Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Te Esa Akɛ Wɔkɛ Mɛi Aye Aha Tɛŋŋ?

Te Esa Akɛ Wɔkɛ Mɛi Aye Aha Tɛŋŋ?

Te Esa Akɛ Wɔkɛ Mɛi Aye Aha Tɛŋŋ?

“Bɔ ni nyɛtaoɔ akɛ mɛi afee aha nyɛ lɛ, nyɛ hu nyɛfea nakai nɔŋŋ nyɛhaa amɛ.”—LUKA 6:31.

1, 2. (a) Mɛni ji Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ? (b) Mɛni he wɔbaasusu yɛ nikasemɔ nɛɛ kɛ nɔ ni baanyiɛ sɛɛ lɛ mli?

YESU KRISTO ji Tsɔɔlɔ Kpele diɛŋtsɛ. Beni Farisifoi lɛ kɛ osɔfonukpai lɛ tsu koni ayamɔ lɛ kɛba lɛ, tsuji lɛ kũ amɛsɛɛ kɛ amɛdɛ folo ni amɛbakɛɛ akɛ: “Mɔ ko ewieko nakai dã.” (Yoh. 7:32, 45, 46) Yesu maŋshiɛmɔi ni mɔɔ mɔ tsui waa lɛ ateŋ ekome ji Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ. Aŋma Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ yɛ Mateo Sanekpakpa lɛ yitso 5 kɛyashi yitso 7 lɛ, ni Luka 6:20-49 hu wie nibii ni tamɔ nakai nɔŋŋ he. *

2 Eeenyɛ efee akɛ Yesu Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ mli wiemɔ ní ale waa ji nɔ ni ewie kɛkɔ bɔ ni esa ákɛ akɛ mɛi aye aha lɛ he lɛ. Ekɛɛ akɛ: “Bɔ ni nyɛtaoɔ akɛ mɛi afee aha nyɛ lɛ, nyɛ hu nyɛfea nakai nɔŋŋ nyɛhaa amɛ.” (Luka 6:31) Yesu diɛŋtsɛ fee mɛi ejurɔ waa! Etsa helatsɛmɛi, ni etee gbohii po ashi. Shi mɛi titri ni ná nibii ni Yesu fee lɛ ahe sɛɛ ji mɛi ni kpɛlɛ sanekpakpa ní eshiɛ etsɔɔ amɛ lɛ nɔ lɛ. (Nyɛkanea Luka 7:20-22.) Ákɛ Yehowa Odasefoi lɛ, wɔ hu ekã wɔtsui nɔ akɛ wɔshiɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sane lɛ yɛ gbɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ nɔ. (Mat. 24:14; 28:19, 20) Wɔbaasusu Yesu wiemɔ ni kɔɔ nitsumɔ nɛɛ kɛ Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ mli wiemɔi krokomɛi ni tsɔɔ bɔ ni esa akɛ wɔkɛ mɛi aye aha lɛ he lɛ he yɛ nikasemɔ nɛɛ kɛ nɔ ni baanyiɛ sɛɛ lɛ mli.

Ohe Ajɔ

3. Kɛ́ akɛɛ mɔ ko he jɔ lɛ, mɛni ji eshishi?

3 Yesu kɛɛ akɛ: “Ajɔɔ mɛi ni he jɔ lɛ; shi shikpɔŋ lɛ aaatsɔ̃ amɛnɔ.” (Mat. 5:5, Ga Biblia hee lɛ) Ŋmalɛi lɛ ebuuu mɔ ni he jɔ akɛ mɔ ni hiɛ waaa. Wɔhe ni jɔ lɛ tsɔɔ akɛ wɔkɛ kpoofeemɔ tsuɔ nibii ni Nyɔŋmɔ taoɔ yɛ wɔdɛŋ lɛ ahe nii. Anaa su nɛɛ yɛ bɔ ni wɔkɛ mɛi yeɔ wɔhaa lɛ mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ‘wɔŋɔɔɔ efɔŋ wɔtooo mɔ ko mɔ ko efɔŋ najiaŋ.’—Rom. 12:17-19.

