Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yehowa Ji ‘Wɔjielɔ’

Yehowa Ji ‘Wɔjielɔ’

Yehowa Ji ‘Wɔjielɔ’

“Yehowa yeɔ buaa amɛ ni ejieɔ amɛ.”—LALA 37:40.

1, 2. Mɛɛ anɔkwale sane ni kɔɔ Yehowa he baanyɛ ashɛje wɔmii ní ewaje wɔ?

SHIKPƆŊ lɛ bɔleɔ hulu lɛ, ni no haa nibii ni yɔɔ nɔ lɛ ahe hɔŋ lɛ tsiɔ amɛhe. Kɛlɛ, Mɔ ni bɔ shikpɔŋ lɛ kɛ hulu lɛ tsakeee. (Mal. 3:6) Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “[Yehowa] tsakeee tamɔ bɔ ni hɔŋ tsakeɔ lɛ.” (Yak. 1:17, NW) Anɔkwale ni eji akɛ Yehowa tsakeee lɛ shɛjeɔ wɔmii ni ewajeɔ wɔ, titri lɛ beni wɔkɛ kaai kɛ naagbai ekpe. Mɛni hewɔ?

2 Taakɛ wɔkase yɛ nikasemɔ ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ, Yehowa ‘jie’ ewebii lɛ yɛ Biblia beaŋ. (Lala 70:6) Etsakeee, ni eyeɔ eshiwoi anɔ; no hewɔ lɛ, mɛi ni jáa lɛ ŋmɛnɛ lɛ kɛ amɛhiɛ fɔ̃ɔ enɔ akɛ ‘ebaaye ebua amɛ ni ejie amɛ.’ (Lala 37:40) Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa etsɔ ejie ewebii lɛ yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ? Mɛɛ gbɛ nɔ ebaanyɛ etsɔ ejie wɔ akɛ aŋkroaŋkroi?

Ajie Amɛ Kɛjɛ Shiteekɛwolɔi Adɛŋ

3. Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ shiteekɛwolɔi nyɛŋ atsi Yehowa webii lɛ anaa ni amɛkashiɛ sanekpakpa lɛ?

3 Akɛni Yehowa pɛ ji mɔ ni esa akɛ ajá hewɔ lɛ, Yehowa Odasefoi eŋmɛŋ gbɛ kɔkɔɔkɔ ni Satan atsɔ shiteekɛwoo nɔ etsĩ jamɔ ni amɛjáa Yehowa lɛ naa. Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ maa nɔ mi ehaa wɔ akɛ: “Tawuu nii ní asɔ̃ɔ ashiɔo lɛ eko eko nyɛŋ nɔ ko afee, ni lilɛi fɛɛ lilɛi ní aaate shi ní ekɛo akojo lɛ, ooobu lɛ fɔ́.” (Yes. 54:17) Shiteekɛwolɔi ebɔ mɔdɛŋ akɛ amɛaatsĩ Nyɔŋmɔ webii lɛ anaa koni amɛkpa shiɛmɔ, shi amɛyeee omanye. Susumɔ nɔkwɛmɔnii enyɔ komɛi ahe okwɛ.

4, 5. Mɛɛ shiteekɛwoo Yehowa webii kɛkpe yɛ afi 1918, ni mɛni jɛ mli ba?

4 Yɛ afi 1918 lɛ, osɔfoi lɛ ha awa Yehowa webii lɛ ayi koni no aha amɛkpa shiɛmɔ. Yɛ May 7 lɛ, United States amralo lɛ fã koni amɔmɔ J. F. Rutherford ní kwɛɔ jeŋ muu fɛɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ nɔ yɛ nakai beaŋ lɛ, kɛ mɛi krokomɛi ni yɔɔ nitsumɔhe nine lɛ. Yɛ nyɔji enyɔ pɛ mli lɛ, abu Nyɛminuu Rutherford kɛ enanemɛi lɛ fɔ́ yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ akɛ amɛmiikpaŋ ni amɛfee efɔŋ, ni awo amɛ tsuŋ koni amɛhi jɛmɛ be kakadaŋŋ. Ani shiteekɛwolɔi lɛ etsɔ saneyelihei lɛ anɔ amɛtsĩ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ naa kwraa yɛ omanyeyeli mli? Dabi kwraa!

