Baʼaloʼob maʼalobtak ku kanaʼal tiʼ u cartai Santiago yéetel Pedro
U Tʼaan Jéeobaeʼ kuxaʼan
Baʼaloʼob maʼalobtak ku kanaʼal tiʼ u cartai Santiago yéetel Pedro
ÓOLIʼ treinta jaʼaboʼob tsʼoʼokok le Pentecostés tiʼ u jaʼabil 33 tiʼ le yáax siglooʼ, Santiago, u majan sukuʼun Jesuseʼ, tu tsʼíibtaj upʼéel carta tiʼ «u doce chʼiʼibaliloʼob» Israel wa le máaxoʼob yéeyanoʼob utiaʼal u binoʼob kaʼanoʼ (Sant. 1:1). ¿Baʼaxten? Utiaʼal ka muʼukʼaʼanchajak u fejoʼob yéetel ka chúukpajak u yóol u aktáantoʼob le talamiloʼoboʼ. Le cartaaʼ ku taasik xan tsolnuʼukoʼob utiaʼal u yutskíintaʼal jujumpʼéel talamiloʼob yaan teʼ múuchʼuliloʼob bejlaʼoʼ.
Le apóstol Pedrooʼ tu tsʼíibtaj u yáax carta táanil tiʼ u káajal le chʼaʼapachtajil tu beetaj u yantal le emperador Nerón tu jaʼabil 64. Le cartaaʼ tu tsʼíibtaj utiaʼal u líiʼsik u yóol le sukuʼunoʼoboʼ, yéetel utiaʼal maʼ u xuʼulul u meyajkoʼob Dios. Maʼ úuch tiʼ leloʼ tu tsʼíibtaj uláakʼ carta utiaʼal u yaʼaliktiʼob kʼaʼabéet u chʼaʼikoʼob en cuenta baʼax ku yaʼalik le Kiliʼich Tsʼíiboʼoboʼ bey xan maʼ u tuʼubsikoʼob naatsʼ yanil u kʼiinil Jéeoba. U jaajileʼ jach yaʼab utsiloʼob jeʼel k-jóoʼsik tiʼ u cartai Santiago yéetel Pedro (Heb. 4:12).
DIOSEʼ KU TSʼÁAIK NAʼAT TIʼ LE MÁAXOʼOB KʼÁATIKTIʼOʼ
Santiagoeʼ tu yaʼalaj: «Kiʼi u yóol le máak ku mukʼyajtik yéetel chúukaʼan óolal le túuntaj óoloʼoboʼ; tumen le ken jóokʼok kʼambeʼeneʼ, bíin u kʼam le siibaloʼ, bey jumpʼéel péet joʼoleʼ, le kuxtal u yaʼalmaj Jajal Dios u tsʼáaik[oʼ]». Jéeobaeʼ yaan u tsʼáaiktoʼon naʼat utiaʼal k-aktáantik le talamiloʼoboʼ, baʼaleʼ unaj k-kʼáatiktiʼ yéetel fe (Sant. 1:5-8, 12).
Santiagoeʼ tu yaʼalaj xaneʼ le máaxoʼob nuʼuktik le múuchʼuliloʼ kʼaʼabéettiʼob fe yéetel naʼatil. Tsʼoʼoleʼ tu yaʼaleʼ u yaakʼ máakeʼ, kex chichneʼ jeʼel u yoksik máak tiʼ talmileʼ; tu yaʼalaj xaneʼ kʼaʼabéet k-kanáantikba tiʼ le baʼaloʼob kʼaastak jeʼel u náachkuntkoʼon tiʼ Diosoʼ. Tu tsolaj xan baʼax kʼaʼabéet u beetik utúul máak tsʼoʼok u kʼebantal utiaʼal ka suunak tu yiknal Jéeoba (Sant. 3:1, 5, 6; 5:14, 15).
