Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Nyɛyea Nyɛbuaa Mɛi Ni Edu Gbɛ Kɛjɛ Tooku Lɛ Mli Lɛ

Nyɛyea Nyɛbuaa Mɛi Ni Edu Gbɛ Kɛjɛ Tooku Lɛ Mli Lɛ

Nyɛyea Nyɛbuaa Mɛi Ni Edu Gbɛ Kɛjɛ Tooku Lɛ Mli Lɛ

“Nyɛkɛ mi anáa miishɛɛ, ejaakɛ mina mitoo ni laaje lɛ.”—LUKA 15:6.

1. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu ha ana akɛ eji tookwɛlɔ ni yɔɔ suɔmɔ?

ATSƐƆ Yesu Kristo, ni ji Yehowa Bi koome lɛ akɛ “tooi lɛ akwɛlɔ kpeteŋkpele.” (Heb. 13:20) Ŋmalɛ lɛ gba ebaa lɛ he sane kɛfɔ̃ shi, ni etsɔɔ hu akɛ eji Tookwɛlɔ kpakpa ni tao Israel “tooi ni elaaje” lɛ. (Mat. 2:1-6; 15:24) Kɛfata he lɛ, taakɛ bɔ ni tookwɛlɔ ko kɛ ewala baaŋmɛ shi koni ekɛbu etooi ahe lɛ, Yesu gbo koni ekɛkpɔ̃ mɛi ni tamɔ tooi ni baaná efɔleshãa lɛ mli hemɔkɛyeli lɛ.—Yoh. 10:11, 15; 1 Yoh. 2:1, 2.

2. Mɛɛ nibii ekolɛ eha Kristofoi komɛi ekpa shiɛmɔyaa?

2 Dɔlɛ sane ji akɛ, mɛi komɛi ni etamɔ nɔ ni amɛhiɛ sɔ Yesu afɔleshãa lɛ, ní amɛjɔɔ amɛhe nɔ amɛha Nyɔŋmɔ lɛ kɛ Kristofoi asafo lɛ ekpa bɔɔ. Ekolɛ nijiaŋwujee, hela, loo naagbai krokomɛi eha ekãa ni amɛyɔɔ lɛ ebashi, ni amɛkpa shiɛmɔyaa. Ni kɛlɛ, ja amɛfata Nyɔŋmɔ tooku lɛ he dani amɛbaanyɛ amɛná hejɔlɛ kɛ miishɛɛ ni David wie he yɛ Lala 23 lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, David lá akɛ: “Yehowa ji mikwɛlɔ, nɔ ko nɔ ko ehiaŋ mi.” (Lala 23:1) Nɔ ko nɔ ko ehiaaa mɛi ni yɔɔ Nyɔŋmɔ tooku lɛ mli lɛ yɛ mumɔŋ, shi ebɛ lɛ nakai yɛ tooi ni edu gbɛ lɛ agbɛfaŋ. Namɛi baanyɛ aye abua amɛ? Mɛɛ gbɛ nɔ aaatsɔ aye abua amɛ? Mɛɛ nibii pɔtɛɛ abaanyɛ afee kɛye abua amɛ ni amɛku amɛsɛɛ kɛba tooku lɛŋ?

Namɛi Baanyɛ Aye Abua?

3. Mɛni Yesu tsɔɔ akɛ ehe miihia ni afee koni nine anyɛ ashɛ Nyɔŋmɔ lɛɛhe lɛ tooi ni elaaje lɛ anɔ?

3 Mɔdɛŋbɔɔ he miihia waa dani nine ashɛ Nyɔŋmɔ lɛɛhe lɛ tooi ni elaaje lɛ anɔ. (Lala 100:3) Yesu fee enɛ he nɔkwɛmɔnɔ akɛ: “Kɛji mɔ ko yɛ tooi oha ni amɛteŋ ekome du gbɛ lɛ: ani eshiŋ nyɔŋmai nɛɛhu kɛ nɛɛhu lɛ yɛ gɔji lɛ anɔ, ní eya eyatao nɔ ni edu gbɛ lɛ? Ni kɛji eba mli akɛ ena lɛ lɛ, lɛɛlɛŋ, miikɛɛ nyɛ akɛ, emii shɛɔ ehe yɛ no he fe nyɔŋmai nɛɛhu kɛ nɛɛhu lɛ ni eduko gbɛ lɛ. Nakai nɔŋŋ ni nyɛtsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ sumɔɔɔ akɛ bibii nɛɛ ateŋ mɔ kome laajeɔ.” (Mat. 18:12-14) Namɛi baanyɛ aye abua tooi ni edu gbɛ kɛjɛ tooku lɛ mli lɛ?