5 Kaimɔ akɛ Yehowa ewo shi akɛ: “Tawuu nii ní asɔ̃ɔ ashiɔo lɛ eko eko nyɛŋ nɔ ko afee.” Beni awo Nyɛminuu Rutherford kɛ enanemɛi lɛ tsuŋ nyɔji nɛɛhu sɛɛ lɛ, ajie amɛ trukaa yɛ March 26, 1919 lɛ. No sɛɛ afi, yɛ May 5, 1920 lɛ, afo saji ni akɛshi amɛ lɛ mli. Nyɛmimɛi lɛ ŋɔ heyeli ni amɛná nɛɛ ni amɛkɛ amɛhe wo Maŋtsɛyeli nitsumɔ lɛ mli kɛ ekãa. Mɛni jɛ mli kɛba? Kɛjɛ no beaŋ kɛbaa nɛɛ, shiɛmɔ nitsumɔ lɛ eshwere waa! Esa akɛ wɔŋɔ shweremɔ nɛɛ he yijiemɔ lɛ fɛɛ wɔha ‘Jielɔ’ lɛ.—1 Kor. 3:7.

6, 7. (a) Te akɛ Yehowa Odasefoi ni yɔɔ Nazi Germany lɛ ye aha tɛŋŋ, ni mɛni jɛ mli ba? (b) Mɛɛ anɔkwa sane ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Yehowa webii ayinɔsane maa nɔ mi?

6 Agbɛnɛ susumɔ nɔkwɛmɔnɔ ni ji enyɔ lɛ he okwɛ. Yɛ afi 1934 lɛ, Hitler kã enaa kitã akɛ ebaabule Yehowa Odasefoi ni yɔɔ Germany lɛ ashishi. Etswa efai shi waa akɛ eye eshiwoo nɛ nɔ. Eha amɔmɔ mɛi babaoo ni awo amɛ tsuŋ. Awa Odasefoi akpei abɔ yi; agbe amɛteŋ mɛi ohai abɔ yɛ yiwalɛ ŋsarai amli. Ani Hitler nyɛ ebule Odasefoi lɛ ashishi? Ani eha akpa sanekpakpa lɛ shiɛmɔ kwraa yɛ Germany? Dabi kwraa! Beni awaa nyɛmimɛi lɛ ayi lɛ, amɛtee nɔ amɛtsu shiɛmɔ nitsumɔ lɛ nigii. Beni abutu Nazi nɔyeli lɛ, nyɛmimɛi lɛ kɛ heyeli ni amɛná lɛ tsu nii ni amɛtee nɔ amɛshiɛ. Ŋmɛnɛ, ayɛ Maŋtsɛyeli shiɛlɔi ni fa fe 165,000 yɛ Germany. Hɛɛ, ‘Jielɔ’ lɛ eye shi ni ewo akɛ: “Tawuu nii ní asɔ̃ɔ ashiɔo lɛ eko eko nyɛŋ nɔ ko afee” lɛ nɔ.

7 Ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Yehowa Odasefoi ayinɔsane maa nɔ mi akɛ Yehowa eŋmɛŋ gbɛ kɔkɔɔkɔ ni akpata ewebii lɛ ahiɛ akɛ kuu. (Lala 116:15) Ni kɛlɛ, ani ebuɔ wɔhe akɛ aŋkroaŋkroi? Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔɔ ejieɔ wɔ akɛ aŋkroaŋkroi?

Ani Yehowa Buɔ Wɔhe Koni Akaye Wɔ Awui yɛ Gbɔmɔtsoŋ?

8, 9. (a) Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ Yehowa woko shi akɛ ebaabu wɔhe kɛjɛ nibii fɛɛ ni baaye wɔ awui yɛ gbɔmɔtsoŋ lɛ ahe lɛ? (b) Mɛɛ jwɛŋmɔ ní ja esa akɛ wɔná?

