Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Kasemɔ Yesu—Jɛɛ Suɔmɔ Mli Otsɔɔ Nii

Kasemɔ Yesu—Jɛɛ Suɔmɔ Mli Otsɔɔ Nii

Kasemɔ Yesu​—Jɛɛ Suɔmɔ Mli Otsɔɔ Nii

“Bɔ ni gbɔmɔ nɛɛ wieɔ lɛ, mɔ ko ewieko nakai dã.”—YOH. 7:46.

1. Te mɛi fee amɛnii yɛ gbɛ nɔ ni Yesu tsɔ etsɔɔ nii lɛ he amɛha tɛŋŋ?

SUSUMƆ bɔ ni kulɛ omii baashɛ ohe kɛ́ onu ni Yesu miitsɔɔ nii lɛ he okwɛ! Biblia lɛ haa wɔleɔ hewalɛ ni enitsɔɔmɔ lɛ ná yɛ mɛi ni bo lɛ toi lɛ anɔ lɛ he sane fioo ko. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Sanekpakpa ŋmalɔ Luka tsɔɔ akɛ mɛi ni yɔɔ Nazaret lɛ ‘ahiɛ fee amɛ yaa yɛ duromɔ wiemɔi ni jɛ Yesu naa lɛ hewɔ.’ Mateo bɔ amaniɛ akɛ mɛi ni bo Yesu Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ toi lɛ “ahe jɔ̃ amɛhe yɛ enitsɔɔmɔ lɛ hewɔ.” Yohane hu tsɔɔ akɛ asraafoi ni atsu amɛ koni amɛyamɔ Yesu kɛba lɛ ku amɛsɛɛ kɛ amɛdɛŋ folo amɛbakɛɛ akɛ: “Bɔ ni gbɔmɔ nɛɛ wieɔ lɛ, mɔ ko ewieko nakai dã.”—Luka 4:22; Mat. 7:28; Yoh. 7:46.

2. Mɛɛ gbɛ̀i anɔ Yesu tsɔ etsɔɔ nii?

2 Nɔ ni nakai asraafoi lɛ wie lɛ ji anɔkwale. Ŋwanejee ko kwraa bɛ he akɛ Yesu ji Tsɔlɔ ni fe fɛɛ ni ehi shi pɛŋ. Enitsɔɔmɔ lɛ mli kã shi faŋŋ, ewaaa, ni anyɛɛɛ aje eniiamlitsɔɔmɔi lɛ ahe ŋwane. Ele bɔ ni akɛ nɔkwɛmɔnii kɛ sanebimɔi tsuɔ nii ahaa jogbaŋŋ. Eha enitsɔɔmɔ lɛ kɔ mɛi ni etsɔɔ amɛ nii lɛ ahe ekɔɔɔ he eko kɛ́ amɛji mɛi ni yɛ gbɛnaa loo mɛi ni bɛ gbɛnaa ko. Anɔkwalei ni etsɔɔ lɛ ashishinumɔ waaa ni kɛlɛ amɛhe yɛ sɛɛnamɔ waa. Shi, jeee enɛɛmɛi pɛ ha Yesu batsɔ Tsɔɔlɔ kple lɛ.

Suɔmɔ Ji Su ni He Hiaa Fe Fɛɛ

3. Mɛɛ gbɛ nɔ esoro Yesu nitsɔɔmɔ lɛ yɛ jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi ni hi shi yɛ ebeaŋ lɛ anɔ̃ lɛ he?

