Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ohiɛ Adɔ Yehowa We Lɛ He!

Ohiɛ Adɔ Yehowa We Lɛ He!

Ohiɛ Adɔ Yehowa We Lɛ He!

“Owe lɛ he hiɛdɔɔ lɛ eye mi.”—YOH. 2:17.

1, 2. Mɛni Yesu fee yɛ sɔlemɔwe lɛ yɛ afi 30 Ŋ.B. lɛ, ni mɛni hewɔ?

FEEMƆ nɔ ni ba beni ayeɔ Hehoo lɛ yɛ afi 30 Ŋ.B. lɛ he mfoniri yɛ ojwɛŋmɔŋ okwɛ. Yesu je eshikpɔŋ lɛ nɔ sɔɔmɔ lɛ shishi nyɔji ekpaa dani nakai be lɛ shɛ. Agbɛnɛ etee Yerusalem. Yesu yanina “mɛi ni hɔ̃ɔ tsinai kɛ tooi kɛ okpoi kɛ mɛi ni tsakeɔ shika hu tara shi” yɛ Jeŋmajiaŋbii Akpo lɛ nɔ yɛ sɔlemɔwe lɛ. Eŋɔ taŋkpeei bibii efee kpelebii eŋɔshwie kooloi lɛ fɛɛ, ni ekã shi faŋŋ akɛ jarayelɔi lɛ nyiɛ amɛ sɛɛ kɛje kpo. Yesu fɔse shikatsakelɔi lɛ ashika lɛ hu eshwie shi, ni etsirɛ okpɔlɔi lɛ etswia shi. Ni ekɛɛ mɛi ni hɔ̃ɔ okpoi lɛ ní amɛjie amɛnibii lɛ kɛje jɛi.—Yoh. 2:13-16.

2 Nɔ ni Yesu fee lɛ tsɔɔ akɛ esusuɔ sɔlemɔwe lɛ he waa diɛŋtsɛ. Efã akɛ: “Nyɛkaŋɔa mitsɛ we lɛ nyɛfea jaanɔ.” Beni Yesu kaselɔi lɛ na nifeemɔi nɛɛ, amɛkai wiemɔi ni lalatsɛ David ŋmala eshwie shi afii ohai abɔ ni tsɔ hiɛ ní kɛɔ akɛ: “Owe lɛ he hiɛdɔɔ lɛ eye mi” lɛ.—Yoh. 2:16, 17; Lala 69:10.

3. (a) Mɛni ji hiɛdɔɔ? (b) Mɛɛ sane wɔbaanyɛ wɔbi wɔhe?

3 Nyɔŋmɔ we lɛ he hiɛdɔɔ ni Yesu yɔɔ lɛ ji nɔ ni tsirɛ lɛ ni efee nibii nɛɛ. Hiɛdɔɔ ji “shwelɛ kɛ henumɔ ni mli wa ní akɛtsuɔ nɔ ko he nii.” Yɛ wɔbei nɛɛ amli lɛ, Kristofoi ni fa fe akpekpei kpawo haa anaa amɛ akɛ amɛsusuɔ Nyɔŋmɔ we lɛ he waa. Ákɛ aŋkroaŋkroi lɛ, wɔbaanyɛ wɔbi wɔhe akɛ, ‘Te mafee tɛŋŋ maha mihiɛ adɔ Yehowa we lɛ he waa lɛ?’ Bɔni afee ni wɔnyɛ wɔha sanebimɔ nɛɛ hetoo lɛ, klɛŋklɛŋ lɛ, nyɛhaa wɔsusua nɔ ni ji Nyɔŋmɔ we lɛ yɛ wɔbei nɛɛ amli lɛ he wɔkwɛa. No sɛɛ lɛ, wɔbaasusu Biblia mli nɔkwɛmɔnii ni kɔɔ hii anɔkwafoi komɛi ni hiɛ dɔ Nyɔŋmɔ we lɛ he lɛ ahe. Aŋmala amɛnɔkwɛmɔnii lɛ kɛha “wɔ diɛŋtsɛ wɔhe nitsɔɔmɔ,” ni enɛɛmɛi baanyɛ akanya wɔ koni wɔhiɛ adɔ waa.—Rom. 15:4.

