Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yehowa Ji ‘Jielɔ’ Yɛ Biblia Beaŋ

Yehowa Ji ‘Jielɔ’ Yɛ Biblia Beaŋ

Yehowa Ji ‘Jielɔ’ Yɛ Biblia Beaŋ

“Naanyɔŋmɔ, feemɔ oyá ohã mi! Bo ji mibualɔ kɛ mijielɔ.”—LALA 70:6.

1, 2. (a) Mɛɛ be Nyɔŋmɔ jálɔi sɔleɔ kɛbiɔ eyelikɛbuamɔ? (b) Mɛɛ sanebimɔ enɛ teɔ lɛ shi, ni nɛgbɛ wɔbaana hetoo lɛ yɛ?

NUU ko kɛ eŋa fã gbɛ koni amɛyajɔɔ amɛhe fioo, kɛkɛ ni amɛnu akɛ amɛbi yoo ni eye afii 23 ní etee gbãla lɛ elaaje ní anuuu shishi. Asusu akɛ gbe agbe lɛ. Amrɔ nɔŋŋ ni amɛto amɛnibii ni amɛwo shĩagbɛ amɛtere, ni amɛkã sɔlemɔ he koni Yehowa aye abua amɛ. Odasefonyo ko ni eye afii 20 lɛ ná ele akɛ eeye hela ko ni baaha ekumɔ kwraa. Amrɔ nɔŋŋ ni esɔle eha Yehowa koni eye ebua lɛ. Nyɛ ko ni lɛ pɛ ekwɛɔ ehe kɛ ebi yoo ni eye afii 12 lɛ nako nitsumɔ lolo, ni no hewɔ lɛ etɔɔ lɛ dani amɛnáa amɛdaaŋ ŋmaa. Ejɛ etsui mli fɛɛ ekɛ enaagbai shwie Yehowa hiɛ. Hɛɛ, kɛ́ Nyɔŋmɔ jálɔi kɛ kaai loo amanehului ni naa wa kpe lɛ, amɛkpaa Nyɔŋmɔ fai koni eye ebua amɛ. Ani obi ni Yehowa aye abua bo yɛ jaramɔ beaŋ pɛŋ?

2 Shihilɛi nɛɛ teɔ sanebimɔ ko ni he hiaa waa shi akɛ: Ani wɔbaanyɛ wɔkpa Yehowa gbɛ diɛŋtsɛ akɛ ebaabo wɔ toi kɛ́ wɔsɔle kɛbi eyelikɛbuamɔ? Wɔbaana hetoo ni wajeɔ mɔ hemɔkɛyeli lɛ yɛ Lala 70 lɛ. David ni eji Yehowa jálɔ anɔkwafo ni kɛ kaai kɛ naagbai babaoo kpe yɛ eshihilɛ mli lɛ ji mɔ ni ŋma lala ni kanyaa mɔ nɛɛ. Akɛ mumɔ tsirɛ lalatsɛ nɛɛ ni ekɛɛ Yehowa akɛ: “Naanyɔŋmɔ, . . . bo ji mibualɔ kɛ mijielɔ.” (Lala 70:6) Lala 70 lɛ mlipɛimɔ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔna nɔ hewɔ ni wɔ hu wɔbaanyɛ wɔsɔle wɔha Yehowa yɛ fimɔ beaŋ ní wɔná hekɛnɔfɔɔ kwraa akɛ ebaatsɔ ‘wɔ-Jielɔ.’

‘Bo Ji . . . Jielɔ’

3. (a) Mɛɛ yelikɛbuamɔ lalatsɛ lɛ kɛ hiɛdɔɔ sɔle ebi yɛ Lala 70 lɛ? (b) Mɛɛ nɔmimaa David tsɔɔ akɛ eyɔɔ yɛ Lala 70 lɛ?

