Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

“Nyɛtoa Nyɛhe Yɛ Nyɔŋmɔ Suɔmɔ Lɛ Mli”

“Nyɛtoa Nyɛhe Yɛ Nyɔŋmɔ Suɔmɔ Lɛ Mli”

“Nyɛtoa Nyɛhe Yɛ Nyɔŋmɔ Suɔmɔ Lɛ Mli”

“Nyɛtoa nyɛhe yɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ mli, ni nyɛkwɛa wɔ-Nuŋtsɔ Yesu Kristo mɔbɔnalɛ lɛ gbɛ, koni nyɛná naanɔ wala.”—YUDA 21.

1, 2. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa ejie suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha wɔ lɛ kpo, ni te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ Yehowa kpaa nɔ ko gbɛ kɛjɛɔ wɔdɛŋ dani etoɔ wɔ yɛ esuɔmɔ lɛ mli?

YEHOWA NYƆŊMƆ ejie suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha wɔ lɛ kpo yɛ gbɛ̀i babaoo anɔ. Shi ŋwanejee ko kwraa bɛ he akɛ gbɛjianɔ ni Yehowa to kɛha kpɔ̃mɔ afɔleshãa lɛ ji suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha wɔ lɛ he odaseyeli ni fe fɛɛ. Suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha wɔ lɛ fa aahu akɛ etsu esuɔmɔ Bi lɛ kɛba shikpɔŋ lɛ nɔ koni ebagbo yɛ wɔ hewɔ. (Yoh. 3:16) Yehowa fee nakai ejaakɛ eesumɔ ni wɔhi shi kɛya naanɔ, ni eesumɔ hu ni wɔná esuɔmɔ lɛ he sɛɛ kɛya naanɔ!

2 Shi ani esa akɛ wɔsusu akɛ Yehowa baaŋɔ wɔ ato esuɔmɔ lɛ mli ekɔɔɔ he eko nɔ ni wɔhalaa akɛ wɔɔfee? Dabi. Ejaakɛ Yuda 21 lɛ woɔ wɔ hewalɛ akɛ: “Nyɛtoa nyɛhe yɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ mli, ni nyɛkwɛa wɔ-Nuŋtsɔ Yesu Kristo mɔbɔnalɛ lɛ gbɛ, koni nyɛná naanɔ wala.” Wiemɔ ni ji ‘nyɛtoa nyɛhe yɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ mli’ lɛ tsɔɔ akɛ aakpa nɔ ko gbɛ kɛmiijɛ wɔdɛŋ. Belɛ, mɛni esa akɛ wɔfee koni wɔya nɔ wɔhi Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ mli?

Mɛɛ Gbɛ nɔ Wɔɔtsɔ Wɔhi Nyɔŋmɔ Suɔmɔ lɛ Mli?

3. Mɛni Yesu tsɔɔ akɛ ehe miihia ni efee bɔni afee ni ehi e-Tsɛ lɛ suɔmɔ lɛ mli?

3 Nɔ ni Yesu wie yɛ naagbee gbɛkɛ dani egbo lɛ haa wɔnáa sanebimɔ nɛɛ hetoo. Ekɛɛ akɛ: “Kɛji nyɛye mikitai lɛ anɔ lɛ, nyɛaahi misuɔmɔ lɛ mli; taakɛ bɔ ni mi hu miye mitsɛ kitai lɛ anɔ ni mihiɔ esuɔmɔ lɛ mli lɛ.” (Yoh. 15:10) Ŋmalɛ nɛɛ tsɔɔ faŋŋ akɛ Yesu le akɛ Yehowa mlai lɛ anɔ ni eeeye lɛ ji nɔ ni baaha wekukpãa kpakpa ahi ekɛ e-Tsɛ lɛ teŋ. No hewɔ lɛ, kɛ́ Nyɔŋmɔ Bi ni eye emuu lɛ ye Yehowa mlai lɛ anɔ bɔni afee ni wekukpãa kpakpa ahi ekɛ lɛ teŋ lɛ, aso esaaa akɛ wɔ hu wɔfeɔ nakai nɔŋŋ?