Nyɔŋmɔ We Lɛ—Blema kɛ Ŋmɛnɛŋmɛnɛ Beaŋ

4. Mɛɛ yiŋtoo he nii akɛ sɔlemɔwe ni Salomo mã lɛ tsu?

4 Yɛ blema Israel lɛ, Nyɔŋmɔ we lɛ ji sɔlemɔwe ni yɔɔ Yerusalem lɛ. Shi yɛ anɔkwale mli lɛ, Yehowa ehiii jɛmɛ diɛŋtsɛ. Ejaje akɛ: “Ŋwɛi lɛ, misɛ̃i ni, ni shikpɔŋ lɛ, minaneshi maaŋoo ni: mɛɛ tsu nyɛaama nyɛha mi mɔ, loo nɛgbɛ ji mihejɔɔmɔhe?” (Yes. 66:1) Ni kɛlɛ, sɔlemɔwe ni amã yɛ Salomo nɔyeli beaŋ lɛ ji he titri ni ajá Yehowa yɛ, ni mɛi sɔle yɛ jɛi.—1 Maŋ. 8:27-30.

5. Mɛni he mfoniri já ni ajá Yehowa yɛ Salomo sɔlemɔwe lɛ feɔ yɛ wɔbei nɛɛ amli?

5 Ŋmɛnɛ lɛ, Yehowa we lɛ jeee tsũ ko ni amã yɛ Yerusalem loo he kroko. Yɛ no najiaŋ lɛ, no ji gbɛjianɔ ni Yehowa eto koni wɔtsɔ Kristo kpɔmɔ afɔleshãa lɛ nɔ wɔjá Lɛ. Nyɔŋmɔ tsuji anɔkwafoi fɛɛ ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ feɔ ekome kɛjáa Yehowa yɛ mfonirifeemɔŋ sɔlemɔwe nɛɛ mli.—Yes. 60:4, 8, 13; Bɔf. 17:24; Heb. 8:5; 9:24.

6. Mɛɛ Yuda maŋtsɛmɛi ahiɛ dɔ anɔkwa jamɔ he waa diɛŋtsɛ?

6 Beni aja Israel nɔyeli lɛ mli enyɔ yɛ afi 997 D.Ŋ.B. sɛɛ lɛ, Yuda maŋtsɛmɛi 19 ni ye nɔ yɛ wuoyigbɛ maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ ateŋ mɛi 4 hiɛ dɔ anɔkwa jamɔ he waa diɛŋtsɛ. Amɛji Asa, Yehoshafat, Hezekia, kɛ Yosia. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ amɛnɔkwɛmɔnii lɛ amli?

Tsui Muu Fɛɛ Mli ni Ajɛɔ Asɔmɔɔ lɛ Kɛ Jɔɔmɔi Baa

7, 8. (a) Te esa akɛ wɔsɔmɔ Yehowa wɔha tɛŋŋ bɔni afee ni ejɔɔ wɔ? (b) Mɛɛ kɔkɔbɔɔ yɔɔ nɔ ni Maŋtsɛ Asa fee lɛ mli kɛha wɔ?

7 Yɛ Maŋtsɛ Asa nɔyeli beaŋ lɛ, Yehowa tsu gbalɔi koni amɛtsɔɔ E-maŋ lɛ gbɛ ní amɛfee jalɛ nii. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Biblia lɛ kɛɔ wɔ akɛ Asa bo gbalɔ Azaria, Oded bi lɛ toi. (Nyɛkanea 2 Kronika 15:1-8.) Nibii ni etɔ̃tɔ̃ ni Asa jaje lɛ ha mɛi ni yɔɔ Yuda kɛ agbɛnɛ hu mɛi babaoo ni jɛ Israel maŋtsɛyeli lɛ mli amɛba koni amɛbafata he kɛye gbi jurɔ wulu ko yɛ Yerusalem lɛ fee ekome. Amɛ fɛɛ amɛjaje akɛ amɛtswa amɛfai shi akɛ amɛkɛ anɔkwayeli baajá Yehowa. Wɔkaneɔ akɛ: “Amɛkãmɔ Yehowa kitai kɛ gbeewalɛ kɛ oshebɔɔ kɛ tɛtrɛmaŋtɛrɛi kɛ koofɛ̃ŋi. Ni Yuda muu lɛ fɛɛ nya yɛ kitakamɔ lɛ he; ejaakɛ amɛkɛ amɛtsui muu lɛ fɛɛ kãmɔ, ni amɛtao esɛɛgbɛ kɛ amɛsuɔmɔ fɛɛ; ni eha amɛna lɛ, ni Yehowa ha amɛhe jɔ amɛ yɛ he fɛɛ he kɛkpe.” (2 Kron. 15:9-15) Ekã shi faŋŋ akɛ kɛ́ wɔ hu wɔkɛ wɔtsui muu fɛɛ sɔmɔ Yehowa lɛ, ebaajɔɔ wɔ.—Mar. 12:30.

