Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Nɔ Ni Kristo Jwɛŋ Lɛ, No Nɔŋŋ Nyɛjwɛŋa Yɛ Nyɛmli

Nɔ Ni Kristo Jwɛŋ Lɛ, No Nɔŋŋ Nyɛjwɛŋa Yɛ Nyɛmli

Nɔ Ni Kristo Jwɛŋ Lɛ, No Nɔŋŋ Nyɛjwɛŋa Yɛ Nyɛmli

‘Nyɛnáa jwɛŋmɔ kome yɛ nyɛteŋ tamɔ Kristo Yesu.’—ROM. 15:5.

1. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ wɔná Kristo jwɛŋmɔ lɛ eko lɛ?

YESU KRISTO kɛɛ akɛ: “Nyɛbaa miŋɔɔ, . . . nyɛkasea mi; shi mihe jɔ, ni mibaa mihe shi kɛjɛ mitsui mli; ni nyɛaaná hejɔɔmɔ nyɛaaha nyɛsusumai lɛ.” (Mat. 11:28, 29) Ninefɔ̃ɔ nɛɛ haa wɔnaa akɛ Yesu yɛ mɛi ahe suɔmɔ waa. Adesa ko efeko nɔkwɛmɔnɔ ni fe Yesu nɔ lɛ. Eyɛ mli akɛ Yesu ji Nyɔŋmɔ Bi, ni eyɛ hewalɛ kpele moŋ, shi ejie musuŋtsɔlɛ kɛ suɔmɔ kpo etsɔɔ mɛi, titri lɛ mɛi ni ehia amɛ lɛ.

2. Mɛɛ Yesu sui ahe wɔbaasusu?

2 Yɛ nikasemɔ nɛɛ kɛ nikasemɔi enyɔ ni baanyiɛ sɛɛ lɛ amli lɛ, wɔbaakase bɔ ni wɔɔfee wɔsusu nii ahe tamɔ Yesu, ni wɔjie “Kristo jwɛŋmɔ” lɛ kpo yɛ wɔshihilɛ mli be fɛɛ be. (1 Kor. 2:16) Wɔbaasusu sui ni Yesu yɔɔ lɛ ateŋ enumɔ he. Nomɛi ji: bɔ ni ejieɔ mlijɔlɛ kɛ heshibaa kpo, bɔ ni ejieɔ mlihilɛ kpo, bɔ ni eboɔ Nyɔŋmɔ toi, ekãa ni eyɔɔ, kɛ suɔmɔ kpo ni ejieɔ daa lɛ.

Kasemɔ Kristo Mlijɔlɛ Lɛ

3. (a) Mɛɛ nikasemɔ ko ni kɔɔ heshibaa he Yesu tsɔɔ ekaselɔi lɛ? (b) Te Yesu fee enii eha tɛŋŋ beni ekaselɔi lɛ nyɛɛɛ kpe amɛshi lɛ?

3 Yesu ni ji Nyɔŋmɔ Bi ni eye emuu lɛ jɛ esuɔmɔ mli eba shikpɔŋ lɛ nɔ ni ebasɔmɔ yɛ adesai eshafeelɔi ni yeee emuu lɛ ateŋ. Amɛteŋ mɛi komɛi baagbe lɛ. Shi kɛlɛ, Yesu jie miishɛɛ kɛ henɔyeli kpo be fɛɛ be. (1 Pet. 2:21-23) Kɛ́ “wɔkwɛ” Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ebaaye ebua wɔ ni wɔya nɔ wɔjie miishɛɛ kɛ henɔyeli kpo beni mɛi krokomɛi etɔ̃ wɔ nɔ loo amɛfee nɔ ko ni egba wɔnaa yɛ emuu ni amɛyeee lɛ hewɔ. (Heb. 12:2) Yesu kɛɛ ekaselɔi lɛ ni amɛkɛ lɛ abatere epã lɛ ni amɛkase lɛ. (Mat. 11:29) Mɛni amɛbaakase? Amɛbaakase bɔ ni Yesu mli jɔ kɛ bɔ ni etoɔ etsui shi yɛ ekaselɔi lɛ atɔmɔi fɛɛ sɛɛ lɛ. Yesu fɔ́ amɛnaji ahe gbi gbɛkɛ dani enɔ jetsɛremɔ ni egbo lɛ, ni ekɛtsɔɔ amɛ nɔ ko ni amɛhiɛ kpaŋ nɔ kɔkɔɔkɔ, ni ji bɔ ni esa akɛ ‘aba he shi kɛjɛ tsui mli.’ (Nyɛkanea Yohane 13:14-17.) Sɛɛ mli beni Petro, Yakobo, kɛ Yohane nyɛɛɛ ‘amɛshi kpe’ lɛ, Yesu na akɛ amɛheloo lɛ egbɔjɔ ni ena mli eha amɛ. Yesu bi akɛ “Simon, wɔ owɔɔ lɛ?” Ni ekɛfata he akɛ: “Nyɛshia kpe ni nyɛsɔlea, koni nyɛkabote kaa mli. Mumɔ lɛ miikpɛlɛ moŋ; shi heloo lɛ he waaa.”—Mar. 14:32-38.