4, 5. (a) Mɛni ji gbɛ titri ni wɔɔtsɔ nɔ wɔtsɔɔ akɛ wɔsumɔɔ Yehowa? (b) Mɛni hewɔ wɔbɛ nɔ ko ni wɔɔdamɔ nɔ wɔkpoo akɛ wɔɔye Yehowa kitãi lɛ anɔ lɛ?

4 Toiboo ni wɔfeɔ wɔhaa Yehowa lɛ ji nɔ̃ titri ni tsɔɔ akɛ wɔsumɔɔ lɛ. Bɔfo Yohane tsɔɔ mli yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ akɛ: “Enɛ ji Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ, akɛ wɔye ekitai lɛ anɔ; ni ekitai lɛ waaa.” (1 Yoh. 5:3) Eji anɔkwale akɛ ŋmɛnɛ lɛ, mɛi babaoo sumɔɔɔ akɛ amɛfeɔ toiboo. Shi kadimɔ wiemɔ ni ji, “ekitai lɛ waaa” lɛ. Yehowa biii ni wɔfee nɔ ko ni wɔnyɛŋ wɔfee.

5 Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ: Ani obaakɛɛ onaanyo ko ni osumɔɔ esane waa lɛ akɛ ewo jatsu ko ni ole akɛ enyɛŋ nɔ ewo kɔkɔɔkɔ lɛ? Dabi kwraa! Yehowa mli hi kwraa fe wɔ, ni ele wɔfatɔi kwraa fe bɔ ni wɔ diɛŋtsɛ po wɔle. Biblia lɛ maa nɔ mi ehaa wɔ akɛ Yehowa ‘kaiɔ akɛ sũ kɛkɛ ji wɔ.’ (Lala 103:14) Ebiŋ kɔkɔɔkɔ ni wɔfee nɔ ko ni wɔnyɛŋ wɔfee. No hewɔ lɛ, wɔbɛ nɔ ko ni wɔɔdamɔ nɔ wɔkpoo akɛ wɔɔye Yehowa kitãi lɛ anɔ. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, wɔyɔseɔ akɛ toiboo ni wɔɔfee wɔha Yehowa lɛ haa wɔnáa hegbɛ ni nɔ bɛ kɛtsɔɔ akɛ wɔsumɔɔ wɔŋwɛi Tsɛ lɛ naakpa, ni ákɛ wɔmiisumɔ ni wɔhi esuɔmɔ lɛ mli.

Nikeenii Krɛdɛɛ ko ni Jɛ Yehowa Ŋɔɔ

6, 7. (a) Mɛni ji henilee? (b) Ha nɔkwɛmɔnɔ ni tsɔɔ bɔ ni henilee lɛ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔhi Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ mli.

6 Yɛ jeŋ ni yɔɔ hwanyaŋŋ nɛɛ mli lɛ, ehe bahiaa ni wɔkpɛ yiŋ babaoo ni baatsɔɔ kɛ́ wɔfeɔ toiboo wɔhaa Nyɔŋmɔ loo wɔfeee nakai. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná nɔmimaa akɛ yiŋkpɛi nɛɛ kɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii kpãa gbee? Yehowa eduro wɔ nɔ ko ni baanyɛ aye abua wɔ waa ni wɔfee toiboo. No ji henilee. Mɛni ji henilee? Eji nyɛmɔ krɛdɛɛ ko ni wɔyɔɔ ni wɔkɛaale wɔ diɛŋtsɛ wɔhe. Wɔhenilee lɛ tsuɔ nii akɛ kojolɔ, ni eyeɔ ebuaa wɔ ni wɔkpɛɔ wɔyiŋ yɛ nibii ni wɔkɛkpeɔ yɛ shihilɛ mli lɛ ahe, ni eyeɔ ebuaa wɔ hu ni wɔsusuɔ nibii ni wɔfee momo lɛ ahe wɔkwɛɔ akɛ amɛji ekpakpa loo efɔŋ, amɛhi loo amɛhiii.—Nyɛkanea Romabii 2:14, 15.

