Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Tudtad?

Tudtad?

Tudtad?

Miért tartották értékesnek a római katonák Jézus alsóruháját?

A Jézus kivégzését felügyelő négy katona elosztotta egymás között Jézus ruháit. De a János 19:23 szerint Jézus alsóruhája „varratlan volt, felülről egybeszőve egész hosszában”. A katonák ezért úgy döntöttek, hogy nem tépik el, hanem sorsot vetnek rá. Hogyan készült egy ilyen ruha?

Az alsóruha valószínűleg egy ingszerű tunika volt, melyet lenvászonból vagy gyapjúszövetből készítettek, és térdig vagy bokáig ért. Ezeket a ruhákat általában úgy varrták, hogy két egymásra helyezett négyzet vagy téglalap alakú szövetet három oldala mentén összeöltöttek. A nyak és a karok helyét szabadon hagyták.

A tunika egyik drágább fajtáját hasonlóan készítették, de „csak egyetlen hosszú anyagból, melyet kettéhajtottak, a nyaki résznél kivágtak” és beszegtek, írja egy Jézusról szóló könyv (Jesus and His World). Ezt a fajta tunikát a két oldalán össze kellett varrni.

Teljesen varrás nélküli ruhát, amilyet Jézus is viselt, csak Palesztinában készítettek. Ezt a fajtát függőleges szövőszéken szőtték. Az ilyen szövőszéken a függőlegesen kifeszített fonalak (láncfonalak) két síkban helyezkedtek el: az egyik fonalsor a keresztfa előtt, a másik pedig a keresztfa mögött. A szövő a keresztfonalat (vetülékfonalat) átfűzte az első sorban lévő láncfonalak között, majd a hátsó sorban lévők között is. „Így a szövet henger alakú lett” – írja egy forrásmű. A varrás nélküli tunika minden bizonnyal ritka vagyontárgy volt, ezért szerette volna mindegyik katona megszerezni magának.

Voltak méhészek az ókori Izraelben?

A Héber Iratok szerint Isten azt ígérte az ókori izraelitáknak, hogy beviszi őket egy „tejjel és mézzel folyó földre” (2Mózes 3:8). Úgy tűnik, hogy amikor a Szentírás a mézet említi, legtöbbször vadméhek által gyűjtött mézre utal. A Biblia egyáltalán nem beszél arról, hogy méhészkedtek-e az ókori Izraelben. De egy nemrégiben feltárt leletből, melyet az izraeli Bét-Seán-völgyben találtak, kiderült, hogy az ott élők az ókorban „méhészkedtek, még eladásra is termeltek mézet”.

A Jeruzsálemi Zsidó Egyetem Régészeti Intézetének kutatói feltártak egy méhészetet Tel Rehovnál. Becslésük szerint ez a lelet az i. e. X. század és az i. e. IX. század első fele közötti időből származik, Izrael királyságának korai időszakából. Ez az első alkalom, hogy ókori méhkaptárakat találtak a Közel-Keleten. Úgy gondolják, hogy ebben a méhészetben eredetileg mintegy száz méhkaptár lehetett. Ezek sorokba voltak rendezve, és minden sorban legalább három kaptár volt egymáson.

A feltárásról készült egyetemi beszámoló elmondja, hogy a kaptárak „körülbelül 80 centiméter hosszú és 40 centiméter átmérőjű . . . agyaghengerek voltak, melyeket nem égettek ki . . . Tapasztalt méhészek és kutatók, akik ellátogattak a területre, úgy becsülik, hogy ezekből a kaptárakból nem kevesebb mint fél tonna mézet gyűjthettek össze minden évben.”

[Kép a 22. oldalon]

Feltárás Tel Rehovnál

[Forrásjelzés]

Institute of Archaeology/​Hebrew University © Tel Rehov Excavations