Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Kwa Nibii ni Gbalaa Mɔ Jwɛŋmɔ yɛ “Sanekpakpa Gbi” Nɛɛ Mli

Kwa Nibii ni Gbalaa Mɔ Jwɛŋmɔ yɛ “Sanekpakpa Gbi” Nɛɛ Mli

Kwa Nibii ni Gbalaa Mɔ Jwɛŋmɔ yɛ “Sanekpakpa Gbi” Nɛɛ Mli

KPITIYELƆI ejwɛ komɛi miisusu nibii ni amɛbaanyɛ amɛfee lɛ ahe. Mɔ ko mɔ ko ekeko amɛ nɔ ko yɛ maŋ lɛ agbo lɛ naa. Arambii ní ebawo Samaria he ka lɛ eha hɔmɔ miiye Samariabii lɛ. Sɛɛnamɔ bɛ he ákɛ aaabote maŋ lɛ mli; niyenii jara wa. Sane ko ni abɔ he amaniɛ lɛ tsɔɔ akɛ aaye gbɔmɔ loo yɛ maŋ lɛŋ.—2 Maŋ. 6:24-29.

Kpitiyelɔi lɛ bibii amɛhe akɛ: ‘Mɛni hewɔ wɔyaaa Arambii lɛ nsara lɛŋ? Nɔ ko bɛ ni baaŋmɛɛ wɔ.’ Amɛshi kɛtee nakai gbi lɛ gbɛkɛ beni hiɛ fee tuutuu lɛ. Beni amɛshɛ nsara lɛŋ lɛ, jɛmɛ efee dioo. Bulɔi lɛ ateŋ mɔ ko kwraa bɛ jɛmɛ. Afimɔ okpɔŋɔi kɛ teji kpãa aŋmɔlɔ shi, shi asraafoi lɛ ateŋ mɔ ko kwraa bɛ jɛmɛ. Kpitiyelɔi ejwɛ lɛ fili buu lɛ eko mli. Mɔ ko kwraa bɛ buu lɛ mli, shi niyenii kɛ dãa babaoo yɛ jɛmɛ. Amɛye ni amɛnu bɔ ni amɛaanyɛ. Amɛna shika, jwiɛtɛi, mamai, kɛ nibii kpakpai krokomɛi hu. Amɛloo nibii lɛ ni amɛkɛyato, ni amɛku amɛsɛɛ koni amɛbaloo ekoŋŋ amɛfata he. Mɔ fɛɛ mɔ ejo foi kɛshi nsara lɛŋ. Yehowa tsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ eha Arambii lɛ nu ta shwiilii agbɛɛmɔi ahe. Arambii lɛ mu sane naa akɛ aaba abatutua amɛ, ni amɛjo foi. Amɛshi amɛ nɔ fɛɛ nɔ!

Kpitiyelɔi lɛ miiloo nibii kpakpai lɛ ni amɛkɛmiito. Kɛlɛ, beni amɛsusu bɔ ni hɔmɔ yeɔ mɛi ni yɔɔ Samaria lɛ he lɛ, amɛhenilee gba amɛnaa. Amɛkɛɛkɛɛ amɛhe akɛ: “Bɔni wɔfeɔ nɛɛ ejaaa! Ŋmɛnɛ gbi nɛɛ sanekpakpa gbi ni.” Kpitiyelɔi lɛ sha foi oya kɛtee Samaria, ni amɛyagba sanekpakpa ni kɔɔ nibii ni amɛna lɛ he lɛ amɛtsɔɔ.—2 Maŋ. 7:1-11.

Abaanyɛ atsɛ be ni wɔyɔɔ mli nɛɛ hu akɛ “sanekpakpa gbi.” Beni Yesu wieɔ nɔ ko ni sa kadimɔ waa yɛ “je nɛŋ naagbee lɛ he okadi” lɛ he lɛ, ekɛɛ akɛ: “Aaashiɛ maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa nɛɛ atsɔɔ je nɛŋ fɛɛ, ní akɛye jeŋmaji lɛ fɛɛ odase; ni no dani naagbee lɛ aaaba.” (Mat. 24:3, 14) Te esa akɛ enɛ aná wɔnɔ hewalɛ eha tɛŋŋ?