7 Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔkɛ wɔhenilee lɛ atsu nii jogbaŋŋ? Susumɔ nɔkwɛmɔnɔ ko he okwɛ. Naa shisharalɔ ko ni nyiɛ ŋa kplanaa ko nɔ. Ajeko nanegbɛ loo gbɛjegbɛ, nɔ ko hu bɛ ni baatsɔɔ lɛ gbɛ. Kɛlɛ, fiofio lɛ eyashɛ he ni eyaa lɛ. Te efee tɛŋŋ? Ehiɛ kɔmpase. Nɔ̃ ko kokroo ko yɛ mli ní akadi je lɛ koji ejwɛ lɛ yɛ nɔ, ni dade hwiaa ko ní nigbalamɔ hewalɛ haa ekwɛɔ kooyigbɛ be fɛɛ be lɛ hu yɛ mli. Kɛ́ shisharalɔ nɛɛ ehiɛɛɛ kɔmpase lɛ, ebaalaaje kwraa. Nakai nɔŋŋ kɛ adesa ko bɛ henilee lɛ, enaŋ he ni esa akɛ etsɔ kɛ́ ehe bahia ni ekpɛ eyiŋ yɛ jeŋba kɛ jalɛ nifeemɔi ahe bei komɛi yɛ eshihilɛ mli.

8, 9. (a) Mɛɛ nibii komɛi esa akɛ wɔhiɛ ahi nɔ kɛ́ wɔhenilee baatsu nii jogbaŋŋ lɛ? (b) Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee koni wɔhenilee lɛ he aba sɛɛnamɔ kɛha wɔ?

8 Taakɛ kɔmpase ji lɛ, nibii komɛi yɛ ni haaa henilee atsu nii jogbaŋŋ. Kɛ́ shisharalɔ ni wɔwie ehe lɛ kɛ dade ni nigbalamɔ hewalɛ yɔɔ mli fɔ ekɔmpase lɛ masɛi lɛ, dade hwiaa ni yɔɔ mli lɛ kwɛŋ kooyigbɛ, shi moŋ ebaakwɛ he kroko. Yɛ gbɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ nɔ lɛ, kɛ́ wɔha nibii ni wɔtsui shweɔ lɛ ná wɔyiŋkpɛi anɔ hewalɛ lɛ, mɛni baajɛ mli aba? Ŋkomeŋfa shwelɛi ni wɔyɔɔ lɛ haŋ wɔhenilee lɛ atsu nii jogbaŋŋ. Biblia lɛ bɔɔ wɔ kɔkɔ akɛ “tsui yɔɔ nɛɛ, eyi tɔ kɛ kutumpɔo fe nii fɛɛ, ni esane ehiii kwraa.” (Yer. 17:9; Abɛi 4:23) Kɛfata he lɛ, kɛ shisharalɔ ni yɔɔ nɔkwɛmɔnɔ lɛ mli lɛ ehiɛɛɛ shikpɔŋ he wolo ni ja, ní abaanyɛ akɛ he afɔ̃ nɔ lɛ, kɔmpase ni ehiɛ lɛ he baŋ sɛɛnamɔ tsɔ, loo ehe baŋ sɛɛnamɔ kwraa kɛhaŋ lɛ. Nakai nɔŋŋ kɛ́ wɔkɛ wɔhe efɔ̃ɔɔ gbɛtsɔɔmɔ ni ja, ni tsakeee ni yɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni ji Biblia lɛ mli lɛ nɔ lɛ, ekolɛ wɔhenilee lɛ he baŋ sɛɛnamɔ kɛhaŋ wɔ kwraa. (Lala 119:105) Dɔlɛ sane ji akɛ, mɛi babaoo ni yɔɔ je nɛɛ mli lɛ gbalaa amɛjwɛŋmɔ titri kɛyaa nibii ni amɛtsui shweɔ lɛ anɔ, ni amɛjwɛŋŋ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli shishitoo mlai lɛ anɔ tsɔ, loo amɛsusuuu he kwraa po. (Nyɛkanea Efesobii 4:17-19.) No hewɔ ni yɛ henilee ni mɛi pii yɔɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, amɛfeɔ nibii fɔji lɛ.—1 Tim. 4:2.