3 Ekã shi faŋŋ akɛ woloŋmalɔi lɛ kɛ Farisifoi lɛ ateŋ mɛi komɛi le nii, ni amɛyɛ nyɛmɔ ni amɛkɛaatsɔɔ mɛi anii. Mɛni ha esoro gbɛ nɔ ni Yesu tsɔ etsɔɔ nii lɛ yɛ amɛnɔ̃ lɛ he lɛ? Jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi ni hi shi yɛ Yesu beaŋ lɛ bɛ suɔmɔ kɛha mɛi ni bɛ gbɛnaa ko lɛ. Amɛbuuu amɛ amɛhaaa nɔ ko, ni amɛnaa amɛ akɛ mɛi ni “alomɔ amɛ.” (Yoh. 7:49) Shi Yesu musuŋ tsɔ lɛ yɛ amɛhewɔ, ejaakɛ “etɔ amɛ ni amɛfee yuyaa tamɔ tooi ni bɛ kwɛlɔ.” (Mat. 9:36) Ejie mɔ hedɔɔ, musuŋtsɔlɛ, kɛ mlihilɛ kpo etsɔɔ amɛ. Agbɛnɛ hu jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ bɛ suɔmɔ kɛha Nyɔŋmɔ. (Yoh. 5:42) Shi Yesu sumɔɔ e-Tsɛ lɛ, ni esumɔɔ akɛ efee esuɔmɔnaa nii. Jamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ tsɔmɔ Nyɔŋmɔ wiemɔi lɛ ahiɛ amɛbumɔ shi bɔni afee ni amɛkɛtsu amɛ diɛŋtsɛ amɛyiŋtoi ahe nii, shi Yesu sumɔ “Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ”—etsɔɔ mɛi “Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ,” egbala mli eha amɛ, efã he, ni ekɛtsu nii yɛ eshihilɛ mli. (Luka 11:28) Hɛɛ suɔmɔ eyi Kristo obɔ, ni anaa suɔmɔ yɛ nibii ni etsɔɔ mɛi lɛ, bɔ ni ekɛ amɛ ye ha, kɛ gbɛ nɔ ni etsɔ etsɔɔ amɛnii lɛ mli.

4, 5. (a) Mɛni hewɔ ehe hiaa waa akɛ wɔjɛ suɔmɔ mli wɔtsɔɔ mɛi anii lɛ? (b) Mɛni hewɔ nilee kɛ hesaa hu he hiaa waa kɛ́ aatsɔɔ nii lɛ?

4 Ni wɔ hu? Ákɛ Kristo sɛɛnyiɛlɔi lɛ, wɔsumɔɔ akɛ wɔkase lɛ yɛ wɔsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ kɛ wɔshihilɛ mli. (1 Pet. 2:21) No hewɔ lɛ, jeee Biblia lɛ mli anɔkwalei lɛ ni wɔɔtsɔɔ mɛi lɛ pɛ ji oti ni ma wɔhiɛ, shi ehe miihia hu ni wɔjie Yehowa sui lɛ, titri lɛ suɔmɔ kpo wɔtsɔɔ mɛi. Kɛ́ wɔle nibii pii jio, fioo pɛ wɔle jio, wɔhe esa kɛ nitsɔɔmɔ jio, wɔhe esako jio lɛ, suɔmɔ kpo ni wɔɔjie lɛ baasa mɛi ni wɔshiɛɔ wɔhaa lɛ atsuii ahe. Kɛ́ wɔɔye omanye yɛ kaselɔ feemɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ, no lɛ esa akɛ wɔjɛ suɔmɔ mli wɔtsɔɔ mɛi anii taakɛ Yesu fee lɛ.

