Ges-y sẽn be pʋgẽ wã

Ges-y sẽn be sebrã pʋgẽ

Galat dãmba, Efɛɛz rãmba, Filip rãmba, la Kolos rãmb sɛbã vaeesgo

Galat dãmba, Efɛɛz rãmba, Filip rãmba, la Kolos rãmb sɛbã vaeesgo

A Zeova Gomdã vɩɩme

Galat dãmba, Efɛɛz rãmba, Filip rãmba, la Kolos rãmb sɛbã vaeesgo

A POLL sẽn wʋm tɩ Zidaismã neb tudga kiris-neb kẽer tɩ b basd tũudum hakɩkã, a gʋlsa lɛtr sẽn tar pãng n tool “a Zezi tẽedbã sẽn be Galasi wã nengẽ,” bɩ Galasi tigingã neba. (Gal. 1:2) Yɩɩ yʋʋmd 50-52 sasa wã la a gʋls lɛt-kãngã, la sagls sẽn yaa vẽenes n be a pʋgẽ.

Sẽn zems yʋʋm 10 rẽ loogr poore, a Poll sẽn da wa n be Rom bãens roog pʋgẽ Kirist Zezi yʋʋrã yĩnga, a gʋlsa lɛta n tool Efɛɛze, Filipi, la Kolos tigingã neba, n kõ-b sagls sẽn yaa sõma, la a keng b raoodo. (Ef. 3:1) Rũndã-rũndã, tõnd sã n bʋgsd bũmb nins d sẽn karemd Galat dãmba, Efɛɛz rãmba, Filip rãmb la Kolos rãmb sɛbã pʋsẽ wã zugu, na n naf-d lame.—Heb. 4:12.

BÕE YĨNG TƖ B YEEL TƖ B YAA TƖRSE?

(Gal. 1:1–6:18)

Zidaismã neb kẽer da rat n sãama a Poll yʋʋre. La a goma a mengã vɩɩm sẽn yɩ to-to yelle, sẽn na yɩl n wilg tɩ yẽ yaa a Zezi tʋm-tʋmd hakɩka. (Gal. 1:11–2:14) A Poll wilgame tɩ b zãmsgã yaa ziri n yeel woto: “Ned ka paamd tɩrlem tõog tʋʋmã yĩnga, la yaa tẽeb ne Kirist Zezi yĩnga.”—Gal. 2:16.

A Poll yeelame t’a Kirist ‘fãaga neb nins sẽn be tõog yembd pʋgẽ wã’ tɩ b paam b mens n na n yɩ kiris-neba. A sagla Galat nebã woto: “Bɩ y yals kãn-kãe n da le sak yembd yɛs ye.”—Gal. 4:4, 5; 5:1.

Sogsg b sẽn leoke:

3:16-18, 28, 29—Kaool ning Wẽnnaam sẽn maan ne a Abrahaamã ket n tara yõod bɩ? N-ye, a ket n tara yõodo. Kaool ning Wẽnnaam sẽn maan ne Israɛll nebã bɩ a Moiiz tõogã yaa kaool a to a sẽn maan n paase, lakae pa sẽn na yɩl n ledg kaool ning a sẽn maan ne a Abrahaamã ye. Dẽnd kaool ning Wẽnnaam sẽn maan ne a Abrahaamã ket n tara yõodo, baa ne a Moiiz Tõogã tũub sẽn ye pa tɩlae wã. (Ef. 2:15) Bũmb nins a sẽn pʋlem a Abrahaam kaoolã pʋgẽ wã na n pidsa a Zezi Kirist sẽn yaa yagen-kãsengã, la neb nins sẽn yaa “Kirist rẽndã” zutu.

6:2—“Kirist tõogã” yaa bõe? Yaa a Zezi sẽn zãms nebã bũmb ninsã, la a sẽn wilg-b noy ninsã. Sẽn tɩ yɩɩd fãa noor ning sẽn yet tɩ b “nong taabã.”—Zã 13:34.

6:8—Wãn to la d ‘bʋt vʋʋsem sõngã yĩnga’? Tõnd manesmã sã n wilgdẽ tɩ d saka Wẽnnaam vʋʋsem sõngã sor-wilgri, d bʋta vʋʋsem sõngã yĩnga. D sã n tʋmd tẽebã tʋʋm ne d sũur fãa, wilgdame tɩ d bʋta vʋʋsem sõng yĩnga.