4, 5. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ baanyɛ aye abua wɔ ni wɔkpee wɔnyɛmimɛi afatɔɔi lɛ anaa?

4 Kɛ́ wɔnyɛmi Kristofonyo ko jieɔ akaŋshii mumɔ kpo, emli fuɔ oya, ekɛ asafoŋ onukpai loo “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ ŋaawoo tsuuu nii amrɔ lɛ, te wɔfeɔ wɔnii wɔhaa tɛŋŋ? (Mat. 24:45-47) Ekolɛ kɛ́ mɛi ni yɔɔ je lɛŋ lɛ jie sui gbohii akpo lɛ ewaaa akɛ wɔkɛaake amɛ, shi kɛ́ nyɛmimɛi Kristofoi jie nakai sui lɛ akpo lɛ, ewaa ehaa wɔ akɛ wɔɔkɔ̃ wɔfili. Kɛji mɛi afatɔɔi haa wɔmli fuɔ oya lɛ, esa akɛ wɔbi wɔhe akɛ, ‘Mɛɛ gbɛ nɔ matsɔ majie “Kristo jwɛŋmɔ” lɛ kpo jogbaŋŋ yɛ mishihilɛ mli?’ Kaimɔ akɛ Yesu mli fuuu ekaselɔi lɛ kɛ́ amɛnyɛɛɛ amɛjie sui kpakpai ni tamɔ enɔ lɛ akpo.

5 Susumɔ bɔfo Petro sane lɛ he okwɛ. Beni Yesu kɛɛ Petro akɛ eje lɛlɛ lɛ mli ni enyiɛ nu lɛ hiɛ kɛbanina lɛ lɛ, Petro nyiɛ nu lɛ hiɛ kɛyashi he ko. Kɛkɛ ni Petro kwɛ ahum ni tswaa lɛ, ni ebɔi shiumɔ. Ani Yesu mli wo lɛ la ni ekɛɛ lɛ akɛ: “Gbee bi akle! Wɔ ekoŋŋ”? Dabi! “Amrɔ lɛ Yesu kpã enine mli esɔo lɛ, ni ekɛɛ lɛ akɛ: Bo ni ohemɔkɛyeli faaa, mɛni hewɔ oje ŋwane?” (Mat. 14:28-31) Kɛji nyɛmi ko hemɔkɛyeli faaa lɛ, ani wɔbaanyɛ wɔkpã wɔnine mli wɔsɔo lɛ ni wɔwa lɛ ni ehemɔkɛyeli lɛ mli awa? No ji nɔ ko ni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ bɔ ni Yesu jie mlijɔlɛ kpo etsɔɔ Petro lɛ mli.