U núukil kʼáatchiʼob:
2:13. ¿Baʼaxten tu yaʼalaj Santiagoeʼ «le máaxoʼob ku chʼaʼikoʼob óotsililoʼ, bíin jóokʼokoʼob yéetel uts tu kʼiinil le pʼis óoloʼ»? Ken pʼis óoltaʼakoʼon tumen Jéeobaeʼ yaan u chʼaʼik en cuenta le bix t-eʼesil chʼaʼa óotsilil yéetel yaan u perdonarkoʼon yoʼolal le u kʼiʼikʼel Jesús tu wekaj t-óolaloʼ (Rom. 14:12). Le oʼolaleʼ, ¿máasaʼ jach kʼaʼanan ka k-chʼaʼa óotsilil tiʼ u maasil?
Baʼaxoʼob ku kaʼansiktoʼon:
_______
1:14, 15. Jeʼel u kʼebantal máak wa ku yantal kʼaakʼas tsʼíibolal tiʼeʼ. Le oʼolal unaj k-kanáantik maʼ k-máansik t-tuukul le baʼaloʼobaʼ, baʼaxeʼ maas maʼalob ka k-chup k-tuukul bey xan k-puksiʼikʼal yéetel baʼaloʼob maʼalobtak (Fili. 4:8).
2:8, 9. Wa k-yéeyik tiʼ máaxoʼob ken k-eʼes utsileʼ k-bin tu contra u «nojoch» leyil le yaabilajoʼ. Le oʼolal toʼoneʼ maʼatech k-beetik leloʼ.
2:14-26. Toʼoneʼ tsʼoʼok k-salvartaʼal «tu yoʼolal le oksaj óolal» yantoʼonoʼ, maʼ tumen k-tsʼoʼokbesik le Leyoʼ wa le baʼax tu kaʼansaj Jesusoʼ. Baʼaleʼ maʼ chéen yaan yéetel ka u yaʼal máak yaan u fe tiʼ Diosiʼ (Efe. 2:8, 9; Juan 3:16). Baʼaxeʼ unaj xan u kuxtal máak jeʼex u kʼáat Jéeobaeʼ.
3:13-17. «Le kaʼanilbeʼen naʼat[oʼ]» maas maʼalob tiʼ le «luʼumkabil naʼat, wíinikbeʼen yéetel tiʼ kʼaasilbaʼal u taal[oʼ]». Le oʼolaleʼ unaj k-kaxtik u naʼat Dios jeʼex u kaxtaʼal taakʼin taʼakaʼaneʼ (Pro. 2:1-5).
3:18. Le maʼalob péektsiloʼ ku kʼaʼaytaʼal tumen «le máaxoʼob ku táan óoltikoʼob u yantal jeetsʼeloʼ». Le oʼolaleʼ jach kʼaʼanan ka yanaktoʼon kabal óolal, ka k-bisba maʼalob yéetel u maasil yéetel maʼ k-kaxtik baʼateʼel tiʼ mix máak.
«MUʼUKʼAʼAN JEETSʼELEʼEX TIʼ LE OKSAJ ÓOLALOʼ»
Pedroeʼ tu kʼaʼajsaj tiʼ le sukuʼunoʼob yéeyaʼanoʼoboʼ yantiʼob u jatsʼuts páajtalil u binoʼob kaʼan. Tu yaʼalajtiʼob: «Teʼexeʼ jumpʼéel kaaj yéeyaʼaneʼex, junmúuchʼ [sacerdoteʼex] táan u meyajtikoʼob le [reyoʼ], jumpʼéel kaaj kiliʼich». Ka tsʼoʼok u tsoliktiʼob u kʼaʼananil u tsʼáaikubaʼob yáanal u páajtalil le máaxoʼob nuʼuktik le múuchʼuliloʼ, tu yaʼalajtiʼob: «Kuxleneʼex tuláakaleʼex ichil jumpʼéeliliʼ tuukul bey xan yéetel chʼaʼa óotsilil ta baatsileʼex, yaabiltabaʼex jeʼel bix sukuʼunoʼobeʼ. Yanakteʼex muumun puksiʼikʼal bey xan kabal óolal» (1 Ped. 1:3, 4; 2:9; 3:8).
