Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Kpoomɔ “Je Nɛŋ Mumɔ Lɛ”

Kpoomɔ “Je Nɛŋ Mumɔ Lɛ”

Kpoomɔ “Je Nɛŋ Mumɔ Lɛ”

“Wɔ lɛ, jeee je nɛŋ mumɔ lɛ wɔná, shi moŋ Mumɔ ni jɛ Nyɔŋmɔ mli lɛ.”—1 KOR. 2:12.

1, 2. (a) Be ko ni eho lɛ, mɛni hewɔ alɛ tiitrai yɛ hei ni atsaa ŋai yɛ, yɛ Britain lɛ? (b) Mɛɛ oshara Kristofoi kɛkpeɔ?

YƐ AFI 1911 lɛ, Britain nɔyeli lɛ wo mla koni akɛbaa mɛi ni tsaa ŋai yɛ shikpɔŋ lɛ awala yi. Esa ákɛ aná tiitrai enyɔ yɛ he fɛɛ he ni atsaa ŋai yɛ lɛ. Mɛni hewɔ? Kɛ́ la je yɛ bui lɛ eko mli lɛ, mɛi ni yaahere ŋaitsalɔi lɛ ayiwala lɛ baahiɛ loofɔji enyɔ nɛɛ kɛbote bu lɛ mli. Loofɔji bibii nɛɛ nuɔ kɔɔyɔɔ ni ebɔɔ yɔɔ mli he fu mra. Kɛ́ ebɔɔ yɛ kɔɔyɔɔ lɛ mli lɛ, loofɔji lɛ kɛ amɛnifeemɔ baatsɔɔ akɛ amɛhe miihia amɛ, ni amɛjeɔ nɔ ni amɛsɔ̃ nɔ lɛ nɔ po amɛgbeɔ shi. Okadi nɛɛ he miihia waa. Kɔɔyɔɔ ni ebɔɔ yɔɔ mli nɛɛ ateŋ ekome yɛ ní anaaa, ni anuuu he fu hu, shi kɛ́ ebote gbɔmɔ mli lɛ, ehaaa wala yibii tsuji lɛ aná kɔɔyɔɔ, ni egbeɔ mɔ. Kɛ́ nɔ ko haaa mɛi ni yaahere ŋaitsalɔi lɛ ayɔse oshara lɛ, no lɛ nɔ̃ baanyɔ amɛ nɔ, ni amɛbaagboi ní amɛlé akɛ amɛmu kɔɔyɔɔ ni ebɔɔ yɛ mli.

2 Kristofoi kɛ shihilɛ ni tamɔ ŋaitsalɔi lɛ anɔ̃ lɛ miikpe. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Beni Yesu kɛ nitsumɔ wo ekaselɔi lɛ adɛŋ koni amɛyashiɛ sanekpakpa lɛ yɛ jeŋ fɛɛ lɛ, no mli lɛ ele faŋŋ akɛ no baaha amɛkɛ shihilɛi gbohii ni yɔɔ Satan kɛ je lɛ mumɔ lɛ kudɔmɔ shishi lɛ akpe. (Mat. 10:16; 1 Yoh. 5:19) Yesu susu ekaselɔi lɛ ahe waa aahu akɛ gbi gbɛkɛ ni enɔ jetsɛremɔ lɛ ebaagbo lɛ, esɔle eha e-Tsɛ lɛ akɛ: ‘Mibiii akɛ ojie amɛ kɛjɛ je lɛ mli, shi moŋ akɛ obu amɛhe kɛjɛ mɔ fɔŋ lɛ dɛŋ.’—Yoh. 17:15, Ga Biblia hee lɛ.

3, 4. Mɛɛ kɔkɔ Yesu bɔ ekaselɔi lɛ, ni mɛni hewɔ esa akɛ wɔná kɔkɔbɔɔ nɛɛ he miishɛɛ lɛ?

