Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Legyünk buzgók Jehova házáért!

Legyünk buzgók Jehova házáért!

Legyünk buzgók Jehova házáért!

„A házadért való buzgalom emészt engem” (JÁN 2:17)

1–2. Mit tett Jézus i. sz. 30-ban a templomban, és miért?

KÉPZELD magad elé a következőket. I. sz. 30-ban járunk, a pászka idején. Jézus hat hónappal korábban elkezdte földi szolgálatát. Most éppen Jeruzsálembe ment fel. A templomban, a pogányok udvarában találja ’az ülőhelyükön azokat, akik marhát, juhot és galambot árulnak, és akik pénzzel foglalatoskodnak’. Egy kötélből készült ostort suhogtatva kiűzi az összes állatot, és biztosan a kereskedők is utánuk mennek. Majd kiönti a pénzváltók érméit, és feldönti az asztalaikat. A galambárusokra pedig ráparancsol, hogy fogják, ami az övék, és menjenek (Ján 2:13–16).

2 Jézus tette jól mutatja, hogy mennyire szívén viseli a templom érdekeit. „Ne tegyétek tovább az én Atyám házát kereskedés házává!” – parancsolja az embereknek. Amint a tanítványai figyelik az eseményeket, eszükbe jutnak a zsoltáríró Dávid szavai, melyeket századokkal korábban írt le: „a házadért való buzgalom emészt engem” (Ján 2:16, 17; Zsolt 69:9).

3. a) Mi a buzgalom? b) Milyen kérdést tehetünk fel magunknak?

3 Jézus törődött Isten házával, vagyis buzgó volt érte, és ez tettekre indította. A buzgalmat így lehet meghatározni: „lelkesedés, élénk érdeklődés valaminek a megtétele iránt.” Most, a XXI. században több mint hétmillió keresztény mutatja ki, hogy törődik Isten házával. Megkérdezhetjük magunktól: „Én személy szerint hogyan fokozhatom a buzgalmamat Jehova háza iránt?” Mielőtt válaszolnánk, nézzük meg, hogy napjainkban mi Isten háza. Majd pedig vizsgáljuk meg a Bibliából olyan hűséges férfiak példáját, akik buzgók voltak Isten házáért. A példájuk „a mi oktatásunkra” lett lejegyezve, és képes még nagyobb buzgalomra sarkallni minket (Róma 15:4).

Isten háza régen és most

4. Milyen célt szolgált Salamon temploma?

4 Az ókori Izraelben Isten háza a jeruzsálemi templom volt. Persze Jehova szó szerint nem lakott ott. Kijelentette: „Az egek a trónom, a föld pedig lábzsámolyom. Ugyan hol az a ház, amelyet építeni tudnátok nekem, és hol az a hely, amely nyugvóhely lenne számomra?” (Ézs 66:1). Mindazonáltal a Salamon uralkodása idején épült templom Jehova imádatának a központja volt, ahol imákat mondtak (1Kir 8:27–30).

5. Mi az a modern kori elrendezés, melyet a Salamon templomában bemutatott imádat árnyékolt elő?

5 Napjainkban Jehova háza nem egy kőépület Jeruzsálemben vagy bárhol máshol. Jehova háza az az elrendezés, mely által közeledhetünk hozzá imádatot bemutatva neki Krisztus váltságáldozata alapján. Jehova minden hűséges földi szolgája ebben a szellemi templomban imádja őt egységben (Ézs 60:4, 8, 13; Csel 17:24; Héb 8:5; 9:24).

6. Kik voltak azok a júdai királyok, akik kimagaslóan buzgók voltak az igaz imádatban?

6 Miután i. e. 997-ben Izrael két részre szakadt, a déli részen, Júdában uralkodó 19 királyból 4 kimagaslóan buzgó volt az igaz imádatban. Ezek a királyok a következők voltak: Asa, Josafát, Ezékiás és Jósiás. Milyen fontos tanulságokat vonhatunk le a példájukból?

A teljes szívű szolgálat áldásokkal jár

7–8. a) Milyen szolgálatot áld meg Jehova? b) Mire figyelmeztet minket Asa király példája?

