Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ani Oná Sɔɔmɔ Hegbɛ Pɛŋ? Ani Obaanyɛ Osɔmɔ Ekoŋŋ?

Ani Oná Sɔɔmɔ Hegbɛ Pɛŋ? Ani Obaanyɛ Osɔmɔ Ekoŋŋ?

Ani Oná Sɔɔmɔ Hegbɛ Pɛŋ? Ani Obaanyɛ Osɔmɔ Ekoŋŋ?

ANI oná sɔɔmɔ hegbɛ pɛŋ yɛ Kristofoi asafo lɛ mli? Ekolɛ no mli lɛ oji asafoŋ sɔɔlɔ loo onukpa. Ekolɛ okɛ ohe ewo be fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ fã ko mli pɛŋ. Ekã shi faŋŋ akɛ oná miishɛɛ ni otsui hu nyɔ omli beni osɔmɔɔ lɛ, shi yiŋtoi komɛi ahewɔ lɛ eba lɛ akɛ oŋmɛɛ he dã.

Ekolɛ oŋmɛɛ osɔɔmɔ hegbɛ lɛ he bɔni afee ni onyɛ okwɛ oweku lɛ mli bii lɛ. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, ekolɛ gbɔlɛ loo hela ji nɔ ni ha oŋmɛɛ osɔɔmɔ hegbɛ lɛ he. Yiŋkpɛɛ ni tamɔ nɛkɛ lɛ etsɔɔɔ akɛ obɔɔɔ mɔdɛŋ. (1 Tim. 5:8) Yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ, Filipo sɔmɔ akɛ maŋsɛɛ sanekpakpa jajelɔ kɛyashi be ko, ni sɛɛ mli lɛ eyahi Kaisarea ni ekwɛ eweku lɛ yɛ jɛmɛ. (Bɔf. 21:8, 9) Beni blema Israel Maŋtsɛ David gbɔ lɛ, eto gbɛjianɔ koni ebi Salomo abaye esɛɛ akɛ maŋtsɛ. (1 Maŋ. 1:1, 32-35) Ni kɛlɛ, Yehowa tee nɔ esumɔ Filipo kɛ David ni ehiɛ sɔ nɔ ni amɛfee lɛ ni ŋmɛnɛ po lɛ mɛi yɛ bulɛ kɛha amɛ.

Shi ekolɛ ahé osɔɔmɔ hegbɛ yɛ odɛŋ. Ani nɔ ko ni ehiii ni oyafee lɛ hewɔ ebalɛ nakai? Aloo weku mli naagbai ahewɔ? (1 Tim. 3:2, 4, 10, 12) Ekolɛ onu he po akɛ ejaaa gbɛ akɛ aheɔ osɔɔmɔ hegbɛ lɛ yɛ odɛŋ, eeenyɛ efee akɛ eedɔ bo waa kɛbashi ŋmɛnɛ gbi nɛɛ.

Obaanyɛ Oshɛ Taomɔ Nii Ahe Koni Osɔmɔ Ekoŋŋ

Kɛ́ sɔɔmɔ hegbɛ je mɔ ko dɛŋ lɛ, ani enine nyɛŋ ashɛ nɔ dɔŋŋ? Bei pii lɛ, jeee nakai eji. Shi bɛja oshɛ taomɔ nii lɛ ahe dani obaanyɛ osɔmɔ ekoŋŋ. (1 Tim. 3:1) Shi mɛni hewɔ esa akɛ otao sɔɔmɔ hegbɛ lɛ ekoŋŋ? Suɔmɔ ni oyɔɔ kɛha Yehowa kɛ mɛi ni sɔmɔɔ lɛ lɛ hewɔ ojɔɔ ohe nɔ oha lɛ, ni no nɔŋŋ hewɔ esa akɛ otao sɔɔmɔ hegbɛ lɛ ekoŋŋ. Kɛ́ oosumɔ ni ojie nakai suɔmɔ lɛ kpo ni osɔmɔ ekoŋŋ lɛ, no lɛ Yehowa kɛbo baatsu nii koni okɛ niiashikpamɔ ni oná beni osɔmɔɔ kɛ beni sɔɔmɔ hegbɛ lɛ je odɛŋ lɛ aye abua mɛi krokomɛi.