3 Yesu bɔ ekaselɔi lɛ kɔkɔ koni amɛkwɛ jogbaŋŋ yɛ shihilɛi ni baanyɛ aha amɛhiɛ akpata lɛ ahe. Ewiemɔi lɛ ahe yɛ sɛɛnamɔ waa kɛha wɔ ejaakɛ wɔyɛ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ naagbee be lɛ mli. Ewo ekaselɔi lɛ hewalɛ akɛ: “Nyɛsaraa . . . koni nyɛnyɛ nii ni baaba nɛɛ fɛɛ mli nyɛje, ní nyɛnyɛ gbɔmɔ bi lɛ hiɛ nyɛdamɔ.” (Luka 21:34-36) Shi miishɛɛ sane ji akɛ Yesu wo shi hu akɛ e-Tsɛ lɛ baaha mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ akai amɛ nibii ni etsɔɔ amɛ lɛ, ni ebaaye ebua amɛ ni amɛhiɛ ahi amɛhe nɔ ní amɛfee ekãa.—Yoh. 14:26.

4 Ni wɔ mɛi ni wɔyɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu? Ani nakai mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔŋŋ baaye ebua wɔ? Kɛ́ nakai ni lɛ, mɛni esa akɛ wɔfee koni wɔná mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ? Mɛni ji je nɛŋ mumɔ lɛ, ni te etsuɔ nii ehaa tɛŋŋ? Ni te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkpoo je nɛŋ mumɔ lɛ kwraa?—Nyɛkanea 1 Korintobii 2:12.

Mumɔ Krɔŋkrɔŋ lɛ Aloo Je Nɛŋ Mumɔ Lɛ?

5, 6. Mɛni mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ baanyɛ afee aha wɔ, shi mɛni esa akɛ wɔfee koni wɔnine ashɛ nɔ?

5 Jeee Kristofoi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ pɛ anine shɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ? Wɔ hu wɔnine baanyɛ ashɛ nɔ ŋmɛnɛ, ni Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ baanyɛ awaje wɔ koni wɔfee nɔ ni ja, ní ewo wɔ hewalɛ hu yɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli. (Rom. 12:11; Filip. 4:13) Ebaanyɛ eha wɔná sui kpakpai tamɔ suɔmɔ, mlihilɛ, kɛ ejurɔfeemɔ, ni enɛɛmɛi ji “mumɔ lɛ yibii” fãi komɛi. (Gal. 5:22, 23) Shi Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ fiii mɛi ni bɛ he miishɛɛ lɛ anɔ.

6 Belɛ nilee yɛ mli akɛ wɔɔbi wɔhe akɛ, ‘Mɛni manyɛ mafee koni maná mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ?’ Biblia lɛ tsɔɔ akɛ nibii komɛi yɛ ni wɔbaanyɛ wɔfee. Nɔ̃ kome ni yɔɔ mlɛo ni obaanyɛ ofee ji ní osɔle obi Nyɔŋmɔ. (Nyɛkanea Luka 11:13.) Nɔ kroko ni he hiaa ni ofee ji ní okase Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni ajɛ mumɔŋ aŋma lɛ, ní okɛ emli ŋaawoo lɛ atsu nii. (2 Tim. 3:16) Eji anɔkwale akɛ jeee mɔ fɛɛ mɔ ni kaneɔ Biblia lɛ nine shɛɔ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ nɔ. Shi kɛ́ anɔkwa Kristofonyo ko kase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ, ebaanyɛ ená sui kɛ susumɔi ni yɔɔ Wiemɔ ni ajɛ mumɔŋ aŋma lɛ mli lɛ. Ehe miihia hu ni wɔkpɛlɛ nɔ akɛ Yehowa ehala Yesu akɛ E-najiaŋdamɔlɔ, ni enɔ Nyɔŋmɔ tsɔɔ ehaa mɛi anine shɛɔ emumɔ lɛ nɔ. (Kol. 2:6) Enɛ hewɔ lɛ, esa akɛ wɔkase Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ní wɔhi shi yɛ etsɔɔmɔi lɛ anaa. (1 Pet. 2:21) Kɛ́ wɔtee nɔ wɔbɔ mɔdɛŋ wɔkase Kristo lɛ, wɔbaaya nɔ wɔná mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ.