7 Asa királyi uralma alatt Jehova prófétákat támasztott, hogy a nemzetét a helyes úton vezessék. A Biblia például beszámol arról, hogy Asa hallgatott Azária prófétára, Oded fiára. (Olvassátok fel: 2Krónikák 15:1–8.) Asa reformjai egyesítették Júda népét, valamint nagyon sok olyan embert Izrael királyságából, akik lejöttek, hogy részt vegyenek egy nagy összejövetelen Jeruzsálemben. Együttesen kifejezték azon elhatározásukat, hogy lojálisan Jehovát fogják imádni. Ezt olvashatjuk: „Megesküdtek . . . Jehovának fennhangon, örömkiáltás közepette, trombitaszó és kürtzengés mellett. Egész Júda örvendezett az eskü miatt, mert teljes szívükből esküdtek, és teljes örömmel keresték őt, ezért engedte, hogy megtalálják őt; és Jehova továbbra is nyugalmat adott nekik mindenfelől” (2Krón 15:9–15). Jehova minden bizonnyal bennünket is meg fog áldani, ha egész szívvel szolgáljuk őt (Márk 12:30).

8 Asa később sajnos neheztelt Hanánira, a látóra, amiért megfeddte (2Krón 16:7–10). Mi hogyan reagálunk, amikor Jehova tanácsot ad vagy vezetést nyújt nekünk a keresztény vének által? Vajon azonnal megfogadjuk a Szentíráson alapuló tanácsukat, és nem neheztelünk rájuk?

9. Milyen fenyegető helyzettel nézett szembe Josafát és Júda, és mit tettek?

9 Josafát az i. e. X. században volt Júda királya. Ő és egész Júda azzal a fenyegető helyzettel nézett szembe, hogy Ammon, Moáb és a Szeir hegyvidékén lakók egyesített erői ellenük vonulnak. Bár a király félt, mit tett? Ő és a Júdában élő férfiak a feleségeikkel és a gyermekeikkel együtt összegyűltek Jehova házában, hogy imádkozzanak. (Olvassátok fel: 2Krónikák 20:3–6.) Azokkal a szavakkal összhangban, melyeket Salamon a templom felavatásakor mondott, Josafát így kérlelte Jehovát: „Ó, Istenünk, hát nem ítélkezel felettük? Hisz nincs bennünk erő e nagy tömeggel szemben, amely ellenünk jön; mi nem tudjuk, mit tegyünk, csak rád tekintenek szemeink” (2Krón 20:12, 13). Miután Josafát „a gyülekezet közepette” imádkozott, Jehova szelleme arra indította Jaházielt, egy lévitát, hogy vigaszt nyújtson. Szavai bizalommal töltötték el a nép szívét. (Olvassátok fel: 2Krónikák 20:14–17.)

10. a) Hogyan kapott Josafát és Júda útmutatást? b) Mi hogyan mutathatjuk ki, hogy értékeljük a Jehovától jövő útmutatást?

10 Igen, Josafát és vele együtt Júda királysága akkor Jaháziel által kapott útmutatást Jehovától. Mi a hű és értelmes rabszolga osztály által kapunk vigaszt és útmutatást. Biztosan mindig szeretnénk együttműködni a kinevezett vénekkel, és szeretnénk tiszteletet mutatni irántuk. Ők keményen fáradoznak azon, hogy pásztorkodjanak felettünk, és hogy foganatosítsák „a hű és értelmes rabszolga” útmutatásait (Máté 24:45; 1Tessz 5:12, 13).

11–12. Mit tanulhatunk abból, ami Josafáttal és Júdával történt?

11 Josafát és a népe összegyűlt, hogy együtt keressék Jehova vezetését. Mi is rendszeresen gyűljünk össze a testvéreinkkel a gyülekezeti összejöveteleken. Ha olykor nyomasztó helyzetben vagyunk, és nem tudjuk, hogy mit tegyünk, kövessük Josafát és Júda népének a jó példáját, és teljes bizalommal forduljunk imában Jehovához (Péld 3:5, 6; Fil 4:6, 7). Még ha el vagyunk is szigetelve, a Jehovához intézett könyörgéseink egyesítenek minket ’a testvéreink egész közösségével a világon’ (1Pét 5:9).

12 Josafát és a népe követte az útmutatást, melyet Isten Jaháziel által adott. Mi lett ennek az eredménye? Győztesen kerültek ki a csatából, és „örömmel” tértek vissza Jeruzsálembe „húros hangszerekkel, hárfákkal és trombitákkal, Jehova házához” (2Krón 20:27, 28). Hozzájuk hasonlóan mi is követjük Jehova útmutatásait, melyeket a csatornáján keresztül ad, és együtt dicsérjük őt.

