Állj ellen ’a világ szellemének’!
Állj ellen ’a világ szellemének’!
„Nem a világ szellemét kaptuk, hanem azt a szellemet, amely az Istentől van” (1KOR 2:12)
1–2. a) Miért tartottak régebben kanárikat az angol bányáknál? b) Milyen veszéllyel néznek szembe a keresztények?
A BRIT hatóságok 1911-ben bevezettek egy törvényt, hogy megóvják a szénbányászok életét. Minden egyes bányánál kötelező volt két kanárit tartani. Hogy miért? Ha egy bányában tűz ütött ki, a mentőcsapat tagjainak magukkal kellett vinniük a kanárikat, ugyanis ezek a kismadarak megérzik a mérgező gázokat, például a szén-monoxidot. Ha a levegőben mérgező gáz volt, a madarak nyugtalanokká váltak, vagy esetleg leestek a rúdról. Ez a korai figyelmeztetés létfontosságú volt. A szén-monoxid egy színtelen, szagtalan gáz, amely megakadályozza, hogy a vörösvérsejtek oxigént szállítsanak a testben, és így halált okoz. Ha a mentésben részt vevőket és a bányászokat semmi sem figyelmeztette volna a veszélyre, eszméletüket vesztik, és meghalnak, még mielőtt észreveszik, hogy mérgezést kaptak.
2 Szellemi értelemben a keresztények hasonló helyzetben vannak, mint a bányászok. Miért? Amikor Jézus azt a megbízatást adta a tanítványainak, hogy az egész világon prédikálják a jó hírt, tudta, hogy egy nagyon veszélyes közegbe küldi őket, egy olyan közegbe, melyet Sátán és a világ szelleme ural (Máté 10:16; 1Ján 5:19). Jézus annyira aggódott a tanítványaiért, hogy a halála előtti éjszakán így imádkozott Atyjához: „Nem arra kérlek, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrködj felettük a gonosz miatt” (Ján 17:15).
3–4. Mire figyelmeztette Jézus a tanítványait, és miért érdekeljen ez minket?
3 Jézus figyelmeztette a követőit, hogy halálos szellemi alvásba merülhetnek. Szavai különös jelentőséggel bírnak számunkra, akik most, a világrendszer befejezésének idején élünk. A következőkre ösztönözte a tanítványait: „Maradjatok hát ébren . . . , hogy sikerüljön megmenekülnötök mindattól, aminek meg kell történnie, és megállnotok az Emberfia előtt” (Luk 21:34–36). Az viszont örömre adott okot, hogy Jézus azt is megígérte, hogy az Atyja majd szent szellemet ad nekik, amely emlékezteti őket, és segít nekik ébren maradni és erősnek lenni (Ján 14:26).
4 És mi a helyzet velünk? Vajon nekünk is segíthet a szent szellem? Ha igen, mit kell tennünk, hogy kapjunk belőle? Mi a világ szelleme, és hogyan fejti ki a hatását? Hogyan tudunk sikeresen ellenállni ennek a szellemnek? (Olvassátok fel: 1Korintusz 2:12.)
Szent szellem vagy a világ szelleme?
5–6. Miben segíthet nekünk a szent szellem, és mit kell tennünk ahhoz, hogy kapjunk belőle?
5 A szent szellem ajándékát nem csak az első században élők kapták meg. Isten szelleme napjainkban is könnyen elérhető, és erőt tud adni nekünk ahhoz, hogy azt tegyük, ami helyes, és hogy végezzük a szolgálatot (Róma 12:11; Fil 4:13). Ezenkívül olyan gyengéd tulajdonságokat terem bennünk, mint a szeretet, a kedvesség és a jóság, melyek ’a szellem gyümölcsének’ különböző vonásai (Gal 5:22, 23). Jehova Isten azonban nem erőlteti rá a szent szellemét azokra, akik nem készek azt elfogadni.
6 Ésszerű lenne tehát megkérdezni magunktól: „Mit tehetek azért, hogy kapjak a szent szellemből?” Nos, a Biblia rámutat, hogy sok mindent. Van egy fontos lépés, mely igazán egyszerű: kérd Istentől. (Olvassátok fel: Lukács 11:13.) Az is fontos, hogy tanulmányozd és alkalmazd azokat a tanácsokat, melyek Isten szellem által ihletett Szavában találhatók (2Tim 3:16). Természetesen nem mindenki kapja meg Isten szellemét, aki olvassa a Bibliát. Viszont ha egy őszinte keresztény olvassa Isten ihletett Szavát, magáévá tudja tenni a benne található gondolatokat és szemléletmódot. Azt is nagyon fontos elfogadnunk, hogy Jehova Jézust bízta meg azzal, hogy képviselje őt, és Jézus által ad a szent szelleméből is (Kol 2:6). Ezért mi Jézus példáját szeretnénk követni, és a tanításaival összhangban szeretnénk élni (1Pét 2:21). Minél inkább igyekszünk Krisztushoz hasonlítani, annál inkább kapunk a szent szellemből.