8 Wɔle akɛ Yehowa woko shi akɛ ebaabu wɔhe akɛ aŋkroaŋkroi kɛjɛ nibii fɛɛ ni baaye wɔ awui yɛ gbɔmɔtsoŋ lɛ ahe. Wɔkɛ nɔ ni Hebribii anɔkwafoi etɛ ni kpoo akɛ amɛaakula shi amɛha Maŋtsɛ Nebukadnezar shika amaga lɛ wie lɛ kpãa gbee. Nakai oblahii ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ emaaa nɔ mi doo akɛ Yehowa baatsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ ebu amɛhe koni nɔ ko akaye amɛ awui yɛ gbɔmɔtsoŋ. (Nyɛkanea Daniel 3:17, 18.) Shi beni yi yawula shi lɛ, Yehowa jie amɛ kɛjɛ la kɛ flɔnɔɔ ni tsoɔ grigri lɛ mli. (Dan. 3:21-27) Shi yɛ Biblia beaŋ po lɛ, jeee be fɛɛ be Yehowa tsɔɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ ejieɔ etsuji. Shiteekɛwolɔi gbe Yehowa tsuji anɔkwafoi babaoo.—Heb. 11:35-37.

9 Ni ŋmɛnɛ hu? Akɛni Yehowa ji ‘Jielɔ’ hewɔ lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ ebaanyɛ ejie aŋkroaŋkroi kɛjɛ osharai amli. Kɛ́ mɔ ko je oshara mli lɛ, ani wɔbaanyɛ wɔwie kɛ nɔmimaa akɛ Yehowa ji mɔ jie lɛ aloo jeee lɛ ejie lɛ? Dabi. Ni kɛlɛ, ekolɛ mɔ ko ni eje oshara ko mli lɛ baanu he akɛ Yehowa ji mɔ ni jie lɛ. Ebaafee nɔ ni ejaaa gbɛ akɛ mɛi krokomɛi aaakɛɛ akɛ amɛkɛ lɛ kpãaa gbee. Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, esa akɛ wɔle akɛ Kristofoi anɔkwafoi babaoo egboi yɛ yiwaa hewɔ, taakɛ ebalɛ yɛ Nazi nɔyeli lɛ shishi lɛ. Amɛteŋ mɛi krokomɛi egboi yɛ osharai amli. (Jaj. 9:11) Ekolɛ wɔbaabi akɛ, ‘Ani Yehowa nyɛɛɛ “ajie” anɔkwafoi ní wala sɛɛ fo kuku nɛɛ?’ Jeee nakai kwraa.

10, 11. Mɛni hewɔ adesa nyɛɛɛ gbele nɔ kunim aye lɛ, shi mɛni Yehowa baanyɛ afee yɛ he?

10 Susumɔ enɛ he okwɛ: Adesa nyɛŋ ajo gbele naa foi ejaakɛ mɔ ko bɛ ni baanyɛ ‘ajie ehe kɛjɛ gbohiiaje’ loo Hades, ni ji adesai akwamaŋ gbonyobu lɛ “dɛŋ.” (Lala 89:49) Ni Yehowa hu? Nyɛmi yoo ko ni tsɔ yiwaa ni Nazibii lɛ kɛba lɛ mli shweshweeshwe lɛ kaiɔ akɛ beni amɛsuɔlɔi ni yɔɔ yiwalɛ ŋsarai lɛ amli lɛ gboi lɛ, emami ni eji Odasefonyo lɛ kɛ wiemɔi komɛi shɛje emii. Emami kɛɛ lɛ akɛ: “Eji gbele aaanyɛ atsĩ adesai ni egboi lɛ anaa ni amɛkaba wala mli dɔŋŋ kulɛ, no lɛ gbele yɛ hewalɛ fe Nyɔŋmɔ, aloo jeee nakai?” Wala Halɔ lɛ ní ji ofe lɛ yɛ hewalɛ kwraa fe gbele! (Lala 36:10) Yehowa hiɛ kpaŋ mɛi fɛɛ ni yɔɔ Sheol loo Hades lɛ anɔ, ni ebaajie amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ.—Luka 20:37, 38; Kpoj. 20:11-14.

