Olvasók kérdései

Jézus egész Izraelben prédikált. Miért mondta hát Péter apostol, hogy a zsidók és az elöljáróik ’tudatlanságból cselekedtek’, amikor Jézus kivégzését követelték? (Csel 3:17).

Péter apostol a következőket mondta a zsidók egy csoportjának a Messiás halálában játszott szerepükről: „tudom én, hogy tudatlanságból cselekedtetek, ahogy a ti elöljáróitok is” (Csel 3:14–17). Lehet, hogy a zsidók közül néhányan egyszerűen nem értették Jézus tanításait, és azt, hogy ki is volt ő valójában. Ami másokat illet, a tudatlanságuk oka többek között az volt, hogy nem vágytak Isten helyeslésére, előítélet volt bennük, irigyek voltak és gyűlölet fűtötte őket.

Sokan nem vágytak Jehova helyeslésére. Figyeld meg, hogy ez milyen hatással volt arra, ahogyan Jézus tanításairól gondolkodtak. Jézus gyakran szemléltetésekkel tanított, és ezeket meg is magyarázta azoknak, akik szerettek volna még többet megtudni. Ám néhányan Jézus hallgatói közül egyszerűen elmentek, és nem is próbálták megérteni a tanításait. Egyszer, amikor Jézus egy bizonyos szóképet használt, még némelyik tanítványa is megbotránkozott (Ján 6:52–66). Ezek a személyek nem ismerték fel, hogy Jézus szemléltetéseinek valójában az a szerepük, hogy felszínre hozzák, készek-e változtatni a gondolkodásmódjukon és a tetteiken (Ézs 6:9, 10; 44:18; Máté 13:10–15). Ráadásul figyelmen kívül hagyták azt a próféciát, mely szerint a Messiás szemléltetésekkel fog tanítani (Zsolt 78:2).

Mások az előítéleteik miatt vetették el Jézus tanításait. Amikor Jézus a názáreti zsinagógában tanított – vagyis annak a városnak a zsinagógájában, ahol felnevelkedett – az emberek ’elámultak’ azon, amit mondott. Viszont egyáltalán nem fogadták el Jézust Messiásként, inkább a származását firtatták: „Honnan vette ez az ember ezeket? . . . Nemde az ács ez, Mária fia, Jakab, József, Júdás és Simon testvére? És nincsenek-e itt velünk a húgai?” (Márk 6:1–3). Mivel Jézus szerény körülmények között nőtt fel, a názáretiek szemében semmit sem ért a tanítása.

Mit mondhatunk a vallási vezetőkről? A legtöbbjük – hasonló okokból, mint a názáretiek – nem sok figyelmet szentelt Jézusnak (Ján 7:47–52). A tanításait sem fogadták el, mert irigyelték, hogy a nép figyel rá (Márk 15:10). Sok kiemelkedő személy nyilvánvalóan rosszul reagált, amikor Jézus elítélően szólt a képmutatásukról, és arról, hogy megtévesztik az embereket (Máté 23:13–36). Jézus joggal ítélte el őket, amiért szándékosan tudatlanságban maradtak: „Jaj nektek, akik törvénytudók vagytok, mert elvettétek az ismeret kulcsát; ti magatok nem mentetek be [a Királyságba], a bemenőket pedig akadályoztátok” (Luk 11:37–52).

Jézus három és fél évig prédikálta a jó hírt Izraelben. Emellett sokakat megtanított arra, hogy miként végezhetik ezt a munkát (Luk 9:1, 2; 10:1, 16, 17). Jézus és a tanítványai olyan hatékonyak voltak, hogy a farizeusok így panaszkodtak: „Íme! Utána megy a világ” (Ján 12:19). Tehát nem arról volt szó, hogy a legtöbb zsidó semmit sem tudott Jézusról. Azt illetően viszont, hogy Jézus volt a Messiás, voltaképpen ’tudatlanságban’ maradtak. Több ismeretet szerezhettek volna a Messiásról, és elmélyíthették volna az iránta érzett szeretetüket, de nem tették. Néhányuk bűnrészes lett Jézus halálában. Péter apostol ezért így intette a zsidókat: „Tanúsítsatok tehát megbánást, és térjetek meg, hogy eltöröltessenek a bűneitek, hogy felüdülés időszakai jöjjenek Jehova személyétől, és hogy elküldje a nektek kinevezett Krisztust, Jézust” (Csel 3:19, 20). Figyelemre méltó, hogy több ezer zsidó fogadta el a jó hírt, köztük „a papoknak nagy sokasága” is. Többé nem cselekedtek tudatlanságból, hanem megbánták a bűneiket, és elnyerték Jehova helyeslését (Csel 2:41; 4:4; 5:14; 6:7).