5 Yɛ anɔkwale mli lɛ, kɛ́ wɔɔtsɔmɔ tsɔɔlɔi kpakpai lɛ, no lɛ esa akɛ wɔnu saji ni wɔbaatsɔɔ mɛi lɛ ashishi jogbaŋŋ ní wɔná hesaa ni akɛtsɔɔ nii. Yesu ye ebua ekaselɔi lɛ ni amɛnu saji ni amɛbaatsɔɔ mɛi lɛ ashishi, ni etsɔɔ amɛ bɔ ni atsɔɔ nii ahaa. Yehowa miitsɔ esafo lɛ nɔ eeye eebua wɔ koni wɔnyɛ wɔfee nakai ŋmɛnɛ. (Nyɛkanea Yesaia 54:13; Luka 12:42.) Ni kɛlɛ, jeee akɛ esa akɛ wɔtsɔɔ mɛi nibii ni wɔkase ni wɔnu shishi lɛ pɛ kɛkɛ, shi esa akɛ wɔjɛ wɔtsui mli wɔfee nakai. Kɛ́ wɔkɛ nilee, hesaa, kɛ suɔmɔ tsu nii kɛtsɔɔ mɛi anii lɛ, ewoɔ yibii waa diɛŋtsɛ. Belɛ, mɛɛ gbɛ̀i anɔ wɔɔtsɔ wɔjie suɔmɔ kpo kɛ́ wɔmiitsɔɔ mɛi anii? Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu kɛ ekaselɔi lɛ tsɔ amɛfee nakai? Nyɛhaa wɔkwɛa.

Esa akɛ Wɔsumɔ Yehowa

6. Te wɔwieɔ mɔ ko ni wɔsumɔɔ lɛ lɛ he wɔhaa tɛŋŋ?

6 Wɔnyaa he akɛ wɔwie nibii ni wɔsumɔɔ lɛ ahe. Kɛ́ wɔmiiwie nɔ ko ni kã wɔtsui nɔ he lɛ, wɔkɛ miishɛɛ feɔ nakai. Enɛ ji anɔkwale diɛŋtsɛ kɛ́ wɔmiiwie mɔ ko ni wɔsumɔɔ lɛ waa lɛ he. Bei pii lɛ, wɔsumɔɔ akɛ wɔkɛ miishɛɛ agba ehe sane wɔtsɔɔ mɛi krokomɛi. Wɔjieɔ mɔ lɛ yi, wɔwoɔ ehiɛ nyam, ni wɔfãa ehe. Wɔfeɔ nakai ejaakɛ wɔmiisumɔ ni mɛi krokomɛi aná mɔ nɛɛ kɛ esui lɛ ahe miishɛɛ tamɔ bɔ ni wɔ hu wɔyɔɔ ehe miishɛɛ lɛ.

7. Mɛni suɔmɔ ni Yesu yɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ tsirɛ lɛ ni efee?

7 Ja wɔle Yehowa ní wɔná suɔmɔ wɔha lɛ dani wɔbaanyɛ wɔye wɔbua mɛi krokomɛi koni amɛsumɔ lɛ. Anɔkwa jamɔ biɔ ni wɔsumɔ Nyɔŋmɔ. (Mat. 22:36-38) Yesu fee enɛ he nɔkwɛmɔnɔ ni nɔ bɛ. Esumɔɔ Yehowa kɛ etsui fɛɛ, ejwɛŋmɔ fɛɛ, esusuma fɛɛ, kɛ ehewalɛ fɛɛ. Yesu le eŋwɛi Tsɛ lɛ jogbaŋŋ kɛmɔ shi ejaakɛ ekɛ lɛ hi ŋwɛi afii akpekpe toi akpei abɔ. Mɛni jɛ mli kɛba? Yesu kɛɛ akɛ: “Misumɔɔ tsɛ lɛ.” (Yoh. 14:31) Yesu jie nakai suɔmɔ lɛ kpo yɛ ewiemɔi kɛ enifeemɔi fɛɛ amli. Nakai suɔmɔ lɛ kanya lɛ ni efee nibii ni sa Nyɔŋmɔ hiɛ be fɛɛ be. (Yoh. 8:29) Suɔmɔ nɛɛ nɔŋŋ tsirɛ lɛ ni ebu jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi ní kɛ osatofeemɔ kɛɔ akɛ Nyɔŋmɔ tsuji ji amɛ lɛ fɔ́. No nɔŋŋ tsirɛ lɛ ni ewie Yehowa he etsɔɔ mɛi krokomɛi ni eye ebua amɛ koni amɛle Nyɔŋmɔ ní amɛsumɔ lɛ.