11 Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, Yehowa susuɔ etsuji anɔkwafoi ní yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ ahe. Agbɛnɛ lɛ, nyɛhaa wɔsusua nibii etɛ amli ní ‘ejieɔ’ wɔ yɛ lɛ ahe wɔkwɛa.

Ebaa Wekukpãa ni Kã Wɔ kɛ Lɛ Teŋ lɛ Yi

12, 13. Mɛni hewɔ wekukpãa ni kã wɔ kɛ Yehowa teŋ lɛ he hiaa wɔ fe fɛɛ lɛ, ni mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔɔ ehaa wɔnáa enɛ?

12 Yehowa buɔ wɔhe yɛ mumɔŋ, ni enɛ ji nɔ ni he hiaa fe fɛɛ. Akɛni wɔji anɔkwa Kristofoi hewɔ lɛ, wɔle akɛ nɔ ko yɛ ni he hiaa kwraa fe wala mli ni wɔyɔɔ amrɔ nɛɛ. Nɔ ni he hiaa wɔ fe fɛɛ ji wekukpãa ni kã wɔ kɛ Yehowa teŋ lɛ. (Lala 25:14; 63:4) Kɛ́ wekukpãa ni tamɔ nɛkɛ bɛ wɔ kɛ Yehowa teŋ, no lɛ wɔnaŋ miishɛɛ yɛ shihilɛ mli ni wɔnaŋ wɔsɛɛ be he hiɛnɔkamɔ ko kwraa.

13 Wɔdaa Yehowa shi akɛ ehaa wɔ nibii fɛɛ ni baaye abua wɔ koni wekukpãa kpakpa ahi wɔ kɛ lɛ teŋ daa lɛ. Etsɔɔ e-Wiemɔ lɛ, emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ, kɛ esafo ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ lɛ nɔ eyeɔ ebuaa wɔ. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔná nibii nɛɛ ahe sɛɛ jogbaŋŋ? Kɛ́ wɔkase e-Wiemɔ lɛ jogbaŋŋ lɛ, no baawaje hemɔkɛyeli kɛ hiɛnɔkamɔ ni wɔyɔɔ lɛ. (Rom. 15:4) Kɛ́ wɔkɛ anɔkwayeli sɔle kɛbi emumɔ lɛ, no baaye abua wɔ ni wɔte shi wɔshi kaa ní baaha wɔkɛ wɔhe awo jeŋba gbonyo mli lɛ. (Luka 11:13) Kɛ́ wɔkɛ gbɛtsɔɔmɔi ni tsulɔ kuu lɛ tsɔɔ Biblia kasemɔ woji, asafoŋ kpeei, kpeei bibii, kɛ kpeei wuji anɔ ekɛhaa wɔ lɛ tsu nii lɛ, no baaha wɔkɛ ‘ŋmaa yɛ be ni sa nɔ lɛ’ alɛ wɔhe. (Mat. 24:45) Nibii nɛɛ haa wekukpãa kpakpa hiɔ wɔ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ, ni eyeɔ ebuaa wɔ ni wɔbɛŋkɛɔ Nyɔŋmɔ daa.—Yak. 4:8.