7. Milyen hatással van a világ szelleme az emberekre?
7 Ezzel ellentétben a világ szelleme arra ösztönzi az embereket, hogy Sátán egyéniségét tükrözzék vissza. (Olvassátok fel: Efézus 2:1–3.) A világ szelleme sokféleképpen fejti ki hatását. Ahogyan az napjainkban mindenfelé megfigyelhető, lázadásra készteti az embereket Isten irányadó mértékei ellen. Előmozdítja ’a test kívánságát, a szem kívánságát és az életben birtokolt javak látványos fitogtatását’ (1Ján 2:16). Testi cselekedeteket terem, melyek közé tartozik a paráznaság, a bálványimádás, a spiritizmus, a féltékenység, a haragkitörések és a részegség (Gal 5:19–21). Ezenkívül elősegíti a hitehagyott beszédet, amely sérti azt, ami szent (2Tim 2:14–18). Egyértelmű, hogy minél inkább engedi valaki, hogy hatással legyen rá a világ szelleme, annál inkább hasonlítani fog Sátánra.
8. Milyen választással kell szembenéznünk mindannyiunknak?
8 Nem élhetünk úgymond búra alatt. Minden embernek magának kell eldöntenie, hogy melyik szellemnek engedi, hogy irányítsa az életét: a szent szellemnek vagy a világ szellemének. Azok, akiket ma a világ szelleme ural, ki tudják vonni magukat a befolyása alól, és engedhetik, hogy a szent szellem vezesse az életüket. Ám ez fordítva is működhet. Azokat is behálózhatja a világ szelleme, akiket egy ideje már a szent szellem vezet (Fil 3:18, 19). Vizsgáljuk meg, hogy hogyan állhatunk ellen a világ szellemének.
Vedd észre a korai figyelmeztető jeleket!
9–11. Milyen jelek figyelmeztethetnek arra, hogy talán megadtuk magunkat a világ szellemének?
9 A korábban említett angol bányászokat a kanárik időben figyelmeztették a mérges gáz jelenlétére. Ha egy bányász látta, hogy a madár leesik a rúdról, tudta, hogy a túlélés érdekében gyorsan kell cselekednie. Szellemi értelemben milyen korai figyelmeztető jelek mutatják, hogy a világ szelleme hatással van ránk?
10 Amikor megismertük az Isten Szavában található igazságot, és átadtuk az életünket Jehovának, biztosan lelkesen olvastuk a Bibliát, és gyakran, buzgón imádkoztunk. Örömmel vettünk részt a gyülekezeti összejöveteleken, hiszen mindegyiket a szellemi felüdülés forrásának, igazi oázisnak tekintettük. Ezek a szokások segítettek nekünk megszabadulni és távol tartani magunkat a világ szellemétől.
11 Vajon még mindig törekszünk arra, hogy mindennap olvassuk a Bibliát? (Zsolt 1:2). Gyakran és szívből imádkozunk? Szeretjük a gyülekezeti összejöveteleket, és minden héten részt veszünk mindegyiken? (Zsolt 84:10). Vagy már elhagytuk valamelyiket ezek közül a jó szokások közül? Természetesen sok mindenre kell időt és energiát szánnunk, és ezért nehéz lehet megtartanunk a jó szellemi szokásainkat. Ha idővel felhagytunk néhány ilyen szokással, lehet, hogy megadtuk magunkat a világ szellemének? Teszünk-e komoly erőfeszítéseket, hogy visszatérjünk ezekhez a jó szokásokhoz?
„Szívetek soha ne nehezedjen el”
12. Mit mondott Jézus a tanítványainak, mire ’ügyeljenek’, és miért?
12 Mit tehetünk még azért, hogy ellen tudjunk állni a világ szellemének? Amikor Jézus arra figyelmeztette a tanítványait, hogy ’maradjanak ébren’, felhívta a figyelmüket bizonyos veszélyekre. Ezt mondta: „Ügyeljetek pedig magatokra, hogy szívetek soha ne nehezedjen el túlzott evéstől, mértéktelen ivástól meg az élet aggodalmaitól, és nehogy hirtelen, egy szempillantás alatt érjen el benneteket az a nap, mint valami csapda” (Luk 21:34, 35).
13–14. Milyen kérdéseket lenne jó feltenni magunknak az evésről és az ivásról?