8. Mɛni suɔmɔ ni Yesu kaselɔi lɛ yɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ tsirɛ amɛ ni amɛfee?

8 Yesu kaselɔi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ hu sumɔɔ Yehowa, ni no tsirɛ amɛ ni amɛkɛ ekãa kɛ hiɛdɔɔ shiɛ sanekpakpa lɛ. Amɛha Yerusalem yi obɔ kɛ amɛtsɔɔmɔ lɛ eyɛ mli moŋ akɛ jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi ni yɔɔ hegbɛ waa lɛ te shi amɛwo amɛ. Kaselɔi lɛ nyɛɛɛ akɛ ja amɛwie nii ni amɛna kɛ nii ni amɛnu lɛ. (Bɔf. 4:20; 5:28) Amɛle akɛ Yehowa kɛ amɛ yɛ ni ebaajɔɔ amɛ—ni ejɔɔ amɛ hu! Yɛ anɔkwale mli lɛ, nɔ ni shɛɛɛ afii 30 yɛ Yesu gbele sɛɛ lɛ, bɔfo Paulo ŋma akɛ ashiɛ sanekpakpa lɛ “atsɔɔ bɔɔ nii fɛɛ ní yɔɔ ŋwɛi shishi lɛ.”—Kol. 1:23.

9. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔha suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ mli awa?

9 Kɛ́ wɔmiisumɔ ni wɔnitsɔɔmɔ lɛ amɔ shi lɛ, esa akɛ wɔ hu wɔha suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ mli awa daa. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔfee nakai? Kɛtsɔ sɔlemɔ ni wɔɔsɔle be fɛɛ be lɛ nɔ. Wɔhaa suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ mli waa hu kɛtsɔ e-Wiemɔ lɛ ni wɔɔkase, Biblia kasemɔ woji ni wɔɔkane, kɛ Kristofoi akpeei ni wɔɔya lɛ nɔ. Be mli ni Nyɔŋmɔ he nilee ni wɔyɔɔ lɛ faa lɛ, ehe suɔmɔ baayi wɔtsuiiaŋ obɔ. Kɛkɛ lɛ, be mli ni wɔhaa suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ jeɔ kpo yɛ wɔwiemɔi kɛ wɔnifeemɔi amli lɛ, mɛi krokomɛi baana, ni no baanyɛ aha amɛtsi amɛbɛŋkɛ Yehowa.—Nyɛkanea Lala 104:33, 34.

Esa akɛ Wɔsumɔ Nibii ni Wɔtsɔɔ Lɛ

10. Mɛni akɛyɔseɔ tsɔɔlɔ kpakpa?

10 Nɔ ni akɛyɔseɔ tsɔɔlɔ kpakpa ji suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha nibii ni etsɔɔ mɛi lɛ. Esa akɛ ehe eye akɛ nibii ni etsɔɔ lɛ ji anɔkwale, amɛhe miihia, ni amɛhe yɛ sɛɛnamɔ. Kɛ́ tsɔɔlɔ ko nyaa nibii ni etsɔɔ lɛ ahe lɛ, mɛi ni etsɔɔ amɛ nii lɛ baayɔse miishɛɛ ni ekɛtsɔɔ amɛ nii lɛ, ni no baaná amɛnɔ hewalɛ waa. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, kɛ́ tsɔɔlɔ ko nyaaa nɔ ni etsɔɔ lɛ he lɛ, aso ebaanyɛ ekpa gbɛ akɛ mɛi ni etsɔɔ amɛ nii lɛ baana akɛ nibii ni etsɔɔ amɛ lɛ ahe yɛ sɛɛnamɔ? Nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ni ooofee akɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ tsɔɔlɔ lɛ he miihia waa. Yesu kɛɛ akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni atsɔse lɛ kɛwula shi lɛ, eeetamɔ etsɔɔlɔ.”—Luka 6:40, Ga Biblia hee lɛ.