4. Mɛni hewɔ mɛi ni he jɔ lɛ baaná miishɛɛ lɛ?

4 Mɛi ni he jɔ lɛ yɛ miishɛɛ ejaakɛ “shikpɔŋ lɛ aaatsɔ̃ amɛnɔ.” Akɛni Yesu ‘he jɔ, ní ebaa ehe shi kɛjɛɔ etsui mli,’ ni lɛ ji ‘mɔ ni aŋɔ lɛ ato nibii fɛɛ yelɔ lɛ’ hewɔ lɛ, lɛ ji Mɔ titri ni shikpɔŋ lɛ baatsɔ enɔ̃. (Mat. 11:29; Heb. 1:2; Lala 2:8) Agba afɔ̃ shi akɛ mɛi krokomɛi baafata “gbɔmɔ bi” lɛ ni ji Mesia lɛ he kɛye nɔ yɛ ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ mli. (Dan. 7:13, 14, 21, 22, 27) Shikpɔŋ lɛ baatsɔ mɛi 144,000 ni ji “Kristo nanemɛi niyelɔi” ni afɔ amɛ mu ni he jɔ lɛ hu anɔ̃. (Rom. 8:16, 17; Kpoj. 14:1) Abaajɔɔ mɛi krokomɛi hu ni he jɔ lɛ, ni amɛbaahi shi kɛya naanɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ yɛ Maŋtsɛyeli lɛ shishi.—Lala 37:11.

5. Kɛ́ wɔhe jɔ tamɔ Kristo lɛ, te ehaa wɔfeɔ wɔnii wɔhaa tɛŋŋ?

5 Kɛ́ wɔnáaa mɛi ahe tsui lɛ, no lɛ wɔbaaha amɛ mli afu wɔ, ni amɛbaatsi amɛhe kɛjɛ wɔhe. Shi kɛ́ wɔhe jɔ tamɔ Kristo lɛ, mɛi ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ baaná wɔhe miishɛɛ ni wɔbaawo amɛ hewalɛ. Mlijɔlɛ fata yibii ni Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ haa wɔwoɔ kɛ́ ‘wɔhiɛ ka ni wɔnyiɛ yɛ mumɔ lɛ mli’ lɛ ahe. (Nyɛkanea Galatabii 5:22-25.) Ekã shi faŋŋ akɛ, wɔmiisumɔ ni abu wɔ ashi mɛi ni he jɔ ní Yehowa mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ kudɔɔ amɛ lɛ anɔ!

Mɛi ni Naa Mɔbɔ lɛ yɛ Miishɛɛ Waa!

6. Mɛɛ sui kpakpai “mɛi ni naa mɔbɔ” lɛ jieɔ lɛ kpo?

6 Yesu kɛɛ yɛ e-Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ mli hu akɛ: “Mɛi ni naa mɔbɔ lɛ yɛ miishɛɛ, ejaakɛ aaana amɛ mɔbɔ.” (Mat. 5:7, NW) “Mɛi ni naa mɔbɔ” lɛ jieɔ musuŋtsɔlɛ kpo amɛtsɔɔ mɛi ní ehia amɛ lɛ, ni amɛjɛɔ mlihilɛ mli amɛsusuɔ amɛhe. Yesu tsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ ejie mɛi ni naa nɔ̃ lɛ kɛjɛ amɛhejaramɔ lɛ mli ejaakɛ “emusuŋ tsɔ̃” lɛ yɛ amɛhewɔ. (Mat. 14:14; 20:34) No hewɔ lɛ, esa akɛ musuŋtsɔlɛ kɛ mɔ hesusumɔ aha wɔna mɛi amɔbɔ.—Yak. 2:13.

7. Mɛni musuŋtsɔlɛ ha Yesu fee?

7 Be ko lɛ, Yesu miiya eyajɔɔ ehe, shi mɛi babaoo kɛ lɛ kpe ni “emusuŋ tsɔ̃ lɛ yɛ amɛhewɔ, ejaakɛ amɛtamɔ tooi ni bɛ kwɛlɔ.” No hewɔ lɛ, “ebɔi amɛ nibii pii tsɔɔmɔ.” (Mar. 6:34) Kɛ́ wɔ hu wɔshiɛ Maŋtsɛyeli lɛ he shɛɛ sane lɛ wɔtsɔɔ mɛi, ni wɔgba amɛ mɔbɔnalɛ kpele ni Nyɔŋmɔ ejie lɛ kpo lɛ, wɔbaaná miishɛɛ waa!