Kaimɔ hewalɛ ni Yehowa wo Israelbii lɛ beni ehé hegbɛ krɛdɛɛ ni ekɛha amɛ lɛ yɛ amɛdɛŋ lɛ. E-Wiemɔ lɛ kɛɔ akɛ: “Ejaakɛ mi Yehowa lɛ, mitsakeee; hewɔ lɛ, nyɛ Yakob bii hu, nyɛpleneeko.” (Mal. 3:6) No mli lɛ, Yehowa sumɔɔ Israelbii lɛ, ni eeshwe ni eya nɔ ekɛ amɛ atsu nii. Yehowa miisumɔ ni ekɛbo atsu nii wɔsɛɛ. Mɛni obaanyɛ ofee yɛ shihilɛ mli ni oyɔɔ amrɔ nɛɛ he? Kɛ́ akɛ sɔɔmɔ hegbɛ baaha mɔ ko lɛ, adamɔɔ wekukpaa kpakpa ni yɔɔ mɔ lɛ kɛ Yehowa teŋ lɛ nɔ titri fe nɔ ni abaadamɔ hesaai ni mɔ lɛ yɔɔ nɔ. No hewɔ lɛ, akɛni obɛ sɔɔmɔ hegbɛ ko yɛ asafo lɛ mli amrɔ nɛɛ, bɔɔ mɔdɛŋ koni oha okɛ Yehowa teŋ wekukpaa lɛ mli awa.

Kɛ́ ‘ohe aaawa’ yɛ hemɔkɛyeli lɛ mli lɛ, esa akɛ ‘odi Yehowa kɛ ehewalɛ lɛ sɛɛ.’ (1 Kor. 16:13; Lala 105:4) Otsuiŋ ni ooojɛ osɔle lɛ ji gbɛ kome ni oootsɔ nɔ ofee nakai. Kɛ́ oogba Yehowa shihilɛ mli ni oyɔɔ lɛ, kɛɛmɔ lɛ bɔ ni onuɔ he ohaa, ni obi lɛ ni eha bo emumɔ lɛ. Kɛ́ ofee nakai lɛ, ebaaha otsi obɛŋkɛ Yehowa kpaakpa, ni no baawaje bo. (Lala 62:9; Fili. 4:6, 13) Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ni oookase yɛ gbɛ ni mɔɔ shi nɔ lɛ ji gbɛ kroko ni oootsɔ nɔ owaje okɛ Yehowa teŋ wekukpaa lɛ. Akɛni sɔ̃i pii jwereee onɔ amrɔ nɛɛ hewɔ lɛ, obaanyɛ ofee aŋkro nikasemɔ kɛ weku nikasemɔ ni ekolɛ tsutsu ko lɛ ewa ha bo akɛ ooofee kɛtsara nɔ lɛ.

Yɛ anɔkwale mli lɛ, ofata mɛi ni damɔ Yehowa najiaŋ akɛ e-Dasefoi lɛ ahe lolo. (Yes. 43:10-12) “Nyɔŋmɔ hefatalɔi nitsulɔi” ni wɔ ji lɛ ji hegbɛ ni fe fɛɛ ni wɔná. (1 Kor. 3:9) Ohe ni okɛaawo shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli babaoo lɛ ji gbɛ ni hi jogbaŋŋ ni oootsɔ nɔ owaje okɛ Yehowa teŋ wekukpaa lɛ kɛ mɛi ni okɛtsuɔ nii yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ.

Ye Ohenumɔi lɛ Anɔ

Kɛ́ sɔɔmɔ hegbɛ je odɛŋ lɛ, ekolɛ ebaafee bo hiɛgbele loo ebaadɔ bo. Ekolɛ obaasumɔ ni oha ana akɛ tɔmɔ ko bɛ nɔ ni ofee lɛ he. Shi kɛ́ ebalɛ akɛ beni asafoŋ onukpai lɛ ebo onaajiemɔ lɛ toi fɛɛ sɛɛ lɛ, amɛmiinu he lolo akɛ esaaa akɛ oyaa nɔ ohiɛɔ nakai sɔɔmɔ hegbɛ lɛ hu? Ekolɛ obaabɛ nyɛmimɛi nɛɛ owo omli, ni no haŋ oshɛ taomɔ nii lɛ ahe loo ebaawa kɛha bo akɛ oookase nɔ ko kɛjɛ nɔ ni ba lɛ mli. Nyɛhaa wɔkwɛa bɔ ni shihilɛ ni Hiob, Manase, kɛ Yosef yaje mli lɛ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔye henumɔi gbohii ni teɔ shi yɛ wɔmli lɛ anɔ.

Hiob damɔɔ mɛi anajiaŋ ekpaa Yehowa fai ehaa amɛ, ni eji maŋ onukpa kɛ kojolɔ. (Hiob 1:5; 29:7-17, 21-25) Kɛkɛ ni be ko lɛ, Hiob nibii fɛɛ hiɛ bakpata, ebii gboi, ni hela mɔ lɛ. Enɛ ha ehe guɔ hu bagbo yɛ mɛi krokomɛi ahiɛ. Hiob kɛɛ akɛ: “Mɛi ní miye amɛ onukpa miiŋmɔ mi.”—Hiob 30:1.