11. Mɛni hewɔ Yesu sumɔ nibii ni etsɔɔ lɛ?

11 Yesu sumɔ nibii ni etsɔɔ lɛ. Ele akɛ anɔkwale ni kɔɔ eŋwɛi Tsɛ lɛ he lɛ he yɛ sɛɛnamɔ waa—eji “Nyɔŋmɔ wiemɔi” kɛ “naanɔ wala wiemɔi”—ni esa akɛ eha mɛi krokomɛi ale. (Yoh. 3:34; 6:68) Anɔkwalei ni Yesu tsɔɔ lɛ tamɔ la ni kpɛɔ haŋŋ, ekɛkpa nibii fɔji ahe mama, ni eha ana nɔ ni ji ekpakpa. Amɛha heshibalɔi ní apasa jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi elaka amɛ ní Abonsam haoɔ amɛ lɛ ná hiɛnɔkamɔ kɛ miishɛɛ. (Bɔf. 10:38) Suɔmɔ ni Yesu yɔɔ kɛha anɔkwale lɛ je kpo yɛ enitsɔɔmɔi lɛ amli, ni asaŋ eje kpo faŋŋ hu yɛ nɔ fɛɛ nɔ ni efee lɛ mli.

12. Te bɔfo Paulo nu sanekpakpa lɛ shiɛmɔ he eha tɛŋŋ?

12 Taakɛ Yesu ji lɛ, ekaselɔi lɛ hu sumɔɔ anɔkwale ni kɔɔ Yehowa kɛ Kristo he lɛ waa, ni akɛni amɛbu anɔkwale nɛɛ akɛ ehe yɛ sɛɛnamɔ waa hewɔ lɛ, amɛŋmɛɛɛ gbɛ ni shiteekɛwolɔi atsĩ amɛnaa ni amɛkashiɛ. Paulo ŋma eyaha nanemɛi Kristofoi ni yɔɔ Roma lɛ akɛ: “Miisumɔ akɛ, . . . mabajaje sanekpakpa lɛ matsɔɔ nyɛ. Ejaakɛ mihiɛ gbooo sanekpakpa lɛ he, ejaakɛ eji Nyɔŋmɔ hewalɛ, ni aŋɔhereɔ mɔ fɛɛ mɔ ni heɔ yeɔ lɛ yiwala.” (Rom. 1:15, 16) Paulo bu anɔkwale lɛ ni eeeshiɛ lɛ akɛ eji woo. Eŋma akɛ: “Aŋɔ nɛkɛ duromɔ nɛɛ aha mi, akɛ mijaje Kristo nifalɛ ni anyɛɛɛ shishi ana kɛgbe naa lɛ he sanekpakpa lɛ mitsɔɔ jeŋmaji lɛ.” (Efe. 3:8) Ekã shi faŋŋ akɛ Paulo kɛ miishɛɛ tsɔɔ mɛi Yehowa kɛ E-yiŋtoi ahe nii.

13. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔsumɔ sanekpakpa lɛ?

13 Sanekpakpa ni yɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ haa wɔbaleɔ Bɔlɔ lɛ, ni wɔnáa wɔ kɛ lɛ teŋ wekukpãa kpakpa. Nakai sanekpakpa lɛ haa wɔ shihilɛ mli sanebimɔi ni he hiaa waa lɛ ahetoo ni ja, ni ebaanyɛ etsake wɔshihilɛ, eha wɔná hiɛnɔkamɔ, ni ewo wɔ hewalɛ yɛ jaramɔ beaŋ. Kɛfata he lɛ, ehaa wɔleɔ bɔ ni wɔɔfee wɔná shihilɛ kpakpa kɛya naanɔ. Nilee ko bɛ ni he yɛ sɛɛnamɔ waa fe sanekpakpa lɛ. Eji nikeenii ni nɔ bɛ ní aŋɔha wɔ ní haa wɔnáa miishɛɛ waa. Ni kɛ́ wɔha mɛi krokomɛi hu anine shɛ nakai nikeenii lɛ eko nɔ lɛ, wɔmiishɛɛ lɛ tekeɔ nɔ.—Bɔf. 20:35.

14. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔná suɔmɔ babaoo wɔha nibii ni wɔtsɔɔ lɛ?

14 Mɛni obaanyɛ ofee koni oná suɔmɔ babaoo oha sanekpakpa lɛ? Kɛ́ ookane Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ, ebaahi akɛ kɛ́ okane fioo lɛ, owa ní ojwɛŋ nɔ ni okane lɛ nɔ dani otsa nɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, obaanyɛ ofee he mfoniri yɛ ojwɛŋmɔŋ ní ofata Yesu he beni etsuɔ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, loo ní ofata bɔfo Paulo he kɛmiifã gbɛ. Obaanyɛ ofee he mfoniri yɛ ojwɛŋmɔŋ akɛ oyɛ jeŋ hee lɛ mli, ni oona bɔ ni shihilɛ lɛ yɔɔ srɔto kwraa lɛ. Susumɔ jɔɔmɔi ní oná kɛjɛ sanekpakpa lɛ nɔ ni okpɛlɛ lɛ mli kɛba lɛ he. Kɛ́ oha suɔmɔ ni oyɔɔ kɛha sanekpakpa lɛ mli wa daa lɛ, mɛi ni otsɔɔ amɛ nii lɛ baayɔse. Belɛ, ehi jogbaŋŋ akɛ wɔjwɛŋ nibii ni wɔkase lɛ anɔ jogbaŋŋ, ni wɔha wɔhiɛ ahi nɔ ni wɔtsɔɔ lɛ nɔ.—Nyɛkanea 1 Timoteo 4:15, 16.

Esa akɛ Wɔsumɔ Gbɔmɛi

15. Mɛni hewɔ esa akɛ tsɔɔlɔ lɛ asumɔ mɛi ni etsɔɔ amɛ nii lɛ?

15 Mɔ ni ji tsɔɔlɔ kpakpa lɛ haa mɛi ni etsɔɔ amɛ nii lɛ nyɛɔ amɛbɛŋkɛɔ lɛ, ni no haa amɛkɛ amɛhe woɔ nikasemɔ lɛ mli ni amɛnáa he miishɛɛ akɛ amɛaatsɔɔ amɛsusumɔi. Akɛni tsɔɔlɔ ni yɔɔ suɔmɔ lɛ dɔɔ mɛi ni ekɛkaseɔ nii lɛ ahe hewɔ lɛ, etsɔɔ amɛ nii. Etsɔɔ amɛ nii lɛ bɔ ni amɛbaanyɛ amɛnu shishi, ni ehaa ekɔɔ amɛhiamɔ nii ahe. Esusuɔ mɛi ni etsɔɔ amɛ nii lɛ anyɛmɔi kɛ amɛshihilɛi ahe. Kɛ́ tsɔɔlɔi jie suɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ kpo lɛ, nikaselɔi lɛ baayɔse ni nitsɔɔmɔ lɛ kɛ nikasemɔ lɛ baafee nɔ ni haa mɔ tsui nyɔɔ emli.