8. Mɛni hewɔ mɛi ni naa mɔbɔ lɛ yɔɔ miishɛɛ lɛ?

8 Mɛi ni naa mɔbɔ lɛ náa miishɛɛ ejaakɛ ‘anaa amɛ mɔbɔ.’ Kɛ́ wɔna mɛi amɔbɔ lɛ, amɛ hu amɛnaa wɔ mɔbɔ. (Luka 6:38) Kɛfata he lɛ, Yesu kɛɛ akɛ: “Kɛji nyɛkɛ mɛi atɔmɔi fa amɛ lɛ, nyɛtsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ kɛaafa nyɛ hu.” (Mat. 6:14) Mɛi ni naa mɔbɔ lɛ pɛ Nyɔŋmɔ baaŋɔ amɛhe eshai afa amɛ ní ekpɛlɛ amɛnɔ, ni enɛ baaha amɛná miishɛɛ.

Nɔ̃ Hewɔ ni “Mɛi ni Sumɔɔ Toiŋjɔlɛ lɛ” Yɔɔ Miishɛɛ

9. Kɛ́ wɔsumɔɔ toiŋjɔlɛ lɛ, te wɔbaafee wɔnii wɔha tɛŋŋ?

9 Yesu tsɔɔ nɔ kroko ni haa mɔ náa miishɛɛ. Ekɛɛ akɛ: “Mɛi ni sumɔɔ toiŋjɔlɛ lɛ yɛ miishɛɛ, ejaakɛ aaatsɛ amɛ ‘Nyɔŋmɔ bii.’” (Mat. 5:9, NW) Hela wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “mɛi ni sumɔɔ toiŋjɔlɛ lɛ” shishi diɛŋtsɛ ji “mɛi ni kpãtãa.” Kɛ́ wɔji mɛi ni kpãtãa lɛ, no lɛ wɔfeŋ nɔ ko ní ‘baatserɛ shieŋtsɛmɛi ateŋ,’ ni tsɔɔ akɛ wɔgbeŋ mɔ ko he guɔ ni wɔkpɛlɛŋ hu ní agbe mɔ ko he guɔ atsɔɔ wɔ. (Abɛi 16:28) Wɔbaatsɔ wɔnifeemɔi kɛ wɔwiemɔi anɔ wɔha toiŋjɔlɛ ahi wɔ kɛ mɛi ni yɔɔ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ kɛ mɛi ni bɛ mli lɛ ateŋ. (Heb. 12:14) Wɔbaabɔ mɔdɛŋ waa koni wɔha wekukpãa kpakpa ahi wɔ kɛ Yehowa Nyɔŋmɔ teŋ.—Nyɛkanea 1 Petro 3:10-12.

10. Mɛni hewɔ “mɛi ni sumɔɔ toiŋjɔlɛ lɛ” yɔɔ miishɛɛ lɛ?

10 Yesu kɛɛ akɛ “mɛi ni sumɔɔ toiŋjɔlɛ lɛ” yɛ miishɛɛ, “ejaakɛ aaatsɛ amɛ ‘Nyɔŋmɔ bii.’” Akɛni Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ yɛ hemɔkɛyeli yɛ Yesu mli akɛ lɛ ji Mesia lɛ hewɔ lɛ, amɛná “hegbɛ akɛ amɛtsɔmɔ Nyɔŋmɔ bii.” (Yoh. 1:12; 1 Pet. 2:24) Ni Yesu “tooi krokomɛi” ni sumɔɔ toiŋjɔlɛ lɛ hu? Yesu baatsɔ ‘amɛ-Naanɔ Tsɛ’ beni ekɛ ehefatalɔi niyelɔi lɛ yeɔ nɔ yɛ ŋwɛi yɛ Afii Akpe Nɔyeli lɛ mli lɛ. (Yoh. 10:14, 16; Yes. 9:5; Kpoj. 20:6) Yɛ Afii Akpe Nɔyeli lɛ naagbee lɛ, tooi krokomɛi ni sumɔɔ toiŋjɔlɛ nɛɛ baatsɔmɔ Nyɔŋmɔ bii diɛŋtsɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ.—1 Kor. 15:27, 28.

