Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ani Ole

Ani Ole

Ani Ole

Mɛɛ wiemɔ Yesu wie beni eyɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ?

Woloŋlelɔi kɛ amɛhe kpãaa gbee yɛ wiemɔ pɔtɛɛ ni Yesu wie lɛ he. Shi akɛ gbɔmɔ ni hi shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, eeenyɛ efee akɛ Yesu wie Hebri henɔ ko kɛ wiemɔ ko ni jɛ Aramaik mli. Beni Yesu tee Nazaret ni yɔɔ Galilea lɛ, etee kpeehe lɛ, ni ekane ŋmalɛ ko kɛjɛ Yesaia gbalɛ wolo lɛ mli ni eeenyɛ efee akɛ aŋma yɛ Hebri mli. Amaniɛbɔɔ lɛ ewieee nɔ ko ni tsɔɔ akɛ Yesu tsɔɔ ŋmalɛ ni ekane lɛ shishi kɛtee Aramaik mli.—Luka 4:16-21.

Beni nilelɔ kpanaa G. Ernest Wright wieɔ wiemɔi ni awieɔ yɛ Palestina beni Yesu Kristo yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ he lɛ, ekɛɛ akɛ: “Odaseyeli yɛ ni tsɔɔ akɛ Hela kɛ Aramaik ji wiemɔi ni mɛi babaoo fɔɔ wiemɔ . . . Roma asraafoi kɛ Roma maŋ onukpai lɛ wieɔ Roma kɛ́ amɛkɛ amɛhe miigba sane, ni ekolɛ Yudafoi ni hiɛ amɛblema saji lɛ amli kpɛŋŋ lɛ kɛ amɛhe wie Hebri wiemɔ lɛ henɔ ni awieɔ yɛ nakai beaŋ lɛ.” Ebɛ naakpɛɛ mɔ akɛ aŋma wolo ni Pilato ŋma kɛkpɛtɛ Yesu sɛŋmɔtso lɛ yiteŋ lɛ yɛ wiemɔi etɛ mli, ni ji Hebri, Roma, kɛ Hela.—Yohane 19:20.

Alan Millard ŋma yɛ ewolo ni ji Discoveries From the Time of Jesus lɛ mli akɛ: “Ekã shi faŋŋ akɛ Roma amraloi lɛ wieɔ Hela kɛ́ amɛmiitsu amɛdaa gbi nifeemɔi ahe nii, ni eeenyɛ efee akɛ Yesu ha saji ni Pilato bi lɛ beni ayeɔ esane lɛ ahetoo yɛ Hela mli.” Eyɛ mli akɛ Biblia lɛ etsɔɔɔ wiemɔ mli ni Yesu ha Pilato hetoo yɛ moŋ, shi nɔ ni sa kadimɔ ji akɛ etsiii tã akɛ mɔ ko tsɔɔ saji ashishi beni amɛgbaa sane lɛ.—Yohane 18:28-40.

Nilelɔ kpanaa Wright tsɔɔ mli akɛ, “wɔnyɛŋ wɔwie kɛ nɔmimaa akɛ [Yesu] nyɛɔ ewieɔ Hela loo Roma, shi ewie Aramaik loo Hebri henɔ ko ni Aramaik pii futu mli ni mɛi babaoo wieɔ beni etsɔɔ mɛi anii yɛ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ.”—Biblical Archaeology, 1962, baafa 243.

Te tɛi ni akɛma sɔlemɔwe ni yɔɔ Yerusalem lɛ dara ha tɛŋŋ?

Beni Yesu kaselɔi lɛ kɛ lɛ wieɔ sɔlemɔwe ni yɔɔ Yerusalem lɛ he lɛ, amɛkɛɛ akɛ: “Tsɔɔlɔ kwɛ tɛi komekome kɛ tsũi komekome!” (Marko 13:1) Te tɛi nɛɛ ateŋ ekomɛi dara ha tɛŋŋ?

Beni shɛɔ be ni Yesu ba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, Maŋtsɛ Herode elɛɛ heni sɔlemɔtsu lɛ ma yɛ gɔŋ lɛ nɔ lɛ mli toi enyɔ kɛ́ akɛto bɔ ni elɛɛmɔ yɔɔ yɛ Salomo beaŋ lɛ he lɛ. No ji shikpɔŋ kpoku ko ni gbɔmɛi fee yɛ gɔŋ nɔ yɛ blema beaŋ ni da fe fɛɛ, ni ekɛlɛ ji mitai 480 ni elɛɛmɔ ji mitai 280. Abɔ amaniɛ akɛ tɛi loo tɛi ni ako ni akɛma sɔlemɔtsu lɛ ateŋ ekomɛi akɛlɛmɔ ji mitai 11, ni amɛlɛɛmɔ ji mitai 5, ni amɛtilɛmɔ ji mitai 3. Amɛteŋ fioo komɛi amli tsii fe tɔn 50. Amɛteŋ ekome ko tsiimɔ miihe ashɛ tɔn 400, ni nilelɔ ko tsɔɔ mli akɛ no ji “tɛ ni ako ni da fe fɛɛ yɛ blema beaŋ.”

Beni Yesu hereɔ sane ni ekaselɔi lɛ wie lɛ nɔ lɛ, ekɛɛ akɛ: “Oona nɛkɛ tsũi kpeteŋkpelei nɛɛ? Ashiŋ tɛ kome yɛ ekroko nɔ ni atsiŋ atswaŋ shi.” (Marko 13:2) Ŋmɛnɛ lɛ, abaanyɛ ana tɛi wuji nɛɛ ateŋ babaoo yɛ hei ni amɛyagbeegbee beni Roma asraafoi lɛ famɔ tɛi nɛɛ ni amɛtsirɛ amɛyisɛɛ kɛtee jɔɔ mli yɛ afi 70 Ŋ.B.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 26]

Sɔlemɔwe Lɛ Tɛi Nɛ Amɛyisɛɛ Kɛjɛ He Ni Sɔlemɔtsu Lɛ Ma Lɛ Yɛ Yerusalem