7. Mɛɛ gbɛ nɔ je nɛŋ mumɔ lɛ tsɔɔ enáa mɛi anɔ hewalɛ?

7 Shi je nɛŋ mumɔ lɛ haa mɛi jieɔ Satan sui akpo. (Nyɛkanea Efesobii 2:1-3.) Je nɛŋ mumɔ lɛ tsuɔ nii yɛ gbɛ̀i srɔtoi anɔ. Ŋmɛnɛ, taakɛ wɔnaa yɛ he fɛɛ he lɛ, ehaa mɛi kuɔ Nyɔŋmɔ shishitoo mlai lɛ amli. Ehaa mɛi diɔ “heloo lɛ sɛɛdii nii lɛ kɛ hiŋmɛii lɛ asɛɛdii nii lɛ kɛ shihilɛ lɛ mli hewoo lɛ” sɛɛ. (1 Yoh. 2:16) Ehaa mɛi jieɔ heloo lɛ nitsumɔi akpo, tamɔ ajwamaŋbɔɔ, mumɔi atsɛmɔ, awuŋayelii, mlilawooi, kɛ dãatɔɔ. (Gal. 5:19-21) Ni ehaa hemɔkɛyeli kwamɔ wiemɔi ní buleɔ nibii ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ lɛ heɔ shi. (2 Tim. 2:14-18) Ekã shi faŋŋ akɛ, kɛ́ mɔ ko tee nɔ eha je nɛŋ mumɔ lɛ ná enɔ hewalɛ lɛ, nakai nɔŋŋ ebaaya nɔ ejie Satan sui akpo waa.

8. Mɛni wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ ahala?

8 Je nɛŋ mumɔ lɛ baanyɛ aná wɔ nɔ hewalɛ. Esa akɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ ahala kɛji ebaasumɔ ni eha mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ akudɔ eshihilɛ loo eha je nɛŋ mumɔ lɛ akudɔ lɛ. Mɛi ni haa je nɛŋ mumɔ lɛ kudɔɔ amɛ amrɔ nɛɛ baanyɛ aye amɛhe ní amɛha mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ akudɔ amɛshihilɛ. Nakai nɔŋŋ kɛ́ mɛi ni mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ kudɔɔ amɛ amrɔ nɛɛ kwɛɛɛ jogbaŋŋ lɛ, je nɛŋ mumɔ lɛ baanyɛ aná amɛ nɔ hewalɛ. (Filip. 3:18, 19) Nyɛhaa wɔsusua bɔ ni wɔɔfee wɔkpoo je nɛŋ mumɔ lɛ he wɔkwɛa.

Yɔsemɔ Shishijee Okadii ni Obaana Lɛ

9-11. Mɛni ji nibii komɛi ni baanyɛ aha wɔna akɛ wɔmiiha je nɛŋ mumɔ lɛ miiná wɔ nɔ hewalɛ?

9 Ŋaitsalɔi ni hi Britain ní atsĩ amɛtã kɛtsɔ hiɛ lɛ hiɛɔ tiitrai bɔni afee ni kɛ́ ebɔɔ yɛ kɔɔyɔɔ lɛ mli lɛ, ehɛle amɛ shi mra. Kɛ́ amɛteŋ mɔ ko na akɛ loofɔlɔ lɛ eje nɔ ni esɔ̃ nɔ lɛ nɔ egbee shi lɛ, ele akɛ esa akɛ eshi jɛmɛ oya bɔni afee ni ekagbo. Ákɛ Kristofoi lɛ, mɛni ji shishijee okadii komɛi ni tsɔɔ akɛ wɔ hu je nɛŋ mumɔ lɛ miiná wɔ nɔ hewalɛ?

10 Beni wɔkase anɔkwalei ni yɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli ní wɔjɔ́ɔ wɔwala nɔ wɔha Yehowa lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ wɔkɛ miishɛɛ kaneɔ Biblia lɛ. Ekã shi faŋŋ akɛ no mli lɛ wɔfɔɔ sɔlemɔ waa. Wɔnáa he miishɛɛ akɛ wɔɔya asafoŋ kpeei, ni kpeei nɛɛ ateŋ eko fɛɛ eko haa wɔtsui nyɔɔ wɔ mli, tamɔ mɔ ko ni kumai miiye lɛ yɛ ŋa kpataa nɔ ní eyana nu. Nifeemɔi nɛɛ ye amɛbua wɔ ni wɔye wɔhe kɛjɛ je nɛŋ mumɔ lɛ he, ni wɔhaaa ená wɔ nɔ hewalɛ dɔŋŋ.