9 Esa akɛ wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔfeŋ wɔnii tamɔ amɛ! Yɛ no najiaŋ lɛ, esa akɛ wɔha Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ atsɔse wɔhenilee lɛ daa koni ehe aba sɛɛnamɔ aha wɔ. Esa akɛ wɔbo wɔhenilee ni wɔkɛ Biblia lɛ etsɔse lɛ lɛ toi moŋ fe nɔ ni wɔɔha ŋkomeŋfa shwelɛi ni wɔyɔɔ lɛ aye wɔ nɔ. Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ koni wɔbu wɔnyɛmimɛi hii kɛ yei ni wɔsumɔɔ amɛ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ ahenilee. Wɔbɔɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni wɔɔnyɛ koni wɔkatɔ̃tɔ amɛnaji, ni wɔhaa ehiɔ wɔjwɛŋmɔ mli akɛ ekolɛ wɔnyɛmi ko henilee eŋmɛŋ lɛ gbɛ ní ekɛ ehe awo nifeemɔi komɛi amli tamɔ bɔ ni wɔhenilee lɛ ŋmɛɔ wɔ gbɛ lɛ.—1 Kor. 8:12; 2 Kor. 4:2; 1 Pet. 3:16.

10. Mɛɛ nibii etɛ ni kɔɔ wɔshihilɛ he wɔbaasusu he?

10 Nyɛhaa wɔsusua gbɛ̀i etɛ ní wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔfee toiboo kɛtsɔɔ akɛ wɔsumɔɔ Yehowa lɛ ahe wɔkwɛa. Wɔkɛ henilee baatsu nii yɛ shihilɛi nɛɛ eko fɛɛ eko mli, shi klɛŋklɛŋ lɛ esa akɛ wɔha Biblia mli shishitoo mlai ni kɔɔ jeŋba he lɛ akudɔ wɔhenilee lɛ. Gbɛ̀i etɛ ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔfee toiboo kɛtsɔɔ akɛ wɔsumɔɔ Yehowa lɛ ji: (1) Wɔsumɔɔ mɛi ni Yehowa sumɔɔ lɛ, (2) wɔbuɔ mɛi ni kwɛɔ wɔ nɔ lɛ, ni (3) wɔbɔɔ mɔdɛŋ koni wɔhe atse daa yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ.

Suɔmɔ Mɛi ni Yehowa Sumɔɔ Lɛ

11. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔsumɔ mɛi ni Yehowa sumɔɔ lɛ?

11 Klɛŋklɛŋ lɛ esa akɛ wɔsumɔ mɛi ni Yehowa sumɔɔ lɛ. Abaanyɛ akɛ gbɔmɛi ato kotsa he kɛ́ aawie naanyobɔɔ he. Wɔkaseɔ mɛi ni bɛŋkɛ wɔ lɛ asui. Wɔ-Bɔlɔ lɛ le bɔ ni naanyobɔɔ baanyɛ afee nɔ ni yɔɔ oshara kɛ nɔ ni sɛɛnamɔ yɔɔ he kɛha adesai ni yeee emuu lɛ. No hewɔ lɛ ekɛ ŋaawoo kpakpa nɛɛ haa wɔ akɛ: “Mɔ ni kɛ nilelɔi nyiɛɔ lɛ, eeetsɔ nilelɔ; shi mɔ ni kɛ kwashiai bɔɔ lɛ, eeena amane.” (Abɛi 13:20; 1 Kor. 15:33) Wɔteŋ mɔ ko sumɔŋ ni ‘ena amane.’ Wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ miisumɔ ni ‘etsɔ nilelɔ.’ Miishɛɛ sane ji akɛ mɔ ko nyɛŋ aha Yehowa nilee aya hiɛ loo efite Yehowa jeŋba. Shi kɛlɛ, efeɔ naanyobɔɔ he nɔkwɛmɔnɔ fɛfɛo ehaa wɔ. Bo lɛ susumɔ he okwɛ—adesai ni yeee emuu lɛ ateŋ namɛi Yehowa halaa akɛ enanemɛi?