4, 5. Te esa akɛ asafoŋ onukpai lɛ kɛ Nyɔŋmɔ tooku lɛ aye aha tɛŋŋ?

4 Kɛ́ asafoŋ onukpai lɛ miitao amɛye amɛbua tooi ni edu gbɛ lɛ, esa akɛ amɛha ehi amɛjwɛŋmɔ mli akɛ Nyɔŋmɔ tooku lɛ ji asafo ni amɛjɔɔ amɛhe nɔ amɛha Yehowa—hɛɛ, amɛji ‘Nyɔŋmɔ lɛɛhe lɛ tooi’ ni jara wa. (Lala 79:13) Ehe miihia ni akɛ mlijɔlɛ akwɛ tooi ni jara wa nɛɛ, ni tsɔɔ akɛ esa akɛ tookwɛlɔi ni yɔɔ suɔmɔ lɛ aná tooi lɛ ahe miishɛɛ diɛŋtsɛ. Saramɔ ni amɛaasara tooi nɛɛ ní amɛkɛ amɛ agba sane tamɔ nanemɛi lɛ baanyɛ awo yibii waa. Kɛ́ tookwɛlɔi lɛ jɛ suɔmɔ mli amɛwo amɛ hewalɛ lɛ, ekolɛ no baawaje tooi nɛɛ ahemɔkɛyeli ní eha amɛná he miishɛɛ waa akɛ amɛaaku amɛ sɛɛ kɛba tooku lɛŋ.—1 Kor. 8:1.

5 Sɔ̃ kã tookwɛlɔi ni kwɛɔ Nyɔŋmɔ tooku lɛ nɔ lɛ anɔ akɛ amɛtao tooi ni edu gbɛ lɛ ní amɛye amɛbua amɛ. Bɔfo Paulo kai blema Efeso asafo lɛ mli onukpai lɛ sɔ̃i ni jwere amɛnɔ akɛ tookwɛlɔi lɛ akɛ: “Nyɛlea nyɛhe nɔkwɛmɔ kɛ tooiku lɛ fɛɛ ni Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ewo nyɛ amɛnɔkwɛlɔi lɛ, koni nyɛlɛ Nyɔŋmɔ asafo lɛ ni ekɛ lɛ diɛŋtsɛ [e-Bi lɛ] lá he lɛ.” (Bɔf. 20:28) Nakai nɔŋŋ hu bɔfo Petro wie etsɔɔ asafoŋ onukpai ni afɔ amɛ mu lɛ akɛ: “Nyɛlɛa Nyɔŋmɔ asafoku ni yɔɔ nyɛteŋ lɛ, nyɛkwɛa nɔ, jeee nɔnyɛ̃ɛ naa, shi moŋ yɛ suɔmɔ naa; asaŋ jeee sɛɛnamɔ ni yɔɔ hiɛgbele hewɔ, shi moŋ tsuijurɔ naa; asaŋ jeee akɛ mɛi ni yeɔ asafoi lɛ anɔ nuŋtsɔmɛi asane, shi moŋ mɛi ni toɔ okadii amɛhaa asafoku lɛ.”—1 Pet. 5:1-3.

6. Ŋmɛnɛ lɛ, mɛni hewɔ ehe hiaa waa ni tookwɛlɔi lɛ akwɛ Nyɔŋmɔ tooi lɛ?