Hiob nu he akɛ eyeee fɔ́ yɛ gbɛ ko kwraa nɔ, ni eesumɔ ni ana akɛ eji jalɔ yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ. (Hiob 13:15) Shi kɛlɛ, Hiob miisumɔ ni emɛ Yehowa, ni no ha ajɔɔ lɛ. Eyɔse akɛ esa kãmɔ, titri lɛ bɔ ni efee enii beni akaa lɛ lɛ. (Hiob 40:6-8; 42:3, 6) Hiob he shi ni eba lɛ ha Nyɔŋmɔ jɔɔ lɛ babaoo.—Hiob 42:10-13.

Kɛ́ nɔfɔŋ ko ni oyafee lɛ hewɔ osɔɔmɔ hegbɛ lɛ ŋmɛɛ bo lɛ, ekolɛ oyiŋ baafee bo kɔshikɔshi kɛji Yehowa kɛ agbɛnɛ onyɛmimɛi Kristofoi lɛ baaŋɔ amɛfa bo kwraa ni amɛjie yɛ amɛjwɛŋmɔ mli. Susumɔ Yuda Maŋtsɛ Manase sane lɛ he okwɛ. “Efee efɔŋ babaoo yɛ Yehowa hiɛ ekɛwo emlila.” (2 Maŋ. 21:6) Ni kɛlɛ, Manase gbo akɛ anɔkwafo. Te ebalɛ tɛŋŋ?

Yɛ naagbee lɛ Manase kpɛlɛ tsɔsemɔ. Akɛni ekpoo kɔkɔ ni abɔ lɛ shii abɔ lɛ hewɔ lɛ, Yehowa ha Ashurbii lɛ mɔ lɛ ni amɛwo lɛ gboklɛ ni amɛkpala lɛ kɛtee Babilon tɔ̃ɔ. Beni akɛ Manase tee Babilon lɛ, “ekpá Yehowa, e-Nyɔŋmɔ lɛ, fai, ni eba ehe shi babaoo yɛ etsɛmɛi a-Nyɔŋmɔ lɛ hiɛ. Ni . . . ekpá lɛ fai.” Manase kɛ enifeemɔ tsɔɔ akɛ eshwa ehe kɛjɛ etsuiŋ, ni Yehowa kɛ ehe eshai lɛ fa lɛ.—2 Kron. 33:12, 13.

Efɔɔɔ kaa ákɛ akɛ hegbɛi ni ŋmɛɛ mɔ ko lɛ fɛɛ baaha lɛ ekoŋŋ shikome. Beni be shwieɔ mli lɛ, ekolɛ abaaha bo hegbɛi komɛi fiofio. Kɛ́ okpɛlɛ hegbɛi bibii nɛɛ anɔ ni otsu amɛhe nii jogbaŋŋ bɔ ni ooonyɛ lɛ, bei pii lɛ, no baaha oná hegbɛi krokomɛi ofata he. Ekolɛ nibii eyaŋ lɛ oyayaayai taakɛ okpaa gbɛ lɛ. Nibii komɛi baanyɛ aje onijiaŋ wui. Shi kɛ́ wɔmiisumɔ akɛ wɔshɛ oti lɛ he, ni wɔmia wɔhiɛ lɛ ebaawo yibii.

Susumɔ Yakob bi nuu Yosef he okwɛ. Beni Yosef eye afii 17 lɛ enyɛmimɛi lɛ hɔɔ lɛ akɛ nyɔŋ. (1 Mose 37:2, 26-28) Ekã shi faŋŋ akɛ ekpaaa gbɛ akɛ etsɛ bii lɛ kɛ lɛ baaye yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ. Ni kɛlɛ Yosef tsu nɔ ni shihilɛ ni eyaje mli lɛ biɔ ni etsu lɛ he nii, ni yɛ Yehowa jɔɔmɔ naa lɛ ebatsɔ ‘enuŋtsɔ we lɛ nɔkwɛlɔ.’ (1 Mose 39:2) Sɛɛ mli lɛ ayawo Yosef tsuŋ. Shi eye anɔkwa, ni Yehowa kɛ lɛ yɛ, no hewɔ lɛ yɛ naagbee lɛ atuu tsuŋwoohe lɛ nɔkwɛmɔ awo edɛŋ.—1 Mose 39:21-23.

Yosef leee akɛ afii abɔ ni eye yɛ tsuŋwoo mli lɛ baatsu yiŋtoo ko he nii. Etee nɔ efee nibii ni esa akɛ efee lɛ. Yehowa nyɛ etsɔ enɔ ebaa weku ni shiwoo Seshi lɛ baajɛ mli aba lɛ yi. (1 Mose 3:15; 45:5-8) Eyɛ mli akɛ wɔteŋ mɔ ko kwraa nyɛŋ akpa gbɛ akɛ lɛ ji mɔ titri ni Yehowa kɛbaatsu nii taakɛ ekɛ Yosef tsu nii lɛ moŋ, shi Ŋmalɛ Krɔŋkrɔŋ lɛ haa wɔnaa akɛ kɛ́ akɛ sɔɔmɔ hegbɛi baaha Yehowa tsuji lɛ, Yehowa kudɔɔ nibii. No hewɔ lɛ, kasemɔ Yosef ni oya nɔ ofee nɔ ni Yehowa biɔ yɛ odɛŋ.