11 Ani wɔbɔɔ mɔdɛŋ lolo akɛ wɔkane Biblia lɛ daa gbi? (Lala 1:2) Ani wɔjɛɔ wɔtsuiŋ wɔsɔleɔ be fɛɛ be? Ani wɔyɛ asafoŋ kpeei ahe miishɛɛ ni wɔyaa kpeei srɔtoi lɛ fɛɛ daa otsi? (Lala 84:11) Aloo wɔkpa nibii kpakpai nɛɛ ekomɛi afeemɔ? Eji anɔkwale akɛ, ekolɛ sɔ̃i babaoo ni jwere wɔ nɔ lɛ haaa wɔná deka ni etɔɔ wɔ, ni ebaanyɛ efee nɔ ni wa kɛha wɔ akɛ wɔkɛ wɔhe aaawo Nyɔŋmɔjamɔ nifeemɔi amli daa. Shi kɛ́ wɔkpa nibii kpakpai ni wɔfeɔ kɛjáa Nyɔŋmɔ lɛ ekomɛi amrɔ nɛɛ lɛ, ani eeenyɛ efee akɛ wɔmiiha je nɛŋ mumɔ lɛ miiná wɔ nɔ hewalɛ? Ani wɔbaamia wɔhiɛ waa amrɔ nɛɛ koni wɔbɔi nakai nibii kpakpai lɛ afeemɔ ekoŋŋ?

‘Nyɛkahaa Nɔ ko Hea Nyɛtsuii’

12. Mɛni hewɔ Yesu kɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ ‘amɛhiɛ ahi amɛhe nɔ lɛ?

12 Mɛni hu wɔbaanyɛ wɔfee koni wɔkpoo je nɛŋ mumɔ lɛ? Yesu tsɔ hiɛ ebɔ ekaselɔi lɛ kɔkɔ yɛ osharai pɔtɛɛi komɛi ahe dani ewo amɛ ŋaa koni ‘amɛsara’ lɛ. Ekɛɛ akɛ: “Nyɛhiɛ ahia nyɛhe nɔ, koni fufeemɔ kɛ dãatɔɔ kɛ daaŋ-ŋmaa he haomɔi akahe nyɛtsuii, ni nakai gbi lɛ miibati nyɛ shi trukaa; ejaakɛ ebaaba mɛi fɛɛ ni hiɔ shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ lɛ anɔ tamɔ tsɔne.”—Luka 21:34, 35.

13, 14. Mɛɛ saji esa jogbaŋŋ akɛ wɔɔbi wɔhe yɛ niyeli kɛ ninumɔ he?

13 Susumɔ nakai kɔkɔbɔɔ lɛ he okwɛ. Ani Yesu miitsɔɔ akɛ niyeli kɛ ninumɔ ehiii? Dabi! Ele Salomo wiemɔi nɛɛ jogbaŋŋ akɛ: “Miyoo akɛ nɔ ko nɔ ko bɛ ni hi ha [adesai] fe nɔ ni amɛmii aaashɛ amɛhe ni amɛaafee ekpakpa yɛ amɛwala be lɛ mli. Ni asaŋ miyoo akɛ, kɛ́ gbɔmɔ fɛɛ gbɔmɔ aaaye ni enu, ni eye nii kpakpai amli ŋɔɔmɔ yɛ edeŋmegbomɔ fɛɛ mli lɛ, Nyɔŋmɔ nikeenii ni.” (Jaj. 3:12, 13) Ni kɛlɛ, Yesu le akɛ je nɛŋ mumɔ lɛ haa mɛi feɔ fu ni amɛtɔɔ dãa.