Tumen táan kaʼach «u náatsʼal u xuul tuláakal baʼal» Jerusaleneʼ, Pedroeʼ tu yaʼalaj tiʼ le yáax cristianoʼoboʼ: «Tojchajak a tuukuleʼex yéetel tsʼaʼabaʼex payalchiʼ tu jaajil a wóoleʼex». Tsʼoʼoleʼ tu yaʼalajtiʼob: «Ilawileʼex maʼalob baʼax ka beetikeʼex yéetel pʼil ichneneʼex; [...] muʼukʼaʼan jeetsʼeleʼex tiʼ le oksaj óolaloʼ» (1 Ped. 4:7; 5:8, 9).
U núukil kʼáatchiʼob:
3:20-22. ¿Baʼaxten ku yaʼalik le teksto kʼaʼabéet u yokjaʼ máak utiaʼal ka u salvartubaoʼ? Kex tumen le okjaʼ upʼéel baʼal kʼaʼabéeteʼ, u jaajileʼ letiʼe «u kaʼapúut kuxtal Jesucristo» salvarkoʼonoʼ. Le oʼolaleʼ chéen ku yokjaʼ le máaxoʼob ku creerkoʼob yaan u salvarkubaʼob yoʼolal u kʼiʼikʼel Cristo tu wekajoʼ yéetel ku creerkoʼob kaʼa kuxkíintaʼabi. Unaj xan u creerkoʼob «tiʼ yaan tu x-noʼoj kʼab Jajal Dioseʼ» yéetel tsʼaʼan páajtalil tiʼ yóokʼol le kuxaʼanoʼoboʼ bey xan yóokʼol le kimenoʼoboʼ. Le okjaʼ ku yaʼalik le tekstoaʼ chíikbesaʼab tumen Noé yéetel u familia le ka «toʼokoʼob tu yoʼolal le jaʼoʼ».
4:6. ¿Máax «le máa[koʼob] kimenoʼob» kʼaʼaytaʼabtiʼob le maʼalob péektsiloʼ? Letiʼe máaxoʼob maʼ u yuʼuboʼob kaʼach u maʼalob péektsilil le Reinooʼ yéetel kimenoʼob tu táan Dios tu yoʼolal u kʼasaʼaniloʼob yéetel tu yoʼolal u kʼebanoʼob (Efe. 2:1, NM). Le ka tu kʼaj óoltoʼob le maʼalob péektsiloʼ káaj túun u kuxtaloʼob tu táan Dios.
Baʼaxoʼob ku kaʼansiktoʼon:
_______
1:7. Unaj k-chíikbesik wa muʼukʼaʼan k-fe ken k-aktáant talamiloʼob. Wa bey le fe yantoʼonaʼ, letiʼ ken u yáantoʼon utiaʼal k-salvartikba (Heb. 10:39, NM). Maʼ u xuʼulul u chúukpajal k-óol meyajt Dios kex yantoʼon talamiloʼob.
1:10-12. Le angeloʼoboʼ jach taakchaj u naʼatkoʼob le baʼax u yaʼalmaj le profecíaʼob yoʼolal le máaxoʼob kun binoʼob kaʼanoʼ. Baʼaleʼ lelaʼ kʼuch naʼatbil le ka káaj u yéeyaʼal le máaxoʼob kun binoʼob kaʼanoʼ (Efe. 3:10). Jeʼex le angeloʼoboʼ, unaj k-xakʼaltik «u jach taʼakbil baʼaloʼob Jajal Dios» (1 Cor. 2:10).
2:21. Jeʼex Jesuseʼ, unaj k-óotik tak kíimil utiaʼal k-eʼesik chéen Jéeoba unaj u gobernar.