16. Mɛɛ gbɛ̀i anɔ Yesu tsɔ ejie suɔmɔ kpo etsɔɔ mɛi?

16 Yesu jie suɔmɔ ni tamɔ nakai kpo. Ewala ni yeɔ emuu ni eŋɔha koni ahere mɛi ayiwala lɛ ji suɔmɔ ni fe fɛɛ ni ejie lɛ kpo. (Yoh. 15:13) Yesu efɔ̃ɔɔ mɛi ayelikɛbuamɔ kɛ amɛ nitsɔɔmɔ yɛ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli. Emɛɛɛ ni mɛi lɛ aba eŋɔɔ koni eshiɛ etsɔɔ amɛ, shi lɛ moŋ enyiɛ shitoi ohai abɔ kɛshiɛ sanekpakpa lɛ etsɔɔ amɛ. (Mat. 4:23-25; Luka 8:1) Eto etsui shi ni ena mli eha mɛi. Kɛ́ ehe bahia ni ejaje ekaselɔi lɛ, ejɛɔ suɔmɔ mli efeɔ nakai. (Mar. 9:33-37) Eha amɛle akɛ eyɛ nɔmimaa akɛ amɛbaashiɛ sanekpakpa lɛ kɛmɔ shi ni ekɛ no wo amɛ hewalɛ. Yesu ji tsɔɔlɔ ni yɔɔ suɔmɔ ni anako nɔ dã yɛ adesai ateŋ. Suɔmɔ kpo ni ejie etsɔɔ ekaselɔi lɛ kanya amɛ ni amɛ hu amɛsumɔ lɛ ni amɛye ekitai lɛ anɔ.—Nyɛkanea Yohane 14:15.

17. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu kaselɔi lɛ jie suɔmɔ kpo amɛtsɔɔ mɛi?

17 Yesu kaselɔi lɛ hu jie suɔmɔ kɛ mɔ hedɔɔ kpo amɛtsɔɔ mɛi ní amɛshiɛ amɛtsɔɔ amɛ lɛ taakɛ Yesu fee lɛ. Amɛŋmɛ amɛtsui shi yɛ yiwaa mli ni amɛkɛ amɛwala wo oshra mli kɛsɔmɔ mɛi krokomɛi, ni amɛshiɛ sanekpakpa lɛ. Amɛdɔ mɛi ni kpɛlɛ sanekpakpa lɛ nɔ lɛ ahe waa! Wiemɔi ni bɔfo Paulo ŋmala eyaha Tesalonikabii lɛ tsɔɔ akɛ edɔɔ mɛi ahe waa. Eŋma akɛ: “Wɔmli jɔ yɛ nyɛteŋ, taakɛ bɔ ni bii anyɛ hiɛɔ lɛ diɛŋtsɛ ebii dɔdɔɔdɔ lɛ. Ni akɛni wɔsumɔɔ nyɛ jogbaŋŋ nɛkɛ hewɔ lɛ, wɔyɛ he tsui akɛ jeee Nyɔŋmɔ sanekpakpa lɛ kɛkɛ wɔkɛaaha nyɛ, shi moŋ wɔ diɛŋtsɛ wɔwala tete, ejaakɛ wɔmiisumɔ nyɛ naakpa.”—1 Tes. 2:7, 8.

18, 19. (a) Mɛni hewɔ wɔsumɔɔ akɛ wɔkɛ nibii ashã afɔle kɛtsu shiɛmɔ nitsumɔ lɛ? (b) Tsɔɔmɔ nɔkwɛmɔnɔ ko ni haa wɔnaa akɛ mɛi yɔseɔ suɔmɔ kpo ni wɔjieɔ lɛ.

18 Yɛ wɔbei nɛɛ amli lɛ, Yehowa Odasefoi hu shiɛɔ yɛ je lɛŋ fɛɛ kɛtaoɔ mɛi ni miisumɔ ni amɛle Nyɔŋmɔ ní amɛsɔmɔ lɛ lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, afii 17 ni eho nɛɛ mli fɛɛ lɛ, wɔkɛ nɔ ni fa fe ŋmɛlɛtswai akpekpe toi akpe kome tsuɔ nii daa afi yɛ shiɛmɔ kɛ kaselɔ feemɔ nitsumɔ lɛ mli—ni wɔkã he wɔmiitsu. Eyɛ mli akɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ biɔ ni wɔkɛ wɔbe, wɔhewalɛ, kɛ wɔheloonaa nibii ashã afɔle moŋ, shi wɔjɛɔ wɔsuɔmɔ mli wɔfeɔ nakai. Taakɛ Yesu fee lɛ, wɔ hu wɔle akɛ wɔŋwɛi Tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ lɛ miisumɔ ní mɛi aná nilee ni kɛ mɔ yaa naanɔ wala mli lɛ. (Yoh. 17:3; 1 Tim. 2:3, 4) Suɔmɔ tsirɛɔ wɔ koni wɔye wɔbua mɛi ni hiɛ tsui kpakpa lɛ ní amɛ hu amɛbale Yehowa ní amɛsumɔ lɛ.