6 Esa akɛ Kristofoi tookwɛlɔi lɛ akase Yesu ni ji “tookwɛlɔ kpakpa lɛ.” (Yoh. 10:11) Esusu Nyɔŋmɔ tooi lɛ ahe waa ni ema bɔ ni ehe hiaa waa ni akwɛ amɛ lɛ nɔ mi beni ekɛɛ Simon Petro koni ‘ekwɛ E-tooi’ lɛ. (Nyɛkanea Yohane 21:15-17.) Ŋmɛnɛ lɛ, ehe miihia waa ni akwɛ tooi lɛ, ejaakɛ Abonsam etswa efai shi waa akɛ ebaaha mɛi ni ejɔɔ amɛhe nɔ amɛha Nyɔŋmɔ lɛ akpa Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ. Satan tsɔɔ gbɔjɔmɔi ni Yehowa tooi lɛ yɔɔ lɛ kɛ je lɛ nɔ koni eha amɛfee nibii fɔji. (1 Yoh. 2:15-17; 5:19) Mɛi titri ni enine shɛɔ amɛ nɔ mra ji mɛi ni ekpa shiɛmɔyaa lɛ, ni no hewɔ lɛ ehe miihia ni aye abua amɛ koni amɛkɛ ŋaawoo akɛ ‘wɔnyiɛ yɛ mumɔ lɛ mli’ lɛ atsu nii. (Gal. 5:16-21, 25) Kɛ́ wɔɔye wɔbua tooi ni tamɔ nɛkɛ lɛ, ebiɔ ni wɔsɔle wɔha Nyɔŋmɔ ni wɔkɛ wɔhe afɔ̃ enɔ, wɔha emumɔ lɛ akudɔ wɔ, ni wɔkɛ e-Wiemɔ lɛ atsu nii jogbaŋŋ.—Abɛi 3:5, 6; Luka 11:13; Heb. 4:12.

7. Te kwɛmɔ ni onukpai lɛ aaakwɛ tooi ni akɛ amɛkwɛmɔ ewo amɛdɛŋ lɛ he hiaa ha tɛŋŋ?

7 Yɛ blema Israel lɛ, tookwɛlɔi kɛ tso kpalaa amɛtooi lɛ. Kɛ́ tooi lɛ miibote tooi atsũ lɛ mli loo amɛmiije kpo lɛ, ‘amɛtsɔɔ tookwɛlɔ tso lɛ shishi,’ koni tookwɛlɔ lɛ akane amɛ. (3 Mose 27:32; Mika 2:12; 7:14) Nakai nɔŋŋ hu ehe hiaa ni Kristofoi tookwɛlɔi lɛ ale Nyɔŋmɔ tooku ní akɛ amɛkwɛmɔ ewo amɛdɛŋ lɛ jogbaŋŋ ní amɛle shihilɛ mli ni eko fɛɛ eko yɔɔ. (Nyɛkɛtoa Abɛi 27:23 lɛ he.) No hewɔ lɛ, tooi lɛ akwɛmɔ kɛ amɛsaramɔ fata saji ní he hiaa ní onukpai akuu lɛ kpeeɔ koni amɛsusu he lɛ ahe. Nɔ ni fata enɛ he ji gbɛjianɔ ni amɛtoɔ kɛyeɔ amɛbuaa tooi ni edu gbɛ lɛ. Yehowa diɛŋtsɛ kɛɛ akɛ ebaadi etooi lɛ asɛɛ ní ekwɛ amɛ. (Ezek. 34:11) No hewɔ lɛ, kɛ́ onukpai lɛ fee nibii ni tamɔ nakai ni amɛkɛye amɛbua tooi ni edu gbɛ lɛ koni amɛku amɛsɛɛ kɛba tooku lɛ mli lɛ, Nyɔŋmɔ náa he miishɛɛ.