Viseljük gondját az összejöveteli helyeinknek

13. Milyen munkába fogott Ezékiás az uralkodása kezdetén?

13 Ezékiás az uralkodásának első hónapjában úgy mutatta ki a buzgalmát Jehova imádata iránt, hogy kinyittatta a templomot, és javítási munkálatokat végeztetett el rajta. Megszervezte, hogy a papok és a léviták megtisztítsák Isten házát, ami 16 napig tartott. (Olvassátok fel: 2Krónikák 29:16–18.) Ez a munka az összejöveteli helyeink felújítási és karbantartási munkáira emlékeztet minket. Ha ezek a helyek jó állapotban vannak, az azt tükrözi, hogy buzgók vagyunk Jehova imádatában. Már biztosan te is hallottál olyan tapasztalatokat, hogy az emberekre nagy hatással volt a testvéreink ilyen munkákban mutatott buzgalma. Igen, az erőfeszítéseik dicséretet szereznek Jehovának.

14–15. Milyen munka szerez ma Jehovának dicséretet? Mondj példákat!

14 Egy észak-angliai városban egy férfinak nem tetszett, hogy a Tanúk felújítási munkákat végeznek a háza mellett levő Királyság-termen. A helyi testvérek azonban kedvesek voltak hozzá. Miután látták, hogy a Királyság-terem és a szomszéd telke között húzódó fal felújításra szorul, felajánlották, hogy ingyen elvégzik a munkát. Keményen dolgoztak, és a fal nagy részét tulajdonképpen újraépítették. Olyan ügyesen oldották meg a helyzetet, hogy a szomszéd hozzáállása megváltozott. Ma már segítőkész, és szemmel tartja a Királyság-termet.

15 Jehova népe szerte a földön építési munkákat végez. A készséges helyi önkéntesek a teljes idejű nemzetközi szolgákkal együtt nemcsak Királyság-termeket építenek, hanem kongresszusi termeket és Bétel-otthonokat is. Sam, aki mérnök, jól ért a fűtő-, a szellőztető- és a légkondicionáló berendezésekhez. A feleségével, Ruth-tal már több európai és afrikai országban segített építkezéseken. Bárhol vannak is, örömmel prédikálnak együtt a helyi gyülekezettel. Sam elmondja, mi indította arra, hogy ilyen nemzetközi építkezéseken vegyen részt: „Bételben szolgáló testvérek buzdítottak erre. Amikor láttam a buzgalmukat és az örömüket, indíttatást éreztem arra, hogy ezt a szolgálatot végezzem.”

Engedelmeskedjünk Isten utasításainak

16–17. Milyen különleges tevékenységben vesz részt buzgón Isten népe, és milyen eredménnyel?

16 Ezékiás, amellett hogy kijavíttatta a templomot, újra bevezette a pászka évenkénti megünneplését, melyet Jehova korábban megparancsolt. (Olvassátok fel: 2Krónikák 30:1, 4, 5.) Ezékiás és Jeruzsálem lakói az egész nemzetet meghívták, még az északi királyságban élőket is, hogy vegyenek részt az ünnepen. A futárok szerte az országban gyorsan elvitték a meghívást tartalmazó leveleket (2Krón 30:6–9).

17 Az utóbbi években mi is hasonló munkát végzünk. Tetszetős nyomtatott meghívókat adunk át a területünkön élő embereknek, hogy Jézus parancsának engedelmeskedve csatlakozzanak hozzánk az Úr Vacsorájáról való megemlékezésen (Luk 22:19, 20). A szolgálati összejöveteleinken képzést kapunk erre a munkára, és buzgón elvégezzük a feladatot. Jehova pedig bőségesen megáldja az erőfeszítéseinket. Tavaly mintegy hétmillióan vittük el a meghívókat az embereknek, és összesen 17 790 631-en voltunk jelen az Emlékünnepen.

18. Miért olyan fontos neked, hogy buzgó légy az igaz imádatban?

18 Ezékiásról ezt olvashatjuk: „Jehovában, Izrael Istenében bízott, és nem volt őutána hozzá hasonló Júda összes királyai között, sem azok között, akik előtte voltak. Ragaszkodott Jehovához, nem tért el a követésétől, hanem mindig megtartotta Jehova parancsolatait, amelyeket Mózesnek parancsolt” (2Kir 18:5, 6). Bárcsak mi is ugyanígy tennénk! Az Isten háza iránti buzgalmunk kétségtelenül segít ’ragaszkodnunk Jehovához’, és így örök életben reménykedhetünk (5Móz 30:16).

