Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

“Dioofeemɔ Be Yɛ”

“Dioofeemɔ Be Yɛ”

“Dioofeemɔ Be Yɛ”

ASIA bokagbɛbii abɛbua ko kɛɔ akɛ: “Wiemɔ lɛ jwiɛtɛi ni, shi dioofeemɔ lɛ shika tsuru ni.” Wiemɔ komekomei ashishitsɔɔmɔ wolo ko (Brewer’s Dictionary of Phrase and Fable) tsɔɔ akɛ, Hebribii yɛ abɛbua ko ni tamɔ nakai akɛ: “Kɛ́ wiemɔ ji shekel kome lɛ, dioofeemɔ ji shekeli enyɔ.” Maŋtsɛ Salomo ni ji nilelɔ lɛ, ni ye blema Israel nɔ lɛ ŋma akɛ: “Nɔ fɛɛ nɔ yɛ ebe . . . ni nitsumɔ fɛɛ nitsumɔ ni yɔɔ ŋwɛi shishi nɛɛ yɛ ebe. . . . Dioofeemɔ be yɛ, ni wiemɔ be yɛ.”—Jaj. 3:1, 7.

Shi mɛɛ be esa akɛ wɔfee dioo fe nɔ ni wɔɔwie? Wiemɔ ni ji “dioo” kɛ “dioofeemɔ” lɛ je kpo shii abɔ yɛ Biblia lɛ mli. Bɔ ni akɛ wiemɔi nɛɛ tsu nii aha lɛ haa wɔnaa akɛ dioofeemɔ he miihia kɛ́ hooo kwraa lɛ yɛ shihilɛi etɛ komɛi amli. Nyɛhaa wɔsusua bɔ ni dioofeemɔ tsɔɔ akɛ wɔmiijie bulɛ, hiɛshikamɔ kɛ sɛɛyoomɔ kpo kɛ agbɛnɛ bɔ ni eyeɔ ebuaa wɔ kɛjwɛŋɔ nii anɔ lɛ ahe wɔkwɛa.

Bulɛ Kpojiemɔ He Okadi

Dioofeemɔ tsɔɔ bulɛ loo woo kpojiemɔ. Gbalɔ Habakuk kɛɛ akɛ: “Yehowa yɛ esɔlemɔwe krɔŋkrɔŋ lɛ; shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ afee diŋŋ yɛ ehiɛ!” (Hab. 2:20) Esa akɛ anɔkwa jalɔi “afee dioo amɛ Yehowa yiwalaheremɔ.” (Yaafo 3:26) Lalatsɛ lɛ la akɛ: “Daŋmɔ Yehowa diŋŋ, ni oto otsui shi omɛ lɛ; kaawo otsui la yɛ mɔ ni egbɛ eja eha lɛ lɛ hewɔ.”—Lala 37:7.

Ani wɔbaanyɛ wɔjie Yehowa yi ni wɔwieee? Aso bei komɛi lɛ wɔnaa ekpɛɛɛ wɔhe kɛji wɔna adebɔɔ nibii ni yɔɔ fɛo lɛ aahu akɛ ehiii wɔ nɔ ko kɛɛmɔ? Kɛ́ wɔjwɛŋ adebɔɔ nibii ni yɔɔ naakpɛɛ nɛɛ anɔ lɛ, ehaa wɔjieɔ Bɔlɔ lɛ yi yɛ wɔtsuiaŋ, aloo jeee nakai? Lalatsɛ David je elalai lɛ ekome shishi akɛ: “O Nyɔŋmɔ ni oyɔɔ Zion, bo onɔ ji yijiemɔ yɛ dioofeemɔŋ; ni abaaye shiwoo lɛ nɔ aha bo.”—Lala 65:1, NW.

Bɔ ni ebiɔ ni wɔjie bulɛ kpo wɔtsɔɔ Yehowa lɛ, nakai nɔŋŋ esa akɛ wɔjie bulɛ kpo wɔha ewiemɔi lɛ hu. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni Nyɔŋmɔ gbalɔ Mose kɛ Israelbii lɛ wieɔ enaagbee wiemɔ lɛ, ekɛ osɔfoi lɛ kɛɛ Israelbii lɛ ni naa ebakpe shi lɛ akɛ: ‘Nyɛfea diŋŋ ní nyɛboa Yehowa, nyɛ-Nyɔmɔ lɛ, gbee toi.’ Kɛ́ Israelbii lɛ babua amɛhe naa koni akane Nyɔŋmɔ Mla lɛ atsɔɔ amɛ lɛ, esa akɛ gbekɛbii ni yɔɔ amɛteŋ lɛ po abo nɔ ni akaneɔ lɛ toi jogbaŋŋ. Mose kɛɛ akɛ: “Ha ni maŋ lɛ, hii kɛ yei kɛ gbekɛbii . . . abua amɛhe naa . . . ni amɛkase.”—5 Mose 27:9, 10; 31:11, 12.