12. Namɛi Yehowa halaa akɛ enanemɛi?

12 Yehowa tsɛ́ blematsɛ Abraham akɛ “mishieŋtsɛ.” (Yes. 41:8) Nuu nɛɛ ye anɔkwa kɛmɔ shi, etsu jalɛ nii, ni efee toiboo—ekɛ enifeemɔ tsɔɔ akɛ eyɛ hemɔkɛyeli. (Yak. 2:21-23) Gbɔmɛi tamɔ nɛkɛ Yehowa halaa akɛ enanemɛi. Mɛi ni tamɔ nɛkɛ nɔŋŋ ekɛbɔɔ ŋmɛnɛ. Kɛ́ Yehowa halaa gbɔmɛi ni tamɔ nɛkɛ akɛ enanemɛi lɛ, ani esaaa akɛ wɔ hu wɔhalaa mɛi ni wɔkɛbɔɔ lɛ amli jogbaŋŋ koni wɔkɛ nilelɔi anyiɛ ni wɔtsɔmɔ nilelɔi?

13. Mɛni baaye abua wɔ koni wɔhala nanemɛi kpakpai?

13 Mɛni baanyɛ aye abua bo koni ohala nanemɛi kpakpai? Nanemɛi kpakpai ahe sane ni oookane yɛ Biblia lɛ mli lɛ baanyɛ aye abua bo. Bo lɛ susumɔ naanyo ni Rut kɛ eshaayoo Naomi bɔ, naanyo ni David kɛ Yonatan bɔ, loo naanyobɔɔ ni kã Timoteo kɛ Paulo teŋ lɛ he okwɛ. (Rut 1:16, 17; 1 Sam. 23:16-18; Fili. 2:19-22) Nanemɛi nɛɛ anaanyobɔɔ lɛ bafee gbagbalii yɛ yiŋtoo titri ko hewɔ: Amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ yɛ suɔmɔ ni mli kwɔ kɛha Yehowa. Ani obaanyɛ oná nanemɛi ni sumɔɔ Yehowa waa tamɔ bɔ ni bo hu osumɔɔ Yehowa lɛ? Ná nɔmimaa akɛ mɛi ni yɔɔ suɔmɔ tamɔ nɛkɛ ni obaanyɛ okɛ amɛ abɔ lɛ eyi Kristofoi asafo lɛ mli obɔ. Nanemɛi ni tamɔ nɛkɛ woŋ bo hewalɛ ni ofee nɔ ko ni baafite okɛ Yehowa teŋ wekukpãa lɛ. Yɛ no najiaŋ lɛ, amɛbaaye amɛbua bo koni ofee toiboo oha Yehowa, oda yɛ mumɔŋ, ni odũ nii yɛ mumɔŋ. (Nyɛkanea Galatabii 6:7, 8.) Amɛbaaye amɛbua bo koni ohi Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ mli.

Bo Mɛi ni Nyɔŋmɔ Kɛ Hegbɛ Eha Amɛ lɛ Toi

14. Mɛɛ nibii haa bei komɛi lɛ ewaa ehaa wɔ akɛ wɔɔjie bulɛ kpo wɔtsɔɔ mɛi ni kwɛɔ wɔ nɔ lɛ?

14 Gbɛ ni ji enyɔ ni wɔtsɔɔ nɔ wɔtsɔɔ akɛ wɔsumɔɔ Yehowa lɛ kɔɔ hegbɛ he. Esa akɛ wɔjie bulɛ kpo wɔtsɔɔ mɛi ni aŋɔto wɔ nɔ lɛ. Mɛni hewɔ bei komɛi lɛ ewaa waa kɛhaa wɔ akɛ wɔɔfee nakai lɛ? Yiŋtoo kome hewɔ ji akɛ adesai ni kwɛɔ wɔ nɔ lɛ yeee emuu. Kɛfata he lɛ, wɔ diɛŋtsɛ hu wɔyeee emuu. Wɔyɛ su ko ni akɛfɔ wɔ ní nyɛɔ wɔ nɔ koni wɔtse atua.

15, 16. (a) Mɛni hewɔ ehe hiaa akɛ wɔjie bulɛ kpo wɔtsɔɔ mɛi ni Yehowa eha amɛ hegbɛ akɛ amɛkwɛ ewebii lɛ anɔ lɛ? (b) Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ bɔ ni Yehowa bu Mose hiɛ atua ni Israelbii lɛ tse lɛ mli?

