A szeretet ’kimagasló útján’ jársz?

„ISTEN szeretet.” János apostolnak ezek a szavai Isten legfontosabb tulajdonságát emelik ki (1Ján 4:8). Isten emberek iránti szeretete teszi lehetővé, hogy közeledjünk hozzá, és személyes kapcsolatunk legyen vele. Hogyan van még hatással az életünkre Isten szeretete? Azt mondják, hogy amit szeretünk, az alakít és formál bennünket. És ez igaz is. De az is alakít és formál bennünket, akit szeretünk, és aki minket szeret. Mivel Isten képmására lettünk megalkotva, őt utánozva mi is képesek vagyunk szeretni (1Móz 1:27). Vagyis, ahogy János apostol írta, azért szeretjük Istent, „mert először ő szeretett minket” (1Ján 4:19).

Négy szó, mely mind szeretetet jelent

Pál apostol ’kimagasló útnak’ nevezte a szeretetet (1Kor 12:31). Miért nevezte így, és milyen szeretetre gondolt? Hogy megkapjuk a választ, vizsgáljuk meg közelebbről a „szeretet” szót.

Az ókori görögöknek négy alapszavuk volt a szeretetre, melyekből más szavakat is képeztek: sztor·géʹ, eʹrósz, phi·liʹa és a·gaʹpé. Ezek közül az a·gaʹpé szót használták, amikor Istenről beszéltek, aki „szeretet”. * William Barclay professzor ezt írja erről a szeretetről: „Az agapénak köze van az elméhez: ez nem egyszerűen a szívünkből magától feltámadó érzelem; alapelv ez, amellyel szándékosan élünk. Az agapé leginkább az akarattal kapcsolatos” (New Testament Words). Igen, az a·gaʹpé egy alapelvekkel vezérelt szeretet, ugyanakkor gyakran erőteljes érzésekkel párosul. Mivel vannak jó és rossz alapelvek is, nyilvánvaló, hogy a keresztényeket a helyes alapelveknek kell vezetniük, vagyis azoknak, melyeket maga Jehova Isten állított fel a Bibliában. Ha összehasonlítjuk, hogy hogyan használja a Biblia az a·gaʹpé-t és a többi szót, amelyek szintén szeretetet jelentenek, jobban megértjük, hogy milyenfajta szeretetet kell kimutatnunk mások iránt.

Családtagok közötti szeretet

Milyen jó dolog egy szerető, meghitt családban élni! A görögben sokszor a sztor·géʹ szót használták a családtagok közötti természetes vonzalomra. A keresztények törekednek arra,  hogy szeretettel bánjanak a családtagjaikkal. Pál megjövendölte, hogy az utolsó napokban az emberek általában véve „természetes vonzalom nélküliek” lesznek (2Tim 3:1, 3). *

A mai világban sajnos nem jellemző a családokra a szeretet, pedig természetesnek kellene lennie. Miért választja az abortuszt sok leendő anyuka? Miért nem törődik sok család az idősödő szülőkkel? Miért szökött a csillagos égig a válások száma? A válasz nem más, mint az, hogy nincs az emberekben természetes vonzalom.

Ezenkívül a Bibliából megtudhatjuk, hogy „csalárdabb a szív mindennél” (Jer 17:9). A családtagjaink iránti szeretetünkben a szívünk és az érzéseink játszanak szerepet. Érdekes azonban, hogy Pál az a·gaʹpé szót használta, amikor arról írt, hogy hogyan kell a férjnek szeretnie a feleségét. Párhuzamot vont e között a szeretet között, és a között, melyet Krisztus érez a gyülekezet iránt (Ef 5:28, 29). Ez a szeretet azokon az alapelveken nyugszik, melyeket Jehova, a család Létrehozója fektetett le.

A családtagjaink iránt érzett őszinte szeretetünkből fakadóan törődünk az idős szüleinkkel, és vállaljuk a gyermekeinkért a felelősséget. A szülőket ez a szeretet arra is ösztönzi, hogy kedvesen fegyelmezzék a gyermekeiket, amikor erre szükség van, és ne csak az érzéseikre hallgassanak, mert annak sokszor az a következménye, hogy túl engedékenyek velük (Ef 6:1–4).

A szerelem és a bibliai alapelvek

A férj és a feleség közötti fizikai vonzalom igazi ajándék Istentől (Péld 5:15–17). A szerelmet jelentő eʹrósz szót azonban az ihletett Bibliában nem használták az írók. Miért nem? Az Őrtorony angol száma néhány évvel ezelőtt ezt írta: „Ma látszólag az egész világ ugyanabba a hibába esik, mint amibe az ókori görögök estek. Ők istenként imádták Erószt, leborultak az oltára előtt, és áldoztak neki . . . De a történelem azt mutatja, hogy a szexualitás imádata csak kicsapongást, züllöttséget és romlást hozott magával. Lehet, hogy ez az oka annak, hogy a bibliaírók nem használták ezt a szót.” Hogy mi ne kövessük el azt a hibát, hogy pusztán fizikai vonzalom miatt kezdünk bele egy kapcsolatba, ellenőrzés alatt kell tartanunk az érzéseinket a bibliai alapelvekkel összhangban. Ezért hát tedd fel magadnak a kérdést: „A romantikus érzéseimhez valódi szeretet is társul?”