3 Lala 70 lɛ shishijee kɛ enaagbee fɛɛ lɛ, David kɛ hiɛdɔɔ sɔle ní Nyɔŋmɔ aye abua lɛ. (Nyɛkanea Lala 70:2-6.) Ekpa Yehowa fai koni ‘efee oyá’ ni ejie lɛ. Yɛ kuku 3 kɛyashi 5 lɛ mli lɛ, David kɛ nibimɔi enumɔ shwie Yehowa hiɛ, ni emli klɛŋklɛŋ etɛ lɛ kɔɔ mɛi ni miitao agbe lɛ lɛ ahe. David kpa Yehowa fai ní eha henyɛlɔi nɛɛ anine anyɛ shi ni amɛhiɛ agboi yɛ nibii fɔji ní amɛfeɔ lɛ hewɔ. Nibimɔi enyɔ ni nyiɛ sɛɛ ni ekɛshwie Yehowa hiɛ yɛ kuku 5 lɛ kɔɔ Nyɔŋmɔ webii ahe. David sɔle koni mɛi ni taoɔ Yehowa sɛɛgbɛ lɛ amii ashɛ amɛhe ni amɛkamfo lɛ. Beni David muɔ elala lɛ naa lɛ, ekɛɛ Yehowa akɛ: “Bo ji mibualɔ kɛ mijielɔ.” Kadimɔ akɛ David wiemɔ nɛɛ jeee nibimɔ taakɛ ekrokomɛi lɛ ji lɛ. Yɛ no najiaŋ lɛ, ekɛɛ akɛ, “Bo ji,” ni tsɔɔ akɛ eyɛ nɔmimaa yɛ nɔ ni ewie lɛ he. David yɛ hekɛnɔfɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ baaye abua lɛ.

4, 5. Mɛni Lala 70 lɛ haa wɔleɔ yɛ David he, ni mɛɛ hekɛnɔfɔɔ wɔbaanyɛ wɔná?

4 Mɛni Lala 70 lɛ haa wɔleɔ yɛ David he? Beni David henyɛlɔi lɛ taoɔ lɛ agbe lɛ, eŋɔɔɔ efɔɔɔ lɛ diɛŋtsɛ enɔ akɛ eeetsu saji ahe nii. Yɛ no najiaŋ lɛ, ená hekɛnɔfɔɔ akɛ Yehowa diɛŋtsɛ kɛ henyɛlɔi lɛ baaye yɛ be ni sa mli. (1 Sam. 26:10) David tee nɔ ená nɔmimaa akɛ Yehowa yeɔ ebuaa mɛi ni taoɔ esɛɛ gbɛ lɛ ni ejieɔ amɛ. (Heb. 11:6) David le akɛ esa jogbaŋŋ akɛ anɔkwa jálɔi nɛɛ aaaná miishɛɛ ni amɛjie Yehowa yi kɛtsɔ egbojee lɛ ni amɛaaha mɛi krokomɛi ale lɛ nɔ.—Lala 5:12; 35:27.

5 Wɔbaanyɛ wɔná hekɛnɔfɔɔ kwraa akɛ Yehowa ji wɔ-Bualɔ kɛ ‘wɔ-Jielɔ,’ taakɛ eba lɛ yɛ David gbɛfaŋ lɛ. No hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔsɔle wɔtsɛ́ Yehowa ni eye ebua wɔ oya kɛ́ wɔkɛ kaai ni mli wawai kpe loo wɔyaje fimɔ mli. (Lala 71:12) Shi mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa baanyɛ atsɔ eha wɔsɔlemɔi lɛ ahetoo? Dani wɔɔsusu gbɛ nɔ ni Yehowa baanyɛ atsɔ aye abua wɔ lɛ he lɛ, nyɛhaa wɔkwɛa gbɛ̀i etɛ ni etsɔ nɔ ejie David ní eye ebua lɛ yɛ fimɔ beaŋ lɛ.

Ajie lɛ Kɛjɛ Henyɛlɔi Adɛŋ

6. Mɛni ye ebua David ni ele akɛ Yehowa jieɔ jalɔi lɛ?

6 David kase kɛjɛ Biblia mli woji ni yɔɔ yɛ ebeaŋ lɛ amli akɛ jalɔi baanyɛ amɛkɛ amɛhe afɔ̃ Yehowa nɔ kɛha yelikɛbuamɔ. Beni Yehowa kɛ Nu Afua lɛ kpata jeŋ fɔŋ lɛ hiɛ lɛ, ebaa Noa kɛ eweku ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ ayi. (1 Mose 7:23) Beni Yehowa nɛ la kɛ swɔɔ eshwie efɔŋfeelɔi ni yɔɔ Sodom kɛ Gomora lɛ anɔ lɛ, ebaa Lot, jalɔ lɛ kɛ ebiyei enyɔ lɛ ayi. (1 Mose 19:12-26) Yehowa bu ewebii lɛ ahe ni ehaaa amɛhiɛ akpata beni ekpata Farao henɔwolɔ lɛ kɛ etabilɔi lɛ ahiɛ yɛ Ŋshɔ Tsuru lɛ mli lɛ. (2 Mose 14:19-28) Belɛ, ebɛ naakpɛɛ akɛ David jie Yehowa yi akɛ eji ‘yiwalaheremɔ Mawu’ yɛ lala kroko ni efo lɛ mli.—Lala 68:21.