8 Dɔlɛ sane ji akɛ, sɛɛ mli lɛ Asa mli fũ ninalɔ Hanani yɛ kãmɔ ko ní ekã lɛ lɛ hewɔ. (2 Kron. 16:7-10) Te wɔfeɔ wɔnii wɔhaa tɛŋŋ kɛ́ Yehowa tsɔ asafoŋ onukpai lɛ anɔ ekɛ ŋaawoo loo gbɛtsɔɔmɔ ko ha wɔ? Ani wɔkpɛlɛɔ ŋaawoo ni amɛjɛɔ Ŋmalɛ lɛ mli amɛkɛhaa wɔ lɛ nɔ, ni wɔkɛtsuɔ nii amrɔ nɔŋŋ, ni wɔmli fũuu amɛ?

9. Mɛɛ tutuamɔ aka akɛ abaatutua Yehoshafat kɛ Yuda, ni te amɛfee amɛnii amɛha tɛŋŋ?

9 Yehoshafat ye Yuda nɔ maŋtsɛ yɛ afi 900 D.Ŋ.B. afii lɛ amli. Amon, Moab, kɛ Seir gɔŋ lɛ nɔ tai lɛ fee ekome koni amɛbatutua lɛ kɛ Yuda fɛɛ. Eyɛ mli akɛ Yehoshafat she gbeyei moŋ, shi mɛni efee? Ekɛ ewebii lɛ kɛ agbɛnɛ hu amɛŋamɛi kɛ amɛbii lɛ fɛɛ bua amɛhe naa yɛ Yehowa we lɛ koni amɛsɔle. (Nyɛkanea 2 Kronika 20:3-6.) Yɛ wiemɔi ni Salomo wie beni ejɔɔ sɔlemɔwe lɛ nɔ lɛ kɛ gbeekpamɔ naa lɛ, Yehoshafat kpa Yehowa fai akɛ: “Wɔ-Nyɔŋmɔ! aso okojoŋ amɛ? Ejaakɛ wɔ lɛ wɔbɛ hewalɛ yɛ nɛkɛ ta babaoo nɛɛ ní baa wɔnɔ nɛɛ hiɛ; ni wɔleee bɔ ni wɔɔfee, shi moŋ bo onɔ wɔhiŋmɛii jwere!” (2 Kron. 20:12, 13) Beni Yehoshafat sɔle egbe naa lɛ, Yehowa mumɔ lɛ tsirɛ Yahaziel, ni ji Levinyo lɛ, “yɛ asafo lɛ teŋ” ni ewie kɛshɛje maŋbii lɛ amii, ni no ha amɛná hekɛnɔfɔɔ.—Nyɛkanea 2 Kronika 20:14-17.

10. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔ ekɛ gbɛtsɔɔmɔ ha Yehoshafat kɛ Yuda? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔha ana akɛ wɔhiɛ sɔɔ gbɛtsɔɔmɔ ni Yehowa kɛhaa wɔ ŋmɛnɛ lɛ?

10 Hɛɛ, Yehowa tsɔ Yahaziel nɔ ekɛ gbɛtsɔɔmɔ ha Yehoshafat kɛ Yudabii lɛ yɛ nakai beaŋ. Ŋmɛnɛ lɛ, etsɔɔ tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ kuu lɛ nɔ eshɛjeɔ wɔ mii, ni etsɔɔ wɔ gbɛ. Ekã shi faŋŋ akɛ esa akɛ wɔkɛ asafoŋ onukpai ní bɔɔ mɔdɛŋ waa amɛkwɛɔ wɔ nɔ, ní amɛkɛ “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ gbɛtsɔɔmɔi tsuɔ nii lɛ afee ekome ní wɔbu amɛ.—Mat. 24:45; 1 Tes. 5:12, 13.