5:6, 7. K-tsʼáaik u yojéelt Jéeoba baʼax chiʼichnakkúunskoʼoneʼ, yaan u yáantkoʼon utiaʼal kaxtik táanil le Reinooʼ yéetel ku yáantkoʼon utiaʼal maʼ k-sen chiʼichnaktal yoʼolal baʼax ku taal u kʼiinil (Mat. 6:33, 34).
«U KʼIINIL YUUMTSILEʼ BÍIN TAALAK»
Apóstol Pedroeʼ tu yaʼalaj: «Le [profetaʼoboʼ] maʼ tʼaanajoʼob mix juntéen chéen tu juunal u yóoloʼobiʼ. Maʼ beyiʼ, baʼaleʼ máakoʼob nuʼuktaʼanoʼob tumen Kiliʼich [muukʼeʼ,] tʼaanajoʼob tu yoʼolal Jajal Dios». Wa k-jach xakʼaltik u profecíailoʼob le Bibliaoʼ, maʼ ken k-táabsbil tumen le «tuusil j-kaʼambesajoʼo[boʼ]» mix tumen uláakʼ máakoʼob (2 Ped. 1:21; 2:1-3).
Pedroeʼ tu yaʼalaj xan: «Tiʼ le u tsʼook kʼiinoʼoboʼ bíin taalak pʼaʼas máakoʼob». Baʼaleʼ «u kʼiinil Yuumtsileʼ bíin taalak [...] jeʼel bix u taal juntúul j-ookol[eʼ]». Tu tsʼoʼokbal le cartaaʼ, le apostoloʼ tu tsʼáaj tsolnuʼukoʼob tiʼ le máaxoʼob táan u páaʼtkoʼob «u kʼuchbal u kʼiinil Jajal Dios[oʼ]» (2 Ped. 3:3, 10-12).
U núukil kʼáatchiʼob:
1:16-19. ¿Máax «le jaʼatskab kʼiin eekʼoʼ»? ¿Baʼax kʼiin ka jóokʼi? Yéetel ¿bix k-ojéeltik tsʼoʼok u jóokʼol? «Le jaʼatskab kʼiin eekʼoʼ» ku chíikbesik Jesús le tsʼokaʼaniliʼ u beetaʼal reyiloʼ (Apo. 22:16). Tu jaʼabil 1914, Jesuseʼ «jóokʼ» wa káaj u beetik u reyil tiʼ u Reino Dios, utiaʼal u yeʼesik yaan u yutskíintik tuláakal baʼal. Le transfiguración tu yilaj Pedrooʼ, upʼéel bix tu yeʼesil Jesús le nojbeʼenil yéetel le nojoch páajtalil ken u kʼam ken beetaʼak reyiloʼ, yéetel leloʼ tu chíikbesaj jach ku béeytal le baʼax ku yaʼalik le Bibliaoʼ (Mar. 9:1-3). Wa k-kʼamik le baʼax ku yaʼalik le Bibliaoʼ, yaan u sáasiltal k-puksiʼikʼal yéetel yaan k-tsʼáaik cuenta tsʼoʼok u jóokʼol le jaʼatskab kʼiin eekʼoʼ
3:17. ¿Tiʼ baʼax táan kaʼach u tʼaan Pedro le ka tu yaʼalaj tiʼ le cristianoʼob yaan baʼax u yojloʼob maʼiliʼ úuchkeʼ? Táan kaʼach u tʼaan tiʼ le baʼaloʼob maʼ úuchuk tsʼaʼab u yojéelt letiʼ yéetel uláakʼ máakoʼob tsʼíib le Bibliaoʼ. Baʼaleʼ lelaʼ maʼ u kʼáat u yaʼal wa jach u yojloʼob tuláakal baʼax ku taal u kʼiiniliʼ. Le baʼax tsʼaʼab u yojéeltoʼoboʼ le áantoʼob utiaʼal ka u yojéeltoʼob baʼax kun úuchul.