14 Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná nɔmimaa akɛ je nɛŋ mumɔ lɛ ni tamɔ ebɔɔ lɛ fiteko wɔjwɛŋmɔ bɔ ni no baaha wɔfee fu loo wɔtɔ dãa lɛ? Wɔbaanyɛ wɔbi wɔhe akɛ: ‘Te mifeɔ minii mihaa tɛŋŋ kɛ́ mikane ŋaawoo ni kɔɔ fufeemɔ he yɛ Biblia lɛ loo asafo lɛ woji lɛ amli lɛ? Ani mikɛɔ akɛ ŋaawoi nɛɛ ahe ehiaaa loo akɛ amɛyɛ kpɛŋŋ tsɔ, ni ekolɛ mitaoɔ naajiemɔi mikɛbuɔ minifeemɔi lɛ bem? * Te mibuɔ ŋaawoo ni akɛhaa yɛ dãanumɔ he akɛ kɛ́ wɔbaanu po lɛ wɔkɛ hiɛshikamɔ anu ní wɔkwa “dãatɔɔ” lɛ mihaa tɛŋŋ? Ani mikuɔ mihiɛ mishwieɔ ŋaawoo ni tamɔ nɛkɛ nɔ, ni minuɔ he akɛ enɛ kɔɔɔ mihe? Kɛ́ mɛi krokomɛi kɛ mi wie midãanumɔ lɛ he lɛ, ani mijieɔ saji anaa loo mimli fuɔ? Ani mihaa mɛi krokomɛi buɔ Biblia mli ŋaawoo ni tamɔ nɛkɛ lɛ akɛ nɔ ko flɛflɛ?’ Hɛɛ, bɔ ni mɔ ko feɔ enii ehaa lɛ baaha ana kɛji je nɛŋ mumɔ lɛ ená enɔ hewalɛ.—Nyɛkɛtoa Romabii 13:11-14 lɛ he.

Kaafee Yeyeeye

15. Mɛɛ su ni adesai jieɔ lɛ kpo Yesu bɔ kɔkɔ eshi?

15 Gbɛ kroko ni he hiaa waa ni wɔɔtsɔ nɔ wɔkpoo je nɛŋ mumɔ lɛ biɔ ni wɔye yeyeeyefeemɔ nɔ. Yesu le akɛ emuu ni wɔyeee lɛ baanyɛ aha wɔfee yeyeeye yɛ wɔshihilɛ mli hiamɔ nibii ahe. Ejɛ suɔmɔ mli ekɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ: “Nyɛkafea yeyeeye.” (Mat. 6:25) Esa jogbaŋŋ akɛ wɔɔsusu nibii ni he hiaa lɛ ahe, tamɔ bɔ ni wɔɔfee wɔsa Nyɔŋmɔ hiɛ, sɔ̃i ni jwere wɔ nɔ akɛ Kristofoi lɛ ahe nii ni wɔɔtsu, kɛ shihilɛ mli hiamɔ nibii ni wɔkɛaaha wɔweku lɛ. (1 Kor. 7:32-34) Belɛ, mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ Yesu kɔkɔbɔɔ lɛ mli?

16. Mɛɛ hewalɛ je nɛŋ mumɔ lɛ ená yɛ mɛi pii anɔ?

16 Bɔ ni je nɛŋ mumɔ lɛ eha mɛi kɛ nii ni amɛná lɛ shwãa lɛ eha mɛi babaoo miifee yeyeeye bɔ ni esaaa. Mɛi ni je nɛŋ mumɔ lɛ ená amɛnɔ hewalɛ lɛ baasumɔ ni wɔhe wɔye akɛ shika baaha wɔfee shweshweeshwe, ni ákɛ heloonaa nibii babaoo ní jara wa ni wɔɔná lɛ ji nɔ ni baaha abu wɔ shi jeee sui kpakpai. Mɛi ni susumɔ ni ejaaa nɛɛ ená amɛnɔ hewalɛ lɛ baagbo deŋme koni amɛná nii, ni amɛbaafee yeyeeye be fɛɛ be akɛ esa akɛ amɛná nibii heei ní eba nɔ lɛ eko. (Abɛi 18:11) Kɛ́ Kristofonyo ko ná susumɔ ni ejaaa ni tamɔ nɛkɛ yɛ heloonaa nibii ahe lɛ, efeɔ yeyeeye, ni no haŋ eya ehiɛ.—Nyɛkanea Mateo 13:18, 22.

17. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔkwa yeyeeyefeemɔ?