13 Gondold át ezt a figyelmeztetést. Megtiltotta Jézus, hogy élvezzük az ételeket és az italokat? Egyáltalán nem! Jól ismerte Salamon szavait: „Rájöttem, hogy nincs jobb [az emberek fiainak], mint hogy örvendezzenek, és jót tegyenek életükben; és hogy minden ember egyen, igyon, és élvezze a fáradságos munkájából fakadó jót. Isten ajándéka ez” (Préd 3:12, 13). De Jézus tudta, hogy a világ szelleme arra ösztönzi az embereket, hogy ne gyakoroljanak önuralmat ezeken a területeken.
14 Honnan tudhatjuk, hogy nem mérgezte-e meg a világ szelleme az érzékelőképességünket, és nem fenyeget-e minket a túlzott evés vagy ivás veszélye? Kérdezzük meg magunktól: „Hogyan reagálok, amikor a Bibliában vagy a kiadványokban tanácsokat olvasok a falánkságról *? Hajlamos vagyok figyelmen kívül hagyni ezeket, mintha jelentéktelenek vagy túlzók lennének? Esetleg próbálom mentegetni vagy igazolni magam? Hogyan tekintem az alkoholfogyasztást érintő tanácsokat? Ha egyáltalán fogyasztok alkoholt, mértékkel teszem ezt, és határozottan óvakodom az ’italozós tivornyázásoktól’? Lekicsinylem az ilyen tanácsokat, és arra gondolok, hogy bizonyos okok miatt ezek nem vonatkoznak rám? Ha mások kifejezik, hogy aggódnak értem az alkoholfogyasztásom miatt, védekezni kezdek, vagy dühös leszek? Lebeszélek másokat arról, hogy komolyan vegyék az ilyen bibliai tanácsokat?” Igen, az ember hozzáállása jelzi, hogy megadta-e magát a világ szellemének. (Vesd össze: Róma 13:11–14.)
Vigyázz, nehogy megfojtsanak az aggodalmak!
15. Milyen emberi hajlamra hívta fel Jézus a figyelmet?
15 Ha szeretnénk ellenállni a világ szellemének, egy másik létfontosságú lépés az, ha nem engedjük, hogy túl sokat aggodalmaskodjunk. Jézus tisztában volt vele, hogy tökéletlen teremtményekként hajlamosak vagyunk aggodalmaskodni a hétköznapi dolgok miatt. Szeretetteljesen ezt mondta a tanítványainak: „ne aggódjatok tovább” (Máté 6:25). Persze érthető, hogy vannak fontos dolgok, melyek foglalkoztatnak bennünket. Például az, hogy szeretnénk elnyerni Isten tetszését, ellátni a keresztény felelősségeinket, és gondoskodni a családunk szükségleteiről (1Kor 7:32–34). De akkor mit tanulhatunk Jézus figyelmeztetéséből?
16. Milyen hatással van a világ szelleme sokakra?
16 A világ szelleme az életben birtokolt javak látványos fitogtatását is előmozdítja, és így sokakat megfertőz a túlzott aggodalmaskodással. El akarja hitetni velünk, hogy a pénz egyenlő a biztonsággal, és hogy az ember értéke nem a szellemi tulajdonságaiból mérhető le, hanem a javai mennyiségéből és minőségéből. Azok, akiket megtéveszt ez a propaganda, rabszolga módra hajszolják a gazdagságot, és folyton azon aggódnak, hogy hogyan fogják megszerezni a legújabb, legnagyobb és legmodernebb termékeket (Péld 18:11). Ez az eltorzult gondolkodás felerősíti az aggodalmakat, ezek pedig elfojtják az ember szellemi fejlődését. (Olvassátok fel: Máté 13:18, 22.)
17. Hogyan kerülhetjük el, hogy megfojtsanak az aggodalmak?
17 Úgy kerülhetjük el, hogy az aggodalmak megfojtsanak minket, ha engedelmeskedünk Jézus parancsának: „Így tehát továbbra is keressétek először a királyságot és [Isten] igazságosságát”. Jézus arról biztosít minket, hogy ha ezt tesszük, megkapjuk mindazt, amire valóban szükségünk van (Máté 6:33). Hogyan mutathatjuk ki, hogy bízunk ebben az ígéretben? Többek között úgy kereshetjük először Isten igazságosságát, hogy a pénzügyi dolgokban követjük Isten irányadó mértékeit. Például becsületesen töltjük ki az adóbevallásunkat, és még „kisebb” hazugságokhoz sem folyamodunk az üzleti ügyeinkben. Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy eleget tegyünk az anyagi kötelezettségeinknek, és amikor ki kell fizetnünk a tartozásainkat, ’az igenünk igen lesz’ (Máté 5:37; Zsolt 37:21). Ha valaki ily módon becsületes marad, talán nem fog meggazdagodni, viszont elnyeri Isten helyeslését, tiszta lesz a lelkiismerete, és sokkal kevesebbet fog aggódni.