11, 12. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ nɔ ni ba Yehoshafat kɛ Yuda nɔ lɛ mli?

11 Taakɛ Yehoshafat kɛ ewebii lɛ bua amɛhe naa koni amɛtao Yehowa gbɛtsɔɔmɔ lɛ, nyɛhaa wɔ hu wɔfataa wɔnyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ ahe daa yɛ asafoŋ kpeei ashishi. Kɛ́ wɔkɛ naagbai ni jaraa kpe ní wɔleee nɔ ni esa akɛ wɔfee lɛ, nyɛhaa wɔkɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ni Yehoshafat kɛ Yudabii lɛ fee lɛ atsua nii ní wɔsɔle wɔha Yehowa ní wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ E-nɔ kwraa. (Abɛi 3:5, 6; Fili. 4:6, 7) Kɛ́ wɔyaje he ko banee po lɛ, sɔlemɔ ni wɔsɔleɔ kɛkpaa Yehowa fai lɛ haa wɔkɛ ‘wɔnyɛmimɛi ni yɔɔ je lɛŋ lɛ’ feɔ ekome.—1 Pet. 5:9.

12 Yehoshafat kɛ ewebii lɛ kɛ gbɛtsɔɔmɔ ni Nyɔŋmɔ tsɔ Yahaziel nɔ ekɛha amɛ lɛ tsu nii. Mɛni jɛ mli kɛba? Amɛye kunim yɛ tawuu lɛ mli, ni amɛku amɛsɛɛ kɛtee Yerusalem “kɛ nyamɔ,” ni “amɛhiɛ bɛji kɛ saŋkui kɛ tɛtrɛmaŋtɛrɛi . . . amɛbabote Yehowa we lɛ.” (2 Kron. 20:27, 28) Esa akɛ wɔ hu wɔjie bulɛ kpo wɔtsɔɔ gbɛtsɔɔmɔ ni Yehowa tsɔɔ tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ kuu lɛ nɔ ekɛhaa wɔ lɛ, ní wɔfata he kɛjie eyi.

Nyɛhaa Wɔkwraa Wɔkpeehei lɛ Jogbaŋŋ

13. Mɛɛ nitsumɔ Hezekia ha abɔi tsumɔ beni eje emaŋtsɛyeli lɛ shishi?

13 Hezekia hiɛ dɔ Yehowa jamɔ he yɛ klɛŋklɛŋ nyɔɔŋ ni ekɛbɔi maŋtsɛyeli lɛ mli, egbele sɔlemɔwe lɛ naa ni esaa. Eha osɔfoi lɛ kɛ Levibii lɛ tsumɔ Nyɔŋmɔ we lɛ falefale. Amɛkɛ gbii 16 fee enɛ. (Nyɛkanea 2 Kronika 29:16-18.) Amɛnifeemɔ nɛɛ kaiɔ wɔ bɔ ni esa akɛ wɔkwra wɔkpeehei lɛ ní wɔsaa nibii ni efite lɛ bɔ ni baaha ana akɛ wɔhiɛ dɔɔ Yehowa jamɔ he. Aso onuko pɛŋ ni mɛi miijie wɔnyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ ayi yɛ hiɛdɔɔ ni amɛkɛtsuɔ nitsumɔi nɛɛ ahewɔ? Hɛɛ, amɛnitsumɔi ni amɛtsuɔ lɛ haa ajieɔ Yehowa yi.

14, 15. Mɛɛ nitsumɔ kɛ yijiemɔ babaoo bahaa Yehowa ŋmɛnɛ? Okɛ nɔkwɛmɔnii aha.