Zãmsg tõnd yĩnga:

1:6-9. Yɛl sã n wa be tigingã pʋgẽ, kãsem dãmbã segd n welg-b-la tao-tao. B sã n tags neer la b tũnug ne Biiblã n dems yɛlã, tõe n kɩtame tɩ tags-kɛgã sa tao-tao.

2:20. Rondã yaa kũun Wẽnnaam sẽn kõ tõnd ned kam fãa. D segd n modgame tɩ yaa woto la d get kũun kãngã.—Zã 3:16.

5:7-9. Tũud-n-ta-wẽnsã tõe n ‘gɩdga ned t’a ra le sak sɩd koɛɛgã’ ye. D segd n laka d mens ne tũud-n-ta-wẽnsã.

6:1, 2, 5Ned sã n wa tudg tɩ kɩt t’a paam zu-loeese, neb nins sẽn bɩ tẽebã wɛɛngẽ wã tõe n sõnga a soabã. La sã n yaa zɩɩb ning tõnd fãa sẽn segd n tʋk tẽebã wɛɛngẽ wã, yaa tõnd meng n segd n ges rẽ yelle.

BŨMB NINS FÃA SẼN BE YĨNGR LA TẼNG ZUGÃ SAKDA KIRISTÃ

(Ef. 1:1–6:24)

A Poll gʋlsa Efɛɛz tigingã nebã n na n wilg zems-n-taar ning sẽn be kiris-nebã ne taab sʋkã. A yeela woto: “Bãmb tagsame n dat n pids yõwã wakat sã n ta tɩ bũmb fãa sẽn be yĩngr la sẽn be dũniyã sak Kirist.” Kiristã kõo kũun sẽn yaa neba, sẽn na yɩl tɩ nin-kãens sõng d fãa tɩ d “paam tẽeb a yembre.”—Ef. 1:10; 4:8, 13.

Sẽn na yɩl n waoog Wẽnnaam la b zems taaba, kiris-nebã segd n “yeelga nin-paalgã” la b ‘sak taab b sẽn zoet Kiristã yĩngã.’ B segd boba Wẽnnaam zab-teedã fãa, sẽn na yɩl n ‘tõog Sʋɩtãanã sɩlmã fãa.’—Ef. 4:24; 5:21; 6:11.

Sogsg b sẽn leoke:

1:4-7—Wãn to la b pĩnd n yãk kiris-neb nins sẽn paam vʋʋsem sõng zaeebã, tɩ b nan pa roge? Pa yembr-yembr la Wẽnnaam pĩnd n yãk-b ye. Yaa b sullã tõr la a pĩnd n yãke. A pĩnd n yãk-b lame nand t’a Ãdem ne Hawa nan pa rog kamb ye. B togsa bãngr-gomd ning sẽn be Sɩngr 3:15 pʋgẽ wã tɩ ninsaalbã sẽn pa zems zãngã ba a ye nan pa rog ye. Bãngr-gom-kãng wilgdame me tɩ neb n na n naag a Zezi n dɩ naam saasẽ.—Gal. 3:16, 29.

2:2, NW—Bõe yĩng tɩ b mak dũniyã yam ne pemsem, la wãn to la yam-kãng so dũniyã? Dũniyã yamã, sẽn dat n yeel tɩ soog-m-mengã la kɩɩsgã bee zĩig fãa wala pemsmã sẽn be zĩig fãa tɩ nebã vʋʋsdẽ wã. (1 Kor. 2:12) Bũmb ning sẽn kɩt t’a tar pãngã yaa a sẽn kẽed nebã sũyẽ tao-tao, la a yaool n pa yit tao-tao wã.

2:6—Wãn to la b tõe n zĩnig kiris-neb nins sẽn paam vʋʋsem sõng zaeebã saasẽ, tɩ b yaool n ket tẽng zugu? Verse kãngã pʋgẽ wã b sẽn yeel tɩ b zĩnig-b-la saasẽ wã pa rat n yeel tɩ b zoe n bee saasẽ ye. Wilgdame bal tɩ Wẽnnaam ning-b-la bãnd ne vʋʋsem sõngã maasem wa a sẽn da reng n kãabã, tɩ kɩt tɩ b na n wa paam n dɩ naam saasẽ.—Ef. 1:13, 14.

Zãmsg tõnd yĩnga:

4:8, 11-15. A Zezi Kirist “wʋka yembse,” rat n yeel t’a yiisa neb a Sʋɩtãan nengẽ, tɩ b na n yɩ kũun a sẽn kõ tigingã sõngr yĩnga. “Ne nonglem, tõnd na n bɩɩ ne bũmb fãa” Kiristã pʋgẽ, d sã n sakd tigingã pʋgẽ taoor dãmbã la d sakd n teend segls nins b sẽn dɩkdã.—Heb. 13:7, 17.

5:22-24, 33. Pag segd n sakda a sɩda, la a waoogd-a me. A maanda rẽ, a sã n tall sũ-bʋgsem la sũ-maasem,” n waoogd a sɩdã a gomã pʋgẽ la a modgd n teend-a a sẽn yãk yam n na n maan bũmb ninsã pʋsẽ.—1 Pɩɛ. 3:3, 4; Tɩt 2:3-5.

5:25, 28, 29. Rao segd n nonga a pag wʋsgo, la a get a yell tẽebã la yĩngã wɛɛngẽ, wala a sẽn get a meng yell to-to wã. A segdame me n dɩkd sẽk sõmã n sõsd ne-a, n waoogd-a ne a no-goam la ne manesem sẽn wilgd t’a nong-a lame.

6:10-13. Sẽn na yɩl tɩ zĩn dãmbã ra tõog-do, d segd n sɩd boba Wẽnnaam zab-teedã fãa.

“BƖ Y KELL N KẼN WA SẼN ZEMSE”

(Fil. 1:1–4:23)

A Poll goma nonglmã yell wʋsg a lɛtr ning a sẽn gʋls n toll Filip tigingã nebã pʋgẽ. A yeela woto: “Mam sẽn kot bũmb ning m pʋʋsg pʋgẽ yaa tɩ yãmb nonglem na paam paasg daar fãa ne bãngre, la yam-vẽnegre.” A sẽn da rat n sõng-b tɩ b ra teeg b mens pãng la b bãngrã yĩnga, a sagl-b-la woto: “Bɩ y maan bũmb nins sẽn zems yãmb fãagrã ne dabeem la rigbu.”—Fil. 1:9; 2:12.

A Poll sagla neb nins sẽn bɩ tẽebã wɛɛngẽ wã tɩ b kell n bao ‘Wẽnnaam boolgã kũuni.’ A yeelame: “Tõnd sẽn tõog tɛka, bɩ d kell n kẽn wa sẽn zemse.”—Fil. 3:14-16.

Sogsg b sẽn leoke:

1:23—“Bũmb a yiib” bʋs n da sẽbg a Polle, la bõe la a ra rata? A sẽn da be yell ning pʋgẽ wã yĩnga, bũmb a yiib n da be a taoor t’a ra segd n bãng a sẽn na n yãk a soaba: Yaa vɩɩm bɩ kũum. (Fil. 1:21) Baa ne a sẽn pa wilg a sẽn na n yãk bũmb ningã, a yeelame t’a “rat n kẽnga Kirist nengẽ.” (Fil. 3:20, 21; 1 Tes. 4:16) Yɩɩ Kiristã waoongã sasa la a paam a sẽn da ratã, rat n yeel tɩ keoor a Zeova sẽn da segl a yĩnga.—Mat. 24:3.

2:12, 13—Wãn to la Wẽnnaam kɩtd tɩ tõnd sak ‘n yãk la d maane’? A Zeova vʋʋsem sõngã tõe n tʋma tõnd sũurã la d yamã pʋgẽ, n kɩt tɩ d rat n maan d pãng sẽn tõe fãa a tʋʋmdã pʋgẽ n paase. Dẽnd d tara sõngre, d sẽn ‘maand bũmb nins sẽn zems tõnd fãagrã.’

Zãmsg tõnd yĩnga:

1:3-5. Baa ne Filip tigingã neb sẽn da yaa naong rãmbã, b ra yaa kõtba, tɩ yaa mak-sõng n kõ tõndo.—2 Kor. 8:1-6.

2:5-11. A Zezi sẽn maan bũmb ningã wilgdame tɩ ned sã n yaa sik-m-meng soaba, pa wilgd t’a ka võor ye. Rẽ wilgdame t’a soab tara raoodo. Sẽn paase, a Zeova zẽkda sik-m-mens rãmbã.—Yel. 22:4.

3:13. “Bũmb nins sẽn be poorẽ” wã tõe n yɩɩ tʋʋm sẽn kõt ligd wʋsgo, roagdb arzɛka, bɩ yel-wẽn f sẽn da maan pĩndã n “paam pekr” n lebg yɩlemde. (1 Kor. 6:11) D segd n yĩma bõn-kãensã, rat n yeel tɩ d segd n basa b yell tagsg la d “maoodẽ n dat n paam bũmb nins sẽn be taoorã.”

‘KELL-Y N TALL TẼEB KÃN-KÃE’

(Kol. 1:1–4:18)

A Poll sẽn gʋls lɛtr ning n kõ Kolos tigingã nebã pʋgẽ, a wilgame tɩ ziri karen-saam dãmbã sẽn togsd bũmb ninsã yaa ziri. A wilgame tɩ yaa tẽebã n tõe tɩ ned paam fãagre, lakae pa Tõogã noy tũub bal ye. A sagla Kolos kiris-nebã woto: “Bɩ y kẽn ne [Kiristã]. Bɩ y kɩ yẽga n yẽbg ne bãmba, la y kell n tall tẽeb kãn-kãe.” Woto ra segd n kɩtame tɩ b maan bõe?—Kol. 1:23; 2:6, 7.

A Poll gʋlsa woto: “La sẽn paas bõn-kãens fãa, bɩ y maan nonglem sẽn yaa bũmb fãa loɛtg sɩd-sɩdã. La bɩ Kirist laafɩ bãmb sẽn bool yãmb a pʋgẽ tɩ y yɩ yĩng a yembrã soog yãmb sũyã.” A paasame: “Yãmb sẽn maand bũmb ninga fãa, bɩ y maan ne y sũyã fãa Zusoabã yĩnga, la ka nebã yĩng ye.” Manesem ning d sẽn segd n tall ne neb nins sẽn pa d tẽed-n-taasã wɛɛngẽ, a yeela woto: “Bɩ y gũus y mens neer ne neb nins sẽn ka be tẽeb pʋgẽ wã.”—Kol. 3:14, 15, 23; 4:5.

Sogsg b sẽn leoke:

2:8—Yel-yaals “sẽn yaa dũniyã rẽndã” a Poll sẽn yeel tɩ d gũus ne wã yaa bõe? Yaa a Sʋɩtãan dũniyã yɛla, rat n yeel tɩ noy nins la bũmb nins fãa sẽn teend dũni-kãngã wã. (1 Zã 2:16) Filozofi wã, laogã baoobo, la ziri tũudmã naaga yel-kãense.

4:16—Bõe yĩng tɩ b pa ning lɛtr ning b sẽn gʋls n toll Laodise tigingã nebã Biiblã pʋgẽ? Tõe tɩ bũmb nins b sẽn gʋls lɛt-kãng pʋgẽ wã ra pa na n tall yõod rũndã-rũndã ye. Bɩ tõe me tɩ bũmb nins sẽn be lɛt-kãng pʋgẽ wã zoe n bee Biiblã zĩis a taab pʋsẽ.

Zãmsg tõnd yĩnga:

1:2, 20. Rondã sẽn yaa seglg ning Wẽnnaam sẽn dɩk a sẽn nong tõnd wʋsgã yĩngã, tõe n kɩtame tɩ d paam sũur kaset sẽn yaa sõma la kɩt tɩ d yamã gãe bãane.

2:18, 23. Ned sã n yaa ziri sik-meng soaba, rat n yeel tɩ ned sã n sikd a meng ninsaalb yĩng n yet t’a pa baood laogo, la a namsd a meng yĩnga, wilgdame t’a soab “wukda a meng ne tɩtaam zaalem a meng tagsg yĩnga.”