7-9. (a) Mɛni ha David ná nɔmimaa akɛ Nyɔŋmɔ ji yiwalaherelɔ? (b) Namɔ David tsɔɔ akɛ lɛ ejie lɛ lɛ?

7 David diɛŋtsɛ hu ná nɔmimaa yɛ eshihilɛ mli akɛ Yehowa ji yiwalaherelɔ. Ená niiashikpamɔ akɛ Yehowa “naanɔ niji lɛ” baanyɛ ajie mɛi ni sɔmɔɔ Lɛ lɛ. (5 Mose 33:27) Yehowa jie lɛ shii abɔ kɛjɛ ‘henyɛlɔi’ adɛŋ. (Lala 18:18-20, 49) Nyɛhaa wɔsusua enɛɛmɛi ateŋ ekome he wɔkwɛa.

8 Beni Israel yei lɛ jie David yi akɛ ebɔɔ mɔdɛŋ kɛ tawuu lɛ, Maŋtsɛ Saul ye awuŋa aahu akɛ efɔ̃ akplɔ ní ekɛtsu David shii enyɔ sɔŋŋ. (1 Sam. 18:6-9) David wii ehe shii enyɔ lɛ fɛɛ ni akplɔ lɛ etsuuu lɛ. Ani David he ní esa, kɛ ehe ni yɔɔ oyá akɛ tabilɔ lɛ hewɔ eje enɛ mli lɛ? Dabi. Biblia lɛ tsɔɔ akɛ “Yehowa kɛ lɛ yɛ.” (Nyɛkanea 1 Samuel 18:11-14.) Sɛɛ mli beni ŋaa ni Saul tsɔ ni Filistibii lɛ agbe David lɛ yeee omanye lɛ, “Saul na ni ekpá shi akɛ Yehowa kɛ David yɛ.”—1 Sam. 18:17-28.

9 Namɔ David tsɔɔ akɛ lɛ ejie lɛ lɛ? Lala 18:1 lɛ kɛɛ akɛ David ‘wie nɛkɛ lala nɛɛ mli wiemɔi lɛ etsɔɔ Yehowa, gbi nɔ ní Yehowa jie lɛ yɛ Saul dɛŋ lɛ.’ David lá kɛjie ehenumɔi akpo ni ekɛɛ akɛ: “Yehowa ji mitɛsaa kɛ mimɔ̃ɔ kɛ miherelɔ, mi-Mawu, mitɛsaa ni wa ni mibaa lɛ abo.” (Lala 18:3) Kwɛ bɔ ni ewajeɔ wɔhemɔkɛyeli akɛ wɔɔle akɛ Yehowa nyɛɔ ejieɔ ewebii lɛ!—Lala 35:10.

Atsɔmɔ lɛ yɛ Hela Saa Nɔ

10, 11. Mɛni yeɔ ebuaa wɔ ni wɔnaa be ni ekolɛ David ye hela ni atsĩ tã yɛ Lala 41 lɛ?

10 Lala 41 lɛ tsĩ tã akɛ be ko lɛ, hela ko ni naa wa waa mɔ Maŋtsɛ David. David ka hela saa mli be saŋŋ, ni ehela lɛ naa wa aahu akɛ ehenyɛlɔi lɛ ateŋ mɛi komɛi susu akɛ “eteŋ shi” kɔkɔɔkɔ. (Kuku 8, 9) Mɛɛ be hela ni naa wa nɛɛ tswa David? Nibii ni atsĩ tã yɛ lala nɛɛ mli lɛ baanyɛ akɔ be mli ni David yaje haomɔ mli beni ebi nuu Absalom taoɔ akɛ eshɔ̃ maŋtsɛyeli lɛ yɛ edɛŋ lɛ he.—2 Sam. 15:6, 13, 14.