15 Ekolɛ obaabi akɛ, ‘Kɛ ewa waa kɛha wɔ akɛ wɔɔbu mɛi ni kwɛɔ wɔ nɔ lɛ, mɛni hewɔ mɔ ni ehe hiaa akɛ wɔbu amɛ lɛ?’ Hetoo lɛ kɔɔ nɔyeli he. Namɔ obaahala akɛ onɔyelɔ loo maŋtsɛ? Kɛ́ wɔhala Yehowa akɛ wɔ-Nɔyelɔ lɛ, no lɛ ehe miihia ni wɔbu hegbɛ ni eyɔɔ lɛ. Kɛ́ wɔfeee nakai lɛ, ani wɔbaanyɛ wɔtsɛ lɛ yɛ anɔkwale mli akɛ wɔ-Nɔyelɔ? Kɛfata he lɛ, bei pii lɛ Yehowa tsɔɔ adesai ni yeee emuu ni eha amɛ hegbɛ akɛ amɛkwɛ ewebii lɛ anɔ lɛ anɔ etsɔɔ wɔ gbɛ. Kɛ wɔtse adesai nɛɛ ahiɛ atua lɛ, te Yehowa baabu wɔnifeemɔi lɛ eha tɛŋŋ?—Nyɛkanea 1 Tesalonikabii 5:12, 13.

16 Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni Israelbii lɛ wie huhuuhu ni amɛtse Mose hiɛ atua lɛ, Yehowa kɛɛ akɛ lɛ tuuŋtu ehiɛ atua amɛtse lɛ. (4 Mose 14:26, 27) Nyɔŋmɔ tsakeko. Kɛ́ wɔtse mɛi ni ekɛ hegbɛ ewo amɛdɛŋ lɛ ahiɛ atua lɛ, belɛ wɔmiitse ehiɛ atua!

17. Mɛɛ su kpakpa esa akɛ wɔjie lɛ kpo wɔtsɔɔ mɛi ni aha amɛ hegbɛ yɛ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ?

17 Bɔfo Paulo tsɔɔ su kpakpa ni esa akɛ wɔjie lɛ kpo wɔtsɔɔ mɛi ni aha amɛ hegbɛ yɛ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ. Eŋma akɛ: “Nyɛboa nyɛtsɔɔlɔi lɛ atoi ni nyɛbaa nyɛhe shi nyɛhaa amɛ; ejaakɛ amɛ amɛbuɔ nyɛsusumai lɛ ahe akɛ mɛi ni baabu he akɔntaa, koni amɛkɛ miishɛɛ afee nii nɛɛ, shi jeee ŋtsɔidɔɔmɔ; ejaakɛ no ehiii haaa nyɛ.” (Heb. 13:17) Eji anɔkwale akɛ ja wɔmia wɔhiɛ waa dani wɔbaaná toiboo kɛ heshibaa su nɛɛ. Shi kaimɔ akɛ, wɔmiibɔ mɔdɛŋ koni wɔhi Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ mli. Ani esaaa akɛ wɔbɔɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni wɔɔnyɛ koni wɔshɛ oti nɛɛ he?

Nyɛhiɛa Hetsemɔ Mli yɛ Yehowa Hiɛ

18. Mɛni hewɔ Yehowa sumɔɔ ni wɔhiɛ hetsemɔ mli lɛ?

18 Gbɛ ni ji etɛ ni wɔtsɔɔ nɔ wɔtsɔɔ akɛ wɔsumɔɔ Yehowa lɛ ji akɛ wɔbɔɔ mɔdɛŋ koni wɔhe atse daa yɛ Yehowa hiɛ. Bei pii lɛ fɔlɔi bɔɔ mɔdɛŋ waa koni amɛha amɛbii ahe atse. Mɛni hewɔ? Yiŋtoo kome hewɔ ji akɛ kɛ́ gbekɛ ko he tse lɛ, ehaa enáa gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa ni ehiɔ ehaa lɛ. Kɛfata he lɛ, kɛ́ gbekɛ ko he tse lɛ, awieɔ eweku lɛ he ekpakpa, ni ehaa anaa akɛ efɔlɔi lɛ sumɔɔ lɛ ni amɛsusuɔ ehe. Yiŋtoi ni tamɔ nɛkɛ nɔŋŋ ahewɔ Yehowa sumɔɔ ni wɔhe atse lɛ. Ele akɛ kɛ́ wɔhe tse lɛ ebaahi eha wɔ. Wɔŋwɛi Tsɛ lɛ le hu akɛ kɛ́ wɔhe tse lɛ, ehaa awieɔ ehe ekpakpa. Enɛ he miihia jogbaŋŋ, ejaakɛ ebaanyɛ eha mɛi atsi abɛŋkɛ Nyɔŋmɔ ni wɔsɔmɔɔ lɛ lɛ, akɛni amɛnaa srɔtofeemɔ ni yɔɔ wɔ kɛ mɛi ni yɔɔ jeŋ ni he tseee nɛɛ mli lɛ ateŋ lɛ hewɔ lɛ.

19. Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ ehe miihia ni wɔhe atse yɛ gbɔmɔtsoŋ lɛ?

19 Mɛɛ shihilɛi amli ehe hiaa ni wɔhe atse yɛ? Yɛ anɔkwale mli lɛ, ehe miihia ni wɔhe atse yɛ shihilɛ fɛɛ shihilɛ mli. Yehowa fee lɛ faŋŋ eha blema Israelbii lɛ akɛ esa akɛ amɛha amɛhe atse yɛ gbɔmɔtsoŋ. (3 Mose 15:31) Mose Mla lɛ wie saji tamɔ sɛbo fũu, nɔ̃ mli fɔmɔ, niji, naji, kɛ atadei ahe fɔmɔ he. (2 Mose 30:17-21; 3 Mose 11:32; 4 Mose 19:17-20; 5 Mose 23:13, 14) Akai Israelbii lɛ akɛ Yehowa amɛ-Nyɔŋmɔ lɛ yɛ krɔŋkrɔŋ—ni tsɔɔ akɛ “ehe tse,” ni “eyɛ krɔŋŋ.” Ehe miihia ni Nyɔŋmɔ ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ lɛ tsuji hu afee mɛi ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ.—Nyɛkanea 3 Mose 11:44, 45.

20. Mɛɛ gbɛ̀i anɔ esa akɛ wɔha wɔhe atse?

20 No hewɔ lɛ, ehe miihia ni wɔhe atse yɛ mligbɛ kɛ kponɔgbɛ fɛɛ. Wɔbɔɔ mɔdɛŋ koni wɔsusu nibii ni he tse pɛ ahe. Eyɛ mli akɛ mɛi ni yɔɔ je lɛ mli lɛ kɛ amɛhe woɔ bɔlɛnamɔ jeŋba sha mli moŋ, shi wɔ lɛ wɔkɛ jeŋba he shishitoo mlai ni Yehowa ewo lɛ tsuɔ nii yɛ wɔshihilɛ mli. Nɔ ni he hiaa fe fɛɛ lɛ, wɔbɔɔ mɔdɛŋ ni wɔha wɔjamɔ lɛ he atse, ni wɔkɛ apasa jamɔ he nɔ ko kwraa wooo he muji. Wɔhaa kɔkɔbɔɔ ni yɔɔ Yesaia 52:11 ni ajɛ mumɔŋ akɛha lɛ hiɔ wɔjwɛŋmɔ mli be fɛɛ be akɛ: “Nyɛtsia nyɛhe, nyɛtsia nyɛhe! nyɛjea kpo kɛjɛa jɛi! Nyɛkataa nɔ ko ní he tseee he! Nyɛjea kpo kɛjɛa emli!” Ŋmɛnɛ lɛ, wɔhaa wɔjamɔ lɛ he tseɔ kɛtsɔ wɔhe ni wɔtsiɔ kɛjɛɔ nifeemɔi ni wɔŋwɛi Tsɛ lɛ buɔ akɛ eji apasa jamɔ nifeemɔi lɛ ahe. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, no hewɔ ni wɔkwɛɔ jogbaŋŋ koni wɔkɛ wɔhe akawo apasa jamɔ gbii juji ni ehé gbɛi yɛ je lɛŋ ŋmɛnɛ lɛ amli lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, ewa akɛ aaaya nɔ ni aha he atse. Shi Yehowa webii bɔɔ mɔdɛŋ koni amɛhe atse, ejaakɛ no yeɔ ebuaa amɛ koni amɛhi Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ mli.

21. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔya nɔ wɔhi Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ mli lɛ?