14 Nuu ko ni yɔɔ maŋ ko nɔ yɛ England kooyigbɛ lɛ ekpɛlɛɛɛ ni asaa Maŋtsɛyeli Asa ni kɛ eshĩa lɛ eje husu lɛ. Shi nyɛmimɛi lɛ kɛ lɛ yeee tɛ kɛ tɛ. Beni nyɛmimɛi lɛ yɔse akɛ ehe baahia ni asaa gbogbo ni fo nuu lɛ shĩa lɛ kɛ Maŋtsɛyeli Asa lɛ teŋ lɛ, amɛkpɛ amɛyiŋ akɛ amɛbaasaa ní amɛheee nɔ ko. Yɛ anɔkwale mli lɛ, amɛtsu nii waa ni amɛtswa gbogbo lɛ hei ni ekumɔ lɛ fɛɛ ekoŋŋ. Nyɛmimɛi lɛ anifeemɔ lɛ ha nuu lɛ tsake ejwɛŋmɔ. Amrɔ nɛɛ, ehaa ehiŋmɛi hiɔ Maŋtsɛyeli Asa lɛ he.

15 Yehowa webii miimamɔ Maŋtsɛyeli Asai, Kpee Asai kɛ Betel shĩai yɛ je lɛŋ fɛɛ. He fɛɛ he ní amaa tsũi nɛɛ eko yɛ lɛ, nyɛmimɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ ateŋ mɛi komɛi jɛɔ amɛtsuiŋ amɛkɛ amɛhe haa ni amɛfataa be fɛɛ sɔɔlɔi ni jɛ maji krokomɛi anɔ lɛ ahe kɛtsuɔ nii. Nyɛmi nuu ko ni atsɛɔ lɛ Sam lɛ le tsɔji ni haa tsu mli dɔɔ kɛ nɔ ni haa tsu mli jɔɔ lɛ ahe ŋaa waa. Ekɛ eŋa Ruth efã gbɛ kɛtee Europa kɛ Afrika maji srɔtoi anɔ ni amɛyaye amɛbua kɛmamɔ tsũi. He fɛɛ he ni amɛyaa lɛ, amɛnyaa he hu akɛ amɛaafata asafo ni yɔɔ jɛmɛ lɛ he kɛshiɛ. Sam tsɔɔ nɔ ni tsirɛ lɛ ni ha ekɛ ehe wo majimaji ateŋ nitsumɔ nɛɛ mli akɛ: “Nyɛmimɛi ni sɔmɔɔ yɛ Betel shĩai amli yɛ maji srɔtoi anɔ lɛ wo mi hewalɛ. Hiɛdɔɔ kɛ miishɛɛ ni minaa ni amɛkɛtsuɔ nii lɛ tsirɛ mi, ni mikɛ mihe wo nitsumɔ nɛɛ mli.”

Bo Nyɔŋmɔ Gbɛtsɔɔmɔi lɛ Atoi

16, 17. Mɛɛ nitsumɔ krɛdɛɛ Nyɔŋmɔ webii kɛ hiɛdɔɔ tsuɔ, ni mɛni ejɛ mli eba?

16 Jeee sɔlemɔwe lɛ kɛkɛ Hezekia saa, shi eha abɔi Hehoo ni Yehowa fã akɛ aye daa afi lɛ hu yeli. (Nyɛkanea 2 Kronika 30:1, 4, 5.) Hezekia kɛ Yerusalembii lɛ fɔ̃ maŋ muu lɛ fɛɛ kɛ mɛi ni yɔɔ kooyigbɛ maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ po nine kɛba gbijurɔyeli lɛ. Akɛ ninefɔ̃ɔ woji tsu bɔfoi ni he yɔɔ oya kɛtee maŋ muu lɛ fɛɛ mli.—2 Kron. 30:6-9.

17 Wɔ hu wɔtsu nɔ ko ni tamɔ nakai nɔŋŋ yɛ nyɛsɛɛ afii nɛɛ amli. Wɔkɛ ninefɔ̃ɔ woji fɛfɛji fɔ̃ɔ mɛi ni yɔɔ wɔshikpɔŋkuku lɛ mli lɛ nine koni amɛkɛ wɔ abaye Nuŋtsɔ lɛ Gbɛkɛnaashi Niyenii lɛ taakɛ Yesu fã wɔ lɛ. (Luka 22:19, 20) Gbɛtsɔɔmɔi ni wɔnine shɛɔ nɔ yɛ Sɔɔmɔ Kpee lɛ shishi lɛ haa wɔkɛ hiɛdɔɔ tsuɔ nitsumɔ nɛɛ. Yehowa ejɔɔ nitsumɔ nɛɛ nɔ naakpa! Nyɛsɛɛ afi lɛ, wɔteŋ mɛi aaashɛ akpekpei kpawo jara ninefɔ̃ɔ woji nɛɛ, ni mɛi 17,790,631 sɔŋŋ ba nifeemɔ nɛɛ shishi!