14. Gbaa niiashikpamɔ ko ni tsɔɔ bɔ ni Yehowa baa wekukpãa ni kã wɔ kɛ lɛ teŋ lɛ yi.

14 Bɔni afee ni ona bɔ ni Yehowa baa wekukpãa ni kã wɔ kɛ lɛ teŋ lɛ yi lɛ, susumɔ fɔlɔi ni atsĩ amɛtã yɛ shishijee mli yɛ nikasemɔ ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ ahe okwɛ. Beni amɛnu akɛ amɛbiyoo Theresa elaaje lɛ, no sɛɛ gbii fioo komɛi lɛ, amɛnu awerɛho sane akɛ agbe lɛ. * Tsɛ lɛ kɛɛ akɛ: “Misɔle ni Yehowa abu ehe. Beni ayana lɛ ni egbo lɛ, yɛ anɔkwale mli lɛ klɛŋklɛŋ lɛ misusu nɔ hewɔ ni Nyɔŋmɔ booo misɔlemɔi lɛ atoi lɛ he. Eji anɔkwale akɛ, mile akɛ Yehowa emako nɔ mi doo akɛ ebaatsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ ebu ewebii lɛ ahe aŋkroaŋkroi. No hewɔ lɛ, mitee nɔ misɔle ni Yehowa aha mi nilee. Kaimɔ ni mikai akɛ Yehowa baa wekukpãa ni kã ekɛ ewebii lɛ ateŋ lɛ yi lɛ shɛje mimii. Hebuu ni tamɔ nɛkɛ lɛ ji nɔ ni he hiaa fe fɛɛ, ejaakɛ ebaanyɛ esa wɔnaanɔ wala namɔ he. Yehowa bu Theresa he yɛ gbɛ ni tamɔ nakai nɔ; ekɛ anɔkwayeli miisɔmɔ lɛ beni agbe lɛ lɛ. Le ni mile akɛ Yehowa baanyɛ ekɛ lɛ aba wala mli ekoŋŋ lɛ eha mitsui enyɔ mimli.”

Ewajeɔ Wɔ Beni Wɔhe Miiye

15. Mɛɛ gbɛ̀i anɔ Yehowa baanyɛ atsɔ aye abua wɔ beni wɔhe miiye waa?

15 Yehowa baanyɛ atsɔmɔ wɔ “yɛ hela saa nɔ,” taakɛ ebalɛ yɛ David gbɛfaŋ lɛ. (Lala 41:4) Eyɛ mli akɛ yɛ wɔbei nɛɛ amli lɛ Yehowa tsɔɔɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ etsaaa wɔ moŋ, shi eyeɔ ebuaa wɔ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Shishitoo mlai ni yɔɔ e-Wiemɔ lɛ mli lɛ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔkɛ nilee akpɛ wɔyiŋ yɛ tsofafeemɔ mli saji kɛ saji krokomɛi ahe. (Abɛi 2:6) Wɔbaanyɛ wɔná gbɛtsɔɔmɔi ni sa kɛ ŋaawoi kpakpai kɛjɛ saji ni akala yɛ Buu-Mɔɔ Awake! lɛ mli lɛ amli ní wieɔ wɔhela lɛ he. Yehowa baanyɛ atsɔ emumɔ lɛ nɔ eha wɔ “hewalɛ ní fá kɛteke nɔ” koni wɔnyɛ wɔdamɔ wɔnaagba lɛ naa ni wɔya nɔ wɔye lɛ anɔkwa ekɔɔɔ he eko nɔ ni baanyɛ aba. (2 Kor. 4:7) Enɛ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔkaha wɔhela lɛ hé wɔjwɛŋmɔ fɛɛ aahu akɛ no fite wekukpãa ni kã wɔ kɛ Yehowa teŋ lɛ.