8. Mɛɛ gbɛ̀i anɔ onukpai lɛ baanyɛ atsɔ amɛye amɛbua tooi lɛ?

8 Kɛ́ naanyo héyelilɔ ko he miiye lɛ, saramɔ ni Nyɔŋmɔ tooku lɛ nɔkwɛlɔ ko aaasara lɛ lɛ baanyɛ awo nakai mɔ lɛ hewalɛ ní ená miishɛɛ. Nakai nɔŋŋ ebaanyɛ ebalɛ kɛ́ aye abua too ko ni he miiye yɛ mumɔŋ lɛ. Kɛfata nibii krokomɛi ahe lɛ, onukpai lɛ baanyɛ amɛkɛ mɔ ni ekpa shiɛmɔyaa lɛ akane ŋmalɛi, amɛkɛ lɛ atĩ sane ko ni aŋma yɛ asafo lɛ wolo ko mli lɛ mli, amɛkɛ lɛ asusu nibii komɛi ni awie yɛ asafoŋ kpeei ashishi lɛ he, ní amɛkɛ lɛ asɔle. Amɛbaanyɛ amɛha mɔ lɛ ale akɛ kɛ́ ebɔi asafoŋ kpeei baa ekoŋŋ lɛ, asafoŋbii lɛ amii baashɛ amɛhe waa. (2 Kor. 1:3-7; Yak. 5:13-15) Saramɔ ni amɛaasara mɔ lɛ, tɛlifon ni amɛaatswa lɛ, loo wolo ni amɛaaŋma lɛ lɛ baanyɛ aye abua lɛ! Kristofonyo tookwɛlɔ ni musuŋ tsɔɔ lɛ lɛ hu baanyɛ aná miishɛɛ waa kɛ́ eye ebua too ko ni edu gbɛ kɛjɛ tooku lɛŋ lɛ.

Wɔ Fɛɛ Wɔbaanyɛ Wɔye Wɔbua

9, 10. Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ jeee onukpai pɛ esa akɛ amɛye amɛbua tooi ni edu gbɛ lɛ?

9 Akɛni wɔyɛ jaramɔ bei amli ni dekã bɛ kwraa hewɔ lɛ, ekolɛ kɛ́ wɔnaanyo héyelilɔ ko miikplaŋ kɛmiijɛ asafo lɛ he lɛ, wɔyɔseŋ. (Heb. 2:1) Ni kɛlɛ, Yehowa tooi lɛ ajara wa kɛha lɛ. Amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ he yɛ sɛɛnamɔ taakɛ bɔ ni gbɔmɔtso lɛ henii lɛ eko fɛɛ eko ji lɛ. No hewɔ lɛ, ehe miihia ni wɔ fɛɛ wɔsusu wɔnyɛmimɛi lɛ ahe ní wɔbaabaa wɔhe yi diɛŋtsɛ. (1 Kor. 12:25) Ani ofeɔ nakai?

10 Eyɛ mli akɛ onukpai lɛ ji mɛi titri ni taoɔ tooi ni elaaje lɛ ni amɛyeɔ amɛbuaa amɛ moŋ, shi jeee asafoŋ onukpai lɛ pɛ esa akɛ amɛye amɛbua nanemɛi héyelilɔi ni edu gbɛ lɛ. Mɛi krokomɛi hu baanyɛ aye abua tookwɛlɔi lɛ. Wɔbaanyɛ wɔye wɔbua wɔnyɛmimɛi hii kɛ yei ni edu gbɛ lɛ koni amɛku amɛ sɛɛ kɛba tooku lɛ mli ni wɔwo amɛ hewalɛ, ni esa akɛ wɔfee nakai hu. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔtsɔ wɔye wɔbua amɛ yɛ gbɛ ni tamɔ nɛkɛ nɔ?

11, 12. Mɛɛ hegbɛ krɛdɛɛ obaanyɛ oná kɛye obua mɔ ko ni yelikɛbuamɔ he miihia lɛ yɛ mumɔŋ lɛ?

11 Bei komɛi lɛ, ekolɛ onukpai lɛ baato gbɛjianɔ koni Maŋtsɛyeli shiɛlɔ ko ni he esa kɛ́ mɔ ni ekpa shiɛmɔyaa ni miisumɔ ni aye abua lɛ lɛ akase Biblia lɛ. Nɔ hewɔ ni amɛfeɔ nakai ji ni atsĩɛ mɛi ni tamɔ nɛkɛ lɛ ‘aklɛŋklɛŋ suɔmɔ lɛ’ hiɛ. (Kpoj. 2:1, 4) Abaanyɛ awo nanemɛi héyelilɔi nɛɛ hewalɛ ní aha amɛhemɔkɛyeli lɛ mli awa kɛtsɔ nibii ni akase beni amɛkpa asafoŋ kpeei baa lɛ he ni akɛ amɛ aaasusu lɛ nɔ.