6. Mɛni Yesu tsɔɔ ekaselɔi lɛ yɛ hiɛnyam taomɔ he?

6 Petro fata bɔfoi lɛ ahe kɛtaataa saji anaa shii abɔ yɛ mɔ ni ji agbo fe fɛɛ yɛ amɛteŋ lɛ he. Yakobo kɛ Yohane miisumɔ ni amɛteŋ mɔ kome ata Yesu ninejurɔ nɔ, ni mɔ kome hu ata ebɛku yɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ mli. Beni Petro kɛ bɔfoi krokomɛi lɛ nu he lɛ, amɛmli wo la naakpa. Ekã shi faŋŋ akɛ Yesu le akɛ nɛkɛ akaŋshii su ni yaa nɔ yɛ he ni amɛda yɛ lɛ ená amɛ nɔ hewalɛ. Etsɛ amɛ kɛba eŋɔɔ ni ekɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛle akɛ maji lɛ anɔ lumɛi lɛ yeɔ amɛnɔ, ni amɛteŋ gbɔmɛi agboi lɛ hu yɛ hewalɛ yɛ amɛnɔ. Akafee nakai yɛ nyɛteŋ; shi mɔ fɛɛ mɔ ni sumɔɔ akɛ etsɔ agbo yɛ nyɛteŋ lɛ, lɛ moŋ etsɔ nyɛsɔɔlɔ.” Ni Yesu gbala amɛjwɛŋmɔ kɛba lɛ diɛŋtsɛ enɔkwɛmɔnɔ lɛ nɔ akɛ: “Tamɔ bɔ ni gbɔmɔ bi lɛ baaa ni asɔmɔ lɛ, shi eba sɔɔmɔ moŋ, ni eŋɔ esusuma lɛ eha yɛ mɛi pii akpɔmɔ hewɔ lɛ.”—Mat. 20:20-28.

7. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ aye abua ni eha ekomefeemɔ ahi asafo lɛ mli?

7 Kɛ wɔjwɛŋ Yesu heshibaa jwɛŋmɔ lɛ nɔ jogbaŋŋ lɛ, ebaaye ebua wɔ ni ‘wɔfee wɔhe mɛi bibii’ yɛ wɔnyɛmimɛi lɛ ateŋ. (Luka 9:46-48) Enɛ kɛ ekomefeemɔ baa. Ákɛ tsɛ ni hiɛ bii pii lɛ, Yehowa miisumɔ ni ebii lɛ ‘afee ekome kɛhi shi,’ ni amɛkɛ amɛhe aye jogbaŋŋ. (Lala 133:1) Yesu sɔle ebi e-Tsɛ lɛ kɛkɔ anɔkwa Kristofoi fɛɛ ahe akɛ: “Miyɛ amɛmli, ni bo hu oyɛ mimli, koni amɛfee ekome kɛwula shi, ni je lɛ ale akɛ bo otsu mi ni osumɔɔ amɛ tamɔ bɔ ni osumɔɔ mi lɛ.” (Yoh. 17:23) No hewɔ lɛ, ekomefeemɔ ni yɔɔ wɔteŋ lɛ haa ayɔseɔ wɔ akɛ Kristo sɛɛnyiɛlɔi. Kɛ́ wɔbaaya nɔ wɔhiɛ ekomefeemɔ nɛɛ mli lɛ, ebiɔ ni wɔná su ni Kristo jie lɛ kpo yɛ mɛi krokomɛi afatɔɔi ahe lɛ eko. Yesu kɛ eshai faa, ni etsɔɔ akɛ kɛ́ wɔkɛ mɛi atɔmɔi ke amɛ lɛ no dani akɛ wɔ hu wɔtɔmɔi aaake wɔ.—Nyɛkanea Mateo 6:14, 15.

8. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ mɛi ni kɛ afii pii esɔmɔ Nyɔŋmɔ lɛ adɛŋ?

8 Wɔbaanyɛ wɔkase su nɛɛ kɛtsɔ mɛi ni kɛ afii pii ekase Kristo lɛ ahemɔkɛyeli lɛ ni wɔɔkase lɛ nɔ. Nɛkɛ mɛi nɛɛ nuɔ mɛi krokomɛi afatɔɔi ashishi taakɛ Yesu fee lɛ. Amɛkase akɛ, kɛ́ wɔjie mlitsɔlɛ kpo tamɔ Kristo fee lɛ, eyeɔ ebuaa wɔ ni “wɔkpeeɔ mɛi ni bɛ hewalɛ lɛ kɛ amɛgbɔjɔmɔi lɛ” ni agbɛnɛ hu ehaa ekomefeemɔ hiɔ shi. Kɛfata he lɛ, eyeɔ ebuaa asafo muu lɛ fɛɛ ni amɛjieɔ Kristo jwɛŋmɔ lɛ kpo yɛ amɛshihilɛ mli. Amɛsumɔɔ akɛ amɛnyɛmimɛi lɛ ajie Kristo jwɛŋmɔ lɛ kpo taakɛ Paulo shwe akɛ Kristofoi ni yɔɔ Roma lɛ afee lɛ beni ekɛɛ akɛ: “Tsuishiŋmɛɛ kɛ miishɛjemɔ Nyɔŋmɔ lɛ aha nyɛná jwɛŋmɔ kome yɛ nyɛteŋ tamɔ Kristo Yesu; koni nyɛkɛ jwɛŋmɔ kome kɛ naabu kome awo Nyɔŋmɔ kɛ wɔ-Nuŋtsɔ Yesu Kristo tsɛ lɛ hiɛ nyam.” (Rom. 15:1, 5, 6) Hɛɛ, ekome ni wɔfeɔ kɛjaa Yehowa lɛ kɛ yijiemɔ bahaa lɛ.

9. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔná mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ koni wɔnyɛ wɔkase Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ?

9 Yesu tsɔɔ akɛ ‘he shi ni abaa kɛjɛɔ tsui mli’ lɛ kɛ mumɔ lɛ yibii lɛ fã ko ni ji mlijɔlɛ lɛ yɛ tsakpaa. No hewɔ lɛ, kɛfata Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ he nii ni wɔɔkase lɛ he lɛ, Yehowa mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ yelikɛbuamɔ he miihia wɔ koni wɔnyiɛ Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ jogbaŋŋ. Esa akɛ wɔsɔle wɔbi Nyɔŋmɔ ni eha wɔ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ, ni wɔbɔ mɔdɛŋ akɛ wɔbaawo eyibii ni ji “suɔmɔ, miishɛɛ, hejɔlɛ, tsuishitoo, mlihilɛ, ejurɔfeemɔ, hemɔkɛyeli, mlijɔlɛ, hiɛshikamɔ.” (Gal. 5:22, 23) Kɛ́ wɔkase Yesu heshibaa kɛ emlihilɛ lɛ, wɔbaasa Yehowa wɔŋwɛi Tsɛ lɛ hiɛ.

Yesu kɛ Mɛi Ye yɛ Mlihilɛ Mli

10. Te Yesu jie mlihilɛ kpo eha tɛŋŋ?

10 Mumɔ lɛ yibii lɛ fã ko hu ji mlihilɛ. Yesu kɛ mɛi ye yɛ mlihilɛ mli be fɛɛ be. Yesu ‘here’ mɛi fɛɛ ni kɛ anɔkwayeli tao esɛɛgbɛ lɛ “hiɛmɛɛ” (Nyɛkanea Luka 9:11.) Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ mlihilɛ ni Yesu jie lɛ kpo lɛ mli? Kɛ́ akɛɛ mɔ ko mli hi lɛ, etsɔɔ akɛ anyɛɔ abɛŋkɛɔ lɛ, eyɛ kpoo, enaa mɔ mɔbɔ, ni esusuɔ mɛi ahe. Nakai pɛpɛɛpɛ Yesu yɔɔ. Emusuŋ tsɔ̃ lɛ yɛ mɛi lɛ ahewɔ “akɛni etɔ amɛ ni amɛfee yuyaa tamɔ tooi ni bɛ kwɛlɔ lɛ.”—Mat. 9:35, 36.

11, 12. (a) Mɛɛ shihilɛ ko ha Yesu jie musuŋtsɔlɛ kpo? (b) Mɛni obaanyɛ okase kɛjɛ nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ mli?

11 Yesu jie mɔbɔnalɛ kɛ musuŋtsɔlɛ kpo etsɔɔ mɛi ni eye ebua amɛ. Susumɔ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ ko he okwɛ. Lá ho yoo ko afii 12 sɔŋŋ ni ena nɔ̃ waa. Ele akɛ yɛ Mose Mla lɛ naa lɛ ehe tseee, ni mɔ fɛɛ mɔ ni baata ehe lɛ hu he tseee. (3 Mose  15:25-27) Shi akɛni ele nibii ni Yesu enyɛ etsu kɛ bɔ ni ekɛ mɛi yeɔ ehaa lɛ hewɔ lɛ, ená nɔmimaa akɛ Yesu baanyɛ atsa lɛ, ni ebaafee nakai hu. Etee nɔ ekɛɛ akɛ: “Kɛji mina etade lɛ he mita kɛkɛ lɛ mihe aaawami.” Efee ekãa ni eyata Yesu atade lɛ he, ni amrɔ lɛ enu he yɛ ehewojiaŋ akɛ atsa lɛ.