Ehi jogbaŋŋ akɛ Yehowa jálɔi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ aaabo famɔi ni amɛnine shɛɔ nɔ yɛ Kristofoi ahenaabuamɔi ashishi ní kpee wuji fata he lɛ atoi! Beni akɛ Biblia mli anɔkwalei haa kɛjɛɔ wiemɔ kpoku lɛ nɔ lɛ, aso ebaafee nɔ ni tsɔɔ bulɛ kɛha Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛ egbɛjianɔtoo lɛ kɛ́ wɔkɛ mɛi krokomɛi miigba sane? Kɛ́ kpee lɛ miiya nɔ lɛ, eji be ni esa akɛ wɔfee dioo ni wɔbo nɔ ni awieɔ lɛ toi.

Agbɛnɛ hu bulɛ yɛ mli akɛ kɛ́ wɔkɛ mɔ ko miigba sane lɛ, wɔbo lɛ toi jogbaŋŋ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, blematsɛ Hiob kɛɛ enaafolɔlɔi lɛ akɛ: “Nyɛtsɔɔa mi, ní mabu minaa.” Hiob miisumɔ ni efee dioo kɛbo amɛtoi be mli ni amɛwieɔ lɛ. Ni beni eshɛ enɔ ni ebaawie lɛ, ekɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛbua nyɛnaa, nyɛkwɛa mi, koni mawie.”—Hiob 6:24; 13:13.

Eyeɔ Odase akɛ Wɔyɛ Hiɛshikamɔ kɛ Sɛɛyoomɔ

Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Mɔ ni mɔɔ enaabu mli lɛ, nilelɔ [loo hiɛshikalɔ] ni.” “Mɔ ni yɔɔ jwɛŋmɔ [loo sɛɛyoomɔ] lɛ, ebuɔ enaa.” (Abɛi 10:19; 11:12) Susumɔ bɔ ni Yesu fee dioo kɛtsɔɔ akɛ eyɛ hiɛshikamɔ kɛ sɛɛyoomɔ lɛ he okwɛ. “Yesu etswaaa edaaŋ” beni eyɔse akɛ sɛɛnamɔ ko baŋ he kɛ́ ewie yɛ ehenyɛlɔi ni feɔ basabasa lɛ ateŋ lɛ. (Mat. 26:63) Sɛɛ mli beni Pilato kojoɔ Yesu lɛ, Yesu “ejieee naa.” Ekɛ hiɛshikamɔ tsu nii koni eha nibii ni etsu lɛ aye ehe odase.—Mat. 27:11-14.

Nilee yɛ mli akɛ wɔ hu wɔɔbu wɔnaa, titri lɛ beni wɔmli efũ. Abɛbua ko kɛɔ akɛ: “Mɔ ni mli fuuu mra lɛ, eyɛ jwɛŋmɔ jogbaŋŋ; shi mɔ ni tsui yɔɔ floflo lɛ, ejieɔ buulufeemɔ kpo.” (Abɛi 14:29) Kɛ́ oye oyai kɛha sane hetoo beni nɔ ko ewo omli la lɛ, ebaanyɛ eha owie nɔ ko ni osusuuu he ni baaha oshwa ohe sɛɛ mli. Yɛ shihilɛi ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ wɔwiemɔi baanyɛ afee nɔ ni nilee bɛ mli, ni ekolɛ no baaha wɔhao.

Nilee yɛ mli akɛ wɔɔwo wɔnaabu manyoflɛ kɛ́ wɔyaje mɛi fɔji ateŋ. Kɛ́ wɔkɛ hefɛoyelɔi kpe yɛ wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ, ebaahi jogbaŋŋ akɛ wɔfee dioo. Kɛfata he lɛ, nilee yɛ mli akɛ wɔɔfee dioo beni mɛi ni wɔkɛyaa skul loo wɔkɛtsuɔ nii lɛ miiwie naaŋmɔlɔwoo wiemɔi ní esaaa aloo amɛkɛ wiemɔ sha ko miitsu nii lɛ ni wɔkɛtsɔɔ akɛ wɔnyaaa he, aloo jeee nakai? (Efe. 5:3) Lalatsɛ lɛ ŋma akɛ: “Mawo minaabu manyoflɛ, be mli ni mɔ fɔŋ yɔɔ mihiɛ nɛɛ.”—Lala 39:2.

Mɔ ni yɔɔ “jwɛŋmɔ [loo sɛɛyoomɔ]” lɛ, ejieee mɔ ko teemɔŋ sane kpo. (Abɛi 11:12) Anɔkwa Kristofonyo bɔɔ mɔdɛŋ koni ewo enaabu manyoflɛ ni ekajie mɔ ko teemɔŋ sane kpo. Esa akɛ asafoŋ onukpai lɛ akwɛ jogbaŋŋ yɛ enɛ he bɔni afee ni amɛkafite hekɛnɔfɔɔ ni asafoŋbii lɛ yɔɔ yɛ amɛmli lɛ.