16. Mɛɛ gbɛ nɔ nyɛmi nuu ko tsɔɔ edamɔɔ ehela naa?

16 Susumɔ nyɛmi nuu oblanyo ni atsĩ etã yɛ nikasemɔ ni tsɔ hiɛ lɛ shishijee lɛ he okwɛ. Yɛ afi 1998 lɛ, ana akɛ eeye hela ko ni mɔɔ jwɛŋmɔ lɛ kɛ mliteŋ wu lɛ, ni yɛ sɛɛ mli lɛ hela nɛɛ ha ekumɔ kwraa. * Mɛɛ gbɛ nɔ etsɔɔ edamɔɔ ehela lɛ naa? Etsɔɔ mli akɛ: “Eshɛɔ bei komɛi ni mihewojiaŋ waa mi he, minijiaŋ jeɔ wui ni minuɔ he akɛ gbele pɛ ji nɔ ni baaha mipiŋmɔ lɛ sɛɛ afo. Kɛ́ mina akɛ mihela lɛ ehe mijwɛŋmɔ fɛɛ lɛ, misɔleɔ mibiɔ Yehowa nibii etɛ: tsui ni mli jɔ, tsuishitoo, kɛ hiɛmiamɔ. Minuɔ he akɛ Yehowa eha misɔlemɔ lɛ hetoo. Tsui ni mli jɔ haa mijwɛŋɔ saji tamɔ bɔ ni yɛ jeŋ hee lɛ mli lɛ, mikɛ miweku lɛ baawie ekoŋŋ, manyiɛ kɛya kɛba, ní mikɛ miishɛɛ aye niyenii ni ŋɔɔ lɛ anɔ, ni enɛ shɛjeɔ mi mii. Tsuishitoo yeɔ ebuaa mi ni mihaaa mihela lɛ he naagbai kɛ emli haomɔi lɛ asu mitsui. Hiɛmiamɔ haa miyaa nɔ miyeɔ anɔkwa, ni mihaaa nɔ ko afite wekukpaa ni kã mi kɛ Yehowa teŋ lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, minuɔ he tamɔ bɔ ni lalatsɛ David nu he lɛ nɔŋŋ, ejaakɛ minuɔ he akɛ Yehowa etsɔmɔ mi yɛ mihela saa lɛ nɔ.”—Yes. 35:5, 6.

Ehaa Wɔ Wɔdaaŋ Ŋmaa

17. Mɛni Yehowa ewo shi akɛ ebaafee eha wɔ, ni mɛni shiwoo nɛɛ tsɔɔ?

17 Yehowa ewo shi akɛ ebaaha wɔ wɔheloonaa hiamɔ nii. (Nyɛkanea Mateo 6:33, 34 kɛ Hebribii 13:5, 6.) Enɛ etsɔɔɔ akɛ wɔnine baanyɛ ashɛ wɔheloonaa hiamɔ nii lɛ anɔ yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ loo akɛ esaaa akɛ wɔtsuɔ nii. (2 Tes. 3:10) Nɔ ni nakai shiwoo lɛ tsɔɔ ji akɛ: Kɛ́ wɔkɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ ye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ wɔshihilɛ mli ní wɔmiisumɔ akɛ wɔtsu nii koni wɔná wɔdaaŋ ŋmaa lɛ, no lɛ wɔbaanyɛ wɔkɛ wɔhe afɔ̃ Yehowa nɔ akɛ ebaaye ebua wɔ koni wɔná shihilɛ mli hiamɔ nii. (1 Tes. 4:11, 12; 1 Tim. 5:8) Ebaanyɛ eha wɔnine ashɛ wɔhiamɔ nii lɛ anɔ yɛ gbɛ̀i ni wɔkpaaa gbɛ nɔ, ekolɛ ebaaha wɔnyɛmi Kristofonyo ko aye abua wɔ loo eha wɔ nitsumɔ.