12 Yesu yɔse akɛ mɔ ko eta ehe, kɛkɛ ni efolɔ ehe koni ekwɛ mɔ ni ji. Akɛni yoo lɛ le akɛ eku Mla lɛ mli ni ekolɛ abaakã ehiɛ hewɔ lɛ, ekɛ hekpokpomɔ bakula shi yɛ Yesu hiɛ, ni ekɛɛ lɛ anɔkwale lɛ fɛɛ. Ani Yesu kã yoo ni nii yɔɔ mɔbɔ ni naa nɔ nɛɛ hiɛ? Dabi kwraa! Eshɛje emii akɛ: “Biyoo ohemɔkɛyeli eha ohe ewao; yaa yɛ hejɔlɛ mli.” (Mar. 5:25-34) Kwɛ bɔ ni etsui baanyɔ emli akɛ enu mlijɔlɛ wiemɔi tamɔ nɛkɛ!

13. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ esoro Yesu nifeemɔ yɛ Farisifoi lɛ anɔ lɛ he? (b) Te Yesu kɛ gbekɛbii ye eha tɛŋŋ?

13 Kristo kɛ hegbɛ ni eyɔɔ lɛ tsuuu nii koni ekɛha mɛi ni naa nɔ̃ lɛ ashihilɛ mli awo wu tamɔ bɔ ni Farisifoi ni yitsoŋ wa lɛ feɔ lɛ. (Mat. 23:4) Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, ekɛ mlihilɛ kɛ tsuishitoo tsɔɔ mɛi krokomɛi Yehowa gbɛ̀i lɛ. Yesu ji naanyo kpakpa ni dɔɔ esɛɛnyiɛlɔi lɛ ahe, ni ekɛ amɛ ye yɛ suɔmɔ kɛ mlihilɛ mli be fɛɛ be. (Abɛi 17:17; Yoh. 15:11-15) Gbekɛbii po ná miishɛɛ akɛ amɛbaahi Yesu masɛi, ni ekã shi faŋŋ akɛ lɛ hu ená amɛhe miishɛɛ. Eyɛ mli akɛ ebɛ deka moŋ shi enáa be ehaa gbekɛbii be fɛɛ be. Be ko lɛ, ekaselɔi lɛ ni kã he amɛmiisusu hiɛnyam taomɔ he tamɔ jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ feɔ lɛ bɔ mɔdɛŋ akɛ amɛaatsĩ fɔlɔi anaa koni amɛkanyɛ amɛkɛ amɛbii bibii lɛ ba Yesu ŋɔɔ ní etara amɛhe. Yesu naaa nɔ ni ekaselɔi lɛ fee lɛ he miishɛɛ. Ekɛɛ amɛ akɛ: “Nyɛhaa gbekɛbii lɛ abaa miŋɔɔ, ni nyɛkatsĩa amɛ gbɛ; ejaakɛ mɛnɛɛmɛi anɔ̃ ji Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ.” No sɛɛ lɛ, ekɛ nɔkwɛmɔnɔ ko ni kɔɔ gbekɛbii ahe lɛ tsu nii kɛtsɔɔ ekaselɔi lɛ anii, ni ekɛɛ: “Lɛɛlɛŋ, miikɛɛ nyɛ akɛ: Mɔ fɛɛ mɔ ni heee Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ tamɔ gbekɛ bibioo lɛ, eboteŋ mli kwraa.”—Mar. 10:13-15.

14. Kɛ́ ajie mɔhesusumɔ kpo atsɔɔ gbekɛbii lɛ mɛɛ sɛɛ amɛnáa?

14 Susumɔ he okwɛ, te gbekɛbii nɛɛ ateŋ mɛi komɛi baanu he amɛha tɛŋŋ beni amɛdara sɛɛ kɛ́ amɛkai akɛ Yesu Kristo ‘loo amɛ atuu, ni ejɔɔ amɛ’? (Mar. 10:16) Gbekɛbii hu ni asafoŋ onukpai kɛ mɛi krokomɛi jieɔ suɔmɔ kpo kɛtsɔɔ amɛ ŋmɛnɛ lɛ kɛ miishɛɛ baakai amɛ wɔsɛɛ. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, kɛ́ ajie mɔhesusumɔ ni osato bɛ mli kpo atsɔɔ amɛ kɛjɛ amɛgbekɛbiiashi tɔ̃ɔ yɛ asafo lɛ mli lɛ, ehaa amɛnaa akɛ, Yehowa mumɔ lɛ yɛ ewebii anɔ.