Kasemɔ Nii Kɛjɛ Naagbai ni Okɛkpeɔ lɛ Mli

Hiob, Manase, kɛ Yosef fɛɛ kɛ naagbai ni jeɔ mɔ nijiaŋ wui kpe. Hii etɛ nɛɛ fɛɛ kpɛlɛ shihilɛ ni Yehowa ŋmɛ gbɛ ni eba amɛnɔ lɛ nɔ, ni amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ kase nii kɛjɛ mli. Mɛni obaakase kɛjɛ mli?

Taomɔ ní ole nɔ ni ekolɛ Yehowa taoɔ ni etsɔɔ bo lɛ. Beni Hiob nijiaŋ je wui lɛ, no ha egbala ejwɛŋmɔ kɛba lɛ diɛŋtsɛ enɔ tuutu, ni enyɛɛɛ eyoo saji ni he hiaa waa lɛ. Shi beni Yehowa jɛ mlihilɛ mli ejaje Hiob jwɛŋmɔ lɛ, ehiɛ ba ehe nɔ ni ekpɛlɛ nɔ akɛ: “Miwie nibii ni minuuu shishi.” (Hiob 42:3 Ga Biblia hee lɛ) Kɛ́ eedɔ bo akɛ sɔɔmɔ hegbɛ eje odɛŋ lɛ, ‘kaabu bo diɛŋtsɛ ohe tuutu fe bɔ ni sa akɛ obu ohe; shi moŋ jwɛŋmɔ hiɛshikamɔ jwɛŋmɔ.’ (Rom. 12:3) Ekolɛ Yehowa miitao esaa bo, shi onuko gbɛ nɔ ni etsɔɔ esaa bo lɛ shishi jogbaŋŋ amrɔ nɛɛ.

Kpɛlɛmɔ tsɔsemɔ nɔ. Ekolɛ shishijee lɛ, Manase nu he akɛ toigbalamɔ ni akɛha lɛ lɛ naa wa tsɔ. Ni kɛlɛ, ekpɛlɛ nɔ, etsake etsui, ni eje egbɛ fɔŋ lɛ nɔ. Bɔ fɛɛ bɔ ni onuɔ he ohaa yɛ tsɔsemɔ ni akɛha bo lɛ he lɛ, ‘ba ohe shi yɛ Yehowa hiɛ, ni eeewó onɔ.’—1 Pet. 5:6; Yak. 4:10.

Too otsui shi ni oná he miishɛɛ. Ewaaa kwraa akɛ kulɛ, shihilɛ ni Yosef yaje mli lɛ baanyɛ aha ebɛ enyɛmimɛi lɛ ewo emli, ni eto amɛ najiaŋ. Yɛ no najiaŋ lɛ, ekwɛ nii kɛtee shɔŋŋ ni ena amɛ mɔbɔ. (1 Mose 50:15-21) Kɛ́ nibii eyaaa lɛ bɔ ni otaoɔ lɛ, ná tsui. Ná tsɔsemɔ ni Yehowa kɛhaa bo lɛ he miishɛɛ.

Ani oná sɔɔmɔ hegbɛ pɛŋ yɛ Kristofoi asafo lɛ mli? Ŋmɛɛ gbɛ ni Yehowa aha bo sɔɔmɔ hegbɛ wɔsɛɛ. Wajemɔ okɛ Yehowa teŋ wekukpaa lɛ. Kɛ́ oto otsui shi ni oba ohe shi lɛ, ehaŋ onu dɔlɛ he fe nine. Okɛ miishɛɛ akpɛlɛ nitsumɔ fɛɛ nitsumɔ ni akɛbaaha bo lɛ nɔ. Ná nɔmimaa akɛ “mɛi ni nyiɛɔ emuuyeli mli lɛ, [Yehowa] kãmaaa amɛ nɔkpakpa ko nɔkpakpa ko.”—Lala 84:12.

[Wiemɔ ni akɔ ni akɛmiitsu nii ni yɔɔ baafa 30]

Ohe awa yɛ hemɔkɛyeli lɛ mli kɛtsɔ otsuiŋ ni ooojɛ osɔle lɛ nɔ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 31]

Ohe ni okɛaawo shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli babaoo lɛ ji gbɛ ni hi jogbaŋŋ ni oootsɔ nɔ owaje okɛ Yehowa teŋ wekukpaa lɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 32]

Ŋmɛɛ gbɛ ni Yehowa aha bo sɔɔmɔ hegbɛ wɔsɛɛ