 Azoknak a fiataloknak, akik ragaszkodnak a bibliai alapelvekhez, a fiatalkor virágzásakor is sikerül megőrizniük az erkölcsi tisztaságukat, akkor, amikor a szexuális vágyak gyakran nagyon erősek (1Kor 7:36; Kol 3:5). A házasság a szemünkben egy szent ajándék Jehovától. Jézus ezt mondta a házaspárokról: „Amit azért az Isten közös igába fogott, senki ember szét ne válassza” (Máté 19:6). Elköteleztük magunkat a házastársunknak, és nemcsak addig maradunk együtt, amíg kölcsönösen vonzódunk egymáshoz. Ha problémák merülnek fel, nem fogunk egyszerűen csak kilépni a házasságból, hanem mindent megteszünk azért, hogy Istennek tetsző tulajdonságokat mutassunk ki, hogy ezzel is boldogabb legyen a családi életünk. Az erőfeszítéseink tartós boldogsághoz fognak vezetni (Ef 5:33; Héb 13:4).

Barátok közti szeretet

Az élet unalmas lenne barátok nélkül. Egy bibliai példabeszéd ezt mondja: „van olyan barát, aki ragaszkodóbb a testvérnél” (Péld 18:24). Jehova azt szeretné, ha igaz barátaink lennének. Sokak előtt ismert, hogy milyen szoros barátság alakult ki Dávid és Jonatán között (1Sám 18:1). Jézusról pedig azt írja a Biblia, hogy ’szerette’ János apostolt (Ján 20:2, Újfordítású). A „barátság”-ra és a „ragaszkodás”-ra használt görög szó a phi·liʹa. Az jó, ha van egy közeli barátunk a gyülekezetben. De a 2Péter 1:7-ben azt az ösztönzést kapjuk, hogy a ’testvéri vonzalmunkhoz’ (phi·la·del·phiʹa, mely két görög szónak, a ’barát’ jelentésű phiʹlosz-nak és a ’testvér’ jelentésű a·del·phoszʹ-nak az összetétele) adjunk szeretetet (a·gaʹpé). Ha szeretnénk, hogy tartósak legyenek a baráti kapcsolataink, meg kell fogadnunk ezt a tanácsot. Kérdezzük meg magunktól: „A barátaim iránti szeretetemre hatással vannak a bibliai alapelvek?”

Isten Szava például segíteni fog, hogy ne kivételezzünk a barátainkkal. Nem fogunk kétféle mércét felállítani: egy viszonylag engedékeny mércét a barátainknak és egy szigorúbbat azoknak, akik nem a barátaink. Ezenkívül nem hízelgéssel fogunk barátokat szerezni. És ami a legfontosabb, a bibliai alapelvek követése segít, hogy tisztánlátással válogassuk meg a barátainkat, és ne kerüljünk ’rossz társaságba, mely megront hasznos szokásokat’ (1Kor 15:33).

Páratlan szeretet

Az a szeretet, mely összetartja a keresztényeket, igazán páratlan! Pál apostol ezt írta: „Szeretetetek képmutatástól mentes legyen . . . A testvéri szeretetben gyöngéd vonzalommal legyetek egymás iránt” (Róma 12:9, 10). Igen, a keresztények szeretete (a·gaʹpé) „képmutatástól mentes”. Ez a szeretet nem csupán egy érzés a szívben. Nem, ez a szeretet szilárdan a bibliai alapelvekben gyökerezik. De Pál ’testvéri szeretetről’ (phi·la·del·phiʹa) és ’gyöngéd vonzalomról’ (phi·loʹsztor·gosz, a phiʹlosz és a sztor·géʹ szavak összetétele) is beszélt. Egy tudós szerint a „testvéri szeretet” „egy vonzalmon alapuló szeretet, mely kedves, együtt érző és segítőkész”. Ha ez kiegészül a·gaʹpé-val, akkor szoros barátságok alakulhatnak ki Jehova imádói között (1Tessz 4:9, 10). A másik, a ’gyöngéd vonzalomnak’ fordított kifejezés csak egyszer fordul elő a Bibliában, és meghitt, bensőséges kapcsolatra utal, olyanra, amilyen például a családtagok között van. *

Az igaz keresztényeket egyesítő kötelék a családtagok közötti szeretet és az igaz barátok iránti vonzalom ötvözete. Minden kapcsolatot a bibliai alapelveken nyugvó szeretet vezérel. A keresztény gyülekezet nem egy klub vagy egy világi szervezet, hanem egy meghitt család, melyet Jehova Isten imádata egyesít. A hittársainkat testvéreknek és testvérnőknek hívjuk, és így is gondolunk rájuk. Ők a szellemi értelemben vett családtagjaink. Barátainkként szeretjük őket, és mindig a bibliai alapelvekkel összhangban viselkedünk velük. Továbbra is mutassuk ki egymás iránt azt a szeretetet, mely egyesíti és azonosítja az igaz keresztény gyülekezetet (Ján 13:35).

[Lábjegyzetek]

[Oldalidézet a 12. oldalon]

Te mit teszel, hogy szorosabb legyen a bennünket egyesítő kötelék?