Jiemɔ Mlihilɛ Kpo yɛ Yiwalɛ Jeŋ Nɛɛ Mli

15. Mɛni hewɔ esaaa akɛ efeɔ wɔ naakpɛɛ akɛ mɛi pii ejieee mlihilɛ kpo ŋmɛnɛ lɛ?

15 Ŋmɛnɛ lɛ, mɛi babaoo nuuu he akɛ esa akɛ amɛjie mlihilɛ kpo amɛtsɔɔ mɛi. No hewɔ lɛ, daa gbi lɛ Yehowa webii wuɔ amɛshiɔ je lɛ mumɔ lɛ yɛ skul, nitsumɔhe, beni amɛmiifa gbɛ, kɛ beni amɛmiishiɛ. Kɛ́ akɛ wɔ yeee yɛ mlihilɛ mli lɛ ekolɛ ebaagba wɔnaa, shi esaaa akɛ efeɔ wɔ naakpɛɛ. Yehowa kɛ emumɔ lɛ tsirɛ Paulo ni etsɔ hiɛ ebɔ wɔ kɔkɔ akɛ, bɔ ni shihilɛ lɛ baaji yɛ “naagbee gbii lɛ” anɔ lɛ baaha anɔkwa Kristofoi ayaje ‘hesuɔlɔi kɛ mɛi ni edɔɔɔ mɔ he’ lɛ ateŋ.—2 Tim. 3:1-3.

16. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔjie mlihilɛ ni tamɔ Kristo nɔ̃ lɛ kpo yɛ asafo lɛ mli?

16 Ákɛ nɔ ni tamɔɔɔ jeŋ ni ajieee mlihilɛ kpo yɛ mli lɛ, shihilɛ ni yɔɔ anɔkwa Kristofoi asafo lɛ mli lɛ haa mɔ tsui nyɔɔ emli. Wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ afee nɔ ko ni ekɛha miishɛɛ ahi asafo lɛ mli kɛtsɔ Yesu ni eeekase lɛ nɔ. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔfee nakai? Klɛŋklɛŋ lɛ, yelikɛbuamɔ kɛ hewalɛwoo he miihia mɛi babaoo yɛ asafo lɛ mli ejaakɛ amɛkɛ helai loo shihilɛ mli naagbai krokomɛi miikpe. Wɔle momo akɛ naagbai nɛɛ amli baaya nɔ awo wu yɛ “naagbee gbii” nɛɛ amli. Mra be mli Kristofoi lɛ kɛ shihilɛ ni tamɔ nakai nɔŋŋ kpe. No hewɔ lɛ, yelikɛbuamɔ he miihia amrɔ nɛɛ taakɛ ebalɛ yɛ Kristofoi ni hi shi yɛ nakai beaŋ lɛ agbɛfaŋ lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Paulo wo Kristofoi hewalɛ ni ‘amɛshɛje mɛi ni tsui fãa lɛ amii; amɛhere mɛi ni feɔ gbedee lɛ; amɛto amɛtsui shi amɛha mɛi fɛɛ.’ (1 Tes. 5:14) Enɛ biɔ ni ajie mlihilɛ ni tamɔ Kristo nɔ̃ lɛ kpo.

17, 18. Mɛɛ gbɛ̀i komɛi anɔ wɔɔtsɔ wɔkase mlihilɛ kpo ni Yesu jie lɛ?

17 Ákɛ Kristofoi lɛ, eji wɔsɔ̃ akɛ ‘wɔhere wɔnyɛmimɛi nɛɛ kɛ mlihilɛ,’ wɔkɛ amɛ aye tamɔ bɔ ni Yesu kɛ amɛ baaye lɛ, ni wɔjie mɔhesusumɔ ni osato bɛ mli kpo wɔtsɔɔ mɛi ni wɔle afii babaoo nɛ, kɛ mɛi ni wɔkɛ amɛ ekpeko pɛŋ lɛ. (3 Yoh. 5-8) Taakɛ bɔ ni Yesu tsutsu tsɔ hiɛ ejie mɔbɔnalɛ kpo etsɔɔ mɛi lɛ, nakai esa akɛ wɔfee, ni wɔfee nibii ni baaha mɛi atsui anyɔ amɛmli be fɛɛ be.—Yes. 32:2; Mat. 11:28-30.