18. Milyen kiváló példát állított elénk Jézus, és hogyan válhat a javunkra, ha utánozzuk őt?
18 Az, hogy a Királyságot keressük először, magában foglalja, hogy megfelelő fontossági sorrendet állítunk fel. Vizsgáljuk meg Jézus példáját. Időnként jó minőségű ruhát viselt (Ján 19:23). Barátai társaságában élvezettel fogyasztott ételeket és bort (Máté 11:18, 19). De az anyagi javak és a szórakozás csupán a fűszer volt az életében, nem pedig a főfogás. Az ő eledele az volt, hogy cselekedje Jehova akaratát (Ján 4:34–36). Az életünk igazán kielégítő lehet, ha követjük Jézus példáját. Abban az örömben lehet részünk, hogy segíthetünk a lehangolt embereknek vigaszt meríteni a Szentírásból. Élvezhetjük a gyülekezet szeretetét és támogatását, valamint megörvendeztethetjük Jehova szívét. Ha mindig megfelelő a fontossági sorrendünk, akkor nem az anyagi javak és az élvezetek körül forog majd az életünk. Ezek inkább csak segítenek abban, hogy Jehovát imádjuk. És minél inkább kivesszük a részünket az Isten Királyságát támogató tevékenységekből, annál kisebb az esélye annak, hogy a világ szelleme eluralkodik rajtunk.
Legyünk továbbra is ’szellemi gondolkodásúak’!
19–21. Hogyan lehetünk továbbra is ’szellemi gondolkodásúak’, és miért fontos ez?
19 A tetteket gondolatok előzik meg. Amikre sokan meggondolatlan tettekként utalnak, azok gyakran a testi gondolkodás következményei. Éppen ezért Pál apostol arra emlékeztet minket, hogy fontos megóvnunk a gondolkodásunkat. Ezt írta: „akik a testtel vannak összhangban, azok a test dolgaira összpontosítanak elméjükkel, de akik a szellemmel vannak összhangban, azok a szellem dolgaira” (Róma 8:5).
20 Hogyan kerülhetjük el, hogy a gondolkodásunkat, és így a tetteinket is a világ szelleme uralja? Meg kell védenünk az elménket, vagyis törekednünk kell arra, hogy amennyire csak lehetséges, kizárjuk az elménkből a világ propagandáját. Például ha a kikapcsolódásról van szó, nem engedjük, hogy olyan programok szennyezzék be az elménket, melyek az erkölcstelenséget és az erőszakot dicsőítik. Tudjuk, hogy Isten szent, azaz tiszta szelleme nem lakozhat egy beszennyezett elmében (Zsolt 11:5; 2Kor 6:15–18). Továbbá ha rendszeresen olvassuk a Bibliát, ha rendszeresen imádkozunk, elmélkedünk és látogatjuk az összejöveteleket, akkor engedjük, hogy Isten szelleme hatással legyen az elménkre. És amint rendszeresen részt veszünk a prédikálómunkában, együtt tevékenykedünk a szent szellemmel.
21 Nem kétséges tehát, hogy ellen kell állnunk a világ szellemének és a testi kívánságoknak, melyeket előmozdít. De megéri komoly erőfeszítéseket tennünk, hiszen ahogyan azt Pál megfogalmazta, „a testi gondolkodás halált jelent, a szellemi gondolkodás viszont életet és békét” (Róma 8:6).
[Lábjegyzet]
^ 14. bek. A falánkság egy gondolkodásmód. Azt jelenti, hogy valaki mohón, telhetetlenül eszik, habzsol, fal. A falánkságnak tehát nem a testsúly az ismertetőjele, hanem az, hogy az ember hogyan viszonyul az ételhez. Lehet valaki átlagos testalkatú, sőt, akár sovány is, és ugyanakkor falánk. Viszont bizonyos esetekben a túlsúly valamilyen betegségnek vagy örökletes tényezőnek a következménye. A lényeg az, hogy vajon a személy, függetlenül a testsúlyától, túlzottan mohó-e az evésben. (Lásd Az Őrtorony 2004. november 1-jei számában az „Olvasók kérdései” rovatot.)
Emlékszel?
• Mit kell tennünk, hogy kapjunk a szent szellemből?
• Hogyan lehet ránk hatással a világ szelleme?
• Hogyan állhatunk ellen a világ szellemének?
[Tanulmányozási kérdések]
[Kép a 21. oldalon]
Mielőtt munkába vagy iskolába indulsz, imádkozz szent szellemért
[Képek a 23. oldalon]
Tisztán kell tartanunk az elménket, mindig becsületesnek kell lennünk az üzleti dolgokban, és mértékletesnek kell maradnunk a szokásainkban