai nɛɛ yɛ kuku po akɛni helatsɛ lɛ bɛ nyɛmɔ ni ekɛaawie babaoo lɛ hewɔ.” Kɛji tɛlifoŋ po nɔ abaanyɛ atsɔ agba sane nɛɛ lɛ, enɛ baaha nyɛwowoo nyɛhe hewalɛ ni agbɛnɛ hu nyɛfee ekome kɛsɔle. Christina ni ji yoo ko ni jɛ Canada ni bii etɛ gboi kɛtsara nɔ lɛ tsɔɔ mli akɛ, “Be ni amɛnanemɛi Kristofoi lɛ asɔlemɔi ahe bahiaa amɛ waa ji be mli ni amɛgbele be bɛŋkɛɔ fiofio lɛ.”

Ani esa akɛ oshe gbeyei akɛ obaafó yɛ osuɔlɔ lɛ hiɛ? Dabi. Kɛ́ obɔi yaafó lɛ, yɛ anɔkwale mli lɛ ehaa onaanyo ni miihe agbo lɛ náa hegbɛ koni ekɛshɛje omii. Wolo ni ji The Needs of the Dying lɛ tsɔɔ akɛ: “Eji niiashikpamɔ ni taa mɔ tsuiŋ akɛ mɛi ni miihe agboi lɛ aaashɛje mɔ mii, ni enɛ baanyɛ afee nɔ ko ni he hiaa waa kɛha mɛi ni miihe agbo lɛ.” Kɛ́ helatsɛ ni akwɛ lɛ aahu lɛ shɛje mɛi krokomɛi amii lɛ, ebaanyɛ eha enu he ekoŋŋ akɛ eji naanyo, tsɛ, loo nyɛ kpakpa ni susuɔ mɔ he.

Shishinumɔ yɛ he akɛ ekolɛ shihilɛi komɛi eŋmɛŋ bo gbɛ ni ohi osuɔlɔ lɛ masɛi beni eshwɛ ŋmɛlɛtswai fioo komɛi ni ebaagbo lɛ. Shi kɛ́ oná hegbɛ akɛ ooohi onaanyo lɛ masɛi yɛ helatsamɔhe loo yɛ shĩa lɛ, bɔɔ mɔdɛŋ ni omɔ enine mli kɛyashi be ni ebaamua enaa. Nɛkɛ naagbee bei nɛɛ baaha oná hegbɛ ni okɛjie ohenumɔi ni kulɛ ekolɛ owieŋ he lɛ akpo. Kɛ́ helatsɛ lɛ kã shi ni enyɛɛɛ efee nɔ ko kwraa po lɛ, kaaha enɛ miitsi onaa ni okɛ lɛ akaye shɛɛ. Ŋɔɔ be nɛɛ ni okɛjie suɔmɔ ni oyɔɔ kɛha lɛ kɛ hiɛnɔkamɔ ni oyɔɔ akɛ obaana lɛ ekoŋŋ yɛ gbohiiashitee lɛ mli lɛ kpo.—Hiob 14:14, 15; Bɔfoi lɛ Asaji 24:15.

Kɛ́ okɛ naagbee ŋmɛlɛtswai fioo nɛɛ tsu nii jogbaŋŋ lɛ, ehaŋ ni sɛɛ mli lɛ oshwa ohe kɔkɔɔkɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, nɛkɛ be nɛɛ ni ojieɔ henumɔi ni mli wa kpo lɛ baanyɛ afee nɔ ni obaanyɛ ojwɛŋ nɔ kɛshɛje omii wɔsɛɛ. Enɛ baaha otsɔ naanyo kpakpa ‘yɛ haomɔ beaŋ.’—Abɛi 17:17.

[Wiemɔ ni akɔ ni akɛmiitsu nii ni yɔɔ baafa 27]

Kɛ́ oha ojwɛŋmɔ hi mɔ lɛ nɔ shi jeee hela ni yeɔ lɛ lɛ nɔ lɛ, ehe baa sɛɛnamɔ kɛhaa bo kɛ osuɔlɔ lɛ fɛɛ

[Akrabatsa/Mfoniri ni yɔɔ baafa 29]

Gbɛ ni Atsɔɔ nɔ Ajieɔ Bulɛ Kpo Atsɔɔ Helatsɛ Yɛ maji babaoo amli lɛ, abɔɔ mɔdɛŋ koni ajie bulɛ kpo atsɔɔ hegbɛ ni mɔ ko ni miiye gbele hela lɛ yɔɔ akɛ egbo yɛ toiŋjɔlɛ kɛ bulɛ gbɛ nɔ lɛ. Nibii ni atsɔɔ hiɛ aŋmalaa ashwieɔ shi lɛ yeɔ buaa ni ajieɔ bulɛ kpo atsɔɔ hegbɛi nɛɛ, ni enɛ haa aŋmɛɔ helatsɛmɛi lɛ agbɛ ni amɛgboi yɛ shĩa loo yɛ helatsamɔhe ni akwɛɔ mɛi ni yeɔ gbele helai yɛ lɛ.

Nibii ni atsɔɔ hiɛ aŋmalaa ashwieɔ shi lɛ baatsu nibii ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ ahe nii:

• Ebaaha sanegbaa abakã datrɛfoi lɛ kɛ wekumɛi lɛ ateŋ

• Ebaaha eweku lɛ aye amɛhe kɛjɛ yiŋ ni kulɛ ebaabi ni amɛkpɛ yɛ saji ahe lɛ he

• Ebaanyɛ eba tsofafeemɔi ni he ehiaaa ni jara wa lɛ ashi

Kɛ́ nibii ni atsɔɔ hiɛ aŋmalaa ashwieɔ shi lɛ baafee nɔ ni sɛɛnamɔ yɔɔ he waa lɛ, esa akɛ kɛ́ hooo kwraa lɛ saji ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ afata he:

• Mɔ ni ohala lɛ ni ekpɛ yiŋ eha bo yɛ helatsamɔ he saji amli lɛ gbɛi

• Tsofafeemɔi ni obaasumɔ loo nɔ ni obaakpoo kɛ́ ebalɛ akɛ anyɛŋ afee oshihilɛ lɛ he nɔ ko lɛ

• Kɛ́ ebaahi lɛ, okɛ datrɛfonyo ni le tsofafeemɔi ni osumɔɔ kɛ nɔ ni ohiɔ lɛ gbɛi afata he

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 26]

Ha ojwɛŋmɔ ahi mɔ lɛ wala shihilɛ kɛ eyinɔsane he saji anɔ, shi jeee shihilɛ mli ni eyɔɔ bianɛ lɛ pɛ nɔ