11. Kɛ́ wɔha “nilee ni jɛ ŋwɛi lɛ” kudɔ wɔ lɛ, te wɔkɛ mɛi baaye wɔha tɛŋŋ?

11 Bɔni afee ni wekukpãa kpakpa ahi wɔ kɛ Yehowa ni ji “hejɔlɛ Nyɔŋmɔ lɛ” teŋ lɛ, esa akɛ wɔkase esui kpakpai ní toiŋjɔlɛ sɛɛtiumɔ fata he lɛ. (Filip. 4:9) Kɛ́ wɔha “nilee ni jɛ ŋwɛi lɛ” kudɔ wɔ lɛ, no lɛ wɔkɛ mɛi baaye yɛ toiŋjɔlɛ mli. (Yak. 3:17) Hɛɛ, wɔbaatsɔmɔ mɛi ni kpãtãa ni yɔɔ miishɛɛ.

“Nyɛhaa Nyɛla Atsoa”

12. (a) Mɛni Yesu wie yɛ anɔkwale ni tamɔ la lɛ he? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔha wɔla atso?

12 Gbɛ ni hi fe fɛɛ ní wɔɔtsɔ nɔ wɔkɛ mɛi aye ji ní wɔha amɛnine ashɛ anɔkwale ní tamɔ la ní jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ nɔ. (Lala 43:3) Yesu kɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ amɛji “je lɛŋ la lɛ,” ni ewo amɛ hewalɛ ni amɛha amɛla atso bɔni afee ní mɛi anyɛ ana ‘amɛnitsumɔi kpakpai’ loo ejurɔ ni amɛfeɔ mɛi krokomɛi lɛ. Enɛ tsɔɔ akɛ amɛbaaha anɔkwale lɛ atso “yɛ gbɔmɛi ahiɛ” tamɔ la, loo amɛha mɛi aná he sɛɛ. (Nyɛkanea Mateo 5:14-16.) Ŋmɛnɛ, wɔhaa wɔla tsoɔ kɛtsɔ ejurɔ ni wɔfeɔ mɛi krokomɛi, kɛ sanekpakpa lɛ ní wɔshiɛɔ wɔtsɔɔ “jeŋmaji fɛɛ” “yɛ jeŋ fɛɛ” lɛ nɔ. (Mat. 26:13; Mar. 13:10) Enɛ ji nitsumɔ ko ni nɔ bɛ!

13. Mɛni mɛi naa yɛ wɔhe?

13 Yesu kɛɛ akɛ: “Maŋ ni ma gɔŋ nɔ lɛ, anyɛŋ aŋɔtee.” Kɛ́ maŋ ko yɛ gɔŋ nɔ lɛ, ewaaa akɛ aaana. Nakai nɔŋŋ hu mɛi naa wɔnitsumɔi kpakpai lɛ be mli ni wɔjajeɔ Maŋtsɛyeli lɛ he shɛɛ sane lɛ wɔtsɔɔ amɛ lɛ, ni amɛnaa hu akɛ wɔbaa wɔjeŋ jogbaŋŋ ni wɔhe tse.—Tito 2:1-14.

14. (a) Te kanei ni asuɔ yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ yɔɔ ha tɛŋŋ? (b) Kɛ́ akɛɛ wɔkaŋɔ anɔkwale ni tamɔ la lɛ wɔto “tsese” shishi lɛ, te atsɔɔ tɛŋŋ?