18 Wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ ajie mlihilɛ kpo kɛtsɔ nibii ni wɔɔfee ni tsɔɔ akɛ wɔsusuɔ mɛi ahe lɛ nɔ. Taomɔ gbɛ̀i anɔ ni oootsɔ ofee enɛ, ni kɛ́ oná hegbɛi akɛ ofee nakai lɛ, feemɔ. Esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni wɔɔnyɛ kɛye wɔbua wɔnyɛmimɛi lɛ. Paulo wo hewalɛ akɛ: “Nyɛkɛ nyɛmimɛi asuɔmɔ asumɔsumɔa nyɛhe; mɔ fɛɛ mɔ kɛ woo aha enaanyo tsutsu.” (Rom. 12:10) Enɛ tsɔɔ akɛ esa akɛ wɔkase Kristo nɔkwɛmɔnɔ lɛ kɛtsɔ mɛi ahe ni wɔɔdɔ, ní wɔjie mihilɛ kɛ ‘suɔmɔ ni osato bɛ mli’ kpo wɔtsɔɔ amɛ lɛ nɔ. (2 Kor. 6:6) Paulo wie suɔmɔ ni tamɔ Kristo nɔ̃ nɛɛ he akɛ: “Suɔmɔ toɔ etsui shi, emli hi; suɔmɔ he tsɛ̃ɛɛ mɔ; suɔmɔ eshwãaa, efeee pupuupu.” (1 Kor. 13:4) Yɛ nɔ najiaŋ ni wɔɔbɛ wɔnyɛmimɛi lɛ wɔwo wɔmli lɛ, nyɛhaa wɔboa ŋaawoo nɛɛ toi akɛ: “Nyɛmli ahia ahaa nyɛhe, nyɛmusuŋ atsɔa nyɛ yɛ nyɛhe, nyɛŋɔfafaa nyɛhe, taakɛ bɔ nɔŋŋ ni Nyɔŋmɔ ŋɔfa nyɛ yɛ Kristo mli lɛ.”—Efe. 4:32.

19. Kɛ́ wɔjie mlihilɛ kpo taakɛ Kristo fee lɛ, mɛɛ yibii kpakpai ebaawo?

19 Kɛ́ wɔbɔ mɔdɛŋ wɔkase mlihilɛ ni Kristo jie lɛ kpo lɛ, ni wɔkɛtsu nii be fɛɛ be yɛ shihilɛ fɛɛ shihilɛ mli lɛ, wɔbaaná he sɛɛ waa. Ebaaha Yehowa mumɔ lɛ atsu nii yɛ asafo lɛ mli, ni asafoŋbii lɛ baajie mumɔ lɛ yibii lɛ kpo. Kɛfata he lɛ, kɛ́ wɔkase Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ni wɔye wɔbua mɛi krokomɛi ni amɛ hu amɛfee nakai lɛ, ehaa wɔkɛ miishɛɛ kɛ ekomefeemɔ jaa Nyɔŋmɔ, ni etsui nyɔɔ emli. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔkɛ mɛi krokomɛi miishãra lɛ nyɛhaa wɔbɔa mɔdɛŋ be fɛɛ be akɛ wɔbaajie mlijɔlɛ kɛ mlihilɛ kpo wɔtsɔɔ amɛ taakɛ Yesu fee lɛ.

Ani Obaanyɛ Otsɔɔ Mli?

• Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔɔ akɛ ‘ehe jɔ ni ebaa ehe shi kɛjɛɔ etsui mli’?

• Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu jie mlihilɛ kpo?

• Mɛɛ gbɛ̀i komɛi anɔ wɔɔtsɔ wɔjie mlijɔlɛ kɛ mlihilɛ ni tamɔ Kristo nɔ̃ lɛ kpo yɛ jeŋ fɔŋ nɛɛ mli?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 8]

Kɛ́ nyɛmi ko hemɔkɛyeli mli gbɔjɔ taakɛ ebalɛ yɛ Petro gbɛfaŋ lɛ, ani wɔbaanyɛ wɔye wɔbua lɛ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]

Mɛɛ gbɛ nɔ obaanyɛ otsɔ oha mlihilɛ ahi asafo lɛ mli?