Cselekedjünk azonnal, ha útmutatást kapunk

19. Milyen buzgó erőfeszítéseket tesznek a testvérek az emlékünnepi időszakban?

19 Jósiás király is utasítást adott a pászka megtartására, és nagy előkészületeket tett erre az ünnepre (2Kir 23:21–23; 2Krón 35:1–19). Mi is különleges erőfeszítéseket teszünk, hogy jól felkészültek legyünk a kerületkongresszusokra, a körzetkongresszusokra, a különleges kongresszusi napokra és az Emlékünnepre. Némely országban a testvérek még az életüket is kockára teszik, hogy közösen megemlékezhessenek Krisztus haláláról. A buzgó vének ügyelnek rá, hogy a gyülekezet egyetlen tagjáról se feledkezzenek meg. Az idősek és a betegek segítséget kapnak, hogy jelen lehessenek ezen az alkalmon.

20. a) Mi történt Jósiás király uralma alatt, és mit tett erre Jósiás? b) Milyen tanulságot szeretnénk megszívlelni?

20 A Jósiás király által szervezett helyreállítási munka során Hilkija főpap „megtalálta Jehova törvényének könyvét, amely Mózes keze által adatott”. Majd átadta azt a királyi titkárnak, Sáfánnak, aki olvasni kezdett belőle Jósiásnak. (Olvassátok fel: 2Krónikák 34:14–18.) Mi lett ennek az eredménye? A király azonnal megszaggatta ruháit bánatában, és azt parancsolta néhány férfinak, hogy kérjen tanácsot Jehovától. Isten azt üzente Hulda prófétanő által, hogy elítél bizonyos vallásos szokásokat, melyeket Júdában gyakorolnak. De nem kerülte el a figyelmét, hogy Jósiás igyekezett megszüntetni a bálványimádással kapcsolatos szokásokat, így a király továbbra is a kegyében maradt, noha a nemzetre mint egészre veszedelem várt (2Krón 34:19–28). Mit tanulhatunk ebből? Biztosan mi is arra vágyunk, amire Jósiás. Szeretnénk azonnal cselekedni, ha útmutatást kapunk Jehovától, és ezért megfogadjuk a figyelmeztetéseket, melyek rávilágítanak, hogy mi történhet, ha engedjük, hogy a hitehagyás és a hűtlenség beszivárogjon az imádatunkba. Biztosak lehetünk benne, hogy Jehova helyeslően fog tekinteni az igaz imádat iránti buzgalmunkra, mint ahogyan az Jósiás esetében is történt.

21–22. a) Miért legyünk buzgók Jehova házáért? b) Mit fogunk megvizsgálni a következő cikkben?

21 Júda négy királya – Asa, Josafát, Ezékiás és Jósiás – jó példát mutatott nekünk az Isten házáért és imádatáért való buzgalomban. A mi buzgalmunknak is arra kell sarkallnia minket, hogy bízzunk Jehovában, és minden tőlünk telhetőt megtegyünk az imádatában. Akkor cselekszünk bölcsen, és akkor lehetünk boldogok, ha engedelmeskedünk Isten utasításainak, valamint szívesen fogadjuk a gyülekezettől és a vénektől jövő szerető törődést és helyreigazítást.

22 A következő cikk arra fog összpontosítani, hogy hogyan lehetünk buzgók a szántóföldi szolgálatban, és arra ösztönzi majd a fiatalokat, hogy buzgón szolgálják szerető Atyánkat. Azt is megnézzük majd, hogy hogyan óvhatjuk meg magunkat Sátán egyik leginkább romboló befolyásától. Ha buzgón megfogadunk minden Jehovától jövő emlékeztetőt, akkor követjük Fiának, Jézusnak a példáját, akiről ezt olvashatjuk: „a házadért való buzgalom emészt engem” (Zsolt 69:9; 119:111, 129; 1Pét 2:21).

Emlékszel?

• Milyen szolgálatot áld meg Jehova, és miért?

• Hogyan mutathatjuk ki, hogy bízunk Jehovában?

• Hogyan indíthat minket a buzgalom arra, hogy engedelmeskedjünk Isten utasításainak?

[Tanulmányozási kérdések]

[Képek a 9. oldalon]

Hogyan mutatott buzgalmat Asa, Josafát, Ezékiás és Jósiás Jehova házáért?