14 Yesu tsɔɔ akɛ kɛ́ asu kane lɛ, akɛmaaa tsese shishi shi moŋ aŋɔmaa kanetso nɔ, ni etsoɔ ehaa mɛi ni yɔɔ shĩa lɛ fɛɛ. Yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ, akɛ sũ feɔ osɔnɔ, ni akɛ kane mli odoŋti woɔ mli, ni kɛ́ asu lɛ, odoŋti lɛ gbalaa mu ni akɛwo mli lɛ ni ehaa etsoɔ. Bei pii lɛ, akɛ kane nɛɛ maa kanetso ni akɛ tso loo dade fee nɔ, ni “etsoɔ ehaa mɛi ni yɔɔ shĩa lɛ.” Asuuu kane amaaa “tsese”—ní tamɔ okpolu pɛmpɛoo ni yeɔ mamu aaafee olonka etɛ lɛ shishi. Yesu sumɔɔɔ akɛ ekaselɔi lɛ aŋɔ anɔkwale ni tsoɔ tamɔ la lɛ amɛto okadifeemɔŋ tsese shishi. No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔha wɔla atso, ni wɔkaŋmɛ gbɛ kɔkɔɔkɔ ni shitee-kɛwoo loo yiwaa ha wɔŋɔ Ŋmalɛ mli anɔkwalei lɛ wɔto aloo wɔmua wɔnaa wɔto nɔ.

15. Te ‘wɔnitsumɔi kpakpai lɛ’ náa mɛi komɛi anɔ hewalɛ ehaa tɛŋŋ?

15 Beni Yesu wie kane ni tsoɔ lɛ he sane egbe naa lɛ, ekɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ: “Nakai nyɛhaa nyɛla atsoa yɛ gbɔmɛi ahiɛ, koni amɛna nyɛnifeemɔnii kpakpai lɛ, ni amɛwo nyɛtsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ hiɛ nyam.” ‘Wɔnitsumɔi kpakpai lɛ’ haa mɛi ‘woɔ’ Nyɔŋmɔ “hiɛ nyam” kɛtsɔ etsuji ni amɛbatsɔmɔɔ lɛ nɔ. Enɛ woɔ wɔ hewalɛ waa ni wɔya nɔ ‘wɔtso tamɔ kanei yɛ je nɛŋ’!—Filip. 2:15.

16. Mɛni “je lɛŋ la lɛ” ni wɔji lɛ biɔ ni wɔfee?

16 “Je lɛŋ la lɛ” ni wɔji lɛ biɔ ni wɔkɛ wɔhe awo Maŋtsɛyeli shiɛmɔ kɛ kaselɔfeemɔ nitsumɔ lɛ mli. Shi ehe miihia ni wɔfee nɔ kroko hu. Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Nyɛnyiɛa tamɔ la bii. Ejaakɛ la lɛ yibii ji mlihilɛ kɛ jalɛ kɛ anɔkwale fɛɛ.” (Efe. 5:8, 9) Esa akɛ wɔba wɔjeŋ jogbaŋŋ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, esa akɛ wɔbo bɔfo Petro ŋaawoo lɛ toi akɛ: “Nyɛbaa nyɛjeŋ jogbaŋŋ yɛ jeŋmajiaŋbii lɛ ateŋ, koni nɔ̃ mli ni amɛwieɔ nyɛhe yɛ akɛ efɔŋfeelɔi lɛ, nyɛnitsumɔi kpakpai lɛ ni amɛnaa lɛ amɛkɛwo Nyɔŋmɔ hiɛ nyam, yɛ saramɔ gbi lɛ nɔ.” (1 Pet. 2:12) Shi kɛ́ naagba ba wɔ kɛ naanyo Kristofonyo ko teŋ lɛ, mɛni esa akɛ wɔfee?

“Okɛ Onyɛmi lɛ Ayakpata”

17-19. (a) Mɛni ji “nɔkeenɔ” ni atsĩ tã yɛ Mateo 5:23, 24 lɛ? (b) Te kpatamɔ ni mɔ kɛ enyɛmi aaakpata lɛ he hiaa ha tɛŋŋ, ni te Yesu wie enɛ he eha tɛŋŋ?