11 Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, David wie akɛ eshieŋtsɛ ko ni eheɔ lɛ eyeɔ ni yeɔ edɛŋ ŋmaa lɛ tsɔɔ esɛɛ gbɛ. (Kuku 10) Ekolɛ enɛ baaha wɔkai nɔ ko ni ba David shihilɛ mli lɛ. Beni Absalom tse atua lɛ, David ŋaawolɔ ni eheɔ lɛ eyeɔ ni atsɛɔ lɛ Ahitofel lɛ kpa yɛ esɛɛ ni eyafata Absalom he, ni amɛte shi amɛwo Maŋtsɛ David. (2 Sam. 15:31; 16:15) Bo lɛ susumɔ he okwɛ, maŋtsɛ ni egbɔjɔ lɛ kã ehela saa nɔ, enyɛɛɛ shi ete, ni yɛ nakai beaŋ fɛɛ lɛ ele akɛ mɛi etee eyinɔ apam ni amɛná kulɛ egbo bɔni afee ní amɛtsu amɛyiŋtoi fɔji lɛ ahe nii.—Kuku 6.

12, 13. (a) Mɛɛ nɔmimaa David ná? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ ekolɛ Nyɔŋmɔ tsɔ ewaje David?

12 David kɛ ehiɛ fɔ̃ ‘Jielɔ’ lɛ nɔ be fɛɛ be. David wie Yehowa jálɔ anɔkwafo ko ni he miiye lɛ he akɛ: “Gbi fɔŋ nɔ lɛ Yehowa aaajie lɛ. Yehowa aaatsɔmɔ lɛ yɛ hela saa nɔ; ni kɛ́ ehe miiye lɛ, oootsake esaa lɛ fɛɛ.” (Lala 41:2, 4) Wiemɔ ni David kɛtsu nii yɛ biɛ akɛ, “Yehowa aaajie lɛ” lɛ haa wɔnaa ekoŋŋ akɛ eyɛ nɔmimaa. David yɛ nɔmimaa akɛ Yehowa baajie lɛ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

13 David kpaaa gbɛ akɛ Yehowa atsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ etsa lɛ. Yɛ no najiaŋ lɛ, David ná nɔmimaa akɛ Yehowa “aaatsɔmɔ lɛ”—ni tsɔɔ akɛ Yehowa baafi esɛɛ ní ewaje lɛ yɛ ehela saa lɛ nɔ. Eyɛ faŋŋ akɛ yelikɛbuamɔ ni tamɔ nɛkɛ he miihia David. Hela lɛ ha egbɔjɔ, ni ehenyɛlɔi lɛ hu miiwie ehe efɔŋ. (Kuku 6, 7) Ekã shi faŋŋ akɛ Yehowa ye ebua David ni ekai miishɛjemɔ wiemɔi komɛi, ni enɛ waje lɛ. David kɛɛ akɛ: “Ohiɛ mimli yɛ emuuyeli lɛ” hewɔ. (Kuku 13) Eeenyɛ efee akɛ nɔ ni waje David hu ji akɛ ejwɛŋ anɔkwale ni eji akɛ yɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ ni ebɛ kɛ nibii fɔji ni ehenyɛlɔi lɛ wieɔ yɛ ehe lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Yehowa buɔ lɛ akɛ eji nuu anɔkwafo. Sɛɛ mli lɛ David he bawa lɛ. Ani ejeee nɔ ni shɛjeɔ mɔ mii akɛ aaale akɛ Yehowa baanyɛ atsɔmɔ mɛi ni he yeɔ lɛ?—2 Kor. 1:3.

Edaaŋ Ŋmaa Ebɔɔɔ Lɛ

14, 15. Mɛɛ be niyenii kɛ nu he bahia David kɛ ewebii lɛ, ni mɛɛ yelikɛbuamɔ amɛnine shɛ nɔ?

14 Beni David batsɔ Israel maŋtsɛ lɛ, eye niyenii kpakpai ni enu dã kpakpa, ni eha mɛi babaoo po ye nii yɛ ekpɔlɔ lɛ he. (2 Sam. 9:10) Kɛlɛ, hɔmɔ eye David pɛŋ. Beni ebi nuu Absalom tse atua ní ebɔ mɔdɛŋ akɛ eshɔ̃ maŋtsɛyeli lɛ, David kɛ ewebii ni fiɔ esɛɛ lɛ ateŋ mɛi komɛi jo foi kɛshi Yerusalem. Amɛjo foi kɛtee Gilead shikpɔŋ lɛ nɔ yɛ Yordan Faa lɛ bokagbɛ. (2 Sam. 17:22, 24) Akɛni ashwie David kɛ ewebii lɛ awo ŋaŋ hewɔ lɛ, hɔmɔ kɛ kumai ye amɛ, ni amɛnáaa he ko amɛwo amɛtsui yɛ. Ŋa nɛɛ nɔ nɛgbɛ po amɛbaaná nu kɛ niyenii yɛ?