18. Gbaa niiashikpamɔ ko ni tsɔɔ akɛ wɔbaanyɛ wɔná wɔhiamɔ nii yɛ fimɔ beaŋ.

18 Susumɔ nyɛ ni lɛ pɛ ekwɛɔ ebi ni atsĩ etã yɛ nikasemɔ ni tsɔ hiɛ lɛ shishijee lɛ he okwɛ. Beni ekɛ ebi yoo fioo lɛ fã kɛyahi he kroko lɛ, enáaa nitsumɔ. Ekɛɛ akɛ: “Miyaa shiɛmɔ daa leebi, ni kɛ́ eshɛ shwane lɛ, miyakpaa shi mitaoɔ nitsumɔ. Mikaiɔ akɛ gbi ko lɛ, mitee shwapo ko mli koni mayahe mliki. Midamɔ shi mikwɛ ŋmɔshi nibii lɛ, shi shika ni mihiɛ lɛ shɛɛɛ eko kwraa hemɔ. Mihao fe bei fɛɛ ni eho. Shi beni miku misɛɛ kɛba shĩa nakai gbi lɛ, miblanaa lɛ nɔ eyi obɔ kɛ ŋmɔshi nibii srɔtoisrɔtoi. Wɔbaanyɛ wɔye niyenii nɛɛ nyɔji abɔ. Mifó aahu, ni mida Yehowa shi.” Etsɛɛɛ ni nyɛmi yoo nɛɛ ná ele akɛ nyɛmi nuu ko ni yɔɔ asafo lɛ mli ji mɔ ni kɛ ŋmɔshi nibii lɛ bamamɔ eblanaa lɛ nɔ lɛ, ní akɛ nyɛmi nuu lɛ diɛŋtsɛ ji mɔ ni dũ ŋmɔshi nibii lɛ yɛ eŋmɔ mli. Sɛɛ mli lɛ eŋma nyɛmi nuu lɛ wolo akɛ: “Eyɛ mli akɛ midao shi waa nakai gbi lɛ moŋ, shi mida Yehowa hu shi akɛ etsɔ mlihilɛ kpo ni ojie otsɔɔ mi lɛ nɔ ekai mi akɛ esumɔɔ mi.”—Abɛi 19:17.

19. Mɛɛ nɔmimaa Yehowa tsuji baanyɛ aná kɛ́ amanehulu kpeteŋkpele lɛ fɛ́, ni mɛni esa akɛ wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔbaafee amrɔ nɛɛ?

19 Eyɛ faŋŋ akɛ nɔ ni Yehowa fee yɛ Biblia beaŋ kɛ nɔ ni efeɔ yɛ wɔbei nɛɛ amli lɛ haa wɔnyɛɔ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ɔ enɔ akɛ wɔ-Bualɔ. Etsɛŋ ni amanehulu kpeteŋkpele lɛ baaba Satan je lɛ nɔ, ni Yehowa yelikɛbuamɔ he baahia wɔ fe bei fɛɛ ni eho. Ni kɛlɛ, Yehowa tsuji baanyɛ amɛkɛ amɛhe afɔ̃ enɔ kwraa akɛ ebaaye ebua amɛ. Amɛbaanyɛ amɛhole amɛyitsei anɔ ní amɛná miishɛɛ ejaakɛ amɛle akɛ amɛkpɔmɔ lɛ ebɛŋkɛ. (Luka 21:28) Shi dani nakai be lɛ aaashɛ lɛ, nyɛhaa wɔtswaa wɔfai shi akɛ wɔkɛ wɔhe baafɔ̃ Yehowa nɔ yɛ kaai ni wɔkɛbaakpe lɛ fɛɛ sɛɛ, ní wɔná nɔmimaa kwraa akɛ wɔ-Nyɔŋmɔ ni tsakeee lɛ ji ‘wɔ-Jielɔ.’

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 14 Kwɛmɔ sane ni ji “Coping With an Unspeakable Tragedy,” ni yɔɔ July 22, 2001 Awake! lɛ baafa 19-23 lɛ mli lɛ.

^ kk. 16 Kwɛmɔ sane ni ji “Sustained by My Faith—Living With ALS,” ni yɔɔ January 2006 Awake! lɛ baafa 25-29 lɛ mli lɛ.

Ani Okaiɔ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa baanyɛ atsɔ ajie mɛi ni amɛwala sɛɛ efo kuku lɛ?

• Mɛni hewɔ bɔ ni Yehowa báa wekukpãa ni kã wɔ kɛ lɛ teŋ lɛ yi lɛ he hiaa fe fɛɛ lɛ?

• Mɛni shi ni Yehowa ewo akɛ ebaaha wɔ wɔheloonaa hiamɔ nii lɛ tsɔɔ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 8]

Amɔmɔ Nyɛminuu Rutherford kɛ enanemɛi lɛ yɛ afi 1918, sɛɛ mli lɛ aŋmɛɛ amɛhe, ni afo saji ni akɛshi amɛ lɛ mli

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]

Yehowa baanyɛ atsɔmɔ wɔ yɛ “hela saa nɔ”