18. Mɛni hewɔ ehe hiaa ni ohiɛ adɔ anɔkwa jamɔ he waa lɛ?

18 Awie yɛ Hezekia he akɛ: “Eŋɔ ehiɛ efɔ Yehowa, Israel Nyɔŋmɔ lɛ, nɔ aahu po ní mɛi ní nyiɛ esɛɛ kɛ mɛi ní nyiɛ ehiɛ lɛ ateŋ mɔ ko mɔ ko tamɔɔɔ lɛ yɛ Yuda maŋtsɛmɛi lɛ fɛɛ ateŋ. Ejaakɛ eŋɔ ehe ekpɛtɛ Yehowa he; ekpaleee kɛjɛɛɛ esɛɛ, ni eye Yehowa kitai lɛ ni ewo Mose lɛ nɔ.” (2 Maŋ. 18:5, 6) Nyɛhaa wɔkasea enɔkwɛmɔnɔ lɛ. Kɛ́ wɔhiɛ dɔ Nyɔŋmɔ we lɛ he lɛ, no baaye abua wɔ koni ‘wɔŋɔ wɔhe wɔkpɛtɛ Yehowa he’ ní wɔkpa gbɛ akɛ wɔbaaná naanɔ wala.—5 Mose 30:16.

Kaashashao Shi akɛ Okɛ Gbɛtsɔɔmɔ Baatsu Nii

19. Mɛɛ mɔdɛŋ abɔɔ kɛ eshɛ be ni abaaye Kaimɔ lɛ?

19 Beni Yosia yeɔ nɔ akɛ maŋtsɛ lɛ, lɛ hu eto gbɛjianɔ ni eha maŋ muu lɛ fɛɛ ye Hehoo lɛ. (2 Maŋ. 23:21-23; 2 Kron. 35:1-19) Nakai nɔŋŋ esa akɛ wɔ hu wɔsaa wɔhe jogbaŋŋ wɔto kpokpaa wulu nɔ kpeei, kpokpaa nɔ kpeei, kɛ gbi kome kpee krɛdɛɛi, kɛ agbɛnɛ hu Kaimɔ lɛ. Nyɛmimɛi ni yɔɔ maji komɛi anɔ lɛ kɛ amɛwala po woɔ oshara mli bɔni afee ni amɛkpe kutuu kɛkai Kristo gbele lɛ. Asafoŋ onukpai ni kɛ hiɛdɔɔ tsuɔ nii lɛ ekuuu amɛhiɛ amɛshwieee mɔ ko mɔ ko nɔ yɛ asafo lɛ mli. Amɛyeɔ amɛbuaa mɛi ni egbɔlɔ lɛ kɛ mɛi ni bɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa lɛ koni amɛnyɛ amɛba Kaimɔ lɛ.

20. (a) Mɛni tee nɔ beni Maŋtsɛ Yosia yeɔ nɔ lɛ, ni te efee enii eha tɛŋŋ? (b) Mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ mli?