Nibii ni Wɔhaoɔ yɛ He lɛ Baanyɛ Ahé Wɔtsui

Miishɛɛ babaoo ni kpitiyelɔi lɛ ná hewɔ lɛ, amɛyakaiii Samariabii lɛ amrɔ nɔŋŋ. Amɛkɛ amɛjwɛŋmɔ ma nɔ ni amɛbaaná lɛ nɔ titri. Ani wɔ hu wɔbaanyɛ wɔfee nɔ ko ni tamɔ nakai? “Hɔji” fata nibii ni feɔ okadi lɛ ní kadiɔ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ naagbee be lɛ ahe. (Luka 21:7, 11) Yesu bɔ ekaselɔi lɛ kɔkɔ akɛ: “Nyɛhiɛ ahia nyɛhe nɔ, koni fufeemɔ kɛ dãatɔɔ kɛ daaŋ-ŋmaa he haomɔi akahe nyɛtsuii.” (Luka 21:34) Ákɛ Kristofoi lɛ, esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ ni wɔkaha daa gbi shihilɛ mli hiamɔnii lɛ ha wɔhiɛ kpa nɔ akɛ “sanekpakpa gbi” mli wɔyɔɔ lɛ.

Kristofonyo ko ni atsɛɔ lɛ Blessing lɛ haaa nibii ni esumɔɔ lɛ ahé etsui. Esɔmɔ akɛ gbɛgbalɔ beni etsaa eskulyaa nɔ lɛ, ni sɛɛ mli lɛ ekɛ mɔ ko ni miisɔmɔ yɛ Betel bote gbalashihilɛ mli ni akpɛlɛ enɔ akɛ esɔmɔ akɛ Benin Betel weku lɛ mlinyo. Ewie akɛ: “Misaa Betel tsũi lɛ amli ni mináa minitsumɔ nɛɛ he miishɛɛ waa.” Blessing yɛ miishɛɛ akɛ ekɛ afii 12 esɔmɔ yɛ be fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli, ni eŋɔɔ enaa ákɛ ehako ehiɛ akpa nɔ akɛ be mli ni wɔyɔɔ amrɔ nɛɛ ji “sanekpakpa gbi.”

Kwɛmɔ Jogbaŋŋ yɛ Nibii ni Heɔ Mɔ Be Babaoo lɛ Ahe

Beni Yesu tsuɔ ekaselɔi 70 lɛ, ewie akɛ: “Nikpamɔ lɛ fa, shi nitsulɔi lɛ faaa; no hewɔ lɛ nyɛkpaa nikpamɔ Nuŋtsɔ lɛ fai, koni etsu nitsulɔi kɛba enikpamɔ lɛ mli.” (Luka 10:2) Taakɛ bɔ ni kɛ́ eshɛ nikpamɔ be ni akɛ oyaiyeli tsuuu nii lɛ ebaanyɛ eha ŋmɔshi nibii lɛ ekomɛi ahiɛ akpata lɛ, nakai nɔŋŋ mɛi awala baaŋmɛɛ amɛ kɛ́ wɔtsuuu shiɛmɔ nitsumɔ lɛ jogbaŋŋ. No hewɔ lɛ, Yesu kɛfata he akɛ: “Nyɛkaŋaa mɔ ko yɛ gbɛ lɛ nɔ.” (Luka 10:4) Hela wiemɔ diɛŋtsɛ ni akɛtsu nii kɛha ‘ŋamɔ’ lɛ shishinumɔ yaa shɔŋŋ fe ŋamɔ folo ko kɛkɛ. Nɔ ni baanyɛ afata he ji fuamɔi kɛ sanegbaa kakadaŋŋ ni baanyɛ aya nɔ kɛ́ wɔkɛ wɔnaanyo ko kpe lɛ. No hewɔ lɛ, Yesu kɛɛ ekaselɔi lɛ ni amɛkwa nibii ni he ehiaaa ni baahé amɛbe lɛ, koni amɛkɛ amɛbe atsu nii jogbaŋŋ. Esa akɛ amɛtsu shɛɛ sane ni amɛyaajaje lɛ he nii oyayaayai.