19 Kɛ́ wɔjie suɔmɔ kpo lɛ, mɛi yɔseɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, nyɛmi yoo gbɛgbalɔ ko ni yɔɔ United States lɛ ŋmalaa woji emajeɔ mɛi ni nɔ̃ enyɔ amɛhiŋmɛiiaŋ lɛ ni ekɛshɛjeɔ amɛ mii. Nuu ko ni eŋma wolo kɛshɛje emii lɛ ŋma kɛbaha lɛ akɛ: “Shishijee lɛ minaa kpɛ mihe waa akɛ mɔ ko ni mileee lɛ yɛ he ko kwraa lɛ gbo deŋme kɛŋma wolo koni ekɛye ebua mi ní madamɔ jaramɔ bei ni mikɛkpe lɛ naa. Nɔ̃ pɛ ni manyɛ makɛɛ ji akɛ oyɛ suɔmɔ kɛha adesa kɛ agbɛnɛ hu Nyɔŋmɔ, mɔ ni tsɔɔ adesa gbɛ yɛ wala tempɔŋi anɔ lɛ.”

20. Mɛni hewɔ ehe hiaa waa ni wɔkɛ suɔmɔ atsɔɔ nii lɛ?

20 Afɔɔ kɛɛmɔ akɛ kɛ́ okɛ suɔmɔ kɛ hesaa tsu nɔ ko he nii lɛ, enɔ bɛ. Kɛ́ wɔmiitsɔɔ mɛi anii lɛ, esa akɛ wɔye wɔbua amɛ ni amɛle Yehowa ni amɛsumɔ lɛ kɛjɛ amɛtsui mli tɔ̃ɔ. Hɛɛ, kɛ́ wɔɔye omanye diɛŋtsɛ akɛ tsɔɔlɔi lɛ, ehe miihia ni wɔná suɔmɔ ni akɛbɔ he etɛ—suɔmɔ kɛha Nyɔŋmɔ, suɔmɔ kɛha anɔkwale lɛ, kɛ suɔmɔ kɛha gbɔmɛi. Kɛ́ wɔná suɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ ni wɔjie lɛ kpo yɛ wɔsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ, jeee miishɛɛ ni jɛɔ nɔhamɔ mli lɛ pɛ kɛkɛ wɔbaaná, shi moŋ wɔtsui hu baanyɔ wɔmli akɛ wɔmiikase Yesu ni wɔmiisa Yehowa hiɛ.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

• Kɛ́ wɔmiitsɔɔ mɛi sanekpakpa lɛ, mɛni hewɔ ehe hiaa ni . . . 

wɔná suɔmɔ wɔha Nyɔŋmɔ lɛ?

wɔsumɔ nibii ni wɔtsɔɔ lɛ?

wɔsumɔ mɛi ni wɔtsɔɔ amɛ nii lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]

Mɛni ha esoro Yesu nitsɔɔmɔ lɛ yɛ woloŋmalɔi kɛ Farisifoi lɛ anɔ̃ lɛ he lɛ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 18]

Kɛ́ mɔ ko aaatsɔ tsɔɔlɔ kpakpa lɛ, esa akɛ ená nilee, hesaa, kɛ nɔ ni fe fɛɛ lɛ suɔmɔ