20 Beni Maŋtsɛ Yosia to gbɛjianɔ koni asaa sɔlemɔwe lɛ, Osɔfonukpa Hilkia “yana mla wolo ní Yehowa tsɔ Mose nine nɔ eŋɔha lɛ.” Ni ekɛ wolo lɛ ha Shafan ni ji maŋtsɛ lɛ woloŋmalɔ lɛ, ni lɛ hu eyakane emli saji lɛ etsɔɔ Yosia. (Nyɛkanea 2 Kronika 34:14-18.) Mɛni jɛ mli kɛba? Amrɔ nɔŋŋ lɛ, maŋtsɛ lɛ kɛ dɔlɛ gbala etadei lɛ, ni efã etsuji lɛ ní amɛyabi Yehowa nii. Nyɔŋmɔ tsɔ gbalɔyoo Hulda nɔ eha amɛle akɛ enyaaa jamɔŋ nifeemɔi komɛi ni tee nɔ yɛ Yuda lɛ ahe. Ni kɛlɛ, Yehowa yɔse mɔdɛŋ ni Yosia bɔ kɛjie wɔŋjamɔ nifeemɔi lɛ, ni no ha ehiɛ ba nyam yɛ E-hiɛ, eyɛ mli akɛ no mli lɛ Yehowa ekpɛ eyiŋ akɛ ekɛ nɔ̃ fɔŋ baaba maŋ lɛ nɔ. (2 Kron. 34:19-28) Mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ enɛ mli? Ekã shi faŋŋ akɛ wɔmiisumɔ ni wɔfee wɔ nii taakɛ Yosia fee lɛ. Esa akɛ wɔsusu nɔ ni baanyɛ aba wɔ nɔ kɛ́ wɔŋmɛ gbɛ ni hemɔkɛyeli kwamɔ kɛ anɔkwa ni ayeee fite wɔjamɔ lɛ he jogbaŋŋ, ni wɔha no atsirɛ wɔ ni wɔkɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔi atsu nii amrɔ nɔŋŋ. Ni wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ akɛni wɔhiɛ dɔɔ anɔkwa jamɔ he hewɔ lɛ, Yehowa hiɛ baasɔ wɔ taakɛ ehiɛ sɔ Yosia lɛ.

21, 22. (a) Mɛni hewɔ esa akɛ wɔhiɛ adɔ Yehowa we lɛ he lɛ? (b) Mɛni he wɔbaasusu yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

21 Yuda maŋtsɛmɛi ejwɛ ni ji Asa, Yehoshafat, Hezekia, kɛ Yosia fee bɔ ni esa akɛ wɔha wɔhiɛ adɔ Nyɔŋmɔ we lɛ kɛ ejamɔ lɛ he lɛ he nɔkwɛmɔnɔ kpakpa. Esa akɛ hiɛdɔɔ ni tamɔ nakai nɔŋŋ atsirɛ wɔ ni wɔná hekɛnɔfɔɔ yɛ Yehowa mli ní wɔfee babaoo yɛ ejamɔ lɛ mli. Ebaafee nɔ ni nilee yɔɔ mli akɛ wɔɔbo gbɛtsɔɔmɔi ni Nyɔŋmɔ kɛhaa wɔ, kɛ ŋaawoo ni suɔmɔ yɔɔ mli ni wɔnine shɛɔ nɔ kɛtsɔ asafo lɛ kɛ asafoŋ onukpai lɛ anɔ lɛ atoi, ní wɔkɛtsu nii bɔni afee ni wɔná miishɛɛ.

22 Nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ baagbala wɔjwɛŋmɔ kɛya bɔ ni esa akɛ wɔhiɛ adɔ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ he, ni ebaawo oblahii kɛ oblayei ahewalɛ koni amɛkɛ hiɛdɔɔ asɔmɔ wɔ-Tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ lɛ. Wɔbaasusu gbɛ nɔ ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ wɔkpoo Satan hewalɛ ni fiteɔ mɔ fe fɛɛ lɛ ateŋ ekome hu he. Kɛji wɔkɛ kaimɔi nɛɛ fɛɛ tsu nii lɛ, no lɛ wɔmiinyiɛ Yesu, Yehowa Bi, ni ŋmalɛ lɛ wie yɛ ehe akɛ: “Owe lɛ he hiɛdɔɔ lɛ eye mi” lɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ.—Lala 69:9; 119:111, 129; 1 Pet. 2:21.

Ani Okaiɔ?

• Te esa akɛ wɔsɔmɔ Yehowa wɔha tɛŋŋ bɔni afee ni ejɔɔ wɔ, ni mɛni hewɔ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔha ana akɛ wɔkɛ wɔhe fɔ̃ɔ Yehowa nɔ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ hiɛdɔɔ baatsirɛ wɔ ni wɔbo Nyɔŋmɔ gbɛtsɔɔmɔi atoi?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 9]

Mɛɛ gbɛ nɔ Asa, Yehoshafat, Hezekia, kɛ Yosia hiɛ dɔ Yehowa we lɛ he?