12 Kɛ́ onukpai lɛ kɛɛ bo ní okɛ naanyo héyelilɔ ko ní yelikɛbuamɔ he miihia lɛ yɛ mumɔŋ lɛ akase nii lɛ, sɔlemɔ oha Yehowa ni ekudɔ bo ní ejɔɔ omɔdɛŋbɔɔ lɛ nɔ. Hɛɛ, “tuu onitsumɔi lɛ owo Yehowa dɛŋ, ni ojwɛŋmɔi lɛ aaadamɔ shi shiŋŋ.” (Abɛi 16:3) Jwɛŋmɔ ŋmalɛi kɛ saji ni wajeɔ mɔ hemɔkɛyeli ni obaanyɛ okɛ mɛi ni yelikɛbuamɔ he miihia amɛ yɛ mumɔŋ lɛ asusu he lɛ anɔ. Susumɔ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ni bɔfo Paulo fee lɛ he. (Nyɛkanea Romabii 1:11, 12.) Paulo shwe waa akɛ ena Kristofoi ni yɔɔ Roma lɛ, koni ekɛ mumɔŋ duromɔ keenii lɛ eko aha amɛ, bɔni afee ni eŋɔwaje amɛ. Ekpa gbɛ hu akɛ ashɛje lɛ kɛ amɛ fɛɛ mii yɛ amɛteŋ. Kɛ́ wɔmiiye wɔmiibua tooi ni edu gbɛ kɛjɛ Nyɔŋmɔ tooku lɛ mli lɛ, ani esaaa akɛ wɔnáa su ni tamɔ nakai nɔŋŋ?

13. Mɛɛ saji obaanyɛ okɛ mɔ ni ekpa shiɛmɔyaa lɛ asusu he?

13 Beni okɛ mɔ lɛ kaseɔ nii lɛ, obaanyɛ obi lɛ akɛ, “Mɛɛ gbɛ nɔ otsɔ obale anɔkwale lɛ?” Ye obua mɔ ni ekpa shiɛmɔyaa lɛ ní ekai miishɛɛ ni ená beni esɔmɔɔ Yehowa lɛ, ni owo lɛ hewalɛ ni egba bo niiashikpamɔi ni yɔɔ miishɛɛ ni ená yɛ asafoŋ kpeei ashishi, yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli, kɛ agbɛnɛ hu yɛ kpokpaa wulu nɔ kpeei ashishi lɛ. Wiemɔ miishɛɛ ni ekolɛ nyɛyi enyɔ lɛ fɛɛ nyɛná yɛ Yehowa sɔɔmɔ mli be ko ni eho lɛ he. Wiemɔ miishɛɛ ni onáa akɛni otsi obɛŋkɛ Yehowa hewɔ lɛ he. (Yak. 4:8) Tsɔɔmɔ akɛ ohiɛ sɔɔ gbɛ nɔ ni Nyɔŋmɔ tsɔɔ ehaa wɔ wɔhiamɔ nii ákɛ ewebii lɛ—titri lɛ, bɔ ni eshɛjeɔ wɔmii ní ehaa wɔnáa hiɛnɔkamɔ yɛ wɔmanehului lɛ amli lɛ.—Rom. 15:4; 2 Kor. 1:3, 4.

14, 15. Mɛɛ nibii ni mɛi ni ekpa shiɛmɔyaa lɛ ená mli gbɛfaŋnɔ pɛŋ lɛ ebaafee nɔ ni sa jogbaŋŋ akɛ oooha amɛkai?

14 Eka shi faŋŋ akɛ, ebaafee nɔ ni hi akɛ oooha mɔ ni ekpa shiɛmɔyaa lɛ akai jɔɔmɔi ni ená beni ekɛ Kristofoi asafo lɛ bɔ gbagbalii lɛ ateŋ ekomɛi. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, etee nɔ ená Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛ Nyɔŋmɔ yiŋtoi ahe nilee babaoo. (Abɛi 4:18) Akɛni ‘enyiɛ yɛ mumɔ lɛ mli’ hewɔ lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ ebafee nɔ ni yɔɔ mlɛo kɛha lɛ akɛ eeekpoo efɔŋfeemɔ he kaai ni ekɛkpe lɛ. (Gal. 5:22-26) Enɛ ha ená henilee kpakpa, ni no ha etsi ebɛŋkɛ Yehowa yɛ sɔlemɔ mli ni ‘Nyɔŋmɔ hejɔlɛ ni fe jwɛŋmɔi fɛɛ lɛ bu etsui kɛ ejwɛŋmɔ he.’ (Filip. 4:6, 7) Ha saji nɛɛ ahi ojwɛŋmɔ mli, jɛɛ otsuiŋ oná mɔ lɛ he miishɛɛ, ni bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ jɛɛ osuɔmɔ mli owo onyɛmi nuu loo onyɛmi yoo Kristofonyo lɛ hewalɛ ni eku esɛɛ kɛba tooku lɛŋ.—Nyɛkanea Filipibii 2:4.