15 Yɛ naagbee lɛ, David kɛ ewebii lɛ yashɛ Mahanaim maŋ lɛ mli. Amɛkɛ hii kãkãlɔi etɛ ni ji Shobi, Makir, kɛ Barzilai kpe yɛ jɛmɛ. Hii etɛ nɛɛ ná he miishɛɛ akɛ amɛkɛ amɛwala aaawo oshara mli kɛye amɛbua mɔ ni Nyɔŋmɔ ewo lɛ maŋtsɛ lɛ, tsɛbelɛ amɛle akɛ kɛ́ Absalom nine shɛ maŋtsɛyeli lɛ nɔ lɛ, ebaagbala mɔ fɛɛ mɔ ni fi David sɛɛ lɛ toi waa. Akɛni hii anɔkwafoi etɛ nɛɛ yɔse akɛ efi David kɛ ewebii lɛ hewɔ lɛ, amɛkɛ nibii babaoo ni he baahia amɛ tamɔ saai, ŋmãa, akoko, abele ní ashi, akpatramɔ, yɔɔ, wo, butru kɛ tooi baha amɛ. (Nyɛkanea 2 Samuel 17:27-29.) Ekã shi faŋŋ akɛ David hiɛ sɔ bɔ ni hii etɛ nɛɛ fi esɛɛ ní amɛfee lɛ gbɔ yɛ gbɛ ni sa kadimɔ waa nɔ nɛɛ. Aso David hiɛ aaakpa nɔ ni amɛfee amɛha lɛ nɛɛ nɔ?

16. Namɔ diɛŋtsɛ ha David kɛ ewebii lɛ anine shɛ nu kɛ niyenii lɛ nɔ lɛ?

16 Shi namɔ diɛŋtsɛ ha David kɛ ewebii lɛ anine shɛ nu kɛ niyenii lɛ nɔ lɛ? David ná nɔmimaa akɛ Yehowa kwɛɔ mɛi ni sɔmɔɔ lɛ lɛ. Yehowa baanyɛ akanya etsuji ni amɛye amɛbua ejálɔi krokomɛi ní efi amɛ lɛ. Ŋwanejee ko kwraa bɛ he akɛ beni David jwɛŋ nɔ ni tee nɔ yɛ Gilead shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ he lɛ, ena akɛ Yehowa ji mɔ ni jɛ suɔmɔ mli eha nakai hii etɛ lɛ baye amɛbua lɛ lɛ. Beni eshwɛ fioo ni David baagbo lɛ, eŋma akɛ: “Sá lɛ gbekɛ ji mi ni agbɛnɛ mitsɔ nuumo, shi minako jalɔ ko ni akwa lɛ loo ni eseshibii miisisɛ̃ aboloo pɛŋ.” (Lala 37:25) Ani ejeee miishɛɛ sane akɛ wɔɔle akɛ Yehowa nine efoko kuku?—Abɛi 10:3.

‘Yehowa le Bɔ ni Efeɔ Ejieɔ Mɛi’

17. Mɛni Yehowa eha ana shii abɔ?

17 David ji Yehowa jálɔi ni hi shi yɛ Biblia beaŋ ní Yehowa jie amɛ lɛ ateŋ mɔ kome pɛ kɛkɛ. Kɛjɛ David beaŋ kɛbaa nɛɛ, Nyɔŋmɔ etee nɔ eha ana shii abɔ akɛ bɔfo Petro wiemɔi nɛɛ ji anɔkwale akɛ: “Nuŋtsɔ [Yehowa] le bɔ ni efeɔ ejieɔ jalɔi yɛ kaa mli.” (2 Pet. 2:9) Susumɔ nɔkwɛmɔnii enyɔ komɛi ahe okwɛ.

18. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔ ejie etsuji lɛ yɛ Hezekia gbii lɛ amli?