17 Yesu bɔ ekaselɔi lɛ kɔkɔ yɛ e-Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ mli akɛ amɛkabɛ amɛnyɛmi ko amɛwo amɛ mli, ni asaŋ amɛkabu amɛnyɛmi ko akɛ mɔ ko ni sɛɛnamɔ bɛ ehe. Shi moŋ esa akɛ amɛhe afee oya ni amɛkɛ amɛnyɛmi ní amɛtɔ enɔ lɛ ayakpata. (Nyɛkanea Mateo 5:21-25.) Susumɔ Yesu ŋaawoo nɛɛ he jogbaŋŋ okwɛ. Kɛ́ okɛ onɔkeenɔ lɛ miiba obaŋmɛ afɔleshaa latɛ lɛ nɔ, ni okai yɛ jɛi akɛ otɔ̃ onyɛmi ko nɔ lɛ, mɛni esa akɛ ofee? Esa akɛ oshi onɔkeenɔ lɛ yɛ afɔleshaa latɛ lɛ hiɛ ni oya okɛ onyɛmi lɛ ayakpata. No sɛɛ dani okɛ onɔkeenɔ lɛ abaha.

18 Bei pii lɛ “nɔkeenɔ” lɛ ji nɔ ni mɔ lɛ kɛmiiba ekɛbashã afɔle yɛ Yehowa sɔlemɔwe lɛ. Yɛ Mose Mla lɛ mli lɛ, afɔlei ni akɛ kooloi shãa lɛ ahe hiaa waa, ejaakɛ Nyɔŋmɔ ji mɔ ni fã Israelbii lɛ ni amɛfee nakai yɛ amɛjamɔ lɛ mli. Shi kɛ́ okai akɛ otɔ̃ onyɛmi ko nɔ lɛ, kpatamɔ ni okɛ lɛ aaayakpata lɛ he miihia kwraa fe onɔkeenɔ lɛ ni okɛaashã afɔle lɛ. Yesu kɛɛ akɛ: “Shi onɔkeenɔ lɛ yɛ jɛi yɛ afɔleshaa latɛ lɛ hiɛ ní oya okɛ onyɛmi lɛ ayakpata dã, koni oba ní okɛ onɔkeenɔ lɛ abaha.” Ehe miihia ni mɔ kɛ enyɛmi akpata dani etsu fãmɔ ko ni yɔɔ Mla lɛ mli lɛ he nii.

19 Yesu wiemɔi nɛɛ kɔɔɔ afɔleshaai kɛ tɔ̃mɔi pɔtɛɛi komɛi pɛ ahe. No hewɔ lɛ, kɛ́ mɔ ko miiba ebashã afɔle ni ekai akɛ etɔ̃ enyɛmi ko nɔ lɛ, no lɛ esa akɛ eshi afɔleshaa lɛ dã. Kɛ́ kooloo hiɛkaalɔ ji nɔ ni mɔ lɛ kɛmiiba ekɛbashã afɔle lɛ, esa akɛ eshi “yɛ afɔleshaa latɛ lɛ hiɛ” yɛ okadifeemɔŋ yɛ osɔfoi akpo lɛ nɔ yɛ sɔlemɔwe lɛ. Kɛ́ mɔ ni etɔ̃ lɛ kɛ enyɛmi lɛ yakpata lɛ, no sɛɛ dani ebashã afɔle lɛ.

20. Kɛ́ wɔmli efu nyɛmi ko lɛ, mɛni hewɔ esa akɛ wɔkɛ lɛ atsa mra lɛ?

20 Yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ, wekukpãa kpakpa ni aaahi wɔ kɛ wɔnyɛmimɛi ateŋ lɛ ji nifeemɔ ko ni he hiaa waa yɛ anɔkwa jamɔ mli. Kooloi ni akɛshãa afɔlei lɛ ahe bɛ sɛɛnamɔ kɛha Yehowa kɛji akɛ mɔ ni shãa afɔle lɛ kɛ enyɛmimɛi yeee jogbaŋŋ. (Mika 6:6-8) No hewɔ lɛ, Yesu wo ekaselɔi lɛ hewalɛ ni ‘amɛkɛ’ mɔ ni amɛkɛbéɔ lɛ “atsa mra.” (Mat. 5:25) Paulo hu ŋma nɔ ko ni tamɔ nakai nɔŋŋ akɛ: “Nyɛmli afũa, shi nyɛkafea esha; hulu akanyɔ shi yɛ nyɛmlila lɛ nɔ, ni asaŋ nyɛkɛ nyɛhe akafɔ̃a shi nyɛhaa abonsam.” (Efe. 4:26, 27) Kɛ́ wɔnyɛmi ko fee nɔ ko ni ha wɔmli fu lɛ, esa akɛ wɔkɛ lɛ asaa mra bɔni afee ni wɔmlifu lɛ sɛɛ akatsɛ ní no ha Abonsam ná wɔhe gbɛ.—Luka 17:3, 4.