15 Ŋɔɔ lɛ akɛ oji asafoŋ onukpa ni oyaasara tooi ni edu gbɛ lɛ ateŋ eko. Kɛ́ mɛi ni ekpa shiɛmɔyaa lɛ ji gbalashihilɛ mli hefatalɔi lɛ, obaanyɛ owo amɛ hewalɛ ni amɛsusu be ni amɛkase anɔkwale lɛ kɛjɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli klɛŋklɛŋ kwraa lɛ he. No mli lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ amɛnu anɔkwale lɛ shishi, eha amɛhiɛ fee amɛ yaa, amɛtsui nyɔ amɛ mli, ni amɛye amɛhe yɛ mumɔŋ! (Yoh. 8:32) Beni amɛkaseɔ Yehowa, esuɔmɔ lɛ, kɛ eyiŋtoi ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ ahe nii lɛ, kwɛ bɔ ni eha amɛtsuiŋ yi obɔ kɛ hiɛsɔɔ! (Nyɛkɛtoa Luka 24:32 lɛ he.) Kaimɔ amɛ akɛ Kristofoi ni ejɔɔ amɛhe nɔ lɛ náa amɛkɛ Yehowa teŋ wekukpãa kpakpa, ni amɛnáa hegbɛ ni nɔ bɛ akɛ amɛaasɔle amɛha lɛ. Jɛɛ anɔkwayeli mli owo mɛi ni ekpa shiɛmɔyaa lɛ hewalɛ ni amɛkpɛlɛ Yehowa ni ji “Nyɔŋmɔ ni ajɔɔ lɛ lɛ anunyam sanekpakpa” lɛ nɔ ekoŋŋ.—1 Tim. 1:11.

Yaa nɔ Ojie Suɔmɔ Kpo Otsɔɔ Amɛ

16. Tsɔɔmɔ nɔkwɛmɔnɔ ko ni haa anaa akɛ kɛ́ aye abua mɔ ko yɛ mumɔŋ lɛ, eyeɔ omanye.

16 Kɛ́ akɛ ŋaawoi nɛɛ tsu nii lɛ, ani eyeɔ omanye? Hɛɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, oblanyo ko ni bɔi shiɛmɔyaa beni eye afii 12 lɛ kpa shiɛmɔyaa beni eye afii 15 lɛ. Shi sɛɛ mli lɛ, ebɔi shiɛmɔyaa ekoŋŋ ni ekɛ ehe ewo be fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli nɔ ni fa fe afii 30 nɛ. Yelikɛbuamɔ ni asafoŋ onukpa ko kɛha lɛ lɛ ji nɔ̃ titri ni ha ebatsɔ asafo lɛ mlinyo ni yɔɔ ekãa ekoŋŋ lɛ. Ehiɛ sɔ nakai yelikɛbuamɔ lɛ waa diɛŋtsɛ!

17, 18. Mɛɛ sui baaha onyɛ oye obua mɔ ko ni edu gbɛ kɛjɛ Nyɔŋmɔ tooku lɛ mli lɛ?

17 Suɔmɔ ji nɔ ni tsirɛɔ Kristofoi ni amɛyeɔ amɛbuaa mɛi ni ekpa shiɛmɔyaa lɛ koni amɛku amɛ sɛɛ kɛba asafo lɛ mli. Yesu kɛɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ akɛ: “Kitã hee miŋɔhaa nyɛ, akɛ nyɛsumɔ nyɛhe; taakɛ bɔ ni misumɔ nyɛ lɛ, nakai nyɛ hu nyɛsumɔa nyɛhe. Kɛji nyɛsumɔɔ nyɛhe lɛ, no mɛi fɛɛ kɛaale akɛ mikaselɔi ji nyɛ.” (Yoh. 13:34, 35) Hɛɛ suɔmɔ ji nɔ ni kadiɔ anɔkwa Kristofoi. Ani esaaa akɛ ajie suɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ kpo atsɔɔ Kristofoi ni abaptisi amɛ ni amɛkpa shiɛmɔyaa lɛ? Ekã shi faŋŋ akɛ esa akɛ afee nakai! Shi kɛ́ wɔmiiye wɔmiibua mɛi ni tamɔ nɛkɛ lɛ, ehe baahia ni wɔjie Kristofoi asui srɔtoi akpo.