Baʼaxoʼob ku kaʼansiktoʼon:
_______
1:2, 5-7. Wa mantatsʼ k-ilik muʼukʼaʼankúuntik fe, k-eʼesik chúukaʼan óolal yéetel k-beetik baʼax ku yaʼalik le Bibliaoʼ, maʼ chéen yaan k-kʼaj óoltik Dios yéetel Jesusiʼ, baʼaxeʼ k-kuxtaleʼ yaan u yantal u beelal yéetel yaan k-tsʼáaik maʼalob ichoʼob (2 Ped. 1:8).
1:12-15. Utiaʼal ka pʼáatak jeetsʼel yaniloʼon tiʼ le jaajoʼ, kʼaʼabéet u kʼaʼajsaʼaltoʼon mantatsʼ baʼax ku yaʼalik le Bibliaoʼ. Le oʼolal jach kʼaʼanan ka xiʼikoʼon teʼ muchʼtáambaloʼoboʼ, ka k-xakʼalt le jóoʼsaʼaniloʼoboʼ bey xan le Bibliaoʼ.
2:2. Unaj k-kanáantik baʼax k-beetik utiaʼal maʼ k-taasik subtsilil tiʼ Jéeoba mix tiʼ u kaajal (Rom. 2:24).
2:4-9. Yoʼolal le baʼaxoʼob u beetmaj úuchjeakiloʼ, k-ojleʼ Jéeobaeʼ «u yojel u tok tiʼ le mukʼyajoʼoboʼ le máaxoʼob u kʼubmajoʼob u kuxtaloʼob tiʼ letiʼoʼ, yéetel ku tsʼáaik le máaxoʼob kʼasaʼanoʼoboʼ tu yáanal jaatsʼ utiaʼal u kʼiinil le pʼis óoloʼ».
2:10-13. Kex le máaxoʼob tsʼaʼantiʼob «nojbeʼen páajtalil» (wa le ancianoʼoboʼ) kʼeban wíinkoʼob yéetel yaan kʼiin ku beetkoʼob baʼax maʼ jach tubeeleʼ, maʼ unaj k-tʼaan kʼaas tu contraʼobiʼ (Heb. 13:7, 17).
3:2-4, 12. Wa k-beetik «le baʼax tu yáax aʼalajoʼob le kiliʼich [profetaʼob,] bey xan u yaʼalmajtʼaan Yuumtsil k-toksaji[leʼ]», maʼ kun tuʼubultoʼon naatsʼ yanik u kʼiinil Jéeoba.
3:11-14. Tumen táan k-páaʼtik «u kʼuchbal u kʼiinil Jajal Dios[eʼ]», 1) unaj u yantaltoʼon upʼéel toj yéetel kiliʼich kuxtal tiʼ tuláakal baʼax k-beetik yéetel tiʼ bix k-meyajtik Dios; 2) unaj k-kʼubik óol tiʼ baʼaxoʼob k-beetik, jeʼex k-jóokʼol kʼaʼayt u maʼalob péektsilil le Reinooʼ yéetel k-kaʼansik le máakoʼoboʼ; 3) unaj k-kanáantik maʼ u yantaltoʼon mix upʼéel «kʼaasil», lelaʼ u kʼáat yaʼaleʼ maʼ k-chaʼik tiʼ le yóokʼol kaab ka u kʼaskúunt k-kuxtaloʼ; 4) ken k-áant u maasileʼ unaj k-beetik yoʼolal yaabilaj, maʼ tumen táan k-páaʼtik k-kʼamik wa baʼaxiʼ, beyoʼ yaan k-kuxtal yéetel «x-maʼ siʼipilil», yéetel 5) unaj k-ilik ka yanaktoʼon «jeetsʼel óolal» yéetel Dios, yéetel k-sukuʼunoʼob bey xan yéetel u maasil máakoʼob.