Susumɔ bei falɛ ni nibii ní gbalaa mɔ jwɛŋmɔ lɛ baanyɛ aha ofite lɛ he okwɛ. Tɛlivishiŋ kwɛmɔ efee nɔ ni fiteɔ mɔ be fe fɛɛ yɛ hei pii afii babaoo nɛ. Ni mobailfoŋ kɛ kɔmpiuta hu? Abibii Britainbii 1,000 ni edara lɛ saji kɛfee niiamlipɛimɔ ko. Ana akɛ “kɛ́ hooo kwraa lɛ daa gbi lɛ Britainnyo fɛɛ Britainnyo fiteɔ minitii 88 kɛwieɔ yɛ tɛlifoŋ nɔ, ekɛ minitii 62 wieɔ yɛ mobailfoŋ nɔ, eyeɔ minitii 53 yɛ intanɛt lɛ nɔ kɛŋmalaa shɛɛ sane, ni ekɛ minitii 22 ŋmalaa tɛst mɛseji.” Kɛ́ abua bei ni afiteɔ nɛɛ anaa lɛ, efa fe ŋmɛlɛtswai abɔ ní esa akɛ gbɛgbalɔi awalɔ ko kɛshiɛ daa gbi lɛ toi enyɔ! Be enyiɛ bo hu ofiteɔ yɛ tɛlifoŋ nɔ, kɛ shɛɛ sane ni oŋmalaa kɛmajeɔ yɛ intanɛt lɛ kɛ mobailfoŋ nɔ?

Ernst kɛ Hildegard Seliger ha amɛhiɛ hi amɛhe nɔ yɛ bɔ ni amɛkɛ amɛbe tsuɔ nii amɛhaa lɛ gbɛfaŋ. Kɛ́ abua bei falɛ ni amɛye yɛ Nazi yiwalɛ nsarai kɛ Komunist tsuŋwoohei amli lɛ anaa lɛ, efe afii 40. Beni ajie amɛ lɛ, amɛsɔmɔ akɛ gbɛgbalɔi kɛyashi beni amɛgbe amɛshikpɔŋ nɔ sɔɔmɔ lɛ naa.

Mɛi babaoo shwe akɛ amɛkɛ Ernst kɛ Hildegard Seliger ashara kɛtsɔ woloŋmaa nɔ. Kulɛ, gbalashihilɛ mli hefatalɔi nɛɛ baanyɛ aye ŋmɛlɛtswai babaoo kɛkane woji ni mɛi ŋmalaa amɛ lɛ ní amɛ hu amɛŋmala mɛi eko. Shi amɛha Yehowa sɔɔmɔ ye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ amɛshihilɛ mli.

Eji anɔkwale akɛ, wɔ fɛɛ wɔsumɔɔ ni wɔkɛ wɔsuɔlɔi agba sane, ni tɔmɔ ko kwraa bɛ enɛ he. Sɛɛnamɔ yɛ he akɛ wɔɔtsake nibii srɔtoi ni wɔfeɔ daa gbi lɛ amli jogbaŋŋ. Shi kɛlɛ, ebaafee nɔ ni nilee yɔɔ mli akɛ wɔɔkwa nibii ni fiteɔ mɔ be yɛ sanekpakpa gbi nɛɛ mli.

Shiɛmɔ Sanekpakpa lɛ Kɛmɔ Shi

Eji miishɛɛ sane akɛ wɔyɛ “sanekpakpa gbi” nɛɛ mli. Esaaa akɛ wɔhaa nɔ ko gbalaa wɔjwɛŋmɔ, taakɛ ebalɛ klɛŋklɛŋ kwraa yɛ kpitiyelɔi ejwɛ lɛ agbɛfaŋ lɛ. Kaimɔ akɛ amɛkɛɛ akɛ: “Bɔni wɔfeɔ nɛɛ ejaaa!” Nakai nɔŋŋ hu ebafeŋ nɔ ni ja gbɛ akɛ wɔɔha nibii ni wɔtiuɔ sɛɛ loo nibii ni heɔ mɔ be aaatsi wɔnaa koni wɔkɛ wɔhe akawo shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli kɛmɔ shi.

Bɔfo Paulo fee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa yɛ enɛ gbɛfaŋ ni wɔbaanyɛ wɔkase. Beni esusuɔ afii 20 ni tsɔ hiɛ ni ekɛtsu esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ he lɛ, eŋma akɛ: “Mishiɛ Kristo sanekpakpa lɛ migbe naa.” (Rom. 15:19) Paulo haaa nɔ ko nɔ ko aba hiɛdɔɔ ni ekɛshiɛɔ lɛ shi. Taakɛ Paulo fee lɛ, nyɛhaa wɔ hu wɔkɛ hiɛdɔɔ ajajea Maŋtsɛyeli shɛɛ sane lɛ yɛ “sanekpakpa gbi” nɛɛ mli.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 28]

Blessing haaa nibii ni esumɔɔ lɛ afite be ni ekɛtsuɔ be fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 29]

Ernst kɛ Hildegard Seliger ha amɛhiɛ hi amɛhe nɔ yɛ bɔ ni amɛkɛ amɛbe tsuɔ nii amɛhaa lɛ gbɛfaŋ