18 Mɛɛ sui ekolɛ ehe baahia ni ojie lɛ kpo kɛ́ ooye oobua mɔ ko ni edu gbɛ kɛjɛ Nyɔŋmɔ tooku lɛ mli lɛ? Kɛfata suɔmɔ he lɛ, esa akɛ ojie musuŋtsɔlɛ, mlihilɛ, mlijɔlɛ, kɛ tsuishitoo kpo. Ekolɛ shihilɛ lɛ hu baabi ni okɛ sane ake. Paulo ŋma akɛ: “Nyɛwoa musuŋtsɔlɛ, mlihilɛ, heshibaa jwɛŋmɔ, mlijɔlɛ, tsuishitoo, ni kɛji mɔ ko kɛ mɔ ko ná sane ko lɛ, nyɛnanaa nyɛhaa nyɛhe ni nyɛkɛfafaa nyɛhe, taakɛ bɔ ni Kristo hu ŋɔfa nyɛ lɛ, nakai nyɛ hu nyɛfea; shi enɛɛmɛi fɛɛ sɛɛ lɛ nyɛwoa suɔmɔ ni ji emuuyeli kpãa lɛ.”—Kol. 3:12-14.

19. Mɛni hewɔ sɛɛnamɔ yɔɔ he akɛ aaaye abua tooi ni edu gbɛ lɛ ni amɛku amɛ sɛɛ kɛba Kristofoi atooku lɛ mli lɛ?

19 Nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ baatsɔɔ yiŋtoi ahewɔ ni mɛi komɛi duɔ gbɛ kɛjɛɔ Nyɔŋmɔ tooku lɛ mli lɛ. Ebaaha wɔna bɔ ni mɛi ni kuɔ amɛ sɛɛ kɛbaa lɛ hu baanyɛ akpa gbɛ akɛ abaahere amɛ. Be mli ni okaseɔ nakai sane lɛ, ní ojwɛŋɔ nikasemɔ nɛɛ hu nɔ lɛ, ná nɔmimaa akɛ mɔdɛŋ fɛɛ ni ooobɔ kɛye obua tooi ni edu gbɛ lɛ koni amɛku amɛ sɛɛ kɛba Kristofoi atooku lɛ mli lɛ efeŋ efolo. Yɛ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ mli lɛ, mɛi babaoo kɛ amɛbe fɛɛ tsuɔ nii kɛbuaa heloonaa nibii anaa, shi adesa wala kome pɛ jara wa kwraa fe shika ni yɔɔ je lɛŋ lɛ fɛɛ. Yesu ma sane nɛɛ nɔ mi yɛ ebɛbua ni kɔɔ too ni laaje lɛ he lɛ mli. (Mat. 18:12-14) Be mli ni obɔɔ mɔdɛŋ akɛ oye obua Yehowa tooi ni esumɔɔ amɛ waa ni amɛdu gbɛ lɛ koni amɛku amɛ sɛɛ kɛba tooku lɛ mli lɛ, ha nakai sane lɛ ahi ojwɛŋmɔ mli be fɛɛ be.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

• Mɛɛ sɔ̃ ka Kristofoi tookwɛlɔi lɛ anɔ yɛ tooi ni edu gbɛ kɛjɛ tooku lɛ mli lɛ agbɛfaŋ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ obaanyɛ otsɔ oye obua mɛi ni amrɔ nɛɛ amɛkɛ asafo lɛ ebɔɔ lɛ?

• Mɛɛ sui baanyɛ aha oye obua mɛi edu gbɛ kɛjɛ tooku lɛ mli lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]

Kristofoi tookwɛlɔi jɛɔ amɛsuɔmɔ mli amɛyeɔ amɛbuaa mɛi ni edu gbɛ kɛjɛ Nyɔŋmɔ tooku lɛ mli lɛ