21 Yehowa miisumɔ ni wɔhi esuɔmɔ lɛ mli kɛya naanɔ. Shi esa akɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ abɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni eeenyɛ koni eya nɔ ehi Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ mli. Wɔbaanyɛ wɔhi Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ mli kɛ́ wɔkase Yesu ni wɔkɛ wɔnifeemɔ tsɔɔ akɛ wɔsumɔɔ Yehowa kɛtsɔ E-kitai lɛ anɔ ni wɔɔye lɛ nɔ. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, nɔ ko ‘nyɛŋ agbála wɔkɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔ ní yɔɔ Kristo Yesu, wɔ-Nuŋtsɔ lɛ, mli lɛ mli.’—Rom. 8:38, 39.

Ani Okaiɔ?

• Mɛɛ gbɛ wɔhenilee lɛ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔhi Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ mli?

• Mɛni hewɔ esa akɛ wɔsumɔ mɛi ni Yehowa sumɔɔ lɛ?

• Mɛni hewɔ esa akɛ wɔjie bulɛ kpo wɔtsɔɔ mɛi ni kwɛɔ wɔ nɔ lɛ?

• Mɛɛ sɛɛnamɔ yɔɔ hetsemɔ he kɛha Nyɔŋmɔ webii?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Akrabatsa/Mfoniri ni yɔɔ baafa 20]

WOLO NI HAA ABAA JEŊ JOGBAŊŊ

Ajie wolo ni hiɛ baafai 224 ni yitso ji ‘Nyɛhia Nyɔŋmɔ Suɔmɔ lɛ Mli’ lɛ kpo yɛ kpokpaa wulu nɔ kpee ni afee yɛ afi 2008/2009 lɛ shishi. Mɛni hewɔ afee wolo hee nɛɛ? Afee ni eye ebua Kristofoi koni amɛle Yehowa shishitoo mlai lɛ ní amɛsumɔ hu, ni ewieɔ bɔ ni esa akɛ Kristofoi aba amɛjeŋ amɛha lɛ he titri. Kɛ́ wɔkase ‘Nyɛhia Nyɔŋmɔ Suɔmɔ lɛ Mli’ wolo lɛ jogbaŋŋ lɛ, ebaaha wɔná nɔmimaa waa akɛ Yehowa shishitoo mlai lɛ ní wɔkɛaatsu nii yɛ wɔshihilɛ mli lɛ ji nɔ ni hi fe fɛɛ amrɔ nɛɛ, ni ákɛ ebaaha wɔná naanɔ wala wɔsɛɛ.

Yɛ anɔkwale mli lɛ, afee wolo nɛɛ koni eye ebua wɔ ni wɔna akɛ Yehowa toi ni wɔɔbo lɛ jeee jatsu. Yɛ no najiaŋ lɛ, kɛ́ wɔbo Yehowa toi lɛ, no haa enaa akɛ wɔsumɔɔ lɛ waa. No hewɔ lɛ, wolo nɛɛ baaha wɔbi wɔhe akɛ, ‘Mɛni hewɔ miboɔ Yehowa toi lɛ?’

Bei pii lɛ, kɛ́ mɔ ko shi Yehowa suɔmɔ lɛ mli lɛ, ejɛɔ mɔ lɛ jeŋba hewɔ shi jeee tsɔɔmɔ ko ni enuuu shishi lɛ hewɔ. Belɛ, ehe miihia waa ni wɔha suɔmɔ kɛ hiɛsɔɔ ni wɔyɔɔ kɛha Yehowa mlai kɛ eshishitoo mlai ni kudɔɔ wɔ yɛ shihilɛ mli daa gbi lɛ mli awa! Wɔyɛ nɔmimaa akɛ wolo hee nɛɛ baaye abua Yehowa tooi ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ koni amɛfee jalɛ nii, amɛha ana Satan akɛ amalelɔ, ni nɔ ni fe fɛɛ lɛ koni amɛhi Nyɔŋmɔ suɔmɔ lɛ mli!—Yuda 21.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 18]

“Kɛji nyɛye mikitai lɛ anɔ lɛ, nyɛaahi misuɔmɔ lɛ mli; taakɛ bɔ ni mi hu miye mitsɛ kitai lɛ anɔ ni mihiɔ esuɔmɔ lɛ mli lɛ”