Okɛ Mɛi Krokomɛi Aye yɛ Bulɛ Mli Daa

21, 22. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔkɛ Yesu ŋaawoo ni wɔsusu he lɛ atsu nii? (b) Mɛni he wɔbaasusu yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

21 Esa akɛ nibii ni Yesu wie he yɛ e-Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ mli ní wɔsusu ekomɛi ahe nɛɛ aye abua wɔ ni wɔkɛ mɛi aye yɛ mlihilɛ kɛ bulɛ mli. Eyɛ mli akɛ wɔ fɛɛ wɔyeee emuu moŋ, shi wɔbaanyɛ wɔkɛ Yesu ŋaawoo lɛ atsu nii ejaakɛ ekɛ wɔŋwɛi Tsɛ lɛ kpaaa babaoo gbɛ kɛjɛɛɛ wɔdɛŋ fe bɔ ni wɔɔnyɛ wɔfee. Kɛ́ wɔsɔle, wɔmia wɔhiɛ, ni Yehowa Nyɔŋmɔ hu ye ebua wɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔtsɔmɔ mɛi ni he jɔ, mɛi ni naa mɔ mɔbɔ, kɛ mɛi ni sumɔɔ toiŋjɔlɛ. Wɔbaanyɛ wɔha anɔkwale lɛ atso tamɔ la kɛwo Yehowa hiɛ nyam. Kɛfata he lɛ, kɛ́ béi ba wɔ kɛ wɔnyɛmi ko teŋ lɛ, wɔbaanyɛ wɔkɛ lɛ akpata.

22 Mɛi krokomɛi ní wɔkɛaaye jogbaŋŋ lɛ fata nibii ní saa Yehowa hiɛ yɛ ejamɔ mli lɛ ahe. (Mar. 12:31) Wɔbaasusu nibii krokomɛi ni Yesu wie he yɛ e-Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ mli ni baaye abua wɔ ni wɔya nɔ wɔfee mɛi krokomɛi ejurɔ lɛ he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli. Shi kɛ́ wɔjwɛŋ Yesu wiemɔi ni nɔ bɛ ni wɔsusu he kɛtsɔ hiɛ lɛ anɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔbi wɔhe akɛ, ‘Te mikɛ mɛi yeɔ mihaa tɛŋŋ?’

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 1 Kɛ́ okane ŋmalɛi nɛɛ dani oje nikasemɔ nɛɛ shishi lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ obaaná nikasemɔ nɛɛ kɛ nɔ ni baanyiɛ sɛɛ lɛ ahe sɛɛ waa.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

• Te atsɔɔ tɛŋŋ kɛ́ akɛɛ mɔ ko he jɔ lɛ?

• Mɛni hewɔ “mɛi ni naa mɔbɔ” lɛ yɔɔ miishɛɛ lɛ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔha wɔla atso?

• Mɛni hewɔ esa akɛ wɔhe afee oya ni ‘wɔkɛ wɔnyɛmi ayakpata lɛ’?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 4]

Maŋtsɛyeli lɛ he shɛɛ sane lɛ jajemɔ ji gbɛ ni he hiaa waa ni wɔɔtsɔ nɔ wɔha wɔla atso

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 5]

Esa akɛ Kristofoi aba amɛjeŋ jogbaŋŋ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 6]

Bɔɔ mɔdɛŋ ni okɛ onyɛmi lɛ ayakpata