18 Beni Ashur asraafoi ni he wa lɛ tutua Yuda ni amɛka akɛ amɛaakpata Yerusalem hiɛ yɛ afi 700 D.Ŋ.B. afii lɛ amli lɛ, Maŋtsɛ Hezekia sɔle akɛ: “Yehowa, wɔ-Nyɔŋmɔ, . . . heremɔ wɔyiwala . . . koni shikpɔŋ lɛ nɔ maŋtsɛyelii fɛɛ aná ale akɛ bo okome too ji Yehowa!” (Yes. 37:20) Nɔ ni kã Hezekia tsui nɔ titri ji Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ kɛ nɔ ni mɛi baawie yɛ Nyɔŋmɔ he. Yehowa bo Hezekia sɔlemɔ ni jɛ etsuiŋ lɛ toi. Yɛ gbɛkɛ kome pɛ mli lɛ, ŋwɛi bɔfo kome gbe Ashur asraafoi 185,000, ni Yehowa tsɔ enɛ nɔ ejie etsuji anɔkwafoi lɛ.—Yes. 37:32, 36.

19. Mɛɛ kɔkɔbɔɔ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli Kristofoi lɛ bo toi ni no ha amɛje oshara mli?

19 Beni eshwɛ gbii fioo ni abaagbe Yesu lɛ, egba gbalɛ ko kɛbɔ ekaselɔi ni hi Yudea lɛ kɔkɔ. (Nyɛkanea Luka 21:20-22.) Afii nyɔŋmai ho, shi yɛ afi 66 Ŋ.B. lɛ, Yudafoi lɛ tse Roma hiɛ atua, ni no ha Roma asraafoi lɛ bawo Yerusalem he ká. Asraafoi ni Cestius Gallus nyiɛ amɛhiɛ lɛ wɔtsɔ̀ sɔlemɔtsu lɛ gbogbo lɛ afã; kɛkɛ ni trukaa lɛ amɛgbala amɛhe shi. Kristofoi anɔkwafoi lɛ bu enɛ akɛ hegbɛ ni amɛná akɛ amɛkɛaajo hiɛkpatamɔ ni Yesu egba he sane efɔ̃ shi lɛ naa foi, ni amɛjo foi kɛtee gɔji lɛ anɔ. Yɛ afi 70 Ŋ.B. lɛ, Roma asraafoi lɛ ku amɛsɛɛ kɛba Yerusalem. Shi agbɛnɛ lɛ amɛgbalaaa amɛhe shi kɛyashi amɛkpata maŋ lɛ hiɛ butuu. Kristofoi ni bo Yesu kɔkɔbɔɔ lɛ toi lɛ je nakai hiɛkpamɔ ni yɔɔ gbeyei lɛ mli shweshweeshwe.—Luka 19:41-44.

20. Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔná hekɛnɔfɔɔ yɛ Yehowa mli akɛ eji ‘wɔ-Jielɔ’ lɛ?

20 Kɛ́ wɔsusu odaseyeli ni tsɔɔ bɔ ni Yehowa yeɔ ebuaa ewebii lɛ he lɛ, no baawaje wɔhemɔkɛyeli lɛ. Nɔ ni etsu yɛ blema lɛ haa wɔnáa hekɛnɔfɔɔ yɛ emli. Ekɔɔɔ ohe eko naagbai ni wɔkɛkpeɔ amrɔ nɛɛ loo naagbai ni ekolɛ wɔkɛbaakpe wɔsɛɛ lɛ, wɔ hu wɔbaanyɛ wɔná hekɛnɔfɔɔ yɛ Yehowa mli akɛ eji ‘wɔ-Jielɔ.’ Shi, mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa baanyɛ atsɔ ajie wɔ? Ni aŋkroaŋkroi ni atsĩ amɛ tã yɛ nikasemɔ nɛɛ shishijee mli lɛ hu? Te saji anaa yakpa ha amɛ tɛŋŋ? Wɔbaasusu enɛɛmɛi ahe yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

Ani Okaiɔ?

• Mɛɛ hekɛnɔfɔɔ Lala 70 lɛ haa wɔnáa?

• Mɛɛ gbɛ nɔ Nyɔŋmɔ tsɔ etsɔmɔ David beni ehe yeɔ lɛ?

• Mɛɛ nɔkwɛmɔnii haa wɔnaa akɛ Yehowa baanyɛ ajie ewebii lɛ kɛjɛ henyɛlɔi adɛŋ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 6]

Yehowa ha Hezekia sɔlemɔ lɛ hetoo