Eyɛ mli akɛ anuŋ mɔ ni efee dioo lɛ naa wiemɔ ko moŋ, shi dioofeemɔ baanyɛ awo yibii kpakpai. Sydney Smith ni ji Ŋleshi niŋmalɔ ko ni hi shi yɛ afi 1800 afii lɛ amli lɛ ŋma yɛ eyinɔbii lɛ ateŋ mɔ kome he akɛ: “Bɔ ni bei komɛi lɛ efeɔ dioo kɛ́ okɛ lɛ miigba sane lɛ, haa ekɛ sanegbaa ŋɔɔ pam.” Yɛ anɔkwale mli lɛ, daa gbi lɛ kɛ́ nanemɛi enyɔ miigba sane lɛ, esaaa akɛ mɔ kome sɔŋŋ wieɔ. Mɔ ni le sanegbaa jogbaŋŋ lɛ boɔ mɔ toi diɛŋtsɛ.

Salomo bɔ kɔkɔ akɛ: “Wiemɔ babaoo yɔɔ nɛɛ, nɔtɔmɔ kpaaa yɛ mli; shi mɔ ni mɔɔ enaabu mli lɛ, nilelɔ ni.” (Abɛi 10:19) No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔwieee babaoo lɛ, ebaawa akɛ wɔbaawie nɔ ko ni esaaa akɛ wɔwieɔ. Eji anɔkwale akɛ, “buulu tete, kɛ́ ebu enaa lɛ, abuɔ lɛ nilelɔ, ni mɔ ni muaa enaa lɛ, abuɔ lɛ hiɛtɛlɔ.” (Abɛi 17:28) Belɛ nyɛhaa wɔsɔlea wɔkpaa Yehowa fai ni ‘ebu wɔnaabu shinaa lɛ naa!’—Lala 141:3.

Eyeɔ Ebuaa Kɛha Sane Nɔjwɛŋmɔ

Ŋmalɛ lɛ kɛɔ wɔ akɛ mɔ ni nyiɛɔ yɛ jalɛ gbɛ nɔ lɛ, “[Nyɔŋmɔ] mla lɛ he nɔŋŋ ejwɛŋɔ shwane kɛ nyɔɔŋ!” (Lala 1:2) Mɛɛ be nɛkɛ ebaahi jogbaŋŋ akɛ wɔkɛjwɛŋ nii anɔ, ni yɛ nɛgbɛ?

Blematsɛ Abraham bi Isak ‘je kpo gbɛkɛnaashi etee eyiŋshwiemɔ yɛ ŋa lɛ nɔ.’ (1 Mose 24:63) Ehala be ni sa kɛ heko ni yɔɔ dioo ni eyashwie eyiŋ. Maŋtsɛ David jwɛŋɔ nii anɔ yɛ nyɔɔŋbuu bei lɛ amli. (Lala 63:7) Yesu po ni eye emuu lɛ, yɔse akɛ ehe miihia ni ená he ko ni etse ehe banee ni ekɛjwɛŋ saji anɔ, no hewɔ lɛ eshi asafo ni feɔ hoo lɛ, etee gɔji kɛ ŋa nɔ aloo hei ni yɔɔ dioo.—Mat. 14:23; Luka 4:42; 5:16.

Dioofeemɔ lɛ tsofa ni. Dioofeemɔ baanyɛ aha wɔpɛi wɔ mli jogbaŋŋ—ni ja wɔfee nakai dani wɔbaanyɛ wɔya wɔhiɛ. Dioofeemɔ baanyɛ aha mɔ aná toiŋjɔlɛ. Kɛ́ wɔŋɔɔ be ni yɔɔ dioo kɛjwɛŋɔ nii anɔ lɛ, ebaanyɛ eha wɔba wɔhe shi ni wɔná hiɛsɔɔ kɛha nibii ni he hiaa waa yɛ shihilɛ mli lɛ.

Eyɛ mli akɛ dioofeemɔ hi moŋ, shi “wiemɔ be [hu] yɛ.” (Jaj. 3:7) Anɔkwa jálɔi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ naaa hiɛ kwraa kɛmiishiɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ kɛmiitsɔɔ “jeŋmaji lɛ fɛɛ.” (Mat. 24:14) Beni amɛnitsumɔ lɛ woɔ yibii ni mɛi babaoo bafataa amɛhe lɛ, ehaa hoo ni amɛfeɔ yɛ mfonirifeemɔŋ lɛ jijeɔ kɛyaa shɔŋŋ. (Mika 2:12) No hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔfataa mɛi ni kɛ ekãa jajeɔ Maŋtsɛyeli sanekpakpa lɛ ni amɛwieɔ Nyɔŋmɔ naakpɛɛ nitsumɔi lɛ ahe lɛ he. Be mli ni wɔkɛ wɔhe woɔ nitsumɔ ni he hiaa nɛɛ mli lɛ, nyɛhaa wɔkɛ wɔshihilɛ hu atsɔɔ akɛ wɔle akɛ bei komɛi lɛ, dioofeemɔ ji shika tsuru.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 3]

Kɛ́ wɔtee Kristofoi akpee lɛ, esa akɛ wɔbo nɔ ni awieɔ lɛ toi ní wɔkase nii

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 4]

Dioofeemɔ baanyɛ afee hetoo ni sa beni ajɛɔ wɔ yɛ wɔsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 5]

Dioofeemɔ hi ha nii anɔjwɛŋmɔ