17 Wɔbaanyɛ wɔkwa yeyeeyefeemɔ kɛ́ wɔbo Yesu famɔ akɛ: “Nyɛtaoa Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ kɛ [Nyɔŋmɔ] jalɛ lɛ tsutsu” lɛ toi. Yesu maa nɔ mi ehaa wɔ akɛ, kɛ́ wɔfee nakai lɛ, akɛ nibii ni he hiaa wɔ diɛŋtsɛ lɛ aaafata he aha wɔ. (Mat. 6:33) Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee kɛtsɔɔ akɛ wɔheɔ shiwoo nɛɛ wɔyeɔ? Gbɛ kome ji ní wɔtao Nyɔŋmɔ jalɛ lɛ tsutsu, ni tsɔɔ akɛ esa akɛ wɔtsu shika he saji ahe nii yɛ gbɛ ni kɛ Nyɔŋmɔ shishitoo mlai lɛ kpãa gbee lɛ nɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, wɔwoɔ too ní esa akɛ wɔwo lɛ pɛpɛɛpɛ, ni wɔwieee nɔ ni mɛi susuɔ akɛ amɛji amalei bibii po yɛ wɔjarayeli he saji amli. Wɔbɔɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni wɔɔnyɛ koni wɔwo wɔnyɔji, ní wɔha ‘wɔhɛɛ, afee hɛɛ.’ (Mat. 5:37; Lala 37:21) Kɛ́ wɔye anɔkwa ni tamɔ nɛkɛ lɛ, ekolɛ no haŋ wɔna nii, shi wɔbaasa Nyɔŋmɔ hiɛ, wɔbaaná henilee kpakpa, ni ebaaba wɔyeyeeyefeemɔ shi kwraa.

18. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa Yesu fee efɔ shi eha wɔ, ni mɛɛ sɛɛ wɔnáa kɛ́ wɔkase enɔkwɛmɔnɔ lɛ?

18 Maŋtsɛyeli lɛ ní wɔɔtao tsutsu lɛ biɔ ni wɔle nibii ni esa akɛ wɔkɛye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ wɔshihilɛ mli. Susumɔ Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ he okwɛ. Bei komɛi lɛ ewoɔ atadei ni jara wa. (Yoh. 19:23) Ekɛ nanemɛi kpakpai fee ekome kɛye nii ni amɛnu wein. (Mat. 11:18, 19) Shi yɛ eshihilɛ mli lɛ, heloonaa nibii kɛ hiɛtserɛjiemɔ bafee tamɔ ŋoo loo shitɔ ni akɛwoɔ niyenii mli, shi moŋ jeee niyenii lɛ diɛŋtsɛ. Yesu niyenii ji ní efee Yehowa suɔmɔnaa nii. (Yoh. 4:34-36) Kɛ́ wɔkase Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ, wɔtsui nyɔɔ wɔmli waa! Wɔmii shɛɔ wɔhe kɛ́ wɔye wɔbua mɛi ni naa nɔ lɛ ní amɛná miishɛjemɔ kɛjɛ Ŋmalɛ lɛ mli lɛ. Asafo lɛ mli bii lɛ jieɔ suɔmɔ kpo amɛtsɔɔ wɔ, ni amɛfiɔ wɔsɛɛ. Ni wɔhaa Yehowa tsui nyɔɔ emli. Kɛ́ wɔkɛ nibii ni he hiaa lɛ ye klɛŋklɛŋ gbɛhe lɛ, no lɛ wɔtsɔmɔɔɔ nyɔji wɔhaaa ninámɔ kɛ ŋɔɔmɔyeli. Yɛ no najiaŋ lɛ amɛbatsɔmɔɔ wɔtsuji loo nibii ni yeɔ kɛbuaa wɔ koni wɔjá Yehowa. Ni kɛ́ wɔtee nɔ wɔkɛ wɔhe wo nitsumɔ ni akɛfiɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ sɛɛ lɛ mli kɛ ekãa lɛ, no lɛ eeewa akɛ je nɛŋ mumɔ lɛ aaaná wɔ nɔ hewalɛ.

Yaa Nɔ ‘Ohiɛ Mumɔ Jwɛŋmɔ Lɛ’

19-21. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔya nɔ ‘wɔhiɛ mumɔ jwɛŋmɔ lɛ,’ ni mɛni hewɔ esa akɛ wɔfee nakai lɛ?

19 Nibii ni mɔ ko susuɔ he lɛ náa enifeemɔi anɔ hewalɛ. Bei pii lɛ heloo jwɛŋmɔ ji nɔ ni haa mɛi feɔ nibii ni esaaa. No hewɔ lɛ, bɔfo Paulo woɔ wɔ ŋaa akɛ ehe miihia ni wɔbu wɔjwɛŋmɔ he. Eŋma akɛ: “Mɛi ni hiɔ shi yɛ heloo naa lɛ, heloo nii ahe amɛjwɛŋɔ; shi mɛi ni hiɔ shi yɛ mumɔ naa lɛ jwɛŋɔ mumɔ nii ahe.”—Rom. 8:5.

20 Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkpoo je lɛ mumɔ lɛ koni ekaná wɔsusumɔ nɔ hewalɛ ní no ha wɔfee nibii ni esaaa? Esa akɛ wɔhala nibii ni wɔkɛwoɔ wɔjwɛŋmɔ mli lɛ amli jogbaŋŋ, ní wɔbɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni wɔɔnyɛ kɛkpoo susumɔ ni ejaaa ni je lɛ hiɛ lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ wɔmiitao wɔjie wɔhiɛtserɛ lɛ, esaaa akɛ wɔhaa nifeemɔi ni woɔ jeŋba shara loo awuiyeli he hewalɛ lɛ fiteɔ wɔjwɛŋmɔ. Wɔle akɛ Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ, loo emumɔ ni he tse lɛ ehiŋ jwɛŋmɔ ni ewo muji mli. (Lala 11:5; 2 Kor. 6:15-18) Kɛfata he lɛ, kɛ́ daa nɛɛ wɔkaneɔ Biblia lɛ, wɔsɔleɔ, wɔjwɛŋɔ saji anɔ, ni wɔyaa asafoŋ kpeei lɛ, Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ hiɔ wɔjwɛŋmɔ mli. Ni be mli ni wɔkɛ wɔhe woɔ Kristofoi ashiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli daa lɛ, wɔkɛ nakai mumɔ lɛ tsuɔ nii.

21 Ekã shi faŋŋ akɛ esa akɛ wɔkpoo je nɛŋ mumɔ lɛ kɛ heloonaa akɔnɔi ni ehaa eheɔ shi lɛ. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, wɔbaaná he sɛɛ, ejaakɛ Paulo kɛɛ akɛ, “heloo jwɛŋmɔ lɛ, gbele ni, shi mumɔ jwɛŋmɔ lɛ, wala kɛ hejɔlɛ ni.”—Rom. 8:6.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 14 Fufeemɔ jeɔ shishi kɛjɛɔ jwɛŋmɔ lɛ mli, ni ehaa anáa hiɛjoomɔ loo ayeɔ nii fe nine. No hewɔ lɛ, jeee bɔ ni mɔ ko gbɔmɔtsoŋ dalɛ yɔɔ ha lɛ ji nɔ ni feɔ lɛ fulɔ, shi moŋ su ni eyɔɔ yɛ niyeli he lɛ. Mɔ ko dalɛ baanyɛ afee nɔ ni sa loo akɛ eyɛ wedewede po, shi kɛlɛ eji fulɔ. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, hela loo weku mli ni mɔ ko jɛ lɛ baanyɛ aha eshwi agbo. Oti lɛ ji akɛ jeee bɔ ni mɔ lɛ eshwi loo eta loo eha lɛ ji sane lɛ, shi moŋ bɔ ni eyeɔ nii kɛtekeɔ nɔ lɛ.—Kwɛmɔ “Sanebimɔi ni Jɛ Kanelɔi Adɛŋ” ni yɔɔ November 1, 2004 Buu-Mɔɔ lɛ mli lɛ.

Ani Okaiɔ?

• Mɛni esa akɛ wɔfee bɔni afee ni wɔná mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ?

• Mɛɛ gbɛ̀i komɛi anɔ je nɛŋ mumɔ lɛ baanyɛ atsɔ aná wɔ nɔ hewalɛ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔkpoo je nɛŋ mumɔ lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 21]

Sɔlemɔ obi mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ dani oya skul loo nitsumɔ

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 23]

Esa akɛ wɔha wɔjwɛŋmɔ mli atse, wɔye anɔkwa yɛ wɔnitsumɔi amli, ni wɔkɛ hiɛshikamɔ atsu